Dunántúli Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)
1954-12-30 / 309. szám
WM DECEMBER 36 Pf Ä P C ö 3 „Megvan az erőnk ahhoz, hogy meggátoljuk a háború szitáit őrült tervük megvalósításában'1 Kitüntették Jeges Károly elvtársat, a pedagógiai főiskola fizika tanszékének vezetőjét Biró Zoltán elvtárs beszámolója a nemzetközi helyzetről Kedden este a pécsi egyetemi és főiskolai pártszervezetek az egyetem dísztermében pártnapot tartottak. Egyetemi és főiskolai tanárok, az egyetem dolgozói és hallgatói nagy érdeklődéssel hallgatták a pártnap előadójának., Biró Zoltán elvtársnak, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége tagjának, a pártfőiskola igazgatójának előadását. — AZ EGÉSZ VILÁG KÖZVÉLEMÉNYE — kezdte beszédét Biró Zoltán elvtárs, — most a francia parlament vitáira figyel. Bár a francia képviselők jórésze nem a népakaratot fejezi ki, hanem a tőkések érdekeit, akiknek a pénzén választották meg őket, ők sem tudnak kitérni az impozáns népi erő elől, amely- lyel a francia nép küzd a német felfegyverzés ellen, Franciaország függetlenségéért és szabadságáért. Biró elvtárs a továbbiakban arról beszélt, hogy a francia nép milyen nehéz körülmények között harcol, mert a sajtó, a rádió, az egyház szervei dicshimnuszokat zengnek a német felfegyverzésről és a hazugság, a megfélemlítés, a megvesztegetés sűrű hálózatán nehéz áttörni az igaz ság fényének. — Bármilyen legyen is a parlamenti szavazás eredménye, — mondotta, ■— bármilyen erős is az angol é3 amerikai imperialisták nyomása, zsarolása és megfélemlítése a francia parlamenttel szemben, az a körülmény, hogy kétízbcn utasította vissza a parlament Nyugat-Németor- szág felfegyverzését, megmutatta a francia nép igazi akaratát és érzését, amellyel számolni kell minden francia kormánynak. A Combat című polgári lap írta: ,.A harc nemcsak a parlamentben dől el. Fontos a szavazás, de a francia népi erők el vannak szánva, hogy továbbra is megakadályozzák Nyugat-Németor- szág felfegyverzését.” Ismertette Bíró Zoltán eílvtáxs, hogy az amerikai imperialistáknak miért olyan sürgős a ratifikálás. — Sürgős, mert ezt a modern kapitalizmus objektív gazdasági törvényei megkövetelik, mert másképp nem tudják biztosítani a maximális profitot. Az amerikai imperialisták koreai veresége után a múlt év tavaszán enyhült a nemzetközi helyzet. Ez a békés fejlődés előnyös volt a szocialista és béketábor részére is és a tőkés világ országai és- népei számára is. Az amerikai imperialisták azért akadályozzák most ezt a békés fejlődést, mert a nemzetközi helyzet enyhülése következtében Amerika újabb gazdasági válság előtt áll; Ezért szítják most eszeveszett dühvei az új háború tüzét. — Az egyik nagy amerikai lap, a Washington Post, ennek a háborús politikának az alátámasztására azt bizonygatta, hogy a békés együttélést- a béketábor megerősödését vonja maga után. A lap rámutat arra, hogy míg 1940-ben a Szovjetunió a világ ipari termelésének 10 százalékát adta, addig a szocialista tábor 1950-ben már a világ ipari termelésének 30 százalékát tette ló és az eddigi fejlődési ütem fenntartásával 1960-ban már a felét fogja adni. A békés verseny nemcsak gazdasági, hanem tudományos és politikai téren is a szocializmus táborának, a szocialista rendszer fölényéről tanúskodik. Az utóbbi évben a szocialista tábor tudományos eredményednek semmibevevését és kigúnyolását mind gyakrabban a szocialista táborokban elért tudományos fejlődés pozitív értékelése, elismerése váltja föL A TOVÁBBIAKBAN Biró elvtárs áz imperialista körök által összetákolt különféle szövetségekről beszélt. A világ népei azonban nem hajlandók a szocializmus tábora ellen háborút viselni. Ezért van szükségük az agresszív imperialista erőknek a nyugatnémet fasiszta hadsereg felállítására. E fasiszta hadseregnek a faltörő-kos szerepét szánták. A moszkvai értekezlet megmutatta, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket nem háború útján, hanem az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésével meg lehet oldani. Ebben a szocialista tábort az egész világ békeszerető emberisége támogatja, — A béketábor népei — mondotta Biró elvtárs, — figyelmeztették a háborús imperialista köröket, hogy az ő úgynevezett erő politikájukra a béketábor még nagyobb ereje a válasz. A német imperializmus feltámasztását elősegítő párizsi és bonni szerződések új nemzetközi helyzetet teremtettek. Ezek között a viszonyok között a szocialista tábor folytatja erőfeszítéseit a béke megőrzésére, a népek közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok megszilárdításaira, különösen azokkal az országokkal szem ben, amelyek érdekelve vannak a nemzetközi béke megőrzésében. — Ezek közé tartozik India, több délkeleteurópai ország, Indonézia, Burma és Ceylon. A Szovjetunió, valamint a népi demokratikus országok — köztük Magyarország is, — ilyen irányú békés kapcsolatokat Igyekszik teremteni Jugoszláviával is. Ilyenirányú törekvései vannak a jugoszláv kormánynak is. Ezt célozza Jugoszlávia elnökének, Titonak az utazása Indiába. Részletesen elemezte Biró elvtárs, hogy a nyugati imperialista országok háborús terveivel szemben a Szovjetunió és a népi demokratikus országok milyen hatalmas eredményeket érnek el gazdasági és politikai téren egyaránt — A párizsi egyezmény esetleges ratifikálása — folytatta előadását Biró elvtárs — természetesen nem jelenti a harmadik világháború kezdetét. A béke híveinek eddig is már tíz évig sikerült elodázni a háborút. Továbbra is meg van az erőnk ahhoz, hogy lekössük az imperialisták és bérenceik kezét, megakadályozzuk a háborút. A nemzetközi helyzet éleződése azonban tőlünk is megköveteli, hogy mindent megtegyünk a háborús veszély elhárítására. Nekünk magyaroknak különösen érdekünk ez, hiszen egy emberöltő alatt kétszer szenvedett népünk a háborútól. Négyszáz évig küzdöttünk a német elnyomás ellen. Gondolnunk> kell a múltra! Most a nyugati imperialisták nemcsak a régi fegyvereket, hanem az újakat, az úgynevezett ABC fegyvereket — atom, baktérium és kémiai-fegyvereket — akarják a nyugatnémet fasiszta hadsereg kezébe adni. Ezért kell nekünk is aktív harcot folytatni a békéért. Ez megköveteli, hogy még jobb eredményeket érjünk el, hogy gazdasági potenciáinkat, honvédelmünket erősítsük. Megköveteli, hogy szorosab ban tömörüljünk pártunk és kormányunk köré. Nincs kétség afelől, hogy ha jól dolgozunk, meglesz az erőnk az őrült háborús tervek megakadályozására. Az amerikai imperialisták és csatlósaik dühükben kénytelenek ilyen eszeveszett terveket szőni, főj nekik minden eredményünk. Mi tudjuk, hogy nemcsak az igazunk, hanem az erőnk is meg van ahhoz, hogy meggátoljuk a háború szítóit őrült terveik megvalósításában. Nem vagyunk egyedül, mert ebben támogat bennünket az egész világ békeszerető emberisége. DOLGOZZUNK JOBBAN! Legyünk éberebbek! Minél jobban támogassuk pártunkat és kormányunkat országépítő terveink megvalósításában! Legyünk több bizalommal az erős és hatalmas béketábor iránt! — fejezte be nagy tapssal és érdeklődéssel kísért előadását Bíró Zoltán elvtárs. Jeges Károly, a Pécsi Pedagógiai Főiskola fizika tanszékének vezetője a napokban 3600 forint akadémiai jutalmat és oklevelet kapott az etektrolununeszcencia körében végzett vizsgálataiért. Jeges elvtárs a világon elsőnek állapította meg a kasziterit elektro, lumineszcenciát és vizsgálta annak tulajdonságait. Világviszonylatban is jelentős tudományos felfedezése az első lépés a jövő fényforrása —- a hideg fény — előállítása felé. Jeges elvtárs tovább folytatja tudományos kísérleteit. Meg van minden reménye, hogy újabb eredményeket ér el. Szívből köszöntjük Jeges Károly elvtársat és kívánjuk, hogy további tudományos munkásságát gazdag sikerek koronázzák. A francia neinxetgyíiiés szerdai vitája Párizs (MTI) Mint jelentettük, a francia nemzetgyűlés szerdán 16 órakor folytatta a párizsi egyezményekről szóló vitát. A bizalmi szavazás előtt több képviselő kifejtette álláspontját, a kormány által előterjesztett „új“ törvényjavaslattal kapcsolatban, amely a párizsi egyezmények pénteken elvetett első cikkelye helyébe lép. Ez a törvényjavaslat lényegében a Nyu- gat-Németország új rafelfegyverzésé- hez való hozzájárulást jelenít A bizalmi szavazás során a nemzetgyűlés először erről a tör vényjavaslatról szavaz. A képviselők megindokolták szavazásukat Aurheran tábornak (független) Nyugat-Németarszág új rafelfagyvérzésé ellen foglalt állást. Loustanau-Lacau (parasztpárti) képviselő ismét követelte, hogy kezd jenek tárgyalást a Szovjetunióval. A tárgyalások elvét — mint mondotta — „nem fogadták el a nemzetgyűlés elé terjesztett szövegekben“. Ezután Edouard Herriot szólalt fel, aki idős korára tekintettel ülőhelyéről intézte a következő figyelmeztetést a képviselőkhöz: „Mielőtt lehull a függöny e vita után, egy utolsó gondolatot kell tolmácsolnom: tiszteletben kell tartani minden szerződést, bánmilyenről is legyen szó. Tíz évvel ezelőtt egy becsületes ember (itt de Gaulle tábornokra utalt) aláírta a francia-szovjet szerződést. E szerződés értelmében Franciaország nem léphet be egy a Szovjetunió ellen irányuló koalícióba. Egész életemben küzdöttem és tovább is küzdeni fogok azért, hogy tiszteletben tartsák Franciaország mindenfajta kötelezettségét” — mon dotta Herriot. Jacques Bardoux (parasztpárti) képviselő amellett szállt síkra, hogy ,.minél hamarabb kezdjenek tárgyalásokat a Kelettel...“ Andre Liautey (parasztpárti) figyelmeztette a nemzetgyűlést a Nyugat-Németország újrafelfegyver- zésével járó veszélyre. A nemzetgyűlésben 105 képviselőt számláló szocialista csoport nevében Guy Mollet szólalt fel, aki bevezetőül képmutatóan kijelentette, hogy „egyetlen szocialista sem járul hozzá belső ellenkezés nélkül Németország új r&felfegyve rzésáhez" de —■ fűzte hozzá a már jól ismert hazug érvet — „ezt az újra felfegyverzést a Szovjetunió terjeszkedő politikája tette szükségessé.” Guy Mollet ezután a Mendes- France által is többször isméiéit, ugyancsak hamis érvelést igyekezett elfogadtatni a képviselőkkel: „Ha el akarjuk kerülni Franciaország elszigetelődését, akkor ratifikálni kell a párizsi egyezményeket“. Guy Mollet a továbbiakban a párizsi egyezmények „védelmi jellegét" bizonygatta és arról próbálta meggyőzni a képviselőket, hogy a „Nyugateurópai Unió egyik tagjának sincsenek agresszív céljai a Szovjetunió val szemben”. A nemzetgyűlés ezután Auguste Hillemaz (népköztársasági) képviselőt hallgatta meg. Állásfoglalása: jóváhagyta ugyan annakidején a londoni tárgyalásokat, de a párizsi egyezmények ellen szavaz majd. Karácsony éjszakáján alkalma nyűt, hogy elmélkedjék a tartós béke feltételeiről és ő hű marad a keresztény elvhez: szeretet nélkül nincs béke. Ezért szavaz a párizsi egyezmények ellen. Pierre André (független) kiemelte felszólalásában, hogy „egyetlen igaz francia sem támogatja Németország új rafelfegyverzését”. A szónok ezután bírálta az angoloknak és amerikaiaknak a két háború között folytatott politikáját és leszögezte, hogy „mindig Francia- országnak kellett elsőként fizetnie az ő hibáikért“. Pierre André kijelentette: „nemzet mondani a Wehrmacht felállítáiVc nyolc, hanem negyvennyolc forintot érjen jövőre minden munkaegység l Ami kimaradt a kiejakabfalvi Úttörő tsz elnökének beszámolójából i.. Kedves elvtársak!... Termelő- szövetkezetünk az elmúlt gazdasági évben hibát követett el. Nem használtuk ki a lehetőségeket... Földjeinken keveset termeltünk ... Az állatállomány hozama sem kielégítő. A munkafegyelemmel is sole baj van egyes tagaknál... Nem járnak rendszeresen dolgozni stb ... Ez az elnöki és titkári beszámoló már számtalan esetben elhangzott a kisjakabfalvi Úttörő termelőszövetkezet közgyűlésén s a párttaggyűléseken. Igazság van ezekben a beszámolókban, hiszen a gazdálkodás „eredményét” a mostani zárszámadás is híven tükrözi: igen gyengén zártak. Az általános megállapításokból hiányzik azonban a hol, a mikor, és ki. A hibák, a gyenge jövedelem okozói nagyokat lapítanak ilyenkor a sarokban és természetesen a gyűlés után kezdik ott, ahol abbahagyták, így volt ez is, pedig a tsz vezetői 1949 óta már .megtanulhatták volna, hogy nevén kell nevezni a gyereket, mert csak úgy ért szót. A termelőszövetkezet több máshol sehol nem található lehetőséggel rendelkezik, de nem fordít gondot kiaknázására. Kisjakábfalván az újréti dűlőben már 1948-ban foglalkoztak a rizstermeléssel. Tizenkét gazda társult akkoriban egy 22 holdas területen. A kezdeményezés jól bevált: holdanként 30—35 mázsa acélos, kris tályfehér rizst termeltek, ömlött a forint a kis közösség tagjainak a zsebébe. De. hogyan, hogyan sem, amikor az Úttörő termelőszövetkezet átvette a területet, megszűnt a rizs- termelés, azóta se törődött vele seníki, csakúgy, mint a 12 holdas halastóval, ahonnan a tsz hálójába igen kérés hal kerül Az őrízetlen vagyont dézsmálják és így a halastó jövedelme alig haladja meg a 10—12,000 forintot, holott ennek a tízszeresét hozhatná évente. A kihasználatlan lehetőségek mellett a közös jószágállomány elhanyagolása az évről-évre gyenge zárszámadások okai. Jóformán csak hálni jár a lélek beléjük. Vemhes, faiős, ltisiborj-as tehenek és növendékek egy formán silót, répát, kukoricaszárat és egy-egy kiló abrakot kapnak naponta. így nem is csoda, hogy a hat tehéntől alig 14—16 liter tejet fejnek. Félő azonban, hogy később aranyi sem lesz, mert szana-széjjel heverő takarmányszénájuk beázva elrothad. A legfőbb hiba a munkafegyelemben van. A tagak egy része akkor megy dolgozni, amikor kedve tartja. Az aratást és a cséplést részes munkások végezték helyettük, Bazsó Gyű láéík, Balogh Józsefék és So'nwarcz Andrások meg július kellős közenén Kisbudmérra jártak rétet kaszálni, ugyancsak felébe másoknak — a háztáji teheneik részére. Rajtuk kívül még több olyan tag van, — beleszámítva a tsz elnökét is —• akiknek négy-öt szarvasmarhájuk van a háztél’i gazdaságban. Ahogy azonban a példa mutatja, a közös állatállomány mindenkié, csak éppen a tsz tagoknak van hozzá, a legkevesebb közük. Már meg sem ütődnek azon, ha a kívülállók akkor viszik^ a tsz lovait fuvarozni, amikor akarják. December 27-én reggel például egy pár ló szőrén-szálán eltűnt az istállóból. A kocsis sem tudta hová? Késő délutánra derült ki, hogy György Mihály az üzemi pártszervezet elnökének fia vitte el, rozsét és fát szállított az erdőről. Semmi köze a tsz állataihoz, hiszen teljesen különállóan gazdálkodik. A már" sokat látott tsz tagok lecsitítanak: „A mi fogatainkkal dolgoznak Bak Antalék és Kelbert Péterék is.” — A szövetkezet tagjai viszont ha fogatot kérnek a vezetőségtől, egyszerűen megtagadják tőlük. Knipl Józsefnének csak egy öl fát kellett volna elszállítani pár száz méterre a fürészelőgép- hez, de nem kapott lovat és szekeret, halott egész éven át becsülettel kivette részét a közös munkából. A 97 tagból igen sok az olyan, elki csak hébe-hóba jár dolgozni — mond ván, — a háztáji jószág és a mellékkereset elegendő a szükségleteik kielégítéséhez. Bazsó Gyula az elmúlt gazdasági évben mindössze 150 munkaegységet szerzett. Ezzel szemben Trischler Ödön feleségével 756-ot. Csodálraivaló-e, hogy egy-egy munkaegység értéke ebben az esztendőben ezekutáin még a nyolc forintot sem éri el?! Mit tett a tsz és a pártszervezet vezetősége a kisjakabfalvi államotok megváltoztatására? Keveset. Cselle Benő, a tsz elnöke — annak ellenére hogy jó szakembernek ismerik a környéken — nem sokat törődik a szövetkezet előrehaladásával. Elnézi azt, hogy a tsz vagyonát a kívülállók eltulajdonítsák. Nem sok vizet zavart a közös vagyon megbecsülése téren. — A pártszervezet? — A fegyelmezetlenség nyilván azért ural" kodhatott el ennyire az Uttönőben, mert az üzemi pártszervezet, amely számszerűleg olyan erős, hogy a környéken nincs hozzá hasonló, nem sokat törődött vele. Húsz kommunista van a szövetkezetben, vagyis minden negyedik ember párttag. Kerekes János elvtárs, a pártszervezet titkára nem használja fel ezt a hatalmas erőt. Azzal, hogy „megmondom a véleményemet a tagoknak, ha nem jönnek dolgozni — veszekszem velük” — elintézettnek véli az ügyet. Hiány zik a példamutatás, a kezdeményezés a pártszervezet részéről. Példa erre a rizs, a dohánytermelés, a gyen gén jövedelmező állatállomány, a halastó esete, de el lehet ezt mondani a munkafegyelemről, a közös vagyon védelméről is. Egy kommunista sem engedheti meg azt, hogy fia — akinek semmi köze a tsz-hez — szó nélkül elviszi az istállóból a lovakat és naphosszat fát szállítson vele. Hohmann Jánosraé és Bódis Ferencné párttagokat pedig a taggyűlés színe előtt kellene felelősségre vonni, mert nemrégiben egyszerűen kijelentették, hogy ezután nem járnak a közösbe. A párt sokkal többet vár a kisjakabfalvi Úttörő kommunistáitól is. Nekik kell kezdeményezni a gazdálkodás megjavítását, hogy újból rizs teremjen az újréti dűlőben, hogy dohányt termeljenek ezen a megfelelő talajon, ahol ebben az esztendőben öt holdon 31.000 forint jövedelmet hozott, bár csak „nagyjából” ápolták. Védjék meg a'közös vagyonukat és kommunista példamutatással, elvtársi bírálattal adjanak sokkal több segítséget a tsz vezetőinek. A kisjakabfalvi földeikről bátran el lehet mondani, hogy olyan mint a „Kánaán" fö’.dj'e, megtenni a jólétre valót az Úttörő tagjainak, csak okosan, szépen, szakszerűen kell gazdálkodni rajta. Ez az, ami az Úttörő elnöki beszámolójából, a kisjakabfalvi taggyűlések. felszólalásaiból kimaradt. Letéve egy régi év terhét, úgy vágjunk az új esztendőnek, hogy ne nyolc, de harmincnyolc, negyven- nyolc forintot érjen jövőre a tsz-ben sának, nem jelenti azt, hogy „nem"- et mondanak a francia-néme^ közeledésre. Figyelmeztette a képviselőket, hogy „Németország újrafelfegy- verzése után sokkal nehezebb lesz tárgyalni a Szovjetunióval, a béke ennek következtében még kétesebbé válik és a tizenkét német hadosztály nem jelenti azt a tényezőt, amely megmentheti majd a békét“ i— befejezésül bejelentette, hogy a párizsi egyezmények ellen szavaz majd. Ezután Henri Borgasse (volt gaul- leista) szólalt fel, aki bejelentette, hogy az elnöklete alatt álló és a nem zetgyűlésben 33 tagot számláló csoport tagjainak többsége — mint mon dotta, — „áldozatot hoz: megszavazza a párizsi egyezmények ratifikálását.“ Marcel de Villeneuve (független parasztpárti) bejelentette, hogy nem szavaz bizalmat a kormánynak. Jacques Chastellain (független) képviselő azt mondotta, „reméli, hogy Mendes-France némileg le tudja majd csillapítani azokat az aggályokat, amelyeket benne a párizsi egyezmények keltenek”. Chastellain után Pierre Villon kommunista képviselő lépett a szónoki emelvényre, aki élesen szembehelyez kedett a népellenes és békeellenes párizsi egyezmények ratifikálásával- Villan felszólalása után az ülést (magyar idő szerint) 21.30 óráig felfüg- gesztettOL • A „Reuter" párizsi szerkesztőségének tájékoztatása szerint a vacsoraszünet után Mendes-France előrelátminden munkaegység! Ttaee hatólag beszédet mond és az első bizalmi szavazásra valószínűleg csak ■éjféRáJben Ikerül majd sor,
