Dunántúli Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)
1954-08-18 / 195. szám
« 1954 AUGUSZTUS 18 rs A F L o Még többet ki a tömegek kosé, nevelni9 tanítani, mozgósítani őket! Pártaktíva-értekezlet a villányi járásban 5 Véménd - a pécsváradi járás egyik legnagyobb községe befejezte a cséplést és a kalászosok beadását (Telefonjelentés.) örömmel jelentjük, hogy Öbánya ntán most már a pécsváradi járás egyik legnagyobb községének, Vé- méndnek mindkét termelőszövetkezete és egyéni gazdái szérűin is véget ért a cséplés és mindjárt a gép mellől az utolsó gazda is teljesítette beadási kötelezettségét. Kedden délelőtt tíz órakor mérték le a Terményforgalmi Vállalat raktárában az utolsó zsákot és ezzel Véménden nincs már egyetlen termelő sem, aki búzával, rozzsal, árpával, vagy zabbal tartozna államunknak. A két termelőszövetkezet, a Keleti Fény és az Uj Alkotmány már megkezdte az új gabona felhasználását is: bőségesen osztottak ki előlegül az elvégzett munkaegységekre. A véméndick, akik annakidején megfogadták, hogy augusztus 20-ra végeznek csépléssel, begyűjtéssel, egyaránt — becsülettel helytálltak szavuknak. PAPP JÄNOS a járási pártbizottság első titkára. Járásuk becsületéért, a gyorsabb begyűjtésért dolgoznak a se iyeiek Az utóbbi napokban a sellyei járás kommunistáinak eredményes jelvilágosító szava, tanácsainak erélyes fellépése nyomán megyénk begyűjtésben utolsó járásában is jelentős előrehaladás történt: állandóan napi három-négy százalékkal növekszik a begyűjtött gabona mennyisége. Erő feszítés ez, hatalmas küzdelem a sellyei járás dolgozó parasztságának, cséplőbrigádjainak becsületéért, hogy augusztus 20-a már ne lelje őket hátralékban, nagy adóssággal, a járások sorrendjében a nyolcadik helyen. A hátralékosokkal szemben eg yre jobban alkalmazzák a törvény előírásait, ahol az ellenség uszít a teoyújtés ellen — sniát szavukat, állítják szembe vele a kommunisták. Előbb kezdhették volna — kétségtelen — de most nincs idő a múlt hány forgatására: ha megemberelik magukat, ha még inkább sarkukra állnak, javarészét helyrehozhatják a m#-‘ lasztottaknak. Előre sellyeiek! Teklafalu augusztus 20-ra osépléssel it», beadással is vé»ez A rűlányi Járási pártaktíva-érte- kezletről — amelyen vasárnap a járás legjobb kommunistái vettek részt — el lehet mondani, hogy betöltötte feladatát. Még az is, aki csak nagyvonalakban ismerte a járást világosan megértette, milyen munkát végeztek eddig a járás kommunistái, dolgozói, mik a soronkö- vetkező feladatok, mik e feladatok között a legfontosabbak, legsürgö- * sebbek. Röviden így lehetne meghatározni az értekezlet erényeit: iránytmutató, egyszerű és világos, lelkesítő. A beszámoló Nézzük meg mi van e tág fogalmat jelentő jelzők mögött, mivel érdemelte ki ezeket a megállapításokat a villányi pártiktíva-értekezlet? Azzal, hogy a járási párt-végrehajtóbizottság beszámolója és a vita végül is kerek egészet adott, tisztázta a vitás kérdéseket, helyes politikai értékelést adott e kicsi, de szép járás" helyzetéről. A beszámoló egy-két fogyatékosságától eltekintve — a nagyobbrészt helyes értékelés mellett, utat mutatott, alapot adott a jó, harcos, a hibák ellen az eredményekért küzdő vitához. A növényápolás és aratás eredményei, a termelőszövetkezeti tagok és az egyéni gazdák nagyobb részénél?, példás munkája — mint erről Sze- ■* keres elvtárs, a pártbizottság első titkára beszélt — bizonyságát adta: a járásban értik a mezőgazdaság fellendítésének jelentőségét, értelmét, mert erről beszélnek a kommunisták, mert ismertetik, magyarázzák, hogy e fontos feladat végrehajtásának legfőbb módja a soronlévő munkák jó, késedelem nélküli elvégzése. A cél megértése, a jó munka értelmének megértése adott erőt a többi között Buni elvtárs kombájnosnak is, aki a mostoha időjárás mellett is 330 katasztrális holdról vágta le a gabonát. Voltak szép számmal társai is: Szokolovics Boskó, Tóth Gyula, Burai Lajos, Papp János, vagy a villányi újpetrei, pécsdevecseri, kis- kassai, illocskai tsz-tagok, akikre fejenként 10—15 hold aratás is jutott. Mégis learattak! Itt az eredménye a politikai felvilágosító, nevelő munkának, a kommunisták példamutatásának, lelkesítő szavának. Ahol viszont elmaradt a felvilágosító, ne- i velő szó, ott azt állapíthatta meg a beszámoló, hogy „elmaradás van”, „hibát követtünk el”. A sok, szép eredmény mellett háttérbe szorult az állattenyésztés, a hozam emelése, a tenyésztés minőségének javítása. A hiba gyökere: a kommunisták, a felvilágosító szó erre nem mozgósította a járás termelőszövetkezeteinek. minden dolgozóját. Ki is adták most a jelszót: A legjobb kommunistákat az állattenyésztésbe! Ezt csak azzal kell kibővíteni, hogy az állattenyésztéshez értő legjobb kommunistákat! A járás tarlóhántási eredményére is azt mondta a beszámoló: hibát követtünk el, mert nem sikerült felszámolni az e téren lévő tétlenséget. Hát a soronlévő és következő munkák? Négy pontba foglalta ösz- sze a beszámoló: a cséplés minél jobb és gyorsabb befejezése, e beadás maradéktalan teljesítése nemcsak gabonából, a kapások betakarításának és az őszi vetésnek jó előkészítése, a termelőszövetkezetek to- • vábbi szilárdítása, fejlesztése és az összeg sorrakerülő tanácsválasztások jó előkészítése. Most a legfontosabb: gyors cséplés, jó begyűjtés, első lenni a járások versenyében. Ha a beszámolónak a végzett mun kát értékelő részére rámondhatjuk, hogy helyes volt, úgy a begyűjtésnél, a legfontosabb soronlévő feladat ismertetésénél — mint erre az értekezlet felhívta a figyelmet és kijavította a vitában — elkövetett egy lényeges hibát. Kifejtette, hogy a begyűjtés nem csak és nem elsősorban adminisztratív feladat, hanem elsősorban politikai kérdés és politikai munka, amelynek erősítenie kell a munkás-paraszt szövetséget, amelynek nemcsak a zsákokban, de a fejekben is hozzájárulásnak kell lennie a párt politikájának, a kormány programmjának végrehajtásához, elő kell segíteni a járás dolgozóinak politikai fejlődését. A siker kulcsa a politikai nevelés Fontos kérdésekről szólt a p'árt- végrehajtó bizottság beszámolója. Megfelelő helyet kapott benne minden soronlévő fontos feladat, így a termelőszövetkezetek megszilárdítása is. Megállapította: „három tsz kivételével — különösen a mároki Vj Barázda tsz kivételével — a termelőszövetkezetek tovább szilárdultak, tovább erősödtek”. Egy példa a sok közül: Pócsán augusztusig már három kiló búzát, egy kiló árpát, egy öl zöldlucernát, egy öl rétet, pálinkát, malacot és öt forintot adtak egy munkaegységre. A siker, az erősödés, a fejlődés „Titka” így szelepeit a beszámolóban: „A kongresszus anyagának segítségével sikerült tisztázni a tsz tagság többsége előtt, hogy pártunknak töretlen vonala az új szakasz idején is a termelőszövetkezeti út, mint a dolgozó parasztság felemelkedésének egyetlen járható útja”. Nem külön beszélt a beszámol* r gazdasági eredményekről, a gazdasági szervek munkájáról és nem külön a politikai eredményekről, a párt és tömegszervezetek munkájáról. Együtt szólt az egészről úgy, ahogyan az a valóságban van, ahogyan annak a valóságban kell lennie. A párt- és gazdasági munka eredményeinek, további feladatainak és további eredmények elérésének a kulcsa pedig: a politikai nevelés, az agitáció. A politikai agitáció, és nevelés — ha lehet így mondani — néhány árnyalati hibától eltekintve az egész beszámoló mestergerendája volt. Volt ugyan néhány rész, amikor csak jelszavakban, felszólítás ban használta az agitáció szükségességét, de elfeledte, hogy megadja annak tartalmát, célját is. Ezen is javított a vita. A hozzászólások Mintegy tizenhatan jelentkeztek szólásra. így az egyik, névszerint Steig Antal elvtárs, a villánykövesdi Új Alkotmány párttitkára mindjárt az elején ki is mondta, hogy nem mindenben ért egyet a beszámolóval, nevezetesen a termelőszövetkezetek értékeléséről szóló résszel. Véleménye szerint: egyáltalán nincs ok elbizakodottságra, mert vannak ingadozó tsz-tagok, akik egyik lábukkal a tsz-ben, a másikkal pedig az egyéni gazdaságban vannak. El is vetette nyomban a sulykot: szerinte mintha többen lennének ingadozók, mint szilárd, termelőszövetkezet mellett állók. Bizonyíték? Helyenként több a háztáji föld, kacsintgatnak az állami gazdaság felé. Erre is figyeljen fel a JB! A következő hozzászóló Szekeres alhadnagy Steig elvtárs hibáját azonnyomban kiigazította: van nak ugyan ingadozók, vannak, akik kifelé kacsintgatnak, de ez a törpe kisebbség, a kisebbség elvtársak és nem árt, de használ, ha erre figyelünk fel valamennyien együtt a JB- vel. Tiszta víz került a pohárba, a két különböző véleményből összetett és a harmadik helyesen kialakí- tottat, az ebből fakadó feladatot mindenki megértette, magáévá tette. Mészáros József elvtárs, az illocskai tsz párttitkára azt mondta: ha kissé más szavakkal is: ha az eredmények azt mutatják, hogy akkor született a siker, amikor jó volt az agitáció, a hibák viszont azt, hogy ott vannak, ahol ez elmarad és akkor állandósul az eredmény, ha állandó a politikai munka — akkor a jövőben ne legyen kampányszerű a dolgozókkal való beszélgetés, politizálás. A következő hozzászóló ugyanerről a kérdésről szólva félreérthetetlenül kimondta: „Elvtársak! Többet menjünk a dolgozók közé!“ A vita végül is így határozta meg a feladatot: igaz ugyan, hogy kampányszerű volt sokszor az agitáció, hogy számos esetben elmaradt a követelményektől, de az is igaz, hogy járunk a dolgozók' között, beszélgetünk velük, választ adunk nekik a vitás vagy megnemértett kérdésekre, magyarázzuk nekik munkájuk értelmét, jelentőségét, de még többre, jobbra van szükség, hogy az eredmény is több, az előrehaladás is jobb legyen, a feladat így hangzik: Még többet ki a tömeqek közé, nevelni, tanítani, mozgósítani őket! _ A járási tanácselnök elvtárs értékes hozzászólásával a tanácsválasztások jelentőségének értékelésén kívül fontos feladatra hívta fel’ a figyelmet: a tanácsok munkájának segítése, ellenőrzése, bírálata mellett tanulják meg az elvtársak az egész járásban becsülni is a tanácsok munkáját, vegyék észre és értékeljék az eredményeket is. Még néhány fontos feladat A járásban jobbá kell tenni az adózást, — nem szabad elfeledkezni a baromfi- és tojásbeadásról, a gén- állomásoknak több gondot kell fordítanak — a javuló munka további javítása mellett — a gépek megőrzésére, kevesebb elhagyott gépet szeretnének látni a földeken a járás dolgozói, — a termelőszövetkezetekben az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a munkafegyelem megszilárdítására, — több segítséget várnak a gépállomásoktól politikai téren is a termelőszövetkezetek, — fel kell figyelni arra, hogy helyenként pazarlás van a takarmányozásnál. — Ilyen fontos feladatokkal egészítette ki a vita a beszámolót, ilyen fontos kérdésekre hívta fel a figyelmet. Eredményes tárgyalás volt a villányi járási pártaktíva-értekezlet és minden bizonnyal meghozza eredményét: meggyorsul a cséplés, begyűjtés. s hacsak nem lesznek náluk gyorsabbak, jobb munkát végzők a mohácsi járásbeliek ismét élre törnek. De az értekezlet alapján megvan minden remény arra is, hogy az elhanyagolt. területeken is megjavul a munka és a dolgozók életszínvonalának emeléséért, a mezőgazdaság fellendítéséért végzett munka rövidesen több eredményről adhat számot a járásban. Kászon József MB. agitáció’s alosztályvezető. Több mini 1.200 női blúzhoz elegendő pupiint gyártottak terven felül A Mohácsi Selyemgyár szövőnői az alkotmány ünnepe tiszteletére indított munkaversenyben pótolják az árvízveszély ideje alatti elmaradásukat. Az elmúlt egy hónap alatt tízzel növekedett a sztahanovista szinten dolgozók száma. Jelenleg minden hatodik szövőnő sztahanovista. Napi tervük rendszeres túlteljesítését gondos gépkarbantartással, a szálszakadások megszüntetésével segítik. így érték el, hogy augusztus eddigi szakaszában több, mint 1200 női blúzhoz elegendő kiváló minőségű pupiint gyártottak terven felül. Ezzel csaknem egyharmadára csökkentették júliusi adósságukat. A Mohácsi Selyemgyár szöyőnői elhatározták, hogy az alkotmány ünnepe után is ezzel a lendülettel folytatják a munkát és szeptember 20-ig kiegyenlítik az árvíz idejéből származó tartozásukat, Hné. Míg Marócsa környékén a gazdák, azzal húzták halasztgatták a cséplés megindítását, hogy augusztus 20 után úgy is eltörlik a beadást, rosz- szul jár, aki iparkodik — addig Teklafalu dolgozó parasztjai a termelőszövetkezettel vetélkedtek a vajszlói gépállomás cséplőgépéért, hogy időben, becsülettel beadhassák az állam gabonáját, és szabadon rendelkezzenek a sajátjuk fölött. Gala vies Károly 8 holdas gazda már más érvek híján az asztalt verte, mert a gép késett és a tsz csépelte cl vele előbb gabonáját. A Vörös Őrség termelőszövetkezet szérűjén pénteken fejeződött be a cséplés, szombaton pedig maradéktalanul a begyüjtőhelyre vitték az államnak megjáró búzát, árpát, egyéb terményeket, teljesítették aug. 20-i fogadalmukat. A cséplés megindulása óta éppen kerek hat napot vesztegelt különböző géphibák miatt a gépállomás cséplőgépe. Akárhogy is számítják, a gazdáknak négy-öt vagon terményük maradt így csépeletlen, az etetők, munkások pedig közel harminc mázsa keresettől estek el. Nagy pénzt jelent ez! — Emberek én ötvenben lámpavilágnál még éjszaka 11-kor is csépeltem, jobban is kerestem, mint mostanában. Azt mondom — szereljék fel a traktorra a világítást — most is megtehetjük, vélekedett Illés Józsefné cséplőmunkás. Sokan A termelőszövetkezet példája nem egyedülálló Teklafalun, nem ro.sz- szabbak kötelességtudás dolgában az egyéni gazdák sem. Manczider György 11 holdas dolgozó paraszt, a falusi pártszervezet tagjához illően, elsőnek teljesítette beadását, és nyomon követték a többi kommunisták, pártcnkívüliek egyaránt. Teklafalun az ö munkáiuk eredményeként eddig sem volt, de ezután sem lesz egy hátralékos sem. Augusztus 2C-ra beveszik a cséplést, a beadást is. Még két nap van vissza a munkásparaszt szövetség nagy ünnepéig, addigra biztosan végez a hátralévő nyolc egyéni gazda gabonájával a cséplőgép. Mire felvirrad a nagy nap — Teklafalun nem marad gazda, akinek beadási könyvére ne vezetnék rá: teljesítette kötelességét. vonakodtak tőle, de aztán az okos szó követőkre talált. A traktoros felszerelte a fényszórót, így azután kedd estétől kezdve a sötétedés után is mehet a gép. Mit jelent ez a gazdáknak? Azt, hogy naponta 10—12 mázsával szaporodik az elcsépelt gabona, előbb rendelkezhetik termése felett. A cséplőmun,kasoknak? Úgy számolják — több, mint két és fél kiló gabonával keresnek többet naponta, nyolc-tíz forinttal tetézik így bérüket. Jól járnak vele mind a ketten! Meg javítjuk Pécs gáz-ellátását Az elmúlt évben vállalatunk sokat fejlődött. A fejlődés nemcsak üzemünk dolgozóinak életében jelent változást, hanem elősegíti a városi dolgozók kényelmét és mun káját is. 1949 óta 787 családdal szaporodott a gáz- fogyasztók száma. A korrnányprogramm értelmében tervbevettük, hogy 1955-től kezdve évente 500 új fogyasztót kapcsolunk be a gázhálózatba. A fogyasz tók számának emelese nagy feladatot ró magára az üzemre is. Az előkészületek már meg is történtek. Vállalatunk építtetett egy négy és félezer köbméteres gáztartályt mintegy másfél millió forintos beruházással. Az új létesítményt szeptember 15-én helyezzük üzembe. A régi panaszok megszüntetésére és a gázfogyasztók számának gyarapítása érdekében vállalatunk még ebben az évben megépít egy 2 km hosszú 300 mm átmérői ü fővezetéket a Pécsi Kokszművek és Gázmű vek között, a vezeték üzembehelyezése lehetővé teszi a Kokszművek gáztermelésének gazdaságos elosztását a város és a Porcelán- gyár között. A budapesti gázszolgáltatás megjavítása végett a minisztérium vállalatunkat is , kijelölte a fővárosi gázmérők javítására. Havonta mintegy 1000 darabot javítunk meg. Ennek érdekében építtettünk két új javítóműhelyt 6 és félmillió forintos beruházással, korszerű felszereléssel. Városunk csőhálózatát 1949 évihez viszonyítva 7000 méterrel bővítettük. A munkálatok körülbelül 7 millió 800 ezer forintba kerültek. Gondoskodtunk dolgozóink munkavédelmi és szociális körülményeinek javításáról is. Építettünk egy új korszerű mosdót, öltözőt, kultúrtermet. 1955-ben 50 személyes öltöző építését vettük tervbe. Dolgozóink a kongresszusi versenyben átlagosan 135 százalékra teljesítették felajánlásukat. Ezeket az eredmém c* két az augusztus 20-i versenyben tovább fej tesztjük. Horváth József igazgató Pécsi Gázművek. A vajszlói gépállomás szégyene: a traktorosok úgy vásárolják az üzemanyagot Sellyén, a járási székhelyen dolgoz'K a vsiszlói gépállomás cséplőgépe, és ha nehézkesen is haladnak, de egyre inkább a :sép- lé- vége felé .dízelednek. Mi akadályozza a munkájukat, — kérdem Heidinger Perenc- né. függetlenített párttitkárt. Hamarosan el is mondja: — Az emberekkel nincsen hiba, hanem ar rál többet vesződünk a gépállomássá). A múlt keddtől péntek ig naponta kétszer is telefonáltak be a gépállomásra, — küldjenek petróleumot a melegítő lámpához, mert nem tudnak beindulná reggelenként. A gépállomás azért sem küldött, a traktornak meg menni kellett volna. — Niccs más hátra, a cré pr.ltető gazdák a lé napi'.lukból öntötték ki a petróleumot, csakhog.' elrsépeltethessék termő nyeiket. A gépállomás hanyag s ága nemcsak a pár liter petróleumnál mutatkozott meg, — hanem a gázolaj ellátásnál is. A napokban elfogyott az üzemanyag és bár előtte értesítették Vajszlót, — csak nem küldött utánpótlást. Kénytelen-kelletlen, csakhogy meg ne álljanak, az Állatforgalmi Vállalat sellyei kirendeltségétől szereztek valamennyit. Az egész sellyei járási parasztsága az utolsó helytől szeretne elszabadulni — ez pedig a gépállomásokon, — a vajszlóiakon i3 múlik. Ha ők így törődnek ^-sak a cséplés meggyorsításával — bajosan kerülnek el a sereg hajtők szégyenletes helyérő' I Kosa Nándor királyegyházai gazdának 430 forintja bánja a kötelességmulasztást A rossz szomszédság török átok — és a szomszéd rossz tanácsának megszívleiése nemcsak elszámoltatási költségekbe, hanem becsületük csorbulására is vezette a királyegyházai gazdákat. Ki kezdte, ki sem, nehéz már megtudni, de a múlt héten már negyvenhat gazdát tartottak nyilván a hátralékosok névsorában, akik az okos szóra csak azt hajtogatták: nem vitte a szomszéd — nem viszem én sem, A községi tanácselnök elvtárs gyorsan megkereste az orvosságát: ha csak a szomszédra hallgatnak, hát majd elszámoltatunk egy-két hátralékost, tanulhatnak belőle. Szóm baton, augusztus 14-én azután az elszámoltató bizottság sorra vette Kósa Nándor, Schaub Féter és Stállanberger Mátyás, a leghangc- sabb hátralékosok portáját. ök kerültek sorra elsőként, utánuk negyvenegy másik hátralékos jobbnak találta, hogy önként elvigye az állam részét a begyüjtőhelvre. Mi a hirtelen változás oka — csak az, hogy a ■7.Lmszédot elszámoltát Iák? Az is, de annál több is: Kosa Nándornak 80 kiló búzájába és 130 forintjába került a kötekedés — ennyit kellett fizetnie a tíz százalékos emelés ért, a fuvarért,' és a zsákolási dijért. Nyolcvan kg búzáért meg közel 3 darab százast is lehet kapni, négyszázharminc forintos költségbe meg nem mi megát szívesen az ember. Éjjel is csépelnek, csakhogy behozzák elmaradásukat a gilvánfaiak
