Dunántúli Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-02 / 260. szám

»54 NOVEMBER 8 NAPLÓ 5t Még s&ebb eredmények elérésére is megvan a lehetőség Taggyűlés a Komlói Aknamélyítő Vállalatnál A Komid! AJnmmélyítő Vállalat kommunistái vasárnap délelőtt vi­tatták meg a Központi Vezetőség ofk- *Űberi ülésének határozatait. A ve­zetőség beszámolója — melyet No- ^otni Károly elvtáre mondott el, — általában helyesen értékelte az Aknáméiyítő Vállalat munkáját, he­gyesen mutatott rá azokra a felada­tokra, melyeknek megvalósításával biztosítható ott is a párthatározatok yégrehajtása. A közel húsz felszólaló bozzászólásálból is érződött: a kommunisták megértették a legutóbbi párthatározat lényegét: ** életszínvonalat csak akkor lehet *wébb emelni, ha kijavítjuk a gaz- óasági életünkben, a 'termelésben lé- vő bajokat, ha az ő vállalatuknál is kettőzött erővel harcolnak a szerve- zetlenség, kapkodás és nemtörődöm. ' ellen, ha a tervteljesítés mellett több gondot fordítanak a minőségi ^unkára, ha csökkentik a termelés önköltségét, takarékoskodnak az anyaggal. Ezekről az igen fontos kérdésekről f°lyt közel négy órát a tanácskozás. A taggyűlés jól sikerült. De kezdjük folán a beszámolóval. Általában helyesen értékelte a helyzetet. És ott kezdődött a hiba, jfogy csak általában. A kérdések lényegét, csak „jelszavakban“ hozta tudomására a tanácskozásnak, többek között azt, hogy a legfőbb feladat a termelékenység emelése, önköltség csökkentése, stto. Hogy miért és hogyan kell ezért harcolni a Kom Jói Aknaimélyítő Vállalatnál, mit kell ® kommunistáknak tenniök saját founkaihelyüikön, hogyan függ össze Munkájuk a szénbányászat adósságé, kaik törlesztésével, a munkás-paraszt szövetség erősítésével — erről egy szó sem esett. Legfőbb hibája pedig ®z volt a beszámolónak, hogy na­gyon kurtán beszélt a pártvezetőség, ® kommunisták munkájának fogyaté. köss ágáról, a pártszervezet munkájá- *01, Annak ellenére, hogy az Aknamé- lyítő Vállalat a legjobban teljesítő üzemek közé tartozik, — III. negyed. SZOMBATON REGGEL nyolc órá- fo hívták össze Aracsék nagy suty- tyotnban a gyűlést, hogy míg a nyu- fiptszenterzsébeti gazdák kint a dű- fokben a búzát vetik — ők bent a fohácsirodában a falugyűlés (éppen «zen jelentek meg a kétszázegyné- “fny választóból) nevében Háttá Dá_ hielt jelöljék járási tanácstagnak. — Szigetvárról befutott a járási kikül­dött is, a tanácselnök már köszörüli torkát, megnyitná a gyűlést, — egy- ^erre csak beállít Recsekné, az idős ^ksza Imrével, nyomukban meg még vagy öten tülekednek. Mertha falu­gyűlést tartanak, akkor nekik is akad 6gy-két szavuk .., ., Néhány perc alatt összeomlott a fol kitervelt komédia. Valóságos tün- fotés zajlott le a pökhendi bognár­kontár, Háttá Dani ellen. Igaz. hogy ® szavazáskor tíz kéz emelkedett Jhellette és csalt hét ellene, igaz, h°gy a járási kiküldött (mindkét sze. fo® be volt kötve annak, nemcsak 0gy. mint Fortunának) megválasztott kiöltnek jelentette ki — a hét dol- paraszt tüntető kivonulása ok- fober 23-án félreérthetetlenül jeiez- ;6: a falu megelégelte Aracá József khócselnök, Szloboda tanácstitkár és Natta Dániel elnökhelyettes többesz- fohdős garázdálkodását... ÖTVEN ŐSZÉN ezernyi eszes, be- c®úletes parasztember között került °e Aracs is és Szloboda is az állam- J^zgatásba. A két nyugotszenterzsé. Vezető viszont úgy magyarázta a népuralmat, hogy most ők, a nép vÁlasztottjai folytathatják az úrivilág Jegyzőinek híres lopásait, csendes fforácsolásait. Az állami tartalékterü- fofoken termett kukorica törésekor , jherült fel az első alkalom: az ál- "fhnniak dukáló részt felöntözték az Apacs mutatta padlásra — a tanács- cfoök kukoricája mellé, ae „elfelej- fotték“ az állam részét átvételkor le- mázsálni ... öe nemcsak azok. Idős Kasza Im- és testvére, esikü alatt bizonyít­juk, hogy Háttá Dániel elnökhelyet- ,®s bérelt földjéről nem adta le a fohácsot illető részit, márcsak azért ®efn, mert kiüzentek neki az irodó- „Legyen magához való esze...“ Az egész termés az ő padlására ván­dorolt. A termés „betakarítása“ nem oko- fott sok fejtörést a tanácsnok — an- hál több gondja támadt a tartalék- •oldek megműveltetésével. Hétről-hét f® két-három naipig „forsporatba" — Egyenes szántás-vetésre rendelték ki f.fogatos gazdákat. Aracs még azt is kiszabta, — melyik gazda hány hold­évi tervét 105.5 százalékra teljesítet­te, — mégsem lehet ok az elbizako­dottságra. Emeljük a munka termelékenységét! De hogyan? Erről beszélt Kerényi József elvtárs, a vállalat szakszerve. zeti elnöke és még sokan mások. A szakszervezet vezetősége 80 százalék­ban kommunistákból áll, de a párt­szervezet még egyszer se számoltat­ta be őket arról, hogy ők, mint párt­tagok milyen munkát végeztek a szakszervezetben, mit tesznek a tér. melékenyeég emeléséért, hogyan szervezik, irányítják a munkaver­senyt. Ezért, mint mondotta Kerényi elvtárs: „Nálunk a miunkaverseny nem él, csak adminisztratív úton megy.“ E tarthatatlan helyzet meg­szüntetése érdekében javasolta: a pártszervezet hozzon határozatot a hiba gyors kijavítására. A Kossuth-aknán dolgozó akna- mélyítők elkeseredve kifogásolták a műszaki feltételek hiányát, azt, hogy nem gondoskodnak anyagról. A múlt héten is tettlegességre került sor egy csille homok miatt. Hát hogyan harcolhatnak ők a termelékenység emeléséért, amikor órákat — sőt na­pokat kell ácsorogniok csak azért, mert a felügyelet nem gondoskodik anyagról. Magyarul: a Kossuth-ak- nán dolgozó aknamélyítőknek harcol- niok kell azért, hogy dolgozhassanak. Nagy kár, hogy Róth Károly üzem­vezető elvtárs, párttag létére, nem tartotta érdemesnek a taggyűlésen való megjelenést, pedig sokat tanul­hatott volna az elhangzott felszólalá­sokból! A termelékenység emelésének — az elhangzottakon kívül — fontos feltétele a munkafegyelem megszilárdítása is. E téren az Aknamélyítő Vállalat sem áll jobban mint akármelyik komlói széntermelő üzem. Igaz a be­számolóból nem derült ki, de a fel­szólalások annál élesebben hívták fel dal köteles végezni fizetés nélkül. A járási taríács ugyan biztosított erre pénzt, de Szloboda tanácstitkár egy­szerűen nem kérte a hatezer forin­ton felüli összeget. Kútba esett a gazdák pénze, de vele együtt a ta­nács becsülete is. Becsület? Úgy rá­kaptak azok az ingyen munka ízé­re, hogy Hoiboli Kora Józsefet még akkor is forspontos fafuvarozásra szólították, amikor beteg lovát ru­dakkal emelgették az istállóiban ... A közel kétszáz hold OFA föld — szép birtokocska. A bérbeadás, ter­méselosztás ellenőrzését — nyilván, hogy családban maradjon — Szlobo- da tanácstitkár apjára testálták. Fel­támadt az öreg Szloboda napja: raj­ta múlott, jó búzatermő lucematö- réseket, vagy kizsarolt, madártró- gyázta földeket kapnak a bérlők. — Egyedül a borosdemizsonok döntöt­ték el, — melyik oldalra billenti el a mérleget KIRE TÁMASZKODJON Aracs, Szloboda és Háttá, ha Nyugotszent- erzsébet gazdái is utálják Okét lopá­saik, harácsolásaik miatt? A dől go-' zó parasztokhoz nem fordulhatnak, olyasfajta emberekkel szűrik össze a levet, akik lopásiból, csalásból gya_ rapoatak eddig is. Ahogy elidegened­tek a tanács vezetői a gazdáktól, úgy közeledték a kulákok, Kasza Dezső és társai felé. Kasza nem akármilyen ember. Életrevalóságát már akkoT megmutatta, amikor földjei javát le­adta az állaimnak, utána a legjobb területeket visszavette — kishaszon- bérletbe ... Amíg a gazdák förspont- ba, ingyen munkára járnak, addig az ő részére juttatják a fogasoiástól kezdve az összes nagy pénzt hozó munkát. Úgy felvitte isten a dolgát, hogy újra cselédet tart — az hajtja helyette a lovakat. Valószínűleg a kuláik ösztönzésére Aracs József Szloboda titkárral me­gyére szóló szélhámosságot vitt végibe az adó és a beadás kivetésénél. A kutaknak még él nyolcvanhároméves édesanyja, özvegy Kovács Károlyné. Egy fedél alatt laknak, egy koszton élnek, de Aracs bűvészmutatványa szerint külön háztartásban. A kulák huszonkét holdját a tanácselnök be- adásilag két részre Íratta. A türel­mes papír tanúsága szerint Kasza mindössze kilenc holdon gazdálkodik, de a magatehetetlen örega.sszóny ti­zenhármat szánt meg, vet 'be és arat le ... A szolgálatkész tanács hármat öregségi kedvezmény címén mindjárt mentesít a beadás alól és elfelejtik a figyelmet a nagyfokú munkafe­gyelem-lazaságra, annak gyors kija­vítására. Eddig, főként a politikai nevelőmunka gyengeségében keres­ték az okot. Kétségtelenül ez a leg­főbb ok, de nemcsak ez. Nap mint nap egy, egy és fél óra késéssel ér az autóbusz Béta-aknára, — mondot­ta Gábor Antal Béta-aknai csillés. Reggel 6 órakor, amikor a műszak kezdődik, még a városi főtéren vár­ják az autó indulását. Hát ilyen kö­rülmény mellett hogyan agitálhatnak a kommunisták a munkaidő 480 per­cének kihasználása mellett, hogyan szállhatnak síkra a többtermelés ér­dekében. Itt érdemes megjegyezni: az esetet jelentették már a Komlói Városi Pártbizottságnak is, de senki sem intézkedett így megy ez mar régóta, s ezt már észre kellett volna venniök a válla­lat vezetőinek. Vagy ott van a „rek­lamáció" kérdése. A vállalat főköny­velőjének pártfőiskolai színvonalod mondott hozzászólása egy szóval sem említette a sok „reklamáció” okát? Fizetésnapokon tízesével állnak sor­ba a dolgozók — s a legtöbb eset­ben jogos a panaszuk, mert bérüket felületesen számolták el. Az Ilyen dolgok egyáltalán nem szolgálják a nagyobb munkakedvet, ellenkezőleg, szülik a „bumlit”, rontják a hangu­latot. A Komlói Aknamélyítő Vállalat kommunistáinak tanácskozása ered­ményes volt. A vita tovább jutott a beszámolónál, ­kiegészítette annak gyengeségét. Az elvtársak bátran feltárták a mun­kájuk fékjeit. De meg kell azt is mondani: szép eredményüket, a vál­lalt 103 százalékos novemberi tel­jesítményt csak akkor teljesíthetik, ha a pártszervezet s mindenekelőtt a vezetőség a pártmunka megjavítá­sával igyekszik előbbre jutni. Ehhez adva vannak a feltételek. A pártve­zetőségnek a vállalat életének teljes ismeretében s nem pedig jelszavak­ban kell mozgósítani a kommunistá­kat a hibák kijavítására, a még szebb eredmények elérésére. felszámítani a kulákoknak kijáró öt százalékos beadási kötelezettségeme­lést is. Egy vonás ide, egy vonás oda — a kulák a tanács segítségével csak ebben az esztendőiben közel húsz mázsa gabona beadása alól mentesül és jó hatezer forinttal kevesebb adót fizet, mint kellene. A jószívű ta­nácselnök ugyanis — akit valamikor keresztvíz alá tartott — ezerhétszáz forintos adókedvezményre is java­solta ... Az adó azonban nem gyerekjáték — egy fillér híjjá sem lehet a köz­ségre kivetett keretnek. A kulákok­nak és a tanácselnök cimboráipak nyújtott kedvezményeknek a közép- parasztok isszák meg a levét. Hardi János például esztendők óta kilenc és fél holdon gazdálkodik, de tizen­hat után adózik ötvenkettő óta és a tanács a kisujját sem mozdítja a nyíl vánvaló tévedés helyreigazítására. Csak mostanában kérvényezték a rendezést, amikor már többezer fo­rintjuk elúszott. Családok szoronganak egy szobá­ban — mert a ..szétiratottak“ bútorai lefoglalják a többit és beavatkozhat még a járás is, Nyugotszenterzsébe- ten Aracs kezében a hatalom. A sze- gény_ és középparasztok adóznak, beszolgáltatnak, a kulákok és cim­boráik a markukba nevetnek ... Jól eligazította az elnök, meg a titkár a nyugotszenterzsébeti osztályharcot... DE MIÉRT sütött a nap a járási tanácsra, ha ilyen ordító visszaélése­ket nem vesz észre? Nem a napnál melegedtek ott bent, hanem a fánál, a Nyugotszenterzsélbeten kivágott fa tüzénél.. . Ötvenkettő telén Országh, erdősítési előadó csak úgy adott fa­kitermelési engedélyt a községnek, ha hat-hét kocsival a járásnak is juttatnak belőle. Jorcsák Károly, Ho- boli Kora József, Recsék János és agy egész sor gazda vallja, hogy egy. szerre hét szekérrel is kirendelték őket ingyenes fuvarba. Szigetvárra. Vitték a fát teljesen ingyen Erőss György, volt járási tanácselnökhelyet tes lakására, de Jorcsák tanúsága szerint még Hernádi, akkori elnök is részesült belőle. Nyilvánvaló nem tördelte össze magát a járási tanács abban az igye_ kezetébee, hogy leleplezze a nyugot­szenterzsébeti üzelmeket, annál is nkább, mert Erőss Györgytől — Szloboda rokonától, aki hetenként többször is berúgott az erzsébeti pin­cékben, — a községi tanácsról csak csupa jót hallott. A kedvező időjárást sokkal jobban keli kihasználni! A Mezőgazdasági Igazgatóság jelenti Megyénkben az utóbbi napokban igen kedvező volt az időjárás a szán­tásra, a betakarításra, és a vetésre. Ennek ellenére még mindig van olyan járás, amelyik alig egy néhány százalékkal haladta túl búzavetés- tervéne'k az 50 százalékát, A lassú előrehaladás a mohácsi és a villányi jirásban tapasztalható, pedig e járá­sok dolgozói eddig még minden esz­tendőben kiharcolták az eiső helyet. Az elmaradás fő oka, hogy lassan halad a betakarítás. A cukorrépa és a kukoricaszár még sok helyen kint van a földeken, ahova búzát akar­nak vetni. így van ez Mohácson, Versenden és még sok községben. Az előrehaladás, egyedül a pécsi járásban volt jó, ahol 100 százalékban befejez­ték a rozs vetését, az árpa és a búza­vetési terv teljesítéséből is csak né­hány százalék van vissza. A pécsi járásban példát mutatnak a vetésben a nagykozári Szabadság, a szabad­szentkirályi Kossuth és Rákóczi ter­melőszövetkezetek tagjai, ahol ' a rozs és az árpa vetését befejezték, egy-két napon belül búzájuk is föld­be kerül. Az átai dolgozó parasztok 116 százalékra teljesítették búzaveté­si tervüket. Helesifán 105 százalékra, Kővágószöllősön, Gyódon és Bükkös- dön befejezték a búzavetést. A pécsi járást akadályozza a búza vetési terv teljesítésében Mecsek- alja, Bakonya, Keszü és Bicsérd. A járások versenyében búzavetés- ben a következőképpen alakult a sorrend: 1. a sellyei járás 79 százalékkal, 2. a szigetvári járás 77, 3. a pécs- váradi 74.4, 4. a siklósi 73, 5. a pécsi 71, 6. a sásdi 66.6, 7. a villányi 57.1, utolsó a mohácsi járás 56 száza­lékos teljesítésével. Rozsvetésben: 1. a pécsi 100, 2. a villányi 94.4, 3. a sásdi 92.6, 4. a pécsváradi 91, 5. a szigetvári 84, 6. a siklósi 83.6, 7. a mohácsi 77.1, 3. a sellyei járás 76.3 százalékkal. Őszi árpa vetésben: 1. a sásdi já­rás 99.9, 2. a pécsi 99, 3. a sellyei 98.3, 4. a siklósi 97.4, 5. a szigetvári 93.2, 6. a villányi 93, 7. a pécsváradi 90.8, utolsó helyen a mohácsi járás halad 87.2 százalékos teljesítésével. A palota&ozsokí géjnNnnráii Kikélszsmik az ejy ginre inti 1949. évi leljesítmínvt Négyezer forint a havi átlagkere­sete ifj. Kincses József palotabozsoki DISZ fiatal traktorvezetőnek, a ba­ranyai gépállomások legjobb dolgo­zójának, nem számítva azt a termé­szetbeni juttatást, ami a hozzá ha­sonlóan helytálló traktorosoknak a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat szerint jár. A tizenhatéves fiatal traktorvezető a „Nevelj új traktorost“ mozgalmat elindító „öregek" támogatásával nem egészen egy év alatt kezdőből mesterré lett. Napi 180—200 százalé­kos teljesítményével egykori tanító- mesterénél, a sztahanovista Szath- mári Istvánnál is jobb munkát vé­gez. Gondosan karbantartott G. 35- ös traktorával jelenleg a véméndi A falu nem jár bekötött szemmel, tudott a fáról, tudott a borról — el­veszett a járási tanácsba vetett bi­zalma. A ritka, felületes ellenőrzés felől nyugodtan elhattak volna Ara- esék, de egyszerre csak onnan tá­ra,adták meg őket, ahonnan a legke_ vésbbé várták: a községi végrehajtó- bizottságból. Elsőnek Wagner István elégelte meg az üzelmeket: amikor az állam kukoricájából a kuláknak ki­kölcsönöztek disznóhíz] alásra — szá- monkérte az elnök viselt dolgait. Nyugotszenterzsébet fellélegzett. —- No, majd a Wagner Pista kiverekszi az igazságot. A legeltetési társulat elnöke, zárszoilgálati felelős, — ki meri nyitni a száját. Nem sokáig, Aracsék szélsebesen intézkedtek: a törvény felrúgásával és a járási tanács segédletével visz- szaihívták a végrehaj tóbizottságból, kirekesztették a tanácstagságból! WAGNER ELTÁVOLÍTÁSÁVAL betelt a pohár. Horváth Zoltán kö­zépparaszt rá eigy-két nappal egye­nesen a megyei tanácshoz fordult: ..Jöjjenek, intézkedjenek, nem me­het így tovább.“ Ez áprilisban tör­tént és júniusiban kiszállt a pénzügyi osztály. Hajmeresztő dolgokat állapí­tottak meg: a tanács önhatalmúlag ajándékvásárlásra fordította a mező­őrök fizetésére, az utak javítására kiutalt pénzek jórészét., csakhogy port hintsen az elégedetlenkedő falusias szemébe... A községi retek széna- termésének elszámolásánál a követ­kező kiadási tételek szerepelnek: Helybeli munkások részére áldo­más 178.90 forint. Áldomás a szigetvári restiben 278.10 forinit. Sehol egy nyugta, sehol egy árva bizonylat... Tavaly ősszel 6 300 fo­rintot vettek fel fuvardíjakra, állító­lag kJ is adták, de nmcs róla még csak egy aláírás sem. Elvesztek ... Kilenc és fél oldalas jegyzőkönyvet vett fel a megyei tanács. Június 3- án a szigetvári járási tanács elren­delte a fegyelmi vizsgálatot és végül a vizsgálat után majd négy hónapra — a vajúdó hegyek egeret szülnek, — Aracsot, Szlobodat megrovásban részesíti a végrehajtóbizottság és szeptember 18-án kötelezi őket a kár_ térítésre, de — fellebbezhetnek ... Aracsék dörzsölt legények, amíg aktájuk ide-oda járkál a tenni nem akarás útvesztőin, — nagy sebbel-lob bal beszerzik áz összes hiányzó nyug­tákat. Panni József asztalossal, aki 12 iskoléspadért 400 forintot kapott határban gyarapítja a felszántott táblák sorát. Ezévi tervét már eddig 140 százalékra teljesítette. Az a fel­ajánlása, hogy november 7-re eléri a 150 százal&tot. A vezetésével napról-napra meg­újuló versenyben rajta kívül 32 pa­lotabozsoki traktoros kapja már éves terve túlteljesítése jutalmául az öl­vén százalékkal felemelt bért. A jó keresetért megelégedetten dolgozó traktorvezetők a gépállomás ezévj tervének megvalósítása óta már 200 nonmálholdnyi mélyszántást végez­tek. Az év végéig terven felül telje- s'tett szántással az egy gépre _ eső 1949. évi teljesítményt meg akarjáik- kétszerezni. Szinnyey Henrietta egy évnek előtte, most nyolcszáz fo­rintos nyugtát akarnak aláiratni. — Jorcsák Károly, Schmidt József ne­vére hamis összegeket írnak be, ész­re sem veszik a nagy igyekezetben, hogy már kétszáz forinttal többre van nyugtájuk, mint amennyi kel­lene ... Elküldik a fellebbezést és minden megy a régi kerékvágásban. Szloboda tanácstitkár maga elé citálja Reesek Jánost. — Hová mennek a csikók? Ráérsz? Meg kéne szántani a földem. Reesek szabadkozik, ellepi a mun­ka, meg azután megelégelte, hogy éveken keresztül csak a „köszönöm szépemért“ dolgozza a titkár öt és fél holdját. Elköszön — megy kifelé. — Várj csak, ne siess, pénz áll a házhoz. A biztosító hatszáz forintot utalt ki a jégkárért. Mennyit kérsz belőle? Tudniillik Reesek hátralékos, a titkáron múlik, mennyit ad a kezébe, vagy fizet be adóra. Kéne az mind, az isteni úját... — No, hová mennek délután » csikók? — Egye fene, felszántom ... így csak fele pénz ment adóra. Próbálta volna csak megtagadni a fogatot! • * MI VAN MOST Nyugotszerrterzoé­beten? A megyei tanács pénzügyi osztálya szerint minden rendben, már irat­tárba is helyezték az ügyet. A panasziroda ekként nyilatkozik: figyeljük elvtársak, figyelgetjük . .. nem hagyjuk elaludni! De miként* * * nyilatkozik maga a község? Küldöttséget küldöttség után, levelet levél után menesztett hosszú ideig eredménytelenül a felső szer­vekhez. Most, a tanácsválasztások előkészületében megmozdult: meg­akadályozta Háttá Dániel jelölését és az esti kisgyűlések sorra tagadják meg csatlakozásúkat a tíztagú „falu­gyűlés" jelöltjéhez. A jelölőgyűlése­ken a falu lakói megmérik négy éves tevékenységüket és könnyűnek talál­jak őket a jelölésre. Wagner István, Horváth Zoltán, a becsületes gazdák százaival harcot vívnak most Nyugotszenterzsélbeten a csalás, a zsarolás, a közvagyon té­kozló, a kulákbéirencekkel szemben és ebben a küzdelemben mögöttük áll a párt, mögöttük a Hazafias Nép­front. Győzelmük néni kétséges! Oroszlán Imre HAITI DANI JELÖL ÍSI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom