Dunántúli Napló, 1954. október (11. évfolyam, 234-259. szám)

1954-10-17 / 247. szám

»5* OKTOBER 17 NÄPCÖ 3 A tanácsválasztási jelszavai NEMZETKÖZI SZEMLE A szovjet-kinai megállapodásról ■kozó jogos és törvényes igényét is. A japán kérdés A iegelvakultabb amerikai hábo­rús köröknek a szovjet-kínai egység ilyen újabb demonstratív megnyil­vánulásának hideg zuhanyára volt szükségük, hogy kijózanodjanak a szovjet-kínai „egyenetlenségekre“ alapított vágyálmaikból. Az amerikai Washington Post a Szovjetunió és Kína barátságának és együttműködé­sének jelentőségévei foglalkozva odáig megy, hogy felhívja a nyugati hatalmakat: „saját létük érdekében“ teremtsenek hasonló együttműködést egymás között. Ahhoz azonban, hogy ezt a nyugati hatalmak meg tudják tenni, az kellene, hogy például az Egyesült Államok megszüntesse a parancsolgatás és a zsarolás politi­káját „szövetségeseivel" szemben, le­mondjon angliai, franciaországi* olaszországi, izlandi, japáná, stb. ha- ditámaszpomtjairól és általában ezen országok többségének katonai meg­szállásáról. Mindezeken kívül még az is elkerülhetetlenül szükséges volna, hogy az imperialista hatalmak beszün tessék a világ újrafelosztásáért, & piacokért és a nyersanyagforrások kirablásáért egymás között vívott ádáz harcot. Ha az imperialista ha­talmak mindezt meg tudnák tenni, megteremthetnék egymás között a szovjet-kínaihoz hasonló együttműkö­dést — akikor azonban az imperia­lista hatalmak nem lennének impe­rialista hatalmak .. A Washington Postnak ez a vágya­kozása a harmonikus együttműködés után nem utolsó sorban azoknak a sorozatos kudarcoknak a következ­ménye, amelyeket az Egyesült Álla-“ mák diplomáciája az utóbbi időben elszenvedett, a többi között a Távol­keleten is. Csak nemrégiben kísérelte meg a* Egyesült Államok, hogy elsősorban a Kínai Népköztársaság valamiféle „bekerítésére“ agresszív délkelet­ázsiai tömböt hozzon létre. Az Egye­sült Államok genfi elszigetelődése után azonban ismét megmutatkozott* hogy az ázsiai népek többsége nem támogatja a háborús paktum politi­káját. Az ázsiai népeknek sokkal in­kább megfelel az a politika, amelyet a mostani szovjet-kínai megállapodás állít ezzel szembe: a békés együtt­működés politikája. Ez a politika nyilvánvalóan széleskörű visszhang­ra talál Ázsiában s a két nagy nép megbonthatatlan szövetségének és barátságának ereje gigantikus mág­nesként tömöríti maga köré Ázsia és az egész emberiség legjobb érőit, a nemzetközi feszültség csökkentéséért, a békés egymás mellett élés elvének val óraváltásáért, a nemzeti füg- I getlenségért vívott harcban. ban már 529 millió amerikai dollár volt. A nyugati sajtó ma már egé­szen világosan arról ír, hogy ha Ja­pán gazdasági életében a jelenlegi irányvonal tovább tart, bizonyosra vehető az összeomlás. A japán közvélemény mind széle­sebb körei követelik független poli­tika folytatását, valamint a Szovjet­unióval és Kínával való normális kapcsolatok kiépítését és általában a külkereskedelem minden oldalú fej­lesztését. A „Mainici" című befolyá­sos burzsoá lap nemrégiben ezt írtai „Most, amikor olyan hatalmas vál­tozások mennek végre a világkeres­kedelemben, Japán, ha nem áll ré­sen, könnyen hoppon maradhat... A kommunista országokkal való keres­kedelem Japán számára életbevágó szükségszerűség." A kérdés politikai oldala természe­tesen Japán szempontjából legalább olyan jelentős, mint a gazdasági. Ja­pán joggal tarthat ugyanis attól, ha továbbra is vakon követi az amerikai háborús politika diktátumait, — hogy az Egyesült Államokkal együtt, an­nak gyűlölt csatlósaként, teljesen el­szigetelődik az ázsiai országok több­ségétől. Éppen ezént érthető, hogy — mint a tokiói „Hokkadió Szimbun“ jelentette, ,.a Japánhoz való viszony­ról szóló szovjet-kínai közös nyilat­kozat nagy visszhangot keltett Ja­pánban. Az üzleti körök többsége .;: azt a kívánságát fejezi ki — tudósít tovább a japán lap — hogy ezt a nyilatkozatot használják fel Japán­nak a Kínai Népköztársasággal és a Szovjetunióval való diplomáciai kap­csolatok rendezésére." Ez a visszhang is arról tanúsko­dik, hogy a mostani szovjet-kínai kö­zös nyilatkozat a Japánban kibonta­kozó függetlenségi törekvések újabb nagy lehetőségeit nyitotta meg. 1. Éljen a Hazafias Népfront: a magyar népi erők egységes, ország­építő mozgalma! 2. Hazánkban minden hatalom a fdolgozó népé! Eró'sítsd a nép hatalmát! Szavazz a népfront jelöltjére! 3. A néphatalom a tanácsokra épül. Erősítsd szavazatoddal! 4. A nép legjobbjait jelöljük a tanácsokba! 5. Minden igaz hazafi adja szava­zatát a népfront jelöltjére! 6. Az új tanácsokkal a bürokrá­cia ellen, a jobb államigazgatásért! 7. Tíz év eredménye: háborús ro­mok helyén virágzó szabad élet, urak országából dolgozók hazája! Szavazz a népfront jelöltjére! A létszámcsökkentés során elbocsá­tott dolgozóknak az új munkakörök­ben való el helyezkedéssé 1 járó át me­neti nehézségek csökkentése érdeké­ben a minisztertanács a következőket rendeli; 1. paragrafus 1. Annak a dolgozónak a részére, akinek munkaviszonyát az 1954. évi október 16. napja után a racionali­zálással kapcsolatban felmondással megszüntetik, a vállalat (hivatal), intézmény, a felmondási illetményt kétszeres összegben köteles kifizet­ni. . 2. Annak a dolgozónak a részére, akinek munkaviszonyát a racionali­zálással kapcsolatban az 1954. évi július hó 1. napja és október hó 16. napja közötti időben történt felmon­dással szüntették meg és az 1954. évi október hó 16-án munkaviszonyban nem áll — kérelmére — köteles a vállalat a már korábban kifizetett felmondási illetménnyel azonos ösz- szeget kifizetni. A dolgozó azt, hogy elhelyezkedni nem tudott, a munka­könyv felmutatásával igazolja. 2. paragrafus Annak a dolgozónak a részére, akit az 1954. évi július hó l. napja után a A. J. Visinszkij, az ENSZ-közgyű- lés 9. ülésszakán résztvevő szovjet küldöttség vezetője október 15-én le­velet intézett Van Kleffenshez, az ülésszak elnökéhez. A levélben kéri, hogy tűzzék az ülésszak napirendjé­re, mint sürgős és fontos kérdést, „a Kínai Népköztársaság elleni agresz- szív cselekmények és az Egyesült Ál­lamok hadiflottájának felelőssége ezekért a cselekedetekért“ című pon­tot. Á. J. Visinszkáj a szóbanforgó kér­déssel kapcsolat Pan a levélhez mel­lékletként magyarázó feljegyzést és határozati javaslatot csatolt. A Kínai Népköztársaság elleni ag­resszív cselekményekkel és az Egye­sült Államok hadiflottájának e cse­lekményekért való felelősségével kapcsolatban beterjesztett szovjet ha­tározati javaslat a következőképpen hangzik: „A közgyűlés, megállapítva, hogy az utóbbi időben a koreai háború be­szüntetésének és az indokínai béke helyreállításának eredményeként kedvező feltételek alakultak ki a .többi megoldatlan nemzetközi kér­8. Védd a békét: népünk hatalmát, hazánk függetlenségét! Szavazz a népfront jelöltjére! 9. Szilárd nemzeti egység: béke, jólét, függetlenség! Szavazz a Ha­zafias Népfront jelöltjére! 10. Éljen népünk harcban és or­szágépítésben kipróbált vezetője, a magyar munkásosztály! 11. Virágzó mezőgazdaság a nép­jólét alapja. Éljen a dolgozó paraszt­ság! 12. Éljen és erősödjék boldog .jö­vőnk biztosítéka, népi demokráciánk szilárd alapja, a munkás-paraszt szövetség! 13. Éljen a hazánk és népünk gaz­dasági és kulturális felemelkedéséért racionalizálás végrehajtása érdeké­ben alkalmazotti munkakörből ala­csonyabb fizetéssel járó munkakörbe helyeztek, illetve helyeznek át, a vál­lalat köteles egyszeri bérkiegészítés­ként az áthelyezést megelőző hónap­ban elért teljes kereset és az új mun kahelyén az első hónapban elért teljes keresete közötti különbözeiét kifizet­ni. 3. paragrafus 1. A racionalizálás miatt történt felmondás esetén a dolgozó munka­könyvébe („felmondás a vállalat ré­széről racionalizálás miatt") bejegy­zést kell írni. 2. A jelen rendelet hatálybalépése előtt racionalizálás miatt történt fel­mondás esetén a dolgozó kérelmére a vállalat köteles a munkakönyvbe történt bejegyzést az (1) bekszdés szerint módosítani. 4. paragrafus. A munkaviszony folyamatosságát — ideértve a társadalombiztosítás területét is — nem szakítja meg az 1954. évi július hó 1. napja után a racionalizálás miatt történt felmon­dás, feltéve, hogy a dolgozó munka- viszony megszűnésétől számított hat hónapon belül elhelyezkedik dés rendezésére és a nemzetközi fe­szültség további enyhítésére, aggo­dalommal látja, hogy Tajvan sziget és a Kínai-tenger térségében az Egyesült Államok által ellenőrzött fegyveres erők részéről agresszív cse­lekmények történnek, e cselekmények új háborús tűzfészekké változtatják e térséget és komolyan fenyegetik a békét; azt is megállapítja, hogy az említett térségben állomásozó fegy­veres erők részéről a nyílt tengeren kalóztámadások történnek különböző országok kereskedelmi hajói ellen, e hajókat elfogják, legénységük ellem durva erőszakot követnek el. A köz­gyűlés elítéli ezeket a Távol-Kelet békéjét és biztonságát veszélyeztető agresszív cselekményeket és ajánlja az Egyesült Államok kormányának, amelyet felelősség terhel az e tér­ségben kialakult helyzetért, tegye meg a szükséges intézkedéseket az említett agresszív cselekményeknek, valamint a különböző országok ke­reskedelmi hajói ellen végrehajtott kalóztámadásoknak beszüntetése ér­dekében,“ dolgozó értelmiség! 14. Magyar nők! A békéért, csalá­dotokért, gyermekeitekért, szavazza­tok a népfront jelöltjére! 15. Fiatalok! Uj választó polgárok! Éljetek választójogotokkal! 16. A kormány politikája — a dol­gozó nép politikája! Éljen népköz- társaságunk kormánya! Éljen a dol­gozó nép és a kormány egysége! 17. Éljen a nemzeti egység élhar­cosa, a népjólét, a szocialista építés szervezője: a Magyar Dolgozóik Párt­ja! HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁGOS ELŐKÉSZÍTŐ BIZOTTSÁGA Néhány napja az a megállapodás áll az egész világsajtó érdeklődésé­nek középpontjában, amely Peking- ben jött létre a Szovjetunió kormány küldöttsége és a Népi Kína kormánya között. Méltán foglalkoznak most ép­pen ezzel, mint a nemzetközi élet egyik legkiemelkedőbb eseményével, hiszen az emberiség egyharmadát kitevő két nagy nép megbonthatat­lan barátságának és együttműködésé­nek újabb megpecsételéséről van szó. A két baráti nép képviselőd meg­állapodtak abban, hogy a Szovjet­unió kivonja csapategységeit az ed­dig közösen használt Port Arthur haditengerészeti támaszponti ól és azt minden felszerelésével együtt a Kí­nai Népköztársaságnak adja át; úgy­szintén teljesen kínai kézbe mennek át az 1950-ben és 1951-ben alakult vegyestársaságok; megállapodtak két új fontos vasútvonal építésében Kína és a Szovjetunió között; megállapod­tak a két ország közötti tudományos, műszaki együttműködésben. S mind­ezek betetőzéseként a Szovjetunió öt- százhúszmállió rubel hosszúlejáratú hitelt nyújt Kínának és segítséget ad további tizenöt ipari vállalat épí­téséhez. Már a puszta felsorolás is a két hatalmas ország növekvő barátságá­nak impozáns képét nyújtja. Ez a megállapodás a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság között 1950-ben létrejött barátsági, szövet­ségi és kölcsönös segélynyújtási egyezmény megerősítését, elmélyíté­sét és kiszélesítését jelenti; s ezért fontos tényező nemcsak a Távol­kelet, hanem az egész világ békéjé­nek biztosítása szempontjából. A Szovjetunió és Kína nyolcszáz millió lakosának egységes fellépése a béke mellett, a nemzetközi po­rondon — olyan erő, amely elkerül­hetetlen kudarcra ítéli a háborús ka­landorterveket. A két kormány ál­lást foglalt az Egyesült Államok Kí- na-ellenes támadó politikájával, ezen belül Taivan amerikai megszállásá­val és a Csang Kaj-sek féle klikk­nek nyújtott támogatásával szemben. A közös nyilatkozat síkraszáll Korea békés egyesítésének mielőbbi meg­oldása mellett. Mindez mutatja, hogy a két hatalmas nép teljesen egységes az imperialista háborús politika pro­vokációs kísérleteinek visszaverésé­ben. Ez az egyezmény növeli a Kí­nai Népköztársaság tekintélyét és súlyát, azáltal, hogy a hatalmas szov jet állam még fokozottabb mérték­ben, mint eddig teljes erejével ott áll a Népi Kína nemzetközi követelései mögött, beleértve a Taivanra vonat­Nagy nemzetközi jelentősége van a Pekdngben létrejött megállapodás­nak abból a szempontból is, hogy utat mutat, olyan megoldatlan és bonyolult probléma rendezéséhez, mint a japán kérdés. Különösen figyelemreméltó a kö­zös nyilatkozatnak az a passzusa: „A két kormány azt a kívánságát fejezi ki, hogy lépéseket tesz a Japán iránti kapcsolatok normalizálása céljából és kijelenti: Japán teljes támogatásra fog találni abban a törekvésében, hogy politikai és gazdasági kapcso­latokat teremtsen a Szovjetunióval és a Kínai Népköztársasággal épp­úgy, amint teljes támogatásra fog találni minden olyan lépése, amely békés és független fejlődése feltéte­leinek bizonyítására irányul." A két kormány tehát elérkezettnek látja az időt a Japánt érintő kapcso­latok rendezésére. Ezt az a körül­mény indokolja, hogy miként egész Ázsiában, Japánban is új helyzet van kialakulóban. Érdemes rövid visszapillantást vetni ennek előzmé­nyére, s az új helyzetet előidéző er­jedési folyamat néhány tenyéré. v' A koreai háború kitörésekor, Ja­pán még az amerikai anyahajó sze­repét játszotta. Az amerikai érdekek szolgálatában feltámasztott Japán imperializmus azonban egyre elége­detlenebb a rákényszerített hátrányos helyzettel. A koreai háború alatt a japán gazdasági életnek adott ame­rikai injekció hatása gyorsan elmúlt. Feltárult a sanfranciscói külön béke­szerződéssel Japánra kényszerített gyarmati helyzet elviselhetetlen sú­lyossága. Japán ma csak Amerika engedé­lyével és személyes felügyelete alatt kereskedhet. Ennek következménye, hogy külkereskedelmi deficitje 1953­lásán. amelyet október 26—29 között a tatabányai népházban tartanak, csupán nyereménnyel száztizenhét- ezerkettő&záz kötvényt sorsolnak ki negyvenhétmilUónyolcszáxnegyven- .nécyeserayolcszáx forint értékben. A nyeremények mellett kflaicma^ haromezerhétszáz kötvényt névértékű­ben sorsolnak kL A IL Békekölcsön ötödik sorso­lásán összesen kettöszáztizeeerkilenc- száz kötvényt sorsolnak ki hatvan- hatmiHióötszázhatvannégyezerszázAt- ven forint értékben. Miért rekeszük ki hazánkat az ENSZ-bal ? A Pécsi Mezőgazdasági Szerárugyár dolgozóinak levele a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Elnökségének Mi, a Mezőgazdasági Szerárugyár (Pécs) dolgozói örömmel és lelkesedéssel vettük tudomásul kormá­nyunk illetékes helyen tett abbeli követelését, hogy országunkat vegyék fed az ENSZ tagjai sorába. Üzemünk 169 dolgozója nevében kormányunk eme lépésével teljes szolidaritást vállalunk és követelé­sünk tolmácsolásáért, — mely a mi kívánságunkat fejezi ki, — mindenkor mánaen támogatást megadunk. —: Teljesen egyetértünk kormányunk nemzetközi politikájával, annak megvalósításában teljes bizalommal ál­lunk kormányunk mögött. * Üzemünk dolgozói az idei év első kilenc -hónapjában terveiket mindenkor túlteljesítették. Szorgalmas munkájukkal arra törekszenek, hogy első ötéves tervünket november 15-re befejezzék. Mindezek azt bizonyít, ják, hogy üzemünk dolgozóinak fogadalma és ígérete, nemcsak szó, nemcsak felajánlás, hanem komoly helyt, állás, amelyre számítani lehet. Országunk más üzemeiben is hasonló a helytállás. Elmondhatjuk, hogy egész hazáinkban békés, szorgalmas építőm unka folyik, a szebb és még boldogabb jövendőért. Ahol pedig így mun­kálkodnak, ott nem háborúra, vagy más népek elnyomására készülnek, hanem békés, jószomszédi együtt­élésre. Mindezek tudatában érthetetlen előttünk, hogy hazánk miért nem kap helyet az ENSZ-ben? Miért re­keszük ki az őt megillető helyről? Miért nem szólhat bele a nemzetközi politika üámyításába és a békés együttélés biztosításának megtárgyalásába? Kérjük korqiányunkiat, hogy adijon erélyes hangot az ENSZ-be való felvételünk kérésének. Jelentse ki, hogy ez a békevágyó, szorgalmasan építő magyar dolgozó nép határozott kívánsága. Nem közömbös szá munkra a jövőnket érintő nemzetközi politika alakulása, így annak kialakításában mi is hallatni kívánjuk a szavunkat más nemzetek mellett. Nem dönthetnek, nélkülünk, bennünket is érdeklő fontos kérdésekben. Kormányunk politikájával teljes mértékben egyetértünk. A nemzetközi kérdésekben elfoglalt állás­pontját a legmesszebbmenőkig és minden eszközzel támogatjuk. Kérjük kormányunkat, hogy bizalmunk tu­datában kövessen el mindent felvételünk érdekében és folytassa dolgozó népünk békéjének és biztonságának eddig is következetesen követett politikáját. Újlaki Károly Matakovics János Keszi Gézáné párttitkár váll. igazgató békebiz. titkár Kiss Józsefné Márkus Mária ü. b. elnök békebiz. elnök A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának rendelete a racionalizálással kapcsolatos létszámcsökkentés során elbocsátott dolgozók helyzetének könnyítéséről A. J. Visinszkij levele az ENSZ-közgyűlés 9. ülésszakának elnökéhez 5. paragrafus. (1) Az 1954. évi július hó 1. napja után a racionalizálással kapcsolatban történt felmondás esetén a dolgozó, illetőleg igényjogosult családtagja a betegségi biztosítás folytán járó szolgáltatásokra — a táppénz kivé­telével — valamint a családi pótlék­ra újabb elhelyezkedéséig, legfeljebb azonban a munkaviszony megszűné­sétől számított hat hónap elteltéig továbbra is ugyanúgy jogosult, mint­ha munkaviszonyban állna. Nem al­kalmazható ez a rendelkezés akkor, ha a dolgozó nyugellátása alap­ján e szolgáltatásokra jogosult. 2. A betegségi biztosítás szolgálta­tásaira való jogosultság megszerzése szempontjából az (1) bekezdésben megjelölt időt nem lehet munkavi­szonyban töltött időnek tekinteni. 6. paragrafus 1. A jelen rendelet 1. 2. paragra­fusának intézkedéseiből eredő költ­ségeket a vállalat béralapjának a tér here kell elszámolni. A második pa­ragrafusban említett bérkiegészítést, ha a dolgozót más vállalathoz helyez­ték, az áthelyező vállalat köteles ki­fizetni. 2. Jelen rendelet kihirdetése nap­ján lép hatályba. Újra kiéleződtek az ellen­tétek a bonni kormány­koalíció pártjai között Adenauer csütörtökön titkos ülés­re hívta össze a nyugatnémet kor­mányt. A kancellár a tanácskozáson sikertelen kísérletet tett, hogy áthi. dalja a koalíciós pártok között újra kiéleződött ellentéteket. A mostani ellentéteket az robban­totta ki, hogy a Keresztény Szociá­lis Unióhoz tartozó Schäffer pénz­ügyminiszter és Strauss tárcanélküih miniszter a bajorországi tartomány- gyűlési választások előtti kampány során durva támadást intézett a Sza­bad Demokrata Párt ellen, amelynek elnöke, Thomas Dehler, több ízben négyhatalmi értekezlet mielőbbi össze, hívását és nyugatnémet—szovjet tár­gyalások felvételét követelte. Adenauer a sikertelen „békítési kísérlet” után hétfőre újabb bizal­mas minisztertanácsot tűzött ki, hogy közvetlenül a nyugatnémet újrafel- fegyverzés kérdésében tartandó pá­rizsi tárgyalások előtt legalább lát­szólagos egységet teremtsen kormány koalíciójának széthúzó pártjai kö­zött Száztizenhétezerkettőszáz nyeremény a tatabányai sorsoláson A II. Békekölcsön ötödik serso-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom