Dunántúli Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-08 / 291. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ V/IÁG PRBTFTÁB1AI klYLTVUSTTESCl A MAI SZAMBÁN: A írueb-iiAvJcI szerződés biztosit bennünket minden német veszéllyel sarmben (2. a) — Külföldi hírek (1 oj — Népszavazás (2. o.) — Nem tűrjük Nyugat- Németorszác üjrafeifeeyverzéeét! (3. o.) — Megalakul­ok a kerületi tanácsok Pécsett (3. o.) — Kő és víz ellen (2, o.) — Télapó-ünnepély a Hullámban (4. o.) — Se pénz, se posztó (4. o.) BARANYA ME GYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 291. SZÁM ARA 5Q FILLER SZERDA, 19S4 DECEMBER 8 n \ Tiszteljük az öregeket! Az ifjúság nevelése ma és mindig országos ügy, az egész nép ügye. A mai gyermekek, ifjak lesznek a hol­nap dolgozói, vezetői, az újabb nem­zedék nevelői. Jövőnk olyan lesz, amilyenné a mai fiatalság alakítja. De kitől tanulják meg a fiatalok, hogy mit kell tenniök, hogyan kell eligazodniok az élet számtalan prob­lémája, útvesztője között? A mai öregektől. Ebből azután mégegy kér­dés fakad: hallgatnak-e a mai fiata­lok az öregekre? És erre már nehe­zebb választ adni. Szerkesztőségünkbe gyakran érkéz bek levelek öregektől, a fiatalokról. Sok köztük a panaszoslevél. Azt pa­naszolják, hogy a fiatalok gyakran tiszteletlenek, illetlenek, sőt gorom­bák az öregekkel szemben. A tanács­választás után egyik választási bi­zottság elnöke, idős elvtársnő, be­számolt választási tapasztalatairól, s elmondta, hogyha ő és a többi idős népnevelő fiataloknak beszéltek tíz szabad esztendőnk eredményeiről, azok közömbösen hallgatták, sőt elő- mrdult. hogy cinikus megjegyzések­kel válaszoltak rá. Autóbuszon, vil­lamoson, üzletekben, szórakozóhelve- ken sokszor tapasztaljuk, hogy ifja- jnk nincsenek tekintettel a korra. Az üzemekben, bányákban- dolgozó fia­talok sokszor lekezelő, fennhéjázó modorban beszélnek öregebb társaik­kal. Az iskolákban, egyetemeken ha­sonló jelenségek mutatják, hogy diákjaink , kevés tiszteletet tanúsíta­nak» azokkal szemben, akik gondot yiselnek rájuk, akiknek Teladata az 'fiúság nevelése, tanítása. Egyesek hajlamosak azt mondani ezekre a jelenségekre: „Mindig is így volt". Valóban a fiatalokban mindig ta’á’lhatunlk némi háüamnsságot az idősebbek. élettapasztaSltajinak, na- §vobb tudásának lebecsülésére. A 'iktalság nagyszerű erényeivel; a na­gyobb lendülettel, tettvággyal, élet­erővel gvakran együttjár 'az öregeb­bek óvatosságának, alaposságának, körültekintésének lefitymálása. Még- ^m igaz, hogy így van ez rendjén. Különösen nem igaz, hogy ma így vo'na ez rendjén. A mai öregek olyan történelmi idő szakot éltek át, amelyben sűrítve, rövid idő alatt és egymással, párhu­zamosan zajlottak le az emberiség történetének legsötétebb, leggyaláza- tosabb eseményei — és ugyanakkor a legnagyszerűbb, legd:csőségesebb, egész emberiségnek lestöbbet gyújtó forradalmak. Két világháború s köztük az elnyomottság, kizsákmé- fyoltság, jogfosztottság, megalázott- sdg hosszú évtizedei keserves emlé­keikkel gazdagították a mai öregek tapasztalatait. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a magyar üép hősies forradalmi harcai, a fel- szabadulás és a felszabadulás óta ^■telt tiz év — amelyet a mai öregeik *Wt fővel, józan ésszel tudnak ér- t-kelni — a másik pólusról, a szabad Jetről, s a magunk boldog jövőjének fűtéséről adtak nem kevésbé gazdag tapasztalatokat. Mindehhez hozzájá- *jül még a munkában töltött évtize- dek sok tapasztalata. A mai fiatalok gyermekiként élték ?t a második világháborút, nem lát­hattak tisztán a felszabadulást köz- I ®tlenül követő évek harcaiban, am­seik között több a szép, a jó, mint a rossz, életüket megkönipyítette a párt, az állam segítsége, kevesebb a problémájuk, vidámabb, gotnd tala­ri a'Jo az életük, mint az öregeké volt fiatal korukban. Ez nem baj, ez így jó, pártunk és a nép állama ezt akarja. Zavartalan, gondtalan tanu­lást, egyenesvonalu fejlődést akar biztosítani fiataljainknak. De éppen ebből következik, hogy tapasztala­taik kissé egyoldalúak, s mivel nem kellett olyan súlyos harcokat vívniok a létért, a jobb életért, mint az öre­geknek, könnyebben — sőt könnyel­műbben — tekintenek mai életünk sok fontos problémájára. Mindez semmiképpen sem Jelenti, hogy a fiataloknak okuk volna ke­vésbé tisztelni az öregeket. Ellenke­zőleg — mindez ok arra, hogy fia­taljaink jobban tiszteljék az időseb­beket, mint bármely kor fiataljai, iobban hallgassanak az öregek sza­vára, mint bármely más korban. Fia­taljaink jórésze meg is érti ezt és készségesen tanul az idősebbektől, tiszteli szüleit, nevelőit, varrnak azon ban szép számmal, akikből hiányzik ez a hajlandóság. Hol a hiba forrás« és mit kell ten­nünk ellene? Országunkban ma hatal­mas nevelőmunka folyik. A munkások parasztok, értelmiségiek, nem máról holnapra válnak szocialista emberek­ké, s még kevésbé önmaguktól, ne­velőmunka nélkül. Egész kulturális életünk, a párt és az állam tevékeny­ségének számos ága ezt a hatalmas méretű nevelőmunkát szolgálja. E nevelőmunkában azonban sokszor egy kalap alá vesszük a fiatalokat és öregeket. DISZ-szervezeteink a párt többszöri útmutatása, segítő beavatkozása után is gyakran köve­tik el azt a hibát, hogy a fiatalokat ugyanúgy akarják nevelni, mint az öregeket. Másrészt egyes DlSZ-szer- vezeteink túlságosan is elkülönülnek az idősebbektől, s a szervezetein belül a fiatalokra bízzák, hogyan akarnak nevelődni. A legnagyobb hiba persze — és ez megyénkben a választások :dején ismét bebizonyosodott — hogy DISZ-szervezeteink nagy része még mindig nem vált az ifjúság tényleges nevelőjévé. Az is hiba lenne, ha csak a fiatalokra hárítanánk a felelőssé­get. Az Idősebbek, a szülők, munka­társak, elvtársak, nevelők gyakran értetlenül állnak szemben a fiatalok megnyilvánulásaival és lemondanak arról, hogy valóban neveljék őket,. megelégszenek azzal a duzzogó meg- j állapítással, hogy a fiatalok nem1 tisztelik őket eléggé. Az öregek tapasztalata, bölcses­sége, előrelátása, óvatossága és a fia­talos lendület együtt — nagy erő. S ahhoz, hogy tényleges erővé le­gyen, szükség van arra, hogy fiatal­jaink tiszteljék, meghallgassák az öregebbeket, tanuljanak tőlük. Ne hagyjuk elsikkadni ezt a kérdést, párt- és DISZ-szervezeteink, szülők ás pedagógusok fogjanak össze, bizo­nyítsák be a fiataloknak, hogy szük­ségük van az idősebbek tapasztalatai ra, hogy mai szép, gondtalan életü­ket az öregeknek köszönhetik s ha azt akarják, hogy majd őket is tisz­teljék, adják meg az öregeknek azt a tiszteletet, megbecsülést, amit meg­érdemelnek. Nem kis kérdés ez, nem lehet két szóval elintézni, ne feled­kezzünk meg róla a mindennapi élet sok más sürgős és fontos problémá­ja között sem. Pécsbánya befejezie éves tervét Elsőnek Jelentette ótéves terve be­fejezését, majd december 6-án első­nek fejezte be éves tervét Is a Pécsi Szénbányászati Tröszt aknái között András akna. — Ezt a győ­zelmet most újabb tetézi: a decern, bér 8-án reggel végződő műszakban teljesíti éves tervét az egész pécs- bányai kerület. Ennek az eredménynek elérésében nagy részük van a fiataloknak: tíz pécsbányai DISZ és Ifjúsági froni- brigád az augusztus t-től az év vé­géig előirányzatán felül vállalt 4 952 tonna szénből 4 186 tonnát adott ed. dig. Legjobbnak bizonyult Mark wart Ferenc hnsztagú DISZ brigád­ja, mely ugyanezen időszak alatt 830 tonna szenet termelt előirányzatán Felül. Jelenszki János, a szocialista munka hősének DISZ brigádja 389 tonna jóminőségű szén fölszínre szál lításával büszkélkedik. A pécsbányai dolgozók széleskör- ben kibontakozó versenyében része van a kitűnő műszaki vezetésnek, az ennek nyomán megszilárdult munka- fegyelemnek. Börzsei Mihály igaz. gató a munkafegyelem megkövetelé­sével egyidőben messzemenően törő­dik a dolgozók ügyeivel, figyelembe veszi panaszaikat, kéréseiket és ja­vaslataikat egyaránt. Ennek gyakor. lati eredménye a többi között 106.2 százalékos ossz üzemi teljesítmény ezévi átlagban, a legutóbbi statiszti­kai kimutatás szerint. Ugyanezen időszak alatt a szén tonnáját az elő­irányzottnál 5.90 forinttal olcsóbban termelték, ami az összmennyiséget véve, többmilliós megtakarítást je­lent népgazdaságunknak. Munkabér, alaptúllépés — ismeretlen fogalom a pécsbányai üzemben. Ezeknek az eredményeknek elérésében jelentősen segített a termelés nagyméretű kon­centrálása: a pécsbányai kerület frontfejtéseinek fele két keresztvá­gatra összpontosul, az azelőtti egy­két fronttal szemben négy-ötöt mű­velnek egy-egy keresztvágaton, ami könnyíti a szállítás megszervezését, a fejtések ellátását. December 8-tól az év végéig a pécsbányai bányászok minden tonna szenet előirányzaton felül termel­nek. Úgy határoztak: eddigi jó mun. kájuk fokozásával 34 ezer tonna szenet szállítanak éves tervükön fe­lül külszínre. Majdnem negyedével csökkent a vasúti balesetek száma Még ma Is sóban úgy gondolják, hogy a forgalom emelkedésével tör­vényszerűen emelkedik száma is. A tények bizonyítják a legjobban, hogy megnövekedett forgalmi fel­adatok. mellett is lehet csökkenteni a balesetet. A _ Pécsi MÁV Igazgatóság terü­letén az elmúlt évhez képest 3.1 szá­zalékkal növekedett a kocsitengely kilométer forgalom. Ezzel egyidőben a vonatkilométer is növekedett —az idén több vonat közlekedett, mint tavaly. Mindezek ellenére a vasúti balesetek száma* 24.4 százalékkal csökkent. Hogyan lehetséges ez? Igaz, hogy a forgalom növekedé­____ sével növekszik a baleseti veszély *s ’ de a balesetek számának növeke­dése — mint az adatok mutatják, — nem törvényszerű. A forgalom emelkedésével ugya nis növekszik a becsületes vasutas dolgozók felelősségérzete te. Azt mondják, ha sok a vonat, jobban vi­gyáznak. És éppen ennek a forga­lommal együtt növő felelősségérzet­nek, fokozatosabb elővigyázatnak eredménye a balesetek csökkenése is. Minden lehetőség megvan arra, hogy a jövőben még nagyobb mér­tékben csökkenjen a vasúti balese­tek száma. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL ORVOSI KLUBESTET RENDEZ a Pécsi Orvostudományi Egyetem Bé­kebizottsága december 11-én, szomba­ton este fél 8 órakor a TT1T Janus Pannonius utca 9—11 számú klubhe­lyiségében. A műsoros klubest kere­tében dr. Varga Ferenc docens a svájci gyermekgyógyász kongres­szusról és svájci élményeiről beszél. HŰSZ CSALÁDI HÄZ ÉPÜLT PECSVARADON Hamarosan befejezik az állomás melletti nagy gabonaraktár építését is. Mintegy 30.000 forintos beruhá­zással rendezték a vásárteret. OTTHONT KAPOTT AZ ÚTTÖRŐ CSAPAT MARGITTAPUSZTAN A margitíapusztai úttörők régi vá­gya teljesült: az új iskolahelyiségben otthont biztosítottak részükre. Az ott­hon elé zászlóárbócot állítottak és minden nap a legszorgalmasabb ta­nuló végzi a zászlófelvonást. Csapat­gyűlésen elhatározták, hogy kiveszik részüket a vas-, rongy- és üveggyűj­tésből. A tüzelőkérdést úgy oldották meg, hogy az erdőgazdaság fát ad részükre, az úttörők viszont tavasz- szal segédkeznek a csemetefák ülte­tésénél. A tanácsválasztás napján Boldogasszonyfára kísérték a válasz­tókat és köszöntötték az első szava­zókat. (Tóth D. igazgató-tanító) „FELSZABADULT BARANYA" címmel a Baranya Megyei Tanács Népművelési Osztálya diafilmet ke- szí tett. Mintegy 70—80 kép mutatja be Baranya felszabadulásának esetné nyeit. A filmet a megye területén minden községben bemutatják, SZIGETVARON NAGYÁRUHÁZÁT LÉTESÍTENEK A Kossuth téri nagyáruház, amely­ben fűszert, csemegeinit, villamos- sági és műszaki cikkeket hoznak majd forgalomba, december 15-re el­készül. Az áruház mellett lévő ét­kezdét a napokban nyitották meg. Az áruház 140.000, az étkezde pedig 45.000 forintos beruházási összeggel készült. TjalajevxUj(izdálkődíui tájaiikíi rj)fejett Három megye __ Baranya, Bevezetőben utalt arra, hogy Ma- tője arról számolt be, hogy sem ma­So mogy, Tolna __ többszáz mező- gyarországon, ahol Kreybig profesz- jorjukban, sem kinn a kazlakban ga zdasági szakemberének, termelő- szor megállapításai szerint világvi- nincs már trágya, valamennyit be- szövetkezeti elnökének egyénileg gaz szonylatban elég magas a talaj tap— dolgoztak a most felszántott földek— dálkodó parasztjainak’ bevonásával anyagmennyisége és ahol a huszas be. A bólyi Kossuth termelőszövet- kedden talajerőgazdálkodási táján- évek 15 ezer vagonjával szentben kezet agronómusa, Szabó Mátyás a kétot rendeztek Pécsett. ezévben 30 ezer vagon műtrágyát csoport eredményeinek titkát abban Az ankétot dr. Kreybty Lajos két- használhattak fel a gazdaságok, még- fejtette meg, hogy az elővetemények szeres Kossuth-díjas akadómikas sem érünk el magasabb termés or ed- gondos megválogatván kívül a fel­nyitotta meg. ményeket. A hibát nem abban lát- lődő növényzet, a talaj állandó meg­—. Mindannyiunk anyagi boldogulja, mintha a magyar talajviszonyok figyelésével pótolják a talajból lásának alapja a nagy termés, __ között nem lehetne sokat termelni, hiányzó anyagokat. A szerves- és ha nem abban, hogy nem teszünk műtrágyával termékennyé tett talaj meg mindent, ami tőlünk telik. megművelésére is nagy gondot for- Többak között elmondotta, hogy úítanak. A kapésnövényeiket mind Baranyában, ahol hat katasztrális négyzetesen vetették legutóbb, hogy holdra jut egy számos állat, hatéven- a ©azdag talajban^ dúsan tenyésző és ként kapnak a földek szerves trá- gyamokat gépi erővel irthassák ki. mondotta többéit között. — Ez azon­ban a talaj termőképességének ki­alakításától függ. Szívükbe szeret­ném vésni, hogy a magyar talaj ter­mőerejét szerves trágyázással, a mü­Vs 44AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAgedhetetlen Németek-magyarok együtt segítik az új tanácsot Márokon A német- és magyarlakosságú Mű­trágyák okszerű alkalmazásával „..______„___ „ ______________ 55 he lyes talajmüveléssel javíthatjuk gyát. Az ezt pótló műtrágyából je- Kukoricából harmincöt mazsa, cukor- meg. Hogy ezeket a tényezőket szol- lentös mennyiséget használnak fel a répából 195 mázsa volt az átlagter- gólatunkba állíthassuk, ahhoz elen- baranyai gazdaságok. A gyapot alá mésúk ezévben, de szépén fizetett a talaj ismerete. AnéJ­holdanként adagolt három mázsa lucernájuk Is. A március elejéri mű­ikül, hogy ismernénk talajunk tulaj- szuperfoszfátnak azonban csak kis trágyázott földön ^rmesztett lucer­► donságait, adottságait, amelyek állan része tudott érvényesülni. A megye bájukat négyszer kaszáltak. Az el­búzatermésátlaga tavaly 9.6 mázsa lenorző parcellán műtrágya nélkül volt katasztrális holdanként, idén termesztett^ lucerna pedig két kasza­dóan váltósnak, talajerő kialakítása nem lehetséges. ,°fcon a németajkú parasztok koráb- an nem kapcsolódtak bele a falu ~QVeinek intézésébe. Megelégedtek jói*01, hoÜV feladataikat idejében, , * elvégzik, a közügyekkel azonban v eveset törődtek. latAÍÓta aioni>an a népfront javas- dá ■ német nemzetiségű gaz­7°* jelöltek a tanács tagjai sorába * idős óbért Györgyöt, Márok RVife legtekintélyesebb dolgozóját, a JJnet lakónegyed legnépszerűbb tag- W megválasztották, jobban maguké- ^ak érzik a falu ügyes-bajos dolgát Az elsők között vettek részt an- az 1300 méter hosszú téglajárdá­nak tanú „ a megépítésében is, amelyhez a cs az anyagot már korábban ... . t ~ Magyarország gabonatermését- csak 5.7 mázsa. A visszaesésnek» W*4 a,ig ndott­* Mdnydban ké-fciagaj ma nagy általánosságban ki- egyik oka, hogy az egész megyében Az ankét résztvevői ezután téléül fr' Györ?w 'enc mázsa körül mozognak. Pedig kevés az olyan gazdaság, amely tel- a palotabozsoki gépállomás vezető ey„uc jogatiai, a. másik kézi* okszerű talajerőgazdáilrodássál futó- jesen szakszerűen kezelné a szerves- agronómusának, Horváth Józsefnek javaslatot trágyát. a javaslatára határozati Számos példát hozott ezután a ba- fogadtak el. ^cr.^éoérel homoktalajon a nyíregyházi kísérleti kodtak h^afalu°ríaitízéves á««gban 16 má- számos peiaat nozou ezután a»- teljesüljön és így ma már esős iiM-1KíéríeToÄg^kS taiJjta^ egyhangÚto« elioßadott ha^ ben is kényelmes, tiszta gyalogút »e-^riig ugyancsak tízéves átlagban 16 ^ műtrágya £^^01^0^ r0iat “erint mé* e ^napban min­zet a vasúttól a község belsejebe —►mázsa búza termett. Ahhoz azon- Majd megszabd/azokat a feladató- <^n trágyát kihordanak, ezentúl sza­Szivesen csatlakoztak idős Obertt ban, hogy ezeket az eredményeket kát amelyek a Tzak^szos teágyakeze- kaszosan kezelik az istállótrágyát s György vezetésével a falu németjei* általánossá tegyük, kutatnunk kell az lés elterjesztése T^afelelő műtrV versemé ^auoirdgyats a magyar negyed lakóinak a kerde-tokát: miért lett kisebb a termésünk? , 'eií*enyre hívják a megyek többi a magyar negyed lakóinak a kesde-Fokát: miért lett kisebb a termésünk? ményezéséhez is, hogy a fiatalságaié keressük a hibát az időjárásban, nak otthont teremtsenek. A tanács► hanem sajátmagunkban és ha megta- ' lakóépületcserével máris kijelölte ágáltuk, javítsuk ki. u ' gya-tárolás, a talajerő okszerű pót­lása terén a mezőgazdasági szakem­házat, amit nagyrészt társadalmi mun* Ezután dr. Fekete Zoltán, az ag­énekJ rártudományi egyetem tanára szá­kával tesznek lakályossá az zenekedvelő, kulturális életet fejles teni kívánó ifjúság számára, £ molt be a három megye gazdaságai­gazdaságait ennek követésére. El­határozták ezenkívül, hogy a közel- . jövőben talaiművelési tájértekezlet professzor Előadásaihoz* husSnFí óh fSSZeh!vását kérik a minisztériumtól, tak hozzá a megjelentek közül. Ra/- hogy az ezea a téren felmerült prob­J r < £ ban észlelt talajerőjavítási eredmé- fai István, a mágocsl milliomos Rá- lémák megoldására is iránymutatást Cnyéktől és hibákról, kosi termelőszüveticAzut. hhtfSakanifiimi, — r... kosi termelőszövetkezet brlgádveze- kapjanak a tudomány leg jobb jattól, A*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom