Dunántúli Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)
1954-12-29 / 308. szám
YflÁG PROLETÁBJA! EGYE/ÜlTETEKl DUNÁNTÚLI NAP A MAI SZAMBÁN: Mendea-Francc a párizsi egyezményekké) kapcsolatban szerdán délután ismét felveti a bizalmi kérdést (2. n.) — A Magyar Dolgozók Pártja- Központi Vezetőségének üdvözlete Németország Kommunista Pártja kongresz- szusához (2. o.) — Nagyobb felelősséggel végezzük a téli gépjavítást (3. o.) — Falusi levelezőink írják (3. o.) — Egy nyáron át táncolt (3. o.) — Az utazóközönség figyelmébe! (3. o.) — Balesetelhárítási ankét Pécsett (4. o.) — Dencsíiáza új büszkesége (4. o.) M D P B A R A NYA M EG VEI BIZOTTSÁGÁNÁL LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 308. SZÁM ARA 50 FILLER SZERDA, 1954 DECEMBER 29 Vigyük győzelemre a felszabadulási munkaversenyt Még végére sem értünk ennek az évnek, s már új, nagyszerű mozgalom van kibontakozóban országszerte. A budapesti Rákosi Mátyás Mű_ vek dolgozói indították el azért, hogy munkásaink a hozzájuk legméltóbb módon ünnepelhessék az ország fel- szabadulásának tíz éves évfordulóját. Munkával, a dolgozó népet szolgáló több, jobb és olcsóbb áru előállításával ünnepeljük azt, hogy tíz éve szabadok vagyunk. Jólétet terem tünk szabadságunk ünneplésére, mert a felszabadulás tette lehetővé, hogy magunknak, s ne másnak, ne a tőkéseknek hajtson hasznot a munkánk. Év végén indult a mozgalom, ami azt is jelenti, hogy töretlen lendülettel megyünk át az új évbe, s az új év első hónapjaiban még fokozzuk az ezévben elért eredményeket. Ez azonban követelményeket is támaszt üzemeinkkel szemben. Jobban meg kell szervezni a munkát, fel keli számolni azokat a termelést csökkentő jelenségeket, amelyek ilyenkor egy év befejezésekor, s az új év kezdetekor gyakran tapasztalhatók. A felszabadulási verseny — az év forduló történelmi jelentőségének is megfelelően — nem rövid ideig tartó fellángoiás, nem a termelés néhány napos fellendítése. Hosszú hónapok műnk árának alapos megszervezése, megfontolt tervezés, gondos előkészítés teil ahhoz, hogy április negyedikére üzemeink a jólét növelésének újabb nagy eredményeiről adhassanak jelentést. Most folyik a jövöévi terveik elő- • készítése, megvitatása. A munkaver- seny sikere attól függ elsősorban, hogy mennyire készítjük elő a terv- végrehajtását. Nemcsak szervezés1 kérdésekről van szó. A tervet em’oe- rek hajtják végre, tíz éve szabadon elő dolgozók, akiknek joguk van bele szólni a tervekbe, s ezzel a jogúikkal élni is akarnak. De hogy beleszólhassanak, előbb ismerniök kell a tervnek legalább azt a részét, amely őket érinti, mégpedig Igen részletesen és alaposan. A terv részleteit ismerve tudják megmondani, hogy mit akarnak tenni annak végrehajtásáért és túlteljesítéséért. Hasonlítsa össze minden dolgozó a saját erejét és képességét a rá váró feladatokkal őszintén és lelkiismeretesen. Ehhez az kell, hogy a dolgozók idejében megismerjék a tervet, hozzá tudjanak szólni, ne legyen a terv egyszerűen csak parancs, amelyet tó- rik-szakad, végre kall hajtani, s amelyről vitázni nem lehet. Foglalj® magába a dolgozók alkotó kezdeményezését, sok ötletét, javaslatát is — így lesz reális és könnyen érthető, így lesz a dolgozók saját terve, amelynek túlteljesítéséért minden dolgozó szívesen harcol. A terv részleteire való felbontásával, megvitatásával, széleskörű ismer tetésével teremtjük meg az eredményes munkaverseny kiindulópontja:. A munkaverseny azonban mindig valamivel többet jelent, mint maga • terv. A verseny — nemes vetélkedés. Ki tud többet? Ki tud többet termelni és ki tud ugyanannyi készítményt jobban, olcsóbban előállítani? Ezek azok a kérdések, amelyek re a verseny eredménye ad választ. Ezen a téren még szélesebb lehető-, ség nyílik az egyéni kezdeményezéseik és képességek kibontakoztatására. A munkaverseny körvonalait, az elérhető eredmények hozzávetőleges képét a vállalások szabják meg. A dolgozói! maguk határozzák meg, hogy a terven felül, felszabadulásunk tízéves évfordulójának megünnepléseként milyen eredményeket akarnak elérni. Több fontos probléma adódik ebből, amelyet az eddigi munka versenyek során gyakran figyelmen kívül hagytak üzemeink, vezetői. Az első az, hogy a vállalások valóiban telesen önkéntesek, a dolgozók elhatározásából eredőek legyenek. Mitsern ér az. olyan látszatra készített kollektív vállalás, amelyet „felülről" közölnek a dolgozóval. A dolgozó az ilyen „vállalást” jos-ga1 nem tartja sajátjának, s nem is küzd érte teljes szívvel. Ma már tíz év eredményein mérhetik ]e munkásaink, hogy mit jelent számukra a szabadság, s ha ezt az üzemek népnevelői közvetlen szóval óira meg is magyarázzák, sehol sem teli félni attól, hogy hiány lesz valóban önkéntes és lelkes vállalásokban. Ügyel ni kell azonban arra, hogy a vállalásokban a lelkesedés mellett érvényesüljön a józan, megfontolt számítás is. Csak annvit vállaljanak dolgozóink, amennyire valóban képesek is. Senki se becsülje túl saját erejét, hanem vegye f'gyelembe azokat a 'ehetőségeket, amelyeket felhasználhat a többtermelés, a minőségjavítás, önköltségcsökkentés érdekében, A meggondolatlanul, a lelkesedés hevében tett vállalás csökkenti a verseny komolyságát míg a józan meg- tóntoláson alapuló vállalás túlteljesítése dicsőséget hoz, A felszabadulási munkaverseny nemcsak a közvetlenül termeléssel foglalkozó munkásnak, hanem üzemeink valamennyi dolgozójának ko moly feladatokat jelent. A vállalások teljesítésének műszaki feltételit biztosítani, a munkásoknak kezdeményezéseik végrehajtásához szakszerű tanácsokat és segítséget nyújtani a műszaki vezetők feladata. A termelőmunkához szükséges és a munkaversennyel fokozott igények elé állított adminisztráló hibátlan és bürokrácíamentes elintézése az adminisztratív szerveknek is több feladatot jelent. Mindenütt, egész iparunkban megnövekszenek a követelmények a munkaverseny hónapjaiban, de mivel a követelményeket a dolgozók állítják önmaguk elé, valamennyiünk becsületbeli ügye, hogy ezeknek eleget is tegyünk. Tíz év nagyszerű eredményei lelkesítsenek minden dolgozót a felszabadulási munkaversenyben, s a verseny lendületét fokozza az a tudat, hogy munkánk eredményeivel indulunk el a következő évtizedek felé, növelve népünk jólétét, hazánk erejét és gazdagságát. Megyénk üzemei, a bányák és gyáraik mindig derekasan kivették részüket az országos megmozdulásokból. Most, amikor fel- szabadulásunk tízéves évfordulóját ünnepeljük, mutassuk meg, hogy ké pesek vagyunk még az eddigieknél jobb eredmények elérésére is. Több fekete szenet az országnak! A komlói bányászok is csatlakoztak a Rákosi Mátyás Művek felhívásához A komlói szénmedence bányászai is olvasták a Rákosi Mátyás Művek dolgozóinak felhívását. Az RM versenykihívása Komlón is lelkes visszhangra talált. Most az utóbbi napokban újból felzárkóznak az itteni bányászok is a tervteljesítésben. A Szénbányászati Tröszt december 21-i termelési eredménye is ezt tanúsítja. Ezen a napon 100.5 százalékos tervteljesilést értek el. A felhívás nyomán mind többen értik meg. hogy a hátralévő napokon tudása s ereje legjavát adja mindenki, hogy ezzel is csökkenjen Komló adóssága. Komlón is teljesíthető a terv, ki lehet adni azt a szenet a fejtésekből, amire az ország számit. Ezt bizonyítják a hazánk jelszabadulása 10. évfordulójára tett felajánlások is. BÉTA-AKNA III-AS ÜZEM Mi, Béta-aknai bányászok átérezzük az 1955-ös év jelentősegét. Az eddigieknél még nagyobb erőfeszítéssel dolgozunk. Ennek szellemében a dolgozók nevében a következőket vállalom: 1. Az 1953. I. negyedévi tervet 100 százalékra teljesítjük. 2. A minőség javítása terén január hónapban véglegese« biztosítjuk a pala- tartatom és a csillétőlté« rendszeres ellenőrzését. * palatartalmat a", előző negyedévhez viszonyítva az akna dolgozóinak segítségével # százalékkal csökkentjük. 3. Feltárási és elővájási tervünket minden hónapban túlteljesítjük. A feltárási tervet 102, az elővájási tervet 120 százalékra. 4. Az üzemben a körletvezetők és harmadvezetők között párosversenyt szervezek. MÁTRAI ÁRPÁD üzemvezető A IILas üzem dolgozói is arról írnak, verseny- csatlakozásukban, hogy komoly felelősséget éreznek üzemük iránt, s főleg azért, mert üzemük adósa az országnak. Az I. negyedévben úgy akarnak dolgozni, hogy felzárkózzanak a többi, tervét teljesítő akna mélié. — Felszabadulásunk 10. évfordulójának méltó megünnepléséért vállalj ék: 1935-ben az I. negyedévi tervet I százalékkal túlteljesítik. 2 Minőségi termelésüket fokozzák és a megengedett palatartalmat 7 százalék ala csökkentik. 3. A munkafegyelem megszilárdításával az igazolatlan műszekmulasztást az 1951. év utolsó negyedévéhez viszonyítva 3 százalékkal csökkentik. A versenyváilalást aláírta: Jazbincsek Vilmos üzemvezető, Huszár Sándor pártti-tkár. Szentes József ü .b. elnök. MÁZA II ES ÜZEM NAGYMÁNYOK A mázai bányászok december 28- án délelőtt 10 órakor teljesítették évi tervüket, s ezzel a bétái, nagymá- nyoki és szászvári bányászok után ők is beléptek a tervüket túlteljesítek sorába. A mázai bányászok is részt akarnak venni a felszabadulási munkaversenyben. Vállalásukban a negyedév; terv maradéktalan teljesítését, a palatartalom 5 százalékos csökkentéeét, s az új bányászokkal való fokozott 'törődést fogadták meg. Az üzemvezetőség ígéretet tett, hogy az első negyedévi tervüket 101 százalékra teljesítik, hogy a pala- tartalmat 5.8 százalékról 4.5 százalékra csüklientik. Célul tűzték ki, hogy az egy tonnára, eső önköltséget 16.46 forinttal csökkentik és az elövájcs meggyorsítása érdekében 4 munkahelyen szervezik meg a 100 méteres mozgalmat. A nagymányoki bányászok,, hogy tervüket az első negyedévben egy százalékkal túlteljesíthessék, már most hozzákezdenek a tartalék munkahelyek előkészítéséhez. 2000 méter hosszú vágatot falaznak ki s gépesítik a szállítást. Ezenkívül elkészítenek még egy ereszkét, melyen a vak-akna szállítását tehermentesítik. E feladatok elvégzését vállalásukban fogadták meg. I-ES ÜZEM PÉCS Az I. negyedévi termelési tervet 1(M százalékra teljesítik, Tervein felül 1000 csille szenet adnak. Ezt úgy érik el, hegy növelik a munkahelyek számát s január 15_ig két új frontfejtést helyeznek üzembe. 2. Javítják a szén minőségét is. A jelenlegi 7.5-ről 7 százalékra csökkentik a szán palatartalmát. Egyes munkahelyeikre külön paláválogatókat osztanak be. 3. Az üzem öniköltségcsökikenfési tervét 1954 utolsó negyedévéhez viszonyítva 5 százalékkal csökkentik. A bánya területén fadepókat létesítenek, ahol méret szerint tá_ rolják a faj, ezzel megakadályozzák a pocsékolást. — Vállaljak ív. _g az I-es üzem dolgozói, hogy az óeszten- dő utolsó negyedévéhez viszonyítva Mód, I. negyedévében 5 százalékkal csökkentik a balesetek számát. Ezt elsősorban a munkavédelmi berendezések jobb karbantartasával, a dolgozók állandó oktatásával érik Aláírta: Kollár Dénes párttrtkér. Kovács József üzemvezető, Pozsgai Ágoston ü. b. elnök. ...A Munka Vörös Zászló £rdemrendjá''-vel kitüntetett Pécsi Szénbányászati Tröszt dolgozói közelednek vállalásuk teljesítéséhez. Eddig 18.733 tonna szenet termellek az éves terv előirányzatán felül. Még 19 245 tonnát kell termelniük ahhoz, hogy a vállalt teljes szénmennyiséget felszínrehozzák. A tröszt dolgozói mindent megtesznek azért, hogy állják adott szavukat és több jóminőségű, csökkentett hamutarlalmú szenet szállítsanak népgazdaságunknak. A Pécsi Szénbányászat) Tröszt az idei év eredményes befejezésével, az ötéves és éves terv túlteljesítésével bebizonyította, hogy nagyszerű eredmények elérésére képes, s minden remény megvan arra, hogy a felszabadulási versenyben is kiválóan megállja majd a helyét. Jítaquk terveztek, tnaquk is hajtják oeqre DIosi(laM»k a iicBnxctköxi helyzetről Ezekben a napokban megyeszer te pártnapokat tartanak, ahol a nemzetközi helyzet legújabb eseményeit vitatják meg a dolgozók központi előadók vezetésével. A PORCELÁNGYÁRBAN december 29-ón 3 órakor NÁDAS ANDRÁS igazságügyminisztcrhelyettes, a PÉCSI BŐRGYÁRBAN pedig december 30-án 4 órakor EGRI GYULA elvtárs, a Központi Vezetőség tagja belügyminiszterhelyettes tart előadást „A nemzetközi helyzet" címmel. pécsvárad. Ezt a Zengő tövében meghúzódó népes községei országosan is jól Ismerik. Az egész országban elismeréssel nyilatkoznak a fogyasztók az itt készített sajtféleségeikről, az úgynevezett „Hóvirág'’-ról, — f „Zengő"-ről, „Ildiikó”-ról s (fa százféle formában barnára sült mézeskalácsról, mézescsókról, kekszről. — Ezekután bárki azt gondol ná — különösen olyanok, akik közelebbről nem ismerik Pécsváradot, a járás székhelyét, — hogy a Dunántúlnak együk leg' szebb községéről van szó. Nem, nem így van ez! Kétségtelen, itt is sok -változás történt a felsza- Jbadulás óta: bővült a sajt- fgyár, a mézeskalácsüzem, Júj családi házak épültek, Ja régieket pedig rendbe- Jhozták. Egyszóval együtt 5nőtt, együtt szépült a falu Jaz itt lakó emberek életé- J vei. Van azonban jó né- Jhány olyat) probléma is, Jamely nemcsak rontja a "község hírnevét, szépségét de nagyon sok bosszúságot is okoz az emberak- nek. ősszel, tavasszal bokáig érő sárban lehet csak közlekedni, nyáron pedig szürke por borítja a járdáikat, a tereiket. A termés kőből épített gidres-gödrös járdán sötétben, majd a nyakukat törlik az emberek. A piactéren? Esős időben a környező falvak asszonyai képtelenék árui kát elhelyezni: pocsolya az egész tér. A vízellátásról pedig — főleg nyáron — jobb nem beszélni. Az utcák, a parkok rendezetlenek, mintha nem lenne gazdájuk. De nem sokáig! Október vége felé megalakult a helyi népfrontbizottság. Gazdára talált a község. Van most már, aki törődjön a falu rendezésével, szépítésével. A helyi program szerint ez év őszén és 1955 tavaszán járdát építenek a vasútállomástól a Hősök szobráig — mintegy 500 méter hosszúságiban, A járda ópí tését már meg is kezdték. A gépállomás felöli oldalon a régi termésköveket felszedik és helyébe beton járdát ópitenek. A Rákóczi utcában eddig egyáltalán nem volt járda, tavaszra ott is lesz téglából, A piactérről is eltűnik a pocsolya. Az új piactér helyén megkezdték már a főid egyengetését, ahová szintén betonjárdát építenek és beton asztalokkal látják el a teret. A vízhiányt is rövidesen pótolják. A Zengő oldalából vezetik be a községbe a jó forrásvizet. A parkosítást és az utcák rendbentartását a DISZ fiatalok vállalták. Tavasszal a járási tanácsház előtti teret és a Hősül! szobra környékét parkosít ják. Ezenkívül a járdaszéleken virágot ültetnek majd. A program alapján az utcákon kibővítik a közvilágítást is. A Rákóczi és a Zengő utcákban — ahol eddig egyáltalán nem volt —* villanylámpákat szerelnek feL A pécsi út folytatásán az idén készült el 13 családi ház a tsz- tagoknak, Oda ts bevezetik a vika .yt. L’ zeket a terveket, 11- letve programot a pácsváradi dolgozók készítették. Igaz az államtól 165 ezer forintot kapnak, de a munkák jórészét a község dolgozói társadalmi munkával végzik el. — Egy év múlva megnézheti bárki a községünket — monda Lombos Sándor elvjárs, a falusi pártszervezet titkára, — szépek lesznek a terek, az utcák. — Pécsvárad — jövő Ilyenkorra —- nemcsak a sajtjairól és a mézeskalácsáról lesz híres, hanem a rendről, a tisztaság ról és a bőséges, jó, üditó forrásvizéről is. Ez így is lesz, hiszen a helyi nép- fronit-bizottság programját senki nem erőszakolta a dolgozókra, — maguk tervezték, maguk is hajtják végre. Kurilla Vince 1 a A4 tfVJl
