Dunántúli Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)

1954-08-07 / 186. szám

DUNÁNTÚLI VILÁG PPOLETÁPJA / EC YífÜL JETEK!--------------—--------------------------------------------------------­A MAI SZAMBÁN: Augusztus elsején hatálybalépett a büntető éa polgári perrendtartások novellája (2. o.) — A Vietnámi Mun­káspárt felhívása a néphez (2. o.) — Pécsújhegyen az aktíva-értekezlet után (3. o.) — „Jelentékenyen csök­kentjük gyártmányaink önköltségét“ (3. o.) — A pécsi pedagógus művésztelepen (4. o.) AZ MDP B ARANYAM ECYEI BIZOTTSÄCÄNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 186. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1954 AUGUSZTUS 7 Angol-egyiptomi egyezmény a Szuezi-csatornáról Amikor Lesseps Ferdinánd, az a zseniális francia mérnök és pana­mista a múlt század derekán meg­építette a Szuezi-csatomát, aligha gondolta, hogy valaha nagyhatalmak versengenek majd e fontos viziút- ért. Pedig így történt. A csatornát, amely kezdetben francia birtok volt, pénzügyi és diplomáciai manőverek­kel csakhamar megkaparintották az angolok, s egészen, úgyszólván há­borítatlanul birtokolták. A Szuezi- csatorna Egyiptom területén halad keresztül, ezért mór huzamos idő óta követelte Egyiptom is, hogy bir­tokába vehesse, kérése azonban mind mostanáig határozott elutasításra ta­lált. Pedig — hogy csak a második világháború utáni időket nézzük, — úgyszólván 1945. óta folynak külön­böző formákban angol-egyiptomi tárgyalások a csatornaövezet átadá­sáról. Végül is, alig néhány napja, július 27-én született meg az a szer­ződés, amelynek értelmében Egyip­tom visszanyeri a csatorna tulajdon­jogát. S tegyük hozzá: Anglia nem azért ment bele ebbe a megoldás­ba. mintha messzemenően elismerné hajdani gyarmatának jogait. Máshon­nan fúj a szél, — az Atlanti-Oceó- non túlról, onnan, ahol az Egyesült Államok terjeszkedési terveit agyal- Ják ki. Mert jópár esztendeje Ame­rika is elhatározta, hogy kiveti há­lóját erre a fontos vlziútra. A marakodás érthető. Hiszen a Szuezl-csatoma, amely a Földközi- tengert kapcsolja össze az Indiai- óceánba torkolló Vörös-tengerrel, biztosítja Európa és a Közelkelet közvetlen vizi összeköttetését Kelet- Afrikával és Dél-Ázsiával. Fekvésé­ből következik, hogy a Szuezi-csator- na nemcsak fontos kereskedelmi út­vonal, hanem egyben jelentős stra­tégiai pont is, ahonnan hatalmas te­rületeket lehet ellenőrzés alatt ta"- tani. Ezért építették ki az angolok erői katonai bázissá a csatorna öve­zetét. De kövessük csak sorjában az ese­ményeket. A jelenlegi v egyiptomi kormány, amely szavakban antiim- perialista politikát folytat, a tömeg­hangulatot megnyerve, harcot indí­tott a Szuezi-csatoma megszerzésé­ért. Ez a jelszó egész Egyiptomban népszerű volt, s nem egyszer kertiú sor összetűzésre a lakosság és az ctt állomásozó angol csapatok között. A britt granizonok alatt forró lett te­hát a talaj, s ez az egyik oka a szer­ződés megkötésének. De csak az egyik, mert — mint a későbbiekben kitűnt, — Amerika is nyomást gya­korolt a brittekre, hogy egyezzenek bele Egyiptom követelésének teljesí- té$él}6 Július 27-én tehát 7 évi időtartam­ra megkötötték a szerződést, amely­nek értelmében az angolok húsz hónapon belül kötelesek kivonni csa­pataikat a csatomaövezetből. Ugyan­akkor azonban az egyezmény bizo­nyos cikkelyei előírják, hogy ha va­lamely arab országot, vagy Török­országot fegyveres támadás éri, a támaszpontot ismét Nagybritannis rendelkezésére bocsátják. „Továbbá az is bent foglaltatik, hogy a csatorna berendezése és a támaszpontok polgárlruhás angol „szakértők" ellenőrzése alatt állnak majd. Ez azt mutatja, hogy a szer­ződés korántsem Jelent százszázalé­kos megoldást Egyiptom száméra. S hogy mennyire nem, azt a tovább fejlemények is bizonyítják. Még meg sem száradt a tinta az aláírásokon, amikor az Egyesült Ál­lamok kairói nagykövete gazdasági és katonai segélyt ajánlott fel az egyiptomi kormánynak. Ez a kor­mány, amely addig élesen kikeli mindenfajta imperialista „segéV* ellen, egyszeriben úgy vélekedett hogy nincs ellenére a segé\y elfoga­dásának. Érthető hát a „New-York Post“ című lapnak az a megjegy­zése, hogy „az Egyesült Államok ve- zetöszerepet játszott a Szuezi-csa- torna övezetére vonatkozó angol­egyiptomi megegyezés létrehozásá­ban.“ Ugyancsak ez a lap írta, hogy Egyiptom számára igen jelentős ösz- szegeket helyeztek kilátásba és hogy .kölcsönös segélynyújtási egyezmény 's készül Amerika és Egyiptom kö­zött." Félő tehát, hogy a Szuezi csatorna korántsem azokat a célokat szolgál- ia majd, amelyeket az egyiptomi nép szeretne. A jelek azt mutatják, hogy Anglia és Amerika az „engedékeny­séggel“ be akarja édesgetni Egyipto­mot a tervezett középkeleti katonai szövetségbe. Az ilyen tervek kiagya- '.ói azonban megfeledkeznek arról, hogy az egyiptomi nép a jövőben sem szünteti be a harcot jogos tu- ’ajdonának megszerzéséért és tovább küzd a gyarmatosítók kiűzéséért bármilyen lobogó alatt is próbáljak megvetni lábukat Egyiptom földjén. A megyei tanács pénzügyi osztálya jelenti Baranya megye III. negyedévi adó bevételi tervteljesítésében júliusban mintegy 8 százalékos lemaradás mu­tatkozott. A jól szervezett adóbesze­dési munka eredményeként a járá­sok közötti versenyben a siklósi járás tört az élre, A városok közötti versenyben Pécs az első, tervét napról-napra rendsze­resen teljesíti. Az adóbevételi terv legjobb teljesítéséért július hónap­ban a megyei tanács versenyzászló- jit a pécsi járástól a siklósi járás, a városok versenyzászlóját pedig Mohácstól Pécs városa nyerte eL A járások és városok közötti ver­seny a következőképpen alakult: 1 siklósi, 2. pécsi, 3. pécsváradi, 4. villányi, 5. szigetvári, 6. mohácsi, 7. sellyei, 8. a sásdi. A városok közötti versenyben: 1. Pécs, 2. Komló, 3. Mohács. A legjobban lemaradt községek: Lánycsók, Szilágy, Boda, Szárasz és Magyaregregy. A sásdi járásban Abaligetem Vince Ferencnek 10.343, Pap Jánosnak 11.200, Gergász Imré­nek pedig 3.300 forint adótartozása van. Bodolybér község is visszahúz­za a járást. Itt Dóczi István 7.800 Bank Antal pedig 7.244 forinttal tar­tozik az államnak. A felszabadulás óta a hatvanötödik baranyai községben gyűlt ki a fény Pénteken újabb három baranyai községben: Cserdin, Heles fán, és Bükkösdön gyűlt ki a fény, velük együtt a felszabadulás óta Baranyá­ban 65 község, 17 gépállomás, 23 ál­lami gazdaság és 7 termelőszövetke­zet kapcsolódott be a villamosháló­zatba. Az év végéig még újabb 19 tele­pülés kap villanyt a megyében, kö­zöttük a sátorhelyi, beremendl, ke- lemenligeti állami gazdaságok távoli üzemegységei és négy terme'ős/övet- kezet. A nagyarányú villamosítási Prog­ramm teljesítésével a felszabadulás előttinek több mint kétszeresére nőtt eddig a nagyfeszültségű villamos táv­vezeték. Amíg 1924—44-ig mindössze hatszáz kilométer volt ennek a táv­vezetéknek a hossza, ezévben már az ezemégyszázadik kilométert épí­tik ki, Három mássá kukorica „A szilárd takarmányalap megteremtése érdeké­ben a legfontosabb és legnagyobb takarmány értéket adó kukorica országos termésátlagát az utolsó hat év átlagához képest három év alatt kataszteri holdanként két mázsával kell emelni” — írja elő a mezőgazdaság fejlesztéséről hozott határozat. A mágocsi Rákosi tsz A nagy kukorioatennéseiről híres — egy kapálás árán E célkitűzés elérését segíti az aratás utáni gazoló- kapálás. Számos példa bizonyítja, hogy a nyári gazoló­kapálás elmulasztása a kukoricánál terméscsökkenéssel jár. Járjuk be a sásdi járást, vegyünk szemügyre egy termelőszövetkezetet, egyéni gazdát, hallgassunk meg egy szakembert, hogyan befolyásolja az aratás utáni kapálás a kukorica terméshozamát. mágocsi Rákosi termelőszövetkezet­nek a múlt évben a középdűlőbeíi volt a kukoricása. Raffai István ag- ranómus, de a növénytermelési bri­gádban is, valamennyien érdekes Je­lenségről győződhettek meg. A har­madik kapálás után két részre osz­tották a középdűlőt. Egyik felében elvégezték a kukorica nyári gazoló- kapálását, a másikban, mivel nem jutott rá munkaerő — elmaradt — Megjött az ősz, hordták haza a ku­koricát. Ahogy mondani szokás — még a vak is látta, hogy a dűlő meg­kapált felében jobban teltek a ko­csioldalak ég a zsákok, mint a ga­zdátlan részében. A mérlegnél az­után meggyőződtek róla: a nyári gazoló kapálás három mázsa termés­többletet jelentett holdanként. A tavalyi példából okulva most már nem mulasztják el ezt a mun­kát. A kapás dűlőben már 30 hold­dal végeztek, ezután sorraveszik a többit is. Ha ÍOO holdon végzik el a gazoló kapálást, 300 mázsa termés­többletre számíthatnak, melyen tuabb 10 sertést hizlalhatnak szabadpiacra. Közel ÍOO ezer forint üti érte a mar­kukat. Igaz, az újabb kapálással újabb munkaegységek kerülnek a könyvekbe. Számítsunk öt munka­egységet egy hold megkapálására. — Ha átlag 30 forint esik egy munka­egységre, az évi járandóságból, ak­kor 100 hold kukorica újrakapálta- tása 15 ezer forintba kerül. Téved, aki azt hinné, ezért a tizenötezer fo­rintért a mágocsi Rákosi termelőszö­vetkezet tagjai egykönnyen kienge­dik kezük közül az ezer darab szá­zast. Inikább mégegyszer megkapál­ják kukoricájukat! Kovács Imre Kaposszekcsőről: Ki ne tudná Kapoeseekcsón, hogv Kovács Imre nyugdíjas vasutas 2200 négyszögölnyi bdrtofca az öreghegyi dűlőben van?! Azt is tudják a ka- poeszekcsőiek, ha Kovács bácsit nem leli otthon a kis házában a járó-kelő. akkor a kukoricásban biztosan meg­találja. Bér sok jó gazda lakik Ka- posszekcsőn. nyugdíjas létére az övé a határ elismerten legszebb kuko­ricása. Nincs az a munka, amit saj­nálna ' tőle. — Kovács bácsi, hányadszor ka­pálta meg a kukoricáját? — Tudom Is én hányadszor, nem vagyok én kéményseprő, hogy voná­sokat húzzak egy-egy kapálás után Kétszer alaposan megkapáltam, arra emlékszem, utána aztán annyiszor ahányszor gyomos volt, most is on­nan jöttem, talán fél órája sincs. Tu­dom én, mi jár a kukoricámk. Ta­valy is olyan kukorica termésem volt, nem cseréltem volna egy gar­dával sem. 400 ölnyi földemen 24 zsákkal termett. Érdemes vele fog­lalkozni. Csak annyit mondok, sokat ad a föld, ha sokat kap. Ahogy mon­dom, aratás után is megkapál lám mégegyszer — bár nagyon megeső-* folt a jégverés, — töréskor kiderül, nem veszett kárba a munkám! __j Sz ilvássy Imre főagronómus: Igazuk van a mágocsi ajknak és Ko­vács Imrének, több és szebb kuko­ricánk terem, ha elvégezzük a ga­zoló kapálást. — A nyári gazoló kapálást leg­alább olyan fontosnak tartom, mint a kukorica első kapálását. A sok eső, talajvíz összetömítette a talajt, ki­szorította belőle a levegőt. Élet azon­ban csak ott lehetséges, ahol levegő 's van. Legfontosabb tehát a talaj­szerkezet megjavítása, a baktériumok életlehetőségének biztosítása. Ha ezt most az aratás után kapálással meg., adjuk, három-négy mázsa holda'w kénti terméstöbblefcre számíthatunk. Helytelenül jár el, aki nem kapál, mert nem gyomos. A kapa amellett, hogy a gazt irtja, a talajt lazítja é* most ez a fontos. Nem szabad azon­ban a gyomirtást sem lebecsülni. Ha kikapáljuk a gazt, nem érhet be, nem pereg el a mag, kevesebb lesz az élősködő, — már a jövő évi mun­kánkat is -megkönnyftjtlk. A kedvezőtlen időjárás megnehe­zítette a nyári munkákat, a sásdi Járásban mégis elvégezzük a gazoló kapálást, elsősorban ahova őszigabo­na kerül. Ehhez a munkához kérjük az agronómusok, termelőszövetkezeti tagok és a dolgozó parasztok segítsé­gét, mert háromszorosan is megtérül a ráfordított fáradság. Sch. K. Hírek a falu éleiéből FELKÉSZÜLT A SILÓZASRA a hetvehelyi Sztálin termelőszövetke­zet növénytermesztő és állattenyész­tési brigádja. Rövidesen megkezdik a tíz holdnyi napraforgó csalamádé vágását, amelyet egyenesen a silózás céljaira vetettek, majd a másodveté­sű kukoricac&alamádé kerül sorra. A hetvehelyiek nagy állatállo­mánnyal rendelkeznek és mivel szé­nájuk jórészét tönkretette a nyári esőzés — silóval biztosítják jószágaik téli takarmányát. Elhatározták, any- nyit silóznak le az idén. hogy min­den számosállatra tíz köbméter siló- takarmány jusson. Jelenleg a gödrök takarítása folyik, de a sásdi gépál­lomás silótöltőgépe már a helyszí­nen várja a munka megindulását. * HÁROMSZAZÖTVENNÉGY HOL. DON 8 mázsás búza átlagtermést ér­tek el a mágocsi Rákosi termelőszö­vetkezet növénytermesztő brigádjai, ugyanakkor, amikor a velük szomszé­dos nagyhajmási December 21 tsz búzatábláin mindössze négy mázsás átlagtermést takarítottak be. A rendkívüli nagy eltérés a jól alkalmazóit művelési eljárásokban leli magyarázatét: amíg az élenjáró Rákosi tsz növénytermesztői búzave- .tésüket tavasszal két ízben is fej- trágyáztak, a nagyhajmásiak csak egy ki* részére szórtak ká műtrágyát és elmaradtak a növényápolási, gyom irtási munkáikban is. A Rákosi tsz tagjai ugyanis valamennyi búzájuk­ból kigyomlálták az acatot és a röb- bi gyomot — a nagyhajmásiak erre nem fordítottak gondot. A nagyhajmásiak saját kárukon ta­nulva, a jövőben megtartják az agro­technikai előírásokat. • A MOHÁCSI JÁRÁS TERMELŐ­SZÖVETKEZETEI egymaguk több silótakarmányt készítettek eddig, mint a többi hét baranyamegyei já­rás termelőszövetkezetei együttvéve. Különösen gondosan készül fel az állatállomány gondtalan téli áttclel- tetésére a bólyi, kölkedi és bári ter­melőszövetkezetek tagsága. A legnagyobb elma-adást a sziget­vári Járásból Jelentik, ahol as ért»* sütések szerint, még egyetlen köbmé­ter silót sem készítettek a termelő­szövetkezetek, de igen gyengén sze­repel a sellyei járás is: egyedül a csányoszrói Uj Március jelentette az Állattenyésztési Igazgatóságnak száz köbméter siló elkészítését. Gyengén szerepel a villányi járás is. ahol a múlt év hasonló időszakában az idei. nek többszörösét silóztak le. * HANYAG TALAJMUNKA MIATT több községben elrendelték az agro­nómusok, hogy a traktorosok költsé­gén, illetve azok terhére, akik a rossz munkát megfelelőnek tartották és átvették — a gépállomások kiegé­szítő munkával hozzák helyre a ká­rokat. így a kisjakafofalvt Úttörő tsz. ben a villányi gépállomás, a peliko- nyaá Mao Ce-tung tsz-ben az ujpet- reiek kötelesek a rosszul elmunkált tarló hántást hengerezéssel, kereszt- irányú tárcsázással öt napon belül helyrehozni, ugyanígy a szigetvári gépállomást is kötelezték, hogy hoz­za helyre Balatonyl Antal traktoros­nak a szentdénesi termelőszövetke­zetben végzett gondatlan munkáját. A rosszul végzett talajmunka esz­tendőkre elronthatja a talaj szerke­zetét, csökkenti a termést. Ezért a megyei főagrerómus a siklósi államó gazdaságot is kötelezte a harkányi út melletti elnagyolt tarióhántés rend behozására. * ENDRÖC KÖZSÉGET FELOLDOT TÁK a burgonyabogár miatt koráb­ban elrendelt növényvédelmi zárlat alól. Mint korábban megírtuk, a köz­ség burgonyaföldjein az elmúlt he­tekben burgonyabogarakat találtak. A szederkényi Növényvédelmi Állo­más munkatársai Zetorra szerelt po­rozógépeik segítségével megsemmisí­tették a fertőzött gócot, de bizton­ság kedvéért fertőtlenítették a kör­nyező burgonyatáblákat is. A jólszervezett védekezési munka eredményeként az ismételt keresések ellenére — sehol sem találtak burgo­nyabogarat és így elrendelték a köz. ség feloldását a növényvédelmi zár­lat alól. Cséplőgéptől a begyűjtőhelyre A MEGYEI BEGYŰJTÉSI HIVATAL JELENTI: Baranya megye legtöbb községé­ben — a beadásukat példamutatóan teljesítő szövetkezetek mellett — az egyénileg dolgozó parasztok Is köz­vetlenül a cséplőgéptől viszik a be- gyüjtőhelyre az államnak járó részt* A homorudi Petőfi tsz vezetősége táviratban jelentette, hogy kenyer­es takarmánybeadási kötelezettségét teljesítette. Teljesítette búzabeadá­sát a baranyajenői Szabadság és a garéi Petőfi tsz is. Belvárdgyulán Horváth András öt holdas, Szederkényben Jónás József 8 holdas és Meiszter János 10 hol­das, Erzsébeten Varga Jenő 13 hol­das, Berkesden Kósa Mihály 2 hol­das, Véméwden Marton Ferenc 8 holdas, Sellyén Nyiri Sándor 12 hol­das, Révfaluban Kollár József 10 holdas, Drávapalkonyán Blaskovics Pál 11 holdas, Csertőn Olcsnyák Já­nos 11 holdas, Szentlászlón Lamping András és Baráth János 3 holdas, dolgozó parasztok kenyér- és takar­mánybeadásukat példamutatóan köz­vetlenül a cséplőgéptől vitték a be- gyüjtóhelyre. Vannak azonban olyan községek is, mint például a pécsi járásban Németi, ahol 26 hátralékost tartanak nyilván és a szigetvári járásban Merenye, ahol szintén többen nem teljesítették cséplőgéptől kötelezett­ségüket Ezeken a helyeken a ta­nács végrehajtóbizottsága és a be­gyűjtési megbízottait, ha már a fi­gyelmeztetés nem használ, alkalmaz­zák a törvény szigorát! Tizenhárom mázsás búzatermés Majd tizenhárom mázsa búzája termett holdanként Szabó Imre ka- posszekcsői egyéni gazdának, aki ta­vasszal kétszer is komposzttrágyával szórta be őszi vetéseit, — így erősí­tette meg a zord téltől megsanyar­gatott növényeket, ösziárpából szin­tén jó közepes termést takarított be: másfél kataszteri holdon 1140 mázsás átlagtermést ért el,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom