Dunántúli Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-11 / 294. szám

2 NÄPCÖ 1954 DECEMBER 11 A szovjet kormány jegyzéke Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormányához Moszkva (TASZSZ): Amint sajtó jelentésekből már ismeretes, Franciaország, Anglia és az Egyesült Ál­lamok kormányai november 29-é.n moszkvai nagy- követségeiiken keresztül eljuttatták a szovjet kormány­nak szóló válaszaikat a szovjet kormány folyó év ok­tóber 23-i és november KM jegyzékedre. Franciaország kormányának jegyzékét december másodikam közölte a szovjet sajtó. A Szovjetunió külügyminisztériuma december 9-én megküldte Franciaország, Anglia és az Egyesült Álla­mok moszkvai nagykövetségeinek a szovjet kormány válasz jegyzékét. 4 szovjet kormány jegyzéke a francia kormányhoz „A ^Szovjetunió kormánya igazol­ja a francia kormány november 29-i jegyzékének vételét, amelyben a szovjet kormány október 23-i és no­vember 13-i jegyzékére válaszolt. A szovjet kormány sajnálattal ve­szi tudomásul, hogy Franciaország kormánya nem tartotta lehetséges­nek részvételét azon az értekezle­ten, amely más európai államok be­vonásával hivatott volt megtárgyal­ni az európai kollektív biztonság kérdését. A francia kormány, mint jegyzé­kéből látható, nem fogadta el a Szov­jetunió kormányának azt a javaslatát sem, amelyet Franciaország, az Egyesült Államok, Anglia és a Szov­jetunió külügyminiszteri értekezle­tére vonatkozóan terjesztett elő a Németország egységének helyreállí­tásával kapcsolatos kérdés és az össznémet szabad választások meg­tartása kérdésének megtárgyalására, úgyszintén az európai kollektív biz­tonsági rendszer megteremtését cél­zó összeurópai értekezlet összehívá­sára. Franciaország kormánya nemcsak elutasította az összeurópai értekez­leten való részvételt és a szovjet kormány által az európai kollektív biztonságról előterjesztett javaslatok megvitatását, hanem a maga részé­ről semmiféle javaslatot sem ter.jesz tett elő az európai kollektív bizton­ság biztosítására. Az is ismeretes hogy Franciaország kormánya az északatlanti tömb többi résztvevői­vel együtt arra irányuló tevékeny­séget fejtett ki, hogy megakadályoz­za más európai államok részvéteiét ilyen értekezleten. Ezzel Franciaország kormánya olyan álláspontra helyezkedett, mely arról tanúskodik, hogy nem törek­szik megállapodásra más európai államokkal az európai béke meg­szilárdításáról és akadályokat gör­dít hatásos európai biztonsági rend­szer megteremtése elé. Franciaország kormánya hatékony európai kollektív biztonsági rend szer megteremtése helyett minden lehető módon arra törekszik, hogy kivívja a Nyugat-Németország rc- militarizálásáról és az agresszív északatlanti tömbbe, valamint egyes nyugati államoknak a békeszerető európai államok ellen irányuló egyéb katonai csoportosulásaiba va­ló bevonásáról szóló párizsi egyez­mények ratifikálását. K politika oda vezet, hogy Nyugat-Németország mi­litarista állammá válik ennek összes veszélyes következményeivel, nem is szólva arról, hogy az újrafelfegyverzés lehetetlenné teszi Nyugat-Németor­szág és a békeszerető Német Demok­ratikus Köztársaság egyesülését egy egységes államban. Miként a Szovjetunióban, ugyan­úgy Franciaországban és más euró­pai államokban is, szükségképpen komoly aggodalmat kelt a militariz- mus helyreállítása Nyugat-Németor- szagban, ez az aggodalom az euró­pai béke további sorsát illeti. Fran­ciaország kormánya előtt minden bi­zonnyal nem ismeretlen az sem hogy a német militarizmus úgyneve­zett „korlátozása“ és azok a papír- garanciák, amelyekről a párizsi egyez menyekben szó van, érthető okoknál fogva nem élvezik az európai né­pek bizalmát. A nyugatnémetországi militariz- musnak a párizsi egyezményekben előirányzott helyreállítását és a nyu­gatnémet hadsereg megteremtését nem lehet összeegyeztetni az Egye­sült Nemzetek Szervezetében a fegy­verzet általános csökkentésére vo­natkozóan jelenleg megvitatás alatt álló tervvel sem. A párizsi egyez­mények ratifikálása a fegyverkezé­si verseny fokozódását eredményezi és újabb akadályokat gördít a fegy­verzet csökkentését célzó megálla­podás útjába. A Szovjetunió kormánya szüksé­gesnek tartja ismét ki jelenteni, hogy Franciaország kormányának a né­met militarizmus ta'praállítását elő­segítő ezen álláspontja szöges ellen- tétben áll az újabb német agresszió megakadályozását célzó 1944. évi francia-szovjet szerződéssel és alap­jaiban ingatja meg e szerződés je­lentőségét. Ez a szerződés azonban Franciaország és biztonsága szem­pontjából nem kevésbé jelentős, mint a Szovjetunió szempontjából. A francia kormánynak ez az ál­láspontja összeegyeztethetetlen más nemzetközi egyezményekkel is, ame. lyekhez Franciaország csatlakozott 'gy például a potsdami egyezmény­nyel, amely Németország egységének békeszerető és demokratikus elvek alapián való helyreállítását írja elő és kizárja Németország egyik vagy másít része remilitarizálásának lehe­tőségét. A szovjet kormány egyetért azzal, hogy az időszerű európai kérdések­kel, köztük Németország kérdésé- ved kapcsolatos értekezlet sikere ér­dekében elő kell segíteni az érdekelt államok közötti megegyezés létreho­zásához szükséges megfelelő, kedvező feltételek megteremtését. Az európai országoknak az európai béke és biz­tonság biztosításával foglalkozó no­vember 29. és december 2. között le­folyt moszkvai értekezlete arról ta­núskodik, hogy a Szovjetunió és az értekezleten résztvett többi állam részéről megnyilvánult a törekvés, hogy az európai béke megszilárdítása érdekében létrehozzanak egy ilyen megegyezést. Az a körülmény viszont hogy Franciaország kormánya eluta­sította az összeurópai értekezleten való részvételt, és a német kérdéssel kapcsolatos négyhatalmi értekezleten való részvéteit, egyáltalán nem arról tanuskodik, hogy ilyen törekvés ve­zérelné. Azok a próbálkozások, hogy úgy állítsák be a dolgot, hogy a pá­rizsi egyezmények ratifikálása nem akadályozza a német kérdésnek az érdekeli hatalmak közötti tárgyalá­sok útján való rendezését, nemcsak, hogy nem felelnek meg a való hely­zetnek, hanem csakis a közvélemény megtévesztésére alkalmasak. Francia országban és más országokban azért folyamodnak most ezekhez a fogá­sokhoz, hogy elaltassák a népek éber ségét. A valóságban azoknak a párizsi egyezményeknek ratifikálása, ame­lyek előirányozzák Nyugat-Németor­szág átalakítását militarista állam­má, továbbá bevonását más európai államok ellen irányuló katonai cso­portosulásokba, tárgytalanná teszi a négyhatalmi tárgyalásokat Németor­szág egyesítéséről és kizárja a meg­egyezés lehetőségét ebben a kérdés­ben. A párizsi egyezmények ratifi­kálására azoknak van szükségük, akik nem a nemzetközi feszültség enyhítésére, hanem ellenkezőleg, a feszültség további fokozására törek­szenek. Az előállott helyzetben, amikoris közvetlenül fenyeget a milit?(rizmus nyugatnémetországi feltámadásának veszélye, különösen megengedhetet­len, hogy lankadjon a népek éber­sége, az újabb európai háború ve­szélyével szemben. A Szovjetunió és más békeszerető országok, válaszul Nyugat-Németor­szág remilitarizálására és ama po­litika agresszivitásának újabb foko­zására, amelyet Franciaország és az északatlanti tömbben vele összekap­csolt államok kifejtenek, megteszik a fegyverzetük fokozásával és biz­tonságuk biztosításával kapcsolatos összes szükséges intézkedéseket. A Szovjetunió és más békeszerető or­szágok kénytelenek késedelem nél­kül minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy a béke fenntartását veszélyeztető ag­resszív államok növekvő fegyveres erejével szembehelyezzenek egy nem kevésbé hatalmas erőt és készségü­ket önmaguk, valamint a béke vé­delmére. Franciaország és az északatlanti tömbben résztvevő más államok ag­resszív tervei a fegyverkezési ver­seny egyre nagyobb mértékű fokozá­sára vezetnek. Ezzel önmagukra há­rítják az egész felelősséget a béke érdekeivel összeegyeztethetetlen és az újabb európai háború veszélye lényeges fokozásához vezető mostani politikájuk következményeiért. A Szovjetuniónak a párizsi egyez­mények aláírásával és az ezidősze- rint kialakult európai helyzettel kap­csolatos álláspontját kifejezi a Szov­jetunió, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Ma,gyár Népköztársaság, a Román Népköz- társaság, a Bolgár Népköztársaság, és az Albán Népköztársaság kormá­nyának közös deklarációja, amelyet az európai országoknak az európai béke és biztonság biztosításával fog­lalkozó moszkvai értekezletén decem­ber 2-án elfogadtak. A Kínai Népköztársaság kormánya mely mint ismeretes, résztvett a moszkvai értekezlet munkájában, ki­jelentette, hogy teljes mértékben egyetért a moszkvai értekezlet dek­larációjával és támogatja az abban foglaltakat. A szovjet kormány az említett dek laráeiót a jelen jegyzékhez mellé­kelve megküldi Franciaország kor­mányának. Ami az osztrák kérdést illeti, a Szovjetuniónak e kérdéssel kapcso­latos álláspontját kifejezik azok a javaslatok, amelyeket a berlini négy hatalmi értekezleten, — és ezt kö­vetően — a szovjet kormány meg­felelő jegyzékeiben terjesztett elő. A párizsi egyezmények ratifikálása magától értetődően nem mozdíthatná elő az annyira óhajtott megegyezés létrehozását az osztrák kérdésben az érdekelt államok és Ausztria kö­zött. A szovjet kormány hasonló tartal­mú jegyzéket intézett Anglia és az Egyesült Államok kormányához. A szovjet kormány e jegyzékének melléklete a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Köz­társaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Magyar Népköztársa­ság, a Román Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, és a/z Albán Népköztársaság kormányainak az európai béke és biztonság kérdései­vel foglalkozó értekezleten 1954. de­cember 2-án elfogadott deklarációja. Galland volt náci tábornokot szemelték ki a nyugatnémet légierők élére Berlin (MTI) A lapjelentések sze­rint Blank bonni hadügyminiszter- jelölt hivatala kidolgozta a nyugat­német légierők felállításának pontos tervezetét. A nyugatnémet légierők' parancs­nokává Galland volt náci táborno­A nemzetgyűlés kedden délelőtt 516 szavazattal 100 ellenében elfo­gadta a parlamenti költségvetést, amely január egytől kezdve az eddigi havi 186.000 frankról 212.000 frankra emeli a képviselők fizetését. Jellem­ző, hogy a nemzetgyűlés nem volt hajlandó teljesíteni a francia dolgo­zóknak azt a követelését, hogy a minimális munkabért havi 23.000 kot akarják kinevezni. Egyelőre húsz repülőezred szerve­zéséről van szó. A nyugatnémet légi­erők és légelhárító tüzérség személyi állománya — a tervek szerint — az első időben körülbelül százezer fő lenne. frankról 25.516 frankra emeljék. A kommunista képviselői csoport a képviselői fizetések emelése ellen szavazott. A kommunista képviselők nevében Sauer kijelentette: „Szemér­metlenség emelni a képviselői fizető seket akkor, amikor a háborús po­litika következtében annyi franeia nyomorog. • Megnyílt Becsben a íalusi ifiúság nemzetközi találkozója Bécs (TASZSZ) Csütörtökön meg­nyílt Bécsben a falusi ifjúság nem­zetközi találkozója, amelyet Guy de Vauguier (Franciaország) nyitott meg. Rámutatott, hogy most Becs­ben az emberiség történetéiben eiso- izben gyűltek össze több mint hatvan ország falusi ifjúságának képviselői, hogy beszámoljanak munkakörül­ményeikről, helyzetükről és törekvé­seikről. Guy de Vauguier azt a kívánságát fejezte ki, hogy a nemzetközi talál­kozón szilárduljon a falusi ifjúság­nak a jobb életkörülményekért és munkakörülményekért, az egész vi- ág békéje megóvásáért folyó harc­ban megnyilvánuló egysége. 1 Hager, az osztrák ifjúság képvise- ője rövid beszédben üdvözölte a ta­lálkozó résztvevőit. A francia nemzetoyíüés eifogedta a páriámén!! költségvetést Megnyílt a Szakszervezeti Világszövetség főtanácsának 7. ülésszaka Varsó (TASZSZ) December 9-én Varsóban megnyílt a Szakszervezeti Világszövetség főtanácsának 7. ülés­szaka, amelyen Európa, Ázsia, Ame­rika és Afrika több mint negyven országának küldöttei vesznek részt. Di Vittorio, a Szakszervezeti Vi­lágszövetség elnöke megnyitó beszé­dében rámutatott, hogy az ülésszak olyan időszakban ült össze, amikor az egész világon komoly helyzet állt elő, amikor a kapitalista és gyarmattartó országok uralkodó körei a növekvő nyomor, munkanélküliség, háborús veszély és nélkülözés perspektíváját állítják a népek elé. Az egész világ dolgozói — mondot­ta Di Vittorio — úgy vélik, hogy a londoni és párizsi egyezmények, ame­lyek Nyugat-Németország' felfegyver­zését, a Wehrmacht és a német mili­tarizmus feltámasztását irányozzák elő, komoly veszélybe sodorják Euró­pát és az egész világot. A világ dol­gozói egy emberként harcolnak a londoni és párizsi egyezmények kö­vetkezménye — a háborús veszély és a féktelen fegyverkezési hajsza ellen. A Szakszervezeti Világszövetség fő­tanácsa felhívással fordul az érde­kelt országok parlamentjeihez, hogv tagadják meg a békét fenyegető eeyezrnények 'ratifikálását. A főta­nács felhívja Európa és az egész vi­lág valamennyi dolgozóját, tömörít­sék szorosabbra soraikat, valósítsák meg a legszélesebb akcióegységet, hogy együttesen folytathassák a har­cot a londoni és a párizsi egyezmé­nyek ellen, a béke ügyének és vala­mennyi nép közötti együttműködés ügyének győzelméért. Moszkvában — folytatta di Vitto­rio — elhangzott a kölcsönös megér-, tés és megegyezés hangja, konkrét javaslatokat tettek az általános meg­egyezés elérése, az európai kollektív biztonság megteremtése érdekében és felhívással fordultak Németország békés és demokratikus alapokon való újraegyesítésére. Kiielentjük, hogy ezek a javaslatok, valamint a béke és jólét lehetőségének perspektívája, amelyeket Moszkvában va’amennyi nép elé tártak, teljes mértékben meg felelnek az egész világ dolgozói lét­érdekeinek. A lengyel kormány és társadalom nevében S. Jedrvchowski, a Lensvel Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese üdvözölte a közgyű­lés résztvevőit. J. Albrecht, a varsói városi népi tanács elnöke Varsó la­kosságának üdvözletét tolmácsolta. A közgyűlés egyhangúlag jóváhagy­ta a napirendi pontokat. A napirend jóváhagyása után sz­élső napirendi pont előadója. Lou's Saillant. a Szakszervezeti Világszö­vetség főtitkára emelkedett szólásra. 4 A Szovjetunió határozati javaslata a Táj van körüli agresszív cselekmények megszüntetéséről Newyork (TASZSZ) Az ENSZ kü­lönleges politikai bizottságának de­cember 9-i ülésén a Szovjetunió kül­döttsége a következő határozati ja­vaslatot terjesztette a ..Panasz a Kí­nai Népköztársaság elleni agresszív cselekmények miatt és az Egyesült Államok hadiflottájának felelőssége e cselekedetekért“ kérdését tárgyaló bizottság elé: „A közgyűlés megállapítja,' hogy az utóbbi időben a koreai háború megszűnése és az indokínai béke hely -eállítása következtében kedvező fel­tételek keletkeztek más megoldatlan problémák rendezésére és a nemzet­közi feszültség további enyhítésére, aggodalommal állapítja meg, hogy Tajvan és a kínai tengerek vidékén az Egyesült Államok ellenőrzése alatt álló fegyveres erők agresszív cselekményeket követnek el, ami ab­ban jut kifejezésre, hogy provokatív fegyveres támadásokat intéznek Kína városai és partvidékei ellen, új há­borús tűzfészekké változtatják ezt a körzetet és komolyan fenyegetik a békét. Megállapítja továbbá, hogy az említett körzetben állomásozó fegv- veres erők kalóztámadásokat intéz­nek a nyílt tengeren különböző or­szágok kereskedelmi Injjói ellen, • el­fogják ezeket a hajókat és durván erőszakoskodnak legénységükkel. A közgyűlés elítéli ezeket az agresszív cselekményeket, amelyek fenyegetik a béke és a távolkeleti biztonság fenntartását és ajánlja az említett körzetben kialakult helyzetért fele­lős Egyesült Államok kormányának, tegye meg a szükséges Intézkedéseket az említett agresszív cselekmények, továbbá a különböző országok-keres­kedelmi hajói ellen irányuló ‘ kalóz­támadások megszüntetésére”. Magyar építészek segítsége Phenjan újjáépítésénél (MTI) Októberben magyar építé­szek indultak Koreába, hogy Phen- an újjáépítésében segítséget nyújt­sanak az ottani szakembereknek. Az építészcsoport október 23-án érke­zett új munkahelyére. A magyar építészek hamarosan munkához láttak. Erről cikket és ké­pet közöl a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság Minisztertanácsá­nak lapja. Kázmér Sándor, a csoport vezető­le megírta, hogy igen szép feladato­kat kaplak. Középületeket és lakó­házakat terveznek, a későbbiek fo­lyamán pedig ezek építésének irányí tásában is résztvesznek. Már meg­kezdték a régi romos színház rekon­strukciójának tervezését. Hozzákezd­tek a két és félkilométer hosszú su­gárút mentén elterülő lakóházak ter­vezésének előkészítéséhez. Megbízták őket a zeneakadémia és a telefon- központ tervezésével. További fel­adatuk lesz az orvosi egyetem, a Sztálin úton, — Phenjan legszebb út­ján, — a történelmi múzeum és ugyancsak ezen az úton egy köz­épület tervezése. Hz amerikaiak nem halandók tárgyalni az Észak- és flél-Ko?ea közötti szabad közlekedésről Keszon (Uj Kína) Az amerikaiak szerdán a koreai-kínai javaslat meg­vitatását utasították vissza arról, hogy a katonai fegyverszüneti bi­zottság engedje meg' a polgári lakos­ságnak a demilitarizált övezet és a katonai demarkációs vonal átlépését és az Észak- és Dél-Korea közti köz­lekedést. E javaslatok amerikai visszautasí­tása újabb bizonyítéka annak az el­lenséges érzületnek, amellyel az ame­rikaiak viseltetnek Korea békés egye sítése iránt. Méray Tibor és Boldizsár Iván ci kUe a moszkvai sajtóban (MTI) A Lityeraturnaja Gazeta 1954 november 30-i számában meg­jelent Méray Tibornak „A múlt íi- gvelmeztetése” című cikke. Méray Tibor a német újrafelfegyverzés el­len emeli fel szavát. * Az Izvesztyija december 8-i szá­mában közölte Boldizsár Iván-nak „Zárkózzunk fel még szorosabban” című, a moszkvai értekezlettel fog­lalkozó cikkét A Máméi Komnun sta Párt elnöksége nyüatkoia'ot tett közzé a moszkvai deklaráció jelenlöségérö! Berlin (MTI) A Német Kommu­nista Párt elnöksége nyilatkozató.! tett közzé a moszkvai értekezleten elfogadott deklarációval kapcsolat­ban. A Német Kommunista Párt el­nöksége nyilatkozatában felszólítja Nyugat-Németország lakosságát, hogy. tegyen meg mindent a párizsi há­borús egyezményeik ratifikálásának meghiúsítására. — A párizsi szerződések főcélja a német militarizmus felújítása és Nyugat-Némelországnak agresszív ka tonai tömbbé való beépítése. Ha sor kerülne a párizsi egyezmények rati­fikálására és végrehajtására, egész Európán végigvonuló gát keletkez­nék és ez a gát hosszú időre ketté­szakítaná Németországot. — A párizsi összeesküvés hazánk szabad és békés egyesítésének legna­gyobb akadálya. Az európai béke és biztonság megszilárdítását célzó moszkvai értekezlet ezzel szembe0 szélesre kitárta a tárgyalásokhoz es megegyezéshez vezető kapukat. állapítja meg a Német Kommunista Párt elnökségének nyilatkozata. «

Next

/
Oldalképek
Tartalom