Dunántúli Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-17 / 273. szám

DUNÁNTÚLI , NAPLÓ VflÁC PROLETÁRJA! ECYEfÜLJETEK! ' A MAI SZAMBÁN: Farkas Mihály elvtárs beszélt a Hazafias Népfront XI. kerületi bizottságának választási nagygyűlésén (1—2. o.) — Falvaink életéből (3. o.) — A tanácsválasztás hírei (3. o.) — Az András-aknai 194-es csapat terve is tel­jesíthető (3. o.) — Választások Magyarországon egykor és most (4. o.) I ----­M DP BARANYAMECVEI B I ZOTT S ACA'N A K LAPOA XL ÉVFOLYAM, 213. SZÁM ARA 50 FILLER SZERDA, 1954 NOVEMBER 1*7 Tanáesválasztásra készülünk \ bánya élenjáró dolgozóit jelölték a tanácsba Bőrzsei Mihály „Munka Érdemrend- Jeletnszky János vájár, a Szocialista del” kitüntetett bányaigazgatő, az I. Munka Hőse, az I. kerület 31. kör­kerület 32. körzetéinek jelöltje. zetének jelöltje. „Meg kell hálálnom a bizalmat" — mondja Sonkoly István bányamérnök, tanácstag-jelölt Nagy megtiszteltetés számomra — mondotta Sonkoly István, a komlói III-as üzem mérnöke — hogy a komlói 20-as választókörzet dolgozói a városi tanács tagjának jelöltek. Apám is tanácstag, ismerik, szere­tik a dolgozók. Szeretném, ha en­gem is ugyanúgy szeretnének. Má.r most, a tanácsválasztások előtt fog­lalkozom a lakosság problémáival. A körülbelül két hete megtartott választói gyűlésen sok emberrel el­beszélgettem. Sok apróbb-nagyobb Panasszal, problémával találtam szemToen magamat. A legfontosabb talán az volt, hogy a komlói üzle­tekben abban az időben nem igen lehetett zsírt kapni. Ebben az ügy­ben levelet írtam a városi tanács­nak és sürgős intézkedést kértem. Azóta, jóllehet, nem én egyedül ír­tam ilyen levelet, hanem máshon­nan is jött errevonatkozóan panasz, már mindenütt van zsír Komlón. Választóimmal állandóan tartom a kapcsolatot. Üzememben, vagy laká­somon, bárhol, bármikor megtalál­hatnak jelölőim. Sokan felírták la­káscímemet, és megígérték, hogy problémáikkal ott fognak felkeresni. Nagyon szívesen megteszek minden tőlem telhetőt az esetleges jogos pa­naszok orvoslása érdekében. Fő cé­lom az, hogy választókerületem min­den tagja személyesen ismerjen és én is ismerjem őket. Ennek érdeké­ben többször felkeresem választói­mat, — akik főleg a legényotthon lakói. Ismerem problémáikat, elért eredményeiket, hiszen jómagam is egy évig laktam a legényotthonban. A bizalom jó munkát követel tő­lem és Ígérem, hogy nem maradok adós. Meg kell hálálnom a megbe­csülést, a bizalmat, amivel a hoz­zám hasonló egyszerű dolgozók ki­tüntettek, mikor a városi tanácsba jelöltek. A Pacsi Bőrgyár dolgozói készülnek a választásra Az ipari üzemekben lelkes készü­lődés folyik a tanácsválasztások si­kerének biztosítására és a felszaba­dulás tízéves évfordulójának méltó Megünneplésére. A Bőrgyár dolgozói Például elhatározták, hogy a válasz­tás tiszteletére fokozzák az önkölt- ségcsökkentést, jó minőségi munkát végeznek és a gyár területén meg­szervezik az önkéntes tűzoltó őrsé­get. A kultúrcsoport is felkészült a ta­nácsválasztásra, hogy minél változa­tosabb, frissebb és ötletesebb műsor­számokkal szórakoztathassák majd a választókat. A műsorban különféle jelenetek, énekszámok, szavalatok és a tánccsoport számai szerepelnek. A kultúrcsoport ezenkívül elfogadta a sellyei szülői munkaközösség meg­hívását, hogy műsorszámukkal járul­janak hozzá az ottani iskola felépíté­séhez szükséges anyagiak megterem­téséhez. Szombaton, november 20-án mennek ki Sellyére és a választások tiszteletére betanult müsorszámuk- kal szórakoztatják majd a sellyei dolgozókat Tanácstagnak jelölték a népszerű MNDSZ elnököt Husti Ferencné dunaszekcsől ta­nácstagjelölt, nagy népszerűségnek örvend a községben. ö a helyi MNDSZ szervezet elnöke. Példamu­tatóan kivette részét az árvízvédel­mi munkákból. Nappal asszonytársai val együtt dolgozott a gáton, éjjel pedig egészségügyi szolgálatot telje­sített. Husti Ferencné minden társadal­mi munkából derekasan kivette ré­szét. A békekölcsönjegyzés Idején is szép eredményeket ért el. A begyűj­tés síikeréért is jól harcolt — arra törekedett, hogy minél tcbfo dolgozó parasztot meggyőzzön az állam iránti kötelesség teljesítésének fon­tosságáról. A község dolgozói, fiatalok és idő­sek egyaránt bizalommal fordulnak hozzá kéréseikkel, kívánságaikkal Felkeresik és tanácsot kérnek tőle Problémáikat a községi tanácsnál a dolgozók megelégedésére elintézd. Farkas ülihály elvtárs beszélt a Hazafias Népfront XI. kerületi bizottságának választási ua^gplléséh A Hazafias Népfront XI. kerületi bizottsága ked­den délután a budapesti műszaki egyetem kertjében rendezte meg választási nagygyűlését, amelyre a ke­rület sokezer lakosa jött el. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Farkas Mihály, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Vezetőség titkára, Szűcs La­jos és Csikesz Józsefné, a budapesti pártbizottság tit­kárai, Szemanek Rezsőné a kerületi tanács végrehajtó­Farkas Mihály bizottságának elnöke, Gillemot László Kossuth-díjas, a budapesti műszaki egyetem rektora, valamint a ke­rületi népfrontbizottság számos tagja. A Himnusz hangjai után Bágyi György a kerü­leti pártbizottság másodtitkára nyitotta meg a gyű­lést, majd Szörényi Nagy Kálmán a nyolcszoros él­üzem Gamma gyár főmérnöke, a kerületi népfront­bizottság tagja szólalt fel. Ezután Farkas Mihály elvtárs mondott beszédet, elwlárs beszéde azt a felismerést, és azt az elhatá­rozást, hogy a régi úri világ ha­zánkba sohasem térhet vissza, hogy hazánkban minden erővel azon kell dolgoznunk, hogy szabad életünk még szabadabb, hogy szép, boldog éle­tünk még 6zebb és boldogabb le­gyen, hogy gyermekeink életét ne szomoríthassa el semmi, hogy moso­lyogva, vidáman éljenek és derűs ’ókedvvel tekintsenek a jövő felé. (Taps.) Az amerikai dolláron nyom­tatott röpcédulák csak erősítik né­pünk hazafias, szabadságszerető ér­zését és növelik mélységes gyűlöle­tét azon gyászmagyarok iránt, akik idegen zsoldba szegődve, hazánkat és népünket rágalmazzák. Népünket nem lehet már megté­veszteni. Népünk jól tudja, hogy a demokratizmus kiszélesítése a nép­nek több jogot ad, nem utolsósorban azért, hogy még eredményesebben tudjon a belső és a külső ellenség ellen küzdeni. A demokratizmus ki­szélesítése növeli népünk szerepét az állam építésében és egyben csapást mér az ellenségre is. Ha ezt még nem értették meg az úri világ letűnt képviselői, úgy most a választások előkészítése során népünk már meg­érttette velük, és semmi kétség, hogy a választások napján még (erőteljesebben megértteti ezekkel az urakkal, hogy hátrább az aga­rakkal. A tanácsokban csak a népnek, a nép legjobb képviselőinek van helyük, azoknak, akik eddig is becsülettel szolgálták a nép ügyét és a nép azon képviselőinek, akik az elmúlt négy esztendő alatt ugyan nem voltak a tanács tag­jai, de jó munkájukkal kiérde­melték a dolgozók bizalmát. Ezért népünk az egész országban nagy lelkesedéssel jelölte a tanácsok ba a harcokban megedzett kommu­nistákat. A tanácstagielöltek 37 szá­zaléka a Magyar Dolgozók Pártjá­nak a tagja. Népünk saját tapasz­talata alapján győződött meg arról, hogy ahhoz, hogy a tanácsok jól vé­gezzék munkájukat, mindenekelőtt az szükséges, hogy a tanácsokban ott legyenek pártunk tapasztalatok­ban gazdag tagjai is. A tanácsok azonban nem pártszer­vek, hanem a magyar dolgozó nép legszélesebb tömegszervezetei és egy ben helyi, népi hatalmi szervek is. Ezért — mint a számokból megálla­píthatjuk — a tanácstagjelöltek hat­vanhárom százaléka pártonkívüliek- ből tevődik össze. A pártonkívüliek száma a tanácsokban a múlttal szem­ben növekedik. A pártonkívüliek számának nö­vekedése a tanácsokban minden­nél jobban bizonyítja, hogy a párt és a kormány következete­sen és minden téren valóraváltja az új szakasz politikájának egyik alapvető követelményét, minde­nütt jobban, bátrabban és széle­sebb mértékben bevonja a pár- tonkivüli dolgozó tömegeket a politikai és társadalmi tevékeny­ségbe, új életünk építésébe. Tisztelt Választógyűlés, kedves Elvtársak! Ha visszapillantunk az elmúlt négy esztendőre, ha mérleget vonunk a budapesti és a XI. kerületi tanács munkájáról, e négy év alatt, minden túlzás nélkül megállapíthat­ok, hogy tanácsaink annak ellenére, hogy még fiatalok és nincsenek még kellő tapasztalataik, mégis becsület­tel megálltók helyüket. (Folytatás a 2. oldalon) — Tisztelt Választása Nagygyűlés! — Tisztelt Választópolgárok! Ked­ves ELvtársaik! — Tanácsválasztásdk előtt áll az ország. Az előttünk álló tanáesvá- lasztások a szabadság és a nemzeti függetlenség tizedik esztendejében zajlanak le. — Az elmúlt tíz év tapasztalata azt bizonyítja, hogy a nép sokkal jobb, erősebb, szilárdabb államot tud építeni, mint az úri rend. Az el­múlt tíz esztendő tapasztalata azt igazolja, hogy népünk olyan erős államot épített fel, amelyhez hason­lót nem ismer a magyar történelem. A tíz év tapasztalatai megdönthetet­len tények sorozatával bizonyítják a magyar munkásosztály államépítő tehetségét és tudását. — Uj népi államunk építésében azért tudtunk ilyen hatalmas ered­ményeket elérni, mert a munkásosz­tály legjobbjai kimagasló munkát vé_ geztek az államépítésben. De dolgo­zó parasztságunk kezdettől fogva tevékenyen résztvett a népi állam építésében. E két testvéri osztály, a munkásosztály és a dolgozó paraszt­ság egymást segítve, a népi értelmi­séggel együtt építi immár tíz esz­tendeje a magyar nép demokratikus államát... A mi államunk, elvtár­sak. azért erős, mert maga a nép építt. — Most. amikor a Hazafias Nép­front újra a választási urnákhoz szélit több. mint hatmillió vá­lasztópolgárt, hogy megválasz- sza a helyi, járási, kerületi, vá­rosi, megyei és budapesti taná­csokat. ma szintén arról van szó. hogy maga a nép tovább építse, erősítse a tanácsokat, a népi hatalom szerveit, azt az ala­pot, amelyre épült a magyar népi demokratikus állam. Az új tanácstörvény, amelynek alap­ién megtörténnek a választások, ‘öbb demokratikus jogot biztosít a népinek, és növeli a tanácsok ha­tókörét. hogy így a választók min- tennapi kérdéseit eredményesebben tudják megoldani. — A Hazafias Népfront megalaku­lása, a demokratizmus kiszélesítése az egész országiban hatalmas mér­tékben növelte népünk tevékeny részvételét a választások előkészíté­sében. A jelölőgyűléseket az egész országban a választók fokozódó ak­tivitása kísérte. Százhétezer jelölő­gyűlésen közel hárommillió választó- polgár vett részt a jelöltek kiválasz fásában. Ezeken a jelölőgyűléseken élénk, eleven vita bontakozott ki. A javaslatok, kezdeményezések igazol­ják, hogy népünk sokkal jobban ki akarja venni részét a közügyek in­tézéséiből, mint bármikor azelőtt — A jelölőgyűléseken az egész or­szágban 100.309 tanácstag jelölésé­ről döntöttek. Mivel népünk hatá­rozza meg, hogy kit tart érdemes­nek a jelölésre, ezért a jelöltek ki­zárólag a munkásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség, az alkal­mazottak, a kisiparosok és kiskeres­kedők soraiból kerülnek ki. A ta­nácstagjelöltek szociális megoszlása az egész országra kivetítve a követ­kező: Munkás 17.6 százalék, paraszt 54 8 százalék, értelmiségi 7.5 százalék, alkalmazott 3.9 százalék, kisiparos kiskereskedő 2.4 százalék, egyéb 4.7 százalék. Budapestet illetően a szo­ciális megoszlás a következőképpen alakul: munkás 43 6 százalék, pa­raszt 2 százalék, értelmiségi 17.8 százalék, alkalmazott 12-2 százalék, kisiparos, kiskereskedő 2.4 száza­lék, egyéb 11.8 százalék. Ehhez jön­nek még az alsó gazdasági és párt- funkcicná’niusok. akik mintegy tíz százalékot tesznek ki és akik túl- nyamórésze munkás- és parasztszár­mazású. Ezek a számok elvtársak azt igazolják, hogy a tanácsokban a dolgozó nép minden alkotó rétegé­nek ott lesznek az arra érdemes képviselői. Az előttünk álló tanácsválasztá­sok lesznek a legdemokratikusabb választások, amelyeket valaha is tar. tottak Magyarországon. Népi de­mokratikus államunk erősödését egészséges fejlődését bizonyítja az a tény, hogy a választások sókkal szélesebb demokratikus alapon tör­ténnek, mint bármikor a múltban. Az új helyi tanácsok megválasztá­sának eredményeként elmélyül és megszilárdul a nemzeti egység és ezen belül ennek a nemzeti egység­nek szilárd alapja, a munkásosztály és a dolgozó parasztság baráti szö­vetsége. Csak erősödő állam, csak olyan rendszer lép rá a demokratiz­mus kiszélesítésének útjára, amely határtalanul bízik a nép­ben, amelyet mind jobban tá­mogat a nép. Ilyen a mi népi demokratikus rendszerünk. (Taps). Nálunk a demokrácia nem gyengül, hanem mind nagyobb erő­vel bontakozik ki és minél hatalma­sabb lesz hazánkban a szocializmus ereje, annál gyorsabban fog fejlőd­ni, szélesedni maga a demokrácia is. (Taps.) A nagyobb demokratikus lehető­ségeket az ellenség is fel akarta használni. Kísérleteket tett arra, hogy képviselőit becsempéssze a ta­nácstagjelöltek közé. Itt-ott megi- próbálta az ellenség, hogy kulákot, volt csendőrt jelöljön tanácstagnak. Az ellenség minden esetiben már a jelölések során azonban csúfos ve­reséget szenvedett. Akármennyire is álcázta magát, akármennyire is a nép barátjának adta ki magát a ku­lik, a volt csendőr, a nép nem hagyta magát megtéveszteni és mindenütt leleolezte az ellenséget és elutasította jelölésének az elfogadá­sát. Egyes helyeken az ellenség any- nyira saját hazug propagandájá­nak hálójába került, hogy azt hitte, (ha megkísérli sajátmaga jelölését, akkor a választók ehhez örömmel hozzá is járulnak. No6, nem így tör­tént. Az urak — mint mind­annyiszor tíz év alatt, — megint té­vedtek. Az ellenség kénytelen volt csú­fosan visszavonulni és tudomá­sul kellett vennie: népünk so­ha többé nem adja szavazatát az urakra, a kulákokra, a volt csendőrökre, szolgabírókra, „dol­gozókká” vedlett kizsákmányolók- ra, olyanokra, akik a régi, fáj­dalmakkal és szenvedésekkel teli úri világot szeretnék vissza­állítani. (Taps.) Néipünk e szilárd elhatáro­zását a nyugatnémet területről ame. rikai doLlárdkkal pénzelt ballom- eresztgetés sem tudja megváltoztatni. A belső és a külső ellenség fél­reismeri népünket. Népünk a sza­badság tíz esztendeje alatt hatalma­sat fejlődött. Népünk emelt fővel és büszke érzéssel dolgozik, mert mind örökre ura lett saját hazájának, és megmásíthatatlan elhatározása, hogy sorsa intézésének ügyét soha többé nem engedi ki kezéből. Népünk tu­datából nem lehet többé kitörölni

Next

/
Oldalképek
Tartalom