Dunántúli Napló, 1954. október (11. évfolyam, 234-259. szám)

1954-10-06 / 237. szám

1*54 OKTÓBER • — — NAPLÓ S Kommunisták, népnevelők ! Ki a tömegek kosé 1 LEVELEZŐINK ÍRJÁK: Friss tájékoztatással, eleven érvekkel javítsák munkájukat a szentlőrinci népnevelők Győri Lejosné, pártonteívűK nép­nevelő egy alkalommal azt mondita: — Azt akarjuk, hogy jól sikerüljön a tanécsválasztás. Mindenkihez el­jusson a párt szava, tisztán lássanak az emberek, tudják, mit, miért tesz­nek. Ehhez azonban jól szervezett, he­lyesen irányított népnevelőgárdára van szükség. Mit tett a szentlőrinci községi pártszervezet a tanácsválasz­tások előkészítése érdekében, a nép­nevelők csatasorba állításáért? A pártszervezet vezetősége minde­nekelőtt az agitáció szervezeti kérdé­seit igyekezett megoldani. Már hetek­kel ezelőtt gondosan kiegészítették a népneveiőgárdát. Elkészítették a nép­nevelőit beosztását; minaegyik tudja, melyik öt-hat családot kell rendsze­resen látogatnia. Nyolc-tíz népnevelő mellé egy képzett párttagot állítottak, aki ellenőrzi, segíti munkájukat, ér­tesíti a népnevelőértekezlet ide­jéről. Egy dolog mégis elkerülte figyelmüket: a népnevelőit kö­zött kevés a dolgozó paraszt. Pedig nyilvánvaló, hogy az ő ügyeik­ről legjobban, legmeggyőzőbben pa­raszttársaik tudnak beszélni. Azért is fontos, hogy minél több pártónkí- vüli dolgozó parasztot bízzanak meg nepnevelőmuipkával, mert a pártszer­vezet tagjai között egyáltalán nincs közülük senki. A pártvezetőség tagjai szószoros ér­telemben „búvárkodtak“, amikor ösz- szeállítottáik a helyi érvek gyűjtemé­nyét. A tanácsok megalakulása óta eltelt négy esztendő jótékonyan ha­tott a község fejlődésére. Múltjából, jelenéből és jövőjéből sok érvet kap­nak a népnevelők. A községből el­tűnt a girbe-görbe makadámút; szé­les aszfaltútan járnak a kocsik, sze­kerek. Esős őszön, tavaszon a köz­ség két oldalán lévő réteket, földe­ket elöntötte a bükkösai hegyekből lerohanó víz. Két mély vízlevezető árok készült, megjavították a hida­kat, átereszeket. Szigetvár felől jö- már messziről látni a hatalmas, újonnan vakolt mozi épületét. A régi kastély falai között a jövő nemzedék talált otthonra, több tantermes isko­lában készül fel az életre. A kultúr- Inéz nemrég nagyösszegű beruházást kapott. Mindez csak elenyésző része a szentlőrinci változásoknak, sok-sok hasonló adatot, tényt mondhatnak a népnevelők a dolgozóknak. A nép­front-bizottság helyi programja pe_ fng valóságos kincsestára lesz az ér­veknek — csak minél előbb készít­sék el! Szentlőrinoen tehát minden lehe­tőség megvan arra, hogy alaposan, jói előkészítsék a tan ács választáso­kat. A legutóbbi napokig mégis dö­cögött a politikai felvilágosító munka, nem vetették harcba a népnevelőket és a kommunistáikat. Nem a szavak, — mert szavakban senki nem vallja be, — a tettek bizonyítják a vára­kozó, ráérő hangulatot. A választás előkészítése a pártszer­vezetek mostani legfontosabb mun­kája. A páirtvezetőség ezt nem képes jól irányítani, amikor még érdemle­gesen meg sem tárgyalta az előkészí­tés tennivalóit. Beszéltek ugyan er­ről néhányszor, de nincs egy, az egész községet átfogó terv, amely meghatározná a taggyűlés, párj^so- portértekezlet, népjnevelőértekezslet és egyéb tanácskozások tartalmát. A választókerületekben, legalább egy-két csoportos beszélgetést kellene szervezni, ahol mozgósí­tanák a kommunistákat az őszi szántás-vetés gyors és szakszerű elvégzésére, népszerűsítenék a népfront jelöltjeit; agitációs tan­folyamot indíthatnának a nép­nevelők tájékoztatására. A pártvezetőség egyes tagjai bizony elég tájékozatlanok. Máté Zsi gmond elvtáns azt sem tudja, hogy most több, mint negyven választókerület lesz, ahol előbb megvitatják a nép­front jelöltjeit. A jelölőgyűlések idő­pontjáról, előkészítéséről is vajmi kevés szó esik. A legutóbbi taggyűlésen is kitűnt: nem kielégítő a kommunisták akti­vitása. A pártszervezetben közel hat­van párttagot tartanak nyilván s alig harmincán jelentek meg. „Pasz. szívak az emberek" — sopánkodnak a pártvezetőség tagjai. Nem csoda, mert miről volt szó ezen a taggyűlé. sen? Tanácsválasztásról — de csak annyi, amennyiből mindenki megtud­hatta, hogy lesz. Nem szabta meg a kommunisták feladatait, azt, hogy miről, hogyan beszéljenek. Pedig vár­ják, hogy konkrét feladatot kapjanak — például kisgvűlés levezetésére, — dolgozzanak, agitáljanak a választá­sok sikeréért. Hasonló a helyzet a népnevelőkkel is. „Előfordul, hogy nyolcvanan is résztvesznek a népne- veiőértékezletem — mondja Szlavo- nics Béla, a pártvezetőség tagja, — máskor meg tizen.“ A pártvezetőség nem mozgósította őket és java ré­szük otthon ül, pihenve a békeköl­csönjegyzés babérain. Nem elég pa­píron beosztani őket, mert ez még nem agitáció, hisz csak néhámyan végeznek felvilágosító munkát. Győri Lajosné pártonkívüli népne­velő, tanácstag. A minap csoportos beszélgetést tartott. Férje már na­pokkal előtte padokat ácsolt, szépen elrendezte az uavaron. Három utca népe előtt beszélt a tanács munkájá­ról, eredményeivel, hibáival együtt. Győriné mindenütt népnevelő, mdn_ den alkalmat megragad a dolgozók nevelésére. Ha a piacra megy, visz» magával a békét anécs röplapjait, mindig másnak ad egyet-egyet. Ha a mezőre megy, négy-öt emberrel bi­zonyosan megbeszéli a falu ügyes­bajos dolgait. És mennyit tanul ilyen­kor! Sokan szidják a tanácsot , az adó, beadás és egyéb miatt. Győriné türelmesen magyarázza, hogy nem sok, csak jól kell dolgozni. A ma­guk példája nagyon jól bizonyítja. Idejében vetettek, gondosan mun­kálták a földet — 3000 négyszög­ölön 25 mázsa búza termett. Ren­dezték beadásukat s maradt ve­tőmagnak, kenyérnek való is. Mindenki érthet belőle: gye­rünk vetni, jól dolgozni, hogy Jövőre több legyen! A pártszervezet vezetősége nyolc pántcsoporton keresztül irányítja a párttagokat. Nemrégiben úgy hatá­roztak, hogy a pártcsoportokhoz tar­tozzanak a népnevelők is, a bizalmi foglalkozzék velük. Takács elvtérs, a Rákóczi-utcai pártcsoport vezetője sokszor felkeresi őket, beszélget ve­lük, eljuttatja hozzájuk a pántveze­tőség véleményét, utasításait. De a pártvezetőség nagyon mostohán ke­zeli a pártcsoportokat. Nem tartot­tak értekezletet, ahol megbeszélték volna a bizalmiakkal a tennivalókat. Szlavonics elvtárs tartja velük a kap­csolatot, néha benéz egyiikhez-másik- hoz, lead néhány ,szempontot“ és továbbmegy. Jellemző erre a követ­kező eset. Rövidesen falugyűlést tar­tanak, ahol a tanácsválasztásiéi lesz szó. Szlavonics elvtárs beszólt Ta­kács elvtársnak, hogy „mozgósítsd a népnevelőket.“ De hogy miről be­szélnek ott, hogy lesz, mint lesz — nem tud semmit. „Valaki jön Pécs­ről" — mondja. A pártcsoportok hó­napszámra nem tartanaik értekezletet, a bizalmi a pártvezetőséghez hason­lóan szóban érintkezik a párttagok­kal. A pártcsoport kis egység, köny- nyen mozgatható és igen sok segít­séget tud adni, hogy azon a terüle­ten mindenki megértse a párt szavát. Sürgősen fel kell rázni ezeket a párt­csoportokat, hogy minden kommunis­ta résztvegyen a tanácsválasztás elő­készítésében, segítse a népnevelők mimkáját. Minden kommunista, népnevelő vé­gezzen most tevékeny, szorgalmas munkát az emberek között: házaknál, a csoportos beszélgetéseken a helyük, ott, ahol a választás sikere és a so- ronlévő feladatok végrehajtása dől eh Bocz József A hidasi bányászok 1107 tonna szenet adtak III. negyedévi tervükön felül A hidasi dolgozóik a bányásznap után töretlenül folytatták a munka- versenyt. A verseny eredményeként szeptember havi tervüket 101.3, har­madik negyedévi tervüket pedig i 01.1 százalékra teljesítették. Ezek szerint 1107 tonna szenet adtak a ill. ne­gyedévben terven felül. Nem kis dolog ez, mert a számok nem tükrözik vissza azokat a nehéz körülményeket, amelyekkel meg kel­lett küzdenie minden hidasi bányász­nak. Ebben a harcban nemcsak a párttagok értek el szép eredménye­ket, hanem a pártonkívüli dolgozók is. Kovács Mihály harmad-aknász például egész hónapban 180 Másaié kon felül teljesítette dolgodéival együtt a tervet. A vájárok közül ki­tűnt Barchet Jakab, aki ugyancsak állandóan túlteljesítette tervét. A hidast bányászok látják a szén­bányászat súlyos lemaradását és a lemaradás pótlásáért minden erejük­kel harcolnak. Ha a műszaki vezetés továbbra is jó marad, akkor a harc sikerrel jár, év vegére nem lesz adós­ságuk. BEK MIHALT párt titkár „Elértük, amit év elején célul tűztünk magunk elé44 A III. negyedév mdndhárom hó­napjában tói teljesítettük az élüzem- szfetet. Elértük, amit már az év ele­jén célul tűztünk magunk elé: meg­szilárdult a munkafegyelem, szapo­rodott az újítások szánna, javult az oktatás és — nem volt egyetlen üze­mi baleset sem. Ferenci János és Erdőéi Ferenc sztahánovista „Kiváló dolgozó“ csa- patánámyítók, tervszerű irányító mun­káival nyújtottak segítséget abban, hogy szeptemberben Balogh József, Barta Anacr, Dallos Lajos, Horváth Zoltán, Krizsán Ferenc, Kiss Károly, Várnagy Vendel és Zerényi Kálmán elnyerhessék a sztahanovista okleve­let. Októberi termelési értekezletünkön elhatároztuk, hogy eredményeinket, állandósítani fogjuk, sőt gyors kocsi- kirakásokkal növeljük, hogy az őszi forgalomban hozzájárulhassunk a ko­csiforduló leszorításához. Lomnici István rakodási főnök, Komló, Csökkentjük az önköltséget — olcsóbbá tesszük termékeinket Pántunk Köziponti Ve­zetőségének határozata értelmében, vállala­tunknál is megindult az önköltségcsökkeoité- si mozgalom. Célunk, hogy olcsóbbá tegyük termeLvényein'ket és így olcsóbb élelmiszert juttassunk a dolgozók asztalára. Önköltségcsökkenitési bizottságot alakítot­tunk. A bizottság tag­jainak az a feladata, hogy megkeressék és felhasználják azokat a lehetőségeket, amelyek kel csökkenthető az ön­költség. A bizottság ed­digi munkájának az eredménye: az önkölt­ség többszázezer forint­tal csökkent. Amíg ezt az ered­ményt elértük, sok ten­nivaló akadt. Elsősor­ban az önköltséget tér helő selejtet kellett a legalacsonyabbra szorí­tani. Emellett általános lazaság, kisebb-na- gyobb mértékben nem­törődömség volt tapasz­talható a technológiai fegyelem betartásá­ban. Több esetben elő­fordult. hogy a beér­kezett I. osztályú áru­ból, gondatlan felcte'. gozH»- miatt — csak II. osztályú, vagy selejtes terméket állítottunk elő. Ez is állandóan rontotta önköltségünk alakulását. Ezév szeptemberében kötbér kifizetésünk nem volt, holott az I. negyedévben minőségi kötbér címén, sokezer forintot kellett kifizet­nünk. A III. negyed­évet kötbér egyáltalán nem terhelte. Az önköltség további csökkentése érdekében meg kell oldanunk a tárolóhelyek problé­máját. Ugyanis a sza­badban való tárolás következtében a táro­lási káló is magasabb százalékot mutat, ezen­kívül a minőség terén is csökkenés áll elő. — Ezen a jövő gyártási évad idejére, nyers­anyagtárolóhelyek épí­tésével segítünk. Már az idén is építettünk egy 20 vagon befogadó­képességű pincét. Most ugyancsak saját rezsi­ben építjük fel a több­tízezer üveg befogadá­sára alkalmas üvegtá­rolókat is. Az említett helyiségek felépítése hozzásegít minket az önköltség további, hat­hatós csökkentéséhez. Igen sok még a fel­adatunk az önköltség csökkentésében. A fel­adatok megoldásában eddig is derekasan ki­vették részüket dolgo­zóink. Reméljük, hogy a jövőben is bátran számíthatunk rájuk ab­ban. hogy olcsóbb, de mégis ízletes készítmé­nyekkel láthassuk el a fogyasztókat. Horváth Imre a Dunántúli Konzervgyár igazgatója. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL • • »Összefogással, közös munkával44 A Baromfi- és Tojásbegyüjto Vállalat termelési értekezletéről HZ IGEN! _ így vélekedtem, ami­ko r Ostoros István, a Baromfi- es Tojásbegyűjtő Vállalat igazgatója be számolója végéhez ért. Az egymást követő magvas hozzászólások után pedig ezzel a gondolattal távoztam: nagyszerű termelési értekezlet volt. Először is nehéz visszaadni a reg­gel 6 órakor kezdődő értekezlet élénk és nem a napi munka után na mára elég volt! — mindenről le­mondó hangulatát. Főleg azonban a nagy érdeklődés ragadta meg az em­bert, amellyel az összegyűltek mun­kájukról szóltak. Es nagyon sokan szóltak róla. A beszámoló mindenesetre hű ké­pet adott a vállalat munkájáról. Meg dicsérté, akik jól dolgoztak: Nagy \arga Dezső áruátvevőt, aki legjco- ban teljesítette tervét, a pécsi, sely- lyei párás ellenőreit, Csapó és Zentai kocsikísérőket. Elhangzott, hogy a megyék versenyében 'oaromfibegyűp- tésben 7., tojásbegyűjtésben pedig 11. helyen áll a vállalat. Fazekas- boda, Máriakéménd és Sárok köz­ségek országosan az elsők között vannak. Szó ese.t arról, hogy a he- ■öd községi begyűjtési felelősök nem állnak a helyzet magaslatán, — főleg ha elszámoltatásról van szó — ami­nek egyik oka az is, hogy nem kap- nak elegendő segítséget a vállalattól. Megtudtuk azt is, hogy a vállalat dolgozói a jövőben több támogatást kapnak a megyej begyűjtőszervek­tol, a MESZÖV-től is. Szóbakerült az is, hogy a felvásár­lásnál necsak a „létszámot'1 nézzék, hanem ugyanúgy a minőségre is ad­janak. A társas és egyéni gazdaságokró! egyaránt szó van itt. Olyképpen, hogy nem vet jó fényt a vállalatra, ha — amint az előfordul néha — az árat rom az áru tényleges értéke és, súlya alapján állapítják meg. Ma­gyarul, indokolatlanul, azon elvnél fogva, hogy minden szentnek maga felé hajlik a keze — mármint a zse­bébe — levonnak egy-egy baromfi után 2—3 vagy ennél is több dekát, ami idők és „baromfik folyamán” szép kilókat tesz ki. Szóval röviden — ne csapják be a dolgozókat a Baromfi- és Tojásbegyűjtő Vállalat alkalmazottai. A göngyölegjavító munka sem ki­elégítő. Sok esetben csak álldogál­nak az illetők a ketrecek mellett. Az adminisztratív dolgozóknál pedig az úgynevezett „csúsztatással“ van baj. A túlórákat sokan gyűjtik, gyűjtö­getik, aztán alkalomadtán egy-Két napig búcsút mondanak a vállalat­nak „szabadság” címén. Beszábnolója végén november 7- ről szólott az igazgató. — Úgy ünnepeljük igazában a nagy napot, ha a november 7-i ver­sennyel vállalatunk behozza a har­madik negyedéves elmaradást és tel­jesíti 1954-es tervét. Ez most a fő feladatunk. És, hogy munkánk való­ban sikerrel járjon a községekben, meg kell szervezni dolgozó paraszt­ságunknak munkánkkal kapcsolatos felajánlásait november 7-re. Kerül­jenek új és lelkesítő plakátok a falu­si boltok kirakataiba. Csak így, ösz- szefogással, közös jó munkával ér­hetjük el célunkat. Ezután az alkotmány ünnepi ver­seny során kitűntek jutalmazására került sor. A HOZZÁSZÓLÁSOK közül is említsünk néhányat. Kincses Tibor előadó a IV. negyedévi terv eredmé­nyességének feltételeiről ezt mond­ta: — Már most, az elején kell meg­fogni a munkát — méghozzá teljes lendülettel — és szervezzük meg a begyűjtési napokat. Nagy Varga Dezső áruátvevó ar­ról beszélt, hogy az átvevők ésttúra- személyzet több bizalmat vár a veze­tőségtől. Weigand áruátvevó emlí­tette, hogy a gépkocsik úgy álljanak munkába, hogy a vezetőnek ne a ra­kodás után, vagy közben jusson eszé­be, hogy ezt meg azt meg kell még javítani a gépkocsiján. Csöndör Ist­ván áruátvevő elmondta, hogy a ver­senyeredményeket sűrűbben kellene nyilvánosságra hozni. A versenytáb­lán sokszor olyan eredmények van­nak, amelyek már rég „lejártak“. Majd így folytatta: — Hogy több segítséget kapunk ezután a MESZÖV-től? Lehet — mert eddig semmit sem kaptunk. Legfeljebb az igazgató elvtársnak ígérgettek. De ha én bemegyek hoz­zájuk, akkor azt mondják: — Ö elv­társam, vannak nekünk sokkal fon­tosabb dolgaink, mint a baromfi. Végezetül Dolmány Vince Ü. B- elnök elvtárs szólalt fel, aki többek között ezeket mondta: — A versenynyilvánosság fokozása érdekében a hangos híradón napon­ként bemondjuk majd az eredmé­nyeket. Nemcsak a jókat, a rossza­kat is. Ezután november 7. jelentőségéről és november 28 — a tanácsválasztás és Pécs felszabadulása — napjáról beszélt. OSTOROS igazgató elvtárs vála­szából piég csak egy pontot raga­dunk ki. Ez az oktatásra vonatkozik, szakmai oktatásnak, a kevésbé ta­pasztaltak tanításának mindig és mindenhol kell folynia. Munka, ra­kodás közben is — mert csak igv tanulhatja meg a vállalat minden dolgozója alaposan a szakmáját, ami a jé munka és a kitűzött cél elérésé­nek előfeltétele, — DECEMBERBEN MEGNYÍLIK a volt Iszlay-féle vendéglő. A helyi­ségben naponta 12 órakor az üzemi dolgozók étkezhetnek, este 6 órakor pedig a helyiség a közönség rendel­kezésére áll. — BÉKE-EST SÁSDON.' Sásdon jól sikerült béke-estet rendezett a békebizottság. A béke-esten, ame­lyen 180 személy vett részt, Vadon Antal, a járási tanács és egyben a sásdi békebizottság elnöke mon­dott ünnepi beszédet. Horváth Jó­zsef elszavalta Keszthelyi Zoltán: „Két háborút éltem meg“ című ver­sét, majd utána nagy síkért aratott Szűcs elvtársnő béke-dala. Tóth Ibolya monológot, Garai Kiára pe­dig a „Merengőhöz" című paródiái adta elő. — AZ MSZT KÖNYVHÉTI IRO­DALMI ESTET RENDEZ október 7-én, csütörtökön este 6 órakor a November 7 Kultúrotthon nagyter­mében. Az irodalmi est előadója Wessely László elvtárs, budapesti műfordító lesz. aki előadásában is­merteti majd a könyvhéten megje­lent szovjet irodalmi műveket. Eren- burg: Páris bukása, Panova: Évsza­kok című regényét. Majakovszkij: Neki a tollal c. szatirikus verseskö­tetének ül magyar kiadását, vala­mint Puskin Anyeginjét. A műsoron Majakovszkij szatirikus versei sze­repelnek. Közreműködik a Dózsa Lövész Tiszti Iskola zenekara Csáky Nándor karnagy vezényletével, a ba- ’ett-munkaközösség Bártfai Márta tanárnő vezetésével, valamint a Bá­nyaipari Mélyfúró Technikum kevéai tanulói magyar, orosz és koreai ének számokkal. — KOMLÓN IS MEGNYÍLT A TOTOZÓ-IRODA. Az Országos Ta­karékpénztár Sportfogadási Osztálya Budapesti Kirendeltsége mellett egy­re több vidéki városban állítanak fel Totó-irodát, illetve kirendeltsé­get. Az elmúlt héten Komlón, Nyír­egyházán és Cegléden nyílt meg a Totozó-iroda. Komlón, a Kossuth La­os utca 20. szám alatt megnyílt iro­dában már az első napokban is nagy forgalmat bonyolítottak le. — A MECSEKKELETI ERDO- GA7.DASÄGNÄL az elmúlt héten befejeződött a kéthetes motoros lú- részkezelői tanfolyam. Atképzősök- ből mintegy húsz fűrészkezelő szak­ember került az erdőgazdasághoz. — ÖTSZÄZHUSZ TENYÉSZKOST indítottak útnak szeptember végé- tói a községi és termelőszövetkezeti tó húszatokba a Kürcsönyepúsztsi Állami Kostelepről. A kosok a berregtetési idény befejezése után visszakerülnek a telepre, ahol szakszerű állategészségügyi gondozás ban részesítik őket.-- MINTEGY IIAROMMILLIOS KÖLTSÉGGEL Komlón csatornahá­lózatot. illetve szivárgóhálózatot építettek 3—3 és fél kilométer hosz- sznságban. A nyitott „szivárgó“- hálózat következtében Feleslegessé válik a drága cementcső. — A TTIT az ismeretterjesztő elő­adások színesebbé tétele érdekében elhatározta, hogy a város legkiválóbb rína tőr fényképészeit összefogja és megkezdik a helyi színes filmek ké­szítését a Mecsek geológiai kialaku­lásáról, növény- és állatvilágáról, Pécs műemlékeiről, Baranya megye népművészeti emlékeiről. — PEDAGÓGIAI MUNKABI­ZOTTSÁG ALAKUL Szántó Károly, a Pedagógiai Főiskola igazgatójának és Takács Gyula, a Megyei Tanács Oktatási Osztálya vezetőjének irá­nyításával. A munkabizottság célja, hogy az ifjúság nevelésének kérdé­seivel foglalkozzon és ezekről elő­adásokat tartson az üzemi dolgozók előtt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom