Dunántúli Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-12 / 217. szám

1954 SZEPTEMBER IS N Ä P E ó 5 DROSZLÁN IMRE: m. A MEGYEI BÍRÓSÁG TERMÉ­BEN elhal a suttogás, a hallgatóság szöszmötölése. A tárgyalásvezetö in­tésére szőkésbarna fiatalember emel kedik fel a vádlottak padjáról. Já­rása puha, kecses, modora selymes, mosolya zavartan elnéző. Ugyan kár zguir.i, mindjárt vége az egész cir­kusznak, — szinte ezt sugározza magabiztos arca és határozati han­gon diktálja be személyi adatait. — Nevem: Forschner Gyu'a. Fog­lalkozásom? Jelenleg a Ba: anya­megyei MEZÖKER igazgató-helyet­tese. Vagyontalan, katona nem vol­tam, lakásom Széchenyi tér kettő. Csend, csak a jegyzőkönyvvezető tolla serceg. A bíró felnéz a papí­rokból. — Büntetve volt’ Ke-jfántott szemöldök, sértett fel­háborodás:-- Nun kérem, büntetlen előéletű vagyok! Az emelvényen megreccsen a bíró hangja; — Már az eiején hazug-ággal kezdi? Aktacsomót emel fel; Óhajt­ja, hagy fejére olvassam?! Megfordul a terem, kiszá'ad a torka. — Azazhogy, igen, egyszer n.ár megbüntettek .. . Nem lényeges ... Háromszáz forintra ,.. — Sikkasztásért? Bólint. — Más nem volt?! Fejében egymást kergetik a kép­telen gondolatok. Tudja — nem tudja? Hátha... Más nem volt... A kérlelhetetlen hang újra rácsap a magasból: — Hát a kéthónapi börtön az ku­tya? A védőügyvéd félig felemelkedve nyitott szájjal feledkezik védencére. Innen látja, veríték lepi el, válla beroggyant, nem jön hang a torká­ra, csak bólint. Ezt a sötét alakot, hát még őt sem tájékoztatta erről?! Hiszen büntetlenségére építette fel az egész nagyszerű védőbeszédet... .Megbotlott fiatalember megtánto- rodása az élet rögös ösvényein“ ... és a többi, és a többi... — Azután?! Az ugyancsak sikkasz tásért kiszabott három havi börtön 1949-ben? így van? Feleljen! Mit válaszoljon? Hiszen napvilág­ra került egész gondosan titkolt múltja. Az inflációbeli, a forint utá­ni nagyszerű, víg élet a Nagyfuva­ros utcában, a lóversenyek — épp ott kapták el a rendőrök... Mond­ja el? Ugyan ... Lecsuklik a feje... FORSCHNER IGAZGATÓ KÖ­ZÖNSÉGES, többszörösen büntetett sikkasztó. Nem utolsó dolog, dehát nézzünk szét mégjobhan a MEZÖ- KEH házatáján. Ehol-e, a burgonya- kupec Vékei Sándor. Tíz nappal ez­előtt így mutatkozott be: — Áruforgalmi ügyintéző. Szabad sági Tíz évvel ezelőtt? — Kérlekalássan, szívesen látlak birtokunkon egy szarvasbőgésen. Jegyezd csak fel kérlek: Máriapócs, Szabolcs-Szatmár megye. Igen, itt van egy párszáz holdunk... Feltét­len elvárlak! Tiszteletem a család­nak, kézcsókom feleséged őnagysá- gának... Szomszéd szoba, dupla toka: — Maletics, áruforgalmi ügyintéző. Ezt hangosan. Magában: — Azon a kis vacak káposztán lovagoltok? Ha tudnátok, hogy még 1948-ban is önálló fakitermelő-vál­lalkozó voltam, hatvan munkással, két GMC teherautóval... alighanem morognátok. De nem tudjátok. he-he... Személyzeti osztály. A páncélszek­rényből előkerül Benkő Kónya Jó­zsef káderanyaga, önéletrajz: „...év május 15-én kerültem visz- sza újra a MEZÖKER Vállalat bur­gonya csoportja élére, ahol további jó munkával bizonyítom be, hogy szegény paraszti származásomhoz híven hű vagyok rendszerünkhöz és előmozdítom 5 éves tervünk mara­déktalan teljesítését. Jó munkával védjük a békét!" A valóság: egész Somogybán hí­res terményfelvásárló, negyvenki­lencig autó, motorkerékpár, cséplő­gép, felesége révén harminc holdnyi föld, Darányban, Pécsett házak tu­lajdonosa. A Somogyi Lexikon ta­nulsága szerint a „boldog“ béke­időben leventeoktatóként Németor­szágban tett látogatása során szemé­lyesen fogadta a pamacsbajuszu ve­zér és kancellár... Munkácsy Mihály utca. Volt üz7 lethelyiség — ma Halassy Ottó, MEZÖKER kiskereskedelmi csoport vezető lakása. Igen, igen ... kulók- pártolásért kihajították a megyei ta­nácstól, A pártból? Kizárták! De a MEZÖKER-nél vezető funk­cióba alkalmas. Mi az, hogy alkal­mas?! Forschnertől ingyen kapta a lakást és október óta közel 4000 fo­rint üzlethelyiség-bért fizetett ki helyette a vállalat, mivelhogy „el­feledkeztek" á lakbér • áthárításá­ról ... A FIATAL SZEMÉLYZETI FE­LELŐS — nemrég szerelt le a ka­tonaságtól — járatlan még a karto­tékok között, de kommunista becsü­lete. ébersége pontosan diktálja most teendőit. Egyedül vívja harcát, ja­vaslatot javallat után készít Forsch­ner részére az osztályidegen vezető­állásnak leváltására, dehát rossz he­lyen kopogtat... Órákon át tépelőóik — vájjon ad­hatnak-,, mást a Vókeiek, Kurczok. Maleticsok és hasonszőrű társaik, mint ami egész életükből fakad? Ha irányító helyre téve máról-hol­napra megmelegszenek — ugyan nem folytatják-e korábbi életük megszo­kott rendjét, a csalást, a körmönfont sikkasztást, a saját közös vagyo­nuknak nézett néptulajdon agyafúrt fosztogatását? A kommunista lelkiismeret vála­szol: nem, senki sem tagadhatja meg önmagát. Szakértelmük? Igaz, • szükségünk van rá. Dehát melyik itt a szakértő? Sem Maletics, sem Vékei, sem Ha- Lassy, sem Kurcz, egyedül talán Ben- kő-Kónya ... Eröskezű irányítás alatt jól dolgozik, de a pertu-haver Forsch­ner keze elég erös-e hozzá? Aláírja a javaslatokat. Forschner? Tudomásul veszi és minden megy tovább a maga régi útján ... Újra javasol — egy a sorsa most is . .. illetve, dehogy is: mert ihol pe­csétes írás érkezik a Belkereskedelmi Minisztérium Gyümölcs és Zöldség­forgalmi Igazgatóságától. Lényege: egy felelős funkcionáriusa írásban szavatol a pécsi MEZÖKER egyné­mely vezetőjéért (csak honnan az ör­dögiből tudta meg — nincs rendben a szénájuk?) és vele kapcsolatban az intézkedés jogát saját magának tart­ja fent... De a hatóságok nyomon vannak. A minisztérium ‘kénytelen-kelletlen elszánja magát — Pécsre érkezik az Igazgatóságtól Tóth elvtársnő Po­gány elvtársnővel, a Belker, személy, zeti osztályáról. Forgatják, böngé­szik a káderanyagokat, végül Örlős Andrásáé fülehallatára a következő megállapodásra jutnak: — Nem értem, mit akarnak ezek­től az emberektől, hiszen nem is olyan sárosaik, akadnak náluk rosz- szabbak is. Nem ők dolgoznak rosz- szul, hanem a személyzeti osztály.. A minisztérium ellenőrei szinte be­kötött szemmel haladnak el a pana­szok mellett, — zavartalanul űzheti szennyes dolgait a Forschner-féle tár­sulat. És amíg az Állami Kereske­delmi Felügyelőség a büffékben a cukrászsütemények nagyságát ellen­őrzi (bár ez is fontos), lezajlik az aszaltszilva és a káposztasavanyítás hajmeresztő visszaélése. A Nemzeti Bank revizorai szintén kapva-kapná- nak az állami pénzek befagyasztásán, csakhogy nem bukkannak ilyenrp se­hol, ha lámpavilágnál keresik is, — Hja, messze esik egymástól a Geis­ter Eta és a Bajcsy-Zsilinszky utca, a bank és a régi Bagoly vendéglő. Van vagy nyolcszáz méter... A személyzeti felelős belefósul a/ eredménytelen verekedésbe. Megkör­nyékezik, elvéti a lépést — megvá­lik a MEZÖKER-től. Forschnerék maradnak... Ök megmérettek és alkalmasnak találtattak! KIK AKKOR AZ ALKALMAT­LANOK? Forschnerék kialakult gya­korlata szerint elsősorban azok, akik nem jöttek még rá az élet tapaszta­lataiból — jobb a kutyát szőrmentén simítani, mert egyébként harap. Al. kalmatlan, aki bátran bírál, alkal­matlan, akinek férje, bátyja, rokona hivatalos személy, mert mit lehessen tudni — esetleg belát a kártyák mö­gé .. * Csiszár Istvánná a Virág utcai bolt­ban szolgálta ki a vevőket egészen súlyos betegségéig. Kórházból jövet átadja az orvos levelét Forschner- nak. — Hm, a Csiszár elvtársnő ... Vé­gigfutja a sorokat: Igen, egy ideig Ezzel érveljenek népnevelőink! Megszépült életünk bizonyítékai könnyebb munkára javasolják. Dön­tünk elvtársnő, haladéktalanul dön­tünk ... jöjjön be holnap. Hát, gyó­gyulást, gyógyulást — búcsúzik. — Ejnye, hogy elfelejtettem. Ne haragudjon — jöjjön be holnapután. Előjegyzésbe veszem, látja, mennyi­re elfoglalt ember vagyok ... .. — Nem jutottam hozzá! Vegye ki a fizetett szabadságát, mire lejár, biztos kerítek egy helyet... — De én a fizetett szabadságomat a férjemmel közösen üdülőben tölte­nem ... — Hja, vagy úgy, akkor három nap múlva, igen, három nap múlva... Hétszer-három nap, hárem hét le­forgása után állhatott csak munkába saját vállalatánál. Ezután majd alig­hanem meggondolja — miről beszél­jen a taggyűléseken ... Farkas Istvánné februárban került Pécsre. Már a dinnyék is megértek — de még mindig csak helyettesí­tett. Pótolt szülő asszonyt, fizetett szabadságost, iktatott, előadott, jött- ment szerényen hetenként, vándorolt egyik asztaltól a másikig .......Vétke": ko mmunista, aki megmondja akár­kinek is a szemébe ... — öt hónapig tanultam Pesten a szakmát — vélekedik Gálné, — pénzébe kerültem a vállalatnak, az államnak és most papírokat vonalaz, tatnak velem? Lesül a bőr a képem­ről, Forschner kartárs, amikor ezért felveszem 1050 forintos fizetésemet. Intézkedjék! Nem panaszkodhatott... Hogy két gyermeke neveléséről gondoskodhas­son, — kihelyezte Diósviszlóra, mesz- sze a siklósi járásba. Nesze neked Gál Ferencnél örlősné szintén kommunista. Rossz helyen alkalmazzák nagyon rossz he­lyen, a személyzeti előadó mellett. Innen aztán beláthat az ügyekbe, márpedig az nem egészséges. — Rossz a kezeírása elvtársnő, ezért áthelyezzük a Rákóczi-úti gond­nokságra ... Csoda-e azután, hogy a MEZÖKER környékén mindenki szájára lakatot bilincselt a kenyériéltés?! NYÁR DEREKAI HŐSÉG izzasz- totta a nagypiac környékét, amikor végre vádirattá érett a MEZÖKER- vezetők tömérdek visszaélése. Vékeit nyomban letartóztatták, Forschnert felfüggesztették állásából, a Belker, illetékes Igazgatósága fegyelmit in­dított ellene. Nevessünk, vagy bosz- szankodjunk: „elrettentő példaként" a nópvagyon százezres fosztogatóját mindössze igazgató-helyettesi beosz­tással „sújtották." Az első tárgya­láson nem hoztak ítéletet — a zalai szilvaeladókat megyéjükben hallgat­ják ki — és Forschner újra megje­lent a színen, mint igazgató-helyet­tes. A MEZÖKER tisztességes be­osztottjai elképedve kérdezték —váj­jon mit kell elkövetni ahhoz, hogy becsukják az embert?! Mert, amit Forschner tett, az úgylátszik kevés... Nem, nem az kevés — a Belkeres­kedelmi Minisztérium Gyümölcs- és Zöldségforgalmi Igazgatóságának éber sége és ügybuzgósága hiányos. Csu. pán akkor jutott eszükbe Forschner elbocsáttatása, amikor a Dunántúli Napló hasábjain nyilvánosságra ke­rült az „Élősködők" első része. És, ha a sajtó még mindig nem teregette volna ki a szennyest?! Forschnerék még mindig itt ülné­nek?! Alighanem,.. & (FOLYTATÁSA KÖVETKEZIK) írtuk mindig a MEZÖKER-ről szóló riport végére és amikor most a befe­jezéshez érünk, ha nem is nyomat­juk oda az írás végére, mégis me­gyénk valamennyi tisztességes em­bere, a bérükért keményen megdol­gozó bányászok, a száraz földeken hajnaltól estig izzadó parasztok, a havi fizetésükért alaposan megdolgo­zó tisztviselők, a pénzük beosztásán gondoskodó háziasszonyok vélemé­nyét, reményét és követelését fejez­zük ki, amikor azt mondjuk: FOLY­TATÁSA KÖVETKEZZÉK! A dolgo­zó nép bírósága előtt feleljenek a nép pénzének hűtlen, ragadóskezű in­tézői, a sikkasztok, árdrágítók, ok­mányhamisítók, a földbirtokos és kulákivadékok, Forschnerék, Vékei. ék, Kurczék és hasonszőrű társaik! Az elmúlt esztendőben nyolc orvo­si rendelő épült a megyében. Töb­bek között Komlón, Pécsújhegyen, Uj-Meszesen, Püspöklakon, Kővágó- szöllősön adtak át korszerűen felsze­relt rendelőt. Beremenden és a Pé­csi Dohángyárban üzemi rendelő lé­tesült. * Sikondán pompás környezetben éj­jeli szanatórium épült. A pécsi és komlói bányászokat naponta külön társasgépkocsi szállítja ide, az éjjelt gondos orvosi felügyelet mellett a szanatóriumban töltik, s reggel innét újból gépkocsin veszik őket a munka­helyükre. A közeljövőben Harkány­ban megnyílik mintegy 150 férő­helyes gyógyfürdő-kórház is. * A kormányprogramm óta fokozott mértékben előtérbe került a köny- nyű- és élelmiszeripar fejlesztése. Eddig megyénkben mintegy négy millió forintot fordítottak üzletek, árudák, vállalatok bővítésére, csino­sítására. Hirden nemrégiben nyílt meg egy városinak is beillő nagy üzlet. * Közelmúltban épült fel megyénk egyik legszebb kultúrháza Komlón. A „Zrínyi Ilona“ kultúrotthonban szórakozást találnak fiatalok, öre­gek egyaránt. Ezenkívül bővítették a pécsbányatelepi „Zalka Máté“ és a Beremendi Cementgyár dolgozóinak kultúrotthonát. * Mezőgazdasági üzemeink, termelő­szövetkezeteink nagyarányú építke­zéseket folytatnak. A babarc! állami gazdaságban 200 férőhelyes tehén­istálló épült, közel 800.000 forintos beruházással, a palotabozsoki, vil­lányi és vajszlói gépállomáson új, modern műhelyépületek. A bárt ál­lami gazdaságban mintegy 100 férő­helyes tehénistállót építettek. * A párt és a kormány gépekkel is segíti a falu dolgozóit. Idén már harminc új traktorral több szánt-vet Baranya földjein. Az aiatás nehéz, fáradságos munkáját 64 aratócséplő­gép segítette. * Kívülről semmit sem látni abból az átalakulásból, ami a Pécsi Bőr­gyárban történik. Nemrég épült fel a cseres- és kikészítőműhely, új husológép érkezett és egy bőripari színelőgép. Számokban kifejezve több mint három millió forint ér­tékű géppel, épülettel gyarapodott a bőrgyár. * A dolgozók gyermekeik után csa­ládi pótlékot kapnak. Az elmúlt év első felében kilenc és fél millió fo­rintot fizettek ki az üzemek. Ebben az esztendőben július végéig már több mint 11 millió forintot. Egyengessük a visszalépők útját! 1953. a határt hótakaró borí­totta. (Egyik nap hó esett, másik nap havaseső. Ezek a zord februári napok munkára nem, de megbeszé­lésekre, tervezgetésekre igen alkal­masak voltak. Drávátokon sokat be­szélgettek ekkortájt a szövetkezeti gazdálkodásról. Eredménye: febru­ár végén 21 családdal megalakult a Virágzó Élet termelőszövetkezet, olyan tekintélyes gazdákból, mint Gulyásék, Kovácsék, Czakóék, akik azelőtt 17—18 holdon gazdálkodtak. Tavasszal azután az ökördi-dűlő- ben egyszerre 11 eke hasította a földet. Gyorsan haládt a szántás, a vetés, a kapálás, betakarítás. És év végén? Kovácséknál és Katoná- éknál is alá kellett támasztani ge­rendával a padlást, mert a sok tér* menytől majdhogy össze nem ro­gyott a ház. Katonáék hárman 82 mázsa kenyér- és takarmánygabonát, Kovácsék 68 mázsa kenyér- és ta­karmánygabonát, 108 kiló cukrot vittek haza. Gulyásék sem emlé­keznek annyi jövedelemre, mint amit a múlt évben kaptak, pedig ők is elismert gazdák voltak min­dig a faluban. Az új kormányprogramm megje­lenése után Drávafokon is fori’t- zsibongott az élet. A közösben töl­tött néhány hónap még nem győ­zött meg mindenkit a kollektiv gaz­dálkodás előnyeiről, szokatlan is volt, megaztán az ellenség is szí­totta az ellentéteket. Kovácsák, Gu­lyásék beadták a kilépési nyilatko­zatot és utánuk még kilenc család határozta el, hogy kilép a közösből és folytatják a régit. November 14-én történt. A hűvös délnyugati szél fekete esőfelhőket kergetett kelet felé. A Virágzó Elet tagjaj a központi tanya udvarán lévő eperfa alatt gyülekeztek. — No akkor, hogyan is csináljuk, Lajos? — kérdezték a kilépők Cza- kó elvtárstól, a tsz elnökétől. — Váljunk el békességgel. Ha ti jobbnak látjátok úgy, hát menjetek. A vetésterületet, ami titeket illet — az őszi vetéseket közösen végez­ték — megkapjátok. Harag ne le­gyen köztünk. Ha szükségetek lesz valamire, szívesen segítünk, csak gyertek bátran. Két hónap híjával egy kemény esztendő telt el az emlékezetes no­vemberi nap óta Drávafokon. A Vi­rágzó Élet megmaradt tagjai éjt nappallá tettek szövetkezetük felvi­rágoztatásáért, csak azért is, hogy megmutathassák a nagyüzemi gaz­dálkodás felsőbbrendűségét... Es tavasszal 40 hízottsertést adtak el, közel 122 ezer forintot kaptak érte. A közös állatállomány is nagyot fejlődött ebben az évben. Négy pár lovuk van, 22 szarvasjószáguk és 15 sertésük. A baromfiak is jól be­váltak ebben az évben. 253 pulykát, 249 csirkét és 85 kacsát nevel Kiss 5 György István a baromfi-farmon. Hetvennégy éves létére ő is megta­lálja a számítását a szövetkezetben. A természetbeni juttatást pénzbe átszámítva — napi 25 forintot je­lent Kiss bácsinak. Kovácsék, Gulyásék és a többi ki­lépett tagok is jól gazdálkodtak eb­ben az esztendőben. Most azonban nem kell feltámasztani Kovácsék­nál sem a padlást, a betakarított gabona könnyű szerrel megfér a oadlás egyik sarkában. Mindössze 25 mázsa kenyér- és takarmányga­bonájuk maradt Kovácséknak, de ebből még biztosítani kell az álla­tok abraktakarmányát és 5820 fo­rint föld- és házadót is ki kell íizet- níök. Gulyásaknak sem maradt sok­kal több gabonájuk. Ebben az évben sok olyan esemény történt Drávafokon, amely közelebb vitte a kilépetteket is, az egyéni gazdákat is a Virágzó Élet­hez. A tsz tagok szívesen elbeszél­gettek a kilépettekkel, segítették őket a tavaszi vetésnél. A hordást közösen végezték. Viszont a szövet­kezetnek is 10—12 szekér hordta egyszerre a gabonáját, ott voltak Gulyásék, Kovácsék, és a többi egyéni gazda is. Bíró Imréné közvetlen a tsz szom­szédságában lakik, ö is többször se­gített a szövetkezet földjein. — Ha hívtak, örömmel mentem — mondja. — Nemcsak azért mert jól kerestem, azért is, mert meg­szerettem a közös munkát. Ezelőtt egy hónappal Bfróéknál a következő beszélgetés folyt le a férj és feleség között: — Imre! Mit szólnál hozzá, ha én is beállnék a tszcs-be? — Én nem bánom, — válaszolta a férfi, aki Pécsett dolgozik. —■' Az őt hold földdel te egyedül úgy sem bírsz megbirkózni. Újból forr — zsibong a falu. Gu­lyásoknál, Kovácséknál, Szekeresék­nél a visszalépésről beszélgetnek. Ez az év véglegesen meggyőzte az egyéni gazdákat és az új belépőket arról, hogy sokkal előnyösebb, jöve­delmezőbb a nagyüzemi gazdálkodás, A „padlástámasztásra“ csak akkor számíthatnak, ha a közösben dolgoz­nak. — Mi is visszalépnénk a szövet­kezetbe, — mondják Gulyáséknál — de... Igen, ez a „de" szócska már a szövetkezet tagságán múlik. Biróné, Gulyásék, Szekeresék, Kovácsék már régen határoztak, csak nem merik elkezdeni. Biróné felvételét, a tagok szerint az „akadályozza“, hogy távol van a földje, el van hanyagolva, na meg Bírónénak az anyjával van valami baj. Kovácsék­nál is az asszonyt kellene kibékíte­ni és akkor újból visszalépne a tsz- be. A Virágzó Élet tagjai ne enged­jék, hogy azok a belépni szándéko­zók, akik véglegesen meggyőződtek a nagt üzemi gazdálkodás előnyeiről, annál a „de" szócskánál elakadja­nak. Azzal, hogy Gulyásékat, Ková­csokat visszaveszik, hogy új tagokat vesznek fel, csak erősödik, fejlődik szövetkezetük. K. V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom