Dunántúli Napló, 1954. október (11. évfolyam, 234-259. szám)

1954-10-03 / 235. szám

DUNÁNTÚLI APLO VflÁO PROLETÁRJAI ECYEfÜLJETEKf ——------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------> A MAI SZAMBÁN: Felkészülve várjuk a telet (2. o.) — Népnevelő (2. o.) — A minisztertanács határozata a gabonatermelés nö­veléséről (3. o.) — Dédanyám bölcsője (3. o.) — A fel- szabadulás 10. évfordulójára készül az egyetem tudo­mányos bizottsága (4. o.) — Nyikoláj Osztrovszkij (4. o.) — A tudományos talajművelés — a bő termés alapja (5. o.) — A traktoroslány (5. o.) — A kőszívű ember fiai (6. o.) — Több mint félezer hallgatója lesz a Szabadegyetemnek (6. o.) I ------­NV AMECYEI B I ZOTTS A'GA'NAK XI. ÉVFOLYAM, 235. SZÁM ARA 50 FILLER VASÁRNAP, 1954 OKTOBER 3 A könyv ünnepe Alig néhány hét választ el me­gyénk felszabadulásának tízéves év­fordulójától. Tíz éve immár, hogy a Szovjetunió hős katonái megnyitot­ták népünk számára a szabadság, a felemelkedés útját. Ez a tíz év több eredményt hozott népünknek, mint a felszabadulás előtti évszázadok, mert minden egyes alkotásunk a dolgozók jólétét, anyagi és kulturális felemel­kedését szolgálja. Eredményeinkről beszélnek az új utak, a gépállomá­sok, az új, szocialista bányaváros: Komló, az iskolák, kultúrotthonok, mozik és az egyéb nagy fontosságú létesítmények mellett könyvtáraink százai is. A szervezett állami könyvtárháló­zat megyénkben is a felszabadulás után kezdett kibontakozni, s ma már jogos büszkeséggel összegezhetjük: az üzemi, szakszervezeti, iskolai könyvtárak százai mellett öt járási, egy városi és háromszáztizenkilenc falusi népkönyvtár működik, — az ötvenezer kötettel rendelkező Me­gyei Könyvtár irányítása mellett. Ha ehhez hozzávesszük azt a tényt is, hogy a pécsi Megyei Könyvtár­nak jelenleg kereken hatezer olva­sója van, tehát sokkal több, mint a Horthy korszak éveiben a megye összes könyvtárainak volt, — bele­értve az egyetemi könyvtárat is — és hogy a megye állami könyvtárai­ban egy hónap alatt átlag hatvan­ezer kötet könyvet kölcsönöznek ki a dolgozók, annyit, amennyit, a fél­szabadulás előtti években működő könyvtárakban egy év alatt sem, — képet alkothatunk magunknak a két rendszer politikai és kulturális eredménye közötti különbségről. A felszabadulás óta eltelt tíz esz­tendő politikai, gazdasági és kul­turális eredményei nemcsak fejlődé­sünket, erőnket bizonyítják, hanem további felemelkedésünk biztosíté­kai, újabb eredmények és újabb győzelmek kiinduló pontjai is. A nép kultúrájának helyes mér­téke az országban megjelent köny­vek és újságok mennyisége mellett azok minősége is. Sok könyvet és újságot igényelnek ma már a dol­gozók, de nevelő, értékes, igaz tar­talommal. A dolgozók többségét nem érdekli ma már az olcsó sikereket hajhászó „szórakoztató" ponyvairo­dalom, amellyel a kapitalista könyv­kiadók tömték tele a könyvesbolto­kat. A dolgozó népnek ma már ma­gasabb igényei vannak, többre, szebbre vágyik: tanulni, művelődni akar és egyre inkább tudja már. kogy ezt csak úgy érheti el, ha a kazal és külföldi klasszikusok mű- Ve't olvassa, tanulmányozza, élő ^agyjatnk alkotásaiból pedig saját e-otét ismeri meg, saját problémáira kap választ, s az irodalmi hősök küzdelmeiből, harcaiból merít erőt, saját munkájához. Az írók ma már nem hiába keresik az olvasót, — Jókai álma valóravált: „... és lesz népünk, mely hazájának örül, mely nevének dicsére munkál, lesznek nagy embereink, kiket a világ bá­mulni fog, lesznek hőseink, dicső szellemeink, kikben újjászületünk, lesz életünk, melynek szűk lesz ez a város, leszünk nemzet, mint még soh'se voltunk és az utókor írójának nem kell költeni, hanem csak a va­lót leírnia, hogy dicsőítse hazáját." Soha nem feledkezhetünk el arról, hogy minden tudásunkat könyvből szereztük, hogy könyv nélkül nin­csen kulturális élet, nincs művelt­ség és nincsen tudomány. A könyv amely fáradságos emberi munka terméke, életünk segítője, irányítója. A könyvnyomtatás feltalálásától hosszú az út napjainkig. Az elnyo­matás nehéz évei alatt nem egyszer büntette a klérus a könyvek íróit, vagy a könyveket égettette el, mint például Voltaire műveit. Hiába ül­dözték azonban a felvilágosodás, a tudomány terjesztőit, a szabadság és függetlenség utáni vágyat nem tud­ták kiölni az emberek millióinak lei­kéből. Az elnyomás, az üldözés és féke­vesztett terror, az inkvizi torok és könyvégetők dühe. a haladás esküdt ellenségeinek összefogása nem állít­hatta meg az emberiség fejlődését. 1917-ben beköszöntött a szabadság, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom győzelmével. Ettől kezdve nem­csak gazdasági, hanem kulturális fronton is megkezdődik a dolgozók érdekeikért folytatott harc, amely­nek eredményeképpen új tartalom­mal és új formában jelennek meg -a könyvek is. Lenin és Sztálin szám­talan beszédben és cikkben bizonyí­totta az írók szerepét és munkájuk jelentőségét az új ember neveléséért folytatott harcban. A „lélek mérnö­keinek” nevezve őket, akik hatha­tósan és eredményesen képesek tá­mogatni a szocialista társadalom kulturális előrehaladását. Hazánk felszabadulásának tizedik esztendejében mi is elmondhatjuk, hogy a könyv nálunk is a szabadság és igazság magvetője lett. Szükséges azonban, hogy a dolgozók tömegei még fokozottabb mértékben ismer­jék fel a könyv jelentőségét, jellem­formáló erejét, — városokban és fal­vakban egyaránt és több könyvet, nagyobb érdeklődéssel olvassanak, hogy megvalósulhasson a nagy cél: az új, a kiművelt ember megterem­tése. Ezt a célt szolgálja és segíti elő a ma megnyíló Ünnepi Könyvhét Is. Szorgalmas munka a könyvtárban Az Egyetemi Könyvtárban sokezer könyv segíti a tudományos kutató­munkát. Az egyetemi hallgatók tanulmányaikhoz, a tudósok az elmélyült 11 álló kutatáshoz, a dolgozók az önképzéshez találnak gazdag anyagot a könyvtárosok szakszerű útmutatása nyomán. Jó munkával készülnek dolgozóink november 7-re és a tanácsválasztásokra A pécsi vasutasok csatlakoztak a MÁVAG felhívásához Mi, Pécs állomás dolgozói örömmel csatlakozunk a MÁVAG dolgozóinak felhívásához, hogy új sikerek­kel köszönthessük november 7-ét, és a tanácsváHasztás napját. Állomásunk dolgozói röpgyűlésen tárgyalták meg azokat a íelaaatofcat, amelyek az elkövetkezendő nagy őszi szállítások lebonyolításánál ránk várnak. Tud­juk, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom év­fordulóját és a tanácsválasztást jó munkánkkal ünne­pelhetjük legméltóbban. Ezért a következőket vállal­juk: Az őszi szállítási idényben kocsitartózkodási ter­vünket 108 százalékra, a menetrendszerűséget 112 szá­zalékra, vonatterhelésí tervünket 113 százalékra, kocsi­mozgatási tervünket 110 százalékra és a kocsikihasz­nálási tervünket 107 százalékra teljesítjük. A vállalások sikeres teljesítéséhez az üzemi bízott, ság a termelési értekezletek színvonalának emelésével, a versenynyilvánosság megjavításával és a bizalmi há­lózat munkájának megjavításával járul hozzá. Előre pártunk vezetésével az őszi forgalom sikeres lebonyolításáért! , Pécs állomás dolgozói nevében: Novak János párttitkár, Horváth József ü. b.-elnök. Gerecs István áll.-főnök. A pécsi üzemek vezetnek a komiói és pécsi bányászok versenyében A gazdasági év utolsó negyedének küszöbén a pé< esi szénmedence bányászai tovább is azért dolgoznak, hogy csökkenjen a szénbányászat adóssága. A kezde­ményezéshez: „Jó munkával köszöntsük november 7-e ünnepét, a tanácsválasztásokat" — melyet a MÁVAG dolgozói indítottak — lelkesen csatlakoztak a pécsi me­dence aknái. Elhatározásuk szerint az év végéig 22 ezer tonna szenet adnak terven felül. Komlón még nem született felajánlás november 7-re, pedig van miért harcoknak. A komlói üzemek október 2-án több, mint 31 ezer tonna szénnel voltak adósai az országnak. A tartozás állandóan nő! Most újból meg kell mutatniok — mint a felszabadulási műszakon, áprilisban. — hogy nemcsak szavakban, de tettekkel is helyeslik pártunk és kormányunk politi­káját. Az adósság törlesztéséért folyó harchoz adjon erőt az a figyelem, mellyel az ország népe követi a hős bányászok munkáját. A pécsi és kom1 ói üzemek párosversenyének állása az elsejei eredmények alapján: Pécsi Szénb. Tröszt 99.8% Komlói Szcnb. Tröszt 81.2% Béke-akna 100 ,. I-es üzem 56.6 „ Széchenyi-akna 100 „ II-es üzem 85.7 „ András-akna 100 „ III-as üzem 75.2 „ István-akna 100 „ Béta-akna 92.7 Petőfi akna 98.9 „ Nagymányok 97.5 „ Miről írnak a komlói verseny-röplapok? Már kíváncsian várják minden héten a komlóiak az érdekes szöve­ges rajzos papíríveket. Akik még nem jártak a bányában, azok is meg tudhatják, — legalább is részben, hogy mi történik a föld alatt. A kis röpiäpok igen hasznosak. Főleg a versenyben segítenek. Publikálják a ló e’-edményeket, de ha kell „plety­káidnak a fegyelmezetlenekről, os­torozzák az elmaradókat. Egy harmincadikén megjelent röp­lap komoly hangon figyelmeztet: „Hidegre fordult az idő. Nagy lép­tekkel közeleg a tél. A szénbányá­szat több mint 300 ezer tonna szén­nel tartozik az országnak. Ennek egy tizede. 30 ezer 348.7 tonna Komlóra esik. Ennek az adósságnak az eltün­tetésére minden erőnkre, ügyessé­günkre szükség van .. Aki nem értene ebből a szóból a szemével is meggyőződhet a hely­zet tarthatatlanságáról. Az egyik röp­lapon a rajz fölött határozott szavak olvashatók: „Ezt akarod?... Ugye nem!" A képen kis szobát látunk. Az asztal körül három didergő em­ber ül nagykabátban, kucsmába bur­kolózva, a hőmérő fagypontot mutat. Kint pelyhedzik a hó, az ereszekről hosszú jégcsapok lógnak-: Tizenkét­ezer családot fenyeget ilyen veszély — mutatja a rajz — ha még a tél előtt le nem törleszti a tröszt adós­ságát. A röplapok gúnyolódni is „tud­nak”. Dombóvár felé halad egy mun­kásvonat. Útközben megáll, mert meg kell. Egy haragos utas lehúzza az ablakot és mérgesen kiabál előre a mozdony felé: Miért állunk? — kérdi. A mozdonyvezető válaszol: Még egy kis türelem! A komlói bá­nyászok most ígérték meg, hogy le- törlesztik adósságukat és utánunk küldik a szenet. Egy másik röplapon „Pletyka Pali susogja": „IV-es üzem .dolgozói! A U-es üzemnek többrend beli panasza van rátok. A 100-as fronton elsején egész éjjel hiányzott a három méteres fejfa. A harmad­aknász hiába kért fát a diszpécser­től. A műszak végéig egyetlen egyet sem kaptak. A front fahordóinak a Illa keresztvágattól kellett fát köl­csönkérni". Majd „Pali” tovább pletykál: .,Megrovásban részesítjük a III-as ügem, két 8-as telepi brigád­ját, mert annak ellenére, hogy a biztosítást az éjjeli harmad elvégzi, frontjukon műszakkezdés után mea­ts órák telnek el, mire a termelő­munka megindul. Darabos Antal brigádja például csütörtökön 6 óra helyett fél 9-kor kezdte meg a ter­melést.’' Sok mindenről olvashatunk még a legújabb röplapokról, de amire kí­váncsiak lennénk: az eredményekre, nem találiuk egyik lapon sem. Er- ről sem feledkeztek meg a tröszt munkaverseny irodájában, csak ép­pen azért nem írhattak róla, mert a komlói tröszt egyik üzemében sem teljesítették a tervet a hónap első két napján. Rövid tőmondatos vélemények azok, melyeket a röp­lapokról olvashatunk, mégis érdemes "ajtűk elgondolkozni a komlói bá­nyászoknak. | Kommunista dolgozó parasztok a mezőgazdaság őszi feladatainak végrehajtásáért Legyenek a kommunista egyéni gazdák a mezőgazdaságfejlesztési határozat élharcosai. Azok az igazi harcosok, akik nemcsak szavakban tesznek hitet a mezőgazdaság fellendítése mellett, hanem tettekben is: elsőnek szántanak, vetnek, gazdagon trágyázzák földjeiket, bátran használják a műtrágyát, a gépeket, hogy minél magasabb termést érjenek el egyéni parcelláikon. A falvak kommunistái megállt.ák helyüket a haza­fias kötelezettségek teljesítésében: beadásban, békekölcsönjegyzésben, most a mezőkön mutassanak példát a pártonkívüli egyéni gazdáknak. GÖRCSÖNY: Beadásban, mezei munkában egyaránt kiváló Csike József párttag A pécsi járásban Görcs öny község érte el a második helyezést a beadá­si terv teljesítés versenye során. Ahol élenjárnák a kommunisták, bőven akadnak követők is ... Becsületes, szorgalmas ég példa­mutató embernek mondják a górcső, ny-iek ifjú Csike József 15 holdas egyéni gazdát, párttagot. Jól előre­haladt már az őszi munkák során: időben szedte le a babot, már a 71 kilós beadását is teljesítette belőle Napraforgóját az elsők között szedte le, ebiből 340 kilót adott az állam­nak. Már a burgonyáját is kiszedte és abból is eleget tett öt mázsás be­adási kötelezettségének. A kukorica szedését csak a jövő héten kezdheti meg, mert még kicsit tejesek a sze­mek. Ferenc nem sajnálja a jó szót gaz­datársaitól. ha rópaszerzMést irat alá a gazdákkal, a mezőgazdasági mun­kákról is esik néhány szó. Ha vetni .'’dúl, a szomszédoknak is beszól. Így aztán egyre jobban szaporodnak az üvetett területek, fogynak a kuko­ricások a határban. kZABADSZENTKIRALY: Bőnk Simonék idén sem maradnak takarmány nélkül BAKSA: A kommunista segíti Bak-sán előre tudják a községi ta­nácsbeliek, hogy akik élenjárnak a mezőgazdasági munkákban, azok pél­damutatónk a kötelességteljesítésben is. Ha valaki elősegíti Baksán a me­zőgazdaság fellendítését, akkor Rá­kóczi Ferenc, 8 holdas kommunista egyéni gazda Igazán azt teszi. Pél­dát mutat a szántásban, vetésben, be­takarításban. Az esős napokban a termelési bi­zottság ülésén Rákóczi Ferencék szomszédai munkáját megbeszélték, hogy mi a tennivaló az eső elállta után. „Mindenki a me­zőre!1' Ezt határozták el és csak­ugyan úgy is történt. Tarkélik a bak. sai határ a szántó-vető emberek so­kaságától. Rákóczii Ferenc két és fél hold búzának és 1200 négyszögöl ár­pának készítette el a magágyat. A trágyát már régen kihorota, a mű­trágyától sem idegenkedik, termett is neki annyi cukorrépája, hogy alig győzi kiszedni, elhordani. Rákóczi Bőnk Simon szabadszentkirályi dol­gozó paraszt, párttag. Apósával kö­zösen gazdálkodnak: 11 tagú család — 11 holdon. Mi tagadás, jól be kel! osztani, hogy mindenből mindenre jusson, mógLs Bonkóknál az állatte­nyésztésre is jut. Nem nagy terület a lucernásuk, ami terem, azt zölden 2tetik, kig pajtájukat mégiscsak meg- tömték rétiszénával, zafoos-bükkönyös keverékkel. 1952 telén nem volt mit odavetni a jószág elé, két csikót el­adtak akkoriban, náluk éhen pusz- ultak volna. Azóta időben gondos­kodnak arról, hogy az újig elegendő legyen a takarmái iy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom