Dunántúli Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)

1954-08-06 / 185. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ V/lAG PROLETABJA! ECYTfÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN: A szovjet kormány nyilatkozata a négyhatalmi külügy­miniszteri értekezlet összehívásáról (2. o.) — Eszme, amely kedves a francia nép, szívének (2. o.) — Szerve­zettebb munkával Béke-aknán is behozható a lema­radás (3. o.) — Kétszázötvenezer mozaiklap (3. o.) — Mi újság Baranyában? (4. a) BARAN YAM EGYEI B I ZOTT S A'CA'N A K LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM ARA 50 FILLER PENTF.K, 1954 AUGUSZTUS 6 Cséplőgéptől a begyűjtőhelyre! A gabonabegyüjtés, mint minden esztendőben, — az idén is harc köz­ben, a megélénkült osztályharc vi­szonyai között történik. A falusi kulák, a kupec akkor sem szűnik meg népi demokratikus rendünket támadni, ha épületeket, iskolákat, villanyt kap a falu — balgaság hát feltételezni róla, hogy éppen akkor vonul vissza, amikor a falu is, a parasztság is ad — a gabonabegyüj­tés idején. Sok funkcionáriusunk ró­zsaszínben látta a világot még jú­lius derekán is, ismeretlen jelekre alapozva azt hitték — anélkül, hogy a kezüket is ki kellene nyujtaniok érte, magától repül a sültgalamb, halad a begyűjtés, csak a jelentések megírása vesz majd el időt. Nem lesz itt sem fekete csépiés, sem tör­vény alól való kibúvás — a kor- mányprogramm óta visszavonult az ellenség. Az ellenség azonban, min­den hiedelmükre rácáfolva, még csak most támad igazán! Németiben és más helyeken máris fekete cséplése- ket lepleztek le, Merenyén és Palota- bozsokon, meg jó néhány községben az ellenség érvelése nyomán nem a begyüjtőhelyre, hanem a padlásra ment az első gabona a cséplőgépek­től. A kulák támad és sok falusi funkcionáriusunk nem tudja, hogyan válaszoljon ködösítő érveléseire. A legelső, amivel minden kulák, kupec kirukkol: gyenge a termés, nem jut a beadásra. Igaz-e ez? Any- nyi ebből az igazság, mint a körme feketéje. Ahol jégverte el a határt, mint Szentlőrinc környékén, vagy a pécsváradi járás északi részein, ott a kormányzat az elemi kár arányá­ban mérsékelte is a gazdák gabona­beadását, segítséget nyújtva ezzel is hogy kiheverhessék a csapást. Ami a termést illeti, abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy elmond­hatjuk: ha nem is termett holdan­ként mindenütt annyi búzánk, mint az 1953-as évben, ha több helyen a köd és a rozsda meg is vámolta a termést, — a megyei átlag nem lesz kisebb a jó közepesnél. A hegyes, sziklás Kővágótöttösön gazdálkodó Bóli Ferencnek és Tihanyi András­nak 9 és fél mázsás búzája termett holdanként, a bólyi Kossuth termelő szövetkezet egyes tábláin meghalad­ta a termés a tizenkét mázsát is — az összesen pedig meghaladta a ki­lencet, a reménypusztaiak 14 má­zsás árpatermése sem tartozik a rit­kaságok közé. Elismerjük, hogy egy­két helyen többre számítottak, de a termésre nem az egy-két gazda csa­lódása a jellemző, hanem mint előbb mondottuk— a jó közepes. Mi követ­kezik ebből? Az talán, hogy mégis kevesebb a búzánk, mint a múlt esztendőben? Semmiesetre sem! Pár­tunk és a kormány előrelátásából nem hiába erőltettük az ősszel és a tavasszal a felemelt kenyérgabona vetésterv teljesítését: az átlagtermé­sek kiesett mázsáit pótolják a meg­növekedett katasztrális holdak. Per­sze, azok a gazdák rosszabbul jár­tak, akik kukoricára, meg egyéb nö­vényre spekulálva kijátszottál az elő írásokat — tőlük ugyanúgy megkö­veteljük a kenyérgabonabeadást, mintha teljesítették volna a megsza­bott vetéstervet. Magukra vessenek, ha tervezgetéseik visszafelé sültek el. Falusi párttagjaink, a tanácsok és a begyűjtési hivatalok érveljenek a falu jó terméseredményeivel — verjék vissza az ellenség agitációját! A másik kedvenc „érv“, amit a parasztok barátjává nagyhirtelenjé- ben előlépett kulák széltében-hosz- szában terjesztget — a fejadag. Szól ez pedig valahogy úgy, hogy a fej­adagot, sógor, koma, élő és holt. fel és lemenő rokonság részére ki­foghatja a termelő, ha mégis marad­na valami utána — abból teljesít­heti a beadását. Valóban az első a fejadag, a kilencmillió magyar fej­adagja, amit mindenképpen, a ha­nyagokkal és spekulánsokkal szem - i ben a törvény szigorával is biztosí­tunk! A felemelt vetéstervet telje­sítő, jól gazdálkodó parasztembernek nemcsak a saját házi használatára szükséges búza termett meg, hanem a beadáson keresztül más emberek, a munkások, ellátatlanok fejadag­ját is biztosíthatja és a becsületes, mindjárt a cséplőgéptől el is viszi az államnak járó részt a begyüjtő­helyre. Kilencmillió ember fejadagját biz­tosítjuk — érezze felelősségét min­den falusi funkcionárius azért, hogy a kilencmillióból egyetlen egy se maradjon ellátatlan! Az igazságnak tartozunk azonban azzal, hogy megmondjuk: csupán az­ért virulhat így falun az ellenséges aknamunka, csupán azért terjedhet az augusztus 15 utáni beadás-elen­gedés, vagy a kenyérhiány meséje, mert falusi szerveink, elsősorban a községi tanácsok javarésze hallatlan megalkuvással kezel mindent, ami csak összefügg egy kicsit a kétoldali kötelezettségteljesítéssel, a gabona beadásával. Igen sok helyen, például Somogyhárságyon, és Somogyviszlón a községi tanács az ujját sem moz­dítja a hátralékosok elszámoltatására — a hanyagok kényére-kedvére bíz­za — behozzák-e az államnak járó részt a magtárba. Palotabozsokon például eddig húsz gazdánál több szegte meg a cséplőgéptől történő beadás törvényét és a tanács sem­mit sem intézkedett. Ellenkezőleg: a tanácselnök kijelentette — a be­adás kizárólag a begyűjtési előadó dolga — ő pedig nem mártja bele magát munkájába. A begyűjtési elő­adó? Neki éppen most támadt ha- 'aszthatatian mandulagyulladása, míg egy másik funkcionárius szintén kijelentette, — nem megy elszámol­tatni, mivel halaszthatatlanul jelen­tést kell írnia. Mit tükröz a palota- bozsoki példa, amit bízvást sok más helyről, községi tanácsról is elmond­hatnánk? Feneketlen megalkuvást, rosszul magyarázott népszerűséghaj- hászást! Sokan tanácsi funkciójukat egyszerű hivatalnok rpunkának te­kintik, nem a proletárdiktatúra szer­vének és mindenki kedvében járva kerülik az erélyes fellépést a hanya­gokkal szemben. A begyűjtés sike­réért, a kenyér előteremtéséért sú­lyos felelősség, emberi és pártfele- ■ősség terheli a' funkcionáriusokat ás míg a szentlúszlói és a többi pél­dásan dolgozó és helytálló tanácsok munkáját elismerjük, nem kerülik el a felelősségrevonást azok, akik fél­vállon kezelik a gabonabegyüjtés ügyét. Cséplőgéptől a begyüjtőhelyre! — ez lehet az egyetlen jelszó, amely köré a falu lakósait most mozgósít­juk. Kővágószöllősön, Kővágótöttösön és egy sor másik helyen nincs egyet­len hátralékos sem, mert a tanács­elnök, a pártvezetőségi tagok, a csép­lő-ellenőrök kint a szérűkön hatnak oda, hogy az első gabonát a haza kapja. Akik a kulák nótáját fújják, akik elengedésre várnak, akik ár­emelkedésre spekulálnak és nem haj- 'anak a szép szóra — érezzék min­den járásban, valamennyi község­ben népi demokráciánk törvényének erejét! A nép kenyerének biztosítá­sában nem ismerünk semmiféle tré­fát: aki nem hajlandó ismételt fel­szólítás után sem beadni kötelezett­ségét — az tíz százalék emeléssel többet köteles begyüjtőhelyre vinni, ha ez sem használ — fizeti az elszá­moltatás, a fuvarozás költségeit is — de a kötelezettségek alól semmi­féleképpen sem lehet kibújni! Nagy feladattal birkóznak meg fa­lusi funkcionáriusaink — a nép egész évi kenyerét viszik raktárakba. Ha megalkuvás nélkül, a törvényes kötelesség tudatában járnak ei taná­csaink, begyüjtőszerveink és hatha­tósan visszavernek mindenféle ellen séges híresztelést — nem kétséges, előbb kerülünk ki győztesen ebbők az ütközetből is! 1800 úttörő gyűjti a mákgubót Baranyában szerdán megyeszerte megkezdődött a gyógyászat fontos alapanyagát nyújtó mákgubó gyűj­tése. A mintegy hétszázlholdas mákvetés gubóinak összegyűjtésére több mint ezernyolcszáz úttörő vállalkozott. — Felajánlásuk, hogy id£n annyi gubót szednek össze a megyében, ameny- > nyiből a gyógyáruipar 150 mázsa gyógyszert állíthat elő. A begyűjtés munkáját hatvanhá­rom földművesszövetkezet látja el. A szövetkezetek az úttörőkkel kar­öltve, egymással versenyben dolgoz­nak. A vajszlóiak például már az első napon olyan jó eredményt ér­tek el, hogy az eredetileg tervezett hetvenöt mázsa helyett kilencven mázsa mákgubó szállítását vállalják, Az első gabonát a hazának! A MEGYEI BEGYŰJTÉSI HIVAT AL JELENTI: A gabonabegyüjtési versenyben a járások sorrendje nem változott. A legjobb eredményt a mohácsi járásban érték el, egy nap alatt 13 ponttal haladtak előre. Utána a napi emelkedés a sásdi járásban jelentősebb:5.6 pontot mentek előre. A járások sorrendje pontszám arányában: 1. Mohácsi járás 2. Villányi járás pont 92.1 71.8 3. Pécsváradi járás 46.3 4. Siklósi járás 42.3 5. Szigetvári járás 41.i 6. Pécsi járás 35.4 7. Sásdi járás 35.­8. Sellyéi járás 28.1 tanácselnök: Takács József Rajnai István Sziebert József Hernádi László Pekarek Géza G. Nagy Zsigmond Vadon Antal Földvári János begy. hiv. vezető: Králl József Kovács József Gondi József Huszár István Kővári János Jurinovlcs József Vasmatics József Szabó Jenő Pécs város egynapi előrehaladása még egy pontot sem tesz ki. Jelen­leg 29.5 pontnál tartanak. A megyei pontszám 46.1. Eiéő az államnak járó rész Már javában halad megyeszerte a csépiés és a dolgozó parasztok szin­te kivétel nélkül egyenesen a géptől viszik a begyüjtőhelyre az államnak áró részt. A mohácsszigeti Mojzes István 13 holdas dolgozó paraszt ke­nyérgabona és takarmánygabonabe­adását közvetlenül a cséplőgéptől teljesítette. Emellett már egész évre eleget tett állat és állati termékek­ből is kötelezettségének. Közvetlenül a cséplőgéptől tett eleget 100 százalékban Bubrek Má­tyás hétholdas mohácsi dolgozó pa­raszt is kenyér- és takarmánygabona­beadásának. Berényi Lajos 15 holdas és Török Viktor 4 holdas szabadszent királyi dolgozó parasztok is beadták egészévi- kenyér és takarmánygabo­nabeadásukat. Kovácshidán nincs hátralékos A harkányi gépállomás 1070-es gépével Kója József csépel a kovács- hidai szérűkön. Korán reggel kezde­nek, későn este fejezik be és na­ponta 120—130 mázsát csépelnek. A cséplési ellenőr, Kovács Lázár, jó munkát végez. Eddig egy hátralékos sincs a községben. Ács József 14 holdas dolgozó paraszt kenyér- és takarmánygabonabeadását közvetle­nül a géptől teljesítette, állat és ál­lati termékből is — 8 kiló tojás ki­vételével — egészévi kötelezettségét teljesítette. Sólyom József 13 holdas dolgozó paraszt augusztus 3-án csé­pelte el búzáját, árpáját, ő is azon­nal a géptől teljesítette beadását. VIRÁGZÓ MEZŐGAZDASÁGOT BRIGÁDOK KUTATJÁK A BURGONYABOGÄR FERTŐZTE TERÜLETEKET A burgonyabogár fertőzte részek felkutatására három brigád alakult a pécsi, mohácsi és sellyei járások­ban. A brigádok 9—11 tagját alapo­san kiképezték a kolorádóbogár fel­ismerésére és már meg is kezdték nagyfontosságú munkájukat. A pé­csi járás ellenőrző brigádja Belvárd- gyuléról kiindulva a mai napig Bir- ján, Lothárd. Személy, Kozármisleny Üszögpuszta, Nagykozár, Bogád, Ro- monya, Eilend és Hásságy községek termelőszövetkezeteinek, valamint egyéni gazdáinak burgonyaföldjeit vizsgálta át. Eddig fertőzött részeket nem talál­tak. FEGYELMI ELJÄRÄST INDÍTA­NAK A KIRÄLYEGYHÄZAI TANACSTITKÄR ELLEN A tanácstitkár községében teljesen elhanyagolta a növényvédelmi mun­kákat, nem segítette a zérszolgálati felelőst és ezért az amerikai fehér szövőlepke a faállományban nagy károkat okozhatott. Felelőtlen munkájára jellemző, hogy a burgonyabogár-keresést elő­író értesítést íróasztala fiókjába zár­ta, érkezéséről a tanácselnököt sem értesítette, így a keresési munka egyáltalán nem indult meg. NEMESÍTETT VETÖMAGCSERE- AKCIÖ A nemesített vetőmagcsere-akció keretében Baranyában többezer má­zsa kiváló vetőmaghoz juthatnak szokványminőségű gabonáikért a ter­melőszövetkezetek és egyéni gazdák. Másodfokú szaporításuból tizenöt vagon búza, 150 mázsa rozs, 200 má­zsa ősziárpa áll rendelkezésre, míg a harmadfokú szaporításából közel 180 vagon búza, 14 vagon rozs ét 74 vagon ősziárpa. A cserekacióra kerülő vetőmagvak a megyénkben legjobban termő faj­tákból kerülnek ki: a másodfokú sza porításúak között Béta, Bánkuti, és Lovászpatonai 160-as búzát, Lovász- patonai rozsot és Béta 40-es ősziár­pát, a III. fokú szaporitásúak között Bánkuti 1205-ös őszi búzát talá­lunk. HARMINC HOLDON ELVÉGZIK A NYÁRI TRÁGYÁZÁST Az ujpetrei Dózsa termelőszövet­kezet tagjai a napokban fejezték be negyven hold kukoricán a pótbepor­zást. A tsz-tagok azonban a talajerő gyarapításában látják a magas ter­més legbiztosabb alapját, ezért el­tökélték: mihelyt a hordással végez­nek. valamennyi fogatukkal és a gép­állomás vontatójával kihordják az istállókból a trágyát és harminc hol­don elvégzik a nyári trágyázást. „Augusztus 15-ig befejezzük a cséplést" — ígérik a palotabozsoki gépállomáshoz tartozó cséplőcsapatok Harmincegy cséplő­gép kezelői és cséplő­munkásai versenyeznek egymással az élüzem palotabozsoki gépállo­más körzetében azért, hogy alkotmánynapi felajánlásuk szerint, augusztus 15-ig befejez­zék a cséplést. A legszebb eredményt közülük Baranya tava­lyi legjobb cséplőcsa­pata: az idősb Zöldág Sándor villamosgépke­zelő és Lépőid Szilvesz­ter csapatvezető irányi tása alatt működő mun kacsapat érte el eddig. Napi tervük kétszeres teljesítésével az elmúlt tíz nap alatt tíz vagon gabonát csépeltek a pa­lotabozsoki gazdák szé­rűin. A jól dolgozó, szorgal­mas csapat mind a 20 tagja tudja kötelessé­gét. Amikor az egyik portán végeznek a mun kával, egy részük a ká­belt göngyölíti össze és viszi új helyre, má­sik részük a villany- kocsihoz siet, ismét má­sik pedig áttolja a csép lőgépet a következő szérűre. Amire a vil­lanyt ismét bekapcsol­ják, a cséplőszekrény kicserélt rostákkal már új helyen áll, tovább folyhat a csépiés. Min­dig idejében értesítik a gazdákat is: mikor ke­rül rájuk a sor. — így ezek a szérűn vár­ják a zsákokkal felsze­relve az odaérkezőket. A gondos munkaszer­vezés eredménye: egy- egy áthúzás alig ne­gyedórába kerül. A v.. lyamatos munka pedig jó keresetet biztosít. — Bár a megszorult, be­sült szemek miatt he­lyenként gyengén fizet a gabona, mégis na­ponta fejenként 35—40 kilót keresnek. A Zöldág-csapat szor­gos munkásai a hét végére teljesítik tervü­ket, elkészülnek a bo- 1 zsoki gazdák termésé­nek elcséplésével, úgy határoztak, ezzel nem elégszenek meg: hétfőn útrakelnek és kisegítik a sá6di járás elmaradó községeit. SZH Az alkot many-ünnepi verseny élén Molnár András Béke-aknai csapata júliusban nem teljesítette július havi tervét. Most ígéretet tettek, hogy al­kotmányunk ünnepére 105 százalé­kot érnek el. Augusztus 5-én havi tervük teljesítésében 116.6 százalék­ra álltak Csizmadia György vájár a Molnár­csapatban. Még fiatal vájár, de meg­mutatja, hogyan kell a tervet túl­teljesíteni. Állandóan segíti a csapat­hoz beosztott új dolgozókat, tanítja őket, mint ahogy őt is tanították az idősebb dolgozók Vajda Ferenc rsapavezető Béke-ak­nán. A napokban csapata új munka­helyre került, ahol az előző csapat csak 5 csillés fejteljesitményt ért eL Vajdáék hét csille szenet termeltek. Augusztus 20-a és a Bányásznap tisz­teletére megígérték, hogy 8 csille szénnél nem termelnek kevesebbet

Next

/
Oldalképek
Tartalom