Dunántúli Napló, 1954. október (11. évfolyam, 234-259. szám)
1954-10-12 / 242. szám
1954 OKTOBER 12 NÄPCö 3 Min<SoZek alaoján, melyek azok a jegfr ’,abb feladatok, amelyekre Összpontosítani kell a párt, a munkásosztály, a dolgozó nép figyelmét, hogy biztosítani tudjuk népgazdaságunk egészséges, tervszerű fejlődését? Sorrendben és jelentőségben legelsőrendű feladat, amelynek betöltése alapja az összes többi feladatok Megvalósításának. az egység további Megszilárdítása pártunk soraiban, az szakasz gazdaságpolitikáiénak Megvalósításában, és ami ettől el- i. láthatatlan: gazdaságpolitikai cél kitűzéseink egyöntetű értelmezése Partunk összes szerveiben. eeész tagságában. Csak ez teszi lehetővé, hosy pártunk és kormányunk fokozott határozottsággal .juttassa érvény re az úi szakasz követelményeit, hogv tokozott erővel vegve fel az elvi .l'Mot minden ingadozással és ellen- a szemben, amely akadályozza uj szakasz politikáiénak végre- m'tasát. KöVetkezetesen harcolni e ‘ a Dórt soraiban és a gazdasági ezelok között is a kétkedés szelle- te- a bizonytalanság minden rr°g- VilváriulásB ellen. A Központi Ve- pP. ,,sáe hatalmazza fel a Politikai ^jzott.sáent. hai'tca végre az ebből a r-ei-nnon'bó! szükséges káderáteso- bortosítást a gazdasási szervekben, ' o^ímson szervezeti *ntézke^ ^eket azokkal sv^mben. nWir Vényének P7 ni szakasz politikájának Magvalósítására.-• Meg kell fevorsítani a termelés Melkedését mind az iparban, mind ,..Mezőgazdaságban. Maradéktalanul kell haitani a mezőgazdaság eiiesztésére vonatkozó batározato. hogy biztosítsuk a mezőgazdasátermelés gvors emelését. Különös n hell fordítani a kenvérsabo- 3tevmeiósi a mezőgazdasági exoort- ennékek termelésének növelésére f Parasztság anyagi érdekeltségének okozása alapján. Biztosítani kell, , .a mezőgazdaság fejlesztésének ín ,se ténylegesen a párt és az ... aMi munka homlokterébe kerüljön. —*■ 3. Iparunk számára az első követelmény — az 1954. évi terv mara- u«ktalan teljesítése. Az ipari terme- jss nagyarányú átállításával meg hol! gyorsítani az. ipar szerkezeté- ttok megváltoztatását. Az ipari termelés olyan növelésére van szükség, «mely mellett az ipar mindenekelőtt jelentősen fokozza a mezőgaz- u-aság fejlesztéséhez szükséges ter- Meléeszközök, a lakosság szükségleteinek fedezésére alkalmas közszükségleti cikkek, valamint az exportigények kielégítéséhez szükséges termékek gyártását és biztosítja a népgazdaságnak szénnel és villamos- energiával való kielégítő ellátását. A mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében meg toli gyorsítani a műtrágyaipar beruházásait és maximálisan fokozni kell a nitrogénműtrágya termelését. Lényegesen meg kell javítani a mezőgazdasági nagygépek, kisgépek és szeráruk minőségét és a gépek alkatrészekkel való ellátását. A fogyasztási cikkek gyártásában, a választék meghatározásában fokozottabban kell érvényre juttatni az állami és szövetkezeti kereskedelem igényeit. Lényeges javulást kell elérni a termékek minőségében, különös figyelmet fordítva az exportcikkekre. 4. A kongresszus határozatai alapján széleskörű intézkedéseket kell hozni a termelékenység gyors emelésének és az önköltség jelentős csökkentésének biztosítása érdekében, figyelerr/oevéve, hogy a termelékeny ség emelése, az önköltség csökkentése csak tervszerű műszaki és szervezeti intézkedésekkel valósítható meg. Fokozottan kel.1 biztosítani a termelés állóalapjainak gazdaságos megőrzését: a leromlott állóalapok felújítását, a termelőeszközök jobb karbantartását az önköltségcsökkentés fontos forrásának kell tekinteni. Ugyanakkor gondoskodni kell a meg felelő, egyenletes anyagellátásról és szilárd fegyelmet kell tartani az anyagfelhasználás terén. Szükség van arra is, hogy a munkásokat és műszaki vezetőket minél közvetlenebbül érdekeltté tegyük az anyag- takarékosságban és az önköltség leszállításában. A Tervhivatal és a minisztériumok tervezőmunkájában a termelékenység és az önköltség tervezése nem szorulhat-háttérbe — mint ahogy ez jelenleg általában történik, hiszen ezek a tényezők nagy mértékben meghatározzák a termelés színvonalát is. 5. Következetes harcot kell folytatni minden téren a takarékosságért, a pazarlás és a nemzeti vagyon elherdálása ellen. A költségvetési kiadásokat összhangba kell hozni gazdasági lehetőségeinkkel. Folytatni kell a racionalizálást, ugyanakkor szervezetten elő kell segíteni a racionalizálásból kifolyólag elbocsátottak termelőmunkakörbe való elhelyezését. 6. Harcot kell folytatni a vezetés módszerének gyökeres megjavításéért, a bürokratizmus és a fegyelmezetlenség ellen. Következetesen fel kell számolni a gazdasági vezetők gyakran, megmutatkozó felelőtlenségét és tehetetlenségét. Úgy kell megváltoztatni a vezetés struktúráját, hogy minden gazdasági vezető saját munkaterületén önállóan rendelkezhessen és teljes mértékben vállalja is érte a felelősséget. A gazdasági vezetőktől meg kell követelni munkaterületük tényleges helyzetének, az ott ható eleven tényezőknek ismeretét. Általános harcot kell indítani a rendeletek és utasítások tömkelegé, a bürokratikus intézkedések ellen. Kevés határozatra és utaA pártot politikailag nem készítettük fel megfelelően a végrehajtásra kerülő különböző gazdasági intézkedésekkel kapcsolatban. Ez hozzájárult ahhoz, hogy pártunk soraiban is tapasztalható volt némi bizonytalanság egyes gazdaságpolitikai intézkedésekkel kapcsolatosan. A leghatározottabban le kell szögezni, hogy fontos politikai, vagy gazdasági intézkedések végrehajtása előtt a pártot, a párt aktíváit nemcsak tájékoztatni kell az intézkedésekről, de félreérthetetlenül meg kell magyarázni a pártnak, hogy miért szükségesek ezek az intézkedések, hogy a párt és kormány milyen célt követ ez intézkedések végrehajtásával. Fel kell venni a párton belül jelentkező helytelen nézetekkel szemben a megalkuvás nélküli elvi harcot! Ahhoz, hogy sikeresen leküzd- hessük a népgazdaság területén mutatkozó hiányosságokat, mindenekelőtt arra van szükség, hogy ne engedjük meg pártunk új politikájának az eltorzítását se balra, se jobbra. Személyre és pártban viselt funkciójára való tekintet nélkül bírálni kell agokat, akik helytelen irányba akarják vinni pártunk helyes politikáját. A párt politikája változatlanul az 19S3. évi június 27—28-i történelmi jelentőségű KV-ülés határozatain és a III. pártkongresszus fő irányvonalán alapszik. Az új szakasz politikájának alapján erősíteni ésmeg- ingathatatlanná kell tenni a part elvi és akarate.gységét. Az előttünk álló nagy feladatok' megoldásában nagy szerep vár párt- aktivistáinkra. Pártaktívánk kéri, hogy támaszkodjék rá pártunk fokozottabban feladatai megoldásában. Nem kétséges hogy pártunk nagyszerű célkitűzéseinek megvalósításáért, a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó határozatainak végrehajtásáért, a dolgozó nép életszínvonalának következetes emeléséért harcba lehet vinni a csaknem egyévtizedes legális harcban megedződött pártaktívánkat, amelyben nagy számban megtalálhatók a többévtizedes pártmozgalmi múlttal rendelkező, harcedzett kommunisták. Pártunk vezetése fokozottan kíván támaszkodni a pártaktívára, számít pártaktívánk lelkes, álsításra van szükség, de ezek végrehajtását szigorúan ellenőrizni kell. Helyre kell állítani a gazdasági élet minden területén, az állami fegvel- met és a munkafegyelmet, és nem szabad elmulasztani a fegyelmet sértők példás megbüntetését. A Politikai Bizottság ismeri a helyzetet és tudja, hogy ezeknek a feladatoknak a megvalósítása nem könnyű. De ha pártunk ezekre a feladatokra összpontosítja egységes erejét, ha teljes mértékben érvényre juttatja helyes politikai vonalát, ha a gazdaságpolitikát teljesen a párt- politika fő vonalának rendeli alá, akkor minden kétséget kizáróan meg fogjuk oldani ezeket a kérdéseket, dozatkész harcára gazdaságpolitikánk sikere érdekében. A pártmunka döntő láncszemének a folyamatos, fáradhatatlan, mindennapi tömegmunkát, népünk szakadatlan nevelését kell tekinteni. Sajnos, meg kell állapítani, hogy sokan vannak pártunkban olyanok, akik nem a politikai tömegmunkát tartják a pártmunka központi feladatának, hanem valami, az élettől, elszakadt „pártépítést1'. Mit ér az a „pártépítési munka“, amely nem törődik azzal, hogy a tömegeket, tehát milliókat neveljen és szervezzen annak érdekében, hogy azok végrehajtsák a párt és a kormány határozatát, világos, hogy az ilyen pártépítés nem sokat ér. A párt szervező- és nevelőmunkája kell hogy a párt és a kormány politikájának sikeres végrehajtását szolgálja. A párt és ennek megfelelően a kommunisták kell, hogy irányítsák a népi milliók harcát a szocializmus építése minden területén. Ehhez azonban elengedhetetlenül szükséges a kommunisták példa- mutatása, mert csak e példamutatás nyomán követik a kommunistákat a pártonkívüli tömegek. A kommunistáknak kell élen.iárniok a termelés területén mutatkozó nehézségek leküzdésében. A kommunistát nem .iellemezheti a nehézségekkel szembeni tehetetlenség, passzivitás vagy közöny. Ellenkezőleg! A kommunista lelkes, áldozatos munkájával, példás fegyelmével. optimizmusával kell hogy kitűnjön, mert csak így tudja magával ragadni a pártonkívüli dolgozókat. A kommunisták kell, hogy élenjárjanak a tervek túlteljesítésében, a minőség biztosításában, »z önköltség csökkentésében, a termelékenység emelésében, a pazarlás megszüntetésében, a fegyelem megszilárdításában. Több gondot kell fordítani pártunk ban a kommunisták nevelésére. Sai- nos, ezt az utóbbi időben szintén elhanyagoltuk. Arra kell nevelni a párttagokat, hogy minden téren élen- .iárianak, hogy példát mutassanak és különösen meg kell értetni a kommunistákkal. hogy feladatukat csak akkor tudják eredményesen megoldani, ha szakadatlanul a tömegek, a nép között élnek, ha fáradhatatlanul nevelik és szervezik népünket a párt és kormány határozatainak vég teljesíteni fogjuk a kitűzött feladst* tokát. Gazdaságpolitikánk sikeres lesz, ha nem szakad el pártunk általános politikájától, ha az új szakasz politikájának keretében, azzal teljes összhangban valósul meg. Minden attól függ, hogy egységesen, lankadatlanul és az eddiginél sokkal következetesebben vigyük tovább a harcot az új szakasz politikájának megvalósításáért. Gazdaság- politikánkban mindazzal szemben, ami régi, elavult, és elhal, győzelemre kell vinni az újat, az előremutatót. Ha ezt tesszük, gazdaságpolitikánk eredményes lesz és a szocializmus építésében új, nagy győzelmedhez fog vezetni. rehajtására. A kommunista pért- munka középpontjában az emberekkel való foglalkozás kell hogy álljon! A pártmunkában is küzdeni kell a bürokratizmussal szemben: az irodákból ki kell menni a nép közé! A tömegmunka friss levegőjére van szükség pártunk minden szervezetében. Pártunk helves politikáját gyűléseken, beszélgetéseken, s a tömegmunka minden más formáját igénybe véve kell népszerűsíteni. A beszámoló ezután a tömegszervezeti munka megjavításával foglalkozott, majd rátért a falusi pártmunka feladataira. Mivel népgazdaságunk kulcskérdése a következő években a mező- eazdasá? további fellendítése, küzdeni kell a falusi pártszervezetek munkájának erőteljesebb megjavításáért. Ehhez múlhatatlanul szükséges, hogy a falusi kommunisták valamennyien nagyobb hozzáértést és érdeklődést tanúsítsanak a mezőgazdaság termelési problémái iránt: ismerjék mind a növénytermesztés mind az állattenyésztés fő kérdéseit, sőt font,os részkérdéseit is. Lehetetlen igazi hozzáértés nélkül a mező- gazdaság fellendítése érdekében a dolgozó parasztság tömegerejét megszervezni, a dolgozó parasztságot politikai tömegmunkával a mezőgazdaság fellendítésére mozgósítani. Figve- Mmbevéve, hogy a falvakban, gépállomásokon. állami gazdaságokban gyakran nagyon is kevés a politikai tapasztalatokkal felvértezett, a tömeg munkához értő kommunista, szükséges a megvei és íárási központok'-M a kommunistákat mind nagyobb számban a helyszínre küldeni. Helyes politikánk a legnagyobb vonzóerő a tömegek szemében; bátran népszerűsítenünk kell, síkra kell szállnunk e politikáért. E politika ingadozás nélküli végrehaitása nyomán még szorosabban zárkózik fel nártimk mögé az egész munkásosztály és még szilárdabbá kovácsolódik a munkás-paraszt szövetség, népi demokratikus államunk alapja. Egész népünk egységesen, határozottan, nagyobb lendülettel folytatja harcát az új szakasz politikájáért, a népjólét programjáért. Népgazdaságunk helyzete és feladatai (Folytatás 4b 2. oldalról) élünk. Ezeken a területeken messzemenő és ésszerű takarékosságot kell érvényesíteni. Ha azonban a dolgozó nép legszélesebb tömegei élet viszonyait nézzük, helytelen nagy- lábonélésről beszélni. Éppen ezért helytelen a nagylábonélés túlzott hangoztatása, amely azzal a veszélybe! is jár, hogy az erőfeszítéseket nem a termelés növelésére, a termelőerők fejlesztésére, a termelési kedv ösztönzésére irányítja, hanem különböző megszorításokra és korlátozásokra. Márpedig csupán korlátozások kai, a kiadások csökkentésével — bármily fontosságuk is legyen ezeknek — nem lehet biztosítani a népgazdaság fejlesztését; ehhez a termelőerők növelésére van szükség. Gondosan ügyelnünk kell arra, hogy a takarékossági intézkedések mögött ne bújhassanak meg olyan rendelkezések, amelyek ténylegesen az életszínvonal csökkentését jelenthetnék. A létszámcsökkentéssel kapcsolatban is biztosítani kell, hogy a nemproduktív munkaköröket betöltő dolgozók leépítése átgondoltan, szervezetten folyjék és hogy produktív, hasznos munkakörökbe való áthelyezésükről, elhelyezésükről emberségesen gondoskodás történjék. Leofontosabb feladataink Javítsuk meg a párt inunkat, fokozzuk a kommunisták aktivitását Balogh Jenő — aki a Kissnek “dgott százforintosok eredményeként végre befészkelte magát az in- eatlanügyi előadói és becsüs hőn 0hajtott posztjára — időközben hoz- ^kezdett az igazgatója torkán le- Csusztatott tömérdek nagyíröecs és a csebre vágott vesztegetési pénzek eredményes kamatoztatásához. Ekként okoskodott; , 7- Jenci, a főnököt kezedben tar- Jpd, hiszen egyetlen szóval kitörheted a nyakát. Családod biztos heben, a pécsi postán dolgozik, nem kell aggódnod sorsúit felől, itt a lene sem tudja rólad, hogy a hosz- s&úhetényi, kocsolai és háromfai mai- htok bérlője voltál... Bartos István asztalos negyedm"- Sával egy szoba-konyhában húzta Meg magát a Honvéd utca 12-es házban. Tőle ígérgetésekkel csalt ki 10 ezer forintot. A léprement asztalosmester tízezer forintjának azóta már bottal ütheti a nyomát. A kulákból megbo- esáthatatlan könnyelműségből tisztviselővé avatott Balogh 1500—1500 ■forint koncot juttatott Kiss igazgatónak és Bártfainak, egyik „munkatársuknak" — a többi hetet megtartotta saját magának .:: Bartos ügye nem valami nagy dohig, nem is igényelt különösebb szakértelmet. Balogh Németh János sörgyári munkás esetében bizonyította be, hogy mennyire otthonos a lakásügyek útvesztőiben. Történt pedig, hogy Járányi Emilia 2000 forint készpénzért és havi 200 forint életjáradékért áruba bocsátotta Ignácz- ütcai lakását. Kartonja befut az iNKÖZ-hőz, éppen a volt malombérlő kezeihez. Namármost: Németh János sörgyári munkásnak éppen ilyen lakásra lenne szüksége — ő *s Baloghoz fordul.. Együttesen megA húsosfaxéb körül (A ,,Lakásüzérek“ cím alatt ismertetett ügy tekintik — megfelelő. Doktor Révész ügyvédi irodájában Járányi Emília megkapja a maga kétezer forintját és Balogh is zsebrevág hétezer forint „INKÖZ hozzájárulást”. Igaz, ezt a Radocsai vendéglőben vette át tőle — mondván: jobb itt, mint fent az irodában, ahol sokan járnak kelnek..: A pécsi lakásügyek zavarosában új, fiatal cápa jelentkezik, aki bár a nép állama segítette diplomához — az öregebbek, Kiss, Balogh, és társaik mellett ugyancsak a lakásgondokból igyekszik vagyont szerezni. Neve: Doktor Telfel Zoltán — ügyvéd. Érdemes megfigyelni. — a többi munkásigazgató is okulhat belőle — mint vetette ki hálóját az INKÖZ- re és Kissre. Előbb a Népbüffében látja meg a csapzott igazgatót — gyorsan még hét-nyolc blokkot vált sajátja mellé, 'hozzászegődik és itatja, itatja, itatja folyvást..: Másnap a Lokomotív pályán találkoznak — a meccs végén újra ivászat, — természetesen az ügyvéd pénzén. Harmadnap baráti autózás a kálvária dűlőbeli Telfel-pincébe. Pertu- ivás, ölelkezés ... Kiss és Balogh úgy passzolják hozzá az adás-vételi ügyleteket. hogy csak győzze ellátni. Az egyébként sánta prókátort hallatlan munkabírással áldotta meg a teremtő: nemhogy egyszerűen megbirkózik megszaporodott munkája lebonyolításával, de a csalás új, körmönfont módszereinek kidolgozására is tellik erejéből. A nagykozári Kincsesék eladják falusi házukat és 45.000 forintért a Rigó utca kettő alatt Sülé Ferencnétől vesznek újat. Hatezerháromszáz forint illetéket kellene fizetniük, de Telfel más kiutat ajánl: a szerződésben csak huszonnyolcezer forintot tüntessenek fel, fgy kevesebb az államnak járó rész... Természetesen ő maga a 45.000 forint után számolja saját, 1350 forintos járandóságát. Hát ha az ügyvéd is javasolja — Kincsesék belemennek és már rájuk is csapódott Telfel doktor kalitkájának ajtaja. Nem mond 6 egy rossz szót sem, csak annyit, — menjünk fel az INKÖZ-höz, jóváhagyatni az adás-vételt. A felek kint szoronganak az előszobában, Telfel a szerződéssel a kezében, eltűnik az ajtó mögött. Félperc múlva visszatér — rémült, halálsápadt képpel: — Bent nem hiszik el, hogy csak ennyibe került a ház ... Ha nem tudnak gyorsan valamennyi pénzt keríteni, úgy feljelentenek bennünket, hogy attól koldulunk... Ki nem izzad ki ilyenkor öt-hat darab százast? Telfel újra eltűnik és mire visszajön, fényes ábrázattal lobogtatja a szerződést: „nagynehezen” sikerült jóváhagyatnia ... A bűnszövetkezet élte világát, egészen addig, míg Németh, a sörgyári munkás rá nem eszmélt — itt alaposan megvágták. Micsoda hétezer forintos Illetéket kellett neki fizetnie a kétezer forintos ház után?! Fölmegy az INKÖZ-höz. Előbb a befejező része) pénztárosnőnél tiltakozik, azután magánál Kissnéi. Kiss kénytelen fogadni, mert már a beosztottak is sejtik a dolgot. Utasítja nagy keményen — de belül halálra vált rémülettel — az ingatlan ügyi előadót, hc-gy már pedig kifizesse a pénzt, mert különben ... Balogh nyüszít és — fizet... ötezer forintot szurkol le Némethné- nek, azzal, hogy a többit is megadja ... — ha hajlandó aláírni ezt a két levelezőlapot! Az egyiket Kissnek címeztette. a másikat saját lakására: az előre megírt szöveg igazolja, hogy Némethné a kölcsönadott összeget Balogh Jenőtől kézhezkaota. Értik?! Nem zsarolás, csak ..kölcsönpénz” ... Gazemberség! Kiss, Telfel, Balogh és a többiek mögött hamarosan Lecsukódik a börtönajtó, de ezzel még korántsem ért véget, az INKÖZ és általában a most nyilvánosságra kerülő visszaélések ügye. Fiatalok, akik nem házasodhatnak össze, mert nincs lakásuk, évek óta rozzant házakban élő munkások és tisztviselőit érzik, tudják — milyen hatalmas szükség van új épületek emelésére, a lakás- építkezések meggyorsítására. De amikor megmondjuk őszintén, és nyíltan, hogy bár a kormány a meszest építkezések meggyorsításával, a kislakásépítési akciók támogatásával becsülettel megfeszíti minden erejét. — az is igazság, hogy a lakáshiány korántsem nőtt volna ilyen méretekben, ha az INKÖZ-ben és egyéb helyeken nem & Kíss-félék, a Baioghok ültek volna, akik saiét, piszkos üzletelésük érdekeit mindenek fölé helyezték! Akiknek tízezer forintjuk akadt — csodálatosképpen mindjárt lakásuk is lett! És itt egy lépéssel továbbmegyünk mind a városi pártibizottság, mind a tanács tudta — az egész város hangos az INKÖZ ténykedése által kiváltott panaszoktól. Ahelyett hogy becsületesen, mélyrehatóivá kivizsgálták volna, mi be:ö!ük az igazság, Kissék, Balüghék, TeUelék három hosszú esztendőn keresztül zsarolhatták a pécsi lakosságot. A kormány- orogram, a törvényesség megszilárdításának programja — semmiesstre sem a törvénytelenségek elnézéséé. A. párttól idegen minden szennyes dolog, lopás, korrupció, sikkasztás és törvényeink szellemében könyörtelenül leszámolunk mindenkivel, legyen párttag és akármilyen magas funkcionárius, aki visszaélve helyzetével, megfeledkezik arról, hogy a dolgozó nép állította felelő.? posztjára. Amilyen erővel hozzálátott mosta városi pártbizottság a MEZÖKER után az INKÖZ és a többi visszaélés felszámolásához, ugyanilyen vaskézzel kell megkeresni a másutt meglapuló visszaélőket is, és a legnagyobb komolysággal ki kell vizsgálni a panaszokat is. Ha Pécs, ha Baranya egész lakossága bátran felhívja rá hatóságaink figyelmét, nyiltan megmondja, amit eddig megtorlástól fél. ve elhallgatott, akkor napról-napra kevesebben lesznek, eltűnnek a köz. élet porondjáról. El, oda — ahol nem árthatnak többé! Oroszlán Imru I
