Dunántúli Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)
1954-09-21 / 224. szám
DUNÁNTÚLI , NAPLÓ YTLÁG PROLETÁRJAI ECVETÜLJETEK! r ~~ " A VAI SZAMBÁN: Grwvüste m Negyedik Békekölcsön tUsí húzásáról (2. o.) — Megszépült életünk bizonyítékai (2. o.) — Államnak szerető gondoskodása az őregekről (3. o.) — Megalakult a Hazafias Népfront Pécs városi és Járási í előkészítő bizottsága (3. o.) — Korai vetéssel, jó talaj- i munkával most készítsük elő a gazdag aratást (3. o.) — A DISZ Központi Vezetőségé és a Földművelésügyi ! Minisztérium meghirdette az első országos ifjúsági silózási versenyt (A oj AZ MDP B ARA NVA M EG VEI B I ZO TT S A'C A'N AK LAPJA XI. EVFOLTAM, 224. SZÁM ARA 50 nixER KEDD, 1954 SZEPTEMBER *1 Még több feketeszenet az országnak ! Közel tíz százalékkal csökkentették adósságukat a komlói bányászok Győztes csatát vívtak szombaton és vasárnap a becsület-műszakon Komló bányászai. Keményebben fogták ezeken a napokon a szerszámot a vájárok, csillések, a szív diktálta az ütemet. Terven felül a két napon több, mint 2500 tonna szenet szállítottak a külszínre, ezzel a komlóiak kö. zel egy tized részét törlesztették évi tartozásuknak. A győzelmi röplapok százai jelentek meg ezen a napon, dicsérve a legjobbak eredményeit. — Régi, jóhírben álló brigádok szárnyalták túl ezeken a napokon korábbi rekordjaikat, lemaradók zárkóztak fel. A III-as üzemben Máthé András DISZ-brigádja 228 százalékot teljesített, Béta-aknán Nagy János elővájá- si brigádja 243 százalékot. Amellett, hogy győzelmekről szólnak a mostani Jelentések, arra is figyelmeztetnek: egy percig sem szabad megpihenni a babérokon. Végképpen törleszteni kell a tröszt 29.000 tonnás adósságát. Szombaton még csak 95.2 százalékra állt a tröszt havi tervének teljesítésében, hétfőn dél előtt — mivel biztosítások folytak nagyobbrészt s el kellett végleg fojtani a II-es üzemben lévő tüzet — közel 10 vagon szénnel kevesebbet küldtek a felszínre a Kossuth-aknából. Ez nem jelenti azt, hogy később ezután is tovább növekszik a tartozás. A komlói bányászok tudják, hogy nem lehet megpihenni Elhatározásuk, hogy végképp hátat fordítanak a tartozásnak. Húsz helyett 30 csille szenet adunk Mikor megtudtuk, hogy üzemünkben is tartanak becsület-műszakot, csapatunk elhatározta, hogy naponta öt csille szénnel többet küld a felszínre. Nekünk sem mindegy, hogy tesz-e elegendő szén majd a télen. Négyen vagyunk a csapatban párttagok. Mi ezt úgy értelmezzük, hogy elsősorban nekünk kell példát mutatnunk munkában. A nehezebb feladatokat mindig mi vállaljuk. Mi mutatunk példát, hogy a csapat többi tagjai is munkájuk legjavát adják. Éppen ezért nálunk ismeretlen a burniizás. Most az adósság napjaiban különös felelősséggel tartozunk munkánk iránt. Mégis előfordul, hogy akaratunk ellenére kell cselekednünk. — Ahol a mi csapatunk, a 4G7-es csapat dolgozik, 150 centiméter hosszú támlára lenne szükség. Mivel nincs, 240. ca támfát kell elvágnunk, aminek az ára 12.70 forint. A 150 cm-es fának az ára csak 7.94 forint lenne, ráadásul nem kellene eldobni egy jó darab fát használatlanul. Sokat mérgelődünk ezért, de mindaddig nem lesz változás, míg nem építenek fa. tárolót a III-as üzemben a 454-es fronthoz közel. Most úgy van, hogy amit nekünk küldenek fát, azt más kapja meg és fordítva, ezért vannak ilyen gondjaink. Mi ezután is túlteljesítjük a tervet, a műszaki vezetőknek pedig arra kell törekedniök, hogy megfelelő méretű fát biztosítsanak, mert az sem lehet mindegy, hogy mennyiért termelünk. Duga János csapatvezető, III-as üzém. „Két nap múlva 15 csille szénnel adunk többet műszakonként“ Jelenleg kemény a fejtésünk, az „ortok" még nincsenek rendesen kihajtva, de két nap múlva újból kerékvágásba jövünk. Nagy segítséget nyújt ebben az, hogy alkalmazzuk a Rufli-módszert. Mielőtt nehéz kalapáccsal kezdtünk dolgozni, a fron tunk csak 30 csille szenet tudott termelni, jelenleg 80-nál tartunk. Nem nyugszunk bele, hogy benA III-as üzem 100-as Váratlan telefonjelentés érkezett pénteken délután a diszpécserhez. Kigyulladt a 100-as front. Ez a II-es üzem legnagyobb, kapacitású munkahelye, 150 csille szenet termel egy harmad. Nagyon bántott bennünket a dolog de az idő sürgetett, nem volt alkalmunk sokat töprengeni. Gyorsan döntöttünk. Egy dőlésmenti front gát emeléséhez kezdtünk. Mindjárt hozzáláttunk az iszapolócsövek lefektetéséhez is. Ezen a két dolgon múlott az, hogy meg tudjuk-e menteni a frontot. Reszli András, Háhn János, Olcsányi József iszapoló csapatai ’emberfeletti munkát végeztek. A szerszámot még akkor sem akarták nünket, komlóiakat, mindig az adó. sok sorában emlegessenek. Míg az „ortokat“ hajtjuk, frontunk addig is teljesíti a 82 csillés előirányzatát, két nap múlva pedig, mikor rendbe jön a fejtés, 15 csille szénnel adunk többet műszakonként. Darabos Antal frontmester, III-as üzem frontja újból helytáll kiadni a kezükből, amikor megérkezett a váltás. 13—14 órát dolgoztak. Mi, műszaki vezetők is együtt „drukkoltunk“, harcoltunk velük. Rendszeres inspekció-szolgálatot tartottunk. Közben azért a termelés sem állt meg a fejtésben. Hétfőn délutánra az akarat meghozta az ered. ményt. Elkészült a 60 méteres frontgát. Tegnap délután a jó iszapolások következtéiben megszűnt a füst is. A legnagyobb frontunk újból termelőképes és terven felüli szénnel járul hozzá a tartozás törlesztéséhez. Elmondta: Rajnai Rudolf körletvezető, II-es üzem. KétszázHarminckét bányász tette le a vájárvizsgát A Pécsi Szénbányászati Tröszt üzemei elsőként csatlakoztak az elmúlt év novemberében országos méretekben megindult „Nevelj új bányászt“- mozgalomhoz. A tröszt három kerületében — Pécsbányán. Szabolcson, Vasason — a legjobb frontbrigádok i és elővájócsapatok azóta 252 új dolgozót segítettek a vájárvizsga letételéhez. Szlavek Antal sztahanovista front- mester DISZ-brigádjában jelenleg négy olyan fiatal vájár dolgozik, akik az eltelt majdnem egy év alatt, csapatvezetőjük segítségével szerezték meg a vájárképesítést. Közülük Győrfi András a vájár szakmához a sztahánovista címet is kiérdemelte. Uj bányászt most is nevelnek a brigádban: Kelemen János és Rabi Ja- . nos csillések vájár-tanfolyamra járnak. Szlavek Antal időnként felviszi őket a fejtésbe is, ahol az ácsolás és szénjövesztés ismeretére tanítgat- ja a két fiatalt. A brigád tagjai pedig jó munkával viszonozzák csapat- vezetőjük arra irányuló fáradozását, hogy belőlük szakmáját jól értő bányászt nevel. A legutóbbi célprémiumot is a Szlavek frontbrigád nyerte el. Ezt nem osztották széjjel egymás között, hanem a családtagokkal együtt közös kirándulást szerveztek Harkányba, amelyre néhány műszakit is meghívtak. A Pécsi Szénbányászati Tröszt üzemeiben jelenleg 98 új bányász jár ki jár tanfolyamra. Ezek közül 21 az év végére, — első tanév befejezés helyett, — „alkotmánynapi felajánlásként“ már augusztus 20-ra letette a vájárvizsgát és azóta ők is a szénfalon dolgoznak. Megnyílt az országgyűlés új ülésszaka Hétfőn délelőtt 11 órakor megkezdte munkáját az országgyűlés új ülésszaka. Az ülésen megjelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Dobi István a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Farkas Mihály, Hegedűs András, Apró Antal, Hidas István és Acs Lajos, a Magyar Dolgozók Pártja politikai bizottságának tagjai, Mekis József, a politikai bizottság póttagja, Vég Béla és Matolcsi János, a Központi Vezetőség titkárai, Boldoczki János külügyminiszter, Piros László belügyminiszter, Olt Károly pénzügy- miniszter, Erdei Ferenc igazságügyminiszter, Zsofinyecz Mihály kohó- és gépipari miniszter, Kiss Árpád köny- nyűipari miniszter, Szabó János városi és községgazdálkodási miniszter, Háy László külkereskedelmi miDarabos Ivód, a •— A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a két ülésszak közötti időben nyolc ülést tartott és tizenkét törvény erejű rendeletet alkotott. Kihirdetésükről a Magyar Közlönyben való közzététel útján gondoskodott — mondotta a többi közt, majd így foly tatta: — Az Elnöki Tanács 17.18 számú törvényerejű rendelete meghatározta a büntető és polgári perrendtartás módosításáról szóló 1954. évi V., VI. törvény hatálybalépésének az időpontját és a végrehajtásukkal kapcsolatos szükséges rendelkezéseket. — Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította a büntető törvénykönyv általános részének a közügyektől eltiltásra vonatkozó rendelkezéseit. A közügyektől eltiltás szabályainak módosítása előtt a törvény ennek a mellékbüntetésnek a kimondását az egy évet meghaladó tartamban kiszabott börtönbüntetés esetén minden további mérlegelés nélkül kötelezővé tette, s így a köz- ügyektől eltiltás eredményeként a törvényben felsorolt valamennyi joghátrány a törvényből folyóan együttesen következett be. Ez a szabályozás a gyakorlatban merevnek, nem egyszer indokolatlanul szigorúnak bi- -v.iiyun és ezért a büntető törvény- könyv általános részének idevonatkozó rendelkezései módosításra szorultak. A törvényerejű renaelet lehetőséget ad a bíróságnak arra, hogy mérlegelje: szükséges-e ilyen mellék- büntetés alkalmazása vagy sem, s s továbbiakban mérlegelheti a bíróság, hogy az elkövetőt csak egyes j»gok gyakorlásától vagy a törvényben felsorolt valamennyi jog gyakorlásától tiltja-e el. A szocialista törvényesség megszilárdításában, bíróságaink nevelő, felvilágosító munkájában haladást jelent ez a törvényerejű rendelet. Ez a rendelet azokon a sikereken alapul, amelyeket állami és társadalmi rendszerünk megszilárdításában eddig elértünk. A Magyar Dolgozók Pártjának III. kongresszusa megjelölte azokat a feladatokat, amelyeknek következetes végrehajtásától függ az új szakasz célkitűzésének, a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek állandó és egyre nagyobb mérvű kielégítése E feladatok középpontjában áll a mezőgazaaság szocialista átszervezése, a terméshozam emelése, a korszerű és modem agrotechnika minél szélesebb területen való alkaknazániszter, Bognár József belkereskedelmi miniszier, Szó-• bek András begyűjtési miniszter, Szíjártó Lajos építésügyi miniszter, Darvas József népművelési miniszter, Erdey-Grúz Tibor oktatásügyi miniszter és Zsoldos Sándor egészségügyi miniszter, valamint a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének számos tagja. A diplomatapáholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor elnök nyitotta meg, majd Darabos Iván, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára beszámolt a Népköztársaság Elnöki Tanácsának ■tz országgyűlés 1954. évi június 19-én berekesztett és a most megnyitott ülésszaka közötti időben kifejtett működéséről: Népköztársaság Elnöki Tanácsa titkárának beszámolója sa. Ennek megvalósítása egyre több képzett, sokoldalú mezőgazdasági szakismerettel rendelkező szakembert kíván, olyanokat, akik az agrártudományi ismeretek birtokában a mező- gazdaság fejlesztése terén lendítőerejévé válnak a kormányprogram végrehajtásának. Ezt figyelembevéve hozta az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletét a mosonmagyaróvári és keszthelyi mezőgazdasági akadémia létesítéséről. 1954. évi 22. számú törvényerejű rendelfetünk a helyi tanácsok tagjainak választásával kapcsolatos kérdésekről szóL Az 1950. évi 31. számú törvényerejű rendelet értelmében az egyes helyi tanácsok összes tagjainak megválasztása az illető helyi tanács egész területére érvényes közös lajstrom alapján történt. A választásnak ez a rendszere azonban nem bizonyult megfelelőnek. A lajstromos választás folytán a választók és a tanácstagok között nem teremtődött megfelelő kapcsolat, ezért az eddigi lajstromos rendszer helyett rá kell térni az egyéni választási rendszerre. Az így megválasztott tanácstagnak szorosabb lesz a kapcsolata és nagyobb lesz a felelőssége választóival szemben. A választási jogszabályokat összefoglaló törvényt megelőzően kellett ‘ ezt a törvényerejű rendeletet megalkotni, hogy az erre vonatkozó munkálatokat megkezdhessük. Jelentős helyet foglal el a hozott rendeletek sorában a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 28. számú törvényerejű rendelet. A rendelet igen jelentős intézkedéseket tartalmaz az öreg és rokkant dolgozók, özvegyek és árvák ellátásának biztosítására. Ez a törvény- erejű rendelet nemcsak a nyugdíjasok, öregek életszínvonalának emelkedését hozta, hanem egész dolgozó népünk életére kihat. A rendelet értelmében az ötvenötödik életévüket betöltött nőket és a hatvanadik életévüket betöltött férfiakat nyugdíj illeti meg, akik legalább tíz évet munkaviszonyban töltöttek el, a nyugdíj legkisebb összege 500 forint Ezek a számok is hűen Igazolják azt, hogy a mi társadalmunkban a legfőbb érték az ember. A rendelet minden sorából érezzük a dolgozók iránti gondoskodást, azok iránt, akik munkájukkal, tevékenységükkel hozzájárultak eredményeink eléréséhez. Pártunk és kormányunk a felszabadulás óta már nem egy intézkedésével — erőnk és lehetőségeink figyelembevételével — rendezte az idősebb, eltartásra szorulók ügyét. Ez év április 1-én nyugdíjemelést hajtottunk végre, azonban a mostani intézkedés felülmúl minden eddigit és az új feltételek alapján megállapított nyugdíj megadja a lehetőséget arra, hogy idős dolgozóink öreg napjaikban nyugodtan élvezhessék munkájuk megérdemelt gyümölcsét. Vájjon nem lehet-e lemérni csak ezen az egy cselekedeten keresztül népi demokratikus rendszerünk fölényét, erejét a kapitalista rendszerrel szemben, ahol a bizonytalanság kíséri nemcsak az öregeket, de még erejük javában lévő fiatalokat is? Dolgozóink szívesen vállalják a már eddig is fizetett egy százalékos jövedelemadó mellett a kettő százalékos nyugdíjjárulékot, hisz jelentős részét már most — a szülőkről való gondoskodás révén —• többszörösen visszakapják. De ezen túl biztosítva van öreg napjaikra megélhetésük, nyugalmuk. Ez a törvényerejű rendelet népi demokratikus rendszerünk hatalmas vívmánya, amit egész dolgozó népünk örömmel és lelkesedéssel fogadott — mondotta, majd kérte az ország- gyűlést, hogy a beszámolót vegye áldomásul. Az országgyűlés a jelentésben foglaltakat tudomásul vette. Ezután Nagy Imre, a minisztertanács elnöke három törvényjavaslatot terjesztett az országgyűlés elé: A Magyar Népköztársaság alkotmányának módosításáról, a tanácsokról és a tanácsok tagjainak választásáról szóló törvényjavaslatot. A beterjesztett javaslatokat az országgyűlés előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadta a jogi bizottságnak. A hétfői ülés ezzel végétért. Az országgyűlés kedden délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. A napirenden az alkotmány módosítására, és a tanácsokról szóló törvényjavas lat szerepel. Megjutalmazták a begyü'tésben példátmutató járásokat és községeket Vasárnap, a villányi járási tanács épületében, ünnepélyes végrehajtó bizottsági ülésen adta át Mihályfi Lás'zló elvtárs, az Élelmiszeripari Minisztérium Állat- és Zsírbegyűjtési Igazgatóságának vezetője az I. kategóriában országosan legjobb járás részére alapított 4000 forintos pénzjutalmat. A villányi járás dolgozó parasztjai hazafias kötelezettségérzetének méltatása után ugyancsak itt került megjutalmazásra Sárok község is, amely már esztendőről esztendőire jóval a határidők lejárta előtt teljesíti beadási terveit. Mint az első kategóriában országosan második község 3000 forintot kapott. A mohácsi járás részére vasárnap délelőtt Bugyik János elvtárs, a Megyei Begyűjtési Hivatal vezetőhelyettese adta át a jól megérdemelt 7000 forintos jutalmat. A mohácsi járásbeliek a III. kategóriában országosan a második helyezést érték el. Majs mint az országos versenyben nem jutalmazott, megyeileg legjobb község, ugyanitt vette át 2000 forintos jutalmát. A pécsváradi járás, mint a megye legjobb járása 3000 forintos pénzjutalomban részesült, az országos versenyben második, illetve harmadik helyezést elért Fazekasboda is Máriakéménd községek 3500 illetve 2500 forintos jutalomban részesültek. A pénzjutalmat Pozsgai József elvtárs, a Megyei Begyűjtési Hivatal csoportvezetője adta át a megjutalmazott tanácsoknak, Kísérleti rizste’ep munkáit kezdték meg Kisjakabfatván A villányi gépállomás nagyszerű szovjet gyártmányú gépe: a több mint 160 ember munkáját egymagában teljesítő Sztálinyec ezévben 1200 normálholdnyi talajmunkát végzett. Hétfőn reggel új munkához kezdtek a gép vezetői: a kisjakabfalvai Úttörő termelőszövekezet kísérleti rizstelepe területének felszántásához és sáncolásához. A 15 holdas telep talajmunkáinak végeztével a mohácsi és villányi szőlővidék forgatási munkáit végzi el a Sztálinyec, majd a szomszédos megyékben nyújt segítséget. Az év végéig vezetői vállalása szerint 2000 normálholdnyi talajműveléssel pótolja a Sztálinyec az emberi munkaerőt a baranyai és szomsz földeken.
