Dunántúli Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)
1954-12-25 / 306. szám
2 Pf Ä P C ö 1954 DECEMBER *5 Mendes-France népellenes politikájának súlyos veresége a francia nemzetgyűlésben Párizs (MTI) Pénteken reggel 7.30 érakor ért véget a francia nemzetgyűlés hosszú évek és évtizedek óta legfontosabb tanácskozása: a nemzetgyűlés — mint jelentettük, — hajnali 3.30 órakor, a miniszterelnök legutolsó kétségbeesett felihívása ellenére is, 280 szavazattal 259 ellenében elvetette a „nyugati védelem" megszervezésének ürügyével előterjesztett úgynevezett párizsi egyezmények első cikkelyét, amely a bonni militarista klikk felfegyverzéséről és Nyugat-Nómetarszágnak az agresszív nyugati tömbbe való bevonásáról intézkedik. A kora délelőtti órákban a francia fővárosból érkezett legfrissebb politikai kommentárok mind megegyeznek abban, hogy Mendes-Fran* ee nemzetietlen és népellenes politikája és ezzel együtt az egész atlanti politika útiból súlyos vereséget szenvedett, mert hiszen éppen ez az első cikkely volt a legfontosabb az úgynevezett párizsi egyezmények egész tákolmányában. Az alkotmányos előírásoknak megfelelően most ezt a cikkelyt újból a bizottságok elé utalják, ezután pedig ismét a nemzetgyűlés elé kerül, mégpedig a hétfőn, 27-re, tizenöt órára kitűzött ülésen, ezzel a második olvasással kapcsolatban vetette fel a miniszter- elnök a bizalmi kérdést. A péntek hajnali szavazás előzményei: — a békellenes egyezmények általános vitája körülbelül hajnali három óra tájban fejeződött be, 3.30 órára járt az idő, amikor a nemzetgyűlésiben megkezdődött a szavazás az egyezmények első cikkelyéről, Moszkva (TASZSZ): #A december 24-i szovjet lapokban „A Szovjetunió Legfelső Bíróságán" címmel az alábbi közlemény jelent meg: 1964 december 14-e és 19-e között a Szovjetunió Legfelső Bíróságának katonai kollégiuma Leningrádban nyilvános tárgyaláson foglalkozott V. Sz. Abakumovnak, a Szovjetunió volt áliambiztonsági miniszterének, A. G. Leonovnak, „ Szovjetunió áliambiztonsági minisztériuma külön, legesen fontos ügyekben nyomozó részlege volt vezetőjének. V. I. Ko- marovnak és M. T. Lihacsovhak, a különlegesen fontos ügyekben nyomozó részleg volt helyettes vezetőinek, továbbá I. A. Ceemovnafe és J. M. Brovermannak, a Szovjetunió iiUamhiztomsági minisztériuma volt munkatársainak bűnügyével. Abakumov vádlott, akit Berija a Szovjetunió áliambiztonsági miniszterévé tett, a bűnös összeesküvő cső. port közvetlen résztvevője volt és mint ilyen, Berija megbízásából a Kommunista Párt és „ szovjet kormány ellen irányuló ellenséges feladatokat hajtott végre. Abakumov ugyanolyan bűncselekményeket követett el, mint Berija. a kalandok és politikai provokációk útjára lépett. Abakumov a pártapparátus, a szovjet apparátus egyes munkatársai és a szovjet értelmiség képviselői ellen bűnügyeket agyait ki, majd letartóztatta őket és a .szovjet törvény által tiltott bűnös nyomozási módszereket alkalmazva, bűntársaival, Leonovval, Komarov- vul és Lihacsowa! együtt olyan kiagyalt vallomásokat igyekezett kicsikarni a vádlottaktól, amelyekben azok' súlyos államellenes bűncselekmények elkövetését ismertek be. így hamisította Abakumov az úgynevezett „lesningrádi ügyet", amely, ben alap nélkül a legsúlyosabb ál- Jatnellenes bűncselekmények hamis vádjával letartóztattak több pártmunkást és a szovjet apparátus több dolgozóját. A bizonyítási eljárás megállapította, hogy Abakumov és bűntársai sok más esetben is hamisítottak bűnügye két és bűnös módon lábbal tiporták a szocialista törvényességet. Abakumov és bűntársai által haYégy borjút ellett egy zombal gazda tehene Kelemen Mihály, zombai középpa- caszt Böske nevű bonyhádi tájfajta tehene négy borjút ellet: három bikát s egy üszőt. A négy állat közül az egyik elpusztult, do a három az anyával együtt egészséges. Kelemen Mihály tehene most ellett harmadszor, a három diósból összesen kilenc borja lett. Noel H. Fleld politikai menedékjogot kért a Magyar Népköztársaság kormányától. A Magyar Távirati Iroda közli: Noel H. Field és felesége, Herta K. Field amerikai állampolgárok, a magyar Népköztársaság kormányától politikai menedékjogot kért. A kormán? a menedékjogot megadta amely a Nyugat-Námetország felfegy vérzéséről és az úgynevezett nyugateurópai unió katonai rendszerébe való beszervezéséről intézkedik, fzt megelőzően Mendes-France miniszterelnök még egy utolsó kísérletet tett egy „kedvező fordulat" előidézésére, jobban mondva az egész atlanti politikát fenyegető veszély elhárítására. Az ülésterem, szinte érezhetően elektromos feszültséggel telt meg, amikor a miniszterelnök a szónoki emelvényre lépett, hogy megpróbáljon még utoljára hallgatóságára „hatni”. Arra szerette volna kérni a nemzetgyűlést, hogy „minél nagyabb többséggel*’ fogadja el ezt a cikkelyt, nem hiányzott beszédéből az „atlanti egység" szólamával való politikai zsarolás manővere sem, hivatkozva arra, hogy „az Egyesült Államok felénk fordítja tekintetét”. Ezzel próbálta külön is kiemelni az első cikkely „rendkívüli jelentőségét". Azzal végezte hazaf-iaskodó szólamokkal megtűzdelt integetéseit, hogy a nemzetgyűlésnek, Franciaország érdekében meg kell tennie ezt a „nemzeti egységet” külön is ki- hangsúlyozó gesztust... De hiába való volt a miniszterelnöknek minden erőlködése: amikor szavazásra került a sor, a nemzet- gyűlésnek valóban hazafiasán érző és gondolkodó képviselői 280 szavazattal 259 ellenében visszautasították a párizsi egyezmények nevezetes első cikkelyét és ezzel a francia nép igazi akaratát tükröző, valóiban népinemzeti és európai gondolkodásra valló, történelmi fontosságú aktust hajtottak végre. misan megvádolt személyeket ma már teljesen rehabilitálták. Abakumov, hogy titokban tartsa bűncselekményeit, megtiltotta, hogy a letartóztatottaknak az SZKP Köz. ponti Bizottságához és a szovjet kormányhoz intézett kérelmeit és panaszait rendeltetési helyükre juttassák. A Szovjetunió Legfelső Bíróságának katonai kollégiuma megáilapí. tóttá, hogy az Abakumov és cinkosai ellen emelt vádalt teljes bizonyítást nyertek. I. A. Csemov vádlottat 15 évi javító munkatáborra, J. M Brovermann vádlottat 25 évi javító munkatáborra, V. Sz. Abakumov, A. G. Leonov, V. I. Komarov és M. T. Lihacsov vádlottat pedig a legsúlyosabb büntetésre, golyó általi halálra ítélte. Az ítéletet a jelenlévő hallgatóság nagy megelégedéssel fogadta. Az ítélet végrehajtásra került. , A4 őst Franciaországot illeti aszó" — óképpen fejezte be beszédét Hja Erenburg, a szovjet—francia szövet, ségi szerződés 1«. évfordulója alkalmából Moszkvában tartott ünnepi ülésen. Valóban, — az elmúlt hét történelmi napjaiban az egész világ Párizsra tekintett, — várta Francia- ország szavát. 1954 december 20-án kezdődött meg a vita a francia nemzetgyűlésben a párizsi szerződések felett. — Ez a drámai feszültségű vita negyedik napjának hajnalán az éter hullámain örömteli hír száguldott végig az aggódva figyelő világon: a francia nemzetgyűlés pénteken hajnali 3.30 órakor 280 szavazattal 259 eile, neben elvetette a „nyugati védelem- megszervezésének ürügyével előterjesztett párizsi egyezmények 1. cikke lyét, amely a gyűlöletes emlékű Wehrmacht feltámasztásáról és a bonni háborús klikk uralta Nyugat- Németországnak az agresszív nyugati tömbbe való beszervezéséről in. tézkedik. Noha ez a szavazás még távolról sem döntötte el véglegesen azt a történelmi kérdést, hogy merre indul el a válaszúton Európa: a minden eddiginél pusztitóbb háború súlyos kockázatát magábanrejtő német újrafelfegyverzés megvalósítása, val a nemzetközi feszültség és a fegyverkezési hajsza fokozásának útján, vagy a német kérdésnek tárgyalások révén történő békés megoldása az európai kollektív biztonság megteremtése, a nemzetközi feszült ség enyhítése útján — mégis ezen a hajnali szavazáson Franciaország hallata szavát: „A . ratifikálásnak nem szabad megtörténnie! Tárgyal junk, — ez a francia nép akarata." Távol áll tőlünk, hogy a francia nemzetgyűlés egészét azonosítsuk a francia néppel. De senki nem vomKfilpolitikal hírek DJ DELHI Az „Indinfo” jelentette, hogy Dzs®- vaharial Nehru indiai miniszterelnök csütörtökön reggel elutazott Uj-DcI- hiből. Nehru Indonéziába utazik, ahol résztvesz a Colombo-hatalmak (India, Indonézia, Burma, Ceylon és Pakisztán) értekezletén. PÁRIZS Az „AFP” jelentette Mai inából, hogy a Fülöp-szigetek felett öt napja hühöngő orkán Misamis-tartományban tizenhét halálos áldozatot követelt. Huszonhat személy eltűnt. Az északkeleti partok egyik falujában a víztölcsér teljesen elpusztított ötven házat. LONDON Az ..Army Information Digest” az amerikai hadsereg hivatalos lapja közölte William Crasy őrnagynak, az amerikai hadsereg baktériumhadviselési osztálya vezetőjének cikkét. Oasy őrnagy azt javasolja, hogy az amerikai hadvezetőség a harmadik világháború esetére készüljön fel a baktériumfegyverek használatára. Barbárság lenne saját népünkkel szemben — hangoztatja az őrnagy — ha megtagadnánk csapatainktól az olyan fegyver használatát, amely- lyel a lehető legkisebb amerikai vér áldozat árán vehetné meg az ellenséget. LONDON A „Reuter” iroda arról számol be, hogy a svájci alpokban nagy havazás volt, ami az aránylag magas hőmérséklettel és a heves szélviharokkal együtt a lavinaveszély fokozódását idézte elő. Az angol partok előtt olyan heves tengeri viharok dúlnak, hogy a Queen Elisabeth csütörtökön képtelen volt kifutni Southampton kikötőjéből, hogy 805 utasát elvigye New- Yorkba. CSÖCSIANG# A kínai népi felszabadító hadsereg légi haderőinek repülőgépei hétfőn délután a Tacsen-szigetek és Jikiang- san-sziget fölé repültek és nagyszámú röpcédula-bombát dobtak le. A bombák a levegőben felrobbanva tízezerszámra szórták a röpcédulákat és a röpiratokat a Csang Kaj-sek banda katonáinak állásaira. Valamennyi repülőgép sértetlenül visszatért. BRÜSSZEL A „La Demiere Heure" című lap jelentése szerint a belga képviselőház külügyi bizottsága december 22-én jóváhagyta azt a jelentést, amelyet Bohy terjesztett elő a párizsi egyezmények ratifikálásáról szóló törvényjavaslatról. Az említett jelentést ugyanazon a napon átadták a belga képviselőház irodájának. A jelentés felolvasására és megvitatására a jövő év januárjában, a parlamenti szünet után kerül sor a képviselőháziban. hatja kétségbe, hogy a nép akaratát híven és eltökélten kifejező kommunista képviselők mellett még a ratifikálás ellen állástfoglaló burzsoá képviselők szavazataiban is világosan tükröződik: a francia közvélemény nem-et mond a hitleri borzalmak felidézésének. A Bourbon palota a hét eleje óta az ostromlott vár képét mutatja. Az ország minden részéből vonaton, kerékpáron, teherautón, repülőgépen a küldöttségek százai érkeznek szakadatlan áradatban, hogy képviselőiknek félreérthetetlenül tudomására hozzák: a francia nép nem akar lemondani az életről, márpedig a párizsi háborús egyezmények jóváhagyása ezt jelentené. A francia nép az életet akarja, és nem háborús támadó szövetséget az imperialista táborokkal, mert tudja — mint ezt a napokban a tekintélyes francia polgári politikus, Bernard Lavergne professzor megfogalmazta — hogy a ratifikálással „mi adjuk a németek kezébe a vesszőt, hogy megvesszőzzenek bennünket és ml 'eszünk azok, akik felrúgjuk a békét, amelyet a szovjettel könnyedén meg lehetne szilárdítani.“ A nép küldöttei között vannak bányászok. Nord és Pas de Calais megyékből, halászemberek Vendéből, Renauld gyárbeli fémipari munkások. vasutasok Roucnből és a mesz- szc fekvő Vaisluse megyéből, parasztok Haute Pyrenées és Haute Savoye megyékből, egyetemisták, pedagógusok, hadviseltek, akiknek mellét háborús érdemrendek és a becsület- rend jelvényei ékesítik és a hitleri koncentrációs táborok életben ma. radt tagjai az ország minden részéből. A küldöttségek véget nem érő ára tatában is elemi erővel jutott kifejezésre a francia nép legszélesebb réA Szovjetunió . Legfelső Bíróságának közleménye NEMZETKÖZI SZEMLE Sorsdöntő napok Párizsban A moszkvai gyermekek Jól töltik a téli iskolai szünidő napjait. Sokféle szórakozást rendeznek® gyermekek számára — sportversenyeket, kirándulásokat, fenyőünnepélyeket rendeznek a főváros kultúrpalotáiban és klubjaiban. A Szakszervezetek Házában rendezett hagyományos ünnepségen a fővárosi színházak művészei lépnek fel a gyermekek szórakoztatására. A képen: Mesealakoknak öltözött művészek fogadják a gyermekeket » Szakszervezetek Háza oszloptermének bejáratánál. Tito és Nehru közös nyilatkozata Delhi (TASZSZ). Mint az „Indin- fo“ hírügynökség jelenti, december 23-án az indiai parlament mindkét háza elé terjesztették Titó jugoszláv elnök és Nehru indiai miniszterelnök közös nyilatkozatát. A nyilatkozat kiemeli, hogy Titó elnöknek Nehru miniszterelnökkel folytatott megbeszélései „általános vonásokban a nemzetközi problémák, köztük a tárgyalások résztvevői számára közös érdekét jelentő problémák alapvető vonatkozásait érintették". A nyilatkozat kiemeli, hogy az India és Jugoszlávia közötti kapcsolatok „mindkét ország szuverenitása, függetlensége és integritása elismerésének elvein, a meg nem támadás, az egyenjogúság, a kölcsönös megbecsü lés és az egymás, valamint más országok belső ügyeibe való be nem avatkozás elvén, a maguk számára és az egész világ számára a békés egymás mellett élés feltételeihez való közeledés elősegítésén alapulnak. Ennek az alapvető eszmélek kell uralkodnia a nemzetközi kapcsolatokban és fő elemét kell képeznie az ENSZ politikájának és tevékenységének.“ Az elnöknek és a miniszterelnöknek — hangzik a továbbiakban a nyilatkozat — meggyőződése, hogy az egymásközti kapcsolataikat megszabó elvek szélesebb körben alkalmazhatók. Ha ezeket az elveket elfogadnák. úgy azok jelentős hozzájárulást jelentenének a nemzetközi feszültség enyhítéséhez és a rendezetlen viszonyok megoldásához.“ (MTI) A. Magyar Rádió ifjúsági és gyermekosztálya a DISZ úttörő osztályával karöltve szellemi öttusa versenyt rendez úttörők és középiskolások részére. A verseny- szabályokat és az első kérdéseket 1954 december 27-én, hétfőn reggel 9.30-kor és 2i8-án. kedden 16 órakor a Kossuth adón közvetítik. A többi kérdés közlésére öt héten át minden hétfőn 9.2-kor kerül sor a Kossuth-adón. _ legeinek szembenállása mindenfajta háborús készülődéssel, viharos tiltakozása az ellen, hogy ismét Európára szabadítsák az őrjöngve pusztító náci barna pestist. A népakarat ilyen egységes megnyilatkozásának hatása alól természetesen még a polgári pártok képviselői sem vonhatták ki magukat. A népi tiltakozás páratlan ereje hatalmas nyomatékot adott annak a komoly figyelmeztetésnek, amelyet a moszkvai deklaráció és a szovjet— francia szövetségre vonatkozó szovjet jegyzék tartalmazott. Ez nyomta rá döntő bélyegét a nemzetgyűlésben folyó vitára. Erről a vitáról még a német újrafelfegyverzés mellett síkraszálló jobb oldali angol lap, a Manchester Guar. dián is kénytelen volt keserűen megállapítani, hogy ,.a párizsi egyezményeket élesen elítélő, vagy súlyos fenntartásokat hangoztató beszédek mind számbelileg, mind súly dolgában messze túlhaladták azokat, ame_. lyek pártolták az egyezményeket.“ A nemzetgyűlési vitában lelepleződ tek Mendes-France miniszterelnök arra irányuló képmutató mesterkedései. hogy a parlamenttel és a közvéleménnyel elhitesse: a Szovjetunió belenyugodna Németország új rafelfegyverzésébe és semminemű ellenintézkedést nem tenne, valamint, hogy a francia-szovjet szerződés összeegyeztethető a párizsi egyez menyekkel. Ezzel kapcsolatban érdemes idézni a szocialista képviselőcsoport nevében felszólaló Jules Moch-ot, aki az ilyenfajta „érvekről ‘ gúnyosan megjegyezte: „Tanmese átlagképvisclők számára“, majd kijelentette: „Bevallom, a miniszterei, nők nem győzött meg arról, hogy a német újrafelfegyverzés összeegyez tethető a yaltai és a potsdami szerződésekkel és a francia-szovjet szerződéssel“, hogy a hivatalos francia politikának e gyökeréig hazug tételei milyen kevés hitelre falálnak a francia közvéleményben, arra csat- tanós választ adott a péntek hajnali szavazó*. Mendes-FYancen még az sem segített, hogy közvetlenül s szavazást megelőzőleg az „atlanti egység” bajnokának szerepében „drámai" felhívást intézett a képviselőkhöz, fogadják el nagy többséggel a párizsi egyezmények első cikkelyét, mert — mint hangsúlyozta, — „az Egyesült államok felénk fordítja tekintetét.“ A szavazás megmutatta, hogy erről még a polgári politikusok tekintő' lyes részének is hasonló a véleménye, mint a nemzetgyűlés tiszteletbeli elnökének, az idős Edouard Herriotnak, aid a ratifikálás elvetését követelő szenvedélyes hange felszólalását ezzel felezte be: „Szeretem az Egyesült Államokat, de jobban szeretem Franciaországot.” A harc azonban még nem ért véget. Mendes-France utolsó kétségbeesett kísérletet tesz, hogy a vietnami fegyverszünet megkötésével szerzett személyes népszerűségének utolsó morzsáit is a mérleg serpenyőjébe dobva, megpróbálja helyrebillenteni a „Nyugateurópai Unió”-nak neve- rett háborús tákolmány labilis épületét. A bizalmi kérdés felvetésével — összekapcsolva azt a már egyszer elutasított első cikkellyel, Mendes- France feltette kormányának sorsát a háborús egyezményekre. A december 27-i döntő szavazás végső kimenetelét — amelyet a kormány és amerikai támogatói részéről még meg fog előzni a legszemérmetlenebb politikai Ígérgetés és zsarolás visszataszító szín iátéka, — lehetetlen megjósolni. Egy dolog azonban bizonyos, — és ezt a ratifikálási vita, eddigi eseményei félreérthetetlenül megmutatták, a nag» múlta francia nép Európa többi békeszerető népeivel együtt sohasem fog belenyugodni abba. hogy szeretett földrészünk ke'lös közepén olyan — nem !s egyszerűen puskaporos hordót — hanem a legborzalmasabb tömegpusx titó fegyverekkel teli arzenált hoznak létre, amelyek gyújtózsinorjai sz amcriikró háborús kalandorok 'gálatába elszegődött náci tábornokok kezében vannak.
