Dunántúli Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)
1954-09-21 / 224. szám
1M A P C Ö 8 1951 SZEPTEMBER 21 .......... , • Ái lamimk szerető gondoskodása az öregekről 0 .GoHdfalsn, nyugodt öregkort biztosít“ rötnmel olvast am a Szabad Népben a Népköztársaság Ein/Sri Tanácsának törvényerejű rendeletét a nyugdíjak rendezéséről. Az új nyugdíjtörvény minden öreg aggályául eloszlatja. Most már senkinek sem kell aggódnia, hogy nyugdíjazzák, mert biztosítva van a rendes megélb etése. Jól emlékszem se 1927 előtti évekre, amikor még öregségi járulék sem. létezett. Nyugdíjat ebben az időben csak a kisebbség* — főleg a tisztviselők — kaptak. Az ipari és mezőga rdasági munkások gondterhelten néztek az öregkor c lé. Az új nyugdíj tílrvény legnagyobb jelentőségét abban látom, hogy — eltérően az összes eddigiektől — a legszélesebb dolgozó tömegeket érinti, s biztosít öreg napjaikra is nyugodt, gondtalan életet. Dr. Kökéndi Antal a 'IPécsi Orvostudományi Egyetem dékáni hivatalának vezetője. „Pihenéssel tölthetiük ei örey napjainkat“ nFiz éve dolgozom a kovácsműhelyben. 1944-ben baleset ért: balkezem két ujját elvesztettem, a harmadik megsérült. Aggódva t elun tettem öregségem elé. Mindig úgy képzeltem, hogy nem kell majd gyermekeimtől támogatást kérnem, pedig tudom, segítették volna. A nyugdíjtörvény megerősített ebben a reményemben. Még öt esztendeig dolgozni szándékozom. Eddig is becsületesen végeztem munkámat. Átlagos eredményem 150—170 százalék. Havonta 1500 forintot keresek. Most még jobban fogok dolgozni és szívesen fizetem be a háromszázalékos hozzájárulást. Úgy gondolom, mások is szívesen teszik, mivel három százalékos öregségi járulék semmi ahhoz képest, amit az állam biztosít annak érdekében, hogy öreg napjainkat pihenéssel, gondtalanul tölthessük el. Elmondta: Ilyés Gáspár a pécsűjhegyi főműhely kovácsa cumiról az ilmjtk ImsjzeíneJz V'asámap is — mint általában mindig — foglaltak voltak a pécsi Sétatér árnyas fiíi alatt a padok, öregek és fiatalok egyaránt ellepték őket. A fiatalok éppúgy mint máskor, beszélgettek; ud- varolgattak. A .'/eltűnő az volt, hogy az idősebbek és öregek, korukat meghazudtoló élénl iséggel tér salogtak, vifiztak. Némelyikük fel tűnőén gyakran bökdösöti. az újság egyes soraira, amit azután sorra megnéztek a társai. Alig remegett az újság a több mint fél évszázadot megért veteránok kezében, Mintha az üröm a remegést is gyógyítaná ... Pedig nem történt semmi varázslat. Azok a fiatalok:, akik felfigyeltek, vájjon mit 'betűznek oly nagy; figyelemmel és érdeklődéssel az őszülő és őszhajúak, hamar megtudták. A .'Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendeiete a nyugdijak rendezéséről idézte elő ezt a fiatalító és megnyugtató zsongást az öregek berkeiben. De nemcsak Sitt a sétatéren. * H étfőn délelőtt Szend rői Vencel Széche- nyi-aknai vájár a háza előtt pihen. Előtte szétteregetve <i Dunántúli Napló. Már a hatodik oldalon tart, a „Fullánkók,’-at olvassa. — Érdekes és jó írás, csak legyen foganatja — vélekedik róla. — De legelőször a nyugdíjrendezést olvastam. Érthető is. Egy 53 éves vájári hogyne érdekelné, hogy pár év múlva, amikor nyugdíjba megy, mi lesz a sorsa, hogyan alakul majd a számvetése. — Negyven éve vagyok bányász — mondja, — eddig nem bántam meg, hogy ezt választottam, de ezután — és az újságra mutat — már nem is fogom megbánni. Mert ugye, régen ahány éve volt az illetőnek, annyi pengő volt a nyugdíja. Szóval édes-kevés. Ma, illetve mostantól kezdve aki becsületesen ledolgozza az éveit, nemcsak szépen, de jól meg tud élni a nyugdíjából. Hogy a magam példáját említsem, 2100 forint körül mozog a keresetem, aztán kapok 50 százalék rokkantságit, mert még régebben eltörött a kezem és szilikózisom is van. Egyszóval jóval ezren felül lesz a nyugdíjam és szóban is megköszönöm államunk újabb segítségét. Amíg pedig a réselő lesz a kezemben, én is — de biztos vagyok benne, hogy idősebb munkatársaim is — munkámmal fogom bebizonyítani, hogy méltó vagyok kormányunk gondoskodására. Most még elsősorban jó munkát, de néhány év múlva gondtalan, kellemes nyugdíjas éveket kívánunk Szendrői elvtársnak. * A Káposztásvölgy — 11.307-es házban lakik Rózsavölgyi Károly pécsbányai felvigyázó, az idén június 29-től nyugdíjas. 48 éves, 100 százaléknyi foglalkozási betegséggel — nevén nevezve a gyereket, szilikózissal. — Tegnap Lózer Jani bácsival — aki rokkant és 17 éve nyudíjas, — megvitat Iák az új rendeletet. Ló- . zer bácsi arcán megelégedett mosoly futott át, amikor megtudta, hogy 25 százalékkal, majdnem 300 forinttal lett több a nyugdija. Rózsavölgyi elv társnak is jóval 1000 forint fölé emeli a plusz 25 százalék nyugdíjának összegét. És mi a véleménye a rendeletről? — Kezdem talán a fiatalokkal — 'mondja. — Tudom, hogy sokan közülük most hirtelen nem látják az egy százalékos jövedelemadó mellett a két százalék nyugdíjjárulék értelmét és célját. De tudom azt is, hogy ez nem más, mint amolyan meggondolatlan heveskedés. Mert ha gondolkodnak, rájönnek, hogy hiszen ők is belekerülnek egyszer ebbe a sorba. En, amikor államunk egy-egy nagyobb előrelépését la*-* tóm, főleg ha az közvetlenül személyemben érint, valahogy mindig elérzé- kenyülök. És ilyenkor főleg eszembe jut a múlt. A megélhetésért folytatott küzdelem, az akkori nyugdíj — a tőkések rend szerének kegyelemkenyere. A harmincas évek eleién történt. A fiatal Rózsavölgyi Károly akkor még a pécsi Malom utcai Cementárugyárban dolgozott. Az ott dolgozó asz- szonyok 12 pengős heti keresetéhez viszonyítva elég jól keresett. — De a szegény asszonyok? Irt a Népszavának, ahol nevével megjelent a cikke. Másnap behivatta a főnöke. Csak ennyit mondott: — Nem gondoltam ezt magától, Rózsavölgyi. No, mindegy! Az asszonyok megkapják a 10 filléres órabéremelést, i viszont maga... — és az ajtóra s azon túl a gyárkapun kívülre mutatott. — így volt — folytatta, a most már őszha.iú férfi, — de én sosem magommal törődtem. Az sem bánt, hogy megrok kantam a munkámban, mert látom és most is tapasztalom, hogy amiért elsősorban dolgoztam, nem felejt el öreg napjaimra. Pártunkról, kormányunkról van szó .., Megalakult a Hazafias Háplren! Pécs városi és járási előkészítő őizollsága A Hazafias Népfront Országos Előkészítő Bizottsága szeptember 12-én felhívással fordult az ország népéhez, hogy a városokban, megyékben, járásokban és községekben alakítsa meg a népfront előkészítő-bizottságokat. A felhívás értelmében Pécs város tanácselnökének hivatalában hétfőn délután 4 órakor ünnépélyes keretek között megalakult a Hazafias Népfront Pécs Városi Előkészítő Bizottsága. Az előkészítő bizottság a következő tizenegy tagból áll: Háromszéki Vilmos István-aknai sztahanovista vájár, Magyar Ferenc lakatos- mester, Pusztai József, a Városi DISZ Bizottság titkára, Szabó Rezső Széchenyi-akna bányamérnöke, országgyűlési képviselő, dr. Szabó Pál Zoltán, a Dunántúli Tudományos Intézet igazgatója, a Városi Békebizottság tagja, Czirkos Mi- hályné, a SZOT elnökhelyettese, Szabó Samu Kossuth-díjas színművész, Czárt Ferenc, a városi párt- bizottság első titkára, Viniczai Ferenc MÁV-ügyész, GyörkS Antal, Pécs város tanácsának elnöke, Cücza Jánosné, az MNDSZ városi titkára. Az előkészítő bizottság megalakulása alkalmával Györkő Antal tanácselnök, részletesen ismertette a Hazafias Népfront célkitűzéseit. Rámutatott arra: még mindig vannak olyanok, akik úgy vélik, hogv az új népfront létrehozása csak taktikai lépés, vagy alkalmi jellegű szervezet, amelyre a közelgő tanács választások miatt van szükség, azután minden marad a régiben, mint ahogyan az más esztendőkben történt. Hangsúlyozta, hogy ez téves nézet, mert a Hazafias Népfront a választások után nem szűnik meg, hanem továbbra is működni fog. A Hazafias Népfront nem tömegszervezet lesz, hanem egy társadalom-politikai tömegmozgalom, amely széles, demokratikus elveken nyugszik. Qsszefogja tehát a tömegszervezeteket, társadalmi, kulturális tudományos és egyéb szerveket. A párt vezetésével széles pártonkívüli. hazafias népi tömegeket von be azoknak a nagy feladatoknak a megoldásába, amelyek népünk életszínvonalának emelését, a szocializmus építését szolgálják. Az előkészítő bizottság elhatároz ta, hogy Pécsett október 8-án, dói után 6 órakor népfront-nagygyűlést rendez jó idő esetén a szabadtéri színpadon, rossz idő esetén a Pécs Nemzeti Színházban, a Tiszti Klubban vagy a SZMT helyiségében. Ez alkalommal dr. Szabó Pál Zoltán ismerteti majd a Hazafias Népfront célkitűzéseit. Az előkészítő bizottság rövidesen megkezdi munkáját, leg közelebb szeptember 26-án, csütörtökön tart értekezletet, amelyen kidolgozzák a munkatervet, előkészítik a nagygyűlést és javaslatot tesznek a Hazafias Népfront Bizottság tagjaira vonatkozólag. LIétfőn délután 2 órakor a járá- * -* si tanács épületében megalakult Pécsett a Hazafias Népfront- Járási Előkészítő Bizottsága is. Az előkészítő bizottság a következő 11 tagból áll: Majorlaki János üzemi munkás, Mecsekalja, Panics János délszláv dolgozó, Pécsudvard, dr. Baczur Kálmán orvoä, Pécs, Tavi József tanító, Aranyosgadány, Ro- poli Lászlóné, a járási békebizottság elnöke, Adárn Józsefné, az MSET járási titkára, Regenye, Lukács József, a JÁSZÖV járási titkára, Viniczai Jánosné, az MNDSZ helyettes járási titkára, Muszung Lajos DISZ-titkár, Lipcsik István, a járási pártbizottság másodtitkára, valamint Fehérvári Nándor, a járási tanács elnökhelyettese. Az alakuló ülésen Fehérvári Nándor, a járási tanács elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy a járási előkészítő bizottság a megalakulással kissé elkésett, mert Baranya megye községeiben már megalakultak n községi előkészítő bizottságok, amelyek jelenleg gazdátlanok. A járási előkészítő bizottságnak éppen az a feladata, hogy ebeknek segítséget nyújtson. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ellenség a népfronttal kapcsolatban máris rémhíreket terjeszt. Azt híreszteli: úgysem azokat fogiák megválasztani, akiket a nép akar. hanem. akiket kijelölnek majd. Az ellenséges nézetek ellen fel kell venni a harcot és meg kell értetni mindenkivel, hogy a jól dolgozók utáni érdeklődés, azok kiválasztása még nem jelenti azt. hogy pontosan azokat fogják megválasztani. Ha azoknál is jobb dolgozókra akadnak, természetes, hogy a legjobb dolgozókat jelölik majd. A mostani tanácsválasztás alkalmával a legszélesebb demokratikus elv érvényesül majd. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy megengedjük, hogy azok kerüljenek be a tanácsba, akiket a kulákok szeretnének. Elsősorban azokat a dolgozókat kell jelölni, akik a termelésben, az állam iránti kötelezettségek teljesítésében az élen járnak, akik a legbecsületesebbek. A Hazafias Népfront Járási Előkészítő Bizottsága a mai napon nyilatkozatot tesz közzé, amelyben útmutatást ad majd a községi előkészítő bizottságoknak. Rövidesen újabb értekezletre hívja össze az előkészítő bizottság tagjait a soron- lévő feladatok megvitatása érdekében. Mórái veréssel, jé talajmnnkával ívno&í készítsük elé a gazdag? aratidst Kevesztsorosan vetik az őszi árpát Magyarbólyon Amíg az állattenyésztők Budapesten, a Mezőgazdasági Kiállításon szereznek hírt, nevet, dicsőséget — tetejébe. hogy el ne felejtsük még vagy 16 ezer forintot, — a magyarbólyi Tartós Béke termelőszöyetkezet nagy díjat nyert, 24 hónapos bikájával, a Madárral, addig itthon a növénytermesztők végeznek kiváló munkát. — Szokolovics Mile elvtárs a hajnali vonattal jött haza — járjuk vele körül az őszi munkák nagy dandárjában a poros, száraz dűlőket! A tehénistállóval szemben gumikerekes Zetor hajtja a silótöltőt. — Hódi Endre. Kiss László és Nyáráai Károly fogatosok csak úgy döntik a temető mögötti tábláról a friss, sokhelyen még zöld kukoricaszárat. — Három napja még töretlen állt, — újságolja a könyvelő, — most meg? Góróban szárad már az aranysárga lófogú, közel 128 mázsát takarítottunk be róla. A híres tehenészettel rendelkező magyarbólyiak megtanulták a takarmány becsülését. Más években még a november végi eső is a tarlón áztatta a tengeri szárat — most alig fosztják meg csöveiktől — máns vágják, kévékbe kötik, aztán elnyeli valamennyit a négy beton siló egyenként száztíz köbméteres torka. Etethetnek a tehenészek még április végén is, — telik a készletekből. A major mögötti dűlők szépen elírni.utóit, barnáló táblái tanúsítják — a vetéssel sem késlekednek a termelőszövetkezeti brigádok. Kereszt- irányú tárcsázással, gyűrűshengerre elmunkált földekben már csak a csírába indító esőt várja a tíz hold repce. b kétannyi bíborhere, az ugyan csak húsz holdat kitevő, az utolsó négyszögölig keresztsoroSan vetett őszi árpa. A löld végén traktoros lakókocsi, üzemanyagos hordókkal. A szomszéd táblán hét határba hangzó dübörgéssel a villányi gépállomás három traktorosa szánt. Hatalmas hantokat vég ventiiiátorszíj, de meggyűrkőzik vele a vasbaöntött harmincöt lóerő. — Mélyszántás... Az elmúlt esztendőben — fordul hozzám az elnök. — addig vártuk, addig lestük a jó időt, amíg egyszerre beköszöntött a téL Tavaszra maradt vagy hetven hold „mélyszántásunk“ a víz tárolása helyett inkább csak szárogattuk vele a talajt. Ilyen nem lesz többé — másfélszáz holdat elvégeztünk már, november elsejére meg el is feledjük a mélyszántás gondját. Újra a magas dohánypajtához érünk — belépünk a pipás emberek földi paradicsomába. Tizenhárom sorban egymás fölött fűzér sorakozik fűzér mellett, rajtuk egyenletesen szárad 110—120 mázsa gyönyörű szabolcsi dohány — tíz hold termése. Annyi lett belőle, hogy megtelt a pajta, elfoglalta az üresen álló színeket, szárad a padlásokon, ahol csak egy kis szellős, fedett heiyiség van. Tömérdek pénz ez, százezrek — érdemes lenne fogni az egészet és mutogatni a kiállításon, mint a magyarbólyiak szorgalmának bizonyítékát. Szokolovics elvtórs fülét megüti a kiállítás szó — nyomban lehűti lelkesedésemet: — No, akkor biztos megjárnánk. A járási minősítő bizottság a Madár bikát is alkalmatlannak találta idehaza. csak kerülő úton vihettük Pestbe, ahol kiderült — valamennyi közül a legjobb az „alkalmatlan jószág." Kukoricaszár-kévékkel tetézett kocsik hajtanak el mellettünk — a földekről behallatszik a három mélyszántó traktor zaja. Ott a kukoricát törik — emitt silóznak, a bevetett földek bámulnák a tsz portája körül. A magyarbólyi Tartós Béke tagjai hallatlan igyekezettel egyszerre végzik a betakarítás, a vetés, a takarmány tartósítás külön-külön is egész embert kívánó munkáját. „Tavaly is szeptemberben vetettem az őszi árpát, 34 mázsán felül termett két holdon“ Fóris Kálmán egyedül is tapasztalt gazda — Kázmér Sándor se manapság tanulta ki a szántás-vetés, a földmunka' csínját-bínját. Mégis, mint a nagyharsányi termelési bizottság tagjai, az elmúlt hetekben Jeszenszky mezőgazdasági előadó irodájában csak összeültek a tanács- házán Szabó Lajossal, Antal Gyulával és Papp Mihállyal — megbeszél- hi a szokatlanul száraz ősz soronlé- vő teendőit. Az éjszakáiba nyúló tanácskozás valamennyi résztvevője ar. ra a következtetésre jutott, — nincs mire várni, szántson, boronáljon, hengereljen minden gazda, hogy ha esik — utána nyomban vethessen is. A termelési bizottság véleménye — a falu legjobb gazdáinak ítélete. A •mezőgazdasági előadó addig futos- gált, míg a villányi gépállomás öt traktort nem parancsolt a nagyharsányi határba. Attól a naptól kezdve nak ki az aszalódott földből, sír aid nem hallgatott a gépek zaja az ördögszántotta hegy visszhangos környékén. Velük szántatott a közel hatszáz kishaszonbéres, hisz se lovuk, se tehenük. De szerződött velük maga a termelési bizottság elnöke is Antal Gyulával, Papp Mihállyal, a többi fogatos gazdával együtt, merthisz: minek kínozzam a lovat ebben a szárazságban? Amíg a trágyát hordom, majd elvégzi helyette a traktor! Szeptember tizennyolcadikára aku koricaföldek kivételével valamennyi tábla fölszántva, csak a boronát, a magot várja. A gazdák? ök az esőt, de az ég felhőtlen, a föld szárad. Tanácstalanok a népek — vessenek-e, Varjanak-e? Gölöncsér Ferenc azt mondja, nem bánja — elvetett GCO négyszögöl takarmánykeveréket. De egy ember még nem az egész falu — a falu meg vár. Várja a legjobb gazdák — a termelési bizottság véleményét, Ma este ülnek össze megint. Hogy mit döntenek, mit sem — még nem tudhatom, de az biztos, — nyomában megindul a vetés. Szabó Lajos, az I-es típusú csoport elnöke így beszél: — Igaz, nagy a szárazság, sok az gér, dehát nem várhatunk a végtelenségig az esőre. Tavály szeptemberben a présházi dűlőben Papp Mihállyal mi vetettünk elsőnek. Nem is lett senkinek .olyan árpája, mint nekünk. Magamnak csak 34 mázsa 60 kiló termett két holdról, az átlagom több, mint 17 mázsa. Nyilván — a korai vetésen múlott. Az idejekorán történő vetés. jó magágyba — a gazdag termés alapja. Ha Papp Mihály. Szabó Lajos és a többiek nem rejtik véka alá véleményüket és elsőknek vetik el Nagy- harsányban az őszi árpát — a többi gazda, sem vár. Úgy határozzon hát a termelési bizottság, hogy az egész község parasztsága jövő esztendei bőséges aratása felől is határoz egyben. Gyíírűshengert és dugáttyÚQyíírűt kérnek a villányi traktorosok A száraz föld, a hantos, rögös szántás kinek a legnagyobb gondja ha nem a villányi gépállomásnak, amely huszonegy termelőszövetkezet és 28 község földmunkáinak nehezét viseli?! Az alkotmány-ünnepi verseny 'harmadik helyezett gépállomása udvarán nincs egyetlen traktor sem — kint szánt, vet valamennyi Magyarbólyon, Villányban, Palko- nyán... — ... aztán Nagyharsányban, Lip- pón — sorolja Gulyás elvtárs, az igazgató. — Legtöbb helyen vetnek is már, de a mi kombájnosunk aratja az ivánbattyáni Sásvári napraforgóját is, — negyven holdat tett rendibe másfél nap alatt. A megászaiódott, repedező föld próbára teszi az embert is, — gépet is. Az ekevasakat félnaponként győznék cserélni, elkopik az éle — külön három motorkerékpáros sem tudná behordani, hát még a két kovács? Hogy birkózna meg százhúsz ekevassal naponta? Állnának is a traktorok, az ekék, ha Kiss Tóth elvtárs, a főmérnök be nem vezeti ekevas éle. sítő újítását. Az ekevas élét olvasztott vídia acéllal vonja be és így ötszörösére növeli vele a vasak éltartósságát. Az újitás jól bevált — nemrég megküldték a szomszédos I gépállomásoknak is — kísérletezzék ki, használják eredménnyel. A legleleményesebb mérnök sem lud segíteni azonban a. gépállomások legnagyobb baján: kevés a száraz talajokon elengedhetetlenül fontos gyűrűshenger. Mindössze hárommal vesződnek, arnikof tízre, tizenötre is izükség volna, pár a múlt ősz már figyelmeztette az illetékeseket gyártassanak eleget belőle — kárba- veszett minden szó. A villányi Ui Alkotmány tsz példának okáért csak úgy készíthetett elfogadható más* ágyat, hogy annak rendje ás módja szerint kérdezés nélkül elhozták a kisjakabfalvaiak földjéről. A meglévő három garnitúra körbe jár az egész járáson és mindenhová csak késve érkezik meg. Se gyűrűshenger — se dugattyúgyűrű: tíz traktoruk „félgőzzel“ szánthat csak, mert ezt az egyszerű alkatrészt sem szerezhetik be a megyében. A pécsi Sopiana udvarán, húsz nagy készlet gyűrűshenger vár mjr jó ideje átvételre — sok ipari üzemünk segíthetne a dugattyúgyűrűk beszerzésében is. A megyei tanács gondoskodjék róla, hogy ezek a nélkülözhetetlen anyagok, gépek eljussanak mielőbb oda, ahol a legnagyobb szükség van rájuk: a gépálloi másokra!
