Dunántúli Napló, 1954. október (11. évfolyam, 234-259. szám)
1954-10-30 / 258. szám
IBM OKTOBER 30 NAPLÓ PARI ÉS PÁR1ÉPITÉS „A legszebb párt megbízatás66 Egy propagandista tapasztalataiból Propagandistáink erekben a napokban készülnek az lij oktatási évre. Mindegyik azzal a tudattal, hogy a propagandista küVönös szerepet tölt be & pártmunkiások soraiban. Erről beszélgettünk Kamarás László elvtárssal, a pécsn városi pártbizottság propagandistájával. — A legszebb páritmegbizatás propagandistának lenjxi.. Tizenöt—húsz, sokszor tapasztalatlan ember nevelése nehezedik vállára. 1947—48 óta vagyok propagandista, de évről-évre egyre jóbban megszerettem ezt a munkát. Emlékszem, az 1952—53-as oktatási évben mennyire örültem, hogy az oktatási év elején csoportomban —• ahol akkor propagandista voltam — még csalt két sztahanovista volt és év végére már hétre gyarapodott számuk, ügy érzem: az én munkám irs hozzájárult ehhez. Hogyan készülök fel egy-egy konferenciára? Sohasem hagyom az utolsó pillanatra. Mind/enekelőtt egy-egy anyag áttanulmányozására tervet készítek. Legjobb rövidebb lélegzetű, heti tervet készíteni, amelybe beleveszem, hogy azon a héten milyen anyaggal szándékozom foglalkozni, mit akarok elolvasni, megtanulni. Tervemet minden héten pontosan betartom. Sohasem fordult elő, hogy ágy vezettem volna le a foglalkozást., ahogyan sajnos, még tavaly is egyes konferencia vezetők: előttük volt a kiadott brossura és a foglalkozás alatt arat nézegették. Nagyon helytelen ez, mert teljesen aláássa a propagandista tekintélyét, lerontja a tanulók tanulási kedvét, unalmassá, egyhangúvá teszi a konferenciát. Amikor egy anyagból készülök, sorban elolvasom a kijelölt irodalmat Ha saját könyvemből olvasok, akkor a fontosabb részeket aláhúzom. Igyekszem már az első olvasáskor az anyagot a kérdéseknek megfelelően csoportosítani. Utána az elolvasott irodalom lényegét saját szavaimmal kijegyzetelem. Amikor minden irodalmat elolvastam és kijegyzeteltem, mindezekből a kérdéseknek megfelelően kiigyűjtöm az anyagot, elkészítem a vázlatot. Minden esetben külön készítek előadásváz- latot és külön vita-vázlatot. Ebben az évben propagandista konferenciát vezetek és így csak vita-vázlatra lesz szükségem. Ha felkészülés után az anyag valamelyik részénél problémáim vannak, ha valami nem eléggé érthető, akkor vagy az előkészítő konferencián, vagy esetleg a városi pártbizottságon megkérdezem a helyes álláspontot, a vitás kérdések helyes értelmezését. Tavaly a propagandisták sok esetben vagy nem merték, vagy nem akarták feltenni a vitás kérdéseket és azokat nem tisztázták. Talán úgy vélekedtek, hogy ilyen miatt majd alkalmatlannak tartják a propagandista munkára? Rosszul tették, mert ez csak rontja az oktatás színvonalát, a propagandista bizonytalanul vezeti a konferenciát. Sok probléma van az úgynevezett .helyi példák'1 felhasználásával. Már a felkészülés során igyekszem a bélés külpolitika eseményeiből, az üzem vagy város életéből példákat, képeket, grafikonokat és egyéb szemléltető eszközt összegyűjteni és ezzel színesebbé, érthetőbbé, gyakorlatta- sabbá tenni a foglalkozásokat. Tavaly e téren nálam is hiba volt még, mert ezt a módszert nem alkalmaztam eléggé. Az a tapasztalatom, hogy a pártszervezetek sem segítik e téren eléggé, sőt sok esetben egyáltalán a propagandistákat. Előkészítő konferenciákon is általában csak azt mond ta a konferenciavezető: „Ide keressenek helyi példát az elv társak“. Meny nyivel jobb lenne, ha már itt példákat is kapnának a propagandisták. Természetesen nekik is állandóan gyűjteniök kell az ilyen anyagot és ha a pártszervezet nem ad példákat, ikkor kérni kell. Milyen legyen a konferencia vezetése? Nagyon fontos, hogy ne „kisiskolás-szerű“ visszakérdezés legyen, hanem beszélgetés, ahol közösen elbeszélgetünk a kérdésekről. E tekintetben sok függ a konferenciavezető által feltett kérdésektől. Egy időben túl szigorú voltam, szinte „drukkoltak" a hallgatók. Rájöttem, hogy ez nem helyes, és változtattam rajta. 1-Ia valaki hibázik, nem „lerohanás- szerűen“ intézem el, hanem megmagyarázom, hol és milyen hibát követett el. A foglalkozáson felváltva alkalmazom a felszólítás és az önkéntes jelentkezés alapján történő megválaszolást. Ugyanis vannak elv- társak, akik az első konferenciákon nem mernek jelentkezni. Ezeket felszólítom, és ha helyes választ adnak, megdicsérem. Ezzel a „bátortalan" hallgatók önbizalma növekszik és legközelebb már nincs szükség a felszólításra, önként is jelentkeznek. Előfordul, hogy egy problémára én sem tudok kielégítő választ adni. Ebiben az esetben megígérem az elv- társaknak, hogy utánanézek és a következő alkalomkor megválaszolom. Ez nem csökkenti a prapaganr dista tekintélyét, de a következő foglalkozáson feltétlenül meg kell adni a választ. Természetesen, ez nem fordulhat elő túl gyakran és túl egyszerű kérdéseknél. Az sem csökkenti a propagandista tekintélyét, ha megmondja, hogy itt vagy ott hibázott, tévedett és kijavítja tévedését. Ez még mindig jobb, mintha a hallgatók veszik észre a hibát és gondolják, vagy ki is mondják: „Itt melléfogtál," A propagandista őszinteségével elősegíti, hogy a hallgatók is őszintén mondják el hibájukat. A propagandistának jó nevelőnek is kell lennie elsősorban a maga példamutatásával. Nevelni csak az a propagandista tud, aki a munkahelyén jól dolgozik, családi életében, pártmunkában és minden téren példamutató. Meg kell mondanom, hogy a pártszervezetek a kijelölésnél nem mindig válogatják meg ebből a szempontból is a propagandistákat. Igen jó, ha a konferencián olyan légkört alakítunk ki, hogy a kollektíva vonja felelősségre a rendetlen, pontatlan, helytelen magatartást tanúsító, vagy nem tanuló hallgatókat. Általában a kollektíva bírálja el, hogy elfogadható-e az indok, ha valaki nem készült fel rendesen a konferenciára. Az a tapasztalatom, hogy ebben az esetben is a kollektívának nagyobb nevelőhatása van, mintha egysze‘3- en csak én dorgálnám meg, mert így az elvtárs azt érzi, hogy munkájáért az egész kollektíva előtt felelős. Nem szabad mechanikusnak lenni a hallgatókkal való foglalkozásnál. En mindenkivel egyéniségének megfelelően foglalkozom. Felkeresem munkahelyén, elbeszélgetek vele egyéni problémáiról, életéről, gondjairól, bajairól. Tahi elvtársnő egyszer elmondta, hogy nem tud mit csinálni a kultúrcsoport egyik tagjával. Nagyon beképzelt, azt hiszi, bogy jó kultúrmunkás. Olyan „fenegyerek-féle. Megbeszéltem Tahi elv- társnővel, hogy mit csináljon és sikerült jó útra téríteni a fiatal elvtársat. Pados elv társnak panasza volt a munkahelyével kapcsolatban. Elmondta nekem, továbbítottam a városi pártbizottság felé. Intézkedtek az ügyben. Szeretem a propagandista munkát és az új oktatási évben is azon leszek, hogy jó munkát végezzek. A taná cs válasz tás hírei Legjobbjaikcri küldik a tanácsba a bányászkerüietek A meszest pártházban Győző Jenő elvtárs elnökletével tartották meg a jelölőgyűlést. A gyűlésen nem_ csak a bányászok vettek részt, hanem hozzátartozóik is. Városi tanácstag-jelöltnek Miklós Gyula, István- aknai dolgozót fogadták el, kerületi tanács tag-jelöltnek pedig Szilas Istvánt, a Béke-akna fiatal felvigyázóját. A jelölőgyűlésen megbeszélték a meszesiek számos problémáját, többek között azt is, hogy a legónyott- honban lakó fiatal bányászokat gyak ran elkeseríti és elriasztja a bányász élettől a különböző hivatalos ügyekben tapasztalt huza-vona. A gyűlés résztvevői feladatul adták a megválasztandó tanácstagoknak, hogy ezen is segítsenek. A pécsbányaielepi 32-es Mr* zet választói bensőséges beszélgetéssé tették a jelölőgyűlést, amelynek során megbeszélték a tanács eddigi eredményeit és az új tanácstagokra váró jeladatokat. A helyi problémák megbeszélése után Hajek János kért szót és javasolta, hogy városi tanácstagnak Bör- zsei Mihály bánya igazgatót, kerületi tanácstagnak Grácz János fiatal vájárt jelöljék. A javaslatot — több felszólalás után — egyhangúlag megszavazta a jelölőgyűlés. Börzsei Mihály köszönetét mondott a bizalomért és ígérte, hogy mindent elkövet alkotmányunk és népköztársaságunk törvényeinek betartásáért. A városi, járási és községi népfront-bizottságok legfontosabb feladatai A népfrontbizottságok a jelölőgyűlések szervezésében és a jelölőgyűlésekkel kapcsolatos munkákban az eddiginél jobban vegyenek részt. A városi, járási és községi tömegszervezetek aktivistáival, népnevelőivel közösen tájékoztassák a választó- polgárokat, hogy a jelölő-gyűlést hol és mikor tartják meg. A legtöbb félreértés és hiányosság éppen abból ered, hogy a választópolgárok csak az utolsó pillanatban értesülnek a je_ lölőgyűlós idejéről és helyéről. A városi, járási és községi népfront bizottságok fordítsanak nagyobb gon. dot arra, hogy a jelölőgyűléseket vaA népfront-bizolteágok feladatai a jelölő- gyűlések utáp A jelölőgyűlésen jelölteket a helyi népfront-bizottságok hagyják jóvá és a jóváhagyott jelölt nevét közöljék a választási bizottsággal az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, hogy a választási bizottságok időben gondoskodhassanak a jelölteknek a választási listára való felvételéről. lóban a népfront jegyében tartsák meg. Sok helyen a jelölőgyűléseket a tanácsolt szervezik, ami helytelen, mert ez a népfromébizottság feladata. Baranya megye számos községében a jelölögyüléseket kizárólag a választásokra szűkítik le és megteled.« keznek arról, hogy a soronlévő problémákról, feladatokról is beszéljenek A népfrontbizottság feladata a választópolgároknak megmagyarázni, hogy akkor készülünk jól a tanácsválasztásra, ha nemcsak tanácstagokat jelölünk, hanem a soronlévő mezőgazdasági munkák elvégzésére is mozgósítunk. Hol működik a Hazafias Népfront Baranya Megyei Irodája? A Hazafias Népfront Baranya Megyei Irodája Pécsett, a Rákóczi út 55 szám alatt működik. (Telefon: 27—57.) A tanácsválasztásokkal kapcsolatos felvilágosításokért ehhez az irodához kell fordulni, ugyancsak itt kell bejelenteni a választás előkészítésével kapcsolatos panaszokat Is. A palotabozsoki uéptront-bizotlság a béketerv erősítéséért A palotabozsoki népfront-bizottság 31 tagja nemcsak tíz évvel, visszafelé pillant mostanában, amikor a község fejlődésének történetét megírja, hanem tíz évvel előre is. A tervek kovácsolása azonban nem ragadja távoli ábrándokba a palotabozsakiakat. Szép terveik meg. valósítására szorgosan keresik az (íj üzemvezető — űj. jobb eredmény Qktóber 28-án a harmadik helyen végzett a komlói 1-es üzem. Nemcsak teljesítette tervét, — 105.4 százalékot ért el... Ez önmagában nem is tűnik olyan nagy dolognak, csak akkor, ha tudjuk, hogy az I-es üzem havi 78.4 százalékkal utolsó helyen áll pillanatnyilag. Hogy az üzem néhány nap óta már teljesíti, sőt túl is szárnyalja napi tervét, ebben főrésze van Kovács Józsefnek, az új üzemvezetőnek, aki két hete irányítja az 1-es üzemet, — és tegyük mindjárt hozzá — . nagyon jól irányítja. Erről — munkájáról — a rövid idő alatt szerzett tapasztalatairól beszélgettünk vele... — Mi szükséges ahhoz, hogy az I-es üzem nap, mint nap tudja széntermelési tervét- teljesíteni, illetve túlteljesíteni? — ismétli a kérdést. — Elsősorban az annyiszor emlegetett műszaki feltételek biztosítása, hogy a dolgozók 8 órai munkaidejüket produktív munkával tölthessék el. Megfelelő számú és minőségű munkahelyet (lehetőleg frontfejtéseket) kell biztosítani és ezeket szakszerűen irányítani. Ugyanis előfordul majdnem minden frontfejtésünkben, hogy az irányokat nem tartják be kellően, s ez nehezíti és késlelteti a frontátszereléseket, ezenfelül több inproduktiv műszakot vesz igénybe, mert a szállítócsúszdák iránya törést szenved és a készlet nem csúszik le benne magától. Lényeges ez a fejtések omlasztása szempontjából is. Feltétlen szükséges, hogy a bányagépek jól működjenek, amivel a dolgozók munkáját könnyítik meg. Ezért a gépészeti szakemberek közül azok, akik a legjobb szaktudással rendelkeznek, ne a külszínen, műhelyekben, aprólékos munkán dolgozzanak, hanem ezek kerüljenek a bányába a gépészeti munka elvégzésére. Általános panasz dolgozóinktól — és jogos panasz — hogy ürescsillé- vél nincsenek ellátva. Pedig enélkül termelni nem lehet. Meglátásom az, hogy az altáró és a függőaknák szállítási kapacitása lényegesen nagyobb, mint amennyi szükséges Kos- suth-akna tervteljesítésének kihozásához. A szállítás irányítása és szervezettsége körül vannak a zavarok. Igen gyakran előfordul, hogy a szükséges csillepark elosztása a bányában nem helyes, és így ezzel gátoljuk a csillék forgási sebességét. Ez naponta abból adódik, hogy az aknákon, anélkül, hogy ürescsillét vinnének be, szállítanak ki tele csilléket és így a bánya egyes szintjein az ürescsille-park csökken. Ezenfelül baj van az üzemektől odarendelt kiszolgáló személyzettel is, sokszor az erőszakosság, a „dzsungel törvénye" és nem az igazság dönt. A szállítás zavartalan lebonyolításához a vasutak jó minősége és helyes karbantartása szükséges. Üzemünknél például a VII-es szint Molnár vágatának vasútja olyan állapotban volt, hogy azon szállítani csak igen nehezen és a dolgozók fizikai erejének túlzott igénybevételével lehetett. Ezt elrendeztük, üzem közben állandó vasútjavítást végeztünk mindaddig, amíg a vasutat végleg rendbe nem hozták. A másik kérdéscsoport — amiről beszélek — — legfontosabbja, hogy szervezetten és tervszerűen menjen minden, pontosabban ezt követeljük meg' önmagunktól és másoktól is. Enélkül nincs jó munka. Kezdődik ez ott, hogy a műszaki irányító szervek rendszeresen meghatározott időben tartsák meg a műszaki megbeszéléseket (raportirozást). A hangsúly ezután már az utasítások betartásán és nem kevésbbé az ellenőrzésén van. Az ellenőrzést jó munkások nem veszik rossz néven, sőt — csak a hanyagoknak nem tetszik. Az sem mindegy, hogy a dolgozóknak mikor adják ki a normacédulákat, a norma-lapokat. A szabály, hogy legkésőbb 5-ig. Hogy lássák, milyen munkáért mennyi fizetést kapnak, ami serkenti őket jobb és több munka elvégzésére. Es nem úgy, mint például üzemünknél, ahol e hónapban 20-án adták ki a normalapokat. A diszpécserek ne mechanikusan, hanem szakszerűen végezzék munkájukat és ha kell legyenek rugalmasak. — König diszpécser utasítást kapott, hogy az V. szintre napi 70 kocsi fát le kell neki adni, ő erre fel műszak elején,, mielőtt ürest adott volna le, 30 kocsi, fát leadott, a helyett, hogy azt elosztva 24 órára 8—10 kocsinként adta volna le. Ebből az üzemnek közel két órás ürescsille kiesése támadt. A felelősségérzet a tervteljesítés iránt meg kell, hogy legyen mindenkiben. Ez nem így van mindig. E hónap 20-án megkérdeztem egy értekezleten az összes műszaki vezetőket, aknászokat, felvigyázókat, hogyan állnak a tervteljesítésükkel, mennyi a lemaradás vagy túlteljesítés. Egyetlen egy sem tudta megmondani. Tehát ezek után nem csodálom. hogy nem, volt előttük cél, amelyért nap, mint nap .következetesen tudtak volna harcolni. A rendszeres tervteljesítés alapja a jó munkafegyelem. Üzemünknél ekörül sincs minden rendben. — Október 22-én déli 12 órakor akartam felszállni a légaknán, ekkor már öt dolgozó ott állt és kiszállásra várt. Megkérdeztem tő. lük, melyik üzemhez tartoznak. Azt a választ kaptam, hogy a II-es üzem. hez. Közben Lukács bányamester odaérkezett s ő felismerte, hogy az I-es üzemnél dolgoznak. Kérdeztük a nevüket, ők hamis nevet mondtak be és rossz márkaszámot, hogy ne tudjuk őket felelősségre vonni. Ennek ellenére megtudtuk, hogy kik voltak — fegyelmi elé állítottuk őket. Ebből is látszik, há öt dolgozó egy műszakban 12 árakor minden engedély nélkül kiszáll a .bányából, akkor a fegyelem nem valami szilárd, — mert ilyen esetek nemcsak az I-es üzemnél fordulnak elő. Ezért nem nézhetjük ezt tétlenül. Olyan ellenőrzést kell tehát teremtenünk, amely biztosítja, hogy műszak befejezése előtt engedély nélkül a bányából nem szállhat ki senki. A fegyelemhez tartozik az is, hogy minden dolgozó beosztott szakjában járjon műszakra. Előfordul ugyanis, hogy egyes dolgozókat valamely oknál fogva a felvigyázó közeg igyekszik rendreutasítani. Az illető erre nagy bőszen másik szakiban jön műszakra. Igen lényeges, a pontos műszakra való jelentkezés. Ha nem így történik, az már a telepítésben is zavart idéz elő, mert átcsoportosítást kell végezni minden szakban és nem utolsósorban munkaerőkiesést jelent és ezzel termeléscsökkenést. Végül feltétlen szükséges, hogy a párt, szakszervezet és DISZ az irányításból és az ellenőrzésből hatékonyan vegye ki részét és legyen segítségére az üzemnek. Ez elsősorban a bizalmiak feladata, akik abri- gádvez^tővel közösen a 'brigád jó műszaki és politikai irányítását és jó versenyhangulat kialakítását segí. tik elő és felihívják az üzemvezetők figyelmét a termelést gátló körülményekre. Ide tartozik még az is, hogy a párt, szakszervezet és DISZ cso- portbizalmiakk-al a párttitkár, ü. b. elnök és DISZ-titkár gyakran foglalkozzék. Rövid ittartózkodásom alatt ezeket a főbb hiányosságokat észleltem. — Minden erőmmel azon dolgozom, hogy felszámolva ezeket, az I-es üzem is az állandó tervteljesítők közé kerüljön. utatknódot. Muzsik János hatholdas dolgozó paraszt, a bizottság elnöke, kevés szóval így beszél erről: — Ahhoz, hogy terveinket valóra váltsuk, békére van szükségünk. — Ezért gondolom, hogy nekünk, a népfrontba tömörült egyszerű embereknek, fontos feladatunk a békemozgalom erősítése. Ezekből a szavakból, «melyeket egy szívvel fogadott a bizottság mind egyik tagja, hamarosan megszületett az elhatározás: a népfront-bizottság új életet önt a helybeli békebizottságba, feladatokat bíz rá és maga is tevékenyen résztvesz azok megoldásában. Pataki Gyula református lelkész, aki nemcsak a népfrontnak, de a békelbizottságnak is tagja, vállalta, segít a békebizottság újjászervezésében. Keaden, amikor a Hazafias Népfront felhívását elolvasták, két levél írásába kezdtek a palotabozsoki népfront-bizottság tagjai. Az egyikben követésre szólították fel Baranya többi népfront-bizottságát, vegyék fel programjukba a békeharc erősítését. A Siklósi Hazafias Néplront Bizottság programja Siklóson az elmúlt héten a Hazafias Népfront Bizottság tanácskozást tartott a járási tanács tanácstermében. Ez alkalommal megválasztották a Hazafias Népfront Bizottság elnökségét. Elnök lett: Tolnai Dezső igazgató-tanító, elnökhelyettes: dr. Bakó Géza orvos és Markovid István, a siklósi Faipari Vállalat élenjáró dolgozója, titkár: Tóth Lajos, a Földművesszövetkezetek Járási Központjának elnöke. Tagok: Lovasét György 7 holdas dolgozó paraszt, valamint Petrétei József a járási MSZT titkára. A választás után Hernádi elvtárs. a járási tanács elnöke ismertette a Hazafias Népfront Bizottság akció- programját: a mezőgazdasági terület egyötöd részének trágyázását, minta parcellák létesítését, a járás területének fásítását, erdősávok létesítését, zöld futószalag létrehozását, az állatállomány fejlesztése érdekében törzs könyvezett fajtiszta jószágok nevelését. A programban szerepel: országos mozgalom szervezése a siklósi vár megmentése érdekében, Vajszlón ormánsági központ létesítése, a siklósi kórház korszerűsítése, Siklóson iskola létesítései
