Dunántúli Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)
1954-09-12 / 217. szám
4 N A P C ó 1954 SZEPTEMBER 12 Hozzászólások a tanácstörvény tervezetéhez Sienyéri Jenő tanácselnök, Vásárosdombó Vásárosdombó községben 1950- ben 36 tanácstagot választottak meg. A tanácstagok közül azonban igen kevés volt az olyan, aki foglalkozás és az állam iránti kötelezettség szempontjából megfelelő lett volna. Ez visszatükröződött a tanácsüléseken is, ahol a tanácstagoknak csak hatvan százaléka jelent meg. A legutóbbi tanácsválasztás alkalmával olyan elvtársakat is jelöltek, akik a tanácstagi tisztséget bem érdemelték meg. A hanyag tanácstagok a tanácsüléseken természetesen nem mertek megjelenni, mert hátralékuk volt, állam iránti kötelezettségüknek nem tettek eleget. Ha pedig megjelentek, akkor sem mertek bírálni, mert elsősorban önmagukat kellett volna élesen megbírálniok. Az úi tanácstörvény lehetővé teszi, sőt megköveteli, .hogy a legbecsületesebb dolgozókat, kis- és középparasz. tokát jelöljük tanácstagoknak. Az új tanácstagok, akikre ez év őszén a dolgozók szavazni fognak, olyanok lesznek, akik beadásukat pontosan teljesítették és adófizetési kötelezettségüknek is száz százalékig eleget tettek, azonkívül magánéletükkel is példát mutatnak dolgozó társaiknak. A múltban helytelen volt az. hogy a községi tanácsok nem szólhatták be a községben lévő földművesszövetke- zet vagy begyűjtési vállalat ügyintézéseibe. Az új tanácstörvénytervszet most lehetővé teszi, hogy a tanács necsak ellenőrizze, hanem szükség esetén utasításokat is adjon a község területén működő vállalatoknak a mkosság szükségleteinek jobb kielégítése érdekéiben. Az elmúlt négy esztendő alatt a tanácsoknak nem volt megfelelő önállóságuk. Előfordult például, hogy a MEZÖKER Vállalat egyenesen utasította a vásárosdombói tanácsot valaminek a végrehajtására. Ugyanez előfordult a járási tanács egyes osztályai részéről is. Például a mező- gazdasági osztály utasította a vásárosdombói tanácsot, hogy a Gerényes községben lakóknak helyben biztosítson lakásokat. Tehát nem maga a járási tanács végrehajtóbizottsága utasította a községi tanácsot valaminek a végrehajtására, hanem a tanács egyes osztályai. Az volt a látszat, mintha nem is a járási tanács, hanem annak egyes osztálya lenne a felettes szervünk, amelynek utasításait a tanács köteles volt végrehajtani. Éppen ezért helyesnek tartom azt. hogy az új tanácstörvénytervezet a községi tanácsok részére nagyobb önállóságot biztosít. A múltban helytelen volt az is, hogy Vásárosdombó községben az elmúlt négy év alatt 3 ízben váltották le a tanácselnököt, anélkül azonban, hogy a község dolgozó parasztságát, illetve lakosságát előzetesen megkérdezték volna. A sűrű tanácselnökváltozás elkerülhető lett volna, ha már a kinevezés előtt előzőleg kikérték volna a lakosság véleményét. Igen helyesnek tartam az új ta- nácstörvénytervezetfoen azt, hogy slőírja a kerületenkénti választást. A lakosság választja meg a tanácstagokat, a tanács-tagság pedig a magia köréből választja meg a tanácselnököt. Ez azt jelenti, hogy a tanácselnök a nép bizalmát élvezi majd. Viráy Lajosnő tanácselnök, Kaposszekcső A legutóbbi, 1950-es évi tanácsvá- lasztés alkalmával az volt a hiba, hogy a leendő tanácstagokkal nem is közölték azt, hogy őket fogják megválasztani. Engem például ta- nácselnökhelyettesnek jelöltek, de erről a tanácsválasztási hirdetményekről értesültem. Ezt a hiányosságot az új tanácstörvénytervezet kiküszöböli majd oly módon, hogy a leendő tanácstagot először megkérdezzük: vállalja-e a tanácstagságot, abban a kerületben, amelyben lakik és ahol a lakosság jól ismeri. Ha vállalja, akkor számítani lehet arra, hogy megbízatásának eleget is tesz majd és dolgozni fog. Az új tanácstörvénytervezet értelmében a végrehajtóbizottságot a tasokkal helyesebb lenne, ha a tanácselnököt nem a végrehajtóbizottság, hanem a tanács maga választaná meg. Nálunk, Kaposszekcsőn például 31 tanácstag lesz és ez választaná meg a tanácselnököt, nem pedig a végrehajtóbizottság, amely mindössze hét tagból áll majd. így sokkal jobban érvényesülne a többség akarata. — Harmincegy ember mégis csak jobban tudja megválasztani a tanácselnököt, mint hét. S*iveri Mátyás tanácselnök, Mágocs A mágocsi 81 tanácstag közül mind össze 50 százaléka végezte úgy, ahogy a munkáját. Volt olyan tanácstag is aki az alakuló ülésen kívül talán még egyszer sem vett részt a tanácsülésen Az új tanácstörvény ezt megszün teti majd, mert Mágocs községben például 47 tanácstag lesz és mindegyik körzet maga választja meg a maga tanácstagját. A kerületenkénti választás maga után vonja majd azt hogy egyrészt a tanácstagnak elevenebb lesz a kapcsolata a dolgozók tömegeivel, másrészt pedig köteles résztvenni a tanácsüléseken Mágocson volt olyan utca, —mint például a Petőfi-utca körülbelül. 12 ház van, — ahol 4 tanácstag képviselte a körzetben lakó dolgozók érdekeit. Ezzel szemben az Árpád-utcát, ahol 75 ház van, . csak egy tanácstag képviselte. Ez természetesen kihatással volt a tanácsülésékre és a tömegkapcsolatokra is. A múltban hiba volt az, hogy a tanácsnak nem volt megfelelő önálló sága, a községben lévő üzemek, vál lalatok ügyeibe nem volt beleszólási joga. Például, ha a gépállomáson valami hiba mutatkozott, a szántás vagy cséplés nem ment a megkívánt ütemben, bementem a gépállomásra, de ott szóba sem állottak velem, meg sem hallgattak. Azt mondották: nincs jogom beleszólni az ügyükbe, mert nekik nem a tanács a fölöttes szervük. Az új tanácstörvénytervezet a tanács részére biztosítja azt a jogot MEGYÉNK ELETEBŐL nács választja meg, a végrehajtóba 1 hogy a gépállomás munkáját is el- zottság pedig azután megválasztja a lenőrizze és a munka megjavítása értanácselnököt. Véleményem szerint dekében javaslatokat tegyen. Ezrek mennek veszendőbe. nő az önköltség---------------------------------------------------------------------------Ne m lehetne ezen segíteni ? Az év első hónapja valamelyik napján érdekes hír járta be a pécsújhegyi üzemek műhelyeit, irodáit és mint ilyen, sok beszélgetésre adott alkalmat. „Az üzemegységek önálló vállalattá alakulnak'1 — mondták az emberek egymásnak, így is történt. A nemrég még együvé tartozó isza- polo, szénmosó együtt, a brikettgyár és az erőmű külön-külön egy vállalatot alkotott. Hogy a brikettgyár ne maradjon egyedül, hozzácsapták a nagymányoki hasonló terméket készítő üzemet is. Mindenki azt hinné, hogy ez az átszervezés jót tett mindegyik üzemnek. Legalább is aki tudja, hogy a racionalizálás az ésszerűbb munkát, a gazdasáBrikettgyár Iszapoló-szénmosó Erőmű Ebből világosan kitűnik, hogy az átszervezés nagy mértékben felduzzasztottá a műszaki és adminisztratív létszámot. A brikettgyárban előtte alig néhányan irányították a mindössze 64 fizikai dolgozó munkáját. Nagymányokon hasonlóan. Az átszervezés új íróasztalokat teremtett s melléje embereket. Mert ugye most már főkönyvelőre és két könyvelőre is szükség van, no meg tervesre is és hát a gé- pelnivalókat sem csinálhatja mindenki egymaga, tehát két gépíróra és még sorolhatnánk tovább. „De erre szükség van — mond fék — hisz önálló a vállalat, mindent nekünk kell intézni1’. Nó és az ide tartozó Nagymán yok? Amíg a nagymányoki szénbánya vállalat őrködött gondjai- bajai fölött, elegendőnek bizonyult hét műszaki és gosabb termelést szolgálja. Ilyen gondolatokkal foglalkoztak a brikettgyári dolgozók is és már előre örültek annak, hogy hamarosan teljes rend lesz náluk is. Tévedtek, ez azonban nem rajtuk múlott. Nézzük csak miért? Ami a gazdaságosságot illeti, az átszervezés előtt mintegy 41 műszaki és 39 adminisztratív dolgozó intézte a négy üzem dolgait. Sokan vagy kevesen voltak-e, azt most nem vitatjuk, sőt azt sem kutatjuk, hogy az illetők hova kerültek. Ennél sokkal érdekesebb a jelenlegi helyzet. Kezdjük talán egy kis statisztikával. Műszaki Adminisztr. 15 17 23 31 28 27három adminisztratív munkaerő. Irányítottak az üzemet, küldték a jelentéseket a központba. Ma ez kevésnek bizonyul valami miatt (talán a bürokrácia?!) hatra kellett felemelni az adminisztratív létszámot. A nagymányoki brikettgyár ma sem önálló vállalat, hanem a pécsihez tartozik és mint mondják, nem sokban különbözik előbbi ténykedésétől. Bár ebben a kérdésben megoszlanak a vélemények. Király elvtárs, igazgató szerint a nagymányoki üzem szinte az önelszámolás rendszere alapján dolgozik. Akkor hát miért tartozik a pécsihez? Talán amiatt, hogy Pécsről mindtöbben utazzanak Nagymányokra és többen legyenek, akik az ő jelentéseiket dolgozzák fel. Ez pedig igen sokszor megtörténik, hisz hozzájuk tartozik, kötelességük ellenőrizni. Csakhogy ez rengeteg pénzt emészt fel. A vállalatnak nincs kocsija, kénytelenek vonattal járni; és borsos napidíjakat kifizetni. Egy nap alatt nem is igen lehet megfordulni s ebből következően növekszik a túlórák száma is. Ezrek mennek veszendőbe, nő az önköltség. — Pedig ma mindenki arról beszél: csökkentsük az önköltséget, — mondja Horváth elvtárs, az egyik művezető. — De lehet itt valamit tenni, amikor a hatvannégy fizikai dolgozóra — a pécsi üzemet véve — negyedrész műszaki és adminisztratív jut. Lehet! Aki csak egy kissé is törődik a népgazdaság érdekével, mind azt mondja: önelszámolási üzemegység elve alapján fele erővel megoldanánk a feladatokat. Ez a minisztériumtól függ. de azért érdemes lenne azon is gondolkozni, hogy a jelenlegi létszámot nem lehetne-e csökkenteni. A vállalatnál van egy anyagos, a szerszámokat és egyéb alkatrészeket mégis az újhegyi nagyraktárból vételezik a művezetők. És azt sem gondolták meg eléggé, amikor nemrégiben a pécsi üzem élére egy üzemvezetőt állítottak, holott már hosz- szú ideje megvoltak éneikül, — az első félévben nem is olyan rosszul. Sok nehézség árán, de megközelítették a száz százalékot. A második félévet bizony rosszu1 kezdték, alig négyven-ötveti százalékra teljesítik a tervet. És itt jutunk el az ésszerűbb munka problémáihoz. A felduzzasztott létszámú apparátus mellett sokkal kevesebbet termelnek, mint korábban. Elsősorban nem az ő hibájukból. A vállalat felettes szerve a Pécsi Szénbányászati Tröszt, amely ellenőrzi munkáját. Ebben nincs sok köszönet, mint ahogy a nehézipari minisztérium segítségében sem: Az utóbbi hónapokban egyre-másra kérik őket: biztosítsanak megfelelő mennyiségű szurkot. ígérgetnek, a tröszt egy-két levelet meneszt felfelé — ennél több azonban nem történik. Az az igazság, hogy a vállalatnak nincs gazdája, magukra vannak utaiva. Ráadásul sokan kajánul a markukba nevetnek ilyenek hallatlan, állandó köztük a torzsalkodás. A munka tehát nem lett több és jobb. Nagymányokon 111-en dolgoznak, naponta mintegy 23 vagon brikettet gyártanak. Hallatlanul alacsony az egy főre eső termelési érték, mert például a pécsi üzem 64 munkással közel hatvan vagon brikettet termel naponta. — Emellett kevés szurkot kapnak, havonta több napig áll az üzem ás legtöbb esetben túllépik a béralapot. Nem csoda, a sok bába között elvész a gyerek, különösen akkor, ha azok megfeledkeznek a bábáskodásról, akiknek ez kötelességük lenne. Sürgős intézkedésre van szüKség, hogy mielőbb megszűnjenek ezek az áldatlan állapotok. Üzemek, sütödék, háztartások több, jobb és olcsóbb szenet várnak. Egy átgondolt, a népgazdaság érdekeinek megfelelő átszervezés sokat segítene azon, hogy gazdaságosabban, jobban dolgozzanak, mint eddig. Hoc/ József — TANÉVZÁRÖ ÜNNEPÉLYT tartanak a komlói vájáxiskola növendékei. A komlói vájáriskola végző növendékei szeptember 12-én, vasárnap ünnepélyes keretek között tartják meg tanévzáró ünnepélyüket. Délelőtt fél 10 órakor ünnepélyes zászlólevcmás lesz, háromnegyed 10 órakor ser kerül az ünnepi beszédre, majd fél 11 órakor kultúrműsor lesz. A tanévzáró ünnepély befejezése után délután 6—12 óráig tánc következik. — A TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUMBAN Rákóczi út 64. szám alatt földtani és biológiai kiállítás nyílt. A földtani kiállítás bemutatja a Föld kialakulását, kőzetek, ásványok keletkezését, az ásványok fizikai tulajdonságát és rendszertanát. A biológiai rész az élet fejlődésével foglalkozik és bemutatja fejlődését a Föld őskorától az ember megjelenéséig. Hatalmas tárlókban láthatjuk a Mecsek hegység hasznos kőzeteit és ásványait, valamint számos őslénytani leletét. A kiállítás szemlélteti a Mecsek növény- és állatvilágát, a legalacsonyabb algáktól a virágos növényekig és az egysejtű véglények tői a gerinces állatokig. A barlang- világ élővilágát, valamint Vasas köz ség határában elejtett, kitömött farkast elkülönített tárlókban láthatjuk. — UJ GÉPÁLLOMÁST építenek Mágocson mintegy 700.000 forintos beruházási összeggel. Szerelőműhelyt létesítenek, gépállomási gépszínt és nyolc család részére négy hátzat építenek. A gépállomás dolgozói részére építendő házak két szobából, konyhából, fürdőszobából és éléskamrából állanak. A mágocsi gépállomás szerelőműhelyét novemberre készítik el, a többi épületet pedig 1955 első felében adják át rendeltetésének. — MEGKEZDTÉK PÉCSETT Baranya első rozsmalmának szerelését, Baranyában ezévben több mint egymillió forintot fordítottak a malmok korszerűsítésére, bővítésére. Tizenhat üzemet tatarozlak, hat malomban új fürdőt építettek. A raktárak befogadóképességét 800 tonnával növelték. A pécsi gőzmalomban most egy új üzem, Baranya első rozsmalmának szerelését kezdték meg. Elkészülte után a Baranyai' Malomipari Egyesülés havonta négyszáz tonnával több terményt őröl közszükségletre. A rozsmalom üzembehelyezésével megóvják a rozsőrlés okozta rongálódástól a többi malmokat. Az új malmot október első napjaiban adják át rendeltetésének. — UJ KÖZKUTAT létesítettek Pccsbányatelepen. Pécsbányatelepen a felsőbánoml rész Iakósainak régi kívánsága volt, hogy az alsó rész/n is létesítsenek közkutat a lakosság vízellátásának megjavítása érdekében. A lakosság kérését a napokban teljesítette, a Pécsi Szénbányászati Tröszt, amely az alsó részen új közkutat nyitott meg. — AZ ELŐD UTCAI lakók rég! vágya teljesült azzal, hogy a Dunántúli Napló bírálatára a városi tanács és az Útfenntartó Vállalat lehor- datta a port az útról és olajjal portaiam tóttá azt. Most mehetnek rajta tizesével is a gépkocsik, . nem porzik, lehet szellőztetni a lakásokat és a tisztalevegőjű szobákban munka után jól pihenhetnek a dolgozók. (Gál János). ____ cÁ izííiház kwel A Pécsi Nemzeti Színház meg- I vaszi áradás, Uborkafa, Szabad szél kezdte az 1954/55-ös színiévadra a | bemutatását is. bérietek kibocsátását. A bérletek 15 százalékos kedvezménnyel megválthatok az üzemek, tömegszervezetek megbízottaméi, valamint Bossányi Ferenc szervező titkárnál és a színház bérletszervező irodájában. Itt munkanapokon délelőtt 9—2, délután 5—8 óráig válthatják meg bérletüket a dolgozók. Az évadnyitó díszelőadás időpontját a színház vezetősége előrehozta, így Jókai Mór: „A kőszívű ember fiai“ díszelőadása szeptember 25-én lesz, szombat este 7 órakor. Érvényes az „A“ szelvénybérlet Szeptember 23-án este 8 órakor Vasas I-en Csizmarek Mátyás: „Bu- jócska“ című művét mutatják be. A színház műsortervében szerepel a Csárdáskirálynő, Holnapra kiderül, Romeo és Júlia, Pygmalion, Pettyes, Két szerelem, Cigánybáró, A nemzet csalogánya és egy ősbemutató. Tervbe vették még a Travlata, TaA „Kőszívű ember fiai“ című darabot Lendvai Ferenc elvtárs rendezi. Az idei évadban ő a színház főrendezője, A műhelyekben már serény munka folyik, festők, asztalosok keményen dolgoznak a főrendező irányításával, hogy a rendezés a közönség művészi igényét a legteljesebben kielégítse; A megyében, mintegy negyven előadáson mutatják be a „Bujocska1* című művet, melyet a Budapesten most végzett, fiatal Marton Frigyes rendez. Azok a dolgozók, akik a tavalyi bérletük befizetett két szelvényével rendelkeznek, az elmaradt két szelvényt a „Kőszívű ember fiai“ előadására beválthatják. Érvényes a tavalyi bérlet „K“ és „L“ szelvénye, A díszelőadásra jegyek már szeptember 15-étől válthatók elővételben a színház pénztáránál. „Egész életemben emlékezni fogok a szovjet pajta so kra(i Szőke, barna, buks-- gyermekfejek hajolnak össze a Vorosilov úti ál talános iskola egyik tantermében. Mi ez a nagy tanácskozás? Talán most beszélik meg ilágkörüli útjuk problémáit? Nem, komolyabb dologról van szó. Fényképalbumot nézegetnek és kíváncsian kérdezgetik a közöttük ülő Réder Ferit: „Ez mi?" „Jaj, de szép!" — hangzik innen is, onnan is. Réder Feri most tartja beszámolóját szovjet unióbeli élményeiről. Ki is ez a Feri? Az iskola tanulója volt, az idén végezte a nyolcadik osztályt. A napokban utazik Budapestre, ahol a Rákóczi Ferenc Katonai Középiskola tanulója lesz. Jó tanuló, szorgalmas, rendkí. vül értelmes, szőke, lcélkszemű kisfiú. — Jó munkája jutalmául egy hónapot töltött a Krim félsziget! Artyek úttörő nyaraló-városban. Baranyából Ferit és egy mohácsi kislányt érte ez a nagy megtiszteltetés. Megérkezik Feri volt tanítója és megkezdődik a beszámoló. Meglepetésünkre Feri nem papírról mondja el élményeit, hanem elfogultság nélkül, önállóan, színesen — felnőttnek Ls dicséretére válna — meséli el kis életének nagy eseményeit. — Budapestről, az előképző tábor után, két és fél nap alatt értünk Moszkváiba. Itt három napot töltöttünk — megnéztük a har- minoemeletes új egyetemet, Lenin és Sztálin elvtársak mauzóleumát, Gorkij gyönyörű, virágból álló szobrát, amely tökéletesen hasonlít a nagy íróra. Innen mentek Artyek- ha, az úttörő városba. Kínai, mongol, szovjet pajtásokkal nyaraltak, szórakoztak. Remek ellátás, rengeteg szórakozási lehetőség, növóny- és ásványgyüjtés, hajó- kirándulás tették felejt hetetlenné az itt töltött időt. Három emelet ma gas személyszállító hajóval — melyen úszómedence, tánchelyiség is volt, — mentek Jaltába. Gyönyörködtek a Nylkityinszkij botanikus kert Csodás tavaiban, szikláiban, ha valamelyik pajtásnak szü letés- vagy névnapja volt, közösen ünnepelték. Az ünnepelt rengeteg csokoládét, tortát kapott. Általában az ellátásról, gondoskodásról Réder Feri elragadtatással beszél, Harminc napot töltött ebben a már fekvésénél fogva is mesébe illő táborban. Visszafelé, Moszkvában, a nagykövetségen fogadást rendeztek tiszteletükre, majd a hatalmas Moszkvai Nagyáruházba mentek vásárolni. Megnézték a mezőgazdasági kiállítást, megcsodálták a tizenhat köztársaság pavilonjait, a gyönyörű, ezer színben pompázó Kővirág szökőkutat. — Este a Nagyszínházban a „Rézlovas" című balettet nézték meg. Bámulatba ejtette őket a remek rendezés, mert a darabban a vihar, árvíz tökéletes volt. Budapestről kísérővel jöttek haza egy felejthetetlen nyár emlékével. — Nagy kitüntetés volt számomra ez' _ az út — mondja búcsúzóul. — Egész életemben emlékezni fogók a szov-. jet pajtásokra, a szeretetteljes fogadtatásra, a féltő gondoskodásra, a gyönyörű vidékekre. Frissen kezdem meg új életemet a katonai középiskolában, hogy kép zett, nagy tudású tisztje legyek népköztársaságunknak..
