Dunántúli Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)
1954-09-11 / 216. szám
r r V/LÁC PROLETÁRJAI f--------------—----------------------------- ' A MAI SZAMBÁN: A Szovjetunió külügyminisztériumának nyilatkozata (2. o.) — Megszépült életünk bizonyítékai (2. o.) — Hozzászólások a tanácstörvény tervezetéhez (3. o.) — Élősködők <3. o.) — Munkásokat keresnek (3. o.) — A művészi grafika (4. o.) B A RAN VÁM E GYEI B IZ OTT 5 Ä CAN A K LA P JA XI. ÉVFOLYAM, 216. SZÁM ARA 50 FILLER SZOMBAT, 1954 SZEPTEMBER 11 s <■ Merész, jólbevált újításokkal segítik a kapások gépi betakarítását Tizenhat gépállomásunk évről-évre tekintélyes segítséget adott szántásban, vetésben, aratásban, cséplésben megyénk termelőszövetkezeti és egyéni gazdáinak. Egyetlen munkaterület volt eddig, ahová nem jutott elég gép, és ez a terület a rengeteg kézi erőt igénylő, szaporátlan munka: a kapások betakarítása. Idén, amikor különös gonddal válogatjuk ki búzáink alá a kapás előveteményeket, sorsdöntő, hogy napraforgót, az édescirokot, a répát gyorsan, gépi segítséggel takarítsák be a földekről, hogy még időben elvégezhessük a búzavetés előtt elmarad- hatatlanul szükséges talajművelést. Uj, szokatlan munka jelentkezik gépállomásaink előtt: a kapások betakarítása. A bólyi gépállomás már felkészült erre: merész újítások segítségével kombájnjai egyrészét a betakarítás szolgálatába állította és megkereste a módját annak is — miként működhet közre a répa félék kiásásában. A napokban tizennégy gépállomási főgépész tekintette meg készülődésüket — elhatározva: ők sem maradnak a bátyiak mögött. Mit láttak a gépészek a bólyi körzetben? A három méteres édescirokot levág:a és mind ári silóvá is aprítja a kombájn Három méter magasra nőtt a ba- barci Béke tsz országút melletti tábláján a kiváló takarmányt adó édescirok. Az öt holdnyi terület betakarítása nagy gondot okozott a termelőszövetkezet intézőbizottságának, hisz levágásához, összegyűjtéséhez silógödörhöz szállításához, felaprításához előreláthatólag rengeteg kézi munkaerő kellett volna. Ara- tásnak-cséplésnek vége, munkáskéz is jobban akad mostanában mint a nyári munkák dandárjában — de az ember lassú, márpedig az édescirok nyomába őszi takarmánykeveréket vetnének és már itt az ideje a vetőszántásnak, talajelőkészítésnek. Egy héttel ezelőtt még nem tudták a babarciak — hogy jutnak dűlőre az édescirokkal, de ma már nem fáj a fejük: a ciroktáblán kombájn végzi helyettük a kaszálást, de még a felaprítást is. A bólyi gépállomás kiváló főmérnöke Mang Béla elvtárs tervei szerint átalakított aratócséplőgép negyedkasza szélességnyit fog el a cirokból, pompásan levágja és a dob helyére épített vágószerkezet mindjárt megfelelő nagyságúra is aprítja. A meghosszabbított szalmarázó után akasztott pótkocsiba ömlik a felaprózott édescirok, ha megtelt, másikkal cserélik és a pótkocsit már viszi is a vontató a silógödrökhöz. A kiváló újítás nagyszerű munkát végez és lehetővé teszi a babarciak számára az őszi takarmány- keverék földjének megfelelő előkés szításét és az időbeni vetést. Aratócséplopép tányérozza a napraforgót a maisi Táncsics tsz földjein A rnajsi Táncsics termelőszövetkezet húsz holdas táblája csak egy része annak a soíkszáz hold napraforgónak. melynek betakarítása legtöbb termelőszövetkezetünk szántás-vetési előrehaladását nehezíti. A napraforgó után ugyanis majdnem mindenütt búzavetést terveznek, márpedig a le. tányérozás, a szárak kivágása, odahaza a cséplés hosszadalmas, sokáig tart és addig várhatnak a traktorok, állhatnak a vetőgépek. Állhatnak — dP nem sokáig. Maj- son már, ugyancsak a bólyi gépállomás talpraesett gépészeinek ügyessége révén kombájn végzi az emberek helyett a napraforgó betakarításának munkáját. Az aratócséplőgép elejére gyárilag készült hossz# ujjakat szereltek, amely a gép előrehaladtával leaönti a napraforgószárat. letépi róla a tányért és a kombájn úgy elcsé- oeli, mint annak a rendje. Zsákba kerül a szem — és ez a legfontosabb. A szár levágásával és összegyűjtésével már könnyen boldogulnak, ha lehordták a tábláról, mindjárt neki- Exaszthatják az ekét — megindul az ősziek vetőágyának elkészítése. A bólyiakon kívül a megye több másik gépállomása is átalakítja kombájnjai egy részét a napraforgó betakarítására. A mágocsi és szent- lőrinci gépállomásokéival együtt az eddigi jelentések szerint a jövő héten tíz kombájn indul a termelőszövetkezeti napraforgótáblákra. Kormánylemeznélküli ekével traktor segít a répa betakarításában A cukor- és takarmányrépa az a kapásnövény, amelynek betakarítása talán az egyik legszaporátlanabb, leghosszadalmasabb mezőgazdasági munka. Nyilvánvaló — gépállomásainknak éppen itt, a legnehezebb helyen kell segítséget nyujtaniok a termelőszövetkezeti gazdaságoknak, mert az egész évben gondosan kapált répaföldekbe rendszerint búza kerül őszre. A bólyi gépállomáson a traktorekéket szerelik át a répabetakarítás munkájára. A kormánylemezeket leveszik, az éles vasak helyett, régi, tompábbakat szerelnek fel _— így a traktorvontatta eke valósággal kitúrja a földből a répát. A napokban a bólyi gépállomás répakiemelésre átalakított gépét megtekintették a cukorgyár képviselői is. Útmutatásaik nyomán valamennyi gépállomásunkon annyi ekét szerelnek át, amennyi elegendő a környező termelőszövetkezetek répa ásási munkái elvégzéséhez. A bólyiak kezdeményezése életrevaló dolog — tanulhatnak belőle , Mohácsszigettől Szentlászlóíg mindenütt. Érezzék főgépészeink, mérnökeink felelősségüket a jövő évi termésátlagokért — a bólyi kezdeményezések megvalósításával működjenek közre saját területükön a kapások gépi betakarítása megszervezésében — a gondos talajelőkészítés lehetőségeinek megteremtésében. A nagy termések nélkülözhetetlen alapját teremtik meg vele. A szabatonffiirályiak nem igérelel várnak a szenllőrinci gépállomásul, hanem silótöltögépel Községünk két terme, lőszövetkezete közvetlen az aratás után siló- kukoricát vetett a tar-, lóba — számítva arra, — hogy abból jóminő- ségű nedvdús silótakar mányt készítenek télre az állatoknak. A másodvetésű silókukorica nagyszerűen sikerült, de a számításukat áthúzták a szentlőrinci gépállomás vezetői. A gépállomás vezetői ezt ígérték, hogy szeptember 4-re elküldik a sllótültőgépct és silózhatnak kedvükre mindkét tsz tagjai. Ahogy a példa mutatja, ez csak ígéret volt, mert még a mai napig sem érkezett meg a silótól— tőgép. A tsz-ek viszont megtették az clőkészü. leteket: lckaszálták a silókukoricát, egy részét behordták, a másik része kint maradt a földön. A múlt hét péntekje óta teljesen kiszáradt a lekaszált gyenge kukorica. A tsz-ek tagjai nem ígéretet várnak a szent lőrinci gépállomástól, hanem stlótöltőgépet. Ha már ki is száradt a gépállomás vezetőinek hanyagsága miatt a kukoricaszár, ne hagyják, hogy megrothadjon. SARBAK BÉLA Szabadszentkirály község v. b. elnöke. A bányászfiata’ok tettekkel válaszo’nak a DISZ Központi Vezetőség felhívására Méltó tanítómesteréhez a pécsssabolcsi Bencze DISZ brigád Négy DISZ frontbrigád dolgozik a pécsszabolcsi bányaüzemben. A DISZ brigádok mindegyikében megfordult már Rufli Lajos munkaérdemrenddel kitüntetett munkamódszerátadó. A fiatalokból álló frontbrigádok a termelékenyebb munkamódszer átvétele óta állandóan növelik teljesítményeiket. A Bencze frontbrigád például júniusban 106.6, a következő hónapban 121.5, augusztusban pedig már 133.9 százalékra teljesítette tervét RufU Lajos munkamódszerével, amelynek lényege a munkahely állandó jó előkészítése, a munkák szakosítása, a munkaidő teljes kihasználása és a meredckdőlésű, kemény széntelepekben a nehezebb szovjet fejtőkalapácsok szakszerű használata. A Bencze DISZ-frontbrigád jól hasznosítja a tanultakat. Nemrégiben azonban váratlan akadály állt munkájuk elébe: hirtelen jött fedünyomás mozgásba hozta a fejtést. Az a veszély fenyegetett, hogy a fejtés megrongálódása esetén az új gurító kihajtásával lehet csak továbbfolytatni a front művelését. A DISZ-fiatalok Mi is olvastuk a DISZ Központi Vezetőségnek a bányászfiatalokhoz intézett felhívását. Ha a frontbrigádok teljesítik tervüket, nem lehet baj az akna teljesítésével sem. Ezért nekünk, szállító brigád tagjainak is sokkal jobb munkát kell végeznünk annak érdekében, hogy folyamatosan kielégíthessük a fejtések üres csilleigényeit. Első feladatunk a szállítóvágatok rendbehozása. Az a helyzet, hogy a vágatok, mint például a harmadik szinti szállító folyosó is, — véges-végig tele van szórva anyagokkal, a csillékről lehulló szénnel és palával. Emiatt esnek le gyakran a csillék, ami sok időveszteséggel jár s végső fokon akadályozza a fejtések és az akna tervteljesítését is. Itt kell tehát rendet teremtenünk elsősorban. A DISZ Központi Vezetősége felhívta figyelmünket a takarékosság jelentőségére is. Eddig a csillékből kettőzött erővel dolgoztak az öregfejtés biztosításán, hogy ennek megerősítésével megállítsák a fejtés mozgását. Két és félnapi hősies erőfeszítés után győzelemmel végződött harcuk: a front ismét szilárdan állt, ezzel megakadályozták a front össze- menését és hosszú hetekig tartó előkészítőmunka helyett már a harmadik nap tovább folytathatták a termelést. A természet erőivel vívott csatájuk után a két és félnapos termelési kiesés pótlását tűzték célul. Jó munkájuk bizonysága a hónap eddigi szakaszában elért 115.9 százalékos eredményük. A DISZ frontbrigádok közül csak Szlavek Antal büszkélkedhet nagyobb, 134.8 százalékos, tervteljesítéssel. A DISZ-fiatalok példamutatása, hőstettei, követésre buzdítják a többi pécsszabolcsi bányászt is. Ezt mutatja, hogy hosszú hónapok mulasztásai után a pécsszabolcsi bánya Is a. tervét túlteljesítő üzemek között van: szeptember l-től 10-ig 101.56 százalékra teljesített,, előirányzatát. ’ IGAZ SÁNDOR kiszóródott szenet egyszerűen otthagytuk. Ha már nagyon útban volt, akkor ellapátoltuk kicsivel odébb, csakhogy a szállítás mehessen. ígéretet teszünk arra, hogy ezt a szenet — naponta 5—10 csillével — csillékbe rakjuk és kiszállítjuk. Figyelmünk a jövőben kiterjed a rosszkerekű csillékre is, nem tes?- szük többé a szerelvény közé. mert nagyon sok kellemetlenséget okoz. — Nyolcadikén is emiatt történtek a karambolok és nem tudtuk ellátni a fejtéseket annyi üres csillével, ameny nyirp szükségük lett volna. Tudjuk, hogy a télre való alapos felkészüléshez minden bányászkézre szükség van. Ezért úgy dolgozunk, ahogy azt elvárja tőlünk a DISZ Központi Vezetősége — az egész ország. Barka János szállítási brigádvezető. Béke-akna. .4 patronázs-mozgalom hírei A PÉCSI VENDÉGLÁTÓ VALLALAT dolgozói szeptember 10-én a Csobo- kapusztai Állami Gazdaságba mentek, ahol a szénagyűjtésben segítenek. Ebben á munkában derekasan veszik ki részüket a vállalat dolgozói közül: Sütő Józsefné mosogatónő, Csitári Lászlóné felszolgáló, Barta Béláné mosogatónő, Gergály Edit fölszolgáló, Jankó Mária felíró pénztárosnő. valamint Szobi Irén adminisztrátor. A XIV. SZ. AUTÓJAVÍTÓ VALLALAT dolgozói az aratási időszakban többezer forint értékű gépjavításokkal, valamint alkatrészekkel segítették a diósviszlói, ócsárdi, harkányi és új- petrei gépállomás, valamint a termelőszövetkezet dolgozóit. A vállalat dolgozói az elmúlt héten Ujpetre községben voltak, ahol a termelőszövetkezettel és a gépállomással meghosszabbították a szocialista munkaszerződést, amelybe új pontot is vettek be. A szerződésbe felvették például azt is, hogy a hengerfúrást — amelyet eddig az újpetreiek Kaposvárott végeztettek el, emiatt mintegy száz kilóméterre kellett menniök és időben akkor sem ké'riiit el — a XIV. sz. Autójavító Vállalat dolgozói bármikor soronkívül elkészítik. Az elkövetkezéndő hetekben a vállalat dolgozói a diósviszlói ócsárdi és harkányi gépállomással, valamint szövetkezettel is meghosszabbítják a szocialista munkaszerződést. Ahol szükséges, ott a szerződést új pontokkal bővítik ki. A SOP1ANA GÉPGYÁR dolgozói, akik eddig is patronálták a pécsváradi gépállomást, az ócsárdi gépállomást és termelőszövetkezetet, továbbá a Zala megyében Nagykanizsa közelében lévő Szebetnek község termelőszövetkezetét, valamint a pallini gépállomást, tervbevették, hogy a jövő hét végén Öcsárdra mennek, ahol elbeszélgetnek a dolgozó parasztokkal, a gépállomás és a termelőszövetkezet dolgozóival. A beszélgetések során az iránt érdeklődnek majd, hogy a gépállomásnak és a termelőszövetkezetnek milyen segítségre van szüksége és ennek alapján készítik el patronálási munkatervüket. „Úgy dolgozunk, hogy elegendő ürescsillével lálhassuk el a frontbrigádokat“ Erősödik a peilérdi Alkotmány tsz és a Porcelángyár patronúzsmozgalma f egutóbb az augusz^ tus 20-i találkozó jelentett alapvető fordulatot a két patronáló fél segítő ée baráti kapcsolatának erősödésében. Még élénken emlékeznek erre a szép, látnivalóban és örömben gazdag napra. Azóta három hét telt el. Az elmúlt vasárnapon és szombaton a porcelán- gyárból kőművesek és ácsok — összesen hatan — jártak a tsz-ben. Desz- kaanyagot vittek oda és lepadiózták a disznóó! egy jókora részét, ahoi eddig az embernek bokáig, a disznóknak pedig térden felül ért a sár. Be’ülről és kívülről csinosították az ólakat. Nem csak a tsz tagok csodálták meg Weverka Ferenc kőműves, Váradi Sándor ács meg a többiek munkáját, de még az állatorvos is, — nem tudta hirtelen vájjon jó helyen jár-e. Régebben, a begyűjtéskor, amikor egy ideig esős idő járta, a tsz segítséget kért. Küldjenek autót vagy valamit — mentsék meg közösen a gabonát. Teherautója nincs a gyárnak, de három fogatot elküldték 12 emberrel. A géplakatosok a napokban készítették el a tsz-nek a répavágót, Krumpach Ferenc művezető irányításával. A kovácsműhelyben pedig öt kettős ekét hoztak rendbe. A gyár udvarán áll a tsz hintója, nagyon rossz állapotban. Ha elkészül a hintó új karosszériája és az új kerekek, a vasalási munkákat Zentai Pál kovácsmester csinálja, — ő vállalta. A gyáriak az admihisz- tráció területén is segítenek a tsz-ben. Hárman látogatják meg hetenként vagy kéthetenként a tsz adminisztratív dolgozóit, ahol segítőket látnak bennük, nem revizorodat. Bugár Kálmán elvtárs, a tapasztalt főkönyvelő erről ezt mondja: — Bírálunk, de azért, hogy segítsünk. A porcelángyáriak tehát már sokszor és sokféleképpen mutatták meg segítőkészségüket. Ilyen patronálás kell a falunak és nem amelyik ígérgetésben nyilvánul meg és csak ebben merül ki. Tettekkel mérik a patronálás eredményeit. Nemcsak a két patronáló fél dolgozói élnek benn a mozgalomban. A vezetők is. Egy hete volt a gyárban a tsz párttitkára. A kijavított kaszálógépet nézte meg. Bár sietős volt a dolga, elbeszélgetett a gyáriakkal. Elsősorban Pilisvári Károly elvtárssal, az üzem párttitkárával. Megbeszél ték a patronázsmozgalom mai kapcsolatos „saját’“ feladataikat. Nem mintha eddig ilyen munka köztük egyáltalán nem folyt volna. Hiszen, ha mondjuk, augusztus 20-án egy gyári munkás és egy tsz dolgozó többek között különböző, de egy célért folyó munkájáról vagy alkotmányunkról beszélt, már ez is az volt. De a közeljövőben ennél többre van szükség. Ezt Pilisvári elvtárs is tudja. Hogy az eddig főleg gazdasági és kulturális vonalon mozgó patronázs- mozgalomnak mostanában erősebb — a valóságban létező — politikai jelleget kell adni. Az Alkotmány tsz és Porcelán- gyár dolgozói között a politikai népnevelőmunkának a közeljövőben erősödnie kell és erősödni is fog. A tanácsválasztás és békekölcsön-jegyzés is ezt kívánja. — Hat-nyolc tagú brigádot alakítunk — mondja Pilisvári elvtárs — amely népnevelő munkát végez a tsz-ben. De nemcsak beszélni fogunk arról, hogy például milyen fontos az időbeni vetés és a gyors betakarítás, hanem segítünk is e munkákban. Ezenkívül én magam is kimegyek egy vezetőségi ülésre. Talán módszertani segítséget is tudok adni a párt- politikai munka vezetéséhez. Mindenesetre tanulunk egymástól. Nemcsak a vezetők fognak találkozni. Üzemi látogatásokat szerveznek a téli hónapokban, ahol elbeszélgetnek egymással a dolgozók. A tsz dolgozói bevásárlások alkalmával is meglátogathatják az üzemet. Egyedül is bátran jöjjenek, szívesen látják őket a Porcelán- gyárban. Szeptember 25-én a pel- lérdiek műsoros szüreti mulatságra jönnek a gyár ba. Már most beszélgetnek az újabb találkozóról a Porcelángyárban, nem feledve a falusiak három héttel ezelőtti szíves vendéglátását. «—vi— tOv
