Dunántúli Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-08 / 213. szám

I'd54 SZEPTEMBER 8 N'ÄPCö PÁR 1 É S PÁRTÉPÍTÉS Segítjük egymást a műszakiakkal es kiemelkedő eredményeink egyik alapja rr *e Elmondta: KÖRÖSI LAJOS, Széchenyi-akna bányamező párttitkára Széchenyi-akna közel egy eszten­deje minden hónapban teljesíti ter­vét. Minket nem tértiéi egyetlen tonna adósság sem, inkább minden hónapban néhányszázzal több tonna szenet küldünk az újhegyi szénmosó­ba. Hogy mii ennek a „titka"? Sok minaemről beszélhetnénk: a bányá­szok versenyző kedvéről, lelkesedé­séről, a fegyelem javulásáról. Számunkra mégis az az egyik legnagyobb öröm, hogy műsza­ki vezetőink az elmúlt hónapok­ban a termelés igazi parancsno­kaivá, irányítóivá váltak. Komoly részük van abban, hogy nincs szégyelnivalónk az ország előtt. A pártszervezet vezetősége, tagjai sokrétű tevékenységük mellett ko­moly gondot fordítanak segítésükre, támogatásukra. Röviden: elősegíteni helyes intézkedéseik, terveik megva- </ lósítását. Különösen vonatkozik ez a ‘ fiatal műszaki vezetőkre. Nemrégi­ben került hozzánk Országh Miklós, fiatal mérnök. Rövidesen komoly feladatot kapott: tegyen rendibe egy munkahelyet, szervezze meg a cik­lusos munkát. Nemsokára tapasztal­tuk, nem halad előre. Mi lehet az oka, hogy egy fiatal, képzett mér­nök nem képes megoldani a rábízott munkát? Kiderült, hegy egynéhány ■kivételével a műszaki kollektíva ma­gára hagyta. A pártszervezet félre­érthetetlenül megmondta, hogy ez­zel csak elveszik a kedvét. A leg­jobb elvtársakat kértük meg arra, hogy tapasztalataikkal segítsék. Az elmúlt esztendőben sok ba­junk volt a dolgozók és a mű­szaki vezetők közötti kapcsolat miatt. Egymást érték a panaszok, mert dur­ván beszélnek a bányászokkal, ok nélkül hangoskodnak. Természetes, ez sok esetben kölcsönös volt; nem hajtották végre a vezetők utasításait, akik erre — helytelenül — durva hangot használtak. — A párt­szervezet igyekezett mindkettő ellen küzdeni. Csak egy példát. Az egyik munkahely dolgozód élesen kikeltek Nyuli Lajos főaknász magatartása ellen: „Beszéljen tisztességesebben" — mondták. Nyuli elvtárs viszont ar­ra kérte a pártszervezetet, hogy se­gítsen neki, mert őt nem hallgatják meg. Nyuli elvtárssal együtt lemen­tünk a bányába. A munkahely dol­gozóival közösen megbeszéltük a problémákat. Arról volt szó, hogy a dolgozók, miután végighallgatták el­lenőrzése során tett megjegyzéseit, a háta mögött szidták, mint a bokrot NyuK elvtárs meghallotta és bizony nem a legszebb szavakkal utasítot­ta rendre őket. Az ebből támadt cd- va-kodást azzal zártuk le: a műszaki vezető helyes intézkedéseit minden­kinek kötelessége elfogadni, Nyuli elvtárs pedig higgadtabb legyen, ha ez nem sdkerül mindjárt. A párlvzer- vezet azóta is foglalkozik Nyuli elv­társsal és ma már csak az elismerés hangján lehet beszélni magatartásá­ról. Szoros kapcsolat alakult ki a pártszervezet és a műszaki veze­tők között: kölcsönös segítség- nyújtás. Még a bányásznap előtt elhatároz­ták, .pótműszakot szerveznek, a le­maradt aknák segítésére. A pártszer­vezettől azt kérték: beszéljünk az emberekkel. A pártvezetőség össze­hívta a pártcsoportbizalmiakat, majd a frontmestereket, véleményüket kérte a dologról. A pártvezetőség tagjai felosztották egymás között a fejtéseket. Ezekben a napokban töb­bet tartózkodtunk a bányában az emberek között. A pótműszak nagy­szerűen sikerült. A műszaki vezetők maguk mondogatták: „A pártszerve­zet nélkül nem tehetünk semmit.“ Ez a kölcsönös segítségnyújtás egyik oldala, de a másik talán még fontosabb. A kommunista műszaki vezetők tevékenyen résztvesznek a pártmunka, a pártélet megjavításá­ban, közben nevelődnek, formálódik jellemük, magatartásuk. Ha taggyű­lésre készülünk, megkérjük őket, hogy mozgósítsák a párttagokat, hisz idejük nagy részét a bányában, köz­tük töltik el. De legyen bármilyen munka, ha egy mód van rá, min­denkor bevonjuk őket. Eközben vet­ték észre, hogy az utóbbi hónapok­ban bizony kevesen járnak taggyű­lésre. Mosolyogva jegyezték meg: „A termelés jó — most már itt is ren­det kell teremtenünk." Tőlük tudtuk meg például azt is, hogy romlott a minőség. Röpgyűléseket szerveztünk, ahol ők is felszólaltak. A nevelés fontos eszköze a bírálat. Taggyűlésen és más értekezleten nem egyszer megbírálják a műszaki ve­zetőket is. Eleinte még megsértőd­tek, néha piszkáilódásmak vették, ha valaiki hibáikról beszélt. De minden­kor türelmesek voltunk velük szem­ben, ha kellett, kétszer is megma­gyaráztuk, mit nem tartunk jónak. És az eredmény? Megértik, hogy a bírálat segítség és el is fogadják. Az egyik 23-es telepi fejtésben lógott a fejtés. A frontmestert figyelmeztet­tük, jobban ügyeljenek a biztonság­ra, Szóltunk erről Kirsch ing János bányamestemek is, aki nyomban in­tézkedett A kormánypro gramm eltörölte a pénzbüntetést A műszaki vezetők mindenütt hangoztatták: helyes, jó intézkedés. De magukban másként gondolkodtak és néha meg is mond­ták, hogy mármost milyen eszkö­zökkel fegyelmezzenek. A pártszervezet tagjai sokszor bí­rálták őket és lassan-lassan egy új vonás jelentkezett munkájuk­ban. Magyaráznak, érvelnek, szép szóval tanítják, nevelik a dolgozókat Amiért előtte nyiakra-főre osztogat­ták a pénzbüntetést, az ellen most a meggyőzés eszközével harcolnak. A pártszervezet természetesen ko­rántsem djblgozik hiba nélküL Nem kell messze menni: a decentralizálás óta nem számoltatjuk 'be rendszere­sen a műszaki vezetőket. A pártszer­vezet ugyan csak a műszaki közép- káderek munkáját ellenőrizheti, de helyes lenne néha megkérdezni pél­dául egy körlet vezetőt, hogyan telje­síti a terveket, milyen nehézségek adódnak és így tovább. Nagyobb fe­lelősséget érezne a párt iránt és jobban segíthetnénk munkáját, ami­ben eddig szép eredményeket értünk el. Uifajfa paprika-paradicsomot állított elő a reménypusztas termelőszövetkezet kertésze Vaskút! András elvtárs, a remény­pusztai Uj Élet termelőszövetkezet kertészeti brigádjának tagja már három éve kísérletezik a paprika és a paradicsom keresztezésével. 1951-ben egy tő paradicsom virágait paprika virágporával termékenyítet­te meg — minden különösebb ered­mény nélkül, mert a keresztezés sem alakban, sem ízben nem ho­zott észrevehető változást. A mag­vakat a következő évben újra elül­tette és emellett újra végrehajtotta a beporozást, míg végre idén egy újfajta növényt kapott: alakja tel­jesen a paprikára emlékeztet, húsa és belső tartalma a paradicsoméra, ízben a kettő keveréke és úgylát­szik kiválóan alkalmas nyersfogyasz tásra. Hozzászólások a tanácstörvény tervezetéhez Kiss Imre a község! tanács mezőgazdasági előadója, Siklós Véleményem szerint az új tanács­törvénynek elsősorban is a dolgozók régóta húzódó, elintézetlen panasz­ügyeinek orvoslását kellene biztosí­tania. Milyen problémával kapcso­latban van a legtöbb panasz, melyik az a kérdés, amely miatt a dolgo­zó parasztok a tanácsot okolják, jól lehet a tanács ebben az ügyben ed­dig édes-keveset, illetve egyáltalán semmit sem tehetett? Ez a földbir- tokrendezési-kérdés, amely nemcsak Siklóson, hanem más baranyai köz­ségekben is valóságos dzsungel. Csak egyetlen példát: Mihó Mihály középparaszt még 1949 előtt 4 egyé­ni dolgozó parasztnak eladta föld­jét, de birtokíve még a mai napig sincsen rendezve, pedig már 1954-et írunk. A helyzet az, hogy Siklóson eddig már háromszor volt tagosítás, de a tagosítási részlegeket nem vezették keresztül. Ezért mást mutat a köz­ségnél lévő kataszter és egészen más a telekkönyvi állapot. A dolgozó parasztok Így nincsenek tisztában avval, hogy tulajdonképpen melyik is az ő földterületük, sűrűn előfor­dul, hogy felszántják a más föld­jét és amikor a termés Jelentkezik, zür-zavar keletkezik. Mindketten a tanácshoz fordulnak, de az nem tud igazságot tenni közöttük. A gazdalajstromot a járási föld­nyilvántartó kirendeltségnek kellett volna száz százalékig elvégeznie. A földnyilvántartók 5—6 tagból állot­tak, és miután 53 községben kellett az egyéni dolgozó parasztok földte­rületeit előírniok, 3 hónap alatt, ezt a munkát nem voltak képesek elvégezni. Segédmunkaerőket vettek fel, akik a telekkönyvhöz egyálta­lán nem értettek. így most a köz­ségi tanácsok sincsenek tisztában azzal, hogy melyek az egyéni tulaj­donban lévő földek és melyek az állami tartalékföldek. Helyesnek tartanám, ha az új tör­vénytervezet minden olyan ügyet, ami a község dolgozó parasztjait közvetlen közelről érinti, mint pél­dául a földbirtokrendezési ügyet is, a községi tanácsra bízná és nem a járási földnyilvántartó kirendeltség­re. Én például 56 éve lakom Sik­lóson és 24 éve dolgozom a község­nél. Minden embert ismerek, tudom kinek hol van a földje, ki szánt a máséban, de mint mezőgazdasági előadó mégsem intézkedhetem, mert a régi tanácstörvény erre nem jo­gosítja fel a tanácsot. Éppen ezért nagyon helyeslem, hogy az új tanácstörvény nagyobb önállóságot biztosít a tanácsoknak. Nekem sokat kellene kint tartóz­kodnom a területen, a dolgozó pa- ’■asztok között, de nagyon sokszor az íróasztalhoz vagyok kötve a sok adminisztrációs munka miatt. He­lyes lenne, ha az új tanácstörvény gondoskodna arról, is, hogy a taná­csi adminisztrációt minél jobban le­egyszerűsítsük, mert a tanács csak akkor végez majd jó munkát, ha minél, több időt tölt kint a szántó­földeken és nem íróasztal mellől intézkedik, hanem a való életből szerzett tapasztalatok alapján. Kövi Imre tanácstitkár, Szellő Az állandóbizottságok munkája — a begyűjtési állandóbizottság kivé­telével — nem volt kielégítő, meri a bizottsági tagok nem éreztek fele­lősséget a dolgozók iránt. Ez meg­változik majd, mert a jövőben, csak 11 tanácstag lesz, akik mindenért felelnek, ami a községben történik. A múlt választási rendszerben n dolgozók 21 . tanácstagra adták le szavazatukat. Most egy-egy válasz­tókerületben egy tanácstagra szavaz nak, aki választókerületében köteles beszámolni végzett munkájáról. így a dolgozók jobban tudják majd el­lenőrizni a tanácstag munkáját. A vb. titkár eddig úgy szerepelt, mintha a vb. elnök alárendeltje lett volna, holott a végrehajtóbizottság alá volt rendelve. Az új tanácstör­vénytervezetben helyes lenne kidol­gozni azt, hogy mi a vb. titkár és mi a vb. elnök feladatköre, mert mindketten felelősek vagyunk az­ért, ami a községben történik. Vé­leményem. szerint a vb. elnöknek 27. lenne a feladata, hogy politikai vonalon vigye az ügyeket, a vb. tit­kár pedig az adminisztrációs ügyek­kel foglalkozzék. A községi tanács munkáját eddig nagyon megnehezítette a pénzgaz­dálkodási megkötöttség. Például a községnek 4500 forintja van község- rendezési célokra előirányozva, de másfél hónap óta a bank nem utal- ’a ki, mert a hitelkeret elfogyott. A tanácstörvénytervezet szerint ez nem fordulhat elő, a tanács a költ­ségvetésbe beállított pénzt megkap­ja és arra használja fel, amire ép­pen a legégetőbben szükség van. Az új pénzgazdálkodási adminisztráció is egyszerűbb lesz a mostaninál. Az eddig: 12 rovat helyett sokkal ke­vesebb lesz és ez is megkönnyíti majd a községi tanács munkáját A kenyérgabona-termelés fejlesz­**• tése egész dolgozó népünk ér­deke. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat előírja, hogy a ke­nyérgabona vetésterületekre kell összpontosítani a műtrágya jelentős részét A műtrágya használata több­féle előnyt jelent: egyrészt növeljük a talaj tápanyagtartalmát, másrészt — szakszerű műtrágyázással — ked­vezően befolyásoljuk a talaj életét, s ennek következtében a növények erőteljesebben fejlődnek és nagy ter­mést érhetünk el. A műtrágyázás akkor eredményes, ha helyesen választottuk meg az al­kalmazandó műtrágyaféleséget és szakszerűen használtuk fel. Ezért a műtrágya felhasználásánál vegyük fi­gyelembe a talaj hasznosító tulaj­donságát, a növény táplálóanyagigé­nyét, valamint az előveteményt. Ha ezek figyelembevétele nélkül, vagy egyoldalúan alkalmazunk műtrágyát (például csak pétisót használunk) nem várhatunk jó termést. A növények erőteljes, egészséges fejlődése attól függ, hogy a talajban elegendő felvehető tápanyag álljon rendelkezésre. A táplálóanyagok kö­zül elsősorban a nitrogén, foszfor, káli és a mész pótlása szükséges nagy terméseredmények eléréséhez. A nitrogén (pétisó, mész-amon- salétrom) elsősorban a zöld termést (levél, szár) fejleszti és az azokból táplálkozó gumós és gyökértermé­sek, gabonaneműek, stb erőtelies fej­lődését segíti elő, így magasabb ter­méshozamot biztosítunk. A nitrogén- műtrágya gyors fejlődésre serkenti a növényt, tehát kitűnő hatású a gyengén fejlődött vagy rosszul te­lelt vetések feljavítására. A foszfor (sima és szemcsés szuper­foszfát) mint tápanyag, főleg a mag­képződést segíti elő. Gyorsítja az érést, erősíti a szalmát és a kórót. Ezzel ellenállóvá tesszük a nö­vényt a megdőléssel szemben. Viszo­nyaink között azért jelentős a foszfor savas műtrágya, mert hatására a ter­més előbb érik be, így az aratáskor beálló hőségkor kevesebbet szenved­nek kalászosaink, A szuperfoszfát Válasszuk meg helyesen, alkalmazzuk szakszerűen a műtrágyát! még a gyökér és gumósnövények, to­vábbá a gyümölcsök és szőlők erő­teljes kifejlődésére is igen kedvező­en hat. A kálisó a növényeket tápdússá teszi és ennek következtében a bur­gonya gumóiban, a répa gyökereiben, a gabonaszemekben, a gyümölcs és szőlő bogyóiban több és jobb minő­ségű tápanyagok lisztes, keményítő- és cukros anyagok képződnek. A káli­só elősegíti a gyapot, kender és len rostanyagának képződését, továbbá fokozza a hüvelyesek, a takarmány és rét növényzetének fehérje-táp­anyagtartalmát, javítja a dohány ég- hetőségét, betegségekkel szemben ellenállóbbá teszi a növényt, vala­mint csökkenti a fagy- és aszálykárt, mivel szabályozza a növények víz- fogyasztását. A mész nemcsak növényi táp­anyag, hanem egyben fontos talaj­javító anyag is. Előnye, hogy javítja a talaj szerkezetét, élénkíti a talaj életét (baktérium-működést), leköti a'káros savakat, és elősegíti a táplá­ló anyagok feltáródását a talajban, így azokat a növények könnyebben veszik fel. A rendelkezésre álló műtrágyát ott használjuk fel, ahol hatá­sára leginkább nő a terméshozam. Az őszi vetések alaptrágyája a szu­perfoszfát és a kálisó. Az alaptrágya a növények erőteljes fejlődését segíti elő, növeli a terméshozamot és ja­vítja a minőséget. Szuperfoszfátot allcalmazzunk az őszi kalászos vetésekhez, amelyek előveteménye pillangós virágú nö­vény volt. Akkor is adjunk szuper- foszfátot, ha a talaj humuszban nem szegény, hogy ezáltal a viszonylagos nitrogénbőséget foszforsavban egé­szítsék ki (tápanyag egyensúly). Ha­sonló célból használjunk szuperfosz­fátot akkor is, ha az elővetemény istálló-trágyázásban- részesült. Sima, por alakú szuperfoszfátot elsősorban a jótevékenységű talajoknak (közép­kötött és öntés talajokra) alkalmaz­zunk. Szemcsés szuperfoszfátot főleg a laza, homok és láptalajok és sava­nyú kötött erdőségi, réti agyag, va­lamint a humuszban szegény tala­jokra használjunk fel. Előnyös a használata, mert a szemcsézett mű­trágya a növények számára jobban érvényesül. Kálisót célszerű adni az őszi gabo­nafélékhez káliumban szegény ho­mok és láptalajokon. Nitrogénműtrágyát (pétisót, kén­sav amóniákot) akkor kívánatos al­kalmazni az őszi kalászosokhoz, ha sok gyökér- és tarlómaradvány visz- szamaradt az elővetemény után, to­vábbá ha humuszban szegény talajon vetjük. őszi kalászosainkhoz búza, rozs, ősziárpa jó talajmunka mellett alap- trágyául katasztrális holdanként 120- 160 kiló sima szuperfoszfátot vagy szemcsés szuperfoszfátból szórva 70- 100 kilót adunk. Sorba pedig 4Ó—80 kilót. Nitrogénben szegény talajon valamint rossz elővetemény után hol­danként ősszel alaptrágyául 30—50 kiló nitrogénműtrágyát használjunk. Repcéhez, őszi takarmányokhoz hol­danként 100—160 kilogramm sima szuperfoszfátot, vagy 70—100 kilo­gramm szemcsés szuperfoszfátot, ho­mok talajon 50—60 kilogramm káli­sót is adhatunk. Bíborhere elővete- ményét istállótrágyában részesítjük, ezenkívül holdanként 100—120 kiló szuperfoszfátot és ha szükséges, a kezdeti fejlődés biztosítására 20—30 kiló pétisót adunk. A szuperfoszfátot és a kálisót az őszi vetésekhez vetőszántás előtt szórva vagy kombinált vetőgéppel a vetőmaggal együtt sortrágyázással juttatjuk a talajba. A szemcsés szu­perfoszfátot közönséges vetőgéppel is vethetjük, a maggal összekeverjük. Ha rossz elővetemények után követ­keznek az őszi vetések, közvetlenül vetés előtt 20—30 kiló pétisót ad­junk alaptrágyának. A műtrágyák szakszerű és eredményes felhaszná­lása érdekében arra is törekedjünk, hogy a foszfor és káli műtrágyákat, melyek egyrészt lassabban oldódnak, másrészt pedig kevésbbé mosódnak ki a talajból, nemcsak az őszi veté­sek, hanem még a tavasziak alá is, az őszi szántással egyidejűleg mun­káljuk a talajba. így hatóanyaguk jobban érvényesül. Eredményes el­járás az , is, ha az istállótrágyát csontliszttel vagy nyersfoszfáttal er­jesztve kezeljük. Naponta és számos­állatonként negyed vagy fél kiló nyersfoszfátot, vagy csontlisztet adunk. A nyersfoszfátot egyenlete­sen szórjuk ki az istállótrágyára. A nyersfoszfátos trágyaerjesztés alig jelent számottevő munkatöbbletet, mert az istállótrágyát mindenképpen gondosan kell kezelni, viszont az így kezelt trágya nagyobb terület trá­gyázására elegendő, mert ezáltal a trágya mennyisége 15—20 százalék­kal növekszik és az így kezelt trá­gya hatása sokkal nagyobb. r|1 öbb éven át végzett műtrágyá- zási kísérletek bizonyítják, hogy a szakszerűen kezelt nitrogén-, foszfor- és káliumműtrágyák vala­mennyi gazdasági növénynél jelen­tékenyen és kifizetődőén fokozzák a terméshozamokat. De ma már nem­csak kísérleti eredmények, hanem a termelési tapasztalatok is meggyőz­nek bennünket, hogy a műtrágyaféle­ségek — szuperfoszfát, kálisó, pétisó — szakszerű és időben való haszná­lata nagyban hozzájárul ahhoz, hogy búzából, rozsból és ősziárpából hol­danként 3—6 mázsával nagyobb termést érhetünk el. Meggyőződhet­tünk arról, hogy a nagy termések egyik titka a helyes istállótrágyázás, továbbá az okszerűen alkalmazott műtrágyázás. DR HORVAY VIKTOR Válasz a Dunántúli Napló bírálatára A Dunántúli Naplóban augusztus 3-án megjelent Nagy Dénes: „Csak annyi megbecsülést dolgozóink­nak ...” című levele. Megállapítot­tuk, hogy a levél állításai megfelel­nek a valóságnak. Ezért a komlói 106. sz. boltunk dolgozói ellen, akik a panaszolt áruellátási szabálytalan­ságot elkövették és a vásárlóval szemben tanúsított gúnyolódó, ud­variatlan magatartást tanúsították, a fegyelmi eljárást lefolytattuk és fegyelmi büntetésben részesítettük őket. WINTERNITZ MAGDOLNA Komlói Kiskereskedelmi V. # Közöltük ifj. Ernharft Imre leve­lét, amelyben helyteleníti, hogy a pécsváradi földművesszövetkezet raktára és a hulladékgyűjtő telep egymás szomszédságában vannak. Az Állami Közegészségügyi felügye­lőség kivizsgálta az ügyet és meg­állapította, hogy a pécsváradiak pa­nasza jogos. A hulladékgyűjtő telep működését a Közegészségügyi Fel­ügyelőség szeptember 1-én felfüg­gesztette arra az időre, amíg a köz­ségi és a járási tanács megfelelő helyen nem biztosít számára helyi­séget. Modern csemeqebolt nyílik ma a Kossulh Lajos-u cában A Pécsi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat a külvárosi dolgozók jobb áruellátása érdekében az Irányi Dá- niel-téren volt fűszerüzlete helyett, a Kossuth Lajos utcában mintegy 470.000 forintos beruházási összeg­gel, új, neonvilágítással ellátott élel­miszer-, fűszer és csemegeboltot lé­tesített. Az új üzletet, amelyben bő­séges áruválaszték áll a dolgozók rendelkezésére, szerdán reggel 8 órakor nyitják meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom