Dunántúli Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-25 / 280. szám

Az úí tanácsokkal a bürokrácia ellen, a jobb áüarrvgazgatásárt! Qeqqzttzk a ptesújlieqiji iizemekb&L ovember 24-én is hideg reggel­re virradt Pécsújhegy. A késői füvet belepte a dér, az erőmű bejá­rata előtt vatelinos ruhába öltözött kőművesek Kopogtatják szaporán a kalapácsot. Egy ács újonnan épült ház ereszén bontja a zsaluzást — a beton már keménybekötött. Kissé nehéz eldönteni, földszintes-e vagy emeletes-e a ház, mert eléggé benne ül a földben. Hogy itt az új, régen óhajtott laboratórium épül, azt már mindenki tudja a környéken. Pár hónap múlva itt buborékol már a víz a kísérleti lombikokban, a pécsi bányák szenét vizsgáló mi­nőségi ellenőrök örülnek ennek leg­jobban. Most hat szűk szobában szo­rongnak az erőmű irodaépületében. Vannak olyan műszerek is, mint a légfékes analitikai mérlegek, melye­ket még ki sem lehet bontani a cso­magból. Ebben a labor-épületben már sokkal több és pontosabb vizs­gálatot lehet majd folytatni. Segít ebben majd a három égetőkemence, a két új szárítókemence is, amelye­ket idáig nem lehetett használni. Le­hetőség nyílik elektróanalizisre is, és olyan szénvizsgálati kísérletekre, melyek ismeretlenek voltak ezelőtt Pécsett. Egészében ez azt jelenti, jóval több felszínre küldött szenet lehet majd rendszeresen ellenőrizni, kevesebb palát és más szennyező anyagokat kocsikáztatnak feleslege­sen a vasúti kocsik. A épület emeleti részében lévő kilenc és az alagsori rész három helyiségében történnek majd a kísérletezések. Alig haladunk el az épület mel­lett, egy másik tűnik fel. Ez már kisebb, de az új telefonközpont tágas és kényelmes lesz. Áthaladunk a bejáraton, az úton sárgafölddel megrakott szekerek nyikorognak. Az öreg fa vagyis ez a régi üzem bel­jebb is új hajtásokat hozna? A mos­tani irodaépület mellett épül egy új 1200 személyes munkásfürdő, kultúr­terem. Most még az alapokat ássák, három nagy pincegödör tátong. Kár- Páti elvtárstól, az üzem párttitkárá­tól tudjuk meg, hogy az erőmű mögött a vállalat saját erejéből hagy ebédlőt épít. Az új kormányprogram éltető ere­je sugárzik ezekből a betonból, tég­lából emelt új létesítményekből, úi erőteljes hajtások ezek az „öregfa testén”, vagyis az 1914-ben épült Pécsújhegyi Erőműn. * A régi laboratóriumba Is bené­** zünk egy pillanatra. Feketekö- kenyes nők ülik körül az asztalt. A kísérletezések, a számítgatások ered­ményeit összesítik. A fiatal, Rameis! Ferencné laboránst is itt látjuk, s számok, a vegyjelek világába merült el, de gondolatban bizonyára néha így is elkalandozik az újmeszesi út­törők közé, akiknek annyi mindent kiharcolt, elintézett már: új iskolát, függönyt, virágállványokat. Hogy ezt megértsük, azt s e! kell mondanunk, hogy Rameisl elvtársnő a városi ta­nács oktatási állandó bizottságának tagja s most a kerületi tanácsba je­lölték Ujmeszesen, a 27. körzetben. 1950 óta tanácstag, azóta hány és hány estén kopogtatott be ismeret­ien lakásokba. Ilyenkor mindig a kis diákok érdekében fáradozott. Mert bizony 1950-ben még más volt a helyzet Meszesen. Ekkor kezdett élet rekapni, épülni. Iskola nem is volt. A gyerekek Gvárvárosba, a meszes­telepi pártházba jártak, akár sütött, akár hideg volt. Jegyzőkönyvek őrzik felszólalásait a városi tanácson. Ilyenkor mindig az iskoláért, a gyermekekért emelt szót. Aztán a Pusztai-épületben be­rendeztek két tantermet — kicsi lett. Végül megnyílt négytantermes iskola, de már itt is rövidek a fa­lak. Jelenleg egy új nyolctantermes­nek ássák az alapját. — Nem fáradt még bele a sok jár kálásba, k'lincsplésbe? — Kissé sér- tődötten válaszol. — Ahol a munkának meglátszik íz eredménye, ott nehezen lehet el­fáradni. — Maid tovább fűzi a szót. — Most a szülői munkaközösség tag­jaival — mert annak elnöke vagyok — azon gondolkodunk, hogyan kel- 'ene még gazdagabbá tenni az isko- 'át, hogy még több jusson a mi gyér. mekeinknek. Nekem is ott tanul egy 13 éves kisfiam. Társadalmi mun­kával Micsurin-kertet akarunk léte­síteni az ifjú biológusoknak. Ilyen ?zakkörö(k mellett minden diák meg. tanulhatja a leckét. Az osztályokba függönyöket teszünk, a szülők virá­gokat hoznak és már elintéztük az­................... ......... — á»­Új módszerek a növel Több mint egy éve segíti szaktu­dásával a nagyájrpádi Uj Alkotmány termelőszövetkezetet Varga Gizella fiatal agronómus. Munkájának máris jelentős eredményei vannak. Az ( tanácsára kálisóval és szuperfoszfát­tal termékennyé tett takarmányrépa földekről a tavalyinak kétszereséi takarították be ezév őszén. Varga Gizella javaslatára nemcsak egyik asztalosüzemmel, hogy virág- Allványdkat Is kapjunk. Simogató öröm sugárzik szeméből, miikor ezekről beszél, mikor megem­líti büszkén azt, hogy a meszest is­kolát ezután az István-aknai dolgo­zók patronálják, mert legutóbb már ezt is megszervezték. * A z élet ezernyi érdekessége zaj­** liik az újhegyi üzemekben. Az erőműben tűz és víz által lesz a gőz. turbinák által meghajtott generáto­rokban áram. A lakatosműhelyben kék acél-forgácsot karikáz a vídia- kés. A szénmosóiban pedig ölelő vas­karok között száz és száz tonna szén fordul meg egy nap. Itt választják szét a tiszta széntől a palát, a med­dőt. Választási verseny folyik most itt is. Sokan a jólét programjára adott szavazatukat munkájukkal is tetéz­ni akarják. A harmadefc párosver­senyben küzdenek azért, hogy mi­nél több szén kerüljön a vagonok­ba, minél több szén kerüljön a kazá­nokba. melegek legyenek az ottho­nok. A nagy vetélkedés két napján iöbb, mint 105 tonna szenet tisztí­tottak meg terven felül. A Schuerer —Bence harmad jár most az élen. Három hónap óta tartják a sztahá- novista szintet. 102 százalékra telje­sítik tervüket. Néhány héttel ezelőtt még 70—80 százalékra teljesítette az üzem gáz- szén-mosási tervét. Most itt is előre- ‘örtek. Ebben a hónapban — hozzá­számítva a választási verseny nap­jait is, 41.5 tonna kokszolható gáz- szenet tisztítottak meg terven felül. Fiatalodnak az újhegyi üzemek az öreg izmok újból megacélosodnak szenet, villamosenergiát adnak az srszágnak. életet a téli hidegben, fényt a sötét ellen. Gulyás Ernő terméshozamok é>ére idejében vetették el az őszieket, de 12 holdon kísérletbe is kezdtek. A legújabb szovjet tapasztalatok hasz­nosításával ezen a táblán rézsutosan vetették el a magot. Ezzel a legjobb tenyészterületet biztosító diagonáüs vetésmóddal jövőre holdanként 1— 1.50 mázsa termésemelkedést vár­nak. Pálinkafőzés Turhékon Már kora reggel az egész környékről lassan Poroszkáló lovasszekerek irtanak Turbók felé. Vi- a gyümölcsöt és a •bár semmit sem érő, csak Pálinkafőzésre használha­tó szőlőtörkölyt. Posta András, Darabos János és később Boronkai Pál tor­ául be a kapun. Lerakják terhüket és beljebb húzód hair a hideg épületbe. — Won, régi tákolmány a t>áz végében, ott jön be fajta a hideg, ahol éppen ákar. Még csak most te- stik fel az első szállít- tóányt. Tüzet gyújtanak a ‘emence alá és megindul á főzés. A pálinka kellemes, ^eskés-erős illata terjeng a levegőben. Csiklandozza ,at emberek orrát és ha tPéé nem is kóstolták meg idei főzést, megoldódik a nyelv. Beszélgetnek az berek, sokmindenről ■tyenkor: politikáról, a íe- áárnépről, az üzletről, no tPo? a pálinkáról. . Az öreg Miska bácsi ?ezdi a beszédet. Szidja a helybeli tanácsot, — ok héllcül, mert ő volt az oka a,}nak, hogy nem volt gaz- “akönyve az öt holdjára. Wyanis ő három évvei fölött leadta a földjét a Rácsnak, érthető tehát, ;°8y nem kapott. Most .’Sí'Zavette, gazdakönyvet 2. adtak rá. Végül is Gön- István telepvezető Magyarázatát fogadta el, A1’’ 5 tanácstag Zsibóton ,J fsak ért hozzá. Idén is •^óiték, — 28-án, ha min- u!1 jól megy, meg is vá­ltják újra. . A parázs vitát mégsem ^Pálinka szítja, (hisz még a méreggel felérő v zelete csöpög a csövön), , arern a demizsonbon ko- -íé kátborzongató noha. psswj Mire kiürül, letisztul az is: a finomítóból lassan folyik az 54 száza'ékos páliítka. Göndör István kiveszi az államnak járó részt, azután poharak ke­rülnek csakhamar elő. — Megtöltik őket az „élet vizével”, nézegetik, koc­cintanak, Ízlelgetik. A nyelv hegyén a zamatát, a gége csuszam'.ós mérő­jén a szeszfokot. Ez az­tán igen, khm, — krákog- nak és töltenek. Kellemes bizsergés járja át az em­ber minden porcikáját. — Eme'kedik a jókedv. Sza­porábban forog a nyelv. Most éppen a fehémépre terelődik a szó. Még a 80 éves Miska bácsi szeme is felcsillan és belekezd egy történetbe: — Hej, amikor én még fiatal voltam. Volt a ka­pitányomnak egy világ­szép felesége. De csinos egy asszony volt! Történt, hogy érkezett hozzánk egy fiatal hadnagy ... Ahogy elnézem a ráncos arcot, a fáradt tekintetű szemet, látom rajta, hogy a legboldogabb lenne a földön, ha mégegyszer 20 éves lehetne. Töltögette a fiatalítót, egész életén át, de hiába, az idő nem tű­nik el nyomtalanul, az ő haját is deresre festette. Ezután a 64 éves Boron­kai Pali bácsit ugratja ,.. így megy ez napestig. Göndör István állítása szerint itt a turbéki pálin­kafőzőében főzet a kör­nyék minden gazdája. Két hónapja szüntelen dolgoz­nak és még egy hónapig akad munkájuk. Eddig 720 hektóliter fokot eresz­tettek le. Szürkülni kezd. Befeje­ződött a mai napra a pá­linkafőzés. A bütykösök a kocsiderékba kerülnek, csak a megtöltött poharak maradnak kint a lapos- tetejű kemencéken. Az utolsó kispohárnál Kra- pecz János bácsi is mesél­ni kezd: 19-ben megszök­tem a frontról. Lengyel- országba mentem, onnét Németországba és így jöt­tem vissza hazámba... — folyik a szóbeszéd még egv darabig a régi katonaélet­ről, aztán egyszerre fel­csendül a nóta. hogy: „De­res már a határ, készül a vén betyár...” Fújják, fújják az öregek a bús nó­tát. idézik az elmúlt, soha vissza nem térő ifjúságot. Ha befejezték az egviket„ rákezdenek egy másikra, hogy: „Sárga csizmám hadd szakadjon el, Csak a »babám sose hagyjon el. Sárga csizmát visel a babám, Szeret is az engen» iga­zán.” Nem fogynának ki so­sem a nótázásból, ha Gön­dör István bácsi ráérne itt éjszakázni velük, de pihenni is kel! az ember­nek. szede'őzködnek hát és ki-ki felül a maga ko­csmára. Megindulnak ha­zafelé. Amint kiérnek az országútra. közécsapnak a lovaknak. És nemsokára belevesznek a sötétségbe... Kovács József FoHninycSo liincscskűt A népmeséből isme­retes az erdélyi zenélő kút, amely pattogó csárdást muzsi kált működés közben. De ki hallott már a „forintnyelő kincses kútról?!” Bizonyára nagyon kevesen, ezért hát hadd mondjunk el róla egyet mást... ha nem is népmesébe kí­vánkozik. Májusban múlt egy éve. hogy a mágocsi Rákosi termelőszövct- kezetbeliek elhatároz- # k: artézi kút kell a portájukra, ki győzi ezer állatnak a falu­ból hordani a vizet?! Hajdanában, amíg a falvak „ezermesterei" a cigányok, vállalkoz­tak a kutak fúrására, — a mélységtől függő­en öt pár csirkéért, három libáért avagy éppenséggel egy bete­geskedő süldőért el­vállalták a dolgot. Ma­napság csak nem bíz­nak fúró-faragó em­berre egy szakszerű kútfúrást, amikor kü­lön vállalat is foglala­toskodik ilyen dolgok­kal?! A mágocsiak a Kaposvári Mélyfúró Vállalatot kérték fel erre a munkára... Ekkor kezdődött a hadd-el-hadd! A vállalat emberei megbízé’-cvelet kértek a tsz-től és még a múlt év őszén kisze­melték a kút helyét. Abban állapodtak meg, hogv röpke 108.216 fo. rintért vállalják a mun kát. tavasszal hozzá­látnak a fúráshoz. — Igen ám, csakhogy Ka­posvár kissé északabb­ra fekszik Mágoesnál más időben kel és nvugsz'k olt a nap. ké­sőbb tava«zod'k... En_ nek okáért c««k augnsz tusban kezdték a „ta­vaszi" kútfúrást. Node maid behozzák, amit mulasztottak. Munká­nak látlak, talajmin­tát vettek fúrtak, fúr­tak .., végül 167 mé­ternél megálltak: arté. zi kutat nem lehet eb­ből fabrikálni — álla­pították meg, — de lesz belőle jő szivaty- tyús kút, csak majd kompresszorral kell felemelni a vizet 50 méter mélységből; Amilyen nehezen jöt­tek, olyan forgószél gyorsasággal távoztak. Néhány óra múlva már csak egy vakondtúrás- nyi halomba ütött ka­ró jelezte a kút helyét, azután már csak a hí­rük maradt Mágocson. 166 216 forinttal a zse­bükben, úgy autóztak Kaposvárra, mint akik jól végezték dolgukat. Búcsúzáskor egy címet hagylak a termelőszö­vetkezetnél a hátralé­vő munkát illetően: Talajvizsgáló Iroda, Budapest, VIII. kerü­let, Reviczky utca 4. Ez a vállalat majd be. fejezi a munkát, lesz víz bőven.,. Hát írtak neki. Azok meg vissza: „Nem hoz­zánk tartozik, hanem a Közmú-tervező jogtudó jához, Farkas Sándor irodavezetőhöz.. Még egy levél — in­nen is megérkezett a válasz: „A gyorsabb tervezés céljából kér­jük elkü’deni az 1:2880 méter arányú kataszte ri helyszínrajzot." Ezt is elküldték és néhány hét múlva egy újabb levelet Is, mely. re nagynehezen Bu­dapestről is választ hozott a posta: „Efféle dolgokkal csak a test­vér vállalatunk foglal­kozik." Ez a legutóbbi válla­lat aztán csakugyan vállalkozott a munká­ra. E'küldték a költ­ségvetési tervet: terv- készítés. 19 kiszállás (egységár 300 forint), összesen tehát 41 ezer néhányszáz forint. Be­csületes ember bele­pirulna. de ezeknek — tisztesség ne essék szól ván, — volt ábrázatuk ennyit elkérni?!... — Talán még ebbe Is be­letörődtek volna a má- goesiak. csak legyen már valami abból a kútból. A múlt héten aztán jött egy mérnök egyenesen Budapestről. A helyszínen vizsgálta meg a kutat, de mind­járt kijelentette, őcsak az elektromosságot kívánja megoldani, — a többi megint másra tartozik, — természe­tesen újabb költségek­kel ... Itt aztán elszakadt a húr: — Ennyi pénzért már régen megcsináltuk volna mi Is, — károm, kodták el magukat és hozzá is láttak nyom­ban. Azon kezdték, hogy Jánosi elvtárssal a me­gyétől, megmérették a „víz mélységet”. Hosz- szú spárga végére ki­lóg súlyt kötöttek és azt óvatosan leenged­ték a fúrt lyukba. Le­sik, fülelik, de nem csobbant abban egy deci víz sem, csupán iszapos lett a súly és a spárga vége. Ez hát a „forintnye­lő kincses kút.“ Csak a tábla hiányzik róla, hogy: ..Itt nyug­szik 106.216 forint a föld mélyén." Mert se pénz, S“ víz. A tsz-tagok továbbra is lajtokban gyiiitikaz itatnivalót a Közeli ku lakból, de mi lesz té­len a hófúvások ide­jén?! A „huza-vona” vállalatok keveset tö­rődnek ezzel: mint ahogy azzal sem, hogy hány forinttal rövidí­tették meg a mágocsi Rákosi termelőszövet, kezet évvégi zárszám­adását. A mesebeli zenélő- kút fabrikálóját annak idején haragosai egy fejjel megrövidítet­ték. A mágocsiak nem ezt kívánják, de ideje lenne, ha az illetéke, sek „megmagyaráz­nák" a valóságbeti kin cseskút mesébeillően felelőtlen áslcáióinak. hogy vizet adjanak sürgősen vagy vissza a pénzt — éppen a 106 ezer 216 forintot! MEGYÉNK ÉLETÉBŐL KORSZERŰSÍTIK A PÉCSI BŐR­GYÁR DOLGOZÓINAK FÜRDŐ­IÉT ÉS ÖLTÖZŐJÉT. A kormány program elhangzása után a Pécsi Bőrgyár vezetői is körülnéztek az Üzemben, mit tehetnek a dolgozók érdekében. Legfontosabb feladatnak a higlénikusabb fürdő és öltöző lé­tesítését tekintették. Három héttel "zelőtt megje’entek az üzemben a Magasépítés dolgozói és megkezdték az üzemi fürdő és öltözők átalakítá­sát, korszerűsítését. Erre a célra mintegy 166 ezer forintot fordítanak (Harvan József, Pécsi Bőrgyár). A KÁRÁSZPUSZTAI „TAVASZ” TERMELŐSZÖVETKEZET nyerte el a november 7-i munkaverseny el­ső díját — 4000 forint pénzjutalmat A kiváló termelőszövetkezet október 18-ra végzett az őszi kalászosok ve­tésével, október 30-án pedig az őszi mélyszántással is. Földjükön nincs egyetlen Ietakarítatlan rész sem és tábláik egyharmadát istállótrágyáz­ták. A második helyezett: bári U; Élet és a harmadik tótszentgyörgyi Aranykalász tagjai, 3000, illetve 2000 forintos pénzjutalomban részesültek. Mindhárom termelőszövetkezet ha­táridő előtt, maradéktalanul eleget tett állam iránti kötelezettségeinek is. A tanácsvalasztAs NAGY MUNKÁJA mellett a városi MN- DSZ szervezetek beszámoló nőgyű- léseket készítenek elő. Eddig már 8 helyen: a Belvárosban, a Budai ll-ben, Szabolcs-telepen, Gyárváros­ban, a Mezőgazdasági Szerárugyár- ban a Sopiana Gépgyárban, az állomáson tartottak beszámoló nő­gyűléseket. A nőgyűléseken beszá­moltak az évi munkáról, az elért eredményekről, az MNDSZ szerve­zetek megszilárdítása érdekében ki­fejtett munkáról. A Budai H MN- DSZ-szervezet az alapanyagok taka­rékossága érdekében a szén, a vil- ’ámosenergia és a víz terén takaré­kossági versenyt hirdetett. A sza- bolcstelepi bányászasszonyok pedig elhatározták: politiJ<ai agitációs munkával segítik, hogy férjeik a Baranya megyei pártaktíva ülésen tett vállalásaikat teljesítsék. A KISIPARI SZÖVETKEZETEK BARANYA MEGYEI SZÖVETSÉGE november 26-án. pénteken délc’ő t fél 9 órakor küldöttgyűlést tart Pé­csett az MSZT Janus Pannonius a. 11 szám alatt lévő székházában. Az ■lnöki megnyitó után sor kerül a KISZÜV vezetőségének beszámoló­jára, valamint a KSZKBI megyei al­központ ügyvezetőjének beszámoló­jára. Ez alkalommal megválasztják i. II. országos küldöttgyűlés küldöt­teit. (Nagy János ügyvezető). PRÁGÁBA UTAZOTT dr. Szabó Pál Zoltán, a Dunántúli Tudomá­nyos Intézet igazgatója. Dr. Szabó Pál Zoltán hat hetet tölt Csehszlová­kiában, ahql a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából az ottan: földrajzi és geológiai viszonyokat tanulmányozza. HÜSZ CSALÁD OTTHONÁBAN GYULLAD KI A VILLANYFÉNY a választások napjáig a szentdomjáni kültelkeken. MA MÁR KÖZEL 5200 kisiparos dolgozik Baranyában. A kormány- program után 4 hijján 3000 iparenge­délyt adtak ki. Ezek legnagyobb ré­szét a vas, fém, gépipar kisiparosai, cipész, faipari, szabó, építőipari és Eodrász iparosok kapták. A BARANYA MEGYEI TERME­LŐSZÖVETKEZETEK ISTÁLLÓI ez évben több mint 2 és félezer új férőhellyel gyarapodnak. Jövőre tjz termelőszövetkezet az építkezés anyagszükségletét szénporos tégla­égetéssel fedezi. A „SZOCIALISTA MUNKÁÉRT” ÉRDEMÉREMMEL tüntette ki a Népköztársaság Elnöki Tanácsa Laky András elvtársat, a Központi Statisz­tikai Hivatal Baranya Megyei Igaz­gatóságának vezetőiét, eredményes munkája elismeréséül,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom