Dunántúli Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)

1954-08-26 / 202. (201.) szám

DUNÁNTÚLI , NAPLÓ V/LÁC PROLETÁRJA! ECYE/ÜUETEK! A MAI SZAMBÁN; A szovjet kormány jegyzéke az Egyesült Államok kor­mányához (2. o.) — Külpolitikai hírek (2. o.) — Ta­nul az ifjúság (2. o.) — „Még ebben a hónapban tel­jesítjük tervünket, az év végére pedig törlesztjük adós­ságunkat.“ (3. o.) — „Én tudom, mi a különbség a pofon, meg a jó szó között.“ (3. o.) — Megyénk életé- bői (3. o.) — Tanévnyitás előtt .(4. o.) — A fegyelme­zett vevő töprengései (4. o.) MDP B ARA N VÁM ECVEI BIZOTTSÁGÁNAK L APJA XI. ÉVFOLYAM, 202. SZÁM ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK. 1954. AUGUSZTUS A pécsvűradi járásban is befejezéshez közeledik a gabona begyűjtés A móhácáiak és a villányiak után . a pécsváradi járás is a gabonabegyűjtés be­fejezése felé közele­dik. Csütörtökön dél­ben a járás vezetői már táviratban je­lezték a gabonabe­gyűjtés befejezését, de ez csak ak­kor tekinthető véglegesnek, ha több. mint ötven hátralékosukat is elszá­moltatják, illetve rendezik velük a eabonabeadást. Járási tanácselnök: Sziebert Jó­zsef. Begyűjtési Hivatal vezetője: Gondl József. A negyedik helyezett pécsi járást mindössze hét százalék választja csak el a harmadik helytől — meg is szerezhetnék maguknak a pécs- váradiak előtt, ha határozottabban lépnének fel a hátralékosokkal szem ben — ugyanúgy, mint Egerágon és Pellérden tették. A pécsi járás eddig 72.6 százalék­ra teljesítette gabonabegyűjtési ter­vét. Járási tanácselnök: G. Nagy Zsig- mond. A Begyűjtési Hivatal veze­tője: Jurinovics József. A sásdiak még soha nem voltak, ennyire a pécsi járás sarkában, mint éppen a mai napon. Csak egy kissé nagyobb erőfeszítést és máris eltűnik a mindössze 0.3 százalékos külöhbség, és a begyűjtési verseny befejezése előtt visszaszerezhetik negyedik helyezésüket. A sásdiak az elmúlt napon 2.8 százalékkal ha­ladtak előre, jelenleg a 72.3 száza­lékos tervteljesítésnél állnak. Járási tanácselnök: Vadon Antal. A Begyűitési Hivatal vezetője: Vas- matics József, A magukr talált slkl járásbeli eg; ni gazdák termelőszöv kezetek a tegnapi nap folyamán százalékkal haladtak előre és így messze maguk rtiögé utasították a szigetvári járást, megszerezték a hatodik helyet. Egy-két községben, mint Adorjáson — jól halad a hát­ralékosok kötelességteljesítésre való szorítása, de ez még mindig elenyé­szik a 105 hátralékos gazda mellett. Eddigi eredményük: 67.9 százalék. Járási tanácselnök: Hernádi László A Begyűjtési Hivatal vezetője: Hu­szár István. A szigetvári járás mindösz- sze kettő száza lékos előreha­ladásával az utolsó előtti helyre csúszott le és kétséges, r.em kerül-e rövidesen lejjebb. A járás területén megtorpant a begyűjtés kezdeti erősödő üteme és főleg a hátralékosok számának gyarapodá­sával tűnnek ki. Magán a járási székhelyen huszonhatra, Nagyvatyon és Patapoklosin nulláról négyre ug­rott a számuk. Begyűjtési tervüket eddig 65.2 százalékra teljesítették. Járási tanácselnök: Pckarek Géza, A Begyűjtési Hivatal vezetője: Kő­vári János.-"»v-O A sellyei járás­,~*~7XÍ vTffl. ban továbbra is a nemrég megkez- yr Iy dett erős ütemben------'Jbstr folyik a begyűj­tés. Az elmúlt nap folyamán újra kettő és fél százalékkal haiadíak előre, ezzel 61 százalékos tervteíje- sítésük révén szorosan a szigetvá­riak nyomában léptek.. Já rási tanácselnök: Földvári Jó­zsef. A Begyűjtési Hivatal vezető­je: Szabó Jenő. Pécs városa gabonabegyűjtési ter­vét eddig 58 százalékra teljesítette. Segítsük elő a kilépettek visszatérését a termelőszövetkezetekbe! Egy esztendeje már lassacskán, hogy hörincz Lajos tizenhárom, Csemák Antal nyolcholdas dolgozó pa-. rasztok kiléptek a szentdénesi Szabad Élet termelőszövetkezetből. Egy év — ha talán nem is jelent olyan sokat egy ember életében — mégis csak hosszú idő: meghiggad ilyenkor a legnagyobb indulat is. meggon­doltan ítélheti meg cselekedeteit a gazda. Keressük jel a két kilépettet, hogyan vélekednek most a termelő- szövetkezetről. Lőrincz Lajos most érkezett haza a kukoricaföldről. A sorok közé babot vetettek, azt szedték fel a feleségével, majd itt­hon villával elcsépelik. Ebéd közben elbeszélgetünk: — Én annakidején őszinte szívvel léptem a cso­portba, megmondhatom, az asszony ellenezte, be' én tudtam: aki becsületesen dolgozik a közösben, jobban boldogul, mintha egymaga bajlódik. Dolgoztam is úgy, mint ahogy egyéni gazda koromban megszoktam, elő­ször a tavaszi simító készítéshez osztottak be. Ketten segítettünk a famunkáknál, én többet csináltam, mint a másik, mégis neki öt napszámot, illetve munkaegy­séget írtak be, nekem meg négyet. Engem ez nagyon bántott, de nem szóltam. Tévedés, emberek vagyunk mindnyájan — gondoltam, maid csak másként lesz lcé- sőbb. Hanem akkor jött a háztáli szőlő. Tudja, volt nekem egy darab, feíeiánlottam azt is a csoportnak, — vegye be a közösbe. Nem kellett nekik — gazba meg nem hagyhatom. Megmunkáltam, de ez nem ment a közös rovására, ae az már annál inkább az enyimére, hogy csak 300 négyszögöl háztájit adtak, a^t is olyan helyen, hogy nem volt abban semmi köszönet. Szóltam a brigádvezetőmnek — intézkedienek már az ügyemben, ő meg az elnökhöz utasított, hogv ez őhozzá ' tartozik, senki máshoz. Az elnök? Visszaküldött a brigédveze- tőhöz. Bolondot járattak velem tisztára. Hát azt hiszik, hogy a magamfajta öregembernek nincs önérzete?! — Mi a véleménye egy esztendő múltán. Lőrincz bácsi? — Nekem nincs semmi bajom a termelőszövetke­zettel és azt is megmondom őszintén, ha eev kicsit törődtek volna velem, bentmaradtam volna. Nem lép­tem volna én ki, nem én. Ha megszüntetnék az ilyen­fajta bosszúságokat, megbecsülnének minden tagot rr.uT'V'Sja érdeme szerint, én még most is vissza­lépnék .. . Csernák Antal nyolcholdas gazda búza alá szántott, most még elég nyirkos a föld, állja az ekét. Szívesen válaszol a kérdé­sekre. — Megmondom őszintén, annakidején nem a leg­jobb meggyőződésből léptem a termelőszövetkezetbe. Tudja, milyen a falu. rémhírek jártak, hogy úgysem lehet egyénileg gazdálkodni sokáig, hát beléptem. Egy darabig úgy voltam vele — mindegy nekem, ahogy esik, úgy puffan, nem az enyém. Hanem később, mert evés köziben jön meg az étvágy — elkezdtem törődni a közös dolgaival, mint egyéni gazda koromban. Észre­vettem a múlt ősszel, hogy másnapra alighanem fagy lesz, tönkreteszi a répát Brigádvezetőm szólt az elnök­nek. jó lenne, ha minden fogatot a répahoroásra irá­nyítana. Nagvon kurtán elutasította azt mondta, nem az ő dolga hová mennek?! Azt hitte talán, hogy ki akarja venni kezéből a kormányt? Dehogy akarta, csak szóltunk, mert mint egyéni gazda, én is ezt láttam volna helyesnek. Azután láttam, hogy nemcsak én iá­tok így. hanem mások szava sem ér semmit az elnök­kel szemben, mintha a szél fúlná el. rá sem ügyel. — Hát ha íav becsüli me® a véleményemet, meg a töb­biekét, akkor én kilépek! Ki is léptem! — Mi a véleménye, most egy esztendő múltán, Cser­nák elvtárs? — Ha már itt tartunk, megmondom őszintén. —■ látom, elhamarkodtam a kilépést. Tudta, mit vittek idén is haza a tsz-tagok? Sokat, nagyon sokat! Én meg? Nyomukba sem érek. Dehét magam kerestem, úev hit- *em. jobban járok kívül. Dehogy járok jobban! És én, Csernák Antal kijelentem, hogy mihelyst egy kicsit többet adnak nálunk is a tagság véleményére — ak­kor engem sem kell mézzel visszacsalogatni, — me­gyek magamtól is ... * A szentdénesi Szabad Élet csak egy megyénk kétszázegynéhány termelőszövetkezete közül, ahonnan a múlt ősszel több gazda kilépett és most újra bissza kívánkozik. Visszakívánkozik, mert egy év próbáján keresztül is lemérte, az az igazi út, amibe belekezdett, ha kisebb-nagyobb bosszúságok, jogos, vagy jogosnak vélt sérelmek le is térítették róla. A kilépettek jávoré ?z<> tehát már megtette az első lépéseket visszafelé, a termelőszövetkezet felé. A vásár azonban kettőn múli k itt is. Csak akkor térnek mssza sokadmagukkal, töb­ben. mint ahányan a múlt ősszel kiléptek, ha az akko ri hibákat, bajokat a termelőszövetkezeti elnökök és intézőbizottságok, Szentdénesen Magyart elvtársék or vasalják! Nem elég tehát, hogy a kilépettek és kívülállók közelednek a tsz felé — a tsz vezetőinek is cselekedviök kell — a kijavított hibákkal, őszinte, egye­nes szóval menjenek eléjük, egyengessék az utat belépésük felé. A kilépettek sokat tanultak egy év alatt — újra közelednek a termelőszövetkezet felé. Segítsük őket visszatérésükben, a jogos panaszok orvoslásával, a termelőszövetkezeti demokrácia megtartásával is! BERÉNYI JÓZSEF Hit kívánunk gépállomásunktól ? Az őszi vetésre készülnek az újpetrei körzet termelőszövetkezetei és egyéni gazdái Nagyobb segítséget adnak a termelőszövetkezeteknek Augusztus 25-én a villányi gépál­lomás egész körzetéből összejöttek a termelőszövetkezeti elnökök, agronó- musok, gépállomási vezetők, hogy megbeszéljék az elvégzett munkák tanulságait és azokat felhasználva új tervet készítsenek az őszi szántá- sok-vetések gyors, időbeni elvégzésé­hez. Gulyás János, a gépállomás igaz­gatója elmondta beszámolójában: ha volt is hiba a gépállomáson,, mégis komoly eredményeket értek el. Na­gyobb sikerrel végezték el az idén az aratást-cséplést, mint az elmúlt év­ben. Nem kis része van a gépállo­másnak abban sem, hogy a megyé­ben elsőnek a villányi járás teljesí­tette beadási kötelezettségét. A hoz­zászólásokból azután kiderült, hogy van még mit tenni a villányiaknak is. Illocskán már ki sem látszik a kultivátor a kukoricából és a gazból. Beremenden több, mint egy éve ott áll kijavítatlanul egy vetőgép — s nem hozzák rendbe. A villányi gép­állomáson is kevés a gyűrűshenger, mindössze négyet kaptak, de ez na­gyon kevés ahhoz, hogy alapos por- hanyitásokat végezzenek vetőágy alá. A vitát összefoglalva Gulyás János ígéretet tett a gépállomás vezetősége nevében, hogy a közeljövőben job­ban megszervezik a gépek kihaszná­lását és az eddigieknél jobban elmé­lyítik a kapcsolatot a gépállomás és a termelőszövetkezetek között úgy, hogy a tsz gyűléseken a gépállomás vezetősége is képviselteti magát. OLYÜS SÁNDOR JB mezőgazdasági osztály vezetője IvánballyánfóI Nagybudmérig — Kistótfalutól Kisherendig össze­sen 14 község, 18 termelőszövetkezet sokezer holdja megművelésének, ter­mésbetakarításának gondja-baja tar­tozik az újpetrei gépállomásra. A cséplőgépek java része már ott áll a gépállomás udvarán, csak itt-ott búgnak még a szérűkön, az apró- magvak cséplésén dolgoznak. Augusztus 2-1-én az egész körzet tsz-elnökei, agronómusai összeültek a gépállomásiakkal, hogy megbeszél­jék az őszi szántás-vetés, az elkö­vetkezendő nagy munkák tervét. Sok szó esett a nyár folyamán elkövetett hibákról, dP még több ezeknek ki­javításáról és arról, hogy mi a teen­dő aratás utón a mezőkön — szántó­földeken. A termelőszövetkezetek el­nökei, agronómusai elmondták: mit várnak gépállomásuktól. Igaz, néhány helyen „mostoha gye­rekként“ kezelik a gépállomás trak­torosait a termelőszövetkezetben, amikor lakás, étkezés, húsosztás vagy egyéb ilyen dologról van szó. — de szerencsére kevés ilyen tsz akad a körzetben. Hiba van még másutt is. A traktorosok szanaszéjjel hagyják a határban az alkatrészekéi, boroná­kat, hengereket, hordókat. Az is megnehezíti a munkát, hogy kevés a gépállomás felszerelése. Hallgassuk csak meg Modrovics Sándort a palkonyai termelőszövetkezet ag- ronómusát: — Nálunk Patkányán kissé elma­radtunk a tarlóhántással, nem jutott traktor erre a munkára. A nagyobb hiba azonban az, hogy kiszáradtak földjeink, nehéz a szántás és nagy rögöket tör fel az eke. Hogyan is kezdjem hát... szóval a gépállomás­nak csak két gyűrűshengere van, az egyiket okvetlen kérem a mi részünk re. Akárhogy is néztem a minap, a borom csak ugrált, táncqjf a han­tokon, de attól még nem lett apró- morzsás a talajunk. Ezért kérem hát azt a gyűrűshengert! Van még egy másik dolog: Hetekig jártak a nya­kunkra a földművesszövetkezet em­berei, hogy rendeljünk műtrágyát, mert az nagyon fontos, meg aztán anélkül kisebb lesz a termés ... Hát már két hete megrendeltük, az egy vagon szuperfoszfátot és pétisót, de azóta sem érkezett meg, mégcsak nem is tudnak róla a megyénél, hogy nekünk ilyen is kell, mert a megren­delőlap még nem érkezett oda. Ugy- látszik felőlük ebben az évben mű­trágya nélkül vethetünk, márpedig ezért nem várakozunk, idejében aka­runk vele végezni, hiszen az őszi mélyszántás sem maradhat el. Az újpetrei Dózsa tsz agronómusa sem hagyja magát, ő már nemcsak kérte, hanem követelte a gyűrűshen­gert, mivel náluk is rögös a talaj, nemcsak Palkonyán. Brém Pál, a kiskassai Korea termelőszövetkezet elnöke is felszó­lalt: — Mindannyian gazdák vagyunk, értünk a munkához, no de nem hi­szem, hogy vetés nélkül egyikünk is aratott volna már. Nem is az a do­log bökkenője, hogy mit vessünk, hanem az, hogy milyen magot. Ne­mesített vetőmagot, avagy saját ter­mésünkből? A tavasszal nemesített vetőmaggal próbálkoztunk, majd el­mondom én az elvtársaknak, milyen „nemesített” volt az a mag. Három mázsa tavaszi árpára volt még szük­ségünk a vetésnél, hát megrendeltük — a nemesítettből. Idejében meg is érkezett a vókúnyi állomásra, elko- csikáztunk érte, Amikor otthon meg­néztük: fele tavaszi, fele őszi árpa volt. Nem volt mit tenni — elvetet­tük. Volt is miben gyönyörködni „éréskor”: fele zöldült, a másik fele meg már pergette a szemet. A ku­koricával sem jártunk különbül. Ha nem lett volna saját termésünkből, nem lenne kukoricásunk az idén. No már most kérdezem én az elvtársak- tól: mitévő legyek? Intézkedjenek a Terményforgalmi felé. nehogy most a búzával járjunk így! Tárcsái elvtárs, a megyei tanács részéről megadta a választ: Időben kell jelenteni az ilyen rendellenes­ségeket, akkor az intézkedések sem maradnak el. A kiskassai Korea ter­melőszövetkezet vetőmagját is ki­cseréltetik, ha időben jelentik ezt a felelőtlen, rendetlen eljárást.-Az ősziek elvetésében még más nehézségek is akadnak. Sok helyen napraforgó, kukorica után őszi ga­bona kerül a talajba. Idejében kell ietakarítani a vetésterületet, de ho­gyan? Ezen az értekezleten, ezen a kis családi megbeszélésen erről is esett jónéhiny szó. A napraforgót újakkal ellátott kombájnnal szedik, csak ott a hiba, hogy a szedöujjak az időben történt megrendelés ellenére sem érkeztek még a gépállomásra. — Ez sem okoz majd fennakadást az ujpetreieknél, házilag készítenek be­lőle. A napraforgó cséplés előtt siló­zásra használják ezeket a kombájno­ké Hofmann Imre a oéosdevecse- ri termelőszövetkezet elnöke attól tart, hogy nem készülnek el időben a kombáinok: — Csakugyan lesz valami ebből a kombájn silózásból meg a naprafor­gó cséplésből? Más értekezleten is beszéltünk ilyen és hasonló dolgok­ról, éppen csak az ígéret valóravál- tása' maradt el. Pedig ha most nem kapunk segítséget, akkor nagy baj lesz a napraforgó szedéssel, főieg az ivánbattyániaknál. de máshol is. — Azért, aztán igyekezzenek a gépállo- másiak, mert még el sem kezdtük a silózást, pedig már a napraforgó csép- lése is itt van a nyakunkon. Jávorka Lajos, a gépállomás igaz­gatója mindegyik kérdésre megvá­laszolt. Úgy határozott, hogy az egyik Hoífhert gumikerekesre sze­relik át, ez vontatja majd o két gyürűshengert az egyik helyről a másikra, úgy, hogy mindegyik ter­melőszövetkezethez gyorsan eljus­son. A gépállomás udvarában he­verő simahengereket pedig megtöl­tik homokkal. A silózásra és a nap­raforgószedésre is elkészítik időben a kombájnokat. A termelőszövetkezeti elnökök és agronómusok nem sokat szaporítot­ták a szót: — Majd munkaközben kerülnek elénk az igazi akadályok — mondogatják, — ez még csak a terv. Az újpetrei gépállomás kör­zetének termelőszövetkezeti tagjai, traktorosai, vezetői nem hátrálnak a menetközben felmerülő nehézsé­gek előtt, derekasan helytállnak majd az őszi munkákban, ahogyan azt az aratásban és a cséplésben is tették — teljesítik a termelőszövet­kezetek és egyéni gazdák kívánsá­gait, ‘Schmidt Károly. y s

Next

/
Oldalképek
Tartalom