Dunántúli Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)
1954-12-11 / 294. szám
2 NÄPCÖ 1954 DECEMBER 11 A szovjet kormány jegyzéke Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormányához Moszkva (TASZSZ): Amint sajtó jelentésekből már ismeretes, Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormányai november 29-é.n moszkvai nagy- követségeiiken keresztül eljuttatták a szovjet kormánynak szóló válaszaikat a szovjet kormány folyó év október 23-i és november KM jegyzékedre. Franciaország kormányának jegyzékét december másodikam közölte a szovjet sajtó. A Szovjetunió külügyminisztériuma december 9-én megküldte Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségeinek a szovjet kormány válasz jegyzékét. 4 szovjet kormány jegyzéke a francia kormányhoz „A ^Szovjetunió kormánya igazolja a francia kormány november 29-i jegyzékének vételét, amelyben a szovjet kormány október 23-i és november 13-i jegyzékére válaszolt. A szovjet kormány sajnálattal veszi tudomásul, hogy Franciaország kormánya nem tartotta lehetségesnek részvételét azon az értekezleten, amely más európai államok bevonásával hivatott volt megtárgyalni az európai kollektív biztonság kérdését. A francia kormány, mint jegyzékéből látható, nem fogadta el a Szovjetunió kormányának azt a javaslatát sem, amelyet Franciaország, az Egyesült Államok, Anglia és a Szovjetunió külügyminiszteri értekezletére vonatkozóan terjesztett elő a Németország egységének helyreállításával kapcsolatos kérdés és az össznémet szabad választások megtartása kérdésének megtárgyalására, úgyszintén az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtését célzó összeurópai értekezlet összehívására. Franciaország kormánya nemcsak elutasította az összeurópai értekezleten való részvételt és a szovjet kormány által az európai kollektív biztonságról előterjesztett javaslatok megvitatását, hanem a maga részéről semmiféle javaslatot sem ter.jesz tett elő az európai kollektív biztonság biztosítására. Az is ismeretes hogy Franciaország kormánya az északatlanti tömb többi résztvevőivel együtt arra irányuló tevékenységet fejtett ki, hogy megakadályozza más európai államok részvéteiét ilyen értekezleten. Ezzel Franciaország kormánya olyan álláspontra helyezkedett, mely arról tanúskodik, hogy nem törekszik megállapodásra más európai államokkal az európai béke megszilárdításáról és akadályokat gördít hatásos európai biztonsági rendszer megteremtése elé. Franciaország kormánya hatékony európai kollektív biztonsági rend szer megteremtése helyett minden lehető módon arra törekszik, hogy kivívja a Nyugat-Németország rc- militarizálásáról és az agresszív északatlanti tömbbe, valamint egyes nyugati államoknak a békeszerető európai államok ellen irányuló egyéb katonai csoportosulásaiba való bevonásáról szóló párizsi egyezmények ratifikálását. K politika oda vezet, hogy Nyugat-Németország militarista állammá válik ennek összes veszélyes következményeivel, nem is szólva arról, hogy az újrafelfegyverzés lehetetlenné teszi Nyugat-Németország és a békeszerető Német Demokratikus Köztársaság egyesülését egy egységes államban. Miként a Szovjetunióban, ugyanúgy Franciaországban és más európai államokban is, szükségképpen komoly aggodalmat kelt a militariz- mus helyreállítása Nyugat-Németor- szagban, ez az aggodalom az európai béke további sorsát illeti. Franciaország kormánya előtt minden bizonnyal nem ismeretlen az sem hogy a német militarizmus úgynevezett „korlátozása“ és azok a papír- garanciák, amelyekről a párizsi egyez menyekben szó van, érthető okoknál fogva nem élvezik az európai népek bizalmát. A nyugatnémetországi militariz- musnak a párizsi egyezményekben előirányzott helyreállítását és a nyugatnémet hadsereg megteremtését nem lehet összeegyeztetni az Egyesült Nemzetek Szervezetében a fegyverzet általános csökkentésére vonatkozóan jelenleg megvitatás alatt álló tervvel sem. A párizsi egyezmények ratifikálása a fegyverkezési verseny fokozódását eredményezi és újabb akadályokat gördít a fegyverzet csökkentését célzó megállapodás útjába. A Szovjetunió kormánya szükségesnek tartja ismét ki jelenteni, hogy Franciaország kormányának a német militarizmus ta'praállítását elősegítő ezen álláspontja szöges ellen- tétben áll az újabb német agresszió megakadályozását célzó 1944. évi francia-szovjet szerződéssel és alapjaiban ingatja meg e szerződés jelentőségét. Ez a szerződés azonban Franciaország és biztonsága szempontjából nem kevésbé jelentős, mint a Szovjetunió szempontjából. A francia kormánynak ez az álláspontja összeegyeztethetetlen más nemzetközi egyezményekkel is, ame. lyekhez Franciaország csatlakozott 'gy például a potsdami egyezménynyel, amely Németország egységének békeszerető és demokratikus elvek alapián való helyreállítását írja elő és kizárja Németország egyik vagy másít része remilitarizálásának lehetőségét. A szovjet kormány egyetért azzal, hogy az időszerű európai kérdésekkel, köztük Németország kérdésé- ved kapcsolatos értekezlet sikere érdekében elő kell segíteni az érdekelt államok közötti megegyezés létrehozásához szükséges megfelelő, kedvező feltételek megteremtését. Az európai országoknak az európai béke és biztonság biztosításával foglalkozó november 29. és december 2. között lefolyt moszkvai értekezlete arról tanúskodik, hogy a Szovjetunió és az értekezleten résztvett többi állam részéről megnyilvánult a törekvés, hogy az európai béke megszilárdítása érdekében létrehozzanak egy ilyen megegyezést. Az a körülmény viszont hogy Franciaország kormánya elutasította az összeurópai értekezleten való részvételt, és a német kérdéssel kapcsolatos négyhatalmi értekezleten való részvéteit, egyáltalán nem arról tanuskodik, hogy ilyen törekvés vezérelné. Azok a próbálkozások, hogy úgy állítsák be a dolgot, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása nem akadályozza a német kérdésnek az érdekeli hatalmak közötti tárgyalások útján való rendezését, nemcsak, hogy nem felelnek meg a való helyzetnek, hanem csakis a közvélemény megtévesztésére alkalmasak. Francia országban és más országokban azért folyamodnak most ezekhez a fogásokhoz, hogy elaltassák a népek éber ségét. A valóságban azoknak a párizsi egyezményeknek ratifikálása, amelyek előirányozzák Nyugat-Németország átalakítását militarista állammá, továbbá bevonását más európai államok ellen irányuló katonai csoportosulásokba, tárgytalanná teszi a négyhatalmi tárgyalásokat Németország egyesítéséről és kizárja a megegyezés lehetőségét ebben a kérdésben. A párizsi egyezmények ratifikálására azoknak van szükségük, akik nem a nemzetközi feszültség enyhítésére, hanem ellenkezőleg, a feszültség további fokozására törekszenek. Az előállott helyzetben, amikoris közvetlenül fenyeget a milit?(rizmus nyugatnémetországi feltámadásának veszélye, különösen megengedhetetlen, hogy lankadjon a népek ébersége, az újabb európai háború veszélyével szemben. A Szovjetunió és más békeszerető országok, válaszul Nyugat-Németország remilitarizálására és ama politika agresszivitásának újabb fokozására, amelyet Franciaország és az északatlanti tömbben vele összekapcsolt államok kifejtenek, megteszik a fegyverzetük fokozásával és biztonságuk biztosításával kapcsolatos összes szükséges intézkedéseket. A Szovjetunió és más békeszerető országok kénytelenek késedelem nélkül minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy a béke fenntartását veszélyeztető agresszív államok növekvő fegyveres erejével szembehelyezzenek egy nem kevésbé hatalmas erőt és készségüket önmaguk, valamint a béke védelmére. Franciaország és az északatlanti tömbben résztvevő más államok agresszív tervei a fegyverkezési verseny egyre nagyobb mértékű fokozására vezetnek. Ezzel önmagukra hárítják az egész felelősséget a béke érdekeivel összeegyeztethetetlen és az újabb európai háború veszélye lényeges fokozásához vezető mostani politikájuk következményeiért. A Szovjetuniónak a párizsi egyezmények aláírásával és az ezidősze- rint kialakult európai helyzettel kapcsolatos álláspontját kifejezi a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Ma,gyár Népköztársaság, a Román Népköz- társaság, a Bolgár Népköztársaság, és az Albán Népköztársaság kormányának közös deklarációja, amelyet az európai országoknak az európai béke és biztonság biztosításával foglalkozó moszkvai értekezletén december 2-án elfogadtak. A Kínai Népköztársaság kormánya mely mint ismeretes, résztvett a moszkvai értekezlet munkájában, kijelentette, hogy teljes mértékben egyetért a moszkvai értekezlet deklarációjával és támogatja az abban foglaltakat. A szovjet kormány az említett dek laráeiót a jelen jegyzékhez mellékelve megküldi Franciaország kormányának. Ami az osztrák kérdést illeti, a Szovjetuniónak e kérdéssel kapcsolatos álláspontját kifejezik azok a javaslatok, amelyeket a berlini négy hatalmi értekezleten, — és ezt követően — a szovjet kormány megfelelő jegyzékeiben terjesztett elő. A párizsi egyezmények ratifikálása magától értetődően nem mozdíthatná elő az annyira óhajtott megegyezés létrehozását az osztrák kérdésben az érdekelt államok és Ausztria között. A szovjet kormány hasonló tartalmú jegyzéket intézett Anglia és az Egyesült Államok kormányához. A szovjet kormány e jegyzékének melléklete a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, és a/z Albán Népköztársaság kormányainak az európai béke és biztonság kérdéseivel foglalkozó értekezleten 1954. december 2-án elfogadott deklarációja. Galland volt náci tábornokot szemelték ki a nyugatnémet légierők élére Berlin (MTI) A lapjelentések szerint Blank bonni hadügyminiszter- jelölt hivatala kidolgozta a nyugatnémet légierők felállításának pontos tervezetét. A nyugatnémet légierők' parancsnokává Galland volt náci tábornoA nemzetgyűlés kedden délelőtt 516 szavazattal 100 ellenében elfogadta a parlamenti költségvetést, amely január egytől kezdve az eddigi havi 186.000 frankról 212.000 frankra emeli a képviselők fizetését. Jellemző, hogy a nemzetgyűlés nem volt hajlandó teljesíteni a francia dolgozóknak azt a követelését, hogy a minimális munkabért havi 23.000 kot akarják kinevezni. Egyelőre húsz repülőezred szervezéséről van szó. A nyugatnémet légierők és légelhárító tüzérség személyi állománya — a tervek szerint — az első időben körülbelül százezer fő lenne. frankról 25.516 frankra emeljék. A kommunista képviselői csoport a képviselői fizetések emelése ellen szavazott. A kommunista képviselők nevében Sauer kijelentette: „Szemérmetlenség emelni a képviselői fizető seket akkor, amikor a háborús politika következtében annyi franeia nyomorog. • Megnyílt Becsben a íalusi ifiúság nemzetközi találkozója Bécs (TASZSZ) Csütörtökön megnyílt Bécsben a falusi ifjúság nemzetközi találkozója, amelyet Guy de Vauguier (Franciaország) nyitott meg. Rámutatott, hogy most Becsben az emberiség történetéiben eiso- izben gyűltek össze több mint hatvan ország falusi ifjúságának képviselői, hogy beszámoljanak munkakörülményeikről, helyzetükről és törekvéseikről. Guy de Vauguier azt a kívánságát fejezte ki, hogy a nemzetközi találkozón szilárduljon a falusi ifjúságnak a jobb életkörülményekért és munkakörülményekért, az egész vi- ág békéje megóvásáért folyó harcban megnyilvánuló egysége. 1 Hager, az osztrák ifjúság képvise- ője rövid beszédben üdvözölte a találkozó résztvevőit. A francia nemzetoyíüés eifogedta a páriámén!! költségvetést Megnyílt a Szakszervezeti Világszövetség főtanácsának 7. ülésszaka Varsó (TASZSZ) December 9-én Varsóban megnyílt a Szakszervezeti Világszövetség főtanácsának 7. ülésszaka, amelyen Európa, Ázsia, Amerika és Afrika több mint negyven országának küldöttei vesznek részt. Di Vittorio, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke megnyitó beszédében rámutatott, hogy az ülésszak olyan időszakban ült össze, amikor az egész világon komoly helyzet állt elő, amikor a kapitalista és gyarmattartó országok uralkodó körei a növekvő nyomor, munkanélküliség, háborús veszély és nélkülözés perspektíváját állítják a népek elé. Az egész világ dolgozói — mondotta Di Vittorio — úgy vélik, hogy a londoni és párizsi egyezmények, amelyek Nyugat-Németország' felfegyverzését, a Wehrmacht és a német militarizmus feltámasztását irányozzák elő, komoly veszélybe sodorják Európát és az egész világot. A világ dolgozói egy emberként harcolnak a londoni és párizsi egyezmények következménye — a háborús veszély és a féktelen fegyverkezési hajsza ellen. A Szakszervezeti Világszövetség főtanácsa felhívással fordul az érdekelt országok parlamentjeihez, hogv tagadják meg a békét fenyegető eeyezrnények 'ratifikálását. A főtanács felhívja Európa és az egész világ valamennyi dolgozóját, tömörítsék szorosabbra soraikat, valósítsák meg a legszélesebb akcióegységet, hogy együttesen folytathassák a harcot a londoni és a párizsi egyezmények ellen, a béke ügyének és valamennyi nép közötti együttműködés ügyének győzelméért. Moszkvában — folytatta di Vittorio — elhangzott a kölcsönös megér-, tés és megegyezés hangja, konkrét javaslatokat tettek az általános megegyezés elérése, az európai kollektív biztonság megteremtése érdekében és felhívással fordultak Németország békés és demokratikus alapokon való újraegyesítésére. Kiielentjük, hogy ezek a javaslatok, valamint a béke és jólét lehetőségének perspektívája, amelyeket Moszkvában va’amennyi nép elé tártak, teljes mértékben meg felelnek az egész világ dolgozói létérdekeinek. A lengyel kormány és társadalom nevében S. Jedrvchowski, a Lensvel Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese üdvözölte a közgyűlés résztvevőit. J. Albrecht, a varsói városi népi tanács elnöke Varsó lakosságának üdvözletét tolmácsolta. A közgyűlés egyhangúlag jóváhagyta a napirendi pontokat. A napirend jóváhagyása után szélső napirendi pont előadója. Lou's Saillant. a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára emelkedett szólásra. 4 A Szovjetunió határozati javaslata a Táj van körüli agresszív cselekmények megszüntetéséről Newyork (TASZSZ) Az ENSZ különleges politikai bizottságának december 9-i ülésén a Szovjetunió küldöttsége a következő határozati javaslatot terjesztette a ..Panasz a Kínai Népköztársaság elleni agresszív cselekmények miatt és az Egyesült Államok hadiflottájának felelőssége e cselekedetekért“ kérdését tárgyaló bizottság elé: „A közgyűlés megállapítja,' hogy az utóbbi időben a koreai háború megszűnése és az indokínai béke hely -eállítása következtében kedvező feltételek keletkeztek más megoldatlan problémák rendezésére és a nemzetközi feszültség további enyhítésére, aggodalommal állapítja meg, hogy Tajvan és a kínai tengerek vidékén az Egyesült Államok ellenőrzése alatt álló fegyveres erők agresszív cselekményeket követnek el, ami abban jut kifejezésre, hogy provokatív fegyveres támadásokat intéznek Kína városai és partvidékei ellen, új háborús tűzfészekké változtatják ezt a körzetet és komolyan fenyegetik a békét. Megállapítja továbbá, hogy az említett körzetben állomásozó fegv- veres erők kalóztámadásokat intéznek a nyílt tengeren különböző országok kereskedelmi Injjói ellen, • elfogják ezeket a hajókat és durván erőszakoskodnak legénységükkel. A közgyűlés elítéli ezeket az agresszív cselekményeket, amelyek fenyegetik a béke és a távolkeleti biztonság fenntartását és ajánlja az említett körzetben kialakult helyzetért felelős Egyesült Államok kormányának, tegye meg a szükséges Intézkedéseket az említett agresszív cselekmények, továbbá a különböző országok-kereskedelmi hajói ellen irányuló ‘ kalóztámadások megszüntetésére”. Magyar építészek segítsége Phenjan újjáépítésénél (MTI) Októberben magyar építészek indultak Koreába, hogy Phen- an újjáépítésében segítséget nyújtsanak az ottani szakembereknek. Az építészcsoport október 23-án érkezett új munkahelyére. A magyar építészek hamarosan munkához láttak. Erről cikket és képet közöl a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának lapja. Kázmér Sándor, a csoport vezetőle megírta, hogy igen szép feladatokat kaplak. Középületeket és lakóházakat terveznek, a későbbiek folyamán pedig ezek építésének irányí tásában is résztvesznek. Már megkezdték a régi romos színház rekonstrukciójának tervezését. Hozzákezdtek a két és félkilométer hosszú sugárút mentén elterülő lakóházak tervezésének előkészítéséhez. Megbízták őket a zeneakadémia és a telefon- központ tervezésével. További feladatuk lesz az orvosi egyetem, a Sztálin úton, — Phenjan legszebb útján, — a történelmi múzeum és ugyancsak ezen az úton egy középület tervezése. Hz amerikaiak nem halandók tárgyalni az Észak- és flél-Ko?ea közötti szabad közlekedésről Keszon (Uj Kína) Az amerikaiak szerdán a koreai-kínai javaslat megvitatását utasították vissza arról, hogy a katonai fegyverszüneti bizottság engedje meg' a polgári lakosságnak a demilitarizált övezet és a katonai demarkációs vonal átlépését és az Észak- és Dél-Korea közti közlekedést. E javaslatok amerikai visszautasítása újabb bizonyítéka annak az ellenséges érzületnek, amellyel az amerikaiak viseltetnek Korea békés egye sítése iránt. Méray Tibor és Boldizsár Iván ci kUe a moszkvai sajtóban (MTI) A Lityeraturnaja Gazeta 1954 november 30-i számában megjelent Méray Tibornak „A múlt íi- gvelmeztetése” című cikke. Méray Tibor a német újrafelfegyverzés ellen emeli fel szavát. * Az Izvesztyija december 8-i számában közölte Boldizsár Iván-nak „Zárkózzunk fel még szorosabban” című, a moszkvai értekezlettel foglalkozó cikkét A Máméi Komnun sta Párt elnöksége nyüatkoia'ot tett közzé a moszkvai deklaráció jelenlöségérö! Berlin (MTI) A Német Kommunista Párt elnöksége nyilatkozató.! tett közzé a moszkvai értekezleten elfogadott deklarációval kapcsolatban. A Német Kommunista Párt elnöksége nyilatkozatában felszólítja Nyugat-Németország lakosságát, hogy. tegyen meg mindent a párizsi háborús egyezményeik ratifikálásának meghiúsítására. — A párizsi szerződések főcélja a német militarizmus felújítása és Nyugat-Némelországnak agresszív ka tonai tömbbé való beépítése. Ha sor kerülne a párizsi egyezmények ratifikálására és végrehajtására, egész Európán végigvonuló gát keletkeznék és ez a gát hosszú időre kettészakítaná Németországot. — A párizsi összeesküvés hazánk szabad és békés egyesítésének legnagyobb akadálya. Az európai béke és biztonság megszilárdítását célzó moszkvai értekezlet ezzel szembe0 szélesre kitárta a tárgyalásokhoz es megegyezéshez vezető kapukat. állapítja meg a Német Kommunista Párt elnökségének nyilatkozata. «