Dunántúli Napló, 1954. október (11. évfolyam, 234-259. szám)

1954-10-13 / 243. szám

DUNÁNTÚLI YTLAG PROLETÁRJA! EGYEfULJETEKJ A MAI SZAMBÁN: Szovjet—bolgár közlemény (2. c>.) — Szabályozták az 1954—55. évi szerződéses termelést (2. o.) — Tettenérés (2. o.) — Mohácssziget tettekkel válaszol a pécsváradi járásnak (3. o.) — Választói gyűlések a megyében (3. o.) — Szabó Samu Kossuth-díjas művész a Hazafias Népfront kongresszusi küldötte (3. o.) — Fejlődnek megyénk nemzetiségi iskolái (4. o.) L­MDP B ARANYAM ECVEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM ARA 50 FILLER SZERDA, 1954 OKTÓBER 13 Ne csak beszéljünk, hanem cselekedjünk is! Pártunkban, gazdasági szerveink­ben a kongresszus óta különösen sok szó esik a termelékenységről, a ta­karékosságról, az önköltségcsökken­tésről, egyszóval: a párt politikájá­nak végrehajtásáról. Hasznos javas­latok, életrevaló ötletek, módszerek születnek; éles, bátor hangon bírál­nak minden határozatlanságot, elíté­lik a pazarlást. Úgy tűnik, mintha megyénk párt- és gazdasági szervei minden erejükkel az életszínvonal emelését célzó intézkedések végre­hajtásán dolgoznának. A valóság azonban mást mutat. Miközben beszélünk a termelé­kenység emeléséről, addig a minisz­tériumi iparhoz tartozó pécsi válla­latoknál 0.3 százalékkal csökkent a termelékenység, az elmúlt évhez vi­szonyítva csökkent az egy főre eső termelés: 7.2 százalékkal magasabb a termelési költség, mint a termelt áru értéke: 24 százalékkal magasabb a béi-alap. A Dohánygyárban közel három százalékkal csökkent a terme­lékenység, az önköltségi mutató ala­kulása csak azért „biztató”, mert ol­csóbb dohányt használnak fel. Min­den beszéd ellenére tovább nő a komlói bányák adóssága. Nagyon komoly tények ezek, intő figyelmez­tetés arra, hogy a beszéd helyett cse­lekedni kell. Céljaink megvalósításának nagy- szerű eszköze: a dolgozók felajánlá­sai. üzemek, bányák sorra fogadják meg: kiegyenlítik az adósságot, ol­csóbban, jobban termelnek. De szá­mos helyen az a tapasztalat, hogy az üzem, műhely számára pontosan számbaveszik a tennivalókat, a dol­gozókhoz már csak puszta általános­ságok, a szavak jutnak el. „Csökkent­sék az önköltséget”, „növelni kell a termelékenységet” és hasonlók. Ez hem elég. Az üzem, a bánya válla­lásából pontosan meg kell határozni minden dolgozónak a rá eső részt: te csillés vagy, neked ezt kell ten­ned az önköltség csökkentéséért, ne­ked pedig azt a termelékenység eme­léséért. A komlói Béta-akna dolgo­zói 10 ezer forintos famegtakarítás- ra tettek ígéretet. A bánya vezetői kidolgozták: ha a bányából kiadott, de még felhasználható fákat kiválo­gatják, jelentős megtakarítást érnek el- Ezt a frontmesterekre, csapatve­zetőkre bízták, akik ellenőrzik a vállalás végrehajtását. A pártmunkában js küzdeni kell a bürokratikus vonások ellen, az iro- dai „pártmunka” ellen. Ki a töme- Oek közé! A politikai tömegmunka triss levegőjére van szükség, a fej­tésekben, a munkapadoknál —, ott, ahol végső soron eldől a politika vég- óhajtása — magyarázzuk meg az embereknek kötelességeiket: mit, óiért tegyenek. Ha Komlón, egy teltésben megkérdezik, kj ott a nép­nevelő, legtöbb esetben nem tudják megmondani, mert nem ismerik, vagy azt mondják, hogy a párttitkár, mert az szokott velük beszélgetni. Formai­ja nincs semmi kivetnivaló a párt- tervezetek munkájában, rendszere- ®en megtartják a vezetőségi üléseket, epnevelő- és pártcsoportbizalmi- Dekezleteket, — de itt megreked a Partimunka, az ott elhangzottak nem Jutnak tovább. Sok olyan népneve- ,?re, aktivistára van szükségj mint 'arfcas János. Hogy az előbbi 10 000 orintoe famegtakarításnál marad­junk: Farkas elvtárs kiszámítja, n?*u mennyj pénzt veszítenek a bá- t'áu ól kiadott, de még használható * elherdálásával. Ha a jó szó nem Z(7?zuél, .a külszínre küldött fa kö- d ‘ kiválogatja a jókat és intézke- íii bogy alkalomadtán visszaküld­ők a fejtésekbe. Jstván-akna komoly nehézséggel d8zködik, elmaradt évi tervének Ízesítésével. Aggasztja ez a becsü- bányászokat. Hogy miért? Erre unó József népnevelő esete adja a cgjobb választ. Nemrégiben az egyik ejtésben az adósság pótlásáról be- jólgettek. „Mindegyikünknek van skolába járó gyermeke — mondotta, ~~ mit felelnek, ha a télen nem lesz Le0 szenük s elénk állnak: édes­apám, te bányász vagy, miért nem ndunk mi fűteni?“ „A hideg kór­házban talán éppen lányunk, bará­tink, testvérünk a mi hibánk miatt kerül élet veszedelembe." A kommunistáknak kell tehát irá­nyítani a dolgozók harcát a párt politikájának végrehajtásáért. Ehhez — a nevelőmunka mellett — elen­gedhetetlen a kommunista példa- mutatás. A kommunistáknak élen kell járniok a tervek túlteljesítésé­ben, a minőség biztosításában, az ön­költség csökkentésében, a termelé­kenység emelésében, a pazarlás meg szüntetésében, mert csak így tudiák magukkal ragadni a pártonkívüli dolgozókat. Mégis, számos esetben hallani arról, hogy kommunisták nem teljesítik a tervet, szemethuny- nak a hibák felett. A pécsváradi magtárépítésnél egy családiház fel­építéséhez szükséges téglát és' egyéb anyagot pocsékoltak el; a komlói I- es üzemben a gumiszalagra robban­tanak. Hol vannak a kommunisták’ Miért nem emelnek szót, mondják meg keményen, hogy milyen súlyos károkat okoznak a nép államának’ Legtöbbször azért, mert maguk is 'eszesei a pazarlásnak, mert maguk sem törekednek a termelés fokozá­sára. A kommunistákat nem jelle­mezheti a passzivitás, a közöny, a ehetetlenség, nekik mint az orszá­got vezető párt tagjainak — amely- nek eltökélt szándéka az életszínvo- nal fokozatos emelése — kötelessé- nük kíméletlenül harcolni minden lazaság ellen, amely gátolja e poli­tika végrehajtását. Ma már vannak olyan példái is a kommunista élenjárásnak. mint a gyengébbek, a tapasztalatlanabbak segítése. Ezek az elvtársak abból indulnak ki: „A kommunisták nem­csak önmaguk munkáiéért felelő­sek!” A kommunista odaadó, áldo­zatkész barátja az embereknek, baj­ban, nehézségben egyaránt mellet­tük van. „Mit segíthetnék”? — ez az első kérdése. Az ország és a ma­ga javára, a párt hasznára. Szlavek Antal két fiatal bánvásszal foglal­kozik, türelemmel tanítja őket a bá­nyászmesterség fogásaira. Fárado­zása eredménnyel jár, a két fiatal ’s hozzásegítette a csapatot, hogy ''elprémiumot kapjanak. Ez a kom­munista magatartás, amely még szo- osabbá teszi a párt és a dolgozó emberek kapcsolatát, elmélyíti a dolgozóknak a párt iránti szeretetét. megbecsülését. Ilyen eredményeket szu a kommunista példamutatás ereie. Az önköltség csökkentése, a ter­melékeny ség növelése, és egyéb fel­adatok elsősorban a gazdasági veze­tők által kidolgozott tervszerű, szer­vezeti és műszaki intézkedések út- ián valósulnak meg. Ebben is első­sorban a kommunista gazdasági ve­zetők felelősségére gondolunk, ami­kor azt mondiuk, hosrv itt is csak a már megunt beszéd folyik. A kom­bii I-es üzemben egy egész hónap­ban kihasználatlanul állt egv rakodó gép; megelőző karbantartásra 17 órát fordítottak és csak a szállító- berendezések közel nyolcezer órát álltak. A tröszt egyik leglobban gé- nesített üzemében, a II-esben igen magas a gumi és kaparószalagok üresjárata, amely nagy mértékben rongál la a gépeket. A sűrített levegő nyomása a külszínen még megfelelő de mire a fejtéshez ér már harma­dára csökken ereje a sok kifuvás miatt. Mind-mind sürgősen megol­dásra váró feladata a gazdasági ve­zetőknek, — a kommunisták példa- mutatásával. Dolaozzák ki egy-egy üzem,ben a megfelelő módszereket s gondoskodjanak azok következetes végrehajtásából, rendszeres ellenőr­zéséről. A párt fő politikája: az élet- színvonaj emelése, s a gazdasági ve­zetők ennek rendeljék alá munkáju­kat, a maguk területén találiák meg ennek eszközeit: a termelékenység emelését, az önköltség csökkentését, a minőség javítását. A Központi Vezetőség legutóbbi ülése nagyon komolyan figyelmez­tet bennünket. Ha előbbre akarunk jutni, — s előbbre kell jutnunk — akkor véget kell vetni minden szó­szátyárkodásnak s helyébe a tette­ket, a cselekedeteket kell helyez­nünk. Mondiuk csak el bátran ez- után is ötleteinket, javaslatainkat, bíráljuk a hibákat, — de utána ke­ményen, állhatatosan, határozottan minden ingadozás nélkül lássunk «nw?lÓR.xÍluk,hoz’ mert csak ebbö1 születik több és több közszükségleti cikk, gép, exportáru! A Hazafias Népfront munkájában részivenni, egyet jelent hazánk erősítésével, békénk védelmével / Hétfőn este ünnepi nagygyűlésen választották meg Baranya megye én Pécs város Nép frontbizottság át Hétfőn este műsoros ünnepi est keretében, többszáz dolgozó részvétele mellett tartotta meg nagygyű­lését a Hazafias Népfront a pécsi Nemzeti Színházban. Györkő Antal, a Hazafias Népfront helyi előké­szítő bizottságának elnöke mondott megnyitót, köszöntve az üzemek, bányák, hivatalok, intézmények dolgo­zóit, a gyűlés résztvevőit, a párt, a tanács és a tömegszervezetek megjelent vezetőit. Nagy vonalokban is­mertette a Hazafias Népfront-bizottság megalakulásának célját és jelentőségét, a népi egység és népi tevé­kenység ez új formáját. Hangsúlyozta: népi demokratikus rendszerünk építésének jelenlegi szakaszában lehető­ségünk van arra, hogy minden eddiginél szélesebben és következetesebben teremtsük meg nemzetünk haza­fias erőinek összefogását. Dr. Szabó Pál Zoltán beszéde A megnyitó beszéd után dr. Szabó Pál Zoltán, a Dunántúli Tudomá­nyos Intézet igazgatója, mint az elő­készítő bizottság egyik tagja mon­dott beszédet. Beszéde bevezető ré­szében megemlékezett azokról a ne­héz és küzdelemteljes időkről, ame­lyek a felszabadulás óta eltelt tíz esztendő során mai eredményeink­hez vezettek, hangsúlyozva, hogy e tíz esztendő forradalmi lendületének letagadhatatlan ténye, hogy a mun­kásosztály, a dolgozó parasztság és haladó értelmiség legjobbjaival váll­vetve, megsemmisítette a régi ural­kodó osztályt, megtörte annak ere­jét és kiépítette saját államhatal­mát. A kiváltságos tízezrek helyett kilenc és félmillió magyar előtt nyílt-meg az út a társadalmi és kul­turális felemelkedés felé. Ezek az élet minden területén megnyilvánuló eredmények képezik országunk mai egységének megdönthetetlen alapját. A továbbiakban a Hazafias Nép­front által kitűzött tervek és célok jelentőségét méltatva, ismertette a nemzeti összefogás nagy történelmi hagyományait és rámutatott arra, hogy a párt és kormány fejlődésünk új szakaszában politikájának közép­pontjába magát a népet, magát a dolgozó embert helyezte és a dolgo­zók jobb ellátása, életmódja, állan­dó és következetes javítása szolgá­latába állítja gazdaságpolitikáját. — A népfront — mondotta — a legszélesebb néptömegek mozgalma A népfront munkájában résztvenni egyet jelent hazánk erősítésével, bé­kénk védelmével. A népfrontban kell egyesítenünk minden hazafias erőt, a nép igaz ügye, a béke mel­lett. Mi kell a jó munkához? Elsősor­ban a párt és a kormány erőteljes vezetése, biztos kelre, az eszme irány­tűje kell hozzá. Ez azonban magá­ban még nem elegendő, ha nem já­rul hozzá az egész ország népének egységes akarata és elhatározása, a nép minden akadályt megsemmisítő hatalmas elszántsága. Front: a fegyelmezetlenekkel, a kishitüekkel szemben! Front: a termelésben, gyárban és földeken, — a takarékosságért, a jó minőségért, a munkaidő helyes fel- használásáért. Ez a front testesül meg az egységes, az egész országot átölelő Hazafias Népfrontban. Nem egyesek egyesülete, hanem az egész nép hatalmas arányú megmozdulása, tömegmozgalma boldogabb jövőnk és békénk biztosítása mellett! Te­gyük hatalmas erővé városunkban a Hazafias Népfrontot! Éljen Pécs dol­gozó társadalmának megbonthatat­lan egysége, éljen a Hazafias Nép­front! és kimeríthetetlen módot és lehető., iégot nyújt arra, hogy az értelmisé­giek felzárkózása még teljesebb és eredményesebb legyen. Ezután Ruzsás Lajos, a Dunántúli Tudományos Intézet dolgozója olva­sott fel egy levelet, amelyet a nagy­gyűlés a Magyar Népköztársaság Kormányához intézett, kérve, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy hazánk az Egyesült Nemzetek Szö­vetségéinek tagja lehessen. „Annak a meggyőződésnek a lángja lobog valamennyiünkben, — hangzik a levél, — hogy Ma­gyarországot joggal illeti meg egy hely a népek fórumán. E he­lyet a Népfront akaratát kifeje­ző kormányunk arra fogja fel­használni, hogy a népek békés együttélését, az egész emberisé­get szolgálja.” Ezután Gyöirkő Antal, a Hazafias Népfront helyi előkészítőbizottságá. nak elnöke javaslatot tett a negyven- tagú városi és negyvenegy tagúmé, gyei népfront-bizottság megválasztá­sára és a Hazafias Népfront országos kongresszusának küldötteire. A meg­jelentek kézfolemeléssei egyhangúlag megválasztották a közélet minőén területéről javasolt bizottságok tag­jait és a küldötteket. A nagygyűlés Györkő Antal elvtárs zárószavaival ért véget, aki befeje­zőül a következőket mondotta: Parragi Györgv. országgyűlési képviselő, Kossut h-dí/as uiságiró felszólalása Szabó Pál Zoltán nagy tetszéssel fogadott beszéde után Parragi György országgyűlési képviselő, az Elnöki Tanács tagja szólt a nagy­gyűlés résztvevőihez. — A Hazafias Népfront nagy ér­zelmi jelentőségét és mély tartalmát könnyen meg lehet érteni abból is, hogy a nagygyűlést — mondotta — a Himnusz hangjaival nyitottuk meg A Hazafias Népfront nem pártkeret, ebbe a tömörülésbe beletartozik min­den tisztességes és munkáját becsü­lettel végző magyar ember, nemcsak azok, akik magyar nyelven beszél­nek, hanem mindazok a nemzetisé­giek, akik hűséggel kitartanak a magyar haza mellett és tevékenyen szolgálják szebb és boldogabb jö­vőnk kialakítását. A Hazafias Nép­front nemzeti egysége nemcsak a mostani, a jelenkori társadalom egy­ségét jelenti, hanem magában fog­lalja a magyar múlt és a magyar jövő egységét is. A továbbiakban ismertette a pécs- vidéki bányászság harcos múltját, azokat a dicső tetteket, amelyeket jelenünk és jövőnk megszilárdítása érdekében már évtizedekkel ezelőtt végrehajtottak, mint a magyar sza­badságharc pionírjai. Ismertette a város életében jelentős szerepet ját­szó értelmiségi dolgozók munkáját, majd rámutatott azokra a nagyfon- tosságu feladatokra, amelyek a Ha­zafias Népfront keretén belül min­den becsületes és jól dolgozó magyar emberre várnak. Balogh Ferenc, a Baranya' Katolikus Papok Bekebisolisága titkárának felszólalása Balogh Ferenc, katolikus lelkész felszólalásában a népfront-politika helyességét hangoztatta, leszögezve, hogy az nemcsak a közösség boldo­gulását biztosítja, hanem eredmé­nyesebben szolgálja minden ember egyéni sorsát is. Ez a mozgalom ben­ne áll, benne él az életben, sőt bizo­nyos értelemben maga az élet. Nem széttöredezettséget akar, nem politi­kai pártokat hoz egybe, hanem a nemzet egyetemességét fejezi ki és foglalja egységbe. — A papságnak is ki kell lépnie múltbeli elzárkózottságából és bele kell kapcsolódnia a nemzet közös érdekeit képviselő és szolgáló nép­front-mozgalom munkájába. Az úi népfront-mozgalom megih i rdetésekor hangzott el konkréten és félremagya- rázhatatlanul, hogy a népi demekrá. dóiban, a nép igaz ügyének a szol­gálatában ott kell munkálkodniofc a papoknak is. Nem lehet tehát félre­állni és az „örökéletre“ való hivat­kozással elzárkózni a mindennapok feladatai és kötelességei elől. Ha­zánk elvárja tőlünk, hogy teljesítsük hazafias kötelességünket és én meg vagyak róla győződve, hogy nem lesz pap Magyarországon, aki kibújik ez alól a kötelessé gtel jesités alól, hanem büszkén és boldogan vállalja azt! Balogh Ferenc katolikus lelkész beszéde után Kocsis Mihály or., a jogi egyetem dékánja az értelmisé­gi dogozók nevében szólalt fel.« Ki­emelte, hogy soha nem volt még ilyen egységes a magyar nép, mint most, a népi demokráciában és ez az egy­ség azért egész és teljes, mert a munkásság és parasztság legjobbjai mellett ott sorakoznak az értelmi­ségi legjobbak is és vállvetve küzde­nek a szebb és boldogabb magyar jövő kialakításáért folytatott harcok­ban. A Hazafias Népfront számtalan — Most, hogy Pécs város dolgozó Lakossága megválasztotta a Hazafias Népfront pécsi és megyei bizottságát, valamint a kongresszusi kiküldötte­ket, megtette első nagy lépését a népi-nemzeti erők összefogása meg­teremtésének elősegítésére. Pécs város lakossága számtalanszor bebizonyította, hogy érdekeit, egysé­ges akaratát nem szakította el a nagy nemzeti, hazánk felemelkedését szolgáló igaz érdekektől. Munkásosz. tálya minden alkalommal ott volt azokon a megmozdulásokon, amelyek nek dátuma pirosbetüs hazánk törté­nelmében. Túlzás és elfogultság nél­kül állíthatjuk, büszkék vagyunk derék munkásosztályunkra, hős bá­nyászainkra, tudósainkra, mérnöke­inkre, pedagógusainkra, iparosainkra, akiknek közös munkája, kitartó aka­rata növelte naggyá városunkat. Azért van szükség a hazafias nép­frontra. hogy népünk még Jobban a« ország gazdájává váljék, hogy még jobban tudatában éljen nagy törté­nelmi szerepe, hogy ő az az erő, melynek magatartásától, gondosko­dásától függ hazánk sorsa. Ezek a gondolatok töltenek el ben­nünket, ezen gondolatok eszméje és cselekvő tartalma bír minket elhatá­rozásra. Váltsuk valóra egységes aka­ratunkkal, pártunk útmutatásával, forró hazaszeretetünkkel népünk, ha. zánk érdekét: az egységes népi-nem. éti erűk összefogását, a Hazafias Népfrontot!

Next

/
Oldalképek
Tartalom