Dunántúli Napló, 1954. október (11. évfolyam, 234-259. szám)

1954-10-09 / 240. szám

DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJA / EG VETÜL JETEK/ A MAI SZAMBÁN: Dobi István nyilatkozata a Hazafias Népfront jelentő­ségéről és a népfront-bizottságok megalakulásával kapcsolatos kérdésekről (2. o.) — Irodalmi fejtörő (2. o.) — Megmagyarázzák „igazságukat ' (3. o.) — A sütőipari dolgozók munkájáról (3. o.) — Baranya megye teljesítette III. negyedévi adóbevételi tervét (3. o.) — Hírek a® Ünnepi Könyvhétről (4. o.) — Leve­lezőink írják (4. o.) B APA NVA M EGYE! BIZOTTSACA'NAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 240. SZÁM ARA 50 FILLER SZOMBAT, 1954 OKTOBER 9 Neveljük dolgozóinkat a munkához va!ó kommunista viszonyra A kommunista párt a szovjet em­berek alkotó erőfeszítéseit olyan ha­laszthatatlan feladatok megoldására irányítja, mint a szocialista ipar és mezőgazdaság továblbfejtesztése, a közszükségleti cikkek gyártásának növelése. E feladatokat azonban, csak ak­kor tudjuk eredményesen megvaló­sítani, ha fokozzuk a munka terme­lékenységét az iparban, a közleke­désben és a mezőgazdaságban egy­aránt, megszilárdítjuk a szocialista munkafegyelmet, valamint fejleszt­jük a tömegek önállóságát és kez­deményezőkészségét. Lenin elvtárs azt tanitja, hogy a kommunizmus °lt kezdődik, mikor az egyszerű munkás önföláldozóan, nehéz mun­kával megbirkózva kezd gondolikod- 1 a munka termelékenységének emeléséről, arról, hogy vigyázzon minden púd gabonára, kőszénre, vas­ra és egyéb termékekre, bár azokat nem ő személyesen kapja, hanem a társadalom egésze. A szovjet építés évei alatt a kom­munista párt szervező és nevelő munkája nyomán mélyrehatóan meg változott a dolgozók öntudata. A ■szovjet emberek kijárták a kom­munista nevelés nagy Iskoláját. A szovjetunióban a munkához való új viszony honosodott meg, s a mun­kát becsület, dicsőség és hősiesség uolganak tekintik. Ez megmutatko­zik a termelékenység növeléséért és a tervek teljesítéséért, valamint túl- öijesitéséert indított szocialista munkaversenyben, az újítók és az enjáró munkások hadseregének aiiandó bővülésében. • ^ szovjet emberek túlnyomó több- káge önfeláldozóan dolgozik a haza *y*ra- Ezek mellett azonban még aiaihatók a munkához — kü'.önö- a fizikaihoz — való kispolgári iszonyok csökevényei, a lazsáilók, a ™*m>káfegyelemsértók és a munka­kerülők. Egyes gyárakban, kolhozok­ká’ szovbozokban és gépállomáso- f^kran fordulnak elő késések gazoletlan hiányzások és még min- jTr nagy a munkaerővándorlás. : _JtSZ a, munkafegyelem néhány szén ^ .’-vállalatnál, így például a afZÄ°r kombinátban is, ahol csökk<fmbl v.éVek folyamán nemhogy banem emelkedett az iga­hét h/,n m.Olasztások száma. 1954 első in P]éoan a kombinátban csak- *iaazniawSZáz?léllckal többen maradtak tóvo1- ™ot a múlt év helvzet 'búzákéban. Ugyanez a vállala t a fnóVMolotovugolj“ kombinát hozok ls- Akadnak még kol­fegyelem °L^nt^11 gyenge a munka munkát é roasZul szervezik meg a munkát és alacsony a termelékeny­alza^ervízeS8“"10152^626^ feladata, hogy^ndstresen^Ső Ä t^-lép^re SSt maradványaUU^Ezek munkaszemlélet mi kötelességnek teSék.tárSada1' viston^rá^ik2 Akk310 kommunista eredményesen ha k a, "«vélhetünk bontakozniuk ki versenvt m»» szocialista munka fejlesztésének ^Wető^ ^ktivitás ha népszerűsítjük .m<^szerét, élenjáró ni tor, terjesztjük az lehetővé válik, wZvtaÍtt0kat'- Ezállta! gozó ér;e el a társad_^gyre1 több dől na.k színvonalát. Me^yőz^0^^ lagosan meg kell mnt^. n es vl' alkotésait, munkahősteUeít ébreszteni az egyszerű munkálok kotó gondolatait, s arra kell • tönözni őket, hogy szárnyalják tő? =, eddigi eredményeket, érjenek elmlg nagyobb sikereket. A pártszervezetek legyenek rajta megváltsák a dolgozóknak a munkában való anyagi érdekeltsésé- c^iélVé-’ S eZt következetesen kap- Äu?8® a párt és a kormány megmagyarázásával ügyben folytassanak kíméletlen har­Vessük el minél előbb a arabonát! TÓFŰ: cot a szovjet társadalomtól idegen burzsoá nézetek ellen. Különösen nagy figyelmet kell for­dítani a munkások és a kolhozpa­rasztok ifjú nemzedékének nevelé- sére. A fiatalságot az önálló munka első lépésétől kezdve, a munka és szakmájuk szeretetére kell nevelni, s arra, hogy büszkék legyenek gyá­rukra, kolhozukra, gépállomásukra, vagy szavhozukra. Ebben a nevelőmunkában fontos szerepet játszanak az idősebb szak­munkások tapasztalatátadásai. Figye­lemreméltó, hogy egyes komszomol- szervezetek megszervezik az ifjú­munkások találkozóját az idősebb dolgozókkal. Ezeken a találkozókon az idősebbek egyszerűen és szívélye­sen beszélnek a gyár múltjáról, az amberi munka nagy hivatásáról a Szovjetunióban és elmondják tudá­suk titkait. A. N. Miznyfkov tekercselő, a le- mngrádi , Elektroszi!a“-gyár egvik legöregebb dolgozója, gyakran be­szélget az ifjúmunkásokkal a gyár hagyományairól és szívesen adja át tudását, módszereit. V. J. Karaszjev a „Kirov‘'-gyár egyik legjobb esz­tergályosa, megismerteti a fiatalo­kat a fémmegmunkálás élenjáró mód szereivel és tanítványait a szakma szeretetére neveli. V. Nyikolajev fia­tal esztregályos. Keraszjev segítségé­vel, nemrégiben egy fontos munka- folyamatnál 500—600 százalékos nor mát ért pl. # A fiatalságot már a korai gyer­mekévektől kezdve, a munkához va­0 kommunista viszonyra kell nevel­ni. A felnövekvő nemzedéknek azt az egyszerű igazságot, hogy a munka az , ef forrása és minden ember elsőrendű társadalmi kötelessége mar ?. családbán és az iskolában kell megtanulnia. Abban, hogy dolgozóinkat a mun- taihoz való kommunista viszonyra neveljük, nagy szerepet játszhat a sajtó az irodalom, a mozi, a szín­1 - & ffstészet. Minden művész As°*-en<fe, kötelessége, hogy megka- poan, világosán és művészien mu­lassa be a munkásokat, s a kolhoz- oarasztokat, hogy megénekelje az r"u,n|késo'k — az anyagi ja- vak közvetlen megteremtőinek — hősi tetteit és bemutassa az alkotó «jellemátalakító szocialista mun­at. mUnka fesfonto­,a7? fefeöata: harcolni a munkához iftá<!íl0In'?UT1ISta viszony megszilár- lítasáért. Ez egyik fő részét képezi oa"timk küzdelmének, melyet az úi a kommunizmus aktív épi­-ojéert folytat. p \ A dolgozókat csak akkor nevelhet- uk a munkához való kommunista viszonyra, ha rászoktatjuk őket, hogy gondosan kezeljék a szociaílista tu­lajdont, a szovjet rendszer gazdasági- alapját. Dolgozóinkat arra kell ne­velni, hogy gazdaságosan bánjanak a nép vagyonával, helyesen használ­ták fel a ^ gépeket, takarékoskodja­nak a fűtő- és nyersanyaggal, vala­mint az elektromos energiával, har­coljanak a pazarlás és a selejtgyár- tás ellen. A tömegek közötti politikai nevelő munkát, a hibák elleni kérlelhetet­len harc szellemének kell áthatnia. A kommunista párt harcba szólít minden dolgozót, a kommunizmus ügyére ártalmas, megelégedettség. *ülsőséges díszelgés és kérkedés el­len, s arra tanít, hogy bátran tár­juk fel és javítsuk ki a hibákat bontakoztassuk ki az önbírálat, kü­lönösen pedig az aduiról jövő bírá­lat szellemét. A tömegek szocialista öntudatának és aktivitásának fejlődése a szovjet állam erejének forrása és a kommu­nizmus sikeres felépítésének biztosí­téka. Részletek a Pravda október 3-1 vezércikkéből. Ahol idejében vetettek, ott van mit osztani a munkaegységekre A sásdi járásban idén a legjobb búzatermést a tófűi termelőszövetke­zeti tagok aratták le tábláikról: ok­tóber közepén vetettek és ennek eredményeként kilenc mázsa hetven kilós átlagtermésről adhat számot a raktáros. Az időben történt vetés eredményeként ebben az esztendő­ben is hat 'kilón felül osztanak ke­nyérgabonát* minden munkaegységre — telik a tömérdek búzából. Hegyhátmaróc földjei szomszédo­sak a tófűi határral, — de csupán EGYHÁZASHARASZTI: ez az egyetlen, amivel hasonlít egy másra a két termelőszövetkezet. A vetések elhanyagolása révén ők idén csak négy és fél mázsás termést ta­karítottak be, — így jóval kevesebb gabonát osztanak ki zárszámadáskor mint az iparkodó tófűiek. A hegv- hátmaróciaik okulhatnak az elmúlt esztendőn és saját kárukon tanulva úgy igyekezzenek, hogy tizenötödi­kéig földbe kerüljön minden szem gabonájuk. A traktorosok hanyagsása miatt még az Őszi árpa is vetetten ! Még szeptemberben csalt azt pa­naszolták a harkányi gépállomásra az egyházasharaszti Kossuth tagjai hogy a vetőmagtisztítást akadályoz­za, mert nem küld szelektort. Most október elejére megérkeztek ugyan a traktorosok, de munkájuknak jó­formán semmi látszatja sincs. A járási tanács főagronómusához beérkezett panaszok világosan meg­magyarázzák, miért olyan szaporái­ban Nell István és Sebák László trak­torosok munkája: reggel 7—8 óra M AGY ARHERTELEND: C-íraliépte'en vetőmagot szállítónak ki — nem indulhat meg a veié* .Üres a me.gyarhertelendi határ, alig látni a dűlők­ben néhány fogatot, vetőgépet még kevesebbet. Októ­ber elején, az őszi munkák nagy dandárjában nem a kényelmesség, a halogatás készteti tétlen várakozásra a gazdákat: a föloek előkészítve, a veíőgépek indulás­ra készen várják azt a pillanatot, hogy megérkezzék a cserevetőmag és végre vethessenek. Nincs vetőmag?! Akad, hiszen éppan hétfőn szállítottak ide Aszó- fűről egy teljes szállítmánvt. de vele együtt megérke­zett az értesítés is: , A búza alkalmatlan vetésre, csi- raképielen.'1 A felelőtlen intézkedés nyomán most mú­lik az idő, késik, késlekedik legfontosabb növényeink időbeni elvetése. Mibe kerül, ez a fele’útién felelősök által akozott bonyodalom? Szállítása Zalából, raktáro­zásával együtt egy kerék ezres: a terméskiesés pedig a késedelem miatt, a későbbi vetés miatt sok-sok ezer forintra rúghat, ha nem intézkedik azonnal a járási és a megyei tanács elegendő cserevetőmag kiutalásáról és a mulasztók azonnali felelősségrevonásáról! felé kelnek csak, akkor kezdik a be- neiegítést, amikor már más rendes ember másfél—két holdat is fel­szántott. Az őszi árpának már zöldelnie kel­lene, de még magja is a zsákokban hever a felelőtlen traktorosok miatt. Tegyenek róla az illetékesek, hogy mielőtt még nagyobb károsodás éri a termelőszövetkezetet, sürgősen változtassák meg Nell és Sebák ma­gatartását 1 KOMLÓ: MAGOCS: Kiváló vetésforgókat dolgoztak ki a gépállomás agronómusai A nagy termések, az egész gaz- iálkodás alapja a szakszerű vetés­forgó — amely úgy osztja be a nő- tényék egymásutáni sorrendjét, hogy i legjobb viszonyok között termeszt­hessük őket. A mágocsi gépállomá­son komolyan vették a mezőgazda­ságfejlesztési határozat erre vonat­kozó utasításait: Hársfalvi Imre fő- igronómus vezetésével minden ter­melőszövetkezetük részére a helyi körülményeknek megfelelő, kiváló vetésforgót dolgoztak ki és rátérnek gyakorlati megvalósítására is. Amíg a hegyes-völgyes mágocsi vi­déken már vetésforgókra való ráté­téi szem előtt tartásával folyik a gazdálkodás, addig a bólyi gépállo­más körzetében az agronómusok megengedhetetlen módon elhanya­golták ezt a rendkívül fontos mun­kát. Egyetlen tsz részére sem készí­tettek elfogadható vetésforgót, csak ágy az isten nevében folyik a vetés. A megyei főagronómus utasította Gyenis Jenő vezető gazdászt a ve­tésforgók haladéktalan kidolgozá­sára. Tavaly október első fe'ében vetett — idén tizenöt mázsáé búzát aratott Beck János komlói egyéni gazda az egész épülő bányászváros környékén híres magas terméseiről. Már régen a fülűben lenne idén is a búzája, ha nem jön közbe az esőzés —, így csak egy részét vetette el ed­dig. — Én mindig igyekeztem a mezei munkákkal, kü­lönösen a vetéssel: október első felében minden gabo­nának földben a helye. Tavaly is ilyentájt vetettem és tizenöt mázsa húsz kilós átlagtermést takarítottam be. A múlt évben is, most is trágyázott kapásnövény után teszem a gabonát. Beok János elvtárs sajátja mellett három hold tar­talékföldet is bérel — becsülettel megtrágyázta vala­mennyit. A hosszú évekig elhanyagolt földeken már az első évben tizenegy mázsás zabtermést ért el. A korai vetés termésfokozó hatása könnyen meg­látszik, ha összehasonlítjuk Beck terméseit a szomszé­dos Ambrus Istvánéval. Földjeik egyforma minőségű­ek, egyedül a vetés idejével késlekedett: a november közepén történt vetés révén mégis csak 7 mázsa búzá­ja termett Bock lő maisa húsz kilós átlagtermésével szemben. A gépkarbantartás és gépkihasználás problémái a Kom ói Szénbányászati Trösztnél \ Komlói Szénbányá- szati Tröszt üzemei­ben csupán a sűrített le­vegővel működő gépek a felszabadulás előtti meny- nyiség tízszeresét igény­lik. Az 1945. évi három­ezer méterről 51 ezer mé­ter hosszúságra növeke­dett, vágatokban pedig a földalatti szállítás kilenc­venöt százalékát gépek látják el. Éppen ezért a gépkarbantartás és ennek révén a gépkihasználás megjavítása jelentősen hozzájárulhatna a tröszt több mint harmincezer tonnás ezévi adósságá­nak törlesztéséhez. A gé­pészeti osztály dolgozói­nak véleménye szerint ahhoz, hogy ezt elérhes­sék. mindenekelőtt na­gyobb összhangot kell te­remteni a gépészeti mun­kát végzők és a termelés más posztjain beosztottak között. Két üzem — a Béta­akna és a Kossuth-aknai I-es üzem — példája eléggé mutatja, hogyan segíthetné a bányát a gé­pek megbecsülése, kielé­gítő gondozása, illetve ho­gyan hátráltatja a terme­lést ennek elhanyagolása. A Kossuth-aknai I-es üzem több mint 1800 va­gon szénnel tartoaik az országnak. A tervteljesí­tés legfőbb akadálya a megfelelő tőmegtermelő- Erontok hiánya, ennek el­lenére jelenleg is elhanya golják az új munkahelyek előkészítését. Egy Salz- gitter-gyártmányú rakodó gép egész szeptemberben kihasználatlanul állt az üzemben. A préslégszer- számaknál a multhavi óra előirányzatnak majdnem fele, a szállítóberendezé­seknél psd'g a tervezett 18 096 órából 7.003 volt az állásidő munkahely hiá­nya miatt. Megelőző kar­bantartásra mindössze 17 órát fordítottak a 152 használatban lévő gépnél ugyanezen időszak alatt. Váratlan hiba miatt vi­szont majdnem ötször ennyi időt álltak a gé­pek. Nem nagy gondot fordí­tanak a gépek épségének megőrzésére sem az I-es üzemben. A hetedik szinti ereszkében mintegy 80 méter hosszú gumiszala­got építettek be szénszál­lításra. Amikor az eresz­kéből oldalvágatok hajtá­sát kezdték meg. több he­lyen rárobbantottak a sza­lagra. Emiatt a szalag — melynek métere hat—hét­aeáz forintba kerül, — több helyen is megsérült. Ellenkező a helyzet a tervét az év elejétől kezd­ve egyenletesen teljesítő Béta-aknánál, amely csü­törtök reggelig majdnem 1500 vagon szenet adott terven felül. Béta-aknán jelenleg feleannyi gépet üzemeltetnek, mint az I-es üzemben, mégis a tervszerű megelőző kar­bantartásra 1685 órát for­dítottak. ennek egyik ered ménye, hogy az elmúlt hónapban mindössze két­szer volt gépállás. Az említett jó és rossz példákon kívül számos más megoldásra váró probléma is van a tröszt üzemeiben. A vágatok el­hanyagoltsága miatt sok helyen nehéz a gépekhez hozzáférni, másutt pedig a gépet nem hajlandók a szükséges karbantartás el végzésére leállítani. Igen sok a gumi és kaparósza­lagok üresjárata, különö­sen a Il-es üzemben, mely a tröszt egyik legjobban gépesített üzeme. A gé­pészeti osztály javasolta, hogy az üresjáratok meg­szüntetésére — mely job­ban rongálja a gépeket, mintha terheléssel műkö­dik — létesítsenek jelző­berendezést a munkahely és a gépkezelők között, hogy a használat szünete alatt leállíthassák a gé­pet. Az önköltségcsökken­tés szempontjából is hasz­nos javaslat megvalósítá­sára eddig nem történt intézkedés. A termelést közvetlenül akadályozó tröszti probléma még a sűrített levegő szökése. A sűrített levegő nyomása a külszínen megfelelő, mire azonban a bányába ér, a csőhálózat hibái, a sok , kihívás" miatt számos helyen harmadára csök­ken. A Komlói Szénbányá­i* szati Tröszt dolgo­zói javítani kívánnak eze­ken a hibákon. Ennek je­gyében tartották meg csü­törtökön délelőtti értekez­letüket, melyen a gépé­szeti szakembereken kívül resztvettek a műszaki Ve­zetők, a párt és szakszer­vezet képviselői, valamint az üzemek élenjáró bá­nyászai is. Együttesen tárgyalták meg azokat a lehetőségeket, melyek a jobb gépkihasználással az adósság törlesztéséhez se­gíthetik a Komlói Szén­bányászat! Trösztöt. Igaz Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom