Dunántúli Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-23 / 226. szám

F f VFIÁG PROLETÁRJAI ELYEfÜLJETEK! DUNÁNTÚLI r NAPLÓ M P P B ARA N VÁM EGVEI BIZOTTSÁGINAK LAPJA XL ÉVFOLYAM, 22«. SZÁM ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1954 SZEPTEMBER 2S r*------------'—— A MAI SZAMBÁN: As országgyűlés szerdai illése. (2. a) — A népnevelők megtisztelő, fontos feladata, hogy felvilágosítsák, nevel­jék a dolgozókat. (3. o.) — Megszépült életünk bizo­nyítékai. (3. o.) — Megalakult a Hazafias Népfront Me­gyei Előkészítő Bizottsága. (4. o) — A moszkvai Mező- gazdasági Kiállítás gabonatermesztési tapasztalatai, a o.) ( > A haza javára, a magad hasznára jegyezz békekölcsönt! ssmssm wwwocowwwW EGYSZÁZ FOIHHT roiöiéfi tőbseito h«-»->^XX>000> ybwvS >***,* 'HoX«* » ***.**-4»«* o^>,é O«*«*»* • h'.^ HOféyio**^ <öor*4* vOC. ,V* ÁtV-vv <V*~~*X*** WJSteOiW *•> **«♦<« » WN»Kvy4-eo* éWőéő ŐOM^ W» **i*i*t**. ♦. t»**>4>** fxtw *•*»«•. «: V~* >fcc«b«<v t ** ♦ V*^ve*ou>w V MhWv>. 4 >>«»X4v»M WOWOtW^V» v*#«»» V >*»**< Vfr-w*« t>X*4<4. A Magyar Népköztársaság kormá­nya a mai napon kibocsátotta az ötödik békekölcsönt és felhívással fordult az ország, dolgozó népéhez: járuljon hozzá szocializmust építő munkánk meggyorsításához, hazánk, békénk, függetlenségünk megerősí­téséhez, továbbá gazdasági és kultu­rális felemelkedéséhez minden hazá­ját szerető magyar ember, Ha visszapillantást vetünk a múlt­ra, azt látjuk, hogy az elmúlt évek során az első, második és harmadik békekölcsönt kormányzatunk első­sorban az ipar fejlesztésére használta fel. Ezekből az összegekből épült és szépült Sztálinváros, hazánk első szocialista bányavárosa: Komló, Ka­zincbarcika, a Tiszalöki Erőmű, tnota. Ezek azok a létesítmények, amelyek nem ma, hanem a közel­jövőben kamatoznak, hozzák, meg gyümölcsüket dolgozó népünk érde­kében. A kormányprogramm elhangzása óta kormányzatunk egyre nagyobb összeget fordít a mezőgazdaság fej­lesztésére. 1954 augusztus végéig 1249 G—35-ös traktort, 22.273 nehéz- és könnyű boronát, 13.390 ekét, 11.160 lókapát, 1422 fogatos vetőgépet és sok más gazdasági szerszámot, szecs­kavágó gépet, morzsolót, répavágót kapott a mezőgazdaság. Arról nem is beszélve, hogy a mezőgazdaság ezévben kétszer annyi műtrágyát ka­pott mint az előző években, ter­melőszövetkezetek és az egyéni dol­gozó parasztság részére elegendő réz- gálic állott rendelkezésre, a bur­gonyatermés legnagyobb ellensége el­leni harcban pedig a kormány a leg­fejlettebb technikát biztosítottta. A bókekölcsönjegyzés ezért nem­csak a dolgozó parasztságnak, üzemi dolgozóknak és az értelmiségnek ügye, hanem dolgozó népünk min­den rétegének. A történelem példája azt Igazolja, hogy nemzetünk akkor volt egységes és erős, amikor min­den erejét egyetlen célkitűzés érde­dében összpontosította. Ez a népi-nemzeti egység jut ki­fejezésre ma is, amikor dolgozó^ né­pünk egységesen jegyez békeköl­csönt. A népi-nemzeti egységen túl- menőleg az elmúlt évek békekölcsön­jegyzései is bizonyítják, hogy érde­mes jegyezni, mert ezzel nemcsak a haza javát szolgáljuk, hanem népünk érdekét is. Baranya megyében az első békekölcsönjegyzés után 3 mil­lió 133.200, a második békekölcsön­jegyzés után 3 millió 345.100, a har­madik békekölcsön jegyzés után pedig 2 millió 441.000 forintot fizetett ki az Országos Takarékpénztár baranya megyei fiókja. A békekölcsön sorsoláskor Ba­ranya megyében Nagy Ferenc, az ivándárdai termelőszövetkezet tagja 200 forintos kötvényével 10 ezer fo­rintot, Sasvári Frigyesné, a Pécsi Kesztyűgyár dolgozója ugyancsak 10 ezer forintot, dr. Kálmán János, a Komlói Aknamélyítő Vállalat dol­gozója 200 forintos kötvényével 5 ezer forintot, Kovács Ferenc, a Pécsi Dohánygyár dolgozója 5 ezer forintot, Fuchs Rezső, a Pécsi Szén­bánya Vállalat dolgozója 200 forin­tos kötvényével 5 ezer forintot, Mlschl Antal, a 73/1 Építőipari Vál­lalat dolgozója 10 ezer forintot, Schvarcz János pedig 50 forintos kötvényével 25 ezer forintot nyert. A békekölcsönjegyzés nemcsak egyéni érdeke minden egyes dolgo­zónak, hanem közérdek is. A jegyzett forintokból például számos bölcsödé épült Baranya megyében. A felsza­badulás előtt Pécsett mindössze 1 bölcsödé működött, jelenleg pedig 8 bölcsödé működik 250 ággyal. Ezen­kívül Meszestelepen, Komlón, Mo­hácson, Siklóson, Villányban, 35—35 ágyas, Szigetváron pedig 20 ágyas bölcsőde működik. Felszabadulás előtt az ldényböl- csöde Baranyában ismeretlen fo­galom volt. Jelenleg pedig 17 helyen 340 férőhellyel létesült idényböl- csöde. Komlón 20 ágyas szülőotthont létesítettek. Ugyanakkor Vajszlón, Pécsváradon, Szabadszentkirályon, Sásdon és Csányoszrón iskolai fürdő létesült. Két millió forintos költség­gel kibővült a Pécsi Rendelőintézet, Komlón pedig 1 millió 900 ezer fo­rintos költséggel új rendelőintézetet létesítettek. A mohácsi kórházban 35 ágyas új gyermekosztály létesült. Pécsett pedig 230 ezer forintos költ­séggel új gyógyszertár nyílott meg. Ugyanakkor Egerágon, Görcsönyben, Mohácsszigeten, Pécsbányatelepen, Hímesházán, Vasason és Komlón is új gyógyszertárat nyitottak meg. A falu egészségügyének ellátása érde­kében Baranyában 134 egészségügyi állomást létesítettek, ahol elsősegély­nyújtó felszerelés és kiképzett vörös­keresztes aktívák állnak a dolgozók rendelkezésére. Folytatni lehetne a felsorolást, hogy kulturális és szociális vonalon mennyi segítséget nyújtott kormá­nyunk különösen a kormánypro­gramm elhangzása óta. Ezt a segít­séget értékeli munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmisé­günk, kisiparosaink, amikor az ötö­dik békekölcsönt jegyzik, örömmel adja oda forintját a dolgozó nép ál­lamának, mert tudja, hogy a kölcsön- jegyzés révén nemcsak egyéni hasz­nát találja meg, hanem a haza javát is szolgálja. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának felhívása az ötödik békeköicsön jegyzésére Magyarország dolgozó népéhez! A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa kibocsátja az új államkőlcsönt. Felhívjak dolgozó népün­ket, hogy szorgalmas építő munkája mellett a kölcsön jegyzésével segítse a kormányprogram célkitűzéseinek megvalósítását. Az új államkőlcsönt, az ötödik békekölcsönt ezerszáz millió forintban bocsátja ki államunk, melynek jegyzése a mai nappal kezdődik. Tíz esztendővel ezelőtt Magyarországot akkori ural a pusztulás szélére taszították. Háború dúlta fel ha­zánkat, a fasizmus sanyargatta népünket. Minden becsületes ember úgy érezte, hogy népünk sorsát, hazánk jövőjét, családja és a maga életét végső pusztulás fenyegeti. Egy évtized múltán büszkén hirdetjük, hogy nemcsak a háború okozta romok tűntek el hazánk föld­jéről, hanem új, egészséges élet lüktet gyárainkban, mezőinken, iskoláinkban, otthonainkban. Népi demokra­tikus rendünk minden becsületes dolgozó igazi hazájává tette országunkat, s ma biztos léptekkel haladunk a szocializmus építése útján a még szebb, még boldogabb jövő felé. A változás alapja — hazánk felszabadulása. A szabad országban a hatalom birtokosa a dolgozó nép lett. Eredményeinket elsősorban a munkásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség, egész népünk áldoza. tos, jó munkájának köszönhetjük. De hozzájárult eredményeink eléréséhez az az összeg is, amelyet dolgozó népünk az államkölcsönök jegyzésével bocsátott rendelkezésre. Az államkölcsönök minden forintjával gondo. san gazdálkodott a nép állama, s az építés költségeinek fedezésére, a nép jólét növelésére használta fel azt. Az államkölcsönök — a béke kölcsönét, a békés építésre, a haza megerősödésére szolgáltak. A kötvények évente kétszeri sorsolása, a visszatérített és nyereménnyel tetézett összegekkel a jegyzők közvetlen hasznára U váltak. A kormányprogram új távlatokat nyitott meg dolgozóink előtt s hatalmas eredmények eléréséhez mu­tatott utat egész népünknek. Ezeket az eredményeket a munkafegyelem megszilárdításával, a termelékeny­ség emelésével, a minőség Javításával, az önköltség csökkentésével, a legszigorúbb takarékosság megvalósítá­sával érhetjük eL Jól tudja ezt dolgozó népünk s a biztató, szép célok elérése érdekében vállalja is a fel­adatok végrehajtását. De túl ezen, a kormányprogram megvalósításához az államkölcsön összege is hozzásegí­tett. Az ötödik békekölcsön ezerszáz millió forintos összegét kormányunk az egész dolgozó nép érdekében arra fordítja, hogy jelentősen hozzájáruljon a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez, növelje a közszükség­leti cikkek termelését, emelje valamennyi dolgozónk életszínvonalát. Tudjuk, hogy a kormánynak ezt a felhívását minden magyar dolgozó a maga ügyének érzi g az ötö­dik békekölcsön jegyzésével is ki akarja venni részét népünk növekvő jólétének megvalósításából. Magyar Dolgozók! Munkások! Parasztok! Értelmiségiek! A haza felemelkedése, a nép jóléte további emelése érdekében fordulunk hozzátok. A haza javára, a maga hasznára jegyezzen mindenki békekölcsönt! Budapest, 1954. szeptember 23. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA * Az ötödik békekölcsön kibocsátási feltételei: 1. Az ötödik békekölcsön 1954. október elsején, 1955. március hó 1-től 1975 március hó 1-ig terjedő idő­re kerül kibocsátásra. 2. A kölcsönt kizárólag a lakosság körében lehet elhelyezni. A kölcsőnjegyzés rendjét a pénzügyminisz­ter állapítja meg. 3. A kölcsön száz piillíó forintos osztályokra tagozódik. Minden osztály húszezer sorozatból áll. Egy-egy osztály kötvényeinek „sorozat" száma 40.001-től 60.000-ig, egy sorozaton belül a kötvények „száma" 01-től 50-ig terjed. 4. A kölcsön száz forintos névértékű alapcímletekben kerül kibocsátásra. Forgalomba kerülnek össze­vont kötvények 200 és 500 forintos névértékben, amelyek kettő, illetve öt darab száz forintos kötvénynek felelnek meg. Az összevont kötvények az azon feltüntetett számoknak megfelelő kettő, illetőleg öt nyere­ményre jogosítanak. Az ötven forintos félkötvény és az időközi elszámolások céljaira szolgáló negyedköt vé­nyek a száz forint névértékű kötvényre eső nyeremény megfelelő hányadára jogosítanak. 5. Az évenként kisorsolásra kerülő nyeremények összege megfelel a kölcsönösszeg 20 évre szóló, évi négy százalékos kamata egy évre eső átlagának. A nyereményekből húsz százalék nyereményilleték levonás­ra kerül. A kölcsön nyereményei: százezer forintos főnyeremény, 50.000, 25.000, 10.000, 5.000, 1.000, ötszáz, kétszáz forintos nyeremények, melyek a száz forintos kötvényre vonatkoznak és magukban foglalják a köt­vény névértékét is. A kötvények harmincöt százaléka nyereménnyel kerül kisorsolásra. 6. A kölcsön húsz évi időtartama alatt évenként két, összesen 40 nyereménysorsolás lesz, a pénzügy- miniszter által megállapított időpontokban. 7. Az egyes nyereménysorsolások alkalmával, minden száz millió forint névértékű osztályra a kővetkező nyereményeket kell kisorsolni: 100 Ft névértékű kötvényre eső nyeremény, beleértve a névértéket is: 50.000 25.000 10.000 5.000 1.000 500 200 Nyeremények száma összesen: A nyeremények Ft összege: Egy sorsolás alkalmával db 1 1 2 6 50 650 8.040 Kisorsolásra kerülő nyeremények mennyisége az összes sorsolás alkalmával db: 40 40 80 240 2000 26.000 321.600 8.750 2,180.000 350.000 84,320.000 Ezenkívül minden sorsoláson kisorsolásra kerül egy darab százezer forintos főnyeremény is. 8. A nyereménnyel ki nem sorsolt kötvények 1960. évtől 1975-ig terjedő 15 év alatt, a pénzügyminisz­ter által megállapított időpontokban, névértékben kerülnek kisorsolásra. 9. A nyereménnyel kisorsolt; valamint a névértékben msszaváltásra kerülő kötvényeket, 1978 március elsejéig lehet beváltani. A határidő után még be nem váltott kötvények érvényüket vesztik és azokra séma névértéket, sem a nyereményt kifizetni már nem lehet. Stader í^g'énqg 10.200 (úrinlút agent A kéthetes jól megér­demelt hévízi üdülés utolsóelőtti napjának, nyu­galmát egy távirat zavar­ta meg, amely azonban kellemes meglepetést ho­zott. Studer György, az Épü­letszerelő Vállalat laka­tos üzemvezetője nem is akart hinni a szemének, — hogy ő, akinek eddig sosem volt ilyen nagy szerencséje, 10.200 forin­tot nyert. Csak nézte a táviratot, a számokat — ennyi pénz egyszerre! — Nem, nem lehet áp­rilisi tréfa, — nyugtatta meg magát. Majd hozzá­látott a csomagoláshoz, hazautazott — hadd osz­tozzék a ritka örömben az egész család, Hát abban nem is volt hiány. Tény az, hogy Studemé nagyon boldog, kimond­hatatlanul örül a várat­lan és szép pénznek. —■ Mert nagyon várat­lanul ért bennünket — mondja halkan, mert fér­je csak délben érkezett Hévízről és lepihent né­hány órára — de már ki is vettem a pénzt a bank­ból. Gondoltam, megle­pem a férjem néha-néha, ha pénzszűkében lesz. A szokatlan öröm úgy látszik nem hagyja alud­ni az embert, mert Stu­der elvtárs már- jön is a hálószobából. — Persze nem tudták, hogy mire ők itthon, ad­digra már én is- megtu­dom az újságot. Tavaly a negyedik béke kölcsön jegyzéskor Studer György példamutatóan jegyzett. 800 forintot há­rom kötvényen. Ezek kö­zül az 500 forintossal 10.000 forintot, a 100 fo­rintossal 200-at nyert. Felesége máris tervez­get: — Természetesen nagyon jól jött a néhány ezer fo­rint, — mondja, — nem okoz majd gondot, hogy mit csináljunk vele. — Lakásunk megvan, csak a bútorunk szorul kiegészítésre. Még hiány­zik egy-két darab, ami jó, ha megvan. Amikor pedig teheti az ember, nem szabad elszalasztani a vásárfásii alkalmat. Az­tán jön a tél, arra veszünk majd ruhát. — Meg azután kerék­párt szeretne a kisebbik fiúnk — folytatja az apa. A nagy óbbiknak, aki ne­gyedéves egyetemista —« építészmérnöknek tanul —> még annak is jól jön időn ként egy kis pénz. Ja meg a tüzelő... Ezek a lényegesebbek. Egyszóval: van helye a pénznek. De igaz is, hol nem lenne... De hát épp ezért — a szerencse for- gandó. Mindenkinek ab­lakán bekopoghat, aki békekölcsönt jegyez. —\4“» !

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom