Dunántúli Napló, 1954. október (11. évfolyam, 234-259. szám)

1954-10-22 / 251. szám

N A P C ó

1954 OKTÓBER 22

A Hagyar Dolgozók Pártja Mäzponti Vezetőségének határozata népgazdaságunk helyzetérőt és ^azdaságpoütiiiat feladatainkról

(Folytatás az 1. oldalról)

politikánkat az 1953 júniusi és az azt követő határozatok elvi alapjaira kell helyezni, minden gazdaságii.Hitikai feladatot és intézkedést zz új szakasz politikájának kell alárendelni.

2. A párt következetes harcot indít az 1953 júniusában, valamint a III. kongresszuson hozott határozatok minden elferdítése, az ettől a vonaltól való eltérések és elhajlások ellen. Biztosítani kell, hogy ezeket a határozatokat, az új szakasz gazdaságpolitikájának alapclvcit a párt összes szervei egyöntetűen értelmezzék és ingadozás nélkül megvalósítsák. Az új szakasz politikájának kérdéseiben meg kell szilárdítani a párt sorainak elvi egységét és határozottan lel kell lépni — személyre és a pártban vagy az állami szervekben betöltött funkcióra való tekintet nélkül — azok ellen, akik az új szakasz politikáját elferdítik, azzal szem ben kétkulacsos magatartást tanúsítanak, vagy a kétkedés szellemét terjesztik. A Politikai Bizottság hajtsa végre az ebből a szempontból szükséges káderátcsoportosítást a gazdasági szervekben és foganatosítson szervezeti intézkedéseket azokkal szemben, akik a III. kongresszus és a Központi Vezetőség határozatait nem teszik őszintén magukévá, akik képtelenek az új szakasz politikáját megvalósítani.

3. Az új szakasz gazdaságpolitikája a nép növekvő anyagi és kulturális igényeinek minél teljesebb kielégítését, a dolgozók életszínvonalának és kulturális színvonalának következetes emelését és ennek biztosítása végett a termelőerők fejlesztését, a mezőgazdasági és ipari termelés fokozását tűzi ki célul. A párt megalkuvás nélküli harcot folytat minden olyan felfogás ellen, amely — bármi formában is, — az életszínvonal csökkentésére vagy a termelés és a termelőerők fejlesztésének megszorítására irányul, minthogy az ilyen nézetek és törekvések összeegyeztethetetlenek az új szakasz politikájával, a munkásosztály és a dolgozó nép érdekeivel. Ugyanakkor tudatosítani kell a dolgozók legszélesebb rétegeiben, hogy anyagi és kulturális igényeik fokozott kielégítésének elengedhetetlen feltétele a termelés szakadatlan emelkedése, ami elsősorban a milliós tömegek erőfeszítésétől, a munkafegyelem megszilárdításától, a munka termelékenységének növelésétől függ. A vezetőszer. vek intézkedései egymagukban nem elégségesek ahhoz, hogy a megnőtt életszínvonal fenntartását biztosítsuk és megteremtsük a feltételeket az életszínvonal további emeléséhez. Ehhez mindenekelőtt arra van szükség, hogy a dolgozók öntudatos, fegyelmezett, kitartó munkájának és alkotó kezdeményezésének eredményeként az előállított termékek meny nyisége növekedjék, minőségük javul jón és önköltségük csökkenjen.

4. Az életszínvonal emelésének elsőrendű feltétele — mint azt az 1853 júniusi és decemberi párthatározatok megállapították — a mezőgazdasági termelés gyors növelése. Ezért következetesen végre kell hajtani a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó határozatokat és gondoskodni kell arról, hogy az ilyenirányú erőfeszítések valóban a párt és állami munka homlokterébe kerüljenek.

A mezőgazdaság gyors fejlesztése elválaszthatatlan a paraszti tömegek életszínvonalának és vásárlóerejének növelésétől. A leghatározottabban vissza kell utasítani minden olyan nézetet, amely azt hirdeti, hogy a mezőgazdaság fejlesztését a parasztság anyagi jólétének emelése nélkül, sőt annak csökkentésével lehet megvalósítani, minthogy ezek a nézetek ellentétesek a marxizmus-leninizmus- nak a parasztkérdésben és a munkás-paraszt szövetség kérdésében elfoglalt álláspontjával. Anélkül, hogy ez a mezőgazdasági árak általános emelésére vezetne, biztosítani kell az anyagi érdekeltség elvének következetes érvényesítését, hogy ez minél nagyobb ösztönzést adjon a termelés kiszélesítésére. Különös gondot kell fordítani a kenyérgabonatermelés, a szarvasmarhatenyésztés. valamint egyes ipari növények és mező- gazdasági export-termékek termelésének növelésére, új anyagi előnyök biztosítása útján is.

Az egyéni parasztgazdaságoknak gépek, szerszámok, műtrágya és más anyagok rendelkezésükre bocsátásával fokozott termelési segítséget kell nyújtani. Ugyanakkor különös gondot kell fordítani a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok megszilárdítására, terméshozamuk és jövedelmezőségük emelésére, a szocialista nagyüzemi gazdaság fölényének gyakorlati beigazolására, egy pillanatra sem feledkezve meg arról, hogy a

termelőszövetkezet a falun a szocializmus építésének fő útja.

5. Az iparban véget kell vetni a termelés egyhelyben topogásánalt. Végleg felszámolva azt a hibás elgondolást, amely szerint az ipar fejlesztése kizárólag a vaskohászat és a gépgyártás növelésén múlik, meg kell indítani az egészséges, a hazai adottságoknak és a baráti országokkal való gazdasági együttműködés követelményeinek megfelelő iparosítást. Fel kell kutatni kiaknázatlan természeti kincseinket és lehetővé kell tenni egészben vagy részben még kihasználatlan ipari termelőberendezéseink üzembehelyezését. Nagy gondot kell fordítani az anyag- takarékosságra, a nyersanyagok termelésének növelésére és a hazai nyersanyagforrások kiszélesítésére, mert ezek a termelés további növelésének igen fontos feltételei. Meg kell vizsgálni a leállított beruházások esetleges hasznosítását fogyasztási cikkek és exporttermékek előállítására.

Végre kell ha.i'ani azokat a határozatokat, amelyek a leromlott termelőberendezések felújítására, valamint kisösszegíí, de a termelőképességet nagymértékben növelő beruházások megindítására vonatkoznak.

Ugyanakkor az ipari átcsoportosítást az eddiginél határozottabban, éré lyesebben és gyorsabban végre kell ha jtani, úgy a termelésben, mint az ipari beruházásoknál. Az ipari termelést úgy kell növelni, hogy azzal jelentősen gyarapodjanak a mező- gazdaság fejlesztéséhez szükséges termelőeszközök, a lakosság szükségleteinek kielégítésére alkalmas fogyasztási cikkek, valamint az exporttermékek termelésének arányai, Az átcsoportosítást nem rendszertelenül, szétforgácsoltán, apró részletekben, hanem szervezetten, átgondoltan. amennyire csak lehetséges, egész üzemek vagy üzemrészek tervszerű átállításával kell megvalósítani.

Nagy figyelmet kell fordítani a széntermelés fokozására, a szénbányászat terveinek teljesítésére. Ez mindenekelőtt a szénbányászat irányításának megjavítását, a feltárási munkák időben való elvégzését, a gépelt jobb felhasználásának megszervezését és a gépesítés kiterjesztését teszi szükségessé.

Gondoskodni kell a villamosenergia termelésének .jelentős növeléséről, a zavartalan villamosenergia ellátásról.

6. Műszaki és szervezeti intézkedésekkel tervszerűen, következetesen végre kell hajtani a III. kongresszus által a termelékenység emelésére és az önköltség csökkentésére hozott határozatokat. Minden üzem és vállalat dolgozza ki azoknak az intézkedéseknek a részletes tervét, amelyeknek végrehajtása a tervezett mértékben csökkenti az önköltséget. A pártnak erélyesen fel kell lépnie azokkal szemben, akik a béralap túllépésével, selejtgyártással és az önköltséget növelő más visszaélésekkel szemben engedékeny, elnéző ál- ’áspontra helyezkednek — ahelyett, hogy a dolgozók összességének érdekeit erélyesen megvédenék. A termelékenység emelése érdekében mindenekelőtt el kell érni a termelő- eszközök jobb karbantartását, a termelőberendezések korszerűsítését, a folyamatos anyagellátásnak és a termelés egyenletes, nyugodt menetének biztosítását. A termelékenység emelését sem szabad elsősorban a munkaintenzitás növelésétől várni; ugyanakkor azonban a munkafegye- 'em megszilárdítását és a teljes munkaidő céltudatos felhasználását a termelékenység emelése egyik legfonto- sabb tényezőjének kell tekinteni.

7. Gaztíasá-gpolitikánkban a leg- messzebbmenően figyelembe kell vennünk a nemzetközi munkamegosztás és elsősorban a szocialista tábor országaival való gazdasági együtt működés követelményeit. A nemzetközi munkamegosztás olyan kiter- iesztésérc kell törekedni, amely lehetővé teszi, hogy leggazdaságosabban fejleszthető termelési ágaink termékeinek jelentős részét külföldön, elsősorban a baráti országokban helyezhessük el s ugyanakkor ne kelljen nagyobb beruházásokat végrehajtanunk olyan termelési ágakban, amelyek fe Vesztésére adottságaink nem kedvezőek.'

Nagy gondot kel! fordítani a külkereskedelmi forgalom megfelelő arányaira. Népgazdaságunk számára egész sor fontos nyersanyagot és egyes gépi berendezéseket is csak külföldön tudunk beszerezni. Termelésünk zavartalan menete, a forgalomba kerülő áruk mennyisége és így az életszínvonal fenntartása és emelése is jelentős részben attól függ, hogy az ipar és a mezőgazdaság nagyobb mennyiségben, kisebb önköltséggel, jóminősegben és a szállítási határidők pontos betartásával állítsák elő azokat az exportcikkeket, amelyek kivitele megteremti a lehetőséget arra, hogy a számunkra szükséges anyagokat, gépeket és más termékeket kellő időben be tud juk hozni. Mindent el kell kővetni, hogy növeljük azoknak a cikkeknek a kivitelét, amelyeket a legelőnyösebben tudunk külföldön elhelyezni. Ennek megfelelően mindenekelőtt a mezőgazdaság és az élelmezési ipar termékei, valamint a kevés anyagot és sok munkát igénylő iparcikkek kivitelét kell növelni.

8. Gondoskodni kell arról, hogy ár- és bérrendszerünk az eddiginél nagyobb ösztönzést adjon a fontos közszükségleti és exportcikkek termelésének növelésére. Meg kell változtatni azokat az árszabályozásokat, amelyek egyoldalúan a nehéziparnak nyújtanak előnyöket. A bérek és prémiumok’ olyan megállapítására kell törekedni, amely fokozza a dolgozók érdekeltségét, megfelelő minőségű és választékú termékek előállításában, a termelékenység növelésében, az anyagtakarékosságban, az önköltség leszorításában.

9. Következetesen harcot kell folytatni a takarékosságért, a pazarlás és a nemzeti vagyon elherdálása ellen. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, hogy a népgazdaság rendelkezésére álló munkaerőt, anyagokat és termelőberendezéseket ne fecséreljék el, hanem ténylegesen a termelés növelésére és kibővítésére fordítsák. Csökkenteni kell az állam költségvetési kiadásait. Szervezetten, átgondoltan és emberségesen kell végrehajtani a nem termelő munkát végző dolgozók egy részének termelőmunkába való átcsoportosítását, amely a nemzeti jövedelem növelésére, az adminisztrációs költségek csökkentésére és az igazgatás megjavítására vezet. A takarékossági intézkedések kidolgozásában és végrehajtásában azonban állandóan ügyelni kell arra, hogy ezek az intézkedések

a) ne keresztezzék a párt általános politikáját és ne vezessenek a dolgozók anyagi érdekeltségének csökkenésére, széles rétegek élet-, vagy kultúrszínvonalának esésére és hogy:

b) ne tereljék el a figyelmet a központi kérdésektől: a termelés növelésétől; a termelékenység emelésétől, a termelőerők fejlesztésétől, amelyekre erőfeszítéseink nagyobb részét kell fordítani és amelyeket a takarékossági intézkedéseknek is alá kell támasztaniok.

10. Minthogy az új szakasz gazdaságpolitikájának pontos és részletes kidolgozása ezideig nem történt meg és minthogy ennek következtében különösen megerősödött az a veszély, hogy a tervezés elszakad az új szakasz politikájától, a Politikai Bizottság dolgozza ki a pártkongresszus és a Központi Vezetőség határozatai alapján gazdasági szerveink vezetői, szakemberek és tudósok bevonásával még ez évben az új szakasz széleskörű gazdaságpolitikai munka- programját és a szükséges intézkedések tervét, felbontva azt az egyes termelési és iparágakra. Ez a program képezze a kidolgozásra kerülő gazdasági tervek alapját. Pártunk határozatait megfelelő módon érvényre kell juttatni az 1955-ös nép- gazdasági tervben, amelynek az elért életszínvonal fenntartása és további emelkedése feltételeinek megteremtése érdekében biztosítani kell, hogy a mezőgazdasági és ipari termelés jóval nagyobb mértékben növekedjék, mint ebben az évben, a fogyasztási cikkek termelésének emelkedése jelentősen meghaladja a termelési eszközökét; a beruházásokban a mezőgazdaság, a könnyűipar és az élelmiszeripar az eddiginél jóval nagyobb mértékben részesedjék; a felújításokra fordított összeg 1954 évhez képest legalább harminc százalékkal emelkedjék, a munka termelékenysége jelentősen növekedjék és az önköltség legalább három százalékkal csökkenjen.

11. Az új szakasz gazdaságpolitikája eredményes megvalósításának, az átmeneti nehézségek sikeres leküzdésének egyik legfontosabb tényezője a vezetés határozottsága és céltudatossága. Ennek tudatában harcot kell folytatni a gazdasági vezetés módszereinek gyökeres megjavításáért. A párt vezető szervei a gazdaságpolitika kidolgozásában és végrehajtásában érvényesítsék a kollektív vezetés elvét. A felelős gazdasági posztokra meggondolt, bátran kezdeményező, önállóan gondolkozó, lelkes elvtúrsakát kell állítani, akik cl vannak szánva az új szakasz politikájának erélyes és gyors megvalósítására. Biztosítani kell a gazdasági Irányítás szilárdságát; ki kell küszöbölni az elhamarkodott, egymásnak sokszor ellentmondó intézkedéseket. a sorozatos tervmódosításokat. Véget kell vetni annak, hogy a gazdasági vezetők egy része gyakran felelőtlenül jár el, vagy tehetetlennek mutatkozik s biztosítani kell,

hogy minden gazdasági vezető saját munkaterületén önállóan rendelkezhessék, s teljes mértékben vállalja Is a személyi felelősséget; a reá bízott feladatok megvalósításáért, a fegyelem fenntartásáért, a mennyiségi és minőségi előirányzatok pontos teljesítéséért.

A gazdasági szervekben és a vállalatoknál fel kell számolni a rendszertelen, kapkodó, szétforgácsolt irányítást, az áttekintés hiányát és az új szakasz követelményeinek megfelelően ki kell alakítani a korszerű, átgondolt, szervezett vezetést, amely az eddiginél sokkal nagyobb mértékben támaszkodik a műszaki vezetők és az adminisztratív apparátus felelős munkájára.

A bürokratizmus elleni crcdnjé- nyes harc érdekében határozottan csökkenteni kell az alsó szervek részére kiadott rendeletek és utasítások, s a tőlük követelt jelentések és adatszolgáltatások számát; lényegesen egyszerűsíteni kell a tervezés, anyagellátás, ellenőrzés rendszerét és szervezetét. Ugyanakkor a gazdasági vezetőknek gondoskodniok kell a tervfegyelem teljes betartásáról és fel kell számolniok az elnéző, liberális magatartást azokkal szemben, akik megszegik az állami törvényeket és rendeletekct, nem teljesítik a gazdasági terveket, semmibeveszik a munkafegyelmet, vagy kezet emelnek a nép vagyonára. A gazdasági minisztériumok és igazgatóságok vezetői, a vállalatok igazgatói.^főmérnökei, főkönyvelői, művezetői, műszaki és adminisztrál ív munkatársai céltudatos irányító munkájukkal, példamutató magatartásukkal ragadják magukkal munkaterületük összes dolgozóit, gazdaságpolitikai feladataink eredményes megvalósítására.

12. Gazdaságpolitikánk sikerének egyik legfontosabb feltétele, tudomá. nyos megalapozottsága, amit csak a magyar népgazdaság fejlődésének elméleti feldolgozása és a gazdasági törvények konkrét követelményeinek tudományos elemzése tesz lehetővé. Hogy az itt mutatkozó nagy elmaradást felszámoljuk, széleskörű közgazdaságtudományi kutatómunkát kell megindítani. Ugyanakkor gondoskodni kell a közgazdaságtudományi ismereteknek az eddiginél sokkal nagyobb mértékű elterjesztéséről, mert csak így válik lehetségessé, hogy gazdasági kádereink önállóan tájékozódjanak és hogy a pártaktíva és a dolgozók széles körei a gazdasági problémákat helyesen értsék meg. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a Közgazdaságtudományi Intézet gyors megszervezésére, a ,.Köz_ gazdaságtudományi szemle'* c. folyóirat rendszeres kiadására. A pártok- tatáshan az eddiginél sokkal nagyobb teret kell adni a közgazdaság- tan tanításának,

13. Az új szakasz gazdasági feladatait csak a pártaktívára és az egész párttagságra támaszkodva, a dolgozó tömegek erejével, mindennapos, öntudatos, lelkes munkájával tudjuk megvalósítani. Gazdaságpolitikánk csak akkor válik eleven hatóerővé, ha a párt és a dolgozó nép megérti és magáévá teszi.

Teljes mértékben meg kell valósítani a pártvezetés és a párttagság szoros kapcsolatát, elvi-politikai egységét. Nyiltan kell felvetni a párttagság előtt a párt politikájának kérdéseit, hogy a párttagok a helyzet ismeretében vehessenek részt a párt politikájának kialakításában és akitűzött feladatok megvalósításában. Nagy súlyt kell helyezni arra, hogy a gazdaságpolitikai feladatokról és intézkedésekről a pártaktíva és a pártszervezetek idejekorán nemcsak

általános tájékoztatást, hanem politikailag megalapozott, átgondolt magyarázatot is kapjanak. A gazdaság- politikai feladatok megoldásában az eddiginél sokkal bátrabban kell támaszkodni a pártaktívára, amelynek öntudatos, cselekvő fellépése döntő szerepet játszik abban, hogy pártunk soraiban felszámoljuk a pasz- szívitás minden megnyilvánulását. Több gondot kell fordítani a kommunisták nevelésére, hogy élenjárjanak a feladatok megoldásában. El kell érnünk, hogy egész párttagságunk egységesen, fegyelmezetten, példamutatóan zárkózzék fel az új szakasz gazdaságpolitikája mögé. Különös figyelmet kell fordítani falusi pártszervezeteink megerősítésére, a falusi kommunisták politikai és mezőgazdasági ismereteinek növelésére, hogy a falvak dolgozó népét eredményesen tudják mozgósítani a mezőgazdaság fellendítésére.

Agitációnknak és propagandánknak — elsősorban központi lapunknak: a Szabad Népnek — világos választ kell adnia a dolgozó tömegek által feltett kérdésekre, meggyőzően kell lelepleznie a népi demokráciával és az új szakasz politikájával közvetlenül vagy közvetve szembehelyezkedő nézeteket és a legszélesebb néprétegeket kell mozgósítani — a több és jobb termelésre, gazdasági feladataink megoldására.

14. A kommunisták csak úgy ragadhatják magukkal a dolgozók millióit, ha a nép között élnek, ha fáradhatatlanul nevelik és szervezik a tömegeket a párt és a kormány határozatainak végrehajtására. Pártunk összes szervezeteinek folyamatos, fáradhatatlan tömegmunkájára van szükség, hogy népszerűsítsék az új szakasz politikáját a dolgozók milliós tömegei között és bevonják a legszélesebb pártonkívüli rétegeket az előttünk álló feladatok megvalósításába. Világossá kell tenni mindenki előtt, hogy gazdaságpolitikánk következetes megvalósítása az egész nép, valamennyiünk ügye. A szak- szervezetekre támaszkodva fel kell lendíteni a munka versenyt és azt a város és a falu dolgozóit átfogó, elevenen ható mozgalommá kell tenni. Csak így tudjuk megszerezni a nép aktív támogatását; csak így tudjuk kiváltani a dolgozó tömegek bátor kezdeményezését és bírálatát, ami az új szakasz gazdaságpolitikájának éltető levegője. Az öntudatos dolgozó tömegekre támaszkodva el fogjuk fojtani a nép ellenségeinek minden kísérletét, hogy alattomos áskálódá- , saikkal zavarják az új szakasz politikájának megvalósítását. A munkások, parasztok és értelmiségiek örflu- datos, fegyelmezett munkával, a termelés növelésével, a termelékenység fokozásával, a termékek minőségének megjavításával, az önköltség csökkentésével megteremtik az élet- színvonal további emelésének feltételeit, biztosítják a szocializmus győzelmét!

Az új szakasz politikája, amely tudományosan megalapozott, hatalmas lehetőségeket nyújt népgazdaságunk fellendítésére. Harcokban meg- edzett pártunk, összeforrva a munkásosztállyal, a nemzet haladó erői élén új győzelmek felé vezeti dolgozó népünket — a béke, a jólét, a szocializmus útján.

A kisipari szövetkezetek és önálló kisiparosok 23-án este műsoros béketalálkozót tartanak

• Október 23-án, szombaton este 7 órakor az MSZT székházában műso. ros béketalálkozóra jönnek össze a város kisipari szövetkezeteinek dolgozói és az önálló kisiparosok. A Városi Bókebizottság, a KISZÖV és KIOSZ békebizottsága, valamint az MSZT városi titkársága körültekintő, gondos előkészülettel és színvonalas művészi programmal kívánja ezt' a találkozót széppé, emlékezetessé tenni.

A béketalálkozó házigazdájának tisztét Rausch János bognárkisiparos tölti be és Tóth József egyetemi tanársegéd tart rövid bevezetőt. A művészi program során Glits Erzsébet, dr. Teremi Gá-bome és Somos Jenő működnek közre. A műsorban opera áriáflc és operettirodahmmk gyöngyszemei szerepeinek. Zongorán kísér laki György,

Ügyes kezdeményezés, — amelyről városunkban most hallunk először, — a külpolitikai rejtvényfejtő pályázat. A béketalálközó azon résztvevői, akik a pályázatban részt kívánnak venni, kitöltenek egy &—7 kérdésből álló ívet, amely főként a külpolitika és a békeharc közismert témakörében mozog. Azok között, akik a kérdésekre választ tudnak ad. ni, értékes nyereményt ángy akat sorsolnak ki. Ezeknek az értéktárgyaknak túlnyomó részét városunk kisipari szövetkezetei az általuk készített munkadarabokból állították ösz- sze. Városunk kisipari szövetkezetei és Önálló kisiparosai között nagy érdeklődés nyilvánul meg a szórakoztatónak ígérkező műsoros békeren- deavúny iráni.