Dunántúli Napló, 1954. október (11. évfolyam, 234-259. szám)

1954-10-20 / 249. szám

I NÄPC5 1954 OKTOBER 29 Kommunisták ax élre. ax új sxakasx politikájának megvalósításáért! (Folytatás a 3. oldalról) az új szakaszban „időszerűtlen az osztályharc“, ennek a harcnak éles fegyverét az ellenség leleplezését va­lósággal a szögre akasztották és ott hagyják porosodni, pókhálósodni. — Csak azért vált lehetővé, hogy „báró“ Mirbach és hasonszőrű társai lopják a Sopianából a gépeket, hogy de- klasszált elemek üzérkedjenek a la­kásokkal. hogy kulákok. földbirtoko. sok a dolgozó nép pénzét a saját zse­bükbe tegyék a MEZÖKER-nél. Több pártszervezetünkben és számos kom­munistánál olyan nézet található, hogy az új szakaszban nem erősödik, hanem gyengül az osztályharc. Ez több, mint téved és, ez elvi, politikai vakság! Csak a vak nem veszi észre, ho­gyan próbálkozik az ellenség gá­tat vetni előrehaladásunk elé, hogy mind a belső, mind a kül­ső ellenség hogyan igyekszik ki­használni egyes kommunisták fbertelenségét. Megyénkben a külföldről léggömbön érkezett ellenséges röpcédulák szó­rása. az amerikai kalózkodás, a kulá- kofc megnőtt hangja, a sorozatosan leleplezett ellenséges kártevések fi­gyelmeztetnek minden kommunistát: az osztályharc az új szakaszban éle­sedik, az osztályellenség ellen har­colni most kétszeresen fontos. Több, jobb, o’csóbb szenet kér az ország bányászainktól Megyénk jellegéből adódóan és te. kintettel a közeledő télre, feltétlenül foglalkoznunk kell szénbányászatunk jelenlegi helyzetével és feladataival. Ismeretes, hogy a népgazdaságunk és az egész ipar fejlődésében milyen rendkívül fontos szerep jut a szén­nek. Lenin elvtárs rámutatott arra, hogy szénipar nélkül semmiféle kor­szerű ipar, semmiféle gyár és üzem nem képzelhető el: A szén az ipar kenyere. A mi pártunk és kormányunk az el­múlt években ebből az “elvből kiindulva szakadatlanul gondos­kodott a szénipar fejlesztéséről, a bányászok munkájának és éle­tének megkönnyítéséről, megszé­pítéséről. Erre a szeretetre válaszolva bányá­szaink Pécsett, Komlóin, Szászváron, Mázán, Nagymányokon, Hidason az elmúlt években sok százezer tonna szenet termeltek. Az elmúlt év júniusa után sok szénbányászati vezetőnk — ilyen még a minisztériumban is akadt — úgy gondolta, hogy az új szakaszban a szénbányászatnak is át kell állnia, csökkenteni kell a termelést, nincs már szükség nagymennyiségű szén­re. Ennek következtében nem vezet­ték elég következetesen a bányákat, elnézték a fegyelmezetlenséget, elha­nyagolták a vágatok kihajtását, a munkahelyek előkészítését. Ez elv­társak teljesen helytelen és ellentét­ben áll pártunk politikájával. Ama. gyár szénbányászatnak nem kell át­állni, az új szakasz célkitűzéseinek megvalósításához nem kevesebb, ha­nem több szénre van szükség. A szénipar előtt változatlanul nagy és fontos feladatok állnak. Gondoskodni kell az egyre nö­vekvő fűtőanyagszükséglet ki­elégítéséről. lépést kell tartania a többi iparággal, amelyek több iparcikket, több mezőgazdasági gépet több árut. gyártanak és természetes több szenet. több energiát fogyasztanak. Több szén kell a több iparcikk és több mezőgazdasági termék elszáldí- tásáhóz :s. Ezért kell biztosítani, hogy úgy a pécsi, mint a komlói tröszt és ezen belül minden bánya­üzem hiánytalanul teljesítse, túltel- les/tse éves tervét. A pécsi bányászok, műszaki ér­telmiségiek megértve a szénter­melés fontosságának összefüggé­sét. az tii szakasz célkitűzései­vel a III. negyedévi tervüket 103 százalékra teljesítették és esedékes tervükön felül már ed­dig 19.000 tonna szenet adtak. Vállalták, hogy az év végéig összesen 27.500 tonna szenet adnak terven fe­lül népgazdaságunknak. Ezért min­deh elismerést megérdemelnek a de­rék pécsi bányászok és műszaki ér­telmiségiek. Fel kell azonban hív­nunk figyelmüket arra, hogy össz- üzemi teljesítményük romlik. Míg 1953-ban évi összüzemi teljesítmé. nyük 864 kg volt, ezzel szemben eb­ben az évben csak 845 kg. Gázszén­termelésük lényegesen a tervezett alatt van és ha itt nem változtatnak, akkor a télen Budapest, Pécs és más városok gázellátásában zavarok áll­hatnak elő. Márpedig a lakosságnak egyebeik között zavartalan gázellátás­ra is szüksége van. Nem lehet egyet­érteni azzal, hogy a termelés mellett egyes üzemekben elhanyagolják a fenntartást. Az István-akna egyes vágatait nem az ácsolat, hanem az imádság tartja össze. Az sem sokáig. Ezek a hibáik Pécsett 'következetes munkával felszámolhatók és meg vagyunk arról győződve, hogy rövi­desen fel is számolják. Lényegesen rosszabb a helyzet a Komlói Szénbányászati Trösztnél. A III. negyedévi tervüket csak 89 szá­zalékra teljesítették és jelenleg mintegy 40 ezer tonna szénnel, az országos lemaradásnak 10 százaléká­val adósai népgazdaságunknak. Ez a szénmennyiség 20 ezer család egész évi tüzelőellátásához elegendő. Vajon mit szólnának a komlóiak, ha váro­suk lakossága három éven keresztül nem jutna szénhez? A hiányzó meny. nyiség ugyanis egész Komló szükség­letét három évre fedezné. Amikor tél és hideg van, nem lehet azt mon­dani — kedves komlói elvtársak, — gyermekes családoknak, hogy .nincs szén, nem teljesítettük terve­inket, a lakosság egyrésze ezért fagy­jon meg.“ Ez a válasz nem komoly emberekhez való. A komlói pártbizottság funkcio­náriusai, a tröszt és az üzemek vezetői ezért ne azon vitatkoz­zanak, hogy nem lehet teljesíteni a terveket és ne hivatkozzanak létező és gyakran nem létező objektív okokra, hanem arra tö­rekedjenek, hogyan lehet behoz­ni a lemaradást, hogyan lehet teljesíteni a terveket. ezni. Tények bizonyítják ezt. A Megyei Párt-Végrehajtóbizottság egészének már augusztus elején tu­domása volt arról, hogy Komlón el­maradtak a tervteljesítéssel. A párt­végrehajtóbizottság tagjai két elvtárs kivételével nem siettek, hogy a ma­guk területén segítsék kijavítani a hibákat, hozzájáruljanak az elmara­dás mielőbbi pótlásához. E hiba kijavításában példát vehe­tünk a Központi Vezetőség és a Po­litikai Bizottság tagjaitól, akik az utóbbi időben gyakrabban vesznek részt a pártaktívákon, gyűléseken, beszélgetnek a dolgozókkal, a sajtó hasábjain szó'nak hozzájuk, orvosol­ják jogos sérelmeiket. Ennek hatása máris jelentkezik: szorosabbá válik a vezetők és a párttagság, a párt és a nép kö­zötti kapcsolat, a tömegek, job­ban megértik a párt politikáját, jobban harcolnak érte. Nekünk ebben is és sok másban ta­nulni kell a párt vezetőitől. Erre szükség van, mert a megyei, járási vezetőket is várják a bányáikban, üze­meikben, gépállomásokon, a termelő­szövetkezetekben és állami gazdasá­gokban. A nép sokat fejlődött poli­tikailag, nőtt öntudata, minden kér­désben tisztán akar látni és a kom­munistáktól, a vezetőktől vár ma­gyarázatot, kérdéseire világos fele­letet. A kommunistákat nem jellemez­heti semmikor passzivitás, de kü­lönösen akkor nem. ha a nép ügyéről van szó. Nekik kell az első sorokban harcolníok minden lazaság, nemtö­rődömség, ellenséges cselekedet, ma­radi nézet ellen, ami gátolja előre­haladásunkat. Elsősorban a megyei pártbizottságnak, de más pártbizott­ságoknak is fontos feladata: nevelő, Komlónak nincsenek kiváltságos jo­gai, Komlónak is teljesíteni kell ter­vét. V. A párt politikai nevclőmuiiliáját, a tömegek mozgósítását állítsuk az új szakasz célkitűzéseinek szolgálatába re nem születik határozat. Ha * megvan, akkor már csak azon lek* vitatkozni, hogy a határozatot I» gyian lehet jobban, eredményesebbe! végrehajtani, de semmi esetre se* azon, hogy helyes-e a határozat vaí sem, végrehajtsuk-e vagy sem. E téren minden ingadozással kétkedéssel szemben következetes elvi harcot kell folytatni. világosító munkával biztosítani a Az új szakasz célkitűzéseinek meg valósítása megköveteli a pártmunka megjavítását. A számos helyen meg­található bürokratikus, adminisztrá­ló módszer helyébe a tömegek .ál­landó politikai meggyőzését kell ál­lítanunk. Félre kell dobni a bürok­ráciát, az eleven pártmunkát aktává változtató, az- előrehaladást gátló rossz módszereket száműznünk kell és helyébe a pártvezetés fő módsze­révé a céltudatos, szívós, az osztály- ellenség és a hibák ellen irányuló harcos politikai tömegmunkát kell tenni. A vezetés — elsősorban a pártvezetés — nem aktagyártást je- ’•“nt. Vezetni azt jelenti, ma, holnap, holnapután és mindennap újra és újra meggyőzni a dolgozó né­pet arról, hogy miért helyes, mi­ért az ő érdekét szolgálja a párt politikája, a párt és a kormány minden intézkedése. A megye minden pártszervezeté­nek és párttagjának tudnia kell hogy a politikai tömegnevelő mun­ka nélkül nem juthatunk előre. A szocializmust a nép, a történelmet formáló tömeg építi, amelyet 'nem lehet utasítani, nem lehet bürokrata módján vezetni, de lehet politikai munkával meggyőzni, hogy erejét sokszorozza meg a saját érdekeit szolgáló célok eléréséért. A politikai munkának az eddiginél bátrabbnak határozottabbnak kell lenni, olyan­nak, amely mindenütt győztes csa­tát vív. Azok a kommunisták, akik iga­zán szeretik a népet, türelme­sen megmagyarázzák a párt politikáját, választ adnak a kér­désekre, érvekkel, tényekkel bi­zonyítják a párt igazát. Sajnos, számos kommunista veze tőnél ennek ellenkezője tapasztalha­tó. Nem mennek el a dolgozók közé nem érdeklődnek problémáik, kérdé seik iránt, nem adnak választ azok ra. Ezek az elvtársak úgy gondol­ják. hogy ma már nincs szükség szenvedélyes, eleven, hatékony, sok­oldalú politikai beszélgetésekre, vi­tákra, mint amilyen a fordulat éve e!őtt honos volt pártunkban. Ez a vélemény alapjaiban téves. Most — és ezután mindig — nagy szükség van arra, hogy minden kommunista vezető agitátora legyen pártjának, pártja politikájának, azt állandóan magyarázza, ismertesse, meggyőzze annak helyességéről a dolgozókat. Fel kell eleveníteni a pártban és az é'et minden területén azokat a lelkes, eredményeket hozó po­litikai beszélgetéseket, amelyek jellemezték pártunkat különösen a fordulat évében. Ez minden kommunista, de elsősorban a ve­zető kommunisták kötelessége. E feladat megoldásának mindig, de most különösen, amikor az egész országban kibontakozik a Hazafias Népfront tömegmozgalma — nagy jelentősége van. Minden eddiginél nagyobb, szélesebb tömegeket átfogó politikai munkára van szükség a ta- nácsvál-asztások során. A közeli na­pokban a megyében hatezernél több tanácstagot jelölnek a gyűléseken ami azt is jelenti, hogy ennyi gyű­lés lesz. Ezen kívül a kisgyűlések és más választási tömegmegmozdulások ezernyi lehetőséget adnak a politikai munkára. Ezt a politikai tömegmun ka megjavítására és a további ered menyek megalapozására jól kell fel használni. Arra kell felhasználni ; többi között, hogy elsősorban falun erősítsük a pártszervezeteket, hogy becsületes, a párt ügyéért lelkesedni és dolgozni tudó parasztokat állít­sunk úgy is a párt ügye mellé, hogy felvehessük őket a párt tagjainak tagjelölteinek sorába. A falusi pártszervezeteket lét­számban, munkabírásban, politi­kai öntudatban megerősíteni dön­tő feladat és ennek a munkának megkezdésére igen alkalmas a jelenlegi időszak. A politikai munka fellendülésének párosulnia kell a falusi pártszerve­zetek megerősítésével. Csak így jutunk előbbre a mezőgazdaság fej­lesztésének útján. Ezért már ma valóra kell váltani a Központi Vezetőség útmutatását, hogy a kommunisták menjenek a tö­megek közé, ismertessék, magyaráz­zák a párt politikáját, a Hazafias Népfront jelentőségét, szerepét, programját, a soronlevő feladatok el végzésének jelentőségét, az új sza­kasz célkitűzéseit és hogy ki mivel járulhat hozzá végrehajtásához. A feladatok elvégzésének másik nagyon fontos része, hogy pártunk minden tagja megértse és egyönte­tűen értelmezze pártunk és kormá­nyunk határozatait és egyemberként szálljon síkra érte. Ez mindenek­előtt a megyei pártbizottság felada­ta, amely az elmúlt időben gyakran elhanyagolta a pártszervezetek tájé­koztatását a legfontosabb politikai és gazdasági kérdésekről —' azok je­lentőségét nem. magyarázta meg a pártaktívának, a kommunisták ezrei­nek. Nem gondoskodott eléggé ar­ról. hogy szüntelenül javuljon a po­litikai munka, érvényesüljön a kom­munisták élenjárása, erősödjön pár­tunk egysége, mindenki megértse és helyesen értelmezze pártunk politi­káját. senki ne ingadozzon, amikor annak végrehajtásáról van szó. kommunisták élenjárását, példamu tatását, harcosságát A kommunistáknak kell élenjár­ni a nép ügyének szolgálatában, a tervek tellesítésében, a minő­ség javításában, az önköltség csökkentésében, a termelékeny­ség emelésében, a pazarlás meg­szüntetésében. az államnolgari kötelezettségek teljesítésében, mert csak így tudják magukkal ragadni a pártonkívülieket. Ezt csak akkor érjük el, ha a kom­munistákat is minden nap felvilágo­sítjuk, neveljük a feladatok elvégzé­sére. A Központi Vezetőség csak akkor tudja megoldani nagy országos fel­adatait, ha célkitűzéseiben egy em­berként követi a párt sokezer szer­vezete és több százezer párttagja. Feladatunk, hogy az eddiginél job­ban mozgósítsuk a megye közel ezet pártszervezetét és több mint 24 ezer kommunistáját az előttünk álló fel­adatok megoldására. Erre minden lehetőségünk megvan, mert pártszer­vezeteink, kommunistáink az elmúlt 10 évben mindig híven követték a pártot, a Központi Vezetőséget és mégmkább ezt teszik most. amikor ilyen lelkesítő feladatok megoldása áll előttünk. További előrehaladásunk fontos feltétele a párt és állami fegyelem megszilárdítása. A Központi Vezető­ség határozatát minden kommunis­tának a maga területén végre kell hajtani. A pártban a vitának addig van helye, amíg a feladat elvégzésé­Ezzel együtt véget kell vetni ann* az egyes elvtársaknál elharapódzó! helytelen nézetnek, -hogy „mind* hiba fentről ered, mi nem vagya* hibásak, mi kifogástalanul dóig' zunk.1' Ebből a helytelen nézeti fakad, hogy egyesek akkor is a 1* sőbb szervek munkáját bírálják, a* kor saját mulasztásaikról van & viszont az önkritikát, a saját hioáj- elismerés^ mellőzik. Számos helyen szükséges, a P* belső fegyelmét is tovább javítaf igényesebbnek kell lenni a párt-1 -kormányhatározatok végrehajtását meg kell követelni azok teljesíti Ahol a jó szó nem használ, o.l & kell a f e lelős-ségre v oná ssal mi* Dárt, mind állami területen egyar# Ha szükséges, ki kell cserélni egf párt, állami és gazdasági funkció5 ri-usokat és helyükbe alkalmasat^ állítani. Ismeretes az elvtársak eV hogy az utóbbi időben a megye pt apparátusában számos, szükség személyi változást hajtottunk véP beleértve a megyei párt-végrehs? bizottságot is. A sellyei járási pé*' végrehai tóbizottságot csaknem tel) sen leváltottuk, kicseréltük a szií* vári járási párt-végrehajtóbizotts felét, új erőkkel erősítettük a p®| járási, komlói, pécsváradi párt-** rehajtóbizottságokat és más pártsí veket. Ahol az ügyek huzamos^ időn át rosszul mennek, további» kénytelen vagyunk így cselek^ mind a párt, mind az állami szerv* nél. Ha valamikor szükség volt, ma kétszeresen szükség van arra, hogy minden kommunista, elv- hű. szilárd legyen és keményen fellépjen azokkal szemben, akik az új szakasz feladatainak vég­rehajtásában ingadoznak. Az elvi egység a párt egységének legfontosabb része. E nélkül nincs ’és nem is lehet meg az akarat és cselekvés egysége. Elevenebb, közvetfenebb kapcsolatot a tömésekkel Sürgős feladat, hogy tovább javít­suk a vezetés módszerét, az irányító munkát, mert kemény, határozott vezetés hiányában minden igaz ügy kudarcra van ítélve. Nálunk sok he­lyen a párt, de különösen állami és gazdasági területen fegyelmezetlen­ség, a határozatok, utasítások végre1 nem hajtása, tehetetlenség, nem aka­rás, bürokratizmus jellemzi a veze­tést. Sok a telefonon, a papíron ki­adott utasítás és „szempont”. A ve­zetők egy része, beleértve az M. B. néhány tagját, is, kevés segítséget nyújt helyszínen a feladatok elvég­zéséhez. Több vezető sokkal többet ül az íróasztal mellett, mint ameny- nyi szükséges és egyesek még min­dig nem szívesen mennek oda, ahol nehézségek, bajok vannak, vagy »népszerűtlen“ feladatot kell elvé­Az olyan elvtársakat, akik képi* lenek megérteni a párt politika' ját, az új szakasz követelmény*' és nem tudnak, vagy nem akar nak érte lelkesedéssel küzdcá fent és lent egyaránt el kell ti' volítani. Az igaz ügy érdeke ezt parancsod megköveteli! Úgy gondolom, hof! pártaktíva ezzel teljesen egyet#1 Amikor felelősségre vonjuk *• kát, akik nem hajtják végre a rá? vonatkozó határozatokat, bátrat# előléptetjük, kitüntetésre terjeszd azokat, akik kitűnnek az új szak* politikájának megvalósításáért f°; harcban. Az elmúlt hónapok W nyitják, hogy ilyen új, lelkes W sok van és mind több lesz. A mi pártunk politikája hely2* A mi pártunk erős és egység** Ha elkövetünk nagy munkái'* során hibákat, nem félünk az*1 kát beismerni, — ez a beismer** a párt erejét és nem gyenge** gét mutatja, — a dolgozó népi támaszkodva rövidesen kijavítja* hibáinkat és egyenesen n>* gyünk tovább a megjelölt és * ncp által helyesnek tartott úto5 Biztosan vezet minket a Párt A ponti Vezetősége és a Politikai zottság. Mi az elmúlt tíz évbe5 jelenleginél nehezebb feladatok5* megoldottunk. Van elég erőnk tapasztalatunk ahhoz, hogy a j®‘ legieket is megoldjuk. VI. Megyénk harcos munkásosztálya, dolgos parasztsága, jól képzett értelmiség* szorgalmas kisemberei győzelemre viszik az ú j szakasz célkitűzéseit Pécsett, és a megyében számos pél­da van mind a múltból, mind a je lenből, hogy dolgozó népe lelkesen, odaadóan tud küzdeni, amikor a haza, saját sorsa ügyéről van szó. A nagy feladatoknál mindig egy emberként fogott össze a megye magyar, délszláv és németajkú lakossága. Ilyen összefogás számos eredményt hozott, ami a város és a megye tör­ténetének aranylapjaira került. A baranyai haladó hagyományok mindig arra tanították a megye né­pét, hogy a haza, a dolgozó nép ügyéért érdemes és' szükséges az összefogás, mert csak így születhet eredmény, győzelem. Az elmúlt 10 év alatt erőt merített ezekből a ha­ladó hagyományokból is megyénk népe. Tíz év egy nemzet több mint ezer éves történelmében röpke perc. Mégis az elmúlt 10 évben annyi nagyszerű példáját találhatjuk sző­kébb hazánkban is a lelkesedésnek, az odaadásnak, a kommunista példa- mutatásnak és helytállásnak, hogy azokból erőt meríteni, példát venni további munkánk nagyob eredmé­nyét is jelenti. Innen indult Pécsről a hároméves terv két és fél év alatti befejezésé­nek nagyszerű mozgalma, amelyet megelőzött a legendás emlékű szén­csata, ahol a kommunista péld-’? tatás, a munkásosztály helytáll' nak ereje győzelmet aratott. Eh®* rongyosan, fázva, de fogát összs rltva, akaratát megsokszorozva • gozott a megye bányáinak, üz<P nek munkássága, hogy felépülj®1!, ország. Amikor a nagy nehéz^j csüggesztették a , fáradt, nélk8? embereket, amikor elernyedt a? a kommunisták öntöttek új eP" emberekbe és azok magyar8, meg, hogy nincs helye a csügge|J nek, felül kell kerekedni rajta,Jj csak így győzhet ügyünk. A E szervek ezer szemmel figyelték, Z hol kell segítem, hol van száj példamutató tettre, az okos, fe" gosí tó szóra. Ez a hallatlanul erős akarat^ kesítő példamutatás, a párt szav' egyre jobban elmélyült hit meg dította, tettekre lelkesített', megye dolgozó parasztságát is, 8‘, orriberfeletti nehézségeket legyj indította meg a termelést a a érvényesen sajátjává lett i°. 1945-ben szájától vonta el a magot, hogy a következő évbe® gyen az országnak kenyere, h“ megyét is bejárt, hogy pótolj8 pusztult állatállományát. E nagy munkában tettekkel , mellette szövetségese, a műnk»* (Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom