Dunántúli Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-22 / 225. szám

2 N A P E ö 1954 SZEPTEMBER » (Folytatás az 1. oldalról) A falvakban erősen megélénkült a íöldművesszövetlcezeti boltok forgal­ma, ami elősegítette a mezőgazda­ság jobb áruellátását, a falu és vá­ros közötti árukapcsolat erősítését. A kiskereskedelem — a kormány- program óta — átlagosan 32 száza­lékkal több árut adott el. Ezen be­iül a falusi szövetkezeti boltok for­galma még nagyobb mértékben, 38 százalékkal emelkedett. Még sok esetben nem tudjuk ki­elégíteni a lakosság megnövekedetí igényeit. A falvakban és a városok­ban különösen az építőanyagok iránt nőtt meg a szükséglet. A parasztság megnövekedett ter­melési aktivitásához már sok gépet és szerszámot adtunk, de még min­dig hiány mutatkozik ekében, vető­gépben, vasvillában és egy sor apró mezőgazdasági szerszámban. Intézkedéseket készítünk elő az ipari cikkek minőségének megjaví­tására. összegezve az eddig elért eredmé­nyeket, Apró Antal hangsúlyozta: Az ipar vezetőinek — az 1955. évi tervek elkészítésénél és azok végrehajtása során — fontos kötelessége lesz egyrészt a meg­lévő kapacitás maximális ki­használásának biztosítása a la­kosság jobb áruellátása és a mezőgazdasági termelés fokozá­sa érdekében, másrészt olyan intézkedések kidolgozása, és kö­vetkezetes keresztülvitele, ame­lyeknek eredményeként minél több gyár állítható át a lakosság szükségleteit kielégítő iparcik­kek, valamint mezőgazdasági kisgépek és szerszámok gyártá­sára. Gyáriparunk első félévi tervét — a tálokozta súlyos nehézségek elle­nére — 101.1 százalékra teljesítette. Jelentősen megnövelte az ipar a közszükségleti cikkek gyártását. Ugyanakkor nagymennyiségű gépet, szerszámot adott a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat meg­valósításához. Ez év első két hó­napjában 1837 traktort, 1395 traktor­ekét, 719 cséplőgépet. 485 vetőgépet, 518 kultivátort, 37.000 mezőgazda- sági kisgépet, hatszorannyi műtrágyát kétszerannyi rézgálicot biztosítot­tunk a mezőgazdaságnak, mint az előző években. Ez a nagyarányú segítség éreztet­te jó hatását a tavaszi és nyári me­zőgazdasági munkákban, amelyeket dolgozó parasztságunk példásan vég­zett el. Köszönet és elismerés jár mindenekelőtt munkásosztályunk­nak a mezőgazdaságnak nyújtott nagyarányú és sokoldalú segítségért! Az új kormányprogramm célki­tűzéseinek megvalósítása, a la­kosságnak több és jobb áruval való ellátása csak a munka ter­melékenységének további növe­kedése, a termelési költségek további csökkentése, a pazarlás megszüntetése útján érhető el. A minisztériumoknak, az üzemek vezetőinek fontos kötelessége, hogy azokat a hiányosságokat, amelyeket az önköltség és a termelékenység alakulásánál látnak, minél hama­rabb megszüntessék. Fontos szere­pük van ebben az üzemek igazga­tóinak, akiknek jogkörét a kormány a közeljövőben- lényegesen kiszéle­síti. Most, amikor már -nagyjából le tud. Juk mérni az elmúlt gazdasági év mérlegét, megállapíthatjuk, hogy pártunk és államunk sok segítsége érezteti jó hatását a mezőgazdasági termelés fejlesztésére hozott — ta­valy decemberi — határozatok vég­rehajtásában. Szemléltető példája en­nek a mezőgazdasági kiállítás is. De ugyanakkor világosan kell látnunk, hogy a határozat végrehajtása terén még csak a. kezdet kezdetén vagyunk így, annak ellenére, hogy a tavaszi és nyári mezőgazdasági munkákat dolgozó parasztságunk az előző évek­kel szemben az idén sokkal jobban végezte el, a föld termőerejének ré­gebben elhanyagolt állapota, vala­mint a kedvezőtlen időjárás jelentős mértékben hátrányosan befolyásolta a gabonafélék, de különösen a búza és a rozs termésátlagát. A holdan­ként! termésátlag növelése egyik el­sőrendű feladata egész népgazdasá­gunk fejlesztésének. A másik fontos terület, ahol elma­radásunkat meg kell szüntetni: a szarvasmarha-tenyésztés. Sertésállo­mányunk több, mint egymillióval gyarapodott, a baromfiállomány lé­nyegesen növekszik, mind nagyobb a piaci felhozatal is. Minden lehetőségünk megvan arra, hogy termelőszövetkezeteink, egyéni­leg gazdálkodó parasztságunk jobban használja ki az állatnevelés, az állat- hizlalás jövedelmező voltát. Ezt segíti elő a kormánynak az az intézkedé­se, amellyel a hízottmarha árét je­lentősen felemelte. Az állattenyésztés fellendítésére jó lehetőséget ad az a körülmény is, Az országgyűlés keddi ülése hogy kapásnövényeink a gondosan végzett kapálás és gyomirtás eredmé­nyeként jó termést adnak. Az elért eredmények világosan mutatják, hogy dolgozó paraszt­ságunk bizalommal van a párt és a kormány űj politikája iránt, s erejét nem kímélve dol­gozik a mezőgazdaság továbbfej­lesztéséért. Köszönet és elismerés jár dolgozó parasztságunknak azért a nagy erőfeszítésért, ame­lyet a magyar föld terméshoza­mának növeléséért, az eredmé­nyesebb és jobb gazdálkodásért tesz. Annak ellenére, hogy a kalászo­sokban a vártnál gyengébbek a tér. méseredmények, dolgozó parasztsá­gunk többsége, becsületesen, a tör­vény szellemében megfelelően egye­nesen a cséplőgéptől teljesítette az állam iránti kötelességét. Vannak természetesen olyanok is, akik az állam iránti kötelezettségü­ket — bár annak eleget tudnának termi, — nem teljesítik, kibújnak a törvényes kötelezettségek alól. Ilye­nekkel szemben a' törvény szigorá­val fogunk eljárni. Külön kell megemlékeznünk arról, hogy az elmúlt év alatt termelőszö­vetkezeteink nagy többsége megerő­södött, jó termelési eredményeket ért el s így tagjainak kielégítő jöve­delmet biztosít. Nem véletlen, hogy a dolgozó parasztok körében sok szövetkezetünk ma már népszerű és az elmúlt hetekben megyénként több- záz egyénileg gazdálkodó kérte fel­vételét a termelőszövetkezetekbe és a tavalyi kilépett tagok közül is so­kán visszalépnek. Dolgozó parasztságunk előtt most ú j nagy feladatok állnak az őszi szántás-vetés és betakarítási munkák időben és jó minőség­ben való elvégzése. Az utóbbi esztendők tapasztalatai azt bizonyítják és az idei tapasztalat is arról győz meg bennünket, hogy dolgr/'i népünk bőséges kenyérellá­tásának biztosítása éraekében emel­nünk kel! a kenyérgabona vetésterü­letét és már az idén ősszel a búza és rozs vetésterületét a tavalyihoz képest 250 ezer kát. holddal kell nö­velnünk. Dolgozó parasztságunknak, de mindenekelőtt a helyi tanácsok­nak, a termelési bizottságoknak, nem utolsó sorban pedig az Hazafias Nép­front falusi bizottságainak, gondos­kodni kell arról, hogy a szükséges mértékben növekedjen a búza és "ozs vetésterülete. Az állam a terméshozamok növe­lését minőségi vetőmag-csereakcióval segíti ■ A termelőszövetkezetek, az egyénileg dolgozó parasztok a háztáji területen és ahol csak mód van rá, vessenek kenyérgabonát. A határidő­re és jó minőségben elvégzett őszi ••zsn V>si munkák a jövő évi gazdag termés legfőbb biztosítékai. A most megnyílt mezőgazdasági kiállítás újabb blzonyitéka annak, hogy cmgozó parasztságunkban ml- 'jer nagy munkakedv, milyen nagy törekvés van arra, hogy minél na­gyobb termelési eredményeket érje. nek el, hogy új agrotechnikai eljá­rásokkal, új növényfajtákat honosít­sanak meg és növeljék a gabonafé­léiméi, ipari növényeknél, gyümöl­csösöknél a termésátlagot és a mi­nőséget. A kiállítás nagy látogatottsága azt Ls bizonyítja, hegy a mezőgazdaság fejlesztésének ügye mindjobban az egész nép ügyévé, az egész ország ügyévé válik. Országos problémáinkról beszélve — mondotta a továbbiakban —, fel­tétlenül meg kell emlékeznem arról a nagy veszélyről, amit a Dunán le­vonuló árhullám a nyár közepén oko zott. A védekezés gyors megszervezésé­re és elhárítására a párt, az árvíz- védelmi kormánybiztosság, a taná­csok, az árvízveszélyben lévő vidé­kek lakossága, derék honvédetek, if­júságunk, a Szovjetunió katonái hő. sies erőfeszítéseket tettek és sikerült is megakadályozni a gátszakadáso­kat, így a Duna mentén megmentet­tünk mintegy hétszázezer kát hold árterületet. Néhány külföldi ország is segítsé­get nyújtott az árvízsujtotta lakos­ságnak. A kormány nevében köszö­netét mondok mindazoknak, akik az árvízokozta károk helyreállításában segítséget nyújtottak. A miniszterta­nács elhatározta, hogy az árvízvéde­lem hősies munkájában résztvevők kitüntetésére emlékérmet alapít. Ezután arról beszélt az előadó, hogy a beruházások, de különösen a nehézipari beruházások csökken­tése javította a vásárlóerő és az árualapok egyensúlyát. Több, mint ötszáz millió forint érté­kű építőanyagot és egyéb fogyasztá­si cikket szabadítottunk fel az idén a beruházások csökkentése által, nem beszélve arról a jelentős számú mun­kaerőről, amelyet a népgazdaság más területein, mindenekelőtt a mező- gazdaságban folyó építkezésekhez tu­dunk felhasználni Sok szó esik mostanában közvéle­ményünkben — de különösen Buda­pesten — a racionalizálásról. Sokan nem látják világosan a folyamatban lévő intézkedések értelmét, gazdasá­gi összefüggéseit. Ezért a kormány fontosnak tartja tájékoztatni a dol­gozókat a racionalizálás céljáról és végreihaj tásáról. Mi évek óta újból és újból megál­lapítottuk, hogy az állami munká­ban, gazdasági életünkben hatalmas méreteket öltött, elharapódzott a bürokrácia, az aktatologatás, a feles­leges papírmunka. Széles dolgozó ré­tegek az üzemekben, a falvakban nap, mint nap felvetik, hogy feles­legesnek tartják azokat a nagy ad­minisztrációs apparátusokat, amelyek a gazdasági életben, az állami veze­tésben az erős központosítás követ­keztében kialakultak. A túlmérete. zett minisztériumok, országos jelle­gű hivatalok elvonták a feladatokat a helyi végrehajtó szervektől, válla­ltatoktól, intézményektől. Mindent központilag akartak elintézni, irá­nyítani. Ezenkívül a minisztériumok és a vállalatok közé nagy számban szer­veztünk új trösztöket, középfokú irá­nyító szerveket. Ezeknek a létrehozá­sa sok esetben csak drágította a ter­melést és csökkentette a vállalatok önállóságát. A minisztertanács, látva ezeket a hibákat, szükségesnek látja az állami és gazdasági munkát bé­nító bürokratikus jelenségek fel­számolását, az állami és gazda­sági munka lényeges egyszerűsí­tését: a tervezésben, az anyag- és pénzgazdálkodásban, a szám­vitel, statisztika terén és számos más munkaterületen. A raciona­lizálás a legjobb szakemberek bevonásával indult meg, hogy államapparátusunkat a legalsó szervektől a legfelsőkig egy­szerűbbé, Jobbá, olcsóbbá tegyük, hogy a vezetést megjavítsuk, a vezetők felelősségét növeljük és az államapparátust közelebb vi­gyük a dolgozó néphez. Az állami szerveknek és a szak­szervezeteknek kötelességük elősegí­teni. hogy az elbocsátásra kerülő dol­gozók a termelő munkában minél gyorsabban elhelyezkedhessenek. Az iparban és a mezőgazdaságban ma is körülbelül százezer új munkáskézre van szükség. Biztosítani kell azt, hogy a munkaerő átcsoportosítása a lehető leggyorsabban bonyolódjék le. Ennek érdekében fel kell tárni mind­azokat a területeket, ahol munkaerő szükséges. Gondoskodni kell arról is, hogy a legjobb munkaerőket mindenhol megtartsák. Elsősorban a vállalatnál, intézménynél végzett munkájukat kell figyelembevenni és egyenlő fel­tételek esetén elsősorban azokat a dolgozókat kell elbocsátani, akik más munkaterületen könnyebben tudnak elhelyezkedni. Figyelembe kell venni az elbocsátásoknál a dolgozók szo­ciális helyzetét, előnyben kell része­síteni a nagycsaládos dolgozókat, az egyedülálló anyákat, vagy család- fenntartókat. Apró Antal a továbbiakban a helyi tanácsok eddigi eredményeiről be­szélt. — Pártunk III. kongresszusa — mondotta — mélyrehatóan elemezte a tanácsok munkáját és világosan rámutatott arra, hogy a „tanácsok tevékenységén keresztül valósultak meg, ha hibákkal is, hol túlkapá­sokkal, hol lazaságokkal, azok az állami intézkedések, amelyek a szo­cialista iparosítással, a mezőgazdaság szocialista átszervezésével, a kultu­rális forradalom vívmányaival mesz- szemően előmozdítják a szocializmus alapjainak lerakását.“ — Emellett a kongresszus feltárta azokat az okokat is, amelyek akadá­lyozták a tanácsok és a tömegek kö­zötti kapcsolat kiszélesedését. — A tanácsok négy esztendős mun­kájának politikai, gazdasági, szociá­lis, kulturális eredményeiről meg­cáfolhatatlan tények tanúskodnak. Különösen áll ez a kormánypro­gramm óta eltelt időre. 1954. első félévében mintegy 8.000-rel több hozzászólás és mintegy 5600-zal több javaslat hangzott el a községi ta­nácsüléseken, mint 1953 első félévé­ben. — Jóllehet a tömegkapcsolat elmé­lyítése terén az elmúlt években je­lentős hiányosságok voltak, mégis számottevő az a siker, amelyet a széles néptömegeknek az állami munkába való bevonása, a tanácsok és a nép összefogása területén elér­tünk. A tanácsok tagjai többet men­nek a nép közé, gyakrabban beszélik meg a dolgozókkal a közös gondo­kat, a tennivalókat. — Tanácsaink a lakosság mind szé­lesebb tömegeire támaszkodva vég­zik munkájukat. Ez a fejlődés szinte kézzelfoghatóan mutatkozik meg az állandóbizottságok statisztikájában. 1954. I. negyedévében 16.405 megyei, járási, városi és községi állandó- bizottság működött, csaknem ötezer­rel több, mint 1951 IV. évnegyedé­ben. Az állandóbizottságok mellett dolgozó önkéntes társadalmi aktivis­ták száma 1954. I. negyedében kere­ken 288.000 volt, vagyis négyszer akkora, mint 1951 IV. negyedében. — Tanácsainknak le nem be­csülhető részük van termelő- szövetkezeteink fokozatos meg­szilárdításában, a tartalékíöldek művelés alá vételében, a növény- termelés és az állattenyésztés jó módszereinek terjesztésében, a mezőgazdasági munkakampányok időbeni s egyre jobb elvégzésé­ben. — Tanácsaink javuló munkájának köszönhető, hogy a helyi állami és szövetkezeti ipar fellendülésben van, valamint az, hogy a magánkisipar szükséges mértékben fejlődött. A helyi állami ipar termelésének ér­téke 1954-ben hétszer akkora lesz, mint 1951-ben volt. A kisipari szö­vetkezetek ebben az évben 1951-hez képest három és félszeresére emelik termelésüket — Jelentős sikereket értek el a helyi tanácsolt a lakosság kulturális, szociális és egészségügyi szükségle­teinek kielégítésében is. — Az állami költségvetésben biz­tosított pénzügyi segítség mellett messzemenően ennek is köszönhető, hogy az orszáeban az 1954 55-ös év­ben 242-vel több, teljesen osztott általános iskola működik, mint az 1950/51-es iskolai évben. A körzeti iskolák száma az elmúlt évben több mint megkétszereződött. Jelentős vívmánynak tekintjük, hogy az álta­lános iskolák VIII. osztályában 1953/54-ben harmincezerrel többen tanultak, mint az 1950/51-es iskolai évben. — Helyi tanácsaink büszkén vall­hatják a maguk eredményének is azt, hogy ma már 1616 kultúrotthon működik a községekben, csaknem nyolcszorannyi, mint 1950-ben. A vá­rosi kultürotthonok száma négy év alatt több, mint megnégyszereződött. A tanácsok fennállása idején a fa­lusi, járási, városi és megyei könyv­tárak száma több, mint megkétszere­ződött; 1705-ről 39G4-re emelkedett. — Eredményesen dolgoztak taná­csaink az anya- és gyermekvédelem, a dolgozók egészségének > általános védelme érdekében is. Míg 1950-ben a tanácsok hatáskörében mintegy 546 szülőotthon működött, addig ma már e szülőotthonok száma 784-re emel­kedett. Az idén nyáron már 2339 te­rületi ovoda működött, csaknem egy- harmaddal több, mint 1950-ben. A pártkongresszus azt a felada­tot állította elénk, hogy az új tanácstörvényben szélesítsük, erősítsük tovább az új népha­talom alapjait, a munkásosztály, és a dolgozó parasztság szövet­ségét, a dolgozó nép hatalmát. — Véleményem szerint a törvény- tervezet ezt a célt eredményesen se­gíti elő. — Igaza van Veres Péter kép­viselőtársunknak, aki az új tanács- törvényről többek között azt írta, olyan legyen, hogy: „Ne történhes­sen meg az, hogy a dolgos és szorgal­mas ember megkapálja a kukoricát és megpermetezi a szőlőt, a naplopó meg elhordja. És ne mondhassa a megfogott tolvaj a csősznek: eredj a fenébe, semmi közöd hozzám! De a hanyag csősz se mondhassa a meg­lopott gazdának, hogy: nem paran­csol maga nekem! Menjen a tanács­hoz, vagy ha ott nem tesznek róla, menjen az Úristenhez panaszra, mit bánom én!“ — A tanácsok jogainak kiszélesíté­sében, munkájuk megjavításával vé­get akarunk vetni a számos helyen megmutatkozó lazaságoknak, a „mit bánom én“ szellemnek, amelyet Ve­res Péter jogosan bírál. — A Hazafias Népfront előkészítő bizottsága nagy szolgálatot tett az országnak azzal, hogy széles dolgozó tömegek bevonásával vitára bocsá­totta a falvakban és a városokban a tanácstörvénytervezetet. — A tanácstörvény vitája vilá­gosan bizonyítja, bogy a ma­gyar nép, a munkások, parasz­tok, dolgozó értelmiség nagy érdeklődést tanúsítanak a köz­ügyek, a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életűnk minden területére. A magyar történelem arra tanít bennünket, hogy mindig olyankor oldottuk meg sikeresen a nagy nem­zeti feladatokat, amikor erős volt a nemzeti egység, amikor minden be­csületes magyar kivette a részét és saját ügyének tekintette a közös ügyet, a nép boldogulását, a nép szabadságát. Azt akarjuk, hogy a népfront­mozgalom ilyen hazafias, nagy mozgalom legyen, amelyben tár­sadalmi helyzetükre vagy foglal­kozásukra való tekintet nélkül résztvesznek mindazok, akik leg­jobb nemzeti hagyományunk szellemében a haza, a nép ügyét mindenek fölé helyezik. A tanácsok tagjainak megbízatása — folytatta Apró Antal — az alkot­mány értelmében 1954 október 22-én lejár. A minisztertanács olyan ér­telmű előterjesztéssel fordult a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsához, hogy az új tanácsválasztásokat november 28-ára tűzze ki. A tanácsválasztáson a Hazafias Népfront állít jelölteket, a választás népfront-választás lesz. A helyi ta­nácsokba azokat a dolgozókat fog­ják jelölni, akik jó munkájukkal, állampolgári kötelezettségük teljesí­tésével, példás életükkel kiérdemel­ték a dolgozók megbecsülését és tiszteletét, akik a párt és a kormány politikájának megvalósításában, a közügyek iránti önzetlen érdeklődé­sükkel a dolgozó nép bizalmát élve­zik. Az új tanácstörvény bevezetése, a választásoknak az új választási tör­vény alapján való megtartása, to­vább fogja erősíteni a demokratikus, a hazafias erők összefogását. Munkásosztályunk azzál készül legméltóbban a tanácsválasztásokra, ha az ipar minden területén harcol a tervek teljesítéséért, a munka­termelékenység fokozásáért, a na­gyobb munkafegyelemért, mert minden megtakarított fillér a népjó­lét emelését, hazánk további felvi­rágzását segíti elő. Dolgozó parasztságunk nagy szol­gálatot tesz egész népünknek azzal, ha az őszi betakarítások munkáját, a szántást, vetést jóminőségben, a nagyobb termelési eredmények el­érése érdekében időben elvégzi. A magyar értelmiségi dolgozók, tudósok, mérnökök, műszaki értel­miség, agronómusok, harcoljanak a munkásokkal és a parasztsággal vállvetve népgazdaságunk tovább­fejlesztéséért, új gazdasági sikerek eléréséért. — Most ezzel az új törvényjavas­lattal, amit elfogadunk, tovább fog erősödni a párt, a kormány, a nép egysége, amely alapja, fundamentu­ma további fejlődésünknek. — Az új tanácstörvényt, amely tovább erősíti hazánkban a dolgozó nép hatalmát, pártom és a magam nevében elfogadom. Ezután Beresztóczy Miklós proto- notárius kanonok szólalt fel. Dr. Beresztóczy Miklós beszéde után szünet következett. Szünet után Rónai Sándor elnök, Mekis Józsefnek, a Politikai Bi­zottság póttagjának, a SZOT elnöké­nek adta mes a szót. Ezután Bódi Jánosné nógrád- megyei képviselő szólalt fel. Utána Czéh József képviselő szó­lalt fel. A baranyamegyei tanácsok munkájáról beszélt. Elmondotta, hogy ahol a tanácsok a nép megelégedé­sére végzik munkájukat, ott a dol­gozó nép szereti és megbecsüli a ta­nácsok dolgozóit, a v. b. elnökét és tagjait. A következő hozzászóló Klujber László fejérmegyei képviselő volt. Ezután Kiss Imre, a veszprém- megyei tanács végrehajtóbizottságá­nak elnöke szólalt fel. A keddi ülés utolsó felszólalója Fodor Imre veszprémmegyei főagro- nómus volt. Ezután Rónai Sándor, az ország­gyűlés elnöke bezárta a keddi ülést. A szerdai ülésen az országgyűlés folytatja a tanácsokról szóló tör­vényjavaslat tárgyalását s megvitat­ja a tanácsok tagjainak választásáról szóló törvényjavaslatot. Külföldi hírek Phenjan. A „Koreai Központi Táv­irati Iroda“ értesülése szerint Dél- Koreában agyvelőgyulladás (encefa- litis) járvány tört ki, amely egyre jobban terjed. Négy nap alatt — szeptember 13-tól 11-ig — több mint negyvenen betegedtek meg agyvelő-' gyulladásban. MTI. A belgrádi rádió jelentése szerint John Slezak amerikai had­seregügyi államtitkár hétfőn a jugo­szláv fővárosba érkezett. Kanton. Vasárnap 12 óra 10 perc­kor két koumintang bombázógép Kuangtung tartomány Zsaoping me­gyéjében bombázta Csingcsou kör­zetet. A bombák megöltek 5 halászt, egyet megsebesítettek és elpusztítot­tak két halászhajót. London. Nagy-Brilannia Kommu­nista Pártja londoni körzeti bizott­sága tömeggyűlést és tüntetést ren­dezett a Hyde-Parkban Nyugat- Németország felfegyverzése, vala­mint az Egyesült Államoknak a Kí­nai Népköztársasággal kapcsolatos politikája ellen. MTI. A belgrádi rádió jelentése szerint Montgomery angol tábornagy hétfőn Belgrádból Zágrábba utazott, ahol Titóval találkozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom