Dunántúli Napló, 1954. október (11. évfolyam, 234-259. szám)
1954-10-12 / 242. szám
DUNÁNTÚLI VILÁG PBOLETÄnTAtECnfÜLJETEK!--------------—— > A MAI SZAMBÁN: Népgazdaságunk helyzete és feladatai (1—2—3. o.) — A húsosfazék körfii (A „iAkásüzérek" cím alatt ismertetett ügy befejező része) (3. o.) — Lili bárónő (Kamara bemutató a November 7 kultúrotthonban) (4. o.) — Jó eredménnyel zárult az Ünnepi Könyvhét (4. o.) — AZ M D^P BARANYAM ECYEI BIZOTTSÁGÁNAK XI. ÉVFOLYAM, 242. SZÁM ARA 50 FILLER KEDD, 1954 OKTOBER 12 III —■! «■■■! IIWII —II IMS Ilii! Népgazdaságunk helyzete és feladatai A Magyar Dolgosok Pártja Központi Vezetőségének ülése A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége október 1—2—3-án ülést tartott. A Központi Vezetőség megtárgyalta a Politikai Bizottság beszámolóját népgazdaságunk helyzetéről, és feladatairól. A beszámolót Sza'ai Béla elvtárs terjesztette elő. Az ülés napirendjének 2. pontja a Központi Vezetőség kollektív munkájával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott. Ennek előadója Farkas Mihály elvtárs volt. A Központi Vezetőség többnapos beható vita után egyhangúlag jóváhagyta a beszámolót és megfelelő határozatokat hozott. A Po'itikai Bizottság beszámolója A Politikai Bizottság beszámolója a Központi Vezetőség elé, bevezemelyet Szalai Béla elvtárs terjesztett tőben rámutatott azokra az eredményekre, amelyek meggyőzően bizonyítják az új szakasz politikájának helyességét Mezőgazdaságunk biztató fejlődése A mezőgazdaság fejlesztése terén a Központi Vezetőség 1953 júniusi határozata és a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat alapján az 1953—1954-es gazdasági évben számottevő kezdeti eredményeket értünk el. A parasztság termelési érdekeltségének növelésére vonatkozó intézkedések hatására a parasztság termelési kedve lényegesen megnőtt. A termelési bizottságok 130.000 tagjának aktív közreműködésével az elmúlt év őszén és ez év tavaszán el- ismerésreméltó lépések történtek a föld termőerejének növelése érdekében. Az 1953—1954 gazdasági évben mintegy kétmillió katasztrális hold- nyi területet szervestrágyáztak, többet, mint a felszabadulás óta bármelyik esztendőben. A parasztság termelési kedve növekedésének számos egyéb mutatója van: a tartalékterületék bérbevétele, évelő kultúrák iránti megnövekedett érdeklődés, növekvő gyümölcs- és szőlőtelepítés (70 százalékkal több szőlőt telepítettek, mint az elmúlt évben) stb. A növénytermesztés terén jelentős eredmény, hogy az elmúlt gazdasági évben nagymértékben sikerült kiterjeszteni az öntözéses gazdálkodást. Az öntözött , területeket 1953-ban 75.000 kát. holddal növeltük. Rizstermelő területünk elérte a 73.000 kát. holdat, hazánk Európa egyik tegnagyobb rizstermelő országává vált. A kukorica vetésterülete jóval nagyobb a tervezettnél. Nőtt zöldségtermelésünk is. Különösen jelentős eredmények vannak a hagyma- és a paprikatermesztés fejlődésében. A megnövekedett termelés és felhozatal nyomán a zöldségárak az előző évihez képest csökkentek. A szarvasmarhatenyésztés kivételével lényeges javulás van az á’.’at- tenyésztés terén is. A sertésállomány március óta 1,100.606-rel növekedett. Ez év őszén sertésállományunk előre láthatóan eléri a 6.5—7 milliót, a felszabadulás óta a legmagasabb színvonalat. Az elmúlt egy év alatt több mint 232.000-el növekedett a juhállomány is. örvendetesen növekszik baromfiállományunk, ennek következtében jelentősen megjavult a városok tojással való ellátása. 1953—1954. gazdasági évben javult a munka a mezőgazdaság szocialista szektorában is. Hozzá kell azonban tenni, hogy ez a javulás nem áll arányban államunk messzemenő támogatásával. Kalászosak közül a búza és a rozs terméseredményei az állami gazdaságokban valamelyest meghaladják az országos átlagot. Az elmúlt évihez képest a tavaszi növényápolási munkában is van javulás, ennek ellenére a kapások várható termése még műidig alacsony. A termelőszövetkezetek zöme megerősödött a multévi kilépések után. Nőtt az égy dolgozóra eső munkaegységek száma, a kötelező számú munkaegységet nem teljesítő tagok aránya alacsonyabb, mint a múltban bármikor. Javult a Központi Vezetőség múlt év júniusi határozata nyomán a mezőgazdaság műszaki-anyagi ellátása. A mezőgazdaság jóval több gépet kapott, mint az elmúlt években. 1354-ben 50 százalékkal több műtrágyát használtak fel, mint 1953-ban. kielégítő volt a rézgálicellátás stb. Augusztus 31-ig a mezőgazdaság 1082 G—35-ös traktort, 1308 traktorekét, 948 cséplőgépet és számos egyéb gépet kapott. A parasztság által legjobban keresett termelőeszközök közül ez év első nyolc hónapjában több mint 14.000 fogatos ekéi állított elő az ipar — tavaly ennek gyártása nem folyt — és több mint tizenegyszerannyi lókapát, mint az 1953. év ugyanezen időszakában Számos új mezőgazdasági gép gyártása indult meg. így a többi között fejőgépé, permetező-porozóé, rét- gyaiué, stb. A felsorolt tények mutatják, hogv bár még csak az első lépéseiket tettük meg a mezőgazdaság fejlesztése érdekében, máris sok biztató i.geret kedvező jelenség mutatkozik és meg vannak az első eredmények. A feladat abban áll. hegy még határozottabban menjünk a megkezdett úton, .lesajnáljuk a fáradságot és áldoza-- ' tokát, egy-két éven belül azok bőven megtérülnek. A beszámoló ezután megállapította. hogy begyűjtési rendszerünk helyesnek bizonyult, ismertette a begyűjtés eredményeit, majd rátért az par kérdéseire. A közszükségeti cikkek gyárfásának növekedése Az ipar elé a Központi Vezetőség 053 júniusi határozata és pártunk Ül. kongresszusa fő feladatként a mezőgazdaság korszerű gépekkel és e?yéb termelőeszközökkel való jó ellátását, közszükségleti cikkek termelésének jelentős növelését állítotA Központi Vezetőség júniusi határozata óta eltelt egy és negyed év alatt történt előrehaladás a fenti célkitűzések megvalósításában. Kéréssel, huzavonával ugyan, de megkezdődött és már hozott is kezdeti eredményeket az ipari termelés átcsoportosítása. A közszükségleti cikkek termelése 1954 első 8 hónapjában 12.4 százalékkal volt magasabb, mint 1953 megfelelő időszakában. A kohó- és gépipari minisztérium, amelynek területén a legnagyobb mértékű átcsoportosításra volt és van szükség. 1954 első 8 hónapjában 27 százalékkal több közszükségleti cikket gyártott, mint az elmúlt év azonos időszakában és 22.2 százalékkal emelte a mezőgazdasági nagygépek, 32.4 százalékkal a mezőgazdasági kisgépek, alkatrészek és szeráruk termelését ugyanezen idő alatt. A helyiipari állami vállalatok 57 százalékkal, a kisipari szövetkezetek 32 százalékkal termeltek többet ez ;v első nyolc hónapjában, mint tavaly ugyanezen időszakban és ezen belül is lényegesen emelkedett a lakosság részére termelt áruk, végzett javítások és ipari szolgáltatások értéke. A magánkisipart is beleszámítva, a helyi ipar 1954 második felében előreláthatólag 1.1 milliárd forinttá' több iparcikket, javítást és szolgáltatást juttat a lakosságnak, mint '953 második felében. Teljesen helyesnek bizonyult a párt és kormány gazdaságpolitikájának az a célkitűzése, mely a helyi ipar és a kisipar működési területének kiszélesítésért irányult. A lakosság áru Hálása, az életszínvonal emelkedése Az új kormányprogram bejelenté- *e óta eltelt 15 hónap alatt mind a teunkások és alkalmazottak, mind * Parasztság életszínvonala igen jelentős mértékben emelkedett 1964 *• félévében a munkások és alkalmazottak jövedelme 15.8 százalékkal v°lt több, mint 1953. I. félévében, Ugyanakkor a fogyasztói árak 8.3 •zúzalékkal csökkentek. Ennek megfelelően emelkedett a reálbér át- 1953. i. félévéhez képest. Nem •í-abad azonban megfeledkezni arról. ogy az. 1953. I. féléve, amihez ké- Pcst a reáLbérek emelkedtek, a legkedvezőtlenebb volt 1949 óta, nem "telsósorban az 1952 évi rossz termes következtében. 1954 I. félévének kiskereskedelmi mtiforgalma 26 százalékkal maga. saibb volt az elmúlt év I. félévének áruforgalmánál. A földmű vessző vetkezetek forgalmának növekedése ennél jóval nagyobb, 43 4 százalék. Élelmiszerekben az ellátás általában jó volt a kormányprogram óta eltelt időben. Zavartalan volt a kenyér-, liszt-, cukorellátás. A fontosabb élelmiszerek közül a hús és hús- készítmények kivételével általában kielégítette 1 a kereskedelem a lakosság igényeit. Különösen nagymértékben emelkedett a ruházati kiskereskedelmi forgalom. Népünk ebben az évben többet költ ruhára és ennek megfelelően sokkal jobban ruházkodik, mint egy évvel ezelőtt. A ruházati kiskereskedelem forgalma 64 százalékkal emelkedett egy év alatt. A kereskedelem több fontos cikkben nem tudta kielégíteni a hatalmas mértékben megnöveke- dett igényeket. Sok a panasz egyes közszükségleti cikkek gyenge minősége miatt. A pártnak a széles néptömegek számára vonzó politikája az új szakaszban, különösen pedig az élet- színvonal gyors emelkedése 1953 második felében, megnövelte a dolgozókban a párt iránti bizalmat. Megszilárdult a párt és a munkásosztály közötti kapcsolat. Megerősödött a munkás-paraszt szövetség. Közelebb került a párt a széles néptömegek- héz. Mindez a párt számára komoly politikai sikert jelentett és döntő bizonyítéka az új szakasz politikája helyességének. Milyen hiányosságok fékezik a párt helyes politikájának végrehajtását? j elért jelentős eredmények mel- t. u SÚIy°s hiányosságok tapasztalha- k népgazdaságunk területén: A mezőgazdaság fejlesztése lassúbb, mint ahogy terveztük. Ennek egyik oka, hogy a mezőgazdaság sem a műszaki-anyagi ellátás, sem a káderekkel való ellátás terén nem kapja meg időben azt, amit ,a különböző párt- és kormány határozat ok számára előírtak. A kohó- és gépipari minisztérium az előirt határidőre a G—35-ös traktoroknak csak 51 százalékát, traktorekék 44 százalékát, fogaké fűkaszálók 48 százalékát, kazalozók 62 százalékát adta át. Az utóbbi időben elakadt a mezőgazdaságba való káderátcsoportosí. tás is. Az állami gazdaságok fejlődése lassú. Igen laza a fegyelem. Nagy méreteket ölt a pazarlás, sok a mezei lopás. A gazdaságokban nagyban gátolja a helyi lehetőségek kihasználását a 'túlzott centralizmus és a tervezés bürokratikus módszere. Az állami gazdaságok és gépállomások döntő többsége rosszul használja ki az állam által rendelkezésükre bocsátott gépeket és egyéb anyagi eszközöket. 2. Az ipar nem elégíti ki az új szakasz követelményeit. Nemcsak azért, mert a mezőgazdaság számára nagy késéssel szállítja a szükséges gépeket és felszereléseket, hanem többek között azért sem, mert a közszükségleti cikkek termelése túlságosan lassan növekszik. Az év első 8 Ijónapjában kevesebb kerékpárt, motorkerékpárt, kályhái, húsdarálót, kartont, flanellt gyártottak a tervezettnél. Ipari kivitelünkben növelni kell a munkaigényes és ugyanakkor magas devizahozamot biztosító, gazdaságosabb cikkek exportját, figyelembe- véve természetesen a baráti országok szükségleteit és a tőkés országokban való értékesítés lehetőségeit. Az ipari exportban a fentieknek megfelelő fordulat azonban egyelőre nem következett be. Az ipari vezetők munkájának egyik komoly hiányossága, hogy sem a belföldi szükségletre, sem az exportra való gyártás terén nem követ, kiztett be lényeges javulás a termékek minőségében. A Politikai Bizottság beszámolója' ezután rámutatott arra, hogy a termelés mennyiségi fejlődése túlzottan lelassult, az alapanyagtermelés viszonylagos elmaradása fokozódott. A szénbányászat az első nyolc hónapban tervét 98.4 százalékra teljesítette. A kohászat ugyanezen idő alatt sem a mErtinacéltermelés tervét, sem a hengereltacélét nem teljesítette. Az építőanyagipar tervteljesítése ugyanezen időszakban 91.7 százalék. Szénből, hengereltacélból és építőanyagokból ez év első nyolc hónapjában kevesebbet termeltek, mint az előző év megfelelő időszakában. E lemaradások közül egyelőre legsúlyosabb kihatása a szénbányászatnak van. A szénbányászat adóssága, amely szeptember 1-ig közei 360 ezer tonna volt, szeptember 20-ig több, mint 356 ezer tonnára emelkedett. Ennek a helyzetnek kialakulásban nagy szerepe van a bányáknál uralkodó nagyfokú íegyelmezetlenségneK. ■imi a nagyszámú új munkaerő beállítása mellett elsősorban 1 a vezetés hiányosságával függ össze. Rendkívül elhanyagolták a szénbányászat gépesítését, valamint az új, termelékenyebb munkamódszerek alkalmazását. A gépi jövesztéssel termelt szén aránya és a géppel rakott szén aránya 1952 óta csökkent. A teljesítmények csökkenéséhez hozzájárulnak sok bányában az igen rossz munkakörülmények, a bányák elhanyagolt állapota, mely nagyi-észben a túlzott ütemű iparosítás következménye. Mivel a szocialista iparosítás továbbra is a szocializmus építésének fő eszköze és az ipari termelés emelése a nemzeti jövedelem növelésének fő forrása, további előrehaladásunk nélkülözhetetlen feltétele az ipari termelés egyhelybentopogásá- nak megszüntetése. Egész népgazdaságunk felemelkedésének alapvető előfeltétele az ipari átcsoportosítás meggyorsítása és ezzel együtt az. ipari termelés jelentős emelése, mindenek előtt mezőgazdasági gépekben és szerszámokban, közszükségleti cikkekben, megfelelő exportcikkekben, valamint az alapanyagtermelés viszonylagos elmaradásának felszámolása. « 3. Tűrhetetlenül alakul a termelékenység és az önköltség, Pártunk III. kongresszusa népgazdaságunk fejlesztésének, az életszínvonal emelésének döntő előfeltételeként a termelés állandó emelését és az önköltség csökkentését jelölte meg. Sajnos, meg kell állapítani, hogy azt a fordulatot, amelyet a kongreszszus e téren megkövetelt, gazdasági vezetőink egyelőre nem hajtották végre. Az iparban az év első felében egy- milliárddal több anyagot és munkabért használtak fel, mint amennyit tervünk előírt. A minisztériumi ipar összehasonlítható termelésének önköltsége 1964 alsó félévében, az 1953. évi átlagos önköltséghez képest, a tervezett 0 2 százalékos csökkenés helyett 2.8 százalékkal növekedett. Melyek az okai az önköltség tűrhetetlen alakulásának? Mindenekelőtt az, hogy a termelékenység nem emelkedik, hanem csökken. Az egy munkás egy napra eső termelése a minisztériumi iparban az év első 8 hónapjában a múlt év meg felelő időszakához viszonyítva 3.3 százalékkal csökkent. A béralaptúllépésekhez és az önköltség emelkedéséhez hozzájárul a túlzottan magas alkalmazotti létszám is. Az alkalmazotti létszám a minisztériumi iparban 1954 augusztusában 7.8 százalékkal magasabb, mint egy éve volt. Az önköltségcsökkentés terén t.'tapasztalható lemaradásnak másik fő tényezője az anyagpazarlás. Ennek méreteire elég megemlíteni, hogy a KGM vállalatai az I. félévben 136 millió forinttal, az. építésügyi: minisztérium vállalatai 46 millió forinttal lépték túl a megengedett anyag- költségeket. Nem sok történt a kongresszus óta annaik éraekében, hogy fokozzuk a dolgozók anyagi érdekeltségét a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése érdekében. Márpedig világos, hogy enélkül előbbre nem jutunk. Gyökeres változtatásokra van szükség; helyenként az ár- és bérrendszer hibái következtében a munkások többet keresnek, ha az anyagot pazarolják, mintha azzal takarékoskodnak. A minisztertanács úgy döntött, hogy az önköltségcsökkentést figyelembe kell venni a műszaiki ás adminisztratív személyzet prémium megállapításánál. Ennek érvényesítése azonban rendkívül vontatottan megy. Az elmondottakból látható, hogy nálunk a termelés igen széles területein hosszú hónapok óta nem önI költségcsökkentés van, hanem ön- költségemelkeaés. A pártnak és a kormánynak Íremény kézzel, sürgősen változtatni kell a helyzeten. 4. Nemcsak a termelésben van nagyfokú pazarlás, hanem az állami költségvetési kiadások is túl magasak. / Túlzottan magas a fogyasztáson belül az úgynevezett közületi fogyasztás, más szóval a nemzeti jövedelemnek túlságosan nagy részét for-, dítjuk a költségvetési kiadások fedezésére. Felül kell tehát vizsgálni a fogyasztási alap elosztását és biztosítani kell, hogy azt, amink van, a lehető legnagyobb hatásfokkal, a leggazdaságosabb módon és a lakosság számára leginkább érezhető juttatásként adjuk. Lényegesen gyorsabb volt az elmúlt években a költségvetési kiadások emelkedése, mint a nemzeti jövedelem növekedése. Az államigazgatás létszáma 1949-hez viszonyítva 164 százalékkal növekedett Ezt a nagyarányú ugrást nem trx dokolják a szocialista állam jellegéből és tevékenységéből adódó új feladatok. Államapparátusunk létszám« nagyobb, mint amit a ténylege« szükséglet megkövetel. Az állami költségvetésből 1954-ben sporttámogatásra fordított kiadások, több, mint ötszörösét teszik ki az (folytatás a 2. oldalon)
