Dunántúli Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-27 / 282. szám

El:en a Hazafias Népfront: a magyar népi erők egysig3S orszéqép’tő mozgalma! Hazaérkezett a magyar küldöttség a Béke Világtanács stockholmi ülésszakáról A Béke Világtanács stockholmi ülésszakán résztvett magyar küldött­ség tagjai közül Andics Erzsébet, az Országos Béketanács elnöke, Péter János református püspök, a Béke Világtanács, tagjai, Szőkefalvy Nagy Béla Kossuth-díjas, a Magyar Tu­dományos Akadémia levelező tagja. Földváxy Aladár Kossuth-díjas egye­temi tanár és Bugár Jánosné, az Országos Béketanács titkára pénte­ken délben visszaérkezett Buda­pestre. A küldöttség hatodik tagja Déry Tibor Kossuth-díjas íbó, a Né­met Demokratikus Köztársaságban tett látogatása után érkezik haza. A küldöttség fogadására a fenhe gyi repülőtéren megjelent Mekis József, a SZOT elnöke, Nánási Lász ló, az Országos Béketanács alelnö- ke. Bereczky Albert református püs. pök, Ligeti Lajos Kossuth-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia ?.l- elnöke, Kakuk Józsefné, az MSZT titkára, s a magyar békemozgalom számos más harcosa. A küldöttséget Nánási László, az Országos Béketanács alelnöke üdvö­zölte. Azokat a határozatokat, amelyeket a. Béke Világtanács stockholmi ülé sén hozott, — mondotta többek kö­zött — elfogadta a magyar küldött­ség, de elfogadta az egész magyar nép is és dolgozni fog azscfc; meg­valósításáért. Az üdvözlésre válaszolva Bugár Jánosné, az Országos Béketanács titkára rámutatott arra, hogy nem­csak az európai országok, hanem más világrészek küldöttei is hang­súlyozták, hogy a nyugatnémet fel­fegyverzés elleni küzdelem ügye va_ lóban a világ békéjének ügye. Ép­pen ezért a tanácskozás és a hatá­rozatok eredményeként az országok­ban mindenütt nagy tiltakozó meg­mozdulásokra kerül sor az elkövet­kező időiében. Úgy érezzük, hogy nekünk, magyar békelha rcosokn ajk. legfontosabb feladatunk, hogy a ta­nácskozás és a határozatok szellemét érvényesítsük békemozgalmunköan és kifejezzük mindazt, amit a stoökhol. mi ülés megmutatott és elhatározott. A tanácskozás nagy figyelemmel kísérte a Szovjetuniónak az európai kollektív biztonsági értekezlet ösz- szehívására tett javaslatát és állást foglalt mellette. Úgy értékelte ezt a javaslatot, hogy egybeesik a bé­keharc alapgondolatával a tárgyalá­sok eszméjével és ezért támogatta. Nagyon örülünk, hogy a választás­ra hazaérkeztünk, mert úgy érezzük hogy a kiállás a választáson nemcsak a mi belső erősödésünknek lesz a megnyilvánulása, de a békeharoban szilárd akaratunknak is. Johannes Dieckmann a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának elnöke levelet intézett a karlsruhei alkotmány- bíróság elnökéhez Berlin (.MTI): Johannes Dieck­mann, a Német Demokratikus Köz­társaság népi kamarájának elnöke levelet írt dr. Wintericbnek, a karls­ruhei alkotmánybíróság elnökének. — Több, mint 21 év telt el azóta — emeli ki levelében Dieckmann, — hogy Lipcsében pert indítottak a bi­rodalmi gyűlés épületének állítóla­gos felgyújtói ellen. Sokéves politi­kai és személyi kapcsolatok fűztek űr. Büngerhez, az ügyet tárgyaló bí_ rói tanács elnökéhez. E szörnyűsé­ges per tárgyalása idején telefonbe­szélgetést folytattam Büngerrel és felszólítottam, hogy mondjon le ta­nácselnöki tisztségéről. Dr. Bünger azt felelte: úgy véli, hogy „az állam tekintélyének fenntartása érdekében" helyén kell maradnia. Az elmúlt eseményekre visszate­kintve joggal jelenthetem ki, hogy a történelem menete másként ala­kult volna, ha Büngemek akkoriéit volna bátorsárga cselekedni. Mint­hogy azonban hiányzott a bátorsá­ga ehhez, a német bíráskodás arra az útra jutott, amelynek egy Freísler- hez kellett vezetnie. (Freisler Hitler vezető vérbírája volt. A szerk.) Bün­ger később .lelkiismeretfurdalásai kö­vetkeztében elvesztette lelki egyensú­lyát. Dieckmann a továbbiakban utal arra, hogy a Német Kommunista Párt betiltása a gyakorlatban lehe­tetlenné tenné szabad össznémet vá_ lasztások végrehajtását és súlyos kö­vetkezményekkel fenyegető prece­denst teremtene a mindenkori ál­lamhatalom számára a nem kellemes politikai pártok „törvényes“ elnémí- tására. A Kommunista Párt betiltása min denütt a demokrácia végét jelenti. Tisztességes, ember nem nyújthat ehhez segítséget — fejeződik be Jo­hannes Dieckmann levele. A párizsi sajtó Mendes-Vrancc kormányának helyzetéről Párizs (MTI): A párizsi sajtó majd. neon egyhangúan hangsúlyozza, rogy Mendéü-France Párizsba való vissza­térése után a parlament területén számos nehézséggel találta magát szemben. A l'Information című lap ezt írja. hogy „az amerikai út úgy­látszik nem javította meg lényege­sen a kormány helyzetét d parla­mentben“, és hogy a kormány _ ne­hézségei továbbra is fokozódnak. Az „atlanti politika“ meggyőződéses hí­vei a lap véleménye szerint tartóz­kodó magatartást tanúsítanak Meih- des-France-nak Észak-Afrikáról, lm. riokinárfcl és a.. Saar-kérdésröl foly­tatott tárgyalásainak eredményével kapcsolatban. A lap hangsúlyozza, hogy jelenté­kenyek a változások a köztársasági szocialista parlamenti csoport, állás- foglalásában, ami különösen nyug­talanítja Mendes-France-ot. A 1‘In- formation azt írja, hogy ennek a csoportnak a képviselői elégedetle­nek amiatt, hogy a francia parla­ment nem szabadult meg „bizonyos kényszertől“, ami az Egyesült Álla­tnék részéről mutatkozik. A lap meg. jegyzi, hogy ebben a csoportban „na­gyon aktív kisebbség van", amely ..már az, első komoly kérdésben nem adja oda szavazatát a kormánynak“. A ^Information szerint, egy ilyen „komoly kérdés“ az északafrikai helyzet lehet. A Le Figaro keserűen istneri be. hogy a londoni és a párizsi egyez­ményekkel kapcsolatban fokozódnak a nehézségek. December 8-án megtartják alakuló ülésüket a tanácsok A Magyar Közlöny november 26-i, 95. száma a személyi részben kitün­tetéseket közöl. A hivatalos lap e számában jelent meg a Népköztársa- ság Elnöki Tanácsának 1954 évi 32 számú törvényerejű rendelete a há­ború áldozatainak védelmére vonat­kozóan Genfben, az 1949 év augusz­tus hó 12. napján kelt nemzetközi egyezményeknek a Magyar Népköz- társaságban való törvényerejéről. Megjelent a lapban a miniszterta­nács 71'1954'XI. 26. M. T. számú rendelete, amely intézkedik arrói hogy a fővárosi tanács végrehajtó­bizottsága alakuló ülésén tagjai sorá­ból öt elnökhelyettest választ. Ki­mondja a rendelet,, hogy a Jtózségi tanácsok alakuló ülését december hő 4. napjáig, a járási, a járási jogú. vá­rosi és a városi (fővárosi) kerületi tanácsok alakuló ülését december hó 6. napján, a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsok alakuló ülését pedig december hó 8. napján kell megtartani. Közli a hivatalos lap a földműve­lésügyi miniszter 12/1954/XI. 26./F. M. számú rendeletét a termelőszövet­kezetek és egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok természetbeni gépi munkadíj tartozásainak készpénzben való kiegyenlítéséről, valamint a bel­kereskedelmi miniszter 1/1954/XI 26. Bk. M. számú rendeletét a ter­melői borkimérési tevékenység sza­bályozásáról Á. J. VisinszkSj ravatalánál Harnrnc éves a Mongol Népköztársaság Ulan-Bator (TASZSZ) Harminc év­vel ezelőtt, november 26-án alakult meg a Mongol Népköztársaság. Az évforduló tiszteletére, Ulan-Bator, a köztársaság fővárosa ünnepi díszt öltött. A város központjában az ál- 'ami zenei és drámai színház homlok­zatát Lenin, Sztálin, Szuhebator és Csojbalszan arcképe díszíti. November 25-én a színházban ün­nepi ülés volt. Az elnökségben he­lyet foglaltak a párt és a kormány vezetői, a Mongol Népi Forradalma Párt XII. kongresszusára érkezett testvéri kommunista és munkáspár­tok küldöttségének vezetői, valamint a Szovjetunió, a Kínai Népköztársa­ság, a Koreai Néni Demokratikus Köztársaság nagykövetei. A Mongol Népköztársaság megalakulásának 30. évfordulója alkalmából Cedifa. a nagy népi hural elnökségének elnökhelyet­tese mondott beszédet. A beszéd elhangzása után nagy ünnepi hangverseny volt. flrienaoer renitörsw. nem bocsátotta be a karlsniheí alko'mánv-lrríiság épületébe V Hard vo’t francia igazságiigyminisz'ert Berlin (MTI) Marcel Villard, volt francia igazságügyminiszter, ismert párizsi ügyvéd csütörtökön részt akart venni a Német Kommunista Párt ellen folytatott boszorkányper tárgyalásán. A készültségi rendőrség felsőbb utasításra hivatkozva nem bocsátotta be a karlsruhei alkotmánybíróság épületébe Villardot. Jóllehet, a per tárgyalására szóló szabályos belépő­jeggyel rendelkezett. Adenauer fél az augsburgiaklól Berlin (MTI) Lapjelentések szerint Adenauer utasítására erős rendőr- egységeket vontak össze a bajoror­szági Augsburgban, ahol a felhábo­rodott lakosok egy szerdán megtar­tott választási gyűlésen véresre ver­ték Blank bonni hadügymimszter- ielöltet. Most különleges rendőri in­tézkedésekkel akarják biztosltan* annak a választási gyűlésnek a za­vartalanságát. amelyen maga Ade­nauer szólal fel. Theodor Blank sebesülésére hivat­kozva, nem hajlandó résztvenni az Adenauer Párt további választási gyűlésein. A „Die Welt*' című hamburgi lap megállapítja: — Aki az újrafelfegyverzés szük­ségességéről akar beszélni, kénytelen jóelőre rendőri védelmet kérni. Ma ez a helyzet egész Nyugat-Németor- szágban. Moszkva (TASZSZ) Gyászban á? a Szakszervezeteik Háza. Fekete se­lyem vonja be az oszlopokat és a csillárokat. A terem közepén zöldelő pálmák és élövirágok között a rava­talon fekszik A. J. Visinszkij, a ki­váló államférfi, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottságá­nak tagja, a Szovjetunió külügymi­niszterének első helyettese, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának küldöt­te. Ötpercenként váltakozik a d'«zőr- ség. A ravatalt a Szovjetunió Kom­munista, Pártja Központi Bizottságá­nak, a Szovjetunió Legfelső Taná­csának küldöttei, a temetés megszer­vezésével megbízott kormánybizott­ság tagjai. a miniszterek, akadémi­kusok, a Szovjetunió külügyminiszté­riumának munkatársai, a' moszkvai oárt és szovjet szervezetek vezetői áll iák körül. Szakadatlanul áramlik az. embe­rek tömege a Szakszervezetek Házá­ba. A. J. Visinszkij ravatalánál A. A. Gromiko, V. A. Zorin, V. V. Kuz­nvecov külügymiuiszterhelyettesok. M. V. Zimjanyin, L. F. Ilíicsov, Sz. P. Kozirev, M. A. KosztiHev, V. Sz. Szemenov, N. T. Fodr-enko Sz. K. Carankin, a Szovjetunió küliigvmi- uisztériuma kollégiumának tagiak G. N. Zarub'P. a Szovjetunió washing­toni nagykövete, A. N. Nveszmeö’« oov, a Szovjetunió Tudománims Ak’i démiájának elnöke, D. V. Szknbel- cin és A. V. Topcsijev akadémiku­sok. M. P. Taraszov. az OSzSzSzK Tyegfelső Tanácsa elnökségének el­nöke. A. M. Puzanov az OSzSzSzK minisztertanácsának elnöke. I. V. Ka­pitonov. az SzKP moszkvai bizottsá­gának titkára. J. A. Furceva, az SZKP nv>«z.kvai városi pártbizottsá­gának titkára, M. A. Jasznov, a Részvétnyilváiiító táviratok *.J. Moszkva (TASZSZ) A. J. Visinszkij- nek, a kiváló államférfinek, a Szov- ietunió Kommunista Párttá Közpon­ti Bizottsága tagjának, a Szovjetunió külügyminisztere első helyettesének elhunyta alka’mából a következő résztvétnyilvánító táviratok érkez­tek: Mehmet Schutel, az Albán Népköz­társaság Minisztertanácsának elnö­kétől; ' Egyiptom kormányától; Mahmud Favzitol, Egyiptom kül­ügyminiszterétől. az Indonéz Köztársaság kormányá­tól, Szunerzsotól. az Indonéz Köztár­saság külügyminiszterétől, Luis Padilla Nervctol, Mexiko kül­ügyminiszterétől, Sao Hkun Hkintól, a Burmái Unió külügyminiszterétől. ö. Undentől, Svédország külügymi­niszterétől, a Moszkvába akkreditált meghálál mázott nagykövetektől és követek­től: moszkvai szovjet végrehajtóbizottsá­gának elnöke állnak díszőrséget. A Moszkvában működő diplomá­ciai testületek vezetői — közöttük Münnich Ferenc, a Magyar Népköz- társaság nagykövete — is eljöttek, hogy leróják kegyeletüket a nagy- tehetségű szovjet diplomata ravata­lnál. A. J. Visinszkij ravatalára koszo­rút helyeznek a Szovjetunióban mű­ködő diplomáciai testületek, a külön­böző kormányok, a kommunista és munkáspártok és az alábbi nagykö­vetségek nevében: a Kínai Nérvköz­társaság, a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Román Népköztársaság, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Lengvel Népköz­társaság, az Albán Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság, a Né­met Demokratikus Köztársaság, ...18 óra ötven perc. A díszőr­ségben N. A. Bulganyin, K. J. Vo- ros'lov, L. M. Kívánó vies. G. M. Ma- ’enkov. A. I. M’koian, V. M. Molo­tov, M. G. Pervuhin, M. Z. Szabu- rov, N. Sz. Hruscsov, A. I. Kiricsen- 80. P. K. Ponomarenko, N. M. Sver- nyik, P. N. Posznie'ov. M. A. Szusz- lov, N. N. SataMn áll. A ravatalt körü'álló gyászolók kö­zött ott vannak: A, N. Koszigin. V. A. Malisev, I. F. Tevoszjan, a Szov- ietunió Minisztertanácsának eínökhe- 'vettesei, A. M. Vaszilievszkij, G. K. Zsukov. a Szovjetunió marsa'Uai. A. N. Seljepin, a Kornszomol Köz- nonti Bizottságának titkára, N. V. Popova, a Szovjetunió Szakszerveze­tei Köznonti Tanácsának titkára és A. A. Andreiev. Tizenegy óra hosszat vonultak fel szaikadatlan menetben a dolgozók tíz­ezrei A. J. Visinszkij ravatala előtt. J. D. Watkinstol — Kanada, S. EUashivtól — Izrael. René B'umtól, — Luxemburg, a következő ügyvivőktől: P. Thorstensson, — Izland, E. Fasio. — Argentína. M. A. Heddaja — Egyiptom, O. El Hani — Irak, és Libanon, S. Euler — Schelp;n Svédország, a következő külföldi közéleti és tudományos személyiségektől: Kuo Mo zso, a Kínai Népköztár­saság Tudományos Akadémiájának elnökétől. Edouard Herriot, a francia nemzet- gyűlés tiszteletbeli elnöke, Lyon vá­ros polgármestere, Parhon akadémikus, román köz­életi személyiség, Howard Fast amerikai író, Paul Robeson ismert amerikai éne­kes és közéleti személyiség. A Szovjetunió külügyminisztériu­mának címére továbbra is számos részvétnyilvánító távirat érkezik J. Visinszkij elhunyta alkalmából. Visinszkij elhunyja alkalmából Hírek a Szovjeínnióból A RESTAURÁCIÓ MESTEREI A Néva folyó gránittal övezett partján tárt kapuval fogadja a lá­togatóikat a büszke len-ing ráai Ermi- taige-ipalota. Naponta 8—10 ezer lá­togató tekinti meg a palota termei­ben kiállított szobrokat, festménye­ket, metszeteket... A múzeum életét azonban nem látja teljesen a látogató, nem látja azt a küzdelmét, amit a múzeum tu. dományos dolgozói folytatnak a mű­vek élettartamának meghosszabbítá­sáért. A festményekről időnként letisztít­ják a rárakódott szennyező anyago­kat és művészien restaurálják. Bo­nyolult, nagy figyelmet, türelmet és gondosságot igénylő, igazi művészi munka ez, amelynek legjobb meste­rei P. Kosztrov. V. Rakityin, O. Pan­filova és A. Malova. f. művészi alkotások restaurációja ma már tudományos alapon történik. Az Ermitage-palota külön termeiben foncsorozott kvarclámpák, röntgen - gépek és mikroszkópok állnak a tu­dományos dolgozók rendelkezésére. A röntgensugarak behatolnak a ké­peknek szemmel nem látható réte­geibe, s így meg lehet határozni a műalkotás alapanyagát képező vá­szon vagy fa állapotát, a röntgen­vizsgálat feltárja az anyag struktúrá­ját. jelzi a korábbi restaurációk nyo­mait. Az ibolyántúli susarak rábo­csátása alkalmával sötét foltokban mutatkoznék a későbbi „kiigazítá­sok.“ A binokuláris mi.krrszVáorkka) a festékrétegek térhalási képét ve­szik vizsgálat alá. UJ TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KIRGIZIÄBAN A Kirgiz SzSzK rohamos fejlődése *öbb, mint 30 különféle tudományos kutatóintézetet hívott életre. 1943- ban megalapították a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának kirgi- 7iái leányintézetét, a tudományos in- itéíimények tevékenységének össze­hangolására és irányítására. A leány intézetnek jelenleg hat nagy kuta­tóintézete, három szakosztálya, két kísérleti állomása, botanikus kert­ié és két múzeuma van; ezekben több. mint 500 munkatárs dolgozik köztük 13 doktor és 83 kandidátus A Kirgiz Tudományos Akadémia szervezése már régóta megoldásra érett. Az akadémiát a Szovjet Tu­dományos Akadémia Jeányintézeté- nek alapján szervezik meg. s ez a 13 köztársasági akadémia lesz a Szov­jetunióban. Három szakosztályból áll majd: 1. természettudományos— műszaki, 2. társadalomtudományi és 3. biológiai szakosztályból. A szak­osztályokon belül nyolc kutatóinté­zet, hat alosztály, két kísérleti á,1- ’amás és néhány más tudományos kutatóintézmény fenntartását, illet­ve létesítését tervezik. * KAMARAZENE-ESTEK A MOSZKVAI NAGY SZÍNHÁZ­BAN A moszkvai Nagy Színházban az utóbbi években rendszeresen tartot­ok zene. és irodalmi esteket, ame- ’veken a szovjet és külföldi zene­művészet legkiválóbb mesterei lép *ek fel. A színház Beethcven-terméfcen hosszabb szünet után, ismét megnyi. torták a kamaraestek évadaiét. He­tenként háromszor rendeznek zene- és énekkari bemutatókat, zeneirodal­mi estéket. * AZ UJGUR NÉP TUDÓSAI Hetvenöt esztendeje, hogy a Tváh- San hegység nyugati részének szik- tós vidékein letelepedték az uigurok. A cári Oroszország határszélén, jog. fosztottam nyomorban tengődött, ez a kis nép. A szovjet hatalom idején gyöke­resen megváltozott az ujgurok sorsa is. A Kazah SzSzK Tudományos Aka oémiájának az uigur-dungan kultú­rával foglalkozó tagozatán 8 uigpr aspiráns végez tudományos munkát, ötvenezer szavas orosz—ujgur szó­tárat állítottak össze és most dol­goznak az ujgur—orosz szótáron. Az első ujgur női tudós, A.isa Sá­ntáévá, a filológiai tudományoik kan­didátusa teremtette meg az ujgur nyelv abc-jét. Nemzeti színházuk is van az uj- guroknak. A színházban, amely már több, mint 25 esztendeje műkődik. gyakran adják elő ujgur színműírók műveit. * HUSZONÖTEZER KÖNYVTÁR AZ UKRAJNAI FALVAKBAN Ukrajnában évrőt-évre bővül (j könyvtárhálózat. Csupán az idén több mint 1500 falusi könyvtár nyílt meg. Ezzel az ukrajnai falusi könyv­tárak száma meghaladja a 25 ezret, azaz a háború előttinek kétszeresét. A könyvtárak könyvállománya a háború előttivel szemben négyszere­sére emelkedett.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom