Dunántúli Napló, 1954. október (11. évfolyam, 234-259. szám)
1954-10-10 / 241. szám
RAPCö 1954 OKTOBER I» Á Bér! ni Fúvósötös hangversenye /"kktöber 8-án a Baranya Megyei ' ' Műsoriroda rendezésében a Berlini „Fúvósötös tartotta nagysikerű hangversenyét a Doktor Sándor Kultúrotthon dísztermében. A hangverseny méltó megnyitása volt az idei évadnak. A kitűnő együttes játékát a legteljesebb pontosság jellemzi. "Oscar Michalik melegen simuló klarinét-hangja, Helmut Kranz lágy és biztos kürtintonálása, Hans Georg Rast finom oboa-hangja, Kari Steinbrecher (fagót) és Peter Fre- meyer (fuvola) bebizonyították, hogy Kiváló mesteréi egyenként is hangszerüknek. Első helyen kell megemlítenünk Beethoven Op. 16. Fúvósötösének élmén'yszerűen szép előadását., A mű, amely Beethoven egyik legszebb fuvóskamarazene alkotása, mesteri -megformálásban és pompás kidolgozottságban hangzott el. A beéthóveni meleg témák mindig érvényre jutottak, az együttes tagjai minden egyénieskedéstől mentesen alá tudták magukat rendelni az előadás egyöntetű és maradéktalan szépségének. A zongora-szólamot Diethelm Müller, a berlini konzervatórium docense játszotta a fuvó- hangszerek hangszínéhez és játékmódjához tökéletesen alkalmazkodó és összehangolt művészettel. Az együttes a műben rejlő játékos vidámságot teljes egészében megvalósította. Ugyanezzel a művészi tökéletességgel szólaltatták meg a másik bécsi klasszikus mester, Mozart Zongoraötösét. Az előadás köny- nyed, egyszerű vidám muzsikálás volt. Érdekes bemutatója is volt a hang versenynek: Gaerster Fúvósötöse. A modern lipcsei mester világos formai felépítésű, helyenként szinte groteszk humorral átszőtt műve pompás előadásban szólalt meg. Az első tétel jókedvű témáinak bizarr feldolgozása állandóan fokozza a zenei zsikából kisarjadzott szép témáját# könnyen követhető az első tétel fő-f témájára utaló variációk igen vilá-f gosan és érthetően hangzottak az# együttes szép előadásában. Rossini# zeneileg nem sokat mondó, csak# legfeljebb felületesen szórakoztató# Fuvósnégyesének előadása kissé pon# gyola volt, így nem is lehetett meg-# győző. # Igen jó lett volna kis ismertetés-# sei az egyes műveket közelebb vinni# a hallgatósághoz. Nem beszélve a # műről, az# EiíM Süli Mái) versesükéi alia ki a ml aiakalt Matti Könyvkiadó Vállalat bemutatásra került új ilyenfajta fúvós-kamarazenét ritkánf itt ipt,/ i »r hallja a közönség és így mégftrALLt ISI VA.lS ! Beethoven, Mozart előtt is a közön-# A honvédzenekar játéka nyitotta meg szombaton az ünnepi zetefi i melyen Csorba Győző költő indította útnak Gáli István, a fiattá' j magyar katona-költő verseskötetét, a „Garabonciás diák”-ot. Annak | ellenére, hogy a rendezés hibájából az ünnepélyt nem hét, hanem ; nyolc órakor kezdték, az írószövetség tagjain és Pécs kulturális éle* ; tének vezetőin kívül, lelkes közönség gyűlt össze. Itt voltak mind* : azok, akik érdeklődnek a költészet iránt és igen jelentős esemény* nek tartották a Dunántúl Könyvkiadó Vállalat első termékének meg* jelenését. Eljöttek azok, akik szívükön viselik a fiatal, magyart igen tehetséges katona-költő fejlődését és sorsát. Az ünnepségei színvonalas műsor tette emlékezetessé. humort; az érdekes hangszínkom binációk is elősegítették a témáknak . vészi élményeket1 logikus továbbfejlesztését. A máso- művésztagjait, dik, variációs tétel német népi mu- | ség jórésze előkészületlenül állt.# Nem hangverseny-kalauzokból ki-# vont ismertetésekre gondolunk, ha-# nem a művet tartalmi és szerkezeti# lényegére rávilágító néhány mondat-# ra. Erre szükség lett volna. A közön- # ség lelkesen ünnepelte a magas mű-# nyújtó együttes# Horváth Mihály # HATÁRŐRÖK Mint pihenő nyáj, a dombok, egymáshoz simulva fekszenek. Szellő sem zizzent lombot, csillannak harmatos gyöngyszemek. Pihés felhőcskék ringanak csibeként az égi szérűkön, s mint aranykakas hint a nap fénysugár-toliakat a füvön. # E 1 lismerés illeti a Zeneművészeti * 'Sakkiskola igazgatóját. Antal Györgyöt, aki a berlini művészeik pécsi- szereplését biztosította. Maga az a tény, hogy budapesti vendégszereplésre - érkezett 'külföldi művészek Pécsre is ellátogattak és felejthetetlen művészi élményben részesítették a komoly zene kedvelőit, megdönthetetlen . bizonyság a -népi demokráciák egymás közötti ’egészséges kultúr- kapcsölatai mellett. Külföldi vendég- művészek —- nem mint a múltban, — csupán a főváros közönségének szereznek műélvezetet, hanem szívesen gazdagítják ma már művészetük kincseivel a vidéki dolgozókat is. Annál inkább meglepő volt, hogy a városunkba érkezett német művészeik fellépte alkalmával senki sem akadt, aki műsoruk megkezdése előtt az ■ egyes számokat 'bekonferálva, legalább nagyvonalakban vázolta volna, hogy tulajdonképpen miről is van sző, mit hall majd'a közönség, mi a jelentősége és lényege az előadásra kerülő műveknek. A rendezőség úgy látszik feltételezte, hogy aki résztvtsz ezen a hangversenyen, elolvasta a plakát-hirdetést, vagy megjegyezte magának az újságból, hogy ki,k lépnek fel és milyen műveket adnak elő, vagy pedig rábízta a „műértőkre“, hogy találják ki, mit hallanák. Ez többé-kevésbé sikerült is, de a legtöbben csak „találgatták“', mert hiszen nem mindenki ze. neszakártő, aki egy ilyen hangversenyt meg akar hallgatni és szívesen hallgat meg. Sakkal elmélyültebb szórakozásban lett volna részük a hangversenyen megjelenteknek, ha kicsit „reprezentatívabb“ külsőségeik között történik az egész, ha ünnepélyesebb A két határőr lépeget s a selymes rét a lépteket nyeli akár a felhő a füstöt. Vén fűzfa áll, mint lógó üstök, lombja hull, rájuk borul. Lehevernek a fa alatt s higanyként fut szét a gondolat. Mint a méhe száll csapongva s a virágra bukik dongva, mint a fecske röppen égre s eltűnik a messzeségbe, \f óka. vidámság, színpompás, ... cirkuszi jelenetek és megkapó szerelmi történet teszi kacagtató- Vá, érdekessé, látványossá a magyar filmművészet legújabb alkotását. A történet a cirkusz világába vezeti a nézőt, aljba a világba, mely annyi ember képzeletét foglalkoztatja. A film első kockái a nyilas idők kegyetlenségeit vetítik elénk. Nem is tudjuk elképzelni, hogyan lehet ebből vígjáték? Később azonban rájövünk, hogy nemcsak Peti bohóc alakja humoros, hanem éppolyan nevetséges a kapkodó, részeges, ostoba nyilas, Müller figurája is. A film legragyogóbb jelenete, amikor a kivégzés előtt, Peti utolsó kívánságaként kéri, hogy bemutathassa „nagy számáé’. A furcsa kérés megrökönyödést kelt, de a felsorakoztatott katonák követelésére a nyilasok kénytelenek beleegyezni. Számos kaland és viszontagság után, Peti és kivégzésre váró két társa életben marad. A felszabadulás után, Aidával az elenfánttal eljut Pestre. Itt találkozik Annuskával, akivel a film elején ismerkedett meg, amikor őt és a kisfiút megmentette a nyilasok üldözése elől. Vágyai hogy nagy számát fényes, előkelő cirkuszban mutathassa be, be is teljesül. Véletlenül összetalálkozik egyik társával, Szakálassal, akit. vele együtt akartak kivégezni. Szakállas az Állami Nagycirkusz igazgatója és örömmel fogadja Pe,keretet'“ nyújtottak volna az elő- # adásnak és a dolgozók érezték volna, hogy a külföldi művészeket mi is megbecsüljük, szeretjük és értékeljük azzal is, hogy megfelelő külsőt biztosítunk fellépésüknek. Min- , den túlzás nélkül állítom, sokan szé- ■ gyei tűik magiunkat, amikor a német művészeknek minden előzetes „híradás““ nélkül kellett megjelenniök az emelvényein. Mennyivel feszély-tele. nebb lett volna a hangulat mindjárt _ _ az első percekben, ha a kötelező ud- } mLnTpilléz" a pitypang ~^Iyhe vanassagi formáik es szabályok leg- a megöl egy virágkehelybe, elemibb betartásával, valaki kiállt - volna és bemutatva őket, elmondta volna, hogy tuiajaonképpen mi is a hangverseny jelentősége és milyen művek “kerülnek előadásra, mire kell tokozott figyelmet fordítani. Ez az, ami elmaradt és ami „ár-, i nyékot" vet a péntek esti hangver- # (bj. dr.) ^ # * t # s úgy kígyózik le * lapra, mintha forrásvíz csorogna.. .“ így beszél. Az álmok, vágyak, mind-mind hazafelé szállnak. Szellő lebbent lepkeszárnyat, madár röppen s tovaszárnyal. Ág ha rezdül, szél fuvalma bodrozza a búzatáblát, bámész dombok kékes halma előkapja felhő-fátylát. Szél suhan csak? Árnyék rebben? Fúrj palattyoL, de megszeppen, hangja cikázik ég ijedten magasba reppen. senyre. úgy száll Péter gondolatban hazafelé, falujába. Pitvar kövén lépte dobban és belép a kicsi házba: bice-boca asztal, padka, tűzhely piros kőből rakva, mentaszagú szoba várja kiseperve szép tisztára, — és az udvar, m?g a kiskert, minden milyen kedves, ismert! Anyja sürög, fői az ebéd, bornak, húsnak javát, szebbjét hordja .neki tette félre — kedvenc étel készül délre. tabárt látunk a filmen, aki nemcsak J Az ételnek, ahop nézi, .. ___r szinte mar a szagat érzi. vicc el, mókázik, hanem érző ember > is. Emberit, nagyot alakít abban a J jelenetben, amikor rájön, hogy An- i nuska Jánost szereti és akkor, ami- a kor vágya teljesül és bevonul a szín- í padra. Nevettet, mulattat, ugyanak- ^ kor bemutatja azt. hogy Peti bohóc-a nak is vannak mély, elgondolkozta- , és csak mondja, egyre mondja: tó, emberi érzései. Nemcsak a bohó- 4 —■ „Hej, az volt a szakma, látod! — i. -CT— T J - —.. /I r* ‘ 7A V* CVIt PftHV ílTtllf. 1 fi . Társa fekszik, babra ujja hegyét a homokba fúrja. Nagy tizedes csöndbe dünnyőg mint makacs légy hogyha zümmög, öklén pihen álla-esontja cot ábrázolja meggyőzően, hanem. Jelenet a „Fel a fejjel" című filmből tit a cirkusz művészei közé. Peti a libériás alkalmazottak sorfala között ünnepélyesen vonul be a cirkusz színpadára, Adtával együtt. A film végén minden jóra fordul; Peti vágya teljesül, Annuska találkozik szerelmesével, Jánossal. A vígjáték befejezése tökéletes. A film fokozatosan vezeti ki a nézőt a nyilas idők fertőzött légköréből egy egészséges, szabad, boldog életbe. Latabár Kálmán Peti bohóc szerepében kitűnő alakítást nyújt. Uj Laannak érzéseit, lelkivilágát is. Szakállas szerepében Básti Imjos, a kedves, bájos Annuska bemutatásában Ferrari Violetta, a kislány szerepek bájos alakítója elismerésre méltó alakítást adtak. f Gázon Gyula, Balázs Samu, Sza- f káts Miklós, Pethes Sándor, Béreled i Gyula egészítették ki a kitűnő szí-i nészgárdát. Az ellenszenves Müllertf Pongrácz Imre kitünően alakította. Meg kell emlékeznünk még Aidáról, az elefántról is. Elképzelhető, mennyi fáradtsággal járt, hogy az elefánt is a „forgatókönyv szerint“ szerepeljen. Aki már látta Aidát a Fővárosi Nagycirkuszban. tudja, hogy milyen „tehetséges”. Mégis ..Kissé furcsa" lehetett számára a felvevőgép zaja, az erős fénysugarak. De a türelmes munka meghozta gyümölcsét, Aida méltó „partnere” lett a szereplőknek. gyeire hiába hirdették a falragu Zavar, szurony, amit látok, mind csak arra emlékeztet. — Milyen nehéz volt a kezdet! Az ember- csak visszagondol: a gép zümmög, zúg, dorombol, a kés sivít ?x anyagban, fogaskerék halkan kattan, az eszterga basa feje perdül, fordul, csap a szele és a forgács szalagnyelve csavarodik a kezemre, Nagy tizedes talpra pattan. Péter puskazárja csattan. — Ott a határ. Az a nyárt» mintha figyelőként állna, lábujjhegyen, nyújtózkodva les a rétre, a bokrosra, koronája bólint egyre mintha neki mondaná: erre! Amott falu hasal, körül kertek lombja, a zöld közfii torony-nyakát nyújtja égnek, cserepei szinte égnek izgalomtól pirosodva, s kiáltana: arra, jobbra! A búzának sűrűjébe suhog a katonák lépte, aranytenger sárga habja csapkod izzadó arcukba De már csend van. Csak a búza zúg békésen ringatózva. Kimennek a kocsiútra. Árnyék alá jutva újra Péter pittyedt szájjal dohogd — „Semmi se volt, s én loholok-.* folyik a víz az arcáról, mintha verte volna zápor. Nagy tizedes vállát vonja: — „Könnyen más lehetett volna!- Mennek tovább. King a búza, a fák ágát gyümölcs húzza, s már Péter is vígan lépked, úgy szereti a vidéket, mintha odahaza lenne, és öröme tellik benne, hogy a krumplik bokrosodnak, sárga körték pohosodnak, majd kicsattan a szőlőszem, puli terel, csahol bőszen, gulyakolomp hangja kongat, odvas fáknál méhek dongnak, s kék tükrén az égi tónak felhő-habok ringatóznak. szók, „Jön az évad legmulatságosabb filmje!” Igazuk volt. Az irodalmi fejtörő nyerteseinek névsora: Irodalmi est az MSZT-ben Lapunkban az elmúlt héten öt irodalmi fejtörőt közöltünk. A feladványokat sorrendben a következő írók és költők műveiből válogattuk: Juhász Gyula, Anton Pavlovics Csehov, Radnóti Miklós, Nagy Lajos és Ady Endre. Könyvjutalmat nyert: Fekete Miklós Pécs, Rákóczi út 7?., Szabó Árpád Pécs, Kaposvári út 12, Gergely linréné Pécs, Ifjúság útja 6, Tánczos Géza Pécs, János utca 11, özv. Haksch Józsefné Pécs, Alajos utca 10, Buzássy Lajos Pécs, Buzássy Ábel út 17, Horváth Borbála Pécs, Kálmán utca 6, ifj. Farkas József Pécs, Meszestelep, Vajda János utca 1.1, Nagy János Pécs, Észak- haranyamegyei Népbolt Központ, Cser Frigyes Pécs, Boszorkány út 2, Czékus Tamás Kisdér, Baranya megye, Pálmai Erzsébet Pécs János utca 11, Kiss Agnes Pécs, Sánc utca 1/1, Tischler Márta Pécs, Alkotmány utca 4, Pintér Mária Geresd, Baranya megye, Horváth Sándor Pécs, Alajos utca 15, Pataki Ferencné Pécs, József Attila utca 7 és ifj. Kegényi István Pécs, Aradi Vértanuk útja 26 sz. A könyvjutalmakat a személyazonosság igazolása mellett kedden délután 1-től este 8 óráig a nyertesek átvehetik a Pécsi Megyei Könyvtárban (Geister Eta u. 8), a vidékieknek a könyvjutalmat postán megküldik. Az Ünnepi Könyvhét alkalmából megjelent szovjet íróik műveiről műsoros könyvismertető előadást rendezett október 7-én este a November 7 Ku'ltúrotthónban a Magyar-Szovjet Társaság. Az ünnepi műsort a Dózsa Lövész Tiszti Iskola zenekara nyitotta meg, Csáky Nándor karnagy vezénylete mellett, majd Nagy Zsuzsa Majakovszkij: „Beszélgetés Lenin elvtárssal“ című költeményét adta elő. A könyvhét jelentőségét Selymes Ferenc, a Pedagógiai Főiskola orosz nyelvi tanszékének a vezetője ismertette, — Wessely László, a budapesti „Uj Könyvkiadó'“ munkatársa pedig Erenburg: Páris bukása és Panova: Évszakok című könyveiről tartott értékelő előadást. Sikerrel szerepelték a Balett Munkaközösség tagjai is, akiik Csajkovszkij: Balett részletét és ukrán táncot adtak elő, Bárt fai Márta tanárnő vezetésével. Az ünnepi este méltó befejezése volt a Bányaipari Technikum koreai tanulóinak koreai, orosz és magyar énekszáma. Élénk kulturális és sport-élet alakult ki a tanács támogatásával Egerágon Húsz fiatal tanácsfunkcionárius segíti a községi tanácsok feladatainak jó teljesítését a pécsj járásban. Közülük a leglelkesebb, legeredményesebb munkát végzők egyike Korpa Sándor, az egerági tanács végrehajtóbizottságának titkára. Ebben a kis községben a tanács az ifjúság erejére támaszkodva már eddig is szép feladatokat oldott meg. Korpa Sándor kezdeményezésére, aki maga is DISZ-fiatal, a falu ifjúsága tavaly télen nagyrészt társadalmi munkával szép új kultúrotthont épített. A kultúrotthon vezetőségében ott van a tanács elnöke, a tanács titkára, a tanács tagjai. S nemcsak névleg viselik ezt a tisztséget, de tevékeny részt is vesznek az életében. A tanácselnök a szakkörökre ügyel, a tanácstitkár a sport-lehetőségeket teremti meg, a pedagógusok a kultúrcsoport működését irányítják. A falu fiatalja-öregje úgy odaszokott már a kultúrotthonhoz, mint | nek. otthonába. Asztalitenisz, sakk, olva- sás, rádiózás teszi kedvessé itt aí estéket. A legöregebbek — a hetvenéves Bárány-házaspár, Erősék, támogatásával a kis úttörőír, is részt- vesznek a fejlődő kultúréletben: egyórás műsor keretében feldolgozták a* öregektől ellesett dallamokból, táo* eokból, az ősi egerági lakodalmast! Társaik, a DISZ-ifjúság, Korpa Sándor vezetésével most azon dolgozik* hogy a tanácsválasztásig ki bővítse* újabb helyi motívumokkal tarkítsa * lakodalmas-játékot. Ezt a napot azzal is emlékezetessé teszik, hogy az ugyancsak társadalmi munkával most épülő sporttelepet átadják rendeltetésének. A kultúrotthonban esténként tervezgető falusiak azonban itt nem állnak meg. Fiatal tanácstitkáruk, lelkes tanácstagjaik ösztönzésére már szövik a terveket a jövő évre. ami- , kor úttörőházat éc új iskolát epí'eÜnnepé'yes keretek között nyílik meg a Szabadegyetem A Magyar-Szovjet Társaság e jól sikerült könyv- ismertető estje is nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Pécs dolgozói egyre közelebb és közelebb kerülnek a szovjet irodalom értékeihez, szeretik és megbecsülik azokat, Tizenkettedikén, kedden este 6 órakor a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat (Janus Pannonius utca 11.) nagytermében ünnepélyes keretek között nyílik meg a pécsi Munkácsy Mihály Szabadegyetem. A megnyitó beszédet dr. Kocsis Mihály jogkari dékán a TTIT megyei szervezetének elnökhelyettese mondja. Az ünnepség keretében Kelle Sándor festőművész tart előadást Munkácsy Mihályról. Az ünnepélyes megnyitóra a Szabadegyetem titkársága ezúton is meghív. ja a Szabadegyetem hallgatóit, # társulat tagjait, városunk minden érdeklődő dolgozóját. — A Munkácsy Mihály Szabadegyetem titkársága ért. esi ti a Szabad.* egyetemre jelentkezett hallgatókat, hogy a beiratkozást meghosszabbítják. Így beiratkozni lehet még 11-én*. hétfőn délután és lű-én, kedden délután 3—7-ig, a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Janús Pannonius utca 1W szám alatti helyiségében.
