Dunántúli Napló, 1954. október (11. évfolyam, 234-259. szám)
1954-10-10 / 241. szám
NÄPCÖ 3 1954 OKTOBER 10 A iniaií§£Íerísn«Scs Ssit^akedései a radonalixá!᧠során elbocsátott dolgozok érdekében A racionalizálás heiyes végrehajtása egyike ma a legfontosabb feladatoknak. A felduzzadt, sok felesleges költséget felemésztő államapparátus csökkentése, az igazgatási munkák ésszerű megszervezése elkerülhetetlenül fontos egész országunk fejlődése, s mindenekelőtt az élet- színvonal emelése szempontjából. A gyakorlati élet számos tapasztalata győzi meg a dolgozókat arról, hogy a drága apparátus, a felesleges, szűk. ségtelenül felduzzadt szervek a dolgozók zsebéből veszik ki a forintokat. Ez a felismerés vezette és vezeti a dolgozókat arra, hogy bírálatukkal, javaslataikkal hozzájáruljanak a racionalizálás helyes végrehajtásához. A racionalizálás számos embert érint, hiszen csökken az egyes hivatalok dolgozóinak létszáma, megszűnnek egyes munkakörök. Az elbocsátott dolgozók számára nem egyszer igen nagy problémát jelent az átmeneti nehézségek áthidalása. Államunk eddig is hathatós intézkedéseket hozott az elbocsátott dolgozók el. helyezkedésének biztosítására. A minisztertanács legújabb határozata további segítséget nyújt a racionalizálás során elbocsátott dolgozóknak. A határozat intézkedései az eddiginél körültekintőbben, sokoldalúbb segít, ségnyujtással könnyítik meg az elbocsátottak elhelyezkedését és megélhetésüket addig is, amíg új munkahelyen elhelyezkednek. Eddig az elbocsátott dolgozók kétheti felmondási járulékot kaptak. A határozat most úgy intézkedik, hogy a jövőben egyhavi illetményt kell kifizetni számukra. Mindazok, akiket 1954 július 1 óta bocsátottak el s ezideig még nem tudtak elhelyezkedni, pótlólag újabb kétheti felmondás! illetményre tarthatnak igényt. A határozat intézkedik arról is, hogy egy hónapig az új műnkahe 1 yükön is előzőhavi fizetésüket kapják meg azok a dolgozók, akik elfogadják áthelyezésüket fizikái munkára. Nem érheti hátrány a dolgozókat a határozat szerint a jogfolytonossá, got illetően. Az elbocsátott dolgozók a munkaviszony megszűnése után hat hónapig jogfolytonosságot élveznek. Ez azt jelenti, hogy új munkahelyükön folyamatos munkaviszonyban állóknak tekintik őket s a hat hónap alatt is megkapják a családi pótlékot, részesülnek orvosi és gyógy, szerellátásban, jogfolytonosságot élveznek a nyugdíj, korpótlé'k, szabadságidő szempontjából is. Az elbocsátott és vidéken elhelyezkedni szándékozó budapesti dolgozóknak problémát okozott a lakás- kérdés is. A minisztertanácsi határozat most e téren is segít azzal, bogy kimondja: a vidéken elhelyezkedő budapesti elbocsátott dolgozók lakásukat fenntarthatják és bármikor visszaköltözhetnek a fővárosba. Az elbocsátás és az elhelyezkedés közötti idő átmeneti nehézségeinek áthidalását segíti elő a határozat az. zal is, hogy kimondja: a racionalizálás során elbocsátott, termelőszövetkezetbe lépő dolgozók bizonyos kedvezményekben, például munkaegység előlegben részesülhetnek. A határozat több intézkedése gon. dosikodik arról, hogy az elbocsátottak minél előbb elhelyezkedhessenek a számukra leginkább megfelelő munkakörben. Éppen ezért felhatalmazza az egyes minisztériumokat, hogy át- képzős tanfolyamokat indítsanak azokon a munkaterületeken, ahol szakmunkáshiány mutatkozik. A kisipari termelőszövetkezetek és önálló iparosok a jövőben több anyagot kap naik ,hogy több munkaerőt foglalkoztathassanak. A határozat gondoskodik arról is, hogy szervezettebb munkával biztosítsák az elbocsátottak el. helyezését a képességeiknek leginkább megfelelő új munkakörbe. Éppen ezért a Munkaerőtartalékok Hivatala rendszeresen részletes nyilvántartást készít a munkaalkalmakról. A minisztertanács határozata intézkedik arról is, hogy a racionalizálás helyes végrehajtásával enyhíthessük a lakáshiányt. A felesleges hivatalok, vállalati adminisztrációs részlegek megszűntével ugyanis számos lakás és hivatali helyiség is felszabadul. A határozat előírja, hogy a racionalizálás során felszabadított lakások 50 százalékával az a szerv rendelkezik, amely a helyiséget felszabadította. Mindezek az intézkedések megkönnyítik az elbocsátott dolgozók helyzetét, biztosítják, hogy minél hamarabb megtalálják 'elhelyezkedésüket. fl SZOT titkárságának határozata a munkaviszonyban nem lévő szakszervezeti tagok rendkívüli segélyéről A racionalizálás és az ipar egyes területeinek átszervezése folytán fel. szabadult munkaerők elhelyezkedése — népgazdaságunk számos területén jelentkező munkaerőhiány ellenére, — bizonyos időt igényel. A munkaerők egy része a munkaerőirányító irodák segítségével sem tud elég gyorsan elhelyezkedni. Ezért a SZOT titkársága felhívja a szakszervezeteket, hogy az átmenetileg munkaviszonyban nem lévő tagjaikat rendkívüli segélyben részesítsék. A segélyezés feltételei a következők: segélyben részesülhet az a dolgozó, akinek munkaviszonya a racionalizálás következtében szűnt meg ás aki a) legalább egy éve tagja a szak- szervezetnek és erre az időre járó tagdíjat hiánytalanul befizette, b) egy évnél hosszabb tagsággal rendelkezik és három hónapnál több tagdíjelmaradása nincs, c) akinél a munkaviszony megszűnése óta legalább hat hét eltelt, d) nyugdíjra nem jogosult. A segély összege: abban az esetben ha: a) a háztartáson belül legalább egy kereső van, egy alkalomra 250 forint, b) háztartáson belül kereső nincsen, egy alkalomra 500 forint A segélyezés módja: A segély jogosságának elbírálását és kifizetését az az üzemi (hí irataiban szakszervezeti) bizottság végzi, melyhez a munkaviszony megszűnése előtt a segélykérő tartozott. Az üzemi bizottsághoz a segélykérő dolgozók kellően indokolt írásbeli kérelemmel fordulhatnak. A segély engedélyezéséről esetleges ekrtasítá. sáról a kérelmezőt írásban értesítik. Abban az esetben, ha a dolgozó az üzemi bizottság döntésével nem ért eg5ret, panaszával a szakszervezet illetékes területi bizottságához, ennek hiányában vidéken a szakszervezetek megyei tanácsához, Budapesten, ha a szakszervezetnek területi bizottsága nincs, a szakszervezet központjához fordulhat. Szakszervezetek Országos Tanácsa titkársága. Rendelet az önkéntes földcserék és íöidátadások szabályozásáról Mendés-France miniszterelnök bizalmi kérdés felvetése mellett döntött A nemzetgyűlés keddi ülésén dönt a kormány sorsáról Párizs (MTI): A francia nemzet- gyűlés kétnaipos „londoni vitája“ után, amelynek során Mendés-France miniszterelnök balról éppúgy, mint jobbról, ismételten igen kínos keresztkérdések pergőtüzébe került, a miniszterelnök végülis úgy döntött: nincs más kiút, mint felvetni a bizalmi kérdést. A miniszterelnök ezt a bejelentését hajnali egy óra tájban tette a nemzetgyűlés hosszan elnyúló éjszakai ülésén. Az alkotmányos előírások értelmében csak két ülésnap eltelte után, tehát a nemzetgyűlésnek kedden tizenöt órásra kitűzött ülésén kerülhet sor a bizalmi szavazásra. A miniszterelnök bejelentése szerint a bizalmi szavazás azon határozati javaslat alapján történik, amelyet a miniszterelnök pártjához tartozó Aubry képviselő szövegezett meg, azonban az eredetihez képest módosított formában. A javaslat a következőképpen hangzik: — A nemzetgyűlés újból leszögez: Franciaország hűségét az északatlanti egyezményhez és akaratát, hogy közreműködjék a nyugateurópai egység felépítésében. A nemzetgyűlés, tuao- másulvéve a Icáidon i tárgyalások lefolyásáról és eredményeiről szóló beszámolót, bizalmát nyilvánítja a kormány iránt a londoni tárgyalások során elfoglalt álláspontjáért és azon politikával kapcsolatban, amelyet a miniszterelnök a Ház előtt kifejtett Párizsi politikai körök szerint a miniszterelnök még a nemzetgyűlési vita másnapján is abban reménykedett, hogy a Ház egyszerű szótöbbséggel tudomásul veszi majd beszámolóját. Rövidesen azonban meg kellett győződnie arról, hogy az Aubry- féle határozati javaslatnak első fogalmazásában, nincs sok kilátása arra, hogy elfogadásra találjon olyan szótöbbséggel, amelyet a miniszter- elnök még „elfogadhatónak és kielégítőnek“ találhatna „londoni poli. tikájának“ folytatására. így történt azután, hogy Mendés- France közölte a Házzal, a maga részéről nem tartja elfogadhatónak a más pártok és pártcsoportok által előterjesztett határozati javaslatok egyikét sem és úgy döntött, hogy felveti a bizalmi kérdést. A szocialisták ugyanis elhatározták, hogy az Aubry- féle javaslat feletti döntésnél tartózkodnak majd a szavazástól. Az MRP viszont arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kormány határozati javaslata ellen fog szavazni, ami gyakorlatilag ugyanazt jelenti, mint a szocialisták álláspontja. Az ellenzéki álláspont kialakulása azután lavinaszerűen átterjedt a „függetlenekre'' is. A helyzet tehát úgy alakult, hogy egyedül a radikálisok és az RPF támogatása körülbelül kétszáz szavazatot biztosított volna Mendés- Framce-nak. Mindezek a nyílt és kulisszáik mögötti eredménytelenül maradt alkudozások önmagukban is mutatják, milyen, a tömegnyomás által váltig kiélezett helyzetben kísérli meg >i miniszterelnök megszerezni a nemzetgyűlés jóváhagyását a bonni re- vansiszták felfegyverzésére. Külföldi fairek BERLIN Erich Ollenhauer, a Német Szociál demokrata Párt elnöke egy hannoveri gyűlésen kijelentette: — Adenauerék nagyon tévednek, ha azt hiszik, hogy a bonni parlament külpolitikai vitájával befejeződött a harc a londoni megállapodások ellen. Ez a harc Nyugat-Német- országban még csak most kezdődik. KO PEN IIAGA Az „Ekstrabladot” című dán lap jelenti, hogy Dánia-szerte a hadsereg több tagja tiltakozásul Nyugat- Németország remilltarizálása ellen, kilépett a hadsereg soraiból. Amikor elhagyták a hadsereget, kijelentették, harcoltak az ország szabadságáért, és éppen ezért eszméik kigúnyolását látják abban, hogy együtt kellene működniök a német militaristákkal, A Magyar Közlöny október 9-én megjelent 78. száma közli a földművelésügyi miniszter rendeletét az önkéntes földcserék és földét adások szabályozásáról. A helyesebb terület kialakításra hozott rendelet szerint az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdaságok a területükhöz tartozó földek kicserélésére önkéntes megállapodást köthetnek. Földátadásra, illetve földcserére megállapodást köthetnek: állami gazdaságok egymás között, állami gazdaságok termelőszövetkezetekkel, illetve’ I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportokkal, termelő- szövetkezetek egymás között, állami gazdaságok egyénileg gazdálkodókkal és végül termelőszövetkezetek egyénileg gazdálkodókkal. A megállapodás érvényességéhez az állami gazdaság felett felügyeletet gyakorló termelési igazgatóság vezetőjének, üretőieg a termelőszövetkezet közgyűlésének előzetes hozzájárulása szükséges. Egyénileg gazdálkodónak csereiöidet kívánságára a nem hasznosított állami tartalékföldekből :s lehet adni. önkéntes megállapodás alapján állami gazdaság termelőszövetkezettől, termelőszövetkezet pedig állami gazdaságtól indokolt esetben cse- reíöid nélkül is vehet át területet, ha ehhez az illetékes termelési igazgatóság vezetője, illetve a termelőszövetkezet közgyűlése előzetesen hozzájárult. Termelőszövetkezet, állami gazdaság részére ilymódom földet legfeljebb az általa átvett állami tartalékterület mértékéig adhat át Az állami gazdaság — ha ü2emi területének jobb kialakítása szükségessé teszi — távoleső, szétszórt ingatlanak az illetékes termelési igazgatóság vezetőjének előzetes hozzájáruláséval állami tartalékföldként leadhatja, ha a földet a községi tanács végrehajtóbizottsága hasznosítani tudja vagy arra földrendezés céljára szükség van. Az állami gazdaság üzemi területének tagosított táblájából azonban tartalékföldként területet leadni nem lehet. Termelő- szövetkezet gazdálkodási területéből állami tartelékföldiként csak a közgyűlés határozata és a földművelés- ügyi minisztérium előzetes engedd lye alapján adhat le ingatlant. A földcseréről és földátadásrőJ szóló megállapodást az érdekelt tulajdonos, vagy használó és a községi tanács végrehajtóbizottságának elnöke írja alá. A földcserét vagy földátadást a járási tanács végrehajtóbizottságának mezőgazdasági oszh tálya engedélyezi, s azt csak az eiv gedély kiadása után lehet végrehajtani. A járási tanács végrehajtói bizottsága mezőgazdasági osztályának döntése alapján a telekkönyvi hatóság, valamint a járási földnyilvántartási kirendeltség a földcserét illetve a földátadást telekkönyvbea és az állami földkönyvön keresztülvezeti. A rendelet végrehajtása vau kapcsolatos földnyilvántartási és esetleges földmérési munkákat —- a telekkönyv részére szükséges vázrajzokat is — az illetékes megyei földmérési iroda végzi el. * Barlanglakok Rómában A Daily Telegraph írja: A római törvényhatóság által kibo. csátott statisztikai adatok szerint 45.431 személy él a város területén barlangokban, kezdetleges viskókban s más menedékhelyeken, világítás, víz s egészségügyi berendezések nélkül. Százezrekre rúg azoknak a száma, akik egészségtelen körülmények között laknak. Külpolitikai jegyzetek Hitelt érdemlő hírforrás Truman, az Egyesült Államok volt elnöke a közelgő kongresszusi választásokkal kapcsolatosan levelet írt Mi- tchellnek. a demokrata párt országos bizottsága elnökének, s felhívta őt, hogy vívja ki a párt győzelmét a küszöbönálló választásokon. Abban persze nincs semmi csodálatos, hogy Truman, aki a demokratapárt egyik oszlopa, a párt választási győzelmét várja. Sokkal érdekesebb az, hogy mint a levélből kitűnik, Trumannak azért kell a demoikrata kongresszusi többség, mert szerinte ez megkönnyítené Eisenhower köztársasági párti elnök külpolitikájának megvalósítását 1 „Nekem úgy tűnik — írja Truman levelében, — hogy Eisenhower elnök titkon demokratapárti kongresszus megválasztását kívánja... Ha azt akarja, hogy a történelem mint sikerekkel ékeskedő elnököt tartsa majd számon, demokratapárti kongresszusra van szűk sége." Jóllehet Truman levelét a választási hadjárat szempontjai diktálták, abban a tekintetben mégis rendkívül figyelmetkeltő, hogy nyíltan beismeri a Wall Street két pártja közötti „nézeteltérések“ tisztára kirakati jellegét. Truman teljesen nyíltan telt tarmbizany súgót arról, hogy nem lát semmi lényegbevágó különbséget a de- molkratapárt és a köztársaságpárti kormány politikája között, s teljesen lehetségesnek tartja, hogy a kongresz szus a demokraták szavazataival a köztársaságpártiak külpolitikáját folytassa. Truman beismerése érthetően kihozta sodrából a reakciós amerikai lapokat, amelyek féltve őrzik a dollárdemokrácia e botrányos titkát. A New York Herald Tribune megrója Trumant. kijelentését ..kínos tréfának“ nevezi, s hangoztatja, hogy az „efféle fecsegés — felháborító demagógia.“ Csakhogy mindenki tuidja: mindenekelőtt azok folytatnak „felháborító demagógiát", akik fenn akarják tartani a látszatát az ame rikai demokráciának, amelyet a volt elnök akaratlanul leleplezett. Mindenki látja, hogy a két vetélkedő párt —« a demokratapárt és » köztársasági párt — a fegyverkezési hajszában. háborús őrület szításában, új háború előkészítésében érdekelt monopóliumok po^ litikáját folytatja, melytől a Wall Street pénzmágnásai profitjuk további megnövekedését várják. Az Egyesült Államok volt elnöke* aki ezt a tényt megerősíti, ebben a vonatkozásban igazán hitelt érdemlő hírforrás. MÁR MECII1T BULLITT! A kohó. és gépipart miniszter Zso- , Mihályt a Rákosi Mátyás | ftnyecz Kinevezés Művek Igazgatói tisztére nevezte ki. I minisztertanács rendelete a közgazdaságtudományi intézet felállításáról A minisztertanács kozgazdaságtu- «el és annak vezetőjévé Friss Istvánt Rományi intézet felállítását rendelte 1 nevezte ki, William Bullitt élete során nem egyféle foglalkozást űzött. Egy ideig tiszti egyenruhát viselt, aztán diplomata-frakkot, később tengerészegyenruhát, majd a laptudósítók utiruháját. Minden öltözékben és minden szerepben egy urat szolgált: a háborút. Mindenütt, ahol az agresszív erők fel ütik a fejüket és új háború kirobbantására készülnek, megtalálhatjuk Bullitt urat is. A „Look" című folyóirat nemrég közölte Bullitt „Támogassuk-e a vörös Kína elleni támadást?" című cikkét. Csodálatos cikkecskéje elején Bullitt röviden, de kifejezően jellemzi a tajvani hadsereget: ,A kínai hadsereg sorkatonái és tisztjei túlnyomórészt a szigeten termesztett rizzsel és káposztával táplálkoznak. Elegendő kalóriát, de nagyon kevés vitamint kapnak. Zsoldjuk az amerikai viszonyokhoz képest hihetetlenül nyomorúságos. Amerikai pénzre átszámít va egy katona havonta 80 centet kap." A Csang Kai-sek-féle katonák csakugyan nem kerülnek sokba az amerikaiaknak! Azt hinnék, hogy ez a lehangoló kép lehűti a háborús főgyujtogató harci lázát. Szó sincs róla! Bullitt úgy képzeli, hogy ezzel a 600.000 főnyi káposztahadsereggel „felszabadítják" (értsd: „leigázzák") a 600 milliós kínai népet. Hogyan is képzeli ■ ezt Mr. Bullitt? Reményeit a világ legolcsóbb ágyútöltelékének „harci szellemé be" veti. Pedig Bullitt jói budija, hogy a tajvani hadsereg nagyrészt erőszakkal mozgósított tajvani parasztokból és munkásokból áll, akiket csak a közeli, hatalmas és szabad hazájuk testvéri segítségébe vetett hit éltet. Ami pedig a Csang Kai-sek- féle hadsereg fejeseit illeti, ennek a káposztán vett söpredéknek „szelleméről" jobb nem is beszélni. Bullitt azonban nemcsak beléjük veti bizalmát. Reményeinek oszlopa egy ,.méltóságteljes, jólnevelt, jóságos, élesel- méjü és bátor gentleman". Ebben a titokzatos leírásban bizony nem könnyű ráismerni a szánalmas, megvesztegetett bábra: Csang Kai-sekre, akinek neve a politikai csőd, a hitszegés, és aljasság jelképe lett. „A ma élő amerikaiak egyike sem méltóbb nála a tiszteletre és lelkesedésre" — folytatja Bullitt Csang Kai-seknől szóló áradozását. (Zárójelben megjegyezzük, hogy ezeket a bókokat sem az önzetlen elragadtatás sugallta. Rossz nyelvek szerint Bullitt 'barátságos déltaj- vani házacskáját Csang Kai-sektől kapta ajándékba a kölcsönös „tisztelet és lelkesedés" jeléül.) Bullitt úr alaptalanul sértegeti az amerikai népet. Elég lett volna washingtoni gazdáinak szűk kis körére utalnia és akkor állítása megfelelne az igazságnak, hiszen a fent- emiített tajvani gentleman, aki a kínai népből kiszipolyozott vagyonát amerikai bankokban helyezi el, csakugyan teljesen méltó Bullitthez és a hozzá hasonló amerikai gentlemanekhez.
