Dunántúli Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-25 / 306. szám

7 ORj nrmmrrí jg Ált szélije tés 'fialkűvies Jlajfís izabráizmíwéiizel KARÁCSONYI NÉPSZOKÁSOK — A karácsonyfa története és eredete — 1 belőle sem már' vány, sem bronz, de még homokkő sem. Pécsett hosszú idő óta nem dolgozik emlékmű szobrász, illetve Sinkó, a kiváló művész visz szavonult csodála­tos állatfigurái és kedvenc gyermek szobrai közé s hogy ez így tör­tént, talán az is hozzájárult, hogy egyedül volt. Míg a festők — szép számmal vannak Pécsett, — meg­beszélhették prob lémáikat, Sinkó csak magához for­dulhatott, ha al­kotó gondjai vol­tak. Azzal, hogy Palkovics Pécsett telepedik le, nyer a képzőművészet ügye és ezen ke­resztül nyer Pécs társadalma Is. Úgy látom azonban, hogy az illetékesek ezt nem értékelik eléggé. Hetekig, hónapokig hiába járt műterem után nem utaltak ki számára. Végül is a Porcelángyár sietett segítségére. Dr Kurucz Sándort illeti az /elismerés a gyár üzemi bizottságát. Műtermet biztosítottak a kultúrotthon épületé­ben g egyúttal megbízták a kultúr­otthon képzőművészeti körétnek ve­zetésével. A műterem után való szaladgálás alatt sem tétlenkedett; elkészítette Pólláck Mihály, a kiváló magyar ^ föld legtöbb népénél szokás­Pécset nem lehet a szobrok vá­rosának nevezni: a .térdíszítés. és térhatás fokozásának ezt a művészi eszközét múltban és jelenben csak igen kis mértékben használtált ki. A Tettye,' a Sétatér, számos terünk nem is beszélve a meszesi új tele­pülésről,., mind nélkülözik a szobrá­szati' alkotósokat. A 'szobor, az emlékmű is az em­ber iránti megbecsülést fejezi ki: megbecsülést egyrészt * azok iránt, akik tollal,, ecsettel, karddal, vagy munkaeszközzel a haladást szolgál­ták,, megbecsülést másrészt azok irtot, akik ott élnek, ott keresnek pihenést napi munkájuk után. Hogy megváltozna a Tettye, az Üdülő, Pécs tereinek képe, ha szob­rokkal népesítenék be a gyönyörű környezetű vidéket?! Szobrászművésszel beszélgetek, Palkovlcg Lajossal s ezek a gondo­latok beszélgetés közben , születnek. A gomólygó cigaretta-füstből élesen bontakozik ki az új Pécs képe: már látom a Téttyén a .,képzőművészek ligetét1'; a-sétatéren a „zenészek sé_ tányér*.Dé ne vágjunk a dolgok elébe, ez mind csak terv s egyelőre a szobrokkal díszített Tettye és Sé­tatér csak a cigaretta-füstben go- _ rnodyog, ma még csak ábránd, deAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAiAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA holnap valóra válhat, ha nagyon 3 akarjuk és hiszem, hogy ezt min dertki akarja, aki szereti Pécset. M Palkovics Lajost, aki együtt álmo-3 difc velem, négy öt évvel ezelőtt is-3 mertem meg. Csendes, szerény em- 3 bér, aki nem szívesen beszél magú-3 ról, ha, csak egy lehetőség van rá, 3 a beszélgetést azonnal a szobrászat-3 a 12 ra tereli. Amikor élete felől fagga--« ^ mikor aztán húsz nyarán hazakeveredett Gá­lom, kitér; nem érdekes, mar meg- 300p, fellángolt a régi baj. Csak anyja mesélhette neki, írták mondja. Mégis megtudok már három esztendeje szorongatott a szó, róla .annyit, hogy gyermekkorának -S— -bár az is lehet, hogy más. Este jött Gábor, — és jelentős - részét Hranciaörszugban tól_ < hajnalra kigyulladt a nagytanyában az istálló, ki a tötte szüleivel s ott fogant meg ben- 3kistanya zsuppteteje, és a határban piros lángok ették ne a gondolat, hogy művész lesz: asztagokat. Ö meg eltűnt, se híre, se nyoma, merre, festő. lW3i-ben hazatér a csalacl. Be. 3 Két hétig nem is tudtak róla semmit, de akkor iratkozik az Iparművészeti Főiskola- 3vasraverve hozták Gábort. Szekérderékba lökve, mint r* és elvégzi a szobrászati szakot. 3a levágott barmot. Ott feküdt, még ülni sem tuocvtt. Szobrász lett, nem festő, mert ami- 3 -nagyon elcsigázhatták. Aztán lélökték, alig állt a Iá­ra felnőtt, eltűntek a színes gyer-^bám, vánszorogva ment fel a nagy házba. A cselédek klasszicista építész mellszobrát az Építőipari Technikum számára. Je­lenleg Leőwey Klára mellszobrát mintázza a Leőwey gimnázium szá­mára. Két kérdésről beszélgetünk még: szeretne Pécsett virágzó szobrászati életet teremteni. Ebhez jók az adott­ságok. A másik: szeretné, ha Pécs tereit, a Teétyét, az Üdülő környékét, Me­szest, néhány szép szobrával díszít­hetné. Egészen tűabe jön ez a máskülön­ben csendes beszédű ember, már tér. vez is: pyrogramiíból, pécsi anyag­ból készülnének a szobrok. Ez a nagyszerű anyag iaő_ és fagyálló, ol­csó és könnyű a megmunkálása is. Elkészülhetne a Tettyén a költők és írók sétánya, a képzőművészek li­gete, élmunkások útja. És mindez pécsi anyagiból: pyrogranitból. Hiszem, hogy ez a kívánság valóra válik. A kiemelt varos nagyobb gon­dot fordít arra, hogy ne csalt a múlt szépségeit konzerváljuk, hanem ad. juk hozzá a magunkét is; van mit hozzáadni és szebbé, gazdagabbá lett életünkről beszélnek majd ezek a szobrok is. Debitzky István ban van már ősidőktől fogva a tél fordulását összekötni a természet felszabadulásával, a tavasz ébredé­sével megünnepelni a világosság győ­zelmét a hideg és a sötétség felelt. Az Ószövetségben igen nagy ünnep a ,£ol invictus", a „Vita invicta”, a legyőzhetetlen nap és a legyőzhetet­len élet ünnepe, éppenvgy, mint a hinduknál a Pongol, a perzsáknál Midhras, az egyiptomiaknál Osiris, a rómaiaknál Saturnus, a germánoknál Freya. Azt tartották, hogy a nap­forduló éjszakáin emberfeletti lények járnak a földön — működésbe lép­nek a varázslók és jövőkutatók... kísérteties és reményteljes órák ... a világosság viaskodik a sötétséggel. Az egyház a világosságot a terem­téssel, vagyis Ádárn és Éva születé­sével kapcsolta össze, ezért tette az ő születésnapjukat Krisztus születés­napjával egy időre, december 24 és 25-re. A naptárszámítás azonban igen gyakran váltakozott. Karácsony napja is hol előre, hol hátra ugrott. Karácsony ünnepkörének és szokásainak gyökere ősemberi. Ezt a jelleget, ha keressük, meg is találjuk. A katholikus egyház, a pogány mítoszokat, vallásos cselekményeket, szokásokat elkeresztényesitelte. A negyedik század közepéig például karácsony ünnepe összekapcsolódott január 6-tal, ugyanezen a napon ünnepelték a. rómaiak a legyőzhetetlen napistent. December 25-e pedig születésnapja Midhrasnak, a perzsa napistennek is. A _ kutatás kiderítette, hogy a karácsonyi szokások és játékok min­denütt babonák és pogány hagyományok maradványai, melyek azonban lassanként az ünnep szeretethirdető tartalmához idomultak. Így alakul­tak ki a karácsonyi tárgyú vallásos színjátékok: az úgynevezett misz­tériumok, pásztor- és mesejátékok, amelyek korszerűsített, vagy ősi for­májukban mindmáig is fennmaradtak. Közéjük tartozik a betlehemjárás is, mely nálunk még a régi regősjáték maradványaival vegyül. Maga a betlehemezés szokása k étféle gyökérből táplálkozik. >4z egyik' a pogány misztérium játékok, amelyek templomokban kerültek előadásokra s ebbe fonódott azután bele az ősi napmegújulás ünneplése, amelyet nálunk őriznek meg legépe bben a regősök. Az ö szerepük a termékenység-varázslás. A másik eredete a betlehemezésnek a gonosz szellemek, kísértetek, hazajáró lelke k távoltartása. A karácsonyfa története, keletkezése és jelképessége még nem tel­jesen ismeretes. Valószínű, hogy a Katalin-napi és Borbála-napi zöld­ág, a májusfa és luca-búza rokon, vagyis az örökké élő természet jel­képe, amely szerencsét hoz. Ugyanide tartozik az angoloknál haszná­latos fagyöngy-koszorú, vagy csokor, melyet a lámpára függesztenek és azok, akik alatta állva megcsókolják egymást, egy esztendőn belül házasságot kötnek. A rómaiak is ajándékoztak egymásnak zöld ágacs­kát, a strenae-t, újesztendő nap járt. Az északi népek is pogány emlékeket őriznek karácsonyi szokásaik egynémelyikében: szalmabábot, vagy fa- tuskót hamvasztanak el. A rómaiak ezeken a napokon megvendégelték az élőket, a germánok pedig a halottaikat. \f ~,lig tehát a történelmi és táji hagyományokban gyökerező kará­csonyi népszokások különbözőek, a karácsonyfa díszítésében. elmosód­nak a különbségek. Az aranyozott és rziistözött dió, alma, cukorkák, sütemények, gyertyák, csillagszórók mindenütt üde szint lopnak a kará­csonyi nünepek meghitt légkörébe. De a szeretet ünnepének minden tá­jon és minden országban légszebb és legközösebb vonása mégis: az aján­dékozás. Megnyílnak ilyenkor a szívek és mindenki a maga anyagi kö­rülményeihez mérten, bármilyen csekélységgel, de megajándékozza sze­retteit, hozzátartozóit, barátait. És a karácsonyi szokások közül ez, vált a legáltalánosabbá.-3Egri Lajos ff ELBESZÉLÉS Rúgj belé ... ! — t Csipkebokor-rózsa £ Egy hónapja múlt, hogy esténként t megkapóan kedves dallamok szűrőd' f nek ki a komlói „Május 1" l^ultúr" t otthon próbaszobáiból. ► HáromfelVonásos operett előadá­és ő nem rúgott. De akkor* sára készülnek a komlóiak. A jCsiiP" UTCÁBAN ' Xt Lt.S. 1 i/C ív « • » - *—■ O O 1110(111 1. LllHV L U. U J ^ n p­megszaggatta arcát a korbács, és már rúgott. Újra* kebokor-rózsa'* címmel színrekerülo rúgott. Bele a Gábor arca közepébe. Mert úgy párán ► száz kultúraktívát — zenekart, tánc­t.r, £ r*<krvtTiV\T*tr«+ ónoVÍrooonrtiítfovAlrnf -r— csolták ► csoportot, énekkart,, színjátszókat — Köpd szemközt... ! — és akkor már nem várta ►mozgósító operett szövegének és ze- a korbácsot. Köpött. A szemébe. A maga vérző szá-f nőjének írója Cserháti Gyula flats jának véres nyálát annak szétroncsolt véres arcába.► kenuéi énektanár, tánckoreográfusa Mert úgy dirigálták. »pedig Bodai József komlói torna­Rúgott. Köpött. Ütött. Aztán, amikor már kUánÍtafr> a Népművészét! Intézet szak' torgot. . rogy húból, mailt, hwfójST ££*1 vi™ SÍ akkor már Gábor úgyis halott volt. Hogy nem ő öltetrStüMk4£ vSrnaoTSkbemU' meg. Isten látja a lelkét, nem o. Nem ő! — Jaj, teE tatásával megismertetni és megszed annyit szenvedett. Jézusom, te tudod, hogy nem én szlialif{a bányavárosunkat mondja és a pálinka végigcsorog az állán. Könnyével» s-octaüsta bánjatarosunza .. nyálával együtt, £ Az operettben 22 önálló dal van. Elmenekült onnan. Messze, messzire ide a vá-* Ézek egy részét Cserháti Gyula rost». Hogy sohase lásson, sohase emlékezzen. És» ranyai falvakban elsősorban Hosz egyszer a húsvét előtti gyónáson elmonata a papnak,» szuhetenyben gyűjtötte, míg hogy mi nyomja a lelkét. Akikor mondta a pap: —► többi saiat szerzeménye. Az kommunista volt. Megérdemelte. Bárha bűn, mégis:» A „Csipkebokor-rózsa” operettet Vannak dolgok, amik előtt az isten behunyja a sze-» Komlón január végén, Kaposvárott mek ábrándok, eltűnteik a színek, de megmaradtak a formák és éppen ezek. a benne feszülő formák kény­szerítették arra, hogy a monumenta még suttogni sem mertek, hiszen olyan sókat láttáit tizenkilencben, amikor visszajöttek az urak. Ment Gá_ bor, roskadoztak a térdei, összeverődtek, és ha nem ,, !s látta, tudta, elfehéredett az ajka. A haja meg úgy Htás művészetet: a szobrászatét va- Jlobogott, mintha fekete varjú szárnya lett volna. :assza. Egy rnas:k szempont is vezet-3 inas loholt érte. Úgy futott, hogy csak úgy této- te, ezt igazolják nagy és kisméretű *rr0tt, mint a hal a parton: — Téged hivat az uraság, atléta szobrai is: kifejezésre juttat- 3Bálint! — Kerülte a tekintetét, pedig akkor az övé is ni, visszaadni az emberi test szépsé_*a főidet vizsgálta. Mintha nagy hideg lenne és nem get. Nem az üres formák szépségét -*:,r szépség formáló ­keresi, hanem a erejét: az élletet. Az elmúlt években két hatalmas méretű sportszobra készült el töb­bek között: ,.A diszkoszvető*' és ,0 gerelyvető“. A meszesi sportstadioní díszítették volna, de köziben a me­éppen a legnagyobb nyár, úgy összehúzódzlkodott az, a tanyát akkor Vannak dolgok, amik előtt az isten behunyja mét. Mert az isten sem akar mindent látni.. jde ő is megresaketett, ae elindultak körülszegték a kék szuronyok. — Komád volt ez, ugy-e? — ripakodott rá oda­bent az úr, alig hogy megállt, és odamiutatott a sa­rokba. Gábor akkor már alig %rolt ember, rongy volt, véres rongyosomé. — Nem... — tört ki a száján a tagadás, de úgy érezte, hogy úgy tagad, mint azok, szesi Stadion építését elhalasztották 3akik akkor régen Krisztust tagadták meg. s így egyelőre a márványba álmo-s Szájbaverték. ■— Ne hazudj, te bitang.,.! — A»- ciott két hatalmas alak gipszben vár-3tán újra szájbaverték — és ekkor már elismerte, ja, hogy annakidején rendeltetési 3 — Kérdezd meg, hogy kik a barátai? Az elírt Ar­helyére kerüljön. Ugyancsak idecsal.,. — és gúnyosan sziszegett a hang, a többi erő­terv ez ett egy öt méteres kalapács-3ber meg ott állt, urak, tisztek, csendőrök. Keményszá„ vető szobrot. 3rú csizmában, tollas sapkában, ki bottal, ki korbács­Palkovics a nagy méretek embere, ^csal. ki fegyverrel. A közelmúltban Komlón dolgozott, t És ő kérdezte. — ae Gábor nem felelt. Szerződés kötötte a Zrínyi Ilona 3 És újra kérdezte — de Gábor megint nem felelt. Kultúrotthonhoz. Ott készült a Kul. í Nem válaszolt Gábor, csak ült, összekucorodva, és túrotthon számára nagy méretű 3nem is volt akkor már talán más, mint égy véres seb. „Építőmunkás*' szobra. Az „Építő 3De ólt, de szólni is tudóét volna talán, ámha tudott munkásnő“ szobra már nem készült 3 volna is, ő ismerte: Ezerszer hagyja magát Ízzé-porrá el, mert a Kultúrotthon közben fel. 3rontani, mintsem egyszer is kiejtse a száján Piros ne- mondta a szerződést. Az „Építőmun.avét. Nem, nem becstelent'ti meg az asszony emléké* kés“ is gipszben maradt, nem l*tt *még haló poréban sem. januar végén, ► és Szegeden pedig — ahová meg" ez1 P edig ez nem igaz. No, az isten nem hunyja be*hívták a művészeti együttest a szemét, az isten mindent látni akar. Az isten* követően adjak e.o. 1 __j • tv___n /ifi________________jla. i. __ 2 ___e r Sz ilveszteri parádé A TTIT, a. MTESZ és az MSZf «rémontartja a Piros halálát, a Gáborét, és az ő gyá-» vaségát Számontartja---- ► — És most eljöttek, mert igazságnak kell lenni» n földön — motyogta és felkelne, hogy kimenjen azt udvarra, hogy belekiabálja ezt ebbe a nagy, havas vi.£ lágba, de lerántja a pálinka. Visszazökken, meg len-1 Szilveszter estjén — mely a három dűlő karja mozdulatára ledől a pálinkásüveg, a szeszt szervezet székházénak összes helyű lecsorog a padlóra, aztán az is legurul és ezer szilánkra“ ségeiben lesz — a vidám szilvesz- törik a kövön, aztán ő is meginog és elnyúlik a tégla.* téri parádé keretében fellépnek•' padlón. * Szabó Samu Kossuth-díjas, a humor Csak a lámpa pfelákdi, csak a macska két szem- i nagymestere, kivel versenyre k”1 bogara világot * Boros János, Péter Gizi, Bázsa Eve, így találta meg Anna, amikor lejött a tanártól. ZánCz°s. JiboT és, tFülöP k£QÍak‘2 22 döntenek. Takács°Margit­, el ’ , , ZÁZ n S > kovács Anni és Bánáti Sándor mú­ágyra segítette, levetkeztette és akkor kiesd magárat J0ri az plmúu év iegkedveUebb éledt az öreg: - Az Ur Jézus Krisztus nnndener meg-t valamint operett és nép­fitzet... mindenért., mindenért... - dunnyogte éstáaU{ szerepelnek. A komikus re?- akkor is ezt hajtogatta, amikor verejtékes ingét lehúz ► senyt Papp Js(vdn, mint konferans~ ta róla a menye és betakarta a vastagratömött durmá-t vezeti le> a z(mqoránúl pedig Kezdi vall jj... , t Zoltán Pál teszi élvezetessé a haj­* , ' (PMfM«»« kövKkciik) £ naMg tartó műsort.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom