Dunántúli Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-13 / 270. szám

1954 NOVEMBER IS NäPCÖ 31 A tana csvúlasslas hírei Tanäcstag.jelöltek között Ruíli Lajos lstván-aknai sztahano­vista vájárt Hosszúhetény dolgozói megyei tanácstagnak jelölték. Rufli elvtárs értesülve az őt ért megtisz­teltetésről, kijelentette, hogy minden Tatár Béla, az Ágoston téri Altalá- körülmények között képviseli a vá- nos Iskola igazgatója, a II. kerület lasztók érdekeit, és mint a bányában. 38. körzetének jelöltje. a tanácsban is helytáll. Debreceni László, a Nagy Lajos Gim­názium tanára a II. kerület 41. kör­zetének jelöltje. Szentdénes és Nagyváty község lakosságának kérése Szentdénes és Nagyváty község lakossága azzal a kéréssel fordult a Hazafias Népfront Baranya Megyei Irodájához, hogy a szigetvári ország­út és a Szentdénes községhez beve­zető úton lévő sorocnpó mellett vas­úti megálló, illetve vasúti állomás létesítését segítse elő. Mindkét köz­ség dolgozó parasztsága a vasútállo­más létesítése érdekében hajlandó anyagi áldozatokat is hozni és ter­mészetbeni fuvart biztosítani. Kisgyüiéseket tartanak Komién A komiói tanács tagjai és az új tanácstag-jelöltek a jövő héten kis- gyűléseket szerveznek. A kisgyűlé- seket lakástömbönként és lépcső­házanként tervezik, hogy a válasz­tók közelebbről megismerkedhesse­nek jelölteikkel és a tanács tagjaival. A tervezett látogatás alkalmat ad a tanács tagjainak arra is, hogy meg­ismerjék a lakosság problémáit és a meglévő hibák megszüntetése ér­dekében közösen munkálkodjanak. ]\e tűrjék tanácsaink a vetéstervek szabotál» sut A pécsi járás 100 szá­zalékra teljesítette ve­téstervét. Ez azoknak a becsületes dolgozó narasztoknak az érde­me, akik nemcsak tel­jesítették. hanem túl­tel iesítették tervüket. Ezzel szemben járá­sunk területén vannak olyan kulákok, mint Például Pető Vince szentlőrinci, aki nyolc kát. hold. — Kiss Vö­rös József mecsekaljai. aki három kát. hold 1200 négyszögöl és Antal Antal ugyancsak mecsekaljai kulák, aki •légy kát. hold 800 négyszögöl kenyérgabo navetéstervvel szem­ben — november 4-ig még hozzá sem kezd­tek a vetéshez. Vincén Lajos kővágó- szöllősi kulák a köte­lező hat hold 1200 négyszögölből novem­ber 5-ig csak két ka- tasztrális hold búzát vetett el. Tóth Pál Jó. zsef gerdei kulák hét hold 12C0 négyszögöl vetésterv kötelezettsé­géből november 2-ig csupán egy kát. hold 800 négyszögölet ve­tett el. Vannak azonban olyan dolgozó parasztok is, aldk évről, évre meg­kísérlik a kenyérgabo. navetés elmulasztását, mint például Hammer József és Király Lídia beliváírrtgyukvi parasz­tik. akik a községi ta. nács többszöri felszólí­tására, megtagadták a kenyérgabona vetés­terv tejesítését. Pető Vince szent'ő- rinci kulák a községi tanács elnökét arról akarta meggyőzni egvlk berendelés al­kalmával, hogy ő ja­nuárban szokta elvet­ni a búzáját és a ja­nuári vetésből jó ter­mése lesz. Ezeket a szabotáló kulákokat és hanyag parasztokat, akik aka dályozzák a kenyérga­bona vetések időben történő elvégzését, már átadtuk a megyei ügyészségnek. Méltó büntetésüket rövide­sen megkapják. Az ellenség kártevé­sét minden községi tanács elnöke leplezze le és követelje meg minden termelőtől, hegy a Kenyérgabona vetéstervét még akkor is teljesítse ha a köz­ség egyébként már száz százalékon felül teljesítette a' vetési kötelezettségét. Harcoljon minden köz ségi tanács a hátralé­vő napokban azért, hogy községén belül minden gazda minden négyszögölnyi kenyér- gabónavetésterületet be vessen, mert minden elvetett négyszögöl hozzájárul dolgozó pa­rasztságunk és ipari munkásságunk ke­nyérrel való bőséges el látásához. A Pécsi Járási Ta­nács Mezőgazdasá­gi Osztálya. Hírek NEGYVENHÁROM ÉS FÉL MÁ­ZSA csöveskukoricát termelt Garay Jánosné egy hold részére kijelölt föl­dön a görösgalli állami gazdaságban. A pénzrészes művelésre vállalt ku- koricaföld megmunkálásáért 750 fo­rint készpénzt és kilenc mázsa csö­veskukoricát kapott. DOMBI LÁSZLÓ, a marázai ter­melési bizottság elnöke, akinek 10 hold szántója van, az előirányzott négy katasztrális hold őszi búzavetés helyett ötöt vetett el. Szloboda Vin­ce ötholdas marázai egyéni gazda, két katasztrális hold helyett, három hold őszi búzát vetett. A PÉCSVÁRAD1 DÓZSA termelő- szövetkezet öt hold őszibarackfa ül­tetését kezdi meg még az ősz folya­mán, tavasszal pedig három holdas szamócást telepít. SZÁGY KÖZSÉG dolgozó paraszt­sága harmadik negyedévi adófizetési tervét 106 százalékban teljesítette, a háromnegyedévinek pedig 100 száza­lékban tett eleget. A MEZEI EGEREK irtására eddig 114 mázsa Arvalint szállítottak á ve­gyészeti üzemek a Műtrágya és Nö­vényvédőszer Értékesítő Vállalaton keresztül Baranya dolgozó parasztsá- návak. Eddig 82 községben. 11 ter­melőszövetkezetben és 13 állami gaz­daságban kezdték meg a mérgezést. A védekezés leginkább a szigetvári és a sellyei járásokban haladt előre. Hogyan kell bor forgalmi adót fizetni? A tapasztalatok azt mutatják,! hogy a bortermelők nincsenek | teljesen tisztában boradózási kötele­zettségeikkel. Ezzel önmaguknak és a népgazdaságnak , is kárt okoznak A Pénzügyminisztérium Országos Pénzügyőri Parancsnoksága közle­ményt adott ki, amely a következő­képpen foglalja össze a boradózás! kötelezettséget: Minden bortermelő — akár állami gazdaság, termelőszövetkezet, egyéni­leg dolgozó paraszt, vagy a háztáji gazdaságában szőlőtermelő tsz-taa. valamint szőiőlugassal rendelkező személy — köteles az előszüretek eredményét azonnal, majd- a szüret eredményét annak végleges befeje­zésétől számítva legkésőbb 4 napon belül bejelenteni az illetékes pénz­ügyőri szakaszhoz. A bejelentéshez szükséges nyomtat ványok térítés nélkül kaphatók a tanácsoknál és a pénzügyőri szaka­szokon. Aki bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, önmagát zária ki a borforgalmiadó kedvezményből. Hasonlóképpen bejelentést tarto­zik tenni az is, aki nem termelő, de vásárolt szőlőből présel bort, vagy gyümölcsből erjeszt alkoholtartalmú italt. Az ígv nyert bor bejelentésé­nél meg kell jegyezni, hogy: „vásá­rolt sző’őből’“ préselt bor, vagy „gyü­mölcsből erjesztett'’ ital. Ha a bortermelő bortermését vagy annak bizonyos részét elrejti elvesz­ti kedvezményét. Ilyen esetben a rej­tett bormenhviség adója azonnal esedékessé válik és- ezt a borforgal- miadót a pénzügyőrség zálogolással biztosítja. A pénzügyőrség a helyi szokásos­nak megfelelően minden községben közhírré teszi a borkészlet felvételé­nek idejét. A bortermelők kötelesek a meghatározott időben és helyen megjelenni és magukkal vinni bor- szemlelvüket, s ha must, vagy oor- beadási kötelezettségüket teljesítet­ték, az erről szóló vételi-legyet., h? pedig készletükből eladtak, az adó befizetését igazoló csekkelismerve- nyeket. Azt a bortermelőt, aki bejelentési kötelezettségének pontosan eleget tett 180 literig, a vele közös háztar­tásban élő. 16. életévet betöltött csa­ládtagjai után személyenként 50 li­terig borforgalmi adókedvezmény illeti meg. A kedvezményt azonban legfeljebb 300 literre lehet igénybe venni. A kedvezményes borforgalmiadó lite­renként 80 fillér, a termelőszövetke­zeti csoporttagok részére a termelő­szövetkezeti csoport által kiszolgál­tatott bor után 40 fillér. A termelő által elfogyasztott bor forgalmiadója az elfogyasztást köve­tő hónap 15. nap'án válik esedékes­sé és fizetendő be a megyei pénz­ügyőri parancsnokság borforgalmi adóbevételi számlájára. Ha elszámoláskor adóhátralékot állapítanak meg és ha azt legkésőbb nyolc napon belül nem fizeti ki a termelő, adópótlékot köteles fizetni. A termelők által a kedvezménves adótételü mennyiségen felül elfo­gyasztott illetőleg a fórgalombaho- zott, továbbá a nem termelők által préselt bor után literenként 4 fo­rint, minőségi bor esetén 4.80 forlpt borforgalmi adót kell fizetni. Az er- iesztett gyümölcslé adója literenként 4.80 forint. A termelő az eladott bort -sak akkor adhatia át a vevőnek, ha °z a borforgalmiadó befizetését igazol­ja és az erről szóló csékkelismervényt a termelőnek átadja. A termelő az átvett csekkelismervényt megőrizni tartozik. Az adó befizetését igazoló szelvény hiányában a termelő fele­lős az adóért. Nem kell borforgalmi adót fizetni a beszolgáltatott must vagy bormeny- nyiség után, az.nnban a beszolgálta­tást a borforgalmi vállalat vételi- jegyével kell igazolni. Nem illeti meg a borforgalmiadó- kedvezmény — a termelőszövetkeze­tek és termelőszövetkezeti csoportok kivételével — a jogi személyeket (az államigazgatás szerveit, ezek intéze­teit, állami vállalatokat, állami gaz­daságokat stb.) Szitás Ágoston pénzügyőr főhadnagy, megyei parancsnok. Zsoldos Sándor elvtárs, egészségügyi miniszter látogatása Pécsett Csütörtökön délután Pécsre érkeastt Zsoldos Sándor elvtárs, egész­ségügyi miniszter. Délután fél 6 órakor ez Orvostudományi Egyetem aulájában résztvett a Hazafias Nép front-bizottság yálasztást ed őkészítő nagygyűlésen, — Ünnepi beszédében ismertette az egyetemi dolgozók és az egyetemi ifjúságnak a tanács választás előkészítésével kapcsola­tos feladatait és vázolta az egészségügyi hálózat fejlesztésének kilátá­sait. Este fél 8 órakor a miniszter elvtárs ellátogatott a Társadalom- * és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat klub-helyiségébe, ahol elbeszélgetett a pécsi egyetem professzoraival, valamint a pécsi orvo­sokkal. Ugyanitt válaszolt a Dunántúli Napló munkatársának kérdései­re is. — Milyennek látta Baranya egészségügyi helyzetét? — kér­deztük a miniszter elvtársat. — Baranya megye egészségügyi helyzete egy esztendő alatt lénvege- sen fejlődött. Erre nézve egyik bi­zonyíték az a 110 ágyas reuma osz­tály, amelyet Harkányban a mai napon nyitottak meg. Fejlődés tapasztalható az egyete­mi vonalon is. Azok a meginduló kutatások. — amelyek Lissák Kál­mán professzor Élettani Intézetében a pavlovi szellemben folynak. — igen biztatóak. Ugyanis Magyar«--* szagon a pavlovi kutatás igen elma­radott volt és ezen a téren utói kell érni magunkat. A klinikáikkal kapcsolatban élen jár a Pécsi Orvostudományi Egye­tem, amely a tudományos vonal mel­lett bekapcsolódott a gyakorlati életbe: komolyan patronálja az ipa­ri területet, a bányavidéket, a me­zőgazdasági területet segíti a falusi körzeti orvosokat. Mindez feltétle­nül kívánatos volna a budapesti or­vostudományi egyetem részéről is. — Melyek azok a legfontosabb egészségügyi problémák, ame­lyek Baranyában még megoldás ra várnak? Az egyik a Pécsi Orvostudományi Egyetem elhelyezése. Pécsett régi, korszerűtlen épületek sokszor féke­zik a tudományos és gyógyító mun­kát. Éppen ezért perspaktiVikus téri' vei arra kell törekedni, hogy a Pé­csi Orvostudományi Egyetem meg­felelő elhelyezést nyerien: Javasolom, hogy a Hazafias Nép­front Pécsett ezt vegye fel akció- programjába és a párt. valamint a kormány előtt vesse fel a megoldás égető szükségességét. A másik fontos egészségügyi prob- 'éma kórház kialakítása első szocia­lista bányavárosunkban: Komlón. Úgy néz ki, hon* enn^k megvalósí­tására a közeljövőben lehetőség nyí­lik. Ebben az ügyben a tárgyalá­sok már folyamatban vannak. — Mik a tervei a baranyai kór­házi hálózat fejlesztésére? — Erre a kérdésre még korai len­ne válaszolni. Ugyanis a második 5 éves tervet csak 195ő-ben dolgozzuk ld. Amíg ez el nem készül, minden 1 nyilatkozat csak felesleges ígérgetés lenne. — A Pécsi Orvostudományi Egyetem professzorai mivel já­rulhatnának hozzá az orvostudo­mány további fejlesztéséhez? — Azzal, ha mindazokat a kuta­tásokat. amelyeket egyes intézmé­nyek folytatnak, az elméleten túl­menően, mint gyakorlatot a dolgo­zó nép egészségügyi emelése érde­kében felhasználják. — Mik az orvosképzés előtt állé legfontosabb feladatok? — Elsősorban a tanulmányi szín­vonal emelése, amivel eléggé hadi­lábon állunk; az orvostanu 1 óképzés megindítása a klinikákon, ami ha­zánkban eddig nem volt egyöntetű, csak rapszódikusan történt, és az egyetemi hallgatók, fiatal végzett orvosok szociális, egészségügyi szam_ leletre való nevelése. — Miben látja az orvosképzés új rendszerének jelentőségét? — Abban, hogy megszűnt az ál- **,akorvoské.pzés. Általános orvoso­kat nevelünk, akik tudásuk birto­kában, bárhol megállják majd he­lyüket. És ennek ellenére nincsen sízárva egy fiatal orvos efől sem a megfelelő szakmai továbbképzés s az általa választott szakorvosi kép zés. — Mindenesetre hangsúlyozni kell. hogy államunk igen se1 pénzt fordít a fiatalságra, míg el­nyeri diplomáját. S a fiatalságnak is feltétlenül áldozatot kell vállal­nia az állammal szemben, hogy bi­zonyos évet a vidéki betegellátás érdekében ajánl fel. — Mi a véleménye az SZTK- betégeket kezelő orvosok ma­gánpraxisáról? — A magánpraxis kérdésében a pécsi orvosolt egyöntetűen állást fog­laltak a liberális táppénzbe való he­lyezés ellen, a munkafegyelem meg­szilárdítása mellett és elítélik mind azokat az orvosokat, akik biztosított betegektől jogtalanul pénzt vesznek fel. Ezt a kérdést, egyébként az egészségügyi minisztérium a közel­jövőben rendeletilég fogja szabá­lyozni — fejezte be nyilatkozatát Zsoldos Sándor egészségügyi mi­niszter elvtárs. Pusztai József Ahol a jövő vájárait képezik T1 öbb, mint egy hó. * napoal ezelőtt az ország különböző ré­széből fiatal fiúk in­dultak útnak Komló fe'é. Tanulni jöttek nehéz, de annál szebb szakmát — a bányász mesterséget. Amikor a felvételi bizottság elé kerültek, mindegyiktől megkérdezték: — Mi­ért akar bányász len­ni? — Tudom, hogy az országnak sok szénire van szüksége — felel­te nagykomolyan az egyik. — Láttam a „Donye- ci bányászok" című fil­met, akkor határoztam el, hogy bánvász le­szek — mondta el egy másik s szívdobogva várták a felvételi bi­zottság válaszát, ma­radhatnak-e. bányá­szok lehetnek-e vagy sem. Október • 15-én 240 fiatal kezdte meg a tanulást, az ismerke­dést a bányával, hogy két év múlva a kom­lói és pécsvidéki bá­nyákban, mint kiváló, an képzett szakmun­kások segíthessék a széntermelési, elővájá- si és feltárási tervek teljesítését. Kökönyösön, a még !if>51-ben épült kéteme­letes gyönyörű vájár­tanuló intézetben ed­dig több, mint 700 vá­járt avattak, Közülük már nem egy, —mint J am.br i esek László, Nagy András — el­nyerte a sztahánovista kitüntetést s keresetük is meeha^dja a há­romezer forintot. Az intézet igazgatója, — Dráb elvtárs, — el­mondta. hogv az ápri­lisiban kikerülő hetven űi vájártól is hasonló jó eredményeket vár­nak. Balogh István — tanítói'5*’'"'1'' Fark"« Fe renc vájárnak a büsz- — már most 150 százalékra teljesíti tervét s eg nem egye­dülálló jelenség. Az intézet feladata, hogy sokn’daiúan kén- zétt, a bámvászmes+er- ségst alaposan ismerő olyan vájárokat nevel, len, akik az elfordu­ló nehézségekkel is meg tudnék maid bir­kózni. Ezért heten­ként három napot az iskola nadjcihán ölve, a bányaműveléstan, geológia, szakra iz meg ismerésére, általános műveltségük emelésé­re, három napot pedig a bányában végzett gvakorlati munkám for dítenplk. Az iskolában tanárok, a banyában szakképzett válások, az íroó^otboir, hevei ők fog­lalkoznak a fiatalok­kal. A vájártanulóképzés egyik legfontosabb kö­vetelménye, hogy a gyakorlatiban, lent a bánya mélyén sajátít­sák el a szakmát. Kü­lön tan fejtésben dol­goznak Komlón is. Az egyes csapatok ve­zetői már most figye­lemmel kísérik a vá­jártanulók munkáját, beszélgetnek velük — a saját csapatuk szá­mára akarják meg­nyerni őket, ami nem egy esetben sikerül is. Joó Pál szeptember­ben került ki az isko­láról s ma már csa- patveaető vájár. Esc bizonyítja, hogy az ilyen foglalkozás a ta­nulókkal nem ered­ménytelen. JelenSeg a vájártanu­lók három frontié Kés­ben termelnek. Nagy lelkesedéssel, egymás­sal versenye-ve hpr- cölnek tervük teljesí­téséért, mely napi 270 csille szenet jelent. A jövő szakmunká­sainak képzése egyik legfontosabb feladat. Az a fáradság, mehet ma a tanárok, a ta­pasztalt vájárok, a ne­velők és műszaki veze­tők a vájártanulók ne­velésére fordítanak, nem hiábavaló. Évek múltán ez sok-sok ter­ven felüli termelt szén­ben fog megmutatkoz­ni s büszkén mondhat­ják majd újabb tanít­ványaiknak: „őket is mi neveltük.'

Next

/
Oldalképek
Tartalom