Dunántúli Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)

1954-08-25 / 201. (200.) szám

1954. AUGUSZTUS 25 N A P C ó--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­A próbaév Tót ... Szovjet módszerrel nevelt előírási üszőit viszi az országos mezőgazdasági kiáltásra a Pécsi Állami Gazdaság Megyénk újra a tizenkettedik helyen Tízszer annyi mii ragyát használnak lel id in a baranyai gazdaságok, m nt 1549-ben — Idefigyelj, Józsi! Két éve vagyok a közösben. Nehéz megvál­nom tőletek, de ismét megpróbálom az egyéni gazdálkodást. Ne neheztel­jetek rám! — Egyelőre ezt jobbnak látom... így ment ez napról-napra. A tót- szentgyörgyi Búzakalász termelőszö­vetkezet tagjai egymásután adták be kilépési nyilatkozatukat Jakab Jó­zsef tsz-elnöknek. Tizenheten kitar­tottak a közös mellett, tizennyolc család kilépett. A kilépettek új éle­tet kezdtek a kiparcellázott földeken. A bentmaradt tsz-tagok is átszervez­ték a brigádokat, a munkacsapato­dat. kevesebb lett a tagság, kevesebb a föld. Megkezdődött a próbaév és vele együtt a vetélkedés. Kinek lesz több jövedelme, a tsz-tagoknak-e, vagy az egyéni gazdáknak? ... — Most aztán mindent bele. elv­társak! — mondogatták a szövetke­zetiek. Ugyanezt tették az „új“ gaz­dák is. Haladt a munka, mint a ka­rikacsapás. A tsz is, az egyéniek is időben elvégezték a vetést, növény- Aoolást. Nagy gondot fordítottak az állatállományra, különösen a szövet­kezetiek. Olyan szépek a közös álla­tok, hogy csodájára járhat bárki. A nagyüzemben a gépé a döntő szó, hát Ki rizs Gyula és Jancsi Ist­ván tsz-traktorosok is kitettek ma­gukért. Olyan munkát végeztek a tsz földjein, amilyent még nem lát­tak Tótszentgyörgvön soha. A kuko­ricát háromszor kultivátorozták. az aratás befejezése óta nappal csépel­nek, éjjel szántanak. U.i módszereket is alkalmaztak a . tsz-ben. Az őszi és tavaszi vetések nagy részét keresztsorosan végezték. A kukoricának több. m;nt a felét négyzetesen vetették. Heterózis ku­koricából 12 holdat vetettek. Nincs utána beadási kötelezettség és egy mázsa ötven kilót kapnak cserébe mázsájáért, az áUam pedig 300 fo­rint _ munkadíjat fizet pgy-agy hold kanál ása-címerezése után. Cséplés után a mérleg már végle­gesen a Búzakalász tsz felé billent. Búzából nyolc, árpából 10.30, rozsból pedig 12 mázsát takarítottak be egy- egy holdról. A kukoricából is 30—35 mázsát várnak. Az „új“ gazdák — bár igyekeztek —, csak 5—6 mázsát tudtak termelni holdanként búzából, árpából, rozsból. A Búzakalász tsz-ben három és fél kiló búzát, egy kiló árpát, 4.70 forin­tot osztottak egy-egv munkaegységre előlegként. Tamás István, aki felesé­gével 400 munkaegységet szerzett augusztus 1-ig, csupán előlegként 14 mázsa búzát és négy mázsa árpát, 1800 forintot vitt haza. Kelemen Ján^s 14 hold földön gazdálkodik. Elismert jó gazda Tót- szentgyörgyön. Egész éven át szaka­datlanul dolgozott feleségével együtt. Búzája 28.70 mázsa, rozsa 3.16 má­zsa, árpája 14.13 mázsa, zabja 5.07 mázsa termett. Arató- és cséplőrésze­sedésre 12.42 mázsa, kenyér- és ta­karmánygabonát adott ki. Őszi és ta­vaszi kalászosokból a beadás 30.27 mázsa. Évi adója a jövedelmi adó­val együtt 5.128 forint. Nem nehéz kiszámítani, ki járt jobban. Júniusban történt. A gazdák már nem tudták, mitévők legyenek, ser­tésbeadásukat nem tudták teljesíteni, mert hízóik még nem voltak meg­felelőek. A tsz segített, öt 130—140 kilós hízottsertést ajánlottak fel, hogy teljesíthessék beadásukat­Az eredmények közötti különb­ség nyilvánvaló, az önzetlen segítség is megtette hatását. Ma már nem egyszer hallani, amit Dergecz Teri mondott: „Bizony édesapám, kár volt kilépnié a szövetkezetből. Aki a kö­zösben dolgozott, annak van minde­ne. Sokkal jobb lesz, ha mi is visz- szamegyünfc.1' Putnoki Dánlelné, Ki­rizs János,. Szabó István mér visz- szaléptek. S a többiek? Füle József, Géczi József, Kulcsár János, Lóczi János, Kántor János, Gál József új tsz alakításáról beszélnek. Már csak a vezetők megválasztása van hátra és megalakul a Búzakalász tsz ver­senytársa Tótszentgyörgyön. Vájjon miért alakítanak új szövetke­zetét a Búzakalász volt tagjai? A Tíz kiváló tenyészbika, nyolc ma­gas tejhozamú fejőstehén mutatja be az idei országos mezőgazdasági kiállításon Baranya fejlődő szarvas­marhatenyésztésének eredményeit. A Pécsi Állami Gazdaság — amelynek tehenészete már eddig 30.000 liter tejjel többet adott a ter­vezettnél, — négy előhasi üszővel vesz részt a kiállításon. Legszebb egyedei annak a tizenkét üszőből álló kísérleti csoportnak, amelynek minden tagját fetejman szovjet tu­dós elvei alapján az eddig szokásos két év helyett már egyéves koruk­ban bevonták a mesterséges meg­termékenyítésbe. A húsz-huszonkét­kéröésre adott válasz egyszerű és tömör. „Nem akarunk olyan vezető­ket, olyan irányítást, mint amilyen a tavalyi volt." A múlt évben valóban sok hiba történt a Búzakalász-ban. — Csáki szalmájaként bántak a közös vagyon­nal, mázsaszámra vitték a búzát, a kukoricát. Egyes vezetők kétszer vet­ték ki járandóságukat: először mi­kor senki sem látta, másodszor pe­dig az osztásnál. A tsz-elnökre nem volna különö­sebb panasz. Csak — ahogy mond­ják, — az irányítás, a vezetés he­lyett a tsz darálójánál dolgozott, ke­veset törődött a soronkövetkező mun­kákkal. Megbízott Gál József volt brigádvezetőben, aki elsőnek a saját zsákját tömte meg és csak utána a közösét. Az sem volt ritka eset, hogy a vezetők félnapokig horgásztak a járási tanács mezőgazdasági osztálya munkatársaival. Ezek a hibák a múlt évben történtek. A példa is azt mutatja, hogy a Búzakalász termelőszövetke­zetben nagy fordulat történt 'ebben az esztendőben. Jól gazdálkodtak, von zóvá tették a nagyüzemi gazdálko­dást. A tótszentgyörgyi dolgozó pa­rasztok már egyszer megízlelték a közöst. Meggyőződtek arról, hogy sokkal jövedelmezőbb, mint a kis- parcellákon való gazdálkodás. Ez az esztendő próbaév volt számukra. — Most az a feladat, segítsék a kezdő­ket. hogy mielőbb felvirágozzék az új termelőszövetkezet a régivel együtt Tótszentgyörgyön. Kurilla Vince hónapos átlagosan ötszázhatvánki- lós átlagsúlyú, jó küllemű üszők kö­zül az egyik már leellett és így négyhetes, kilencvenegykilós borjá­val együtt viszik fel a budapesti ki­állításra. Az egyedileg gondosan takarmá- nyozotfc, vitaminokkal erősíte' üszőkkel azt bizonyítják majd a pé­csi gazdaság dolgozói a kiállításon, hogy az új módszer követésével nemcsak egy-egy borjúval .többet ellenek a tehenek, hanem egyenként három-négyezer liter tejjel is nö­velik a tejtermelést. Szinnyey. A baranyemegyei tanács kimuta­tásaiban'évről évre naqyobh szá'r‘n- kát jegyeznek fel a megyében fel­használt « műtrágyami’nv-"',!"rrö' 1949-ben 110, 1950-ben 126, 1951-ben 190, 1952-ben 500, 1953-ban 700 va­gon műtrágyával javították a talaj táperejét a baranyai gazdaságok. 1954-ben pedig áz első félévben több műtrágyát vásároltak, mint 1953-ban egész esztendőben. Az év végéig igé­nyelt összes mennyiség pedig meg- i haladja az ezer mázsát. Ezévben szívesen alkalmazzák a magkötéshez és magképződéshez nél­külözhetetlenül szükséges tápanya­gokat tartalmazó szuperfoszfátot, eddig 36 termelőszövetkezet és szá­mos egyéni gazda vásárolta meg őszi kalászosai fejtrágyázásához ezt a műtrágyát. A szentlőrinci „Úttörő“ termelő- szövetkezet tagsága, amely a fejtrá­gyázás helyes ' alkalmazásával úgy feljavította termőtalaját, hogy még az idei kedvezőtlen észter■’■ihe». is tizenhárom mázsa árpája, tíz mázsa zabja és kilenc mázsa búzája termett egy-egy holdon, kétszáz mázsát ren­delt. Ezzel idén a tavalyi 150 he­lyett 200 hold őszi kalászos alá szór- hatják a talajerősítő, termést gya­rapító szuperfoszfátot. Munkaérdemérmes tanácselnök Huszonhét évvel ezelőtt a buda­pesti Fodor Béla-féle vasszerkezet és csavargyárban mint vasrakó mun­kás. 50 kilós vasköteget cipelt a vállán. Később a kazánkovácsok mel­lett vasszegecselőként dolgozott. Az­óta volt már Zalában uradalmi ara­tómunkás, Murakereszturon fakiter­melő. a lipótvárosi pályaudvaron és a Dunaparton szénrakodó munkás.— Budán az építkezéseknél kőműves, a Balaton mellett útépítő betonmun­kás, a budapesti vas- és fémipari üzemben pedig lakatos, fémöntő, esz­tergályos, a vasútnál alkalmi mun­kás volt. Kijárta az élet iskoláját és nyolc­tíz szakmát is kitanult, mire 1946 nyarán Csikóstöttösre került. Itt a telepesek földjein kapált, aratott, Az_ után 1947 őszén 12 hold földet kapott házzal, szőlővel, ezen gazdálkodott. Felesége ekkor megbetegedett, fél­évekig kórházban volt. — Egyedül maradtam a 4 gyerme­kemmel — mondja visszaemlékezve a nehéz időkre. _ De nem sírtam, ne m panaszkodtam, nem könyörög­tem, még csak segélyt sem kértem. Reggel rendberaktam gyermekeimet, nappal dolgoztam, késő este pedig újból elláttam őket. 1948-ban becsületes, jo munkája eredményeként DÉFOSZ elnökké vá lasztották. Kevés éjszaka volt, ami­kor 4 óránál többet aludt, de nem roppant össze, a következő évben, ! 949-ben községi párttitkár lett. Ek­kor történt, hogy ej|yik este a DÉ- FOSZ-gyűlésen a csikóstöttösi gaz­dáknak a tarlóhántás jelentőségéről beszélt. — Ha a tarlóhántás következtében emelkeoik a terméshozam, akkor a te földed miért nincs felszántva? szögezte neki a kérdést az egyik gazda. — Fel van szántva! — válaszolta röviden, határozottan — Fogadjunk egy liter botba, hogy nincs. — ha kinyit a /vendéglő, már 1S fizetheted a litert. , , Igaza volt a gazdának. Földjenek egy reszf. valóban nem volt felszánt­va. F*e éjszaka befogta a lovakat es reggelre felszántotta. Megnyerte a fogadást, de az esetből levonta azt a -tanulságot, hogy vezető állásban lévő csak akkor érhet el eredmény t, j ba maga is jó példával jár elől, Matola Györgyről van szó, aki 1950 október 20-a óta Csikóstöttös tanács­elnöke. Baranya megye egyik leg­jobb tanácselnöke, akit a pártkon­gresszusi verseny alkalmával a kor­mány ,,Munkaérdemérem"-mel tün­tetett ki. Mivel érdemelte ki ezt a kitünte­tést? 1951 tavaszán dz ő munkája ered­ményeként is két termelőszövetkezet: a Ill-as típusú Tartós Béke és az I- °s típusú Uj Tavasz alakult meg Csikóstöttösön. A községnek nem volt mozija, a dolgozóknak nem volt szórakozó he­lyük. Matola elvtárs beszervezte az iparosokat és a falu dolgozó paraszt­jait, akik 1951 őszén társadalmi mun­kában felépítették a mozit, amely ma már 150 személy befogadására al­kalmas. Ö maga a földtöltési mun­káknál mint kubikog dolgozott és az asztalos mellett az anyagszabásnál is segített. A községnek 1100 kataszteri hold OFA-földje volt, amely tavaly őszig parlagon hevert. Matola György ta­nácselnök az 1953—54-es gazdasági évben a község dolgozói között fel- világosító munkát végzett. Megértet­te velük, hogy egy talpalatnyi főid sem maradhat megmüveletlenül és bevetetlenül. Két-három holdnyi te­rületeket adatott bérbe és ha a köz­ségben nem volt igénylő, odaadta a dombóvári üzemi munkások család­tagjainak. Akinek nem volt fogatja, annak földjét felszántatta a gépál­lomással. összesen 14 ezer forint ér­tékben szántatott fel OFA-földet. — M?g vetőmagról is gondoskodott. így ®]érte azt, hogy Csikóstöttösön egyet- len négyszögöl OFA-föld sem maradt telszántatlanul és bevetetlenül. Észrevette, hogy a községi nap- otthon nem felel már meg a követelményeknek. , A gyermekek érdekében min- nent el kcll követni — mondotta és intézkedett, hogy a napköziotthont ovódává alakítsák át. 1953 óta mint- fsy 3Ü--70 gyermek jár az átalakí- olt csikóstöttösi óvodába. Fülébe jutott hogy a község dol­gozói, főleg a fiatalok, nagyon ked- velak az atlétikát. Elhatározta, hogy társadalmi munkát szervez és a fut- ballpálya köré futópályát létesítenek. Még 60 éves öreg parasztokat is be­szervezett a társadalmi munkára, ő maga pedig ezúttal is jó példával járt elől: salakot lapátolt a vagonból. Ma már futópályája is van Csikóstöttös- nek. Matola György munkája ered­ménye is, hogy Csikóstöttös község ez évben elnyerte a járási tanács ván­dorzászlaját, mint a beadását és az adófizetését legjobban teljesítő köz­ség. Azonkívül dicsérő oklevelet is kapott. A községi pártszervezet pe­dig kongresszusi vándorzászlót ka­pott, mint a legjobban teljesítő köz­ség. A kongresszus tiszteletére a köz­ségben 101 felajánlás volt és vala­mennyien teljesítették vállalt köte­lezettségüket. Az első félévben a köz­ség 110 százalékra teljesítette adóbe­vételi tervét. — Most egy kicsit elmaradtunk — mondja a tanácselnök, — mert az aratás, csáplés, begyűjtés, beadás el­vonta figyelmünket az adófizetéstől. Lemaradásunkat azonban egy héten belül behozzuk. A jövő heti tanács­ülésen éppen az adóbevételi terv tel­jesítésével foglalkozunk majd. A ser. tésfoeadási tervünket jelenleg is 100 százalékon felül teljesítettük. Az utcán, a tanácsháza előtti nagy­téren 100 ezer forintos költséggel új ártézi kutat fúrnak. Már a szűrőket rakják le a munkások. Még p héten elkészül az új kút. Matola György tanácselnök munkájának újabb ered­ménye. — Milyen fnunkamódszerrel dolgo­zik? — tesszük fel a kérdést. Gon­dolkodás nélkül válaszolja: — Reggel én vagyok a legelső, aki bejön a hivatalba, este pedig a leg­utolsó, aki hazamegy. Ellenőrzőm, hogy a határidős jelentések elmen­tek-e, majd a tanács dolgozóit behí­vom és beosztom, ki hova megy, mit csináljon aznap. Postabontás után munkakörök sze­rint szétosztom a munkát. Ha van határidős jelentés és az illető egye­dül nem tudná időben elkészíteni, segítek neki. Közben természetesen fogadom a feleket és naponta több­ször kimegyek a cséplőgéphez meg­nézni, nincs-e valahol fennakadás a munkában. — Mint tanácselnök, készít-e mun- katervet? — Nemcsak én. hanem a tanács összes dolgozói előre elkészített mun katerv alapján végzik munkáiukat. Az adminisztrátornak, a begyüitési, az adóügyi előadónak, a VB-titkár- nak, sőt még a hivatalsegédnek is megvan a maga munkaterve. — Milyen a tömegekkel való kap­csolata? — Jó. — Szabad a panaszkönyvet? — Tessék — teszi elém a panasz- könyvet. amelybe 5 év óta. — amióta tanácselnök. — egyetlen panaszt sem jegyeztek be. A dolgozók élőszóval előadott oa- oaszait azonnal elintézi. A J°vélb°n érkezett panaszokat kivizsgálta, ha ’ehet azonnal, de legkésőbb 24 órán ’aelül írásban is megválaszolja. — Elintézett-e a tanács már olyan ügyeket is. amelvek nem is tartoznak a tanács hatáskörébe? — Nem is egvet. Itt van Gerőcz lánosné esete. Férje elhagyta és itt m.arpot 3 gyermekével tartásdíj és családi pótlék nélkül. Csa’ádvédelmi szempontból kérte a tanácsot, hogy kutassuk fel férje hollétét. Levelet írtunk a makói tanácsnak és meg­tudtuk. hogv férje az ottani géppvár- ban dolgozik. Azután írtunk a makói gépgyárnak, hasson oda. hogy Ge- -őcz Jánosné a tartásdíjat és a c«a- ’ádi pótlékot megkapja. Azóta Ge- rőezné mindkettőt megkapja. Elbúcsúzunk Matola Györgytől és végigsétálunk a község utcáin. A kerítésen éppen kinéz Varga IrV vánné. — Milyen ember a tanácselnök? — kérdezzük. — Nekem jó. Én csak jót mondha­tok róla, soha sem volt bajom vele. — Mi az a jó? — Hát mozit épített a községnek. A nagytéren idősebb asszony, Pa­taki Imréné a cséplőgéptől jön, aho­vá férjének ebédet vitt. — Szeretik-e a tanácselnököt a községben? — tesszük fel a kérdést. — Szeretjük hát. mert jó ember. A községben azelőtt nem volt sem mozi, sem kultúrhá2, sem ártézi kút.. Ezt mina „ü“ csinálta. Pusztai József „Szorosabb lesz a kapcsolat a dolgozók és tanácstagok közöli“ Néhány napja jelent meg a Ha­zafias Népfront Országos Előkészítő Bizottságának a felhívása és a ta­nácsokról szóló törvénytervezet. A mágocsi tanács dolgozói is elolvas­ták a tervezetet és mast vitát ké­szülnek indítani, öt-hat tanácstag megbeszéli majd a törvényterveze­tet. Az első ilyen összejövetelt még nem tartották meg, de a tanácsta­gok már készülnek rá. Gyimesi Jó­zsef. a földművesszövetkezet köny­velője a község választókerületekre való felosztásának jelentőségét igyek szik majd kidomborítani a vitában. — Most sokkal jobb — mondia Gyimesi elvtárs — mert a választó- kerület minden egyes tagja tudja, kit választ, panasz vagy sérelem esetén kihez kell fordulnia. Eddig ezt sajnos nem tudták, és ezzel is magyarázható, hogy az utóbbi idők­ben a tanácstagok passzívak voltak. Egyetlen tanácstagi beszámoló, vagy fogadónap sem volt a községben. — Az úi törvényben a 27. pa­ragrafus „d” és ..e” pontia világo­san kimondja majd a tanácstag vá­lasztóival szembeni kötelességét. A d) port például kimondia, hogy a ♦anácstae évenként legalább két íz- v*en beszámolni köteles a tanács mű­ködéséről és a választói ’Megbízások teljesítéséről. A választókkal való szoros kapcsolatot, a panaszok elin­tézését az „e” pont biztosítja. A törvénytervezethez még azt szeretném hozzáfűzni, csak akkor lesz igazán hasznos, ha a választók és választottak egyaránt őrködnek minden pontiának maradéktalan tel­jesítése felett. frató-iinnep'iyt rendnek a Lovászira;ényi Állami Gazdaságban A Lovászhetényi Állami Gazda­ságban augusztus 28-án délután 5 órakor nagyszabású arató-ünnepélyt rendeznek. Ez alkalommal az állami gazdaságnak mintegy 25 olyan dol­gozóját tüntetik ki oklevéllel, akik az alkotmány ünnepére telt felaján* lásaikat becsülettel teljesítették.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom