Dunántúli Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-12 / 269. szám

UM KOTEMBGB M NÄPCö 3 PÁR 1 ÉS PARI ÉPÍTÉS A tanácsrálasstás hírei A vezetőség egyik legfőbb segítője a pártaktíva Zsongó méhkasnak tűnik az ÉM. 73/7. Segédipari Vállalat udvara és műhelyei. Az udvar egyik sarkában ablakrácsokat festenek, másutt desz­kát raknak, Jurészelnek. Ki-ki a maga munkáját végzi nagy szorga­lommal. A kormányprogram megvalósítása komoly feladatok elé állítja, az üzem dolgozóit. Edd’g jól megállták helyü­ket: az első ötéves tervet szeptem­ber 30-ig 103 százalékra teljesítet­ték. Sok problémát kellett megoida- niok — anyaghiány, szakmunkás- hiány, a tervezés hiányosságai — de megoldották. Most sem könnyű teljesíteni a tervet. Az üzem gazda­sági vezetőinek és a pártvezetőség- rek bőven van munkája. S a vezetőség jól dolgozik. — Mun­kájában nem áll egyedül, párttagok és pártonkívüliek segítik. Még júniusban megszervezték a pártaktívát. Tizennyolc tagja van. Tizennyolc kommunista,, — szak­munkás, műszaki vezet« és iro­dai alkalmazott. Batári Sándor, Solymoeü Kálmán, Hetesiiné és a többiek — segíti a pártszerve­zet és így az üzem munkáját. Hogyan és mit dolgoznak? — Az első pártaktíva ülésen határozati ja­vaslatot dolgoztak ki, amelyet a tag­gyűlés elfogadott. Ez a határozat részletesén tartalmazza a pártszer­vezet és az üzem feladatait, .szinte olyan, mint egy munkaterv. Tóth elvtárs párttitkár mondta: „Olyan ez a határozat számomra, mint va­lami szabályzat. Mindennap meg- nézen, figyelmeztet: mit hogyan kel! csinálnom.’1 A pártaktíva minden hónapban rendszeresen összeül. A vezetőség beszámol milyen mun­kát végzett a pártszervezet, az üzem, mik a hiányosságok, és feladatok. Megnézik hogyan teljesítették a ha­tározatokat. Közösen vitatják meg a következő havi tennivalókat. Az ak­tíva tagjai tanácsokat adnak, javas­latokat tesznek a gazdasági vezetők és a pártvezetőségnek. Legutóbb ok­tóber 7-én tartottak ülést. Megbe­szélték mit kell tenni a november 7-re tett felajánlások teljesítése ér­dekében. Arról is beszéltek, hogy se­gítenek a vezetőségnek a nyilvános taggyűlés előkészítésében. Beszéltek is a pártonkívüliekkel. Harminc Pártonkívüli volt ott a multheti tag­gyűlésen. Probléma merült fel az asztalosüzem munkájával kapcsolat­ban is. Nem kaptak sehol ablakva- salásokat és ezért a már régebben elkészített ablakokat nem tudták be­vasalni és leszállítani az KM mun­kákhoz. Ezt is megbeszélte a párt­aktíva és segített. Megbízták a la­katosműhely pártcsoportját, szervez­ze meg, hogy a lakatosok házilag készítsék el az abiakivasalásokat. Teljesítették a feladatot és ezzel át­hidalták a nehézséget. Egy-egy ülésen sok gond, baj kerül elő, amelyeket aztán kö­zösen meg is oldanak. A pártaktíva ugyanis nemcsak olyan tanácskozótestület féle, hanem részt vesznek a feladatok végrehajtásá­ban és ellenőrzéséiben is. Egyik ülé­sen beszéltek arról, hogy Hochrán eLvtáns üzemrészéiben nem vigyáz­nak megfelelően, nem ápolják ren­desen a gépeket. Megbízták Hoch­rán elvtársat, beszéljen erről a dol­gozókkal. Javítottak is a hiíbán. A pártaktíva munkáját Tóth elv­társ párttitkór irányítja és ellenőr­zi. Vele tartják az aktíva tagjai a kapcsolatot és ha valahol probléma merül fel, nyomban megbeszélik és így gyorsabban lehet segíteni. A pártaktíva sokat segít a veze­tőségnek, de még csiszolni kell munkamódszerét. A városi tanács munkairányító iro­dáján keresztül a következő üzemek, vállalatok keresnek munkásokat: 73. sz. Építőipari Tröszt: 200 kő­művest, 500 segédmunkást, 20 ácsot, 50 vízvezetékszerelőt, 10 nr-kettá- zót, 50 hidegburkolót, 10 kuoikost, 6 fűtésszerelőt alkalmaz. Mecsekkeleti Erdőgazdaság: Zofoák ra 30 fakitermelőt és 5 kocsist, Ká­rászra pedig ugyancsak 30 fakiterme­lőt és 5 kocsist keres. Mecseknyugati Erdőgazdaság: Aba ligetre 10, Bakonyára 16, Hetvehely- re 10, Bodára pedig 20 fakitermelőt vesz fel, ezenkívül könnyebb fizikai munkára, (tisztítás és erdősítés) 50 férfit és nőt alkalmaz. Koksztnűvek: 16 férfi segédmun­kást vesz fel. MÁV pályafenntartás: 100 pálya­Egyik fő hiányosság, hogy egyes üléseken egy-egy fontos feladat vég­rehajtásával ritkán bíznak, meg egy aktívát, aki aztán felelős lenne a teljesítéséért. Egyszóval a tanácsko­zás mellett az eddiginél sokkal job­ban végrehajtószervvé kellene tenni a pártaktívát. Megkönnyítené a vezetőség mun­káját az is, ha az ágit. prop. titkár és szervező titkár — Futács és Grácz elvtárs — mellett állandóan dolgoz­na egy jó párttag, aki egyrészt se­gítene munkájúidban, másrészt meg­ismerné a szervezőtitkár és ágit. prop. titkár munkakörét. így aztán nem okozna gondot a vezetőségnek — mint például most, amikor a szer­vezőtitkár beteg, — hogy az egyik vagy másik vezetőségi tág távollété- ig ki helyettesítse, mert az az eivtárs aki vele dolgozott, bármikor zök­kenőmentesen tudná helyettesíteni. A november 25-i pártaktíva ülésen mást is meg kellene beszélni: az üzemi DISZ-szervezet munkáját. Nem dolgozik a DISZ, titkára sincs. Pedig mennyi mindenben segíthetné­nek a fiatalok. Hiba az is, hogy a pártaktfva tagjai közül egyik sem DISZ-tag. Ezen Is segíteni kelL Jó úton jár a 73/7. Segédipari Vál­lalat pártszervezete. Sokat segít munkájában a pártaktíva, s ha a meglévő kisebb hibákat kiküszöbö­lik, még eredményesebb munkát híd­nak majd végezni. munkást és 30 vonatkísérőt alkal­maz. Útfenntartó Vállalat: 30 kubikost, 40 segédmunkást, 2 lakatost, 1 ko­vácsot keres. Pécsi Bőrgyár: 20 segédmunkást alkalmaz. Mecsek vidéki Borforgatari Válla­lat: szőlőkapálásra és trágyahordás­ra férfi és női munkaerőket keres. Bicsérdi Faiskola: 18—50 éves kor­ig 15 férfit segédmunkásként alkal­maz. Pécsi Szénbányászati Tröszt: 30 férfit keres napszinti munkára. Cső bokapusztai Állami Gazdaság: 50 növényápolót és 80 mezőgazdasági munkást vesz fel. A fenti munkahelyekre a városi tanács Geisler Eta utca 1. szám alatt lévő munkaerőirányitó hivatalában lehet jelentkezni. iliinliílsoliat keresnek „így jeSttltÜGik • • Levelezőink tudósításai a jelölőgyíílésekről Ködszagú, csípős, őszi est borult Máriaké- méndre. Elcsendese­dett a falu, csak a há­zak ablakából kiszökő fény és a ritkán elhe­lyezett utcai lámpák birkóznak nagy el­szántan az áthatolha­tatlan ■sötétséggel. — Gyülekezik a falu két termelőszövetkezeté­nek tagsága, jönnek az egyénileg gazdálkodók Is, hogy kijelöljék azt az embert, aki majd községüket képviseli a járási tanácsban. A teremben a ciga­rettafüsttel együtt ott kácskaringőTsik, lebeg az elnök által feladott kérdés: kit jelöljenek járási tanácstagnak. Töprengés látszik az arcokon. Nehéz, meg­fontolandó kérdés ez. A terem közepetáján ifj. Du kai István, a Petőfi termelőszövet­kezet elnöke megkö­szörüli a torkát, vé­gigtekint a kíváncsian feléje forduló arcokon, azután egyszerű, köz­vetlen hangon beszél­ni kezd: „Barátaim! Három éve már, hogy sűrűn akad dolgom a járási tanácsnál. — Itt ismertem meg Szie- bert Józsefet, a járási tanács elnökét. Kéré­seinket mindig lelki- ismeretesen elintézte. Mindannyian látjvJc, hogy mennyire meg­változott eléggé elma­radott járásunk élete, amióta ő áll az élén. Legyen Sziebert elv­társ a mi jelöltünk.” Kitörő éljenzés és dü­börgő taps a válasz. — Takács Pál feláll és kissié izgatott, reked­tes hangon megerősíti a jelölés helyességét. — Jól jelöltünk, em­berek. Hat esztendeig velem együtt dolgo­zott Sziebert elvtárs a föld mélyében. Sze­rény., Szorgalmas fiú volt, mindannyian úgy szer ettük, mint a sa­ját gyermekünket. Én is őt javaslom. Nem is tudnék alkalmasabbat ajánlani. A máriakéméndi Pe­tőfi termelőszövetkezet zsúfolt termében ma- gasralendülnek a ke­zek s a gyűlés elnöke jegyzőkönyvbe dik­tálja. — Máriakéménd köz­ség dolgozó népe egy­hangúlag Sziebert Jó­zsef járási tanácselnö­köt jelölte a járási tanácsba. A bejegyzés­re az összegyűltek lel­kes éljenzése üti a hi­vatalos pecsétet. Az új jelölt szerényen, meg- hatotton mond köszö­netét a nagy bizalo­mért. — Kölcsönös biza­lomra van szilkséo — mondja. — A tanács­tag csak egy ember, szükségszerű, hogy lelkes termelőmunká­jukkal ott sorakozza­nak mögötte választói is. A közös munka gyű mölcseként válik majd kulturált, virágzó fa­luvá Máriakéménd. VEZÉR MÁTYÁS A Báthori és az Attila utca dolgo­zói egyhangúlag jelölteik tanácstag­nak dr. Puskás Ödön orvost és Ara-tó Jánosné kesztyűgyári munkást. Puskás Ödön kerületünk orvosa. Mindenki ismeri öt. Jó munkát vé­gez. Biztosak vagyunk abban, hogy érdekeinket is mindenütt és minden kor legjobban képviseli. Arató Jánosnét sem kevésbé isme­rik a körzet lakói. Munkáját jól végzi, kétgyermekes családanya, munkatársai és az utcában mindenki szereti, megbízik benne. A gyűlés végig lelkes hangulat­ban zajlott le. A választás befeje­zése után, valamennyi választó «ok sikert és jó munkát kívánt a két tanácstagjelöltnek. NUSSZER PÉTER levelező. Vasutasaink hősies munkát végez­nek, kiérdemelték a dolgozók meg­becsülését. Ez a megbecsülés most abban is kifejezésre jutott, hogy töb­ben közülük tanácstag-jelöltekké let­tek. Somogyi Mihály főrntéaó, oktató- tiszt is kiérdemelte a dolgozók bizal­mát. Atyai szeretettel végzi a fiatal vasutasok oktatását és nevelését. Bármilyen kérdéssel is fordulnak hozzá a dolgozók, szívesen segít. Büszkék vagyunk arra, hogy Pécs- állomás dolgozói közül is jelölhet­tünk a tanácsokba. Bízunk abban, hogy a jelölésnél nem tévedtünk, mert a jelöltek a nép ügyét — mint eddig is — a legszentebb kötelessé­güknek tekintik. LEITI FERENC a pécsi állomás dolgozója. Ujj víztükrök Baranyában , Ha Kogutovtez Manó — ki ne is­semé az iskolás- ténképek első raj­zolójának nevét, most hirtelen­jében feltámadna, Baranyába jövet bajosan igazod­hatna el sajátke- zűleg készített Mappáján. Nem, a Harsány! hegy kúpja is a régi he. lyén emelkedik a Magasba, a Duna sodra sem Pest­nek tart, hanem továbbra is dél­nek folyik, — niás változások történtek! Uj viz.- tükrök csillámla- nak a szánták kö­pött, a völgyekben ~~ olyanok, me­zeknek annafcide jón hírük sem volt. Ott, ahol így ősszel még három éve is a vaclludak rucák vertek csak tanyát, a szotyo- Sós, mételykórt .rejtő kisjakabfalvi ''-sornbókok helyén most az Úttörő TAVI HALÁSZAT (Foto: Fényszöv. Pécs) termelőszövetkezet halászai mun­kálkodnak kiemelő hálóikkal, gumi­csizmában gázolva a feneketlen isza­pot. Mert úgy van az, hogy ahol ueun boldogul a földműves ekéje, äh onnan még a pásztor is messze te teli a nyájat — ott a halász még Findig megél. Megél? A tíz hold- nVi használhatatlan terület idén 3000 kiló kövér pontyot, jóhúsú tavi ha­kt adott — felszázezer forinttal te­tézve meg a vállalkozó szellemű sze­rkezeti parasztok jövedelmét. Vállalkozó szeltem? Most már csak megmosolyogják a két év előtti 6 S god a Ima skodóka t. Merthát az új­tél több ember fél, mint aki első hallásra barátkozik vele. Azt mond­ok: hiába eresztjük be a Karasica '’izét, megeszik a pontyot a piócák. Hát pióca ugyan van, de a pontyo­kat más veszedelem fenyegeti: in­kább féltik már az orvhalászok há­lójától a kisjakabfalvaiak, mint a piócáktól. Most azt tervezik, hogy a halastó melletti háromholdas rizs­terület vizét Is haltenyésztésre hasz­nálják fel — annyira belejöttek a tavi gazdálkodásba. A bortermő domfosor déli oldalán a villányi országút és a mohácsi vas­út töltése ékéibe szorítva háromhol­das halastavat teremtett a villány- kövesdi Alkotmány termelőszövet­kezet tagjainak kubikoló ásója, földfuvarozó talicskája. Igazi paraszti szívóssággal, hallatlan akaraterővel formálták ki a medret, késztették a vízszabályozó zsilipeket. Vitte őket a motornál is jobban, hogy olyas- mira adták a fejüket, amire egyé­ni gazda korukban sose futotta ere­jűikből, tehetségükből. Az uradalmi halastavakat dézsmáló parasztok most a szövetkezetben halastó tulaj, donosokká váltak. Egykor az udvar­végi libausztatók kiásása volt leg­nagyobb vízimunkájuk, most meg külön teleltetőt létesítenek az anya­halaiknak, a tovább növekvő ponty- nemzedéknek is rendezik, formálják a medret. Mert a halastó munkával is jár. csak az afféle potyaleső, könnyenélő emberek vélik, — kapálni, kaszálni sem kell, mégis terem. A szövetke­zeti paraszt — dolgos ember, —meg nem nyugodna, míg alkalmatosabbá, hasznosabbá nem formálja keze- munkáját. Már egy hónapja, hogy Nagy harsányt, • Villányt megjárták kiüföttfenekű hordókkal felszerelt szekereik. A hordóban víz volt. ab­ban meg ponty nyüzsgött, majd hét és fél mázsát árusítottak ki a kör­nyék háztartásainak. SMert messze a Duna, messze a Dráva, ritka aján­dék a hal ezen a tájon, — vitték, még az autók is leálltak az ország­úton — vásárolni. De nein ezt aka­rom én itt elmondani, hanem, hogy a tó medreibe vízlevezető árkokat mélyítenék, (mert idén sem apadt le halászatkor annyira, mint kellett vol na — térdig érő vízben bujócskáz- tak velük a ravasz pontyok. Hát ilyen nem lesz a jövőre, — az árok majd (elvezeti a vizet, az iszapon marad a vergölődő, hánykolódó, csaipkolódó tömérdek hal — egy sem úszhat el. Dér lepi el reggelente a kis tó partján a füveket, finom fagy hár­tyája recézi az egy holdas víztük­röt. A fagyveszéllyel, a tél közeled­tével növekednek az ivándárda— sároki Sarló-Kalapács intézőbizott­ságának gondjai is. A két tsz egye­sülésekor határozták el 'a halastó­ásását, de telelőre már nem gondol­tak — féltik a halállományt. Kevés a munkáskéz, 'kukoricájuk java tö­retlen még, d« ha górékba kerül, — nekilátnak a teleltető elkészítéséhez is. , Zalátán, a Március 9 termelőszö­vetkezetben nincsenek ilyen gondok. Nem tóból halásznak ők, hanem a Dráva holtágát rekeszrtették el és Máyer János, <— harminc éve ha-1 lászember, rő^g Göndör Pál varsá­val, öreghá.lóv{(! meri a zsákmányt. Anyahalat, ivada^m. pontyot, csu­kát, törpeharcsát, pirosszárnyú ke­szeget eregetnek be tavasszal, ce kifelé már nincs út — csak az öregháló. A fogó-rekesz hetven mé­ter széles hálóiét százhúsz méteres­re cserélték a minap, dől bele a hal, — mostanában egyetlen napon más­fél mázsát meregettek ki a Dráva vizéből. Két és fél hét alatt harmirc. hárem mázsa negyven káló zsák­mányt írt a könyvelő a két ha.isz javára. A szövetkezeté minden — a föl­dek termése, a vizek hala. De azért ők is készülnek a télre December végén partra vontatják majd a csikliket. halászcsónakok.';.t, felszedik a varsákat — a szurkos nagyhálák szögre akasztva, akkurá­tusán megfoltozva várják a tavasz: vizeket. Addig a ha’ásznép között a mese tartja fent a víg halászatok emlékét. A közel fél mázsás har­csáét, amely úgy kirántotta az öreg Mayert a csónakból, mint a pmtv és megmártogatta vagy háromszor a hideg Drávában. De azért meg­fogta. Nemrégiben jóleső elégedettseg­gel állapította meg egy parasztem­ber: igen kedvére való dolog, hogy a gazda háta mögött érezheti az ál­lamot. Mekényesen — a siisdi já­rásban az Uj Alkotmány termelő- szövetkezet tagjai nemcsak a hátuk mögött érzik, hanem szinte tapint­ják, hogy hónuk alá nyúlva emeli, segíti őket. A Nagyhajmás felőli kaszáló tíz holdján idén ősszel és télen halastó épül. Jön a vízmér­nök, szintez, méricskél, rajztáblán vonalkázik, ahol mutatja, karókat vernek be intésére — ingyen mind­ezt, fillérjükbe sem kerül. Az ál­lam a kubikolásban is segít: minden köbméter kiásott föleiért; — azért a földért, amelyet saját halastavam medréből termelek ki saját magam hasznára, — még ő, az állam fizet nekem három forintot és ingyen ad halivadékot. Csak azt kéri tőlem, hogy minél több halam legyen ben­ne, minél jobban gazdagodjak rajta. <0.— Egy szál gyertya a verseny emlékére November másodikén a kétujfaln. si gépállomás traktorai a marócsai határban szántottak. Törték az ugart, egy régi halastó fenekét forgatták, hogy helyébe majd fűzfát telepítse­nek. Este a hálókocsiban a halottak liánjáról beszélgetünk. Az este arra is jó, hogy az egy hónappal ezelőtt indult verseny em­lékére egy szál gyertyát meggyújt­sunk. mert „meghalt.“ Ugyanis a gépállomáson úgylátszik, hogy a naptárt elveszítették, mert a ver­senytábla a szeptemberi első dekád eredményeit hirdeti még. A szégyen táblán olyan traktorosok neve áll. akik már rég elmentek a gépállo­másról. Azóta születtek jó eredmények — csak a gépállomás vezetői nem tar­tották érdemesnek, hogy ezzel is fog­lalkozzanak. Október első dekád iában verseny indult a tervteljesítésért. a talaj­munkák jó minőségéért, a 10 száza­lékos tizemanyagmegtakarításért. — Azóta eltelt három dekád, senki sem értékelte az eredményeket. Pedig a gépállomáson bőven van­nak. akik erre hivatottak. üzem! párttitkárunk, az országúti motorke­rékpárversenyt űzi — a verseny ér­tékelésére ő sem ..ér rá" — » köny­velő sem, a szakszervezet sem. Ha a tűzre nem tesznek, elalszik és töb­bé nem világít. A verseny fis meg­szűnik, ha nem törődnek vele és utána nehéz feléleszteni. Nem elég a versenyről csak üzemi értekezle­ten akár egy órát is beszélni, és utána elfeledni. Nem hiszem, hogy az illetékesek­nek külön meg kellene magyarázni, hogy a szocialista munka verseny a terv (teljesítésének az alapja, egyet­len mód és lehetőség a tervek túl­teljesítésére. Ébredjenek fel bent az irodában, hogy a versenytáblán a szeptemberi eredmények helyett vég re a jelenlegi eredményeket láthas­sak. MÉSZÁROS ALBERT traktor**

Next

/
Oldalképek
Tartalom