Dunántúli Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)
1954-08-03 / 182. szám
DUNÁNTÚLI V/LÁC PROLETÁRJA / ECYtfÖL JETEK! L A MAI SZAMBÁN: Csu T« beszéde^ a kínai néphadsereg napja alkalmával Pekingben tartott -gyűlésen (2. o.) — Külföldi hírek (2. o.) — Aki a „vaskollégá“-! megalkotta (2. o.) — Gyilkosok dinasztiája (2. o.) — Bányászaink most is meg fogják tenni, amit a haza tőlük elvár (3. o.) — Segít az egész megye (3. o.) — Előkészületek az Orszá- j gos Mezőgazdasági Kiállításra (3. o.) — A kis Muek története (4. o.) AZ M D P BARANVAM ECVEI BIZOTTSÁGINAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 182. SZÁM ARA SO FILLER KEDD, 1954 AUGUSZTUS 3 Teljesítsük egyenletesen a széntermelést tervet! A termelési tervek egyenletes tel • jesítése, szénbányászatunk állandó feladata. Évek hosszú során csaknem megszokottá vált számunkra, hogy a baranyai bányák általában — az évek, hónapok és dekádok elején nem teljesítik a tervet. A lemaradást később „rohammunkával“ igyekeznek pótolni, ami pillanatnyi sikereket hoz ugyan, de később megint a termelés csökkenésében érezteti hatását. Pártunk Központi Vezetősége 1953 »október 31-i határozata feladatúi tűzte: „A szénbányászatban el keli érni a reálisan megállapított terv hiánytalan teljesítését, egyenletesen, hónapról-hónapra.“ A Központi Vezetőség határozatának megvalósításában még igen keveset haladtunk előre. A Pécsi Szénbányászati Tröszt nél és a Komlói Szénbányászati Trösztnél még ma is hullámzó a termelés, alkalomszerű a terv túlteljesítése. A Pécsi Szénbányászati Tröszt a júliusi tervet nagynehezen teljesítette ugyan, de júliusi tervének teljesítését is adóssággal kezdte. Júliusban csupán hétszer teljesítették a napi tervet, a többit „hajrámunkával“ pótolták. A tervteljesítés hullámzása okozta károk szinte felmérhetetlenek. Hs nem teljesítjük egyenletesen a széntermelési tervet, a szállításban is zavarok keletkeznek, amelyek kihatnak más üzemek munkájára Is. Másrészt a dolgozók közvetlenül, egyénileg is károsodnak: ha a hónap elején nem teljesítik a tervet, elesnek a prémiumtól, kevesebb lesz a fizetésük- Éppen ezért fontos feladat, hogy megkeressük és megszüntessük azokat ae okokat, amelyek pillanatnyilag útjában állanak a tervek egyenletes teljesítésének. Ezek az okok nem újak. Súlyos hiba" hogy bányáinkban a tervteljesítés kapkodó, ha egy nap emelkedik, másnap legalább ugyanannyit, vagy még többet is — zuhan. A Komló: Szénbányászati Tröszt II-es üzemében július 14-én 78.8, július 17-én pedig már csak 56.9 százalékra teljesítették a napi tervet hasonló munkakörülmények és természeti adottságok mellett. A tervteljesítés egyenetlenségének egyik legfőbb oka a hóeleji meg- nyugvási hangulat. Bányaüzemeink igazgatói, vezetői úgy gondolják: „Hosszú a hónap, bőven pótolható még az esetleges elmaradás es ha kell, hát pótműszakot is lehet szervezni“. Sajnos, bányaüzemi párt- és szakszervezeteink nem harcolnak elég erélyesen az ilyen hangulat elterjedése ellen, nem magyarázzák meg; hogy az egyenletes termelésért a hónap első napjától kezdve küzdeni kell. Nem tudatosítják eléggé, hogyha egy nap elmaradunk, másnap már sokkal nehezebb a hiányt pótolni és hogy az elmaradás csökkenti a versenyzőkedvet. Ezzel függ össze az is, hogy szakszervezeteink elhanyagolják, a verseny szervezését és csak akkor végzik ezt a munkát, ha nagyon „körmükre ég'* és sürget a tervteljesítésben való elmaradás. Másként: a szakszervezeti bizottságok is hozzájárulnak a „hajrámunka“ szervezéséhez. Elsősorban a pártszervezetek, a kommunisták feladata, hogy harcot indítsanak a hóeleji megnyugvás, közömbösség ellen. Pártszervezeteink már hónap végén tudatosítsák a népnevelőkön keresztül, hogy milyen fontos nemzetgazdasági érdek a terv egyenletes teljesítése, s hogy ez az érdek egyben egyéni érdek is. Ha Szedlár JFerenr komlói sztahánovista vájár állandó an túlteljesíti a tervét, egyforma munkatempóval dolgozik és ezáltal többet keres, nemcsak egyéni haszna származik belőle, de hozzájárul ahhoz is, hogy idejekorán felkészülhessünk a télre és megfelelő szénkészletre tegyünk szert. A másik fő ok, amely az egyenletes termelés megvalósításának útjában áll, a csapatok és az egyének állandó helyezgetése. Bányászainkban meggyökeresedett mór az a szokás, hogy a vezetők a hónap elején új beosztást készítenek és eszerint a dolgozók egy részét más munkahelyre, azaz más környezetbe osztják. Az elhelyezett bányászok, mire megszokják új helyüket, eltelik jó néhány nap és ez természetesen a termelés visszaesését vonja maga után. Az oknélküli helyezgetések csökkentik a munkakedvet, törést idéz elő a munkaversenyben, sőt egyes esetekben munkamegtagadáshoz is vezet. De előfordul, még hónap közben is cserélgetés, ami még jobban lerontja a dolgozók munkalendületét, Győző Jenő elvtárs, Ist- ván-aknai bányamester azért helyezte el helyéről Vámos Mihály vájárt, mert az állandóan „zaklatta“ a vitla javíttatása miatt. Csak az üzemi pártszervezet közbelépésére helyezték vissza régi helyére. A komlói II-es üzemben is minden hónapban elkészítették az új munka- beosztásokat. Az üzem vezetősége saját tapasztalatából rájött e munka helytelenségére, de erről beszéltek már a legutóbbi termelési értekezleten is. A fizikai dolgozók kérték az üzem vezetőit, hogy hagyják az embereket azokon a munkahelyeken dől gozni, ahol már jól begyakorolták magukat, ismerik a széntelep, a kőzet viszonyait, mestereivé váltak a munkának. Az üzem vezetősége megfogadta, és teljesíti a fizikai dolgozók kérését. Követendő példa. Hátráltatja a terv egyenletes teljesítését a harmaoik fő ok is. Az, hogy hónap elején nincsenek megfelelő számban előkészített munkahelyek, rosszak a gépek, elhanyagoltak a vágatok, gondozatlanok a Tégcsa- tornák, elmaradtak a fejtésektől az alsó és a felső kijáratok. A jó üzemvezető a hónap elejétől gondoskodik arról, hogyan, milyen módon oldja meg már a következő hónap fealada- tait is. Ekkor kell előkészíttetnie az új munkahelyeket, meg kell követelnie, hogy a dolgozók a hónap első napjától kezdve gondozzák a gépeket, javítsák a vágatokat, teljesítsék az elővájási és fenntartási tervet is. * Azokat az okokat, amelyek ma még gátolják a tervek egyenletes teljesítését, meg lehet szüntetni. Szép példáját adják ennek az András, és Széchenyi-aknai bányászok, akik júliusban nap-nap után túlteljesítették tervüket és fokozatosan érték el a hónap végére a 111, illetve 108 százalékos átlagot. A jó eredmény elérésének titka: a hónap első napjától kezdve harcolnak a terv teljesítéséért, nem helyezgetik feleslegesen az embereket és állandóan gondoskodnak új munkahelyek feltárásáról, a műszaki feltételek biztosításáról. — Ezek a módszerek nem újak, de mindenütt alkalmazni lehet. A termelés egyenletessé tétele, a szénbányászát tervének teljesítése valamennyiünk ügye, de elsődleges feladata a bányák dolgozóinak. Pártós szakszervezeteink feladata, hogy fejvilágosító szóval, a munkaverseny állandó szervezésével, rendszeres nyil vántartásával segítsék az üzemvezetés munkáját és a maguk területén, a párt- és kormányhatározatok következetes végrehajtásával biztosítsák a bányák tervének egyenletes ütemű végrehajtását. 4 szérűkről íriák leve'ezőink: \ MEGGYORSÍTJUK A CSÉPLÉST! „Másfélszeresére teljesítem napi előirányzatomat“ Nyolc nap óta csépelem a hásságyi egyéni gazdák gabonáit és örömmel adok róla hírt, hogy eddig 910* mázsa ősziárpa, búza, rozs, került gépem nyomán a zsákokba. A normám nem ír elő többet 76 mázsánál naponta, de úgy érzem, hogy amúgy is megkéstünk a rossz idő járás miatt — hát most nem állhatunk meg a száz százaléknál. Én magam pontosan másfélszeresére teljesítem napi előirányzatomat úgy, hogy sem a szalmába, sem a pelyvába sem veszhet el a termés. Ezen az úton, a sajtón keresztül is versenyre hívom a megye valamennyi gépállomási traktorosát — melyikünk fejezi be előbb' jobb minőségben a cséplést?! Az én brigádom nagy teljesítménye nemcsak rajtam, hanem főleg a brigádvezetőmön múlott. Éjjel-nappal velünk van, nappal a szérűket készíti elő, éjszaka a gépet javítja — elintézi Személyi ügyeinket, nincs rá gondunk, nyugodtan dolgozhatunk. Nagy József traktorvezető. Miért nem megy a cséplés teljes erővel a sásdi járásban A Sásdi Járású Tanács Végrehajtóhizottsága a párt- bizottsággal, a gépállomás vezetőivel értekezleten megtárgyalta a cséplési munkák menetét. A gépállomás vezetői az értekezleten elmondották, hogy mindent elkövetnek azért, hogy legkésőbb augusztus 20-ra alkotmányunk ünnepére befejezzék a cséplést. Mi a való helyzet?! Ha így megy tovább, mint ahogy nekiálltak, akkor még „decemberben*' is csépelnek. Kisíhajmás községben például, amely Sásdtól 7—45 kilométerre fekszik, mar egy hete, hogy útnak Indították az erőgépet és még mindig nem ért a faluba. A cséplőm unkáikat is már több napja kihozta a gépállomás, de nem dolgozhatnak. Jogosan panaszkodnál':, hogy ők nem azért, jöttek Kelebiáirói, távol a családjuktól a sásdi járásba, hogy a napot lopják, hanem dolgozni, keresni akarnak. Vájjon ki kárpótolja ezeket az embereket? A községnek 100 kát. hold OFA búzája volt. melyet becsülettel learattak és a behordással is igyekeztek, mert a gépállomás megígérte, hogy jön az erőgép. Most a sok búza osztagba rakva már füstöl! Vájjon kit terhel ezért a felelősség?! Szentkatalin községben két napig állt a cséplőgép azért, mert a gépállomásról nem tudtak előbb kihozni egy tápszivattyút! A felelős vezető „nem ért rá'* a kopott tápszivattyú kicseréltetésére? Úgy látszik, nem éreznek elég felelősséget a cséplés mielőbbi elvégzése iránt! Olyan eset is történik, hogy a cséplőgépnél nincs egy lyukasztó és vassal lyukasztják ki a hajtószíjakat. At község lakói jogosan vetik fel, hogy így ők alkotmányunk ünnepére a beadást nem tudják teljesíteni. Érezzék jobban felelősségüket' a gépállomás vezetői és a felelősség tudatában nagyobb szervezettséggel dolgozzanak, mert csak ezen és nem az ígérgetéseken keresztül biztosíthatják azt, hogy Augusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepére a cséplést befejezzék. • Vida József JB instruktor. „Éjjeli cséplőbrigádot szervezünk“ é Örömmel adok hírt Diósviszlóról, hogy a siklósi járás e községének szorgalmas parasztsága augusztus 16-ig a gépállomás segítségével befejezi a cséplést és ezzel egyidejűleg eleget tesz gabona-beadási hazafias köte!er zettségéneft is. Diósvisz- lón a cséplés sikere azonban nemcsak a termelő- szövetkezeteken, vagy az egyéni gazdákon, hanem elsősorban a harkányi gépállomás traktorosam múlik, és itt még sok a hiba: nem tudjuk, hogy javították ki a télen gépei két, mert egy órát működik, utána kétannyit áll. Segített már valamit a gépállomás rajta, de ez még mindig kevés: ha nem javítják ki teljesen, otthagyják az emberek a gépet. Július 29-én taggyűlést tartottak a ta:u kommunistái, ahol a cséplés meggyorsítását tárgyal tűk meg. Valamennyi párt tag magáévá tette azt a határozati javaslatot, melynek érteimében kommunistákból álló éjjeli cséplőbrigádot szervezünk és teljes keresetünket az árvízkárosultak rendelkezésére bocsátjuk. Szavai Dezső MDP titkár. Szívünkön visel:ük az egész ország kenyerének sorsát M i. akik Sásd nagyközség I. kerületében csé- * pelj ük a gazdák termését, átérezzük azt a nagy csapást, amelyet a kiáradt Duna okozott hazánk sok szorgalmas parasztcsaládjának. Mi, cséplőmunkások tudjuk, hogy mit jelent a sok évtizedes, kemény mun- ,kával szerzett családi ház elvesztése, mit jelent az évi termés elpusztulása. Mi munkánkkal tevékenyen részt kívánunk venni a természeti csapás következményeinek enyhítésében: brigádunk minden tagja felajánlja, hogy keresetének egy százalékát az árvízkárosultak meg- segélvezésére adja. De nemcsak ezzel az egy százalékkal járulunk hozzá az árvízkárosultak megsegélyezéséhez: tudjuk, hogy jobb munkánkkal is rajtuk segítünk. Elhatároztuk. hogy augusztus húszadikára, a munkás-paraszt szövetség nagy ünnepére kijelölt körzetünk valamennvi szérűjében befejezzük a cséplést! Ennek érdekében Kőszegi Lajos, a cséplőgép felelős vezetője ebédidő alatt és éjszakánként még külön Is rendbentartja gépünket — megakadályozza, hogy üzemzavar miatt órákon keresztül álljon. Mi, a Sásd I-es cséplőbrigéd tagjai szívünkön viseljük az egész ország kenyerének sorsát is: nem megy el úgy a gépünktől egy csépeltető gazda sem. hogy ne beszélgetnénk el vele és nem hívnánk fel f Lg veimét a haza iránti kötelességei teljesítésére, Felelősséget érzünk azért, hogy a mi gépünktől minden gazda azonnal a raktárba vigye az államnak járó részt. Sásd I. cséplőbrigád tagjai. Szerda esli» befelezik a cséplést a görösgalli állami gazdaságban ,A kétezer holdas görösgalli állami gazdaságinak ** két szérűje van, de három helyen folyik a cséplés: a szentmiklósi szérűn és a P. 2-es táblán cséplőgépekkel, kint a táblán pedig Horváth János kombájnja halad előre: a tavaszi árpa kévéket bevillázzák a gépbe és lassan haladva mindjárt a tábláin #1 is csépel — nem kell behordani a gabonát. A görösgalli gazdaságról példát vehetnek a környék termelőszövetkezetei és egyéni gazdái egyaránt A hónap elején 300 mázsa búza szállítására gyorsbeadási szerződést kötöttek — július 21-ig 341 mázsa került be innen a malmokba és a raktárakba — a kommunista Horváth János kombájno6 lelkiismeretes munkája révén. Vontatóvezető létére — nincs is kombáj- nr>s szakképzettsége, — több, mint 170 holdról takarította be Csirke Györggyel — segéd vezetőjével, a gabonát. A gazdaság vezetősége július 20 után újabb 500 mázsa búza iúl'us 31-r0 történő leszállítását vállalta — ez már a cséplőcsaoatokon múlott, — de kitettek magukért Szilovics György a somogymegyei Potomyból ideszerződött brigádja, minden nao 110—120 mázsa fölött csépelt és így. m’re a határidő lejárt, 1080 mázsa búzát száin'tottak el Görösgallról. Az állami gazdaság saiát munkái példás elvégzése mellett eigv-egy aratógépet küldött a kistamási és a kis- dobszai termelőszövetkezetek megsegítésére is. — és így ftk is időben befejezhették az aratást. A gazdaság két héttel a környék gazdái előtt jár — már szerda estére*befejezi a cséplést. Móq ebben a hónapban egészévi sertésbeadását teljesíti a véméndi Új Alkotmány termelőszövetkezet Baranyában vontatottan halad a sertéstoe- gyüjtés; a hátralékosok leginkább azzal mentegeik mulasztá- sukat, hogy nincs mit hízóba állítani, vagy nincs mivel hizlalni. Ahol azonban az ilyen mentegetőzésbe nem nyugszanak bele, a begyűjtési dolgozók, hanem meggyőző szóval, pvakorlati tanáccsarse. gítenek, mindjárt meggyorsul a beadás. Példa erre a pécsvá- ractii járás, ahol az elmúlt egy hónap alatt 400-ról 150-re csökkent a sertésbeadéssal hátralékosok száma. A járás egyik községében; Hosszuhetény- ben nemrégen még 40 hátralékos volt. Azóta a begyűjtési hivatal tanácsára azok, akik. nek bőven termett árpájuk, kihízlalták állatukat. akiknek pedig ez az előnyük nem volt, süldőiket becserélték hízókért. így ma már egyetlen gazda sem tartozik hízottsertéssel az államnak ebben a faluban. A termelőszövetkezeteit közül eddig négyen teljesítették egész évi sertésbeadásukat a pécsváradi járásban. Rövidesen követi őket a véméndi Uj Alkotmány termelőszövetkezet is, amelynek mindössze kilenc mázsa 95 kiló sertésbeadási kötelezettsége van hátra ezévre. A hízók készen vannak, ae még egy hétig tartják őket. A tsz-tagok azt akarják, hogy legalább 140 kilós legyen mindegyik és így zsírsertéssel segítsék a városellátást. Hász helyen árusítanak zöldségféléket a földm tívesszövetkezetek A baranyai földművesszövetkezetek nemcsak iparcikkekkel, de -p- nemrég megalakult járási felvásárlási irodák segítségével — olcsó és friss zöldáruval is ellátják a lakosságot. Jelenleg tizenhét földművesszövetkezeti elárusítóhely és számos Ideiglenes áruda szolgálja ezt a célt. A közeljövőben újabb három árusítóhely -elégíti ki a fokozódó igényeket, a bányászok ellátásának további javítására pedig1-naponta egy teherautó zöldségfélét továbbítanak Komlóra. Ezenkívül az üzemi dolgozók számára olcsó befőzési zöldárut 1« biztosítanak. *
