Dunántúli Napló, 1954. október (11. évfolyam, 234-259. szám)
1954-10-14 / 244. szám
1954 OKTOBER 14 NAPCÓ s Mit tapasztaltam a Szovjetunióban? Életem legnagyobb kitüntetése -volt, hogy tagja lehettem annak a magyar delegációnak, amely a mező- gazdasági kiállítás alkalmával kint ;járt a Szovjetunióban. Mikor átléptük a határt, úgy éreztük magunkat, mintha egy más világba jutottunk volna. Ameddig a szem ellátott, mindenütt gyönyörűen Megművelt földeket és egészségesen zöldelő vetéseket láttunk. A háromnapos utazás alatt egyetlen percre som tudtunk elszakadni a vonati ablaktól. Harmadik nap a délutáni órákban egyszerre feltűnt Moszkva, a Lenin- hegyi Lomonoszov egyetem hatalmas épületével, amely minden elképzelésünket felülmúlta. Még aznap este kimentünk a Mezőgazdasági Kiállításra. Maga a kiállítás 380 hektár területen fékszik. A pavilonok és általában minden építkezés egyben nagyszerű művészi alkotás is. Az esti fényárban úszó kiállítás pano- rámája olyan csodálatos volt a sokszínű szökőkútjaival, hogy percekig álltunk mozdulatlanul a művészi összhang szépségének hatása alatt. Másnap megkezdtük tanulmányunkat és sorra látogattuk a szövetségi Pavilonokat, majd a gépesítési részleget. Tanulmányoztuk a világ legkorszerűbb mezőgazdasági gépeit. Megtaláltunk itt a legegyszerűbb lovasekétől kezdve, a legkorszerűbb kombájnokig és a mezőgazdaságban alkalmazott repülőgépekig minden er°- és munkagépet. A kiállításon a mintagépállomás lanulmányozása alkalmával megismerkedtem a Bostamszki járás, Gos- lanszki-gépállomása igazgatójával, Sz. T. Koszko elvtárssal. Kérésemre elmondotta a saját gépállomásának szervezeti felépítését. A gépállomás kát kolhoznak dolgozik, összterületük 26.826 hektár, ebből szántó “1-870 hektár, a többi rét, erdő és legelő. Magának a gépállomásnak 78 traktora van, ebből 42 lánctalpas, 119 traktoros, 29 kombájn, s ugyan- arMyi kombájnvezető, 24 brigádve- zető, 12 kihelyezett agronómus, 7 ^technikus, két állatorvos, 10 mérnök és mechanikus, 25 műhelymun- kas dolgozik náluk. A könyvelőgárdát úgy szervezték jbeg, hogy van a gépállomásnak egy könyvelő részlege, amely állandóan a kolhozokat járja és minden segít- séget megad a kolhozelnöknek. Kétesemre Koezko elvtárs elmondotta, hogy az 1953 évi talajmunka terve 87.100 normál-hektár volt, ezzel szemben 95.384 normál-hektárt teljesítettek. Egy műszakra .4.5 normál hektár jut és az egy normál hektárra eső önköltség 21.95 rubel, ami átszámítva 61—62 forintot jelent. önkéntelenül is összehasonlítást végeztem: a palotabozsoki gépállomás szintén teljesítette az elmúlt évi tervét, de sajnos ilyen önköltség- csökkenést nem tudtunk elérni. A múlt évben nálunk egy normálholdra 82 forint önköltség jutott. Megkérdeztem, miből ered, hogy ilyen alacsony az önköltségük. Azt válaszolta, hogy ez a gépek kapacitásának kihasználásában, továbbá a gépkapcsolásokban leli magyarázatát. Ennek az egy gépállomásnak a példája is azt mutatja, hogy a szovjet gépállomások tényleg a kolhozok felvirágoztatásáért vannak és nemcsak egyszerűen a talajmunkán és a növényápoláson keresztül tartanak kapcsolatot a kolhozokkal, hanem még az építkezéseken is segítenek a gépállomások mérnökei és mechanikusai. Az üzemanyagellátás úgy történik, hogy a gépállomás minden kampány ra megkapja a szükséges üzemanyagot és a gépállomás a kolhozoknál dolgozó brigádokhoz kiszállítja az ott elhelyezett edényekbe. A szovjet gépállomások felelnek a kolhozok növénytermelése mellett az állat- állomány egészséges fejlődéséért és az üzemi építésekért is. Felelősek a kolhozokban folyó gazdasági és nem utolsó sorban politikai munkáért. A járási pártbizottság minden gépállomásra egy-egy gépállomási felelőst bízott meg, aki elősegíti a gépállomás politikai tevékenységét. Nekünk még igen sokat kell tanulnunk, fejlődnünk, hogy olyan magas színvonalat érjünk el és olyan hatalmas segítséget adhassunk termelőszövetkezeteinknek, • mint amilyent a szovjet gépállomások nyújtanak kolhozaiknak. Igen helyes volna, ha magunkévá tennénk a szovjet gépállomások munkamódszerét. Ahhoz, hogy ezt elérhessük, elsősorban nekünk vezetőknek kell továbbképeznünk magunkat és olyanokká válni, amilyenek a szovjet elvtársak. Éreznünk kell, hogy a terv törvény és azt minden gépállomásnak teljesíteni kell, úgy ahogy azt a szovjet gépállomások dolgozói és vezetői teszik. így érjük el, hogy a mi termelőszövetkezeteinkben is bőséges lesz a termés és boldogabb az élet. Pálkuti Kérésztély a palotabozsoki élüzem gépállomás igazgatója. Megl>e7d ékaHépíront-bizotlsáa javaslatainak a megvalósítását: knl űrközpontot létesítenek a határmenti Magyarbólyon Magyarbólyon, Baranya egyik határmenti délszlávlakta községében a tanács támogatásával alig néhány nappal a Népfront-bizottság megalakulása után. már valósággá lett a bizottság munkatervének első pontja. Szerdán reggel hozzákezdtek a régi kultúrház kibővítéséhez. A Népfront-bizottság tagjainak javaslatára a gazdák fogatot, a fiatalok kézi munkaerőt ajánlottak fel az átépítésre. A tervek szerint még ezévben elkészülő kultúrközpont nagyteremből, könyvtárból és klubszobából áll majd. A magyarbólyiak nagy örömmel kapcsolódnak bele a munkába, amelynek élvonalában a Népfrontbizottság 40 tagja dolgozik. Elhatározták, amint a kultúrház megépül, szabadidejüket a község további csinosítására szánják. Vállalták, ha a tanács biztosítja a tégla-anyagot és a facsemetéket, mindegyik gazda a maga háza előtt lefekteti a téglákat, és elülteti a fát, hogy tiszta, árnyas utcák szeljék át községüket. November 7-ig 80 százalékra teljesítik őszi tervüket A harkányi gépállomás dolgozói október 4-én üzemi értekezletre gyűltek össze. Ezen az értekezleten elhatározták, hagy november 7-ig, a Nagy Októberi Forradalom tiszteletére az őszi tervüket 80 százalékra teljesítik. A gépállomás dolgozói szavukat adták, hogy az ígéretet tett követi. A sikeres munka érdekében minden erőgépnél megszervezték a váltó műszakot. Egy állandó mozgóműhelyt állítottak be, melynek élére a legjobb szerelő került, akinek egyúttal az is feladata, hogy a karbantartás elvégzésében segédkezzen. A megye összes gépállomásai vegyenek példát a harkányiaktól, hogy minél előbb teljesítsük az egész megye őszi tervéi A pécsi gazdaság doiqozóinak fogadalma: 130.000 liter tejet adunk terven felül és október 18-ra yéazünk az ősziek vetésévé'! A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére indított munkaversenyhez megyénk többszörös élüzeme, a Pécsi Állami Gazdaság dolgozói is csatlakoztak. Ünnepélyesen szocialista kötelezettséget vállaltak arra, hogy még nagyobb eréllyel munkálkodnak nemzeti ügyünk, a mezőgazaaságd terme- iés fellendítésén. Felajánlásuk, mely méltó a megye egyik legkiválóbb állami gazdaságához — a következőket tartalmazza: 1. Jövő esztendei bőséges gabonatermésünk érdekében október i8-ig valamennyi őszi kalászosunkat — megfelelően előkészített magágyba — elvetjük. 2. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom harminchetedik évfordulójára traktorosbrigádjaink a gazdaság valamennyi üzemegységében végeznek az őszi mélyszántással. 3. Gazdaságunk növénytermesztői az elhasznált talajerő visszapótlása érdekében 588 kataszteri holdat trágyáznak meg. A trágya kihordásával, elteregetésével október 30-ig végzünk. 4. Szőlészetünkben október 28-ra befejezzük a szüretet, öt ho'don új szőlőt telepítünk, melynek előmunkálatait, a trágyázást és a forgat ist november 7-re befejezzük. 5. A városi lakosság ellátásának megjavítása érdekében tehenészeink arra kötelezik magukat, hogy november 10-re egész esztendei fejési előirányzatukat teljesítik és december 31-ig 130 ezer liter tejet adnak tér, ven felül a közellátás részére. November 15-ig leszállítjuk mind a 2305 hízottsertést, amelyet ugyancsak népünk ellátása érdekében tervünk előír. 6. A termelőszövetkezeti sertéstenyésztés minőségi feljavítása érdeké, ben törzskönyvezett sertésállományunkból százötven tenyészkoca és kansüldőt cserélünk ki. 7. Silőzási tervünk 4435 köbmétert irányoz elő. Kötelezzük magunkat arra, hogy október 30-lg 6435 köbméter takarmányt silózunk le. PILINCES JÓZSEF ÖBERT BÉLA BURGERT ROBERT párttitkár ü. b elnök igazgató SOMOGYI GYULA LÁNG BÉLA főállattenyésztő főagronómus >------------- ---------Gé pállomásaink őszi munkaverseuyének eredményei október KM» A Mező és Erdőgazdasági Dolgozók Szakszervezete a, Megyei Gépállomások Igazgatóságával közösen értékelte az őszi mezőgazdasági munkákban legjobb gépállomások versenyének eredményét Az október 10-ig végzett talajmunka alapján a megye első gépállomása továbbra is a pa lotabozsoki, melynek brigádjai őszi tervüket 72 százalékra teljesítették. Megyénk élüzem gépállomása az országos versenyben is első a tervteljesítésben. Igazgató: Pálkuti Keresztély. Főagronómus: Horváth József. Főmechanikus: ifj. Zöldág Sándor. A kétújfalusi gépállomás Prókai István főagronómus és Hirt Zsig mond főmechanikus irányításával őszi terve 51.6 százalékos teljesítő sénél tart, így a bólyiak előtt a második helyezést érte el. A bólyi gép állomás, a verseny harmadik helyelappén most kell neki befulladnia, a ■t-j betyár mindenül Pedig ezt a támfát be akartam állítani — mondta a műszak alanyán, két óra előtt tíz perccel Keszthelyi Já- J10* vájár és közben réselőjével bajlódott, ámenen a gumitömlőt a fejtőkalapácshoz erősítő csa- v&rral volt valami baj. Már csak azért is meg akarta csinálni, hogy befejezhesse a megkezdett fakaszt, Kotoucsékat — a váltóharmados csapatot — beépítve fogadja a tá/mfa. No meg az sem v°lt neki mindegy, hogy lentről még vígan keletitek a réselők, — és neki egy vacak csavarral kell bíbelődnie. , Kiskovács István frontmester jön föntről, kapával húzza a szenet a csúszdába, majd tusz- c°lja lefelé a javarészt poros és ezért nehezen Ohruló „fóratot.” —■ Letakarítani fiúk! Mindjárt két óra — száll végig a hangja a fejtésen lefelé. Keszthelyi Janosra külön is rá kell szólnia. — Hagyja Jani bácsi azt a támfát. Gyerünk esc*k lefelé. . . A vájár nehezen bár, de csak otthagyja he- lVét és takarít ő is. Ez a kis mozzanat volt az, ami legjobban Megragadta a figyelmemet az András-aknai Kiskovács csapat 480 percéből. Pedig mi minden r’Mí még — azonkívül, hogy az utolsó pillanatig érmeitek, — ami nem mindenhol van így. Talán nem is kell mondanom, jó kedvvel, is nevezhetném: lázas munkakedvvel foglalok el reggel a fejtést. Megérkezésükkor nem semmi étkezés, lakmározásl Három vájár [f'gtön hozzálátott lent a csúszdaépítéshez, a töb- r*ek fent fát adtak, meg a biztosítást végezték: Oiléreltet építettek be és deszkáztak. Ezt a mun- vjút alig egy óra alatt tökéletesen elvégezték. Az y csillés, — akik közül ketten, Kökény János *s Nagy András — feltétlenül megérdemlik, hogy Megemlítsük nevüket — elfoglalták a helyüket. I vájárok is „igazi” munkájukhoz láttak. A M- ,e«c réselő szinte egyszerre szólalt meg és ver- >engve búgták végig a műszakot. Kilenc vájár, kilenc réselő? — Igen, — mondja a frontmester, — mind- *bVikük külön dolgozik. Igen hosszú a fejtésük. Lsak néha, ha éppen úgy adódik, dolgoznak pá- r°san. Lényeges különbség természetesen nincs * kettő között. Valóban a Kiskovács-csapatnál lényegében Mindegy, hogy a vájárok párban vagy külön- kiilön dolgoznak. Az eredmény sem így. sem U9V nem marad el. Hogy is maradhat el, ahol yi/an vájárok dolgoznak, mint Sudár Ferenc Nossutli-díjas, vagy Blazsek József — hogy csak 2, legjobbakat említsük a kilenc közül. Sudár Ferencről még azt is elmondjuk, hogy általában * műszak végefelé szokott megjönni a jókedve. EGY AKNA KÉT FEJTÉSE De akkor aztán igazán. Ilyenkor még énekel is, de a fejtőkalapács, vagy a balta ezért nem áll meg a kezében. Sőt. De szóljunk az eredményekről is. A csapat szeptember havi teljesítménye 107 százalék volt. Most októberben 108 százalékra állnak. 140 csille szén az előirányzatuk. Hétfőn 163 csillét szállítottak, — igaz, a plusz 23 csilléből nyolcat levonhatnak, mert kedden „csak” 132 csillét termeltek. — Gyengébb nap volt, — mondja a, csapat- vezető és nem hivatkozik objektív nehézségekre. — De ezt a pár csillét már holnap behozzuk és azonkívül is ígérek még néhányat csapatom nevében. És az sem mindegy, hogy milyen szenet küldenek a külszínre. Ezt nemcsak, hogy tudják, de eszerint is dolgozik a csapat. Nem hiába említettük meg Kökény János csillés nevét az imént. 0 a tisztántermelés őre a csilletöltésnél — és jól őrködik. Magának is használ vele, csapatának is, de azoknak is, akik az ő szenüket felhasz-\ nálják. így függ össze egy a helyszínen nem is olyan nagynak és jelentősnek látszó munkamozzanat, a termelő és felhasználó érdekével egyaránt. Az eredmények kiindulópontja azért nyilvánvalóan mélyebben rejlik. — Egy hónapja vagyunk ezen a helyen — beszél erről Kiskovács István, — de amúgy másfél éve dolgozunk már együtt. Olyan is a csapatom. mintha össze lennénk forrva, — és hogy szemléltetőbb legyen, amit mond, két mutatóujját egymásba görbítve példázza, hogy hogyan. — Mindegyikünk azon van. — minél korábban megindulni. De ehhez az kell, hogy lejövet azonnal munkához lássunk. Ezért van sokszor, hogy mi már sok csille szenet kiadtunk és más csapatok még nagyban tesznek-vesznek, csak éppen szén még nem jön náluk. Pedig — természetesen, hogy a biztonság ne szenvedjen kárt, — a szén az első, vagyis az, hogy menjen a szén. Mert világos, hogy annál hosszabb a termelés, a termelésre — réselésre és ácsolásra — fordított idő, ha minél korábban megindulunk. Hangsúlyozom azonban, hogy az egész műszak munkájának ugyanakkor meglegyenek az anyagi „kéz- alávaló” feltételei, — úgy, ‘hogy végig lehessen dolgozni azt. Es amit a frontmester nem mondott el, arról szóljunk mi. Hogy olyanná vált a csapata, mint amilyen most, ebben döntő szerepe van Kiskovács Istvánnak. Az ő vezetésének. Nem kiabál, nem ordít az embereire. Nyugodtan és magabiztosan beszél hozzájuk, De hagyja. beszélni őket is. Mérlegeli a nem „magától értetődő“ dolgokat. És így is — éppen ezért, — megvan a tekintélye a csapatban. Hallgatnak rá, megteszik, azt, amit mond. Elsősorban azért, mert tudják, — és ami még fontosabb, — tapasztalják is, hogy minden szavával és tettével csapatának, tehát mindegyikük érdekét szolgálja. * A másik fejtést, az ugyancsak András-ak- nai Farkas Ferenc csapatot csak futólag néztük meg. Elöljáróban megmondjuk, hogy nem rossz csapat ez, — hisz havi 93 százalék eredménynek számit, — de mennyivel jobb lehetne! Erre mindjárt a tegnapelőtti 80 százalékuk példa, — és ami mögötte van. Nem kutattunk hibák után, mégis sokmindent észrevettünk, ami nem helyénvaló. A fejtés felső részén az osztóvágat, illetve az új kijárat hajtása elmaradt. Ezt azonban állandó telepítéssel és fokozottabb munkatempóval hamar be lehet hozni. A fejtés biztosításában csupán egy „szépséghiba” volt. Egy fapillérrel maradt el a csapat. — Ezt holnap rendbehozzuk — mondták. A csapat tagjai panaszkodtak a másik harmados csoportra, Farkas József — Farkas Ferenc testvérének — csapatára. — ök csak szeneinek, így nekünk mi marad? Csak a biztosítás. Hogy baj van a két „testvércsapat” megértése között, az biztos. Azt sem lehet mással magyarázni, hogy Farkas Ferencék kedden két fejtőkalapácsot találtak a hátfejtésben. Ki hagyta ott... ferencék vagy Jánosék? Nehéz lenne kideríteni. Tény. hogy a lelkiismeretlen anyag- kezelésnek és a gépek megóvásának ez egyik felháborító példája. Pedig nem hisszük, hogy ne tudná a két Farkas-csapat, hogy a gép az ember egyik legfőbb segítőtársa. — De csak ha megbecsüljük. Röviden ennyiben foglalhatjuk össze a két azonos és eredményüket tekintve mégis különböző fejtésben látottakat és tapasztaltakat. Még ehhez hozzátartozik az, hogy mindkét fejtés csapata megkapja a szükséges műszaki támogatást körletvezetőjétől, — az eredmény mégis eléggé eltérő. Pedig nem is olyan régen Farkas Ferenc és Kiskovács István brigádjai mint harmados csapatok váltogatták egymást. Szakmai téren nincs is különbség a két csapatvezető között. — Amivel Kiskovács István — és ezzel csapata is — előrébb van, az Kiskovács István körültekin- tősége, szemfülessége és az, hogy többet ad a termelés mellett a biztonságra is. — Elsősorban a csapat látja a hasznát, ha a vezetője ilyen. WEIDINGER VILMOS zettje 49.4 százalékra teljesítette eddig tervét. Igazgató: Varga István. Főagronómus: Gyenis Jenő. Főmérnök: Mang Béla. Több gépállomásaink saját hibájából messzire elmaradt tervei teljesítésétől és ezért a körzetében lévő termelőszövetkezeteknél igen vontatottan halad a vetés és a mélyszántás. Tizenhat gépállomásunk közül a vajszlói a tizennegyedik: az előirányzott őszi munkáknak mindössze 29.5 százalékát végezte el. Igazgató: Molnár István. Főagronómus: Porkoláb Dezső. Főmechanikus: Szigetvári Illés. A szigetvári gépállomás 28 százalékos tervteli'esítéssel az utolsó ’előtti. Igazgató: Wiesner Jenő. Főagronómus: Margit József. Főmechanikus: Gergely 'Ferenc. A -legszégyenteljesebb „teljesítmény" a kozármislenyi gépállomásé. Mindössze 27.8 százalékát végezte el a ráváró talajmunkáknak. Egész körzetük sínyli brigádjaik lassúságát. Igazgató: Arany Tóth Tibor. Főagronómus: Nedvich Tamás. Főmechanikus: Schőniwald Miklós. Az őszi munkákban legkimagaslóbb teljesítményeket elért tíz traktoros közül az első és a második Krepsz és ifj. Kincses József, a palotabozsoki gépállomás dolgozója. Krepsz országosan is az első helyen áll. További sorrend: Fernbach Antal Szentiőrinc, Takács György Szentiőrinc. Kiss Mátyás Palotabozsok, Adamcsik Pál Palotabozsok, Kapási Sándor Szentiőrinc, Mecskei János Szentiőrinc, Maza József Szentlászió, Makai Pál Szentlászió. Az őszi idényben a következő brigádvezetők irányították a legkiválóbban a gondjaikra bízott gépeket: Erőmért János Palotabozsok, aki egyben az ország legjobb brigádvezetője is, Miltner Ferenc Palotabozsok, Dégenhardt Ádám Boly. Vörös Mihály, a pécsváradi génállomás traktoristája eddig 610 köbméter takarmányt silózott le. Teljesítményével első a megyében és kilencedik az országos versenyben. Munkásokat keresnek — Kokszművek 6 férfi segédmunkást vesz fel, 40 éves korig, havi 700—1.200 forint fizetéssel. — Beremendi Cementgyár 11 férfi kőtermelőt keres, 1200 forint fizetéssel. — A MÄV azonnali belépéssel 20<* pályamunkást, 30 vonatkísérőt vesz fel. — A Bükkösdi Ásványbánya Vállalat 20 férfit vesz fel fizikád munkára. Szállást a vállalat biztosít. — Az Útfenntartó Vállalat 50 kubikost keres 1,200—2.200 forint fizetéssel. Ugyanitt 40 segédmunkást is felvesznek. — A Téglagyári ES 1000—1600 forint fizetéssel alkalmaz munkásokat.
