Dunántúli Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-23 / 278. szám

Éljen a magyar munkásosztály, a dolgozó parasztság, a magyar érte'míséa! A. J. lisiiiixkij ehturi hétfőn Aew-lorklmn meghalt \A tanácsválasstás hírei Andrej Januarjevics Visinszkij elvtárs, a Szovjetunió külügyminisz­terének első helyettese, a Szovjetunió ENSZ küldöttségének vezetője no­vember 22-én Newyorkban szívbénulás következtében hirtelen meghalt. Andrej Januarjevics Visinszkij életrajza Andrej Januarjevics Visinszkij szovjet államférfi, kiváló jogtudós akadémikus. 1383-ban Ogyesszóban született. 1902-tól tevékenyen részt- vesz a forradalmi mozgalomban, 1920-tól tagja a Szovjetunió Kommu nista Pártjának. A kievi egyetem jo­gi karának elvégzése után 1913-ban professzori képesítés elnyerése cél­jából az egyetemen marad, de a cári hatóságok politikai okokból eltávo­lítják. Visinszkij ettől az időtől kezd­ve irodalmi és pedagógiai munkás­sággal foglalkozik. Az 1921—1922 években Viäinszkij a moszkvai ál­lami egyetem tanára és a „Pleha- nov” népgazdasági intézet közgazda sági karának dékánja. Az 1923—1925. években a Szovjetunió Legfelső Bí rósága büntetőbírói kollégiumának ügyésze. 1925—1928 a moszkvai ál­lami egyetem rektora. 1928—1931 az OSzSzSzK közoktatási népbiztossága kollégiumának tagja. Visinszkij az 1931—1933 években az OSzSzSzK főügyészének és igazságügyi népbiz­tos-helyettesének tisztségét töltötte be. 1933-ban kinevezték a Szovjet­unió főügyészének helyettesévé. 1933- 1939-ig a Szovjetunió főügyésze. Az 1939—1944 években a Szovjetunió népbiztosai tanácsa elnökének helyet tese. 1940—1946-,oan a Szovjetunió külügyi népbiztosának első helyette­se, 1940 márciusától a Szovjetunió külügyminiszterének helyettese, 1949 tői Visinszkij a Szovjetunió külügy­minisztere. A Szovjetunió Kommu-1 nista Pártjának XVIII. kongresszu­sán (1939) megválasztják a párt Köz­ponti Bizottsága tagjának. 1947-ben Visinszkijt választják meg a Szov­jetunió alkotmányának kiegészítésé­vel és módosításával megbízott szer­kesztőbizottság elnökévé. Visinszkij 1937-től 1941-ig a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiája jogi intézetének igazgatója. 1939-től a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának rendes tagja. Visinszkij a Szovjetunió állam­ügyésze minőségéiben az 1033—1038. éveklben résztvett a legnagyobb pe­rekben: a „Metrovickers“-ügyben, az áramfejlesztő telepek /kártevőinek ügyében (1033), az egyesült trockista- zimovjevista terrorista központ ügyé­ben (1930), a párhuzamos trockista központ ügyében (1037), az egyesült szovjetellenes jobboldali trockista tömb ügyében (1938). Visinszkij e perek alkalmával éles politikai fel­szólalásokban leleplezte a szovjet nép és a szovjet szocialista állam ellen irányuló terrorista, kártevő és egyéb államellenes bűntetteket. Visinszkij az állam és a jog mar­xista-leninista elmélete terén végzett munkáját alkotó szellemben kapcsol, ja össze a szocialista építés gyakor­latával. Visinszkij a Nagy Honvédő Há­ború idején és a háborút követő időszakban résztvett a legfontosabb nemzetközi konferenciákon és érte­kezleteken. Az ENSZ közgyűléséiben Visinszlkij a nagy szocialista hatal­mat képviseli, amely következetesen harcol a nagy és kis népek egyen­jogúságán, szuverénitásuk tisztelet- bentartásán, a -béke megőrzésén ala­puló nemzetközi politika lenini-sztá­lini elveinek győzelméért. Kíméletle­nül leleplezi az Egyesült Államok és Anglia reakciós uralkodó köreinek hódító politikáját. A Szovjetunió és az egész haladó emberiség nevében erélyesen követeli annak a bűnös, háborús propagandának betiltását, amelyet ezekben az országokban az imperialista agresszorok büntetlenül folytatnak a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen. Visin. szkij felszólalásaiban 'bebizonyította, hogy azok a támadások, amelyeket az amerikai-angol imperialisták az államok szuverenitásának elve ellen, a Biztonsági Tanácsiban a nagyhatal­mak egyhangúságának elve ellen és számos nemzetközi egyezmény ellen intéznek, az Egyesült Államok világ, uralmának megteremtését célozzák. Visinszkij több, mint kétszáz mun- I ka szerzője: könyveket, brossurákat, j cikkeket, stb. írt. Legfontosabb tudo­mányos munkái: „A bírósági bizo-1 nyftékok elmélete a szovjet jogban“ | (1941; a Sztálin-díj első fokozatával tüntették ki 1947-ben). „Igazségszol-1 gáltatás a Szovjetunióban" (1939) „A büntető eljárás tankönyve“ (1927). ,Az állam, és jogelmélet kérdései“ (1949), „A nemzetközi jog és a nem- | zetközi politika kérdései'1 (1949). Visinszkijt négy ízben tüntették ki | Lenin-renddel, megkapta ezenkívül a Munka Vörös Zászlója-rendet és | több más kitüntetést. Ezen a héfen a jelszó: mindent a választásokért! Értekezlet a Hazafias Nép front feladatairól A Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának székházában hétfőn érte­kezletre jöttek össze a népfront me­gyei bizottságainak elnökei és tit­kárai, hogy megbeszéljék a népfront bizottságok eddigi működésének ta­pasztalatait és a bizottságok előtt áiió további feladatokat. Az értekezletet Szabó Pál, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke nyitotta meg, majd Já­nosi Ferenc főtitkár tartott beszá­molót. Bevezetőben hangoztatta: A tanács választás küszöbén állunk, s ugyan­akkor válaszolnunk kell arra a kér­désre is: hogyan fog dolgozni a Ha­zafias Népfront a választások után. — Népünk a népfront-mozgalom további munkájától erősödő bizalmá­nak megszilárdítását, a teljes egé­szében magáénak vallott kormány- program következetes megvalósításá­nak segítését várja, s ezért hisz is a mozgalom jövőjében és segíteni akarja annak előrehaladását — mon­dotta. — Ugyanakkor ellenségeink határainkon innen és túl a mozga­lom kudarcára, a választás utáni elbizonytalankodására s ezzel né­pünk bizalmának megingására speku Iáinak. Rajtunk múlik, hogy népünk hi­te, reménysége igazolódjék és csúfos kudarc érje az ellenség számításait. Ezután Jánosi Ferenc a népfront­mozgalom eddigi eredményeiről be­szélt. A népfront-bizottságoknak a vá­lasztási munkában való részvételé­ről szólva elmondotta: különösen ott volt. sikeres a népfront-bizottságok munkája, ahol a párt éj tanácsi szer­vek bátran támaszkodtak segítségük­re és nem kéznél lévő, gyorsan fel­használható aktíváknak tekintették őket, hanem hagyták őket bátran, szabadon dolgozni. A munkásosztálynak a mozgalom­ban való részvételével kapcsolatban Jánosi Ferenc elmondotta: — Nem elég az, hogy elevenség van a parasztság, az értelmiség, a középrétegek között végzett munká­ban. Ezekben a rétegekben ugyan­is egyre szabadabban és bátrabban nő — szinte spontán is — az aktivi­tás. A munkásosztály tekintetében azonban igen tapogatózva és lassan halad előre a népfront tevékenysé­gének kialakulása. Pedig munkás- osztályunkban megvan a2 igény, hogy amint eddig nem csak a terme­lésben, de a haza összes politikai, társadalmi, kulturális és egyéb kér­déseiben hallatta útmutató szavát, ugyanúgy betöltse ezt a szerepét a népfront-mozgalomban is. — Meg kell találnunk tehát a módját annak, hogy a Hazafias Népfrontban a demokratikus ha- zafisággal összekapcsoltan ki­domborodjék munkásosztályunk nagy, hazafias, történelmi és kul­turális szerepe, szemben minden­féle szektás leszűkítéssel, amely munkásosztályunk szerepét nagy­ban és egészében a termelés kér­déseire akarná korlátozni. Jánosi Ferenc megállapította: Meg kell teremteni a kapcsolatot a tömeg szervezetekkel. — Alapvető feladat az, hogy meg­találjuk az egészséges, szoros együtt működés módjait a tömegszerveze­tek és a népfront-mozgalom között. Eddig is voltak s a jövőben is lesz­nek közös akciók akár helyi, akár országos jelentőségű kérdésekben. A mezőgazdaság fejlesztése, a kulturá­lis tevékenység, az ifjúság nevelésé nek kérdése, mind olyan feladat, amely nem egyszerűen egy szervezet speciális ügye, hanem amelyet a Ha­zafias Népfrontnak a tömegszerve­zetekkel együtt kell megoldania. — Fontos feladat az, hogy meg­találjuk az egészséges és helyes együttműködés módjait és formáit. A felszabadulás tizedik évfordulója a nemzeti ünnepek, a Magyar-Szov­jet Barátság Hónapja, a Csokonai, József Attila, Bartók Béla évfordulók megünneplése, — hogy csak néhá­nyat említsek, — továbbá a mező- gazdasági határozat segítése olyan akciók lesznek, amelyeknek lépés- ről-lépésre kell kialakítaniok a gya­korlati együttműködést. — Ugyanez a helyzet a tanácsok­kal való kapcsolat terén is. Népfront-bizottságaink segítsek tanácsainkat, ne igyekezzenek arra, hogy átvegyék a tanács funkcióit — egyszóval ne akar­janak egymás feje fölé nőni. — A gyakorlat fogja kialakítani a pártszervezetekkel való együttmű­ködést is. — Feladataink között egyik legfon­tosabb az, hogy erősítsük, szélesítsük azokat a meglévő alapokat, amelyek­kel rendelkezünk. Ilyen alap a kong­resszus anyagának, a felhívásnak, a működési szabályzatnak alapos poli­tikai feldolgozása, valamint a kong­resszusi küldöttek beszámolói. — Alapvetően fontos, hogy a moz­galom politikai fórumot teremtsen és ezen a területen segítse kialakí­tani a politikai közvéleményt. El kell érnünk, hogy az eddig hallgató rétegek megszólaljanak, hogy a félreállok előjöjjenek, vé­leményt mondjanak, állástfog- laljanak, vitatkozzanak, tehát formálják azt a közvéleményt, amely helyes, megbízható ala­pot ad egész politikánk reális kialakításához. Jánosi Ferenc felhívta a népfront- bizottságokat: segítsék az 1955. évi város- és községgazdálkodási tervek | megvalósítását. — Ha most népünk kezdeménye­zését arra fogjuk össze, hogy ugyan- I annyi pénzből mégis többet lehessen I csinálni, akkor ez lesz az egyik m,ód- I ja annak, hogy a népfront valóban megvalósítható célokért küzdjön —| mondotta. — Törődnünk kell azzal, hogy a j bizottságok munkájába az eddig hát- | térbe szorítőttakat is bevonjuk. — Fontos feladat áll előttünk most I a választás hetében. Ezen a héten p jelszó: mindent a választásokért. A | választás népünk egységének impo­náló megnyilatkozása kell, hogy le-1 gyen; ezért bizottságaik ezen a hé-1 ten is teljes erővel foglalkoztassák a népfront-mozga’om minden tevékeny résztvevőjét. Ebben a munkában — többek között — nagy szerepe lehet az eleven, meggyőző művészeti agi- íációnak is. Jánosi Ferenc elmon-1 dotta: a népfront-bizottságok további feladata, hogy a megyei jogú városokban és megyékben alakít­sák meg a mezőgazdasági, kul­turális, egészségügyi, szociális, város- és községfejlesztési akció­bizottságokat. Jánosi Ferenc beszéde végén hang I súlyozta: igyekeznünk kell egységes munkastílust kialakítani a néofront-1 bizottságainkban, annak ellenére hogy a bizottságok tagiai a legkü- 'önbözőbb helyekről kerültek együvé-1 mert ez egyik fontos feltétele a to- | vábbi jó munkának. Jánosi Ferenc beszámolóját vita I követte. Az első felszólaló Szent- iványi Sándor, a Hazafias Népfront Békés megyei bizottságának elnöke | volt. A Baranya megyei népfront-bizott- I Ságok tapasztalatairól Szterqár Já­nos, a megyei bizottság titkára szá-1 molt be. A továbbiakban Nemes György, \ az Országos Béketanács képviselője Harrcr Ferenc, a Hazafias Népfront I Országos Tanácsának alel nőké. Var- | ga Károly, a Hazafias Népfront So­mogy megyei bizottságának elnöke. I Barthn János, a Hajdú megyei bi­zottság elnöke, Hollos István, a szek­szárdi népfront-bizottság titkára és Horváth Vince, a budaDesti népfront j bizottság titkára beszélt. Szabó Pál. a Hazafias Népfront Országos Tattá-| rsa elnökének felszólalása után Já­nosi Ferenc válaszolt a kérdésekre iavastatokra, maid Mikó Zoltán, a| Hazafias NéDfront Országos Irodájá­nak osztályvezetője ismertetett né­hány szervezési kérdést. Az értekez­let Szabó Pál. a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének zárósza-| vaival ért véget Választási nagygyűlés A november 28-i tanácsválaszt í sokkal kapcsolatban a Hazafias Nép­front helyi bizottsága választási nagygyűlést tart. Villányban november 25-én, csütörtökön este 7 órakor tartják meg a választási nagygyűlést. A nagygyűlés szónoka: TÖTH PÁL elvtárs, az MDP Köz­ponti Vezetősége ágit. prop. osztály sajtóalosztályának vezetője. A nagy­gyűlésen felszólal: SÁNDOR JÁNOS egyénileg dolgozó paraszt (Magyar- boly), megyei tanácstagjelölt. (Sándor János elvtársnak, a november 24- én este 7 órára hirdetett választói gyűlése elmarad.) Választási gyűléseket tartanak a Hazafias Népfront megyei tanácstag-jelöltjei A Hazafias Népfront megyei tanácstagjelöltjei Baranya megyében« következő helyeken tartanak választási gyűléseket: November 23-án délután 4 órakor KOMLÓ (Bányagépjavító Vállalatnál). Előadó: NAGY GYULA vá­jár (Komló). November 23-án délután 6 órakor MOHÁCS (Járási Kultúrotthonban). Előadó: SZÁNTÓ LAJOSNÉ já­rási tanács osztályvezetője (Mohács). A november 22-re tervezett mohácsi választási gyűlést azért halasztották 23-ra, mert egybekapcsolják Mo­hács felszabadulásának 10. évfordulójával, amit eredetileg november 20-án akartak megtartani. November 23-án este 7 órakor MANFA (Mozi helyiség). Előadó: DR. ERNSZT JENŐ egyetemi tanár (Pécs). PELI.ÉRD (Kultúrház). Előadó: MAJZIK JEREMIÁS, a Baranya Megyei Tanács V. B. elnökhelyettese (Pécs). VILLANYKÖVESD. Előadó: CZIEGLER JÁNOS egyénileg dolgozó paraszt (Somogyviszló). November 24-én délután 6 órakor KOMLÓ (Gesztenyés! iskola): Előadó: SIMEK ÁRPÁD, Komló váróéi tanács v. b. elnöke (Pécs). November 24-én este 7 órakor MECSEKNÄDASD (Mozi helyiség). Előadó: BRADÁCS GYÖRGY al­ezredes, a B. M. Baranya Megyei Főosztályának vezetője (Pécs). LÁNYCSÓK (Kultúrház). Előadó: ILLIN MARIÁN, a községi ta­nács v. b. elnöke (Versend). SZENTLÖRINC (Kultúrház). Előadó: GYŐRI LAJOSNÉ, egyénileg dolgozó paraszt (Szentlőrinc). KÖVÁGÓSZÖLLÖS (Kultúrház). Előadó: G. NAGY ZSIGMOND, a pécsi járási tanács v. b. elnöke a november 24-rc hirdetett választási gyűlését november 25-én, este 7 órakor tartja meg, BAKSA (Iskola helyiség). Előadó: VIDA ANDRÁSNÉ, az MNDSZ megyei elnöke (Pécs). SOMOGYVISZLÓ (DISZ-helyiség). Előadó: FÁBIÁN JÓZSEF, egyé­nileg dolgozó paraszt (Somogyviszló) SZIGETVÁR (Járási Kultúrház). Előadó: FERTÁLY LAJOS traktor­vezető (Szigetvár). SZENTLÁSZLÓ (Kultúrház). Előadó: GÁRDONYI LAJOS egyénileg dolgozó paraszt (Szentlászló). SOMOGYAPÁTI (Fmsz. Italbolt) Előadó: FUTÓ FERENCNÉ tsz-el- nök (Somogyapáti). SZIGETVÁR (Cipőgyár Kultúrotthona). Előadó: TAKÁCS JÁNOS- NÉ személyzeti felelős (Szigetvár). KÖLKED (Kultúrház). Előadó: NAGY GYULA, a Baranya Megyei Tanács v. b. elnökhelyettese (Pécs). November 25-én délután 5 órakor KOMLÓ (Kökönyösi iskola). Előadó: GÁBRI MIHÁLY, az MDP Ba­ranya Megyei Bizottságának első titkára, a párt Központi Vezetőségének póttagja, országgyűlési képviselő (Pécs). November 25-én este 7 órakor KISNYÁRÁD. Előadó: GÓDOR FERENC, az MDP Baranya Megyei Bizottságának másodtitkára (Pécs). BOLY (Kultúrház). Előadó: LASSÁNYI LÁSZLÓ egyénileg dolgozó paraszt (Boly). ÓCSÁRD (Iskola helyiség). Előadó: DR. HÍDVÉGI TIVADAR, a pé­csi járásbíróság elnöke (Pécs). SZALÄNTA (iskola helyiség). Előadó: MARSALKÖ PÉTER, a Ru­házati KTSZ elnöke (Pécs). VAJSZLÓ. Előadó: DULÁNSZKY JENŐ mérnök (Pécs). KÉMES. Előadó: JAKAB SÁNDOR, a Baranya Megyei Tanács pénzügyi osztályának vezetője (Pécs) KOVÁCSHIDA. Előadó: PETZ JÓZSEFNÉ, dohánygyári munkalel­ügyelő (Pécs). LIPPÓ. Előadó: KATONA LAJOS, a Baranya Megyei Tanács v. b. elnöke (Pécs). KÖVÁGÓSZÖLLÖS (Kultúrház). Előadó: G. NAGY ZSIGMOND, a pécsi járási tanács v. b. elnöke. November 26-án este 7 órakor SZŰR. Előadó: GÓDOR FERENC, az MDP Baranya Megyei Bizott­ságának másodtitkára (Pécs). SOMBEREK (Kultúrház). Előadó: BRUCK JÓZSEF, a megyei be­gyűjtési hivatal vezetője (Pécs). HARKÁNY. Előadó: MOLNÁR JÓZSEF, gépállomás! szerelő (Har­kány). SIKLÓS. Előadó: NOVICS JÁNOS, az MDP siklósi járási pártvégre­hajtóbizottság első titkára (Siklós). EGYHÁZASHARASZTI. EIőadó:LUKÁCS ANTAL, a megye! tanárt mezőgazdasági igazgatóság vezetője (Pécs). NAGYHARSÁNY. Előadó: VIDA SÁNDOR kőbányász (Nagyba*- sány). BEREMEND. Előadó: BERTA PÁL tsz-tag (Beremend). November 27-én este 7 órakor HIMESHÁZA (Mozi helyiség). Előadó: GÓDOR FERENC, az MDP Baranya Megyei Bizottságának másodtitkára (Pécs). DUNASZEKCSÖ. (Kultúrház). Előadó: BÉRES BÉLA egyénileg dol­gozó paraszt (Dunaszekcsö).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom