Dunántúli Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)

1954-08-04 / 183. szám

1954 AUGUSZTUS 4 NÄPCö PARI és párt épít és 99Tudom, as elvtársak meghallgatnak .. Levelek, bejelentések a villányi járási pártbizottságon VILLANY, SZTALIN-TÉR. A ház előtt kert: virágágyak, rózsák illa­toznak, fiatal gesztenyefák zöldéi­nek. Az első pillantásra földszintes­nek tűnik, csak jobbra emelkedik ki a ráépített félemelet. Világos szí­nével, függönyös ablakaival kellemes , benyomást kelt.. Régi épület, valamikor a húszas- harmincas években építették a villá­nyi urak, nagygazdák. Falai között hajnalig tartó dáridók, kis szobáiban a környező községek „módos“ em­berei kerestek maguknak „szórako­zást“. A szegénysorsuak csak a sön- tésig jutottak el, beljebb nagy bá­torság s főként pénz kellett. Most, ez az épület a járás szíve, a járási pártbizottság székháza. A fo­lyosóról jobbra, balra a munkatár­sak szobái. A fojyosó végén a tanács terem. Nemrég bensőséges ünnepség színhelye volt: a járási pártbizottság elnyerte a megyei pártbizottság kon­gresszusi versenyzászlaját. Ahol az­előtt az urak dőzsöltek, ott most a nép fiai ülnek s egy egész járás, gondjaival, bajaival törődnek, együtt éreznek, segítenek. Az egész járás öröme, baja lakozik ebben az épület­ben. Fiatal, mosolygós elvtársnő rakja az asztalra a pártbizottságra érke­zett leveleket, — egy kis kötegre s, valót. Egy pócsai parasztasszony nem ért egyet azzal, hogy pártszervezetük felvett valakit tagjelöltnek, mert — szerinte nem érdemli meg. A lippói tsz-tagok az elnökre panaszkodnak, munka köziben többet iszik a kelle­ténél. Egy névtelen levélíró nem tart­ja helyesnek a járási begyűjtési hi­vatal egynémely dolgozójának visel­kedését. „A községi tanácselnök manipulál a pénzzel...“ — írja egy elvtárs. A tizedik levél arról szól, hogy a tanácselnök többet tartózko­dik a vendéglőben, mint az irodá­ban. A huszadik arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy a boltokban nem lehet elég árut kapni. S mindegyik levél így kezdődik: „Biztosan tudom, hogy az elvtársak meghallgatnak ...“ — és sorolják a tényeket, panaszokat, bajokat. Tíz és tíz panasz, bírálat, javaslat érkezik a járási pártbizott­ságra ... A LEVÉL — bizalom jele. A járá­si pártbizottság munkatársai nagy örömmel veszik kézbe, gondosan ta- > nulmányozzák minden sorát, gyor­san, pontosan elintézik. Vájjon milyen munka folyhat itt a levelekkel? Kísérjük csak végig! A napi posta Szekeres elvtárs, az első. titkár asztalára kerül, először ő veszi kézbe a leveleket. Elolvasás után ilyen mondatok kerülnek a bo­rítékra: „Mezőgazdasági osztály,“ — „Toldi elvtárs“. Hozzájuk jut a le­vél, hogy utánanézzenek a panaszok­nak, kivizsgálják a kérelmeket és az ezernyi apró bajokat. Bakk Júlia mintegy két hete leve­let írt. A levelet a mezőgazdasági osztály kapta meg. Bakk Júlia sze­rint őt is, édesanyját is megrövidíti a tsz, nem írják be a munkaegysége­ket. A mezőgazdasági osztály mun­katársa meglátogatta a tsz-t, beszél­getett sok emberrel, a panaszossal is. Mennyi körültekintést, gondossá­got igényel ez a munka?! Van, aki igazat ad a levélírónak, mások vál­tig kardoskodnak, hogy nem történt semmi s vannak olyanok is, akik vállukat rándítják. Nem könnyű ki­hámozni az igazságot, de ha sikerül, megnyugszik egy ember. Ebben az esetben is így történt: megállapítot­ták, mi jár, s mi az, amit jogtala­nul követel. A levélre válaszoltak. A LEVELEK egy része a pártbi­zottság instruktoraihoz kerül. Ok jól ismerik a községeket, az embereket, minden napjukat a falvakban töltik. Költő elvtárs is számos panaszt in­tézett el, közmegelégedésre. Hozzá került többek között a Palkonyáról írt levél is. A levél sok tekintetben igaznak bizonyult s hozzájárult az ottani tsz elnök leváltásához. Az egyik újpetrei levél mellett Toldi elvtárs feljegyzése látható, a kivizsgá­lás eredményéről. Csak ennyi lenne a pártbizottság munkája? Nemcsak a levelekből is­merik a járás életét, idejük nagyré­szét a községekben töltik. Ott is hozzájuk fordulnak az emberek. íme egy példa. Szekeres elvtársat egy al­kalommal megállította két idős asz- szony. Elmondták, hogy szívesen dol­goznak a tsz-ben, de bizony'erejük már fogytán van. A tsz vezetői ígér­ték, hogy segítenek rajtuk, vesznek nekik egy öltözet ruhát. Csakhogy az ígéretüket nem váltották be. Sze­keres elvtárs megbeszélte az otta­niakkal s másnap már megvásárol­ták a ruha-anyagot. Nincs ekevas a boltban? Hozzanak Magyarbólyból, ott felesleges is van! Az újpetrei tsz nem győzi az aratást? küldje­nek nekik kombájnt! A levelek, személyes értesülések tartalma megállapításokká sűrűsödik s ezekből vizsgálatok, javaslatok szü letnek. A pócsai tsz-ből egyre-más- ra érkeztek a hírek: szervezetlen a munka, a pártszervezet nem dolgo­zik. A járási pártbizottság brigádot alakított, két hétig tanulmányozták a tsz-t. S mi lett a vége? A brigád jelentését pártbizottsági ülésen tár­gyalták, a tapasztalatok alapján ha­tározat készült a termelőszövetkeze­tek megszilárdításáról. S lehetne so­rolni a többit is: a szőlőkultúra fej­lesztéséről, a csoportmunkáról, a dol­gozók ellátásáról, a tanácsok mun­kájáról a dolgozók leveleinek inté­zése terén, — mind-mind levelek, észrevételek alapján születtekj KIK EZEK AZ EMBEREK, akik ilyen szerető gondossággal törődnek minden bejelentéssel, levéllel? Fen­tebb már írtunk néhányról. Egyszerű emberek valamennyien. Legtöbbjük parasztember volt, tsz-ekből kerültek iskolára, onnét egyenesen a pártbi­zottságra. A többi munkás, értelmi­ségi, háztartásbeli alkalmazott. Nézzük csak egyiket közelebbről, s így ismrekedjünk meg a többiek­kel. Berta Katalinról van szó, arról a fiatal, mosolygós elvtársnőről. Ke­véssel több mint egy esztendeje dol­gozik a pártbizottságon, elsősorban a leveleket intézi. Nevetve mesélik az elvtársak, hogy olyan, mint egy ala- bárdos őr. Ugyanis nem hagyja őket nyugton, mindig érdeklődik a leve­lek intézése iránt, sürgeti, noszogat­ja az elvtársakat. Jó ez ... A kislippói tsz volt könyvelőjét nem érte meglepetés, amikor a párt- bizottságra helyezték. Azaz: nem lepte meg az új munkakör. Kislip- pón is arról ismerték: hozzá bátran mehet mindenki, Berta Kati előtt nincs akadály. S inkább kértek tőle segítséget, mint a tsz elnökétől, aki hánya-veti módon foglalkozott az em berekkel. Akkor is, amikor az álla­mi gazdaságnak segítettek és a be- hordásban résztvett fogatok után já­ró fizetést a kocsisok között akarta szétosztani, a közös helyett. Nem bírt az elnök makacsságával és a pártbizottsághoz fordult. így ismer­ték meg az emberek iránti szerete- tét, a párt, a nép ügye iránti becsü­letességét. Másfél esztendeje az egész járás gondját-baját, örömét vette magára — és segíti megoldását. EGY TEKINTETBEN hozzá hason­lóak a többiek is: a párt, a nép for­ró szeretetében, abban, hogy mind­annyian képességükhöz, beosztásuk­hoz mérten a legtöbbet akarnak ten­ni a villányi járásért, hogy egyre kevesebb gond, baj, s több öröm, vidámság legyen az emberek életé­ben. Bora József Szepvezeüebb,fegyelmezettebb munka — jobb cséplési eredmény Az egész megyében teljes ütemben halad a csép­ié«. Nem egy cséplőcsapat napi 100—120 mázsa gabonát csépel, ugyanakkor számos gép dolgozik, amelynél csak ötven-hetven mázsa a többnapi átlag. Mi ennek az oka? Még csak, reggel négy óra, de a szentlászlói cséplőcsapat tagjai máris a géphez sietnek. Közösen ké­szítik elő, hogy négy, legkésőbb öt órára megkezdhessék a munkát. Az etetők a nagyszíjat hozzáír, a kaza- * losok igazítják a tavalyi szalmát, a kévehányók felmennek az asztagra, a felelős vezető pedig a traktort gyújtja be. öt órakor Haris elvtárs, a gép felelős vezetője megadja a jelt és az első kéve máris Lazán beomlik a dobba. A traktoron feliratot helyeztek el: „Harc a 100 mázsáért.“ Eddig 98— 99 mázsa a napi átlaguk. „Ma talán meglesz a száz“ — bizakodnak az etetők. Az asztagról szalagrendszerűen kerülnek a kévék a dobba. Percen­ként 20—22. Szaporodnak a telt zsá­kok, fél 8-ra, amikor reggeli szü­* Méltó versenytársuk mindjárt Szentlászlón akadt a másik gép cséplőcsapatábam. „Ha ők 100 mázsát , — mi 110-et csépelünk“ — mopdták és bizony állják is szavukat. Ser- sing elvtárs, a felelős vezető már négy órakor kokszolja az izzófejet, és fél ötkor Szilber Péter már á gép­be adja az első kévét. Nyolc órakor 21 mázsa volt az eredmény, déli 12- kor már 47.12 mázsánál tartanak, * Tévedés lenne azonban azt gondolni, hogy a szentlászlói gépál­lomás körzetében minden gépnél ilyen jól halad a munka. Somogyviszlón csépel a 34-es szá­mú gép, egy öreg Cormick motorral, amelynek felelős vezetője Makai Pál elvtárs. Fél 6—6 órakor indulnak. — Nem sietős emberek, kényelmesen Elsősorban a jó vagy rossz munkaszervezés. Ahol jól szervezték meg a behordást, ahol jó a cséplőcsapat munkafegyelme, ahol mindenki utasítás nélkül is meg­fogja a munka végét — ott nem marad el az ered­mény. a munkában a szalmások sem. Ba­logh Vendelnek az öreg kazalmes­ternek van dolga, de a többiek Pesz. meg István, Matesz Anna és Balogh János álldogálni is ráérnek, a poly- vát ketten is elhordják Pál Julianna és Orsós Mária. Egyik szérűről a másikra költözés hosszú időbe telik. Eddig egyik fa­lu végéről a másikra vándoroltak — mert szervezetlen volt a hordás. Az asztag mellé állítás is fél órába tel­lett, vagy még ennél is tovább. Ho­gyan történt? Úgy, hogy Bánhegyi Mihály és Farkas János beállították a cséplőgépet, ástak, téglát hordtak, a szalmások az elevátorral kínlódtak, mert hol az egyik, hol a másik hiány zott, hűsölt a fa árnyékában. A tö- rekhordók? Azok lepihentek. Nem csoda, hogy fél háromkor még csak 32 mázsa a teljesítményük. Hol kezdődött a szervezetlenség? A községi tanácsnál. A hordás rend- szertelen volt, a gép nem mehetett sorba, ahogyan a házak egymás után következtek. A tanácselnök egyik falu végéről a másikra sétáltatta a gépet, ami munkaidőveszteséget, üzemanyagpazarlást jelentett és emel­lett 18 embernek elvette a kedvét az örökös vándorlással. Végre Makai elvtárs maga változtatott a tűrhetet­len állapoton. Elment a gazdákhoz, megkérte őket, hogy erre az időre hordájának be, mert jön a gép. Ma már sorba, szérüről-szérüre mennek. Most még az a tennivaló, hogy a csoporton belül is jobban megszer­vezzék a munkát, különösen az át­költöztetéseknél. Legyen felelős min­den dolgozó egy-egy gépfelszerelés továbbjuttatásáért. így nemcsak a szentlászlói és a szulimáni gép tud majd 100 mázsát csépelni, hanem a somogyviszlói is. Berraegh Ilona netet tratanak, már 31 mázsát mért le Polgár György ellenőr. A nap egyre forróbban tűz a ka­zalra, az iram azonban nem csökken. Arra is alig jut idő, hogy a verejté­ket letöröljék. Fél 11-kor Rácz Gyula egyéni gaz­dánál befejezték a cséplést. Ered­mény: 48 mázsa alig fél nap alatt. A gép még le sem állott, amikor o felszerelés egy részét Hubert Fe- rencék szérűjéhez szállították. Az etető, Hegedűs János ledobta a szí­jat, Auguszt Mátyásné összehajtot­ta. Forró Jánosné, Novák Jánosné az ékeket vitték a szomszéd szérűre. Még nem telt el tíz perc, már a gé­pet is áthuzatták. Az asszonyok tég­lát hordtak a gép vízszintbe állításá­hoz, a szalmások helyére állították az elevátort. Lampig András etető, megemelte a gép jobboldalát és per­cek alatt kész minden. Kezdődik is­mét a harc — a 100 mázsáért. csupán hajszál választja el őket a versenytársuktól. A két gép közötti versenyt Pető Sándor tanácselnök értékeli minden nap és a vándorzászlót személyesen viszi egyik csoporttól a másikhoz. Ma azzal az örömhírrel köszöntött Ser­ving elvtárs csapatához, megkapta a járási tanács versenyhíradóját, mely szerint a Sensing csapat első a já­rásban. teszik fel a szíjat. Reggelig csak 15 mázsa szemet mért le Bánhegyi Ibolya ellenőr. Elgyőzi a mérést zsák kötözést könnyen a reggeli után is, nem nagyon röpdösnek a kévék. Az asztagon egy ember, Molnár Antal dolgozik. Nagyot nyújtózik, hogy a szélső kévéket elérje és a gépre dobja, Nem erőltetik magukat, Megvalósuló kormiínyprogramúi gyermekjátszóteret létesítettek PÉCSBANYATELEPEN, BORBÄLATELEPEN, meszestelepen és PÉCSSZABOLCSON A bányászok gyermekeinek nyári szórakozásának biztosítása céljá­ból Pécsbányatelepen az iskola és a Népbolt közötti területen játszóte­ret létesítettek. A játszótéren egy körhintát, lengő és billenő hintát ál­lítottak fel, ezenkívül a kisgyermekek részére homokot is helyeztek el. Az új játszótérrel Pécsbányatelepen háromra emelkedett a gyermekját­szóterek száma. A városi tanács terv bevette, hogy a gyermekjátszóteret dróthuzallal veszi körül, ezzel a gyermekeket megóvja az esetleges köz­lekedési balesetektől. Meszestelepen két gyermekjátszóteret létesített a városi tanács. Az egyiket az óvodától északra eső területen, a másikat pedig a Tolbuchin- úttól keletre eső két házsor között. Borbálatelepen egy, Pécsszabolcson ugyancsak egy új játszóteret építettek. — Ugyanakkor a gyárvárosi kultúrotthon játszóterét is kiegészítették. A városi tanács a bányász­gyermekek részére létesített játszóterekre összesen 65 ezer forintot for­dított. A játszóterek fejlesztése érdekében a tanács tervbevette, hogy ké­sőbbi időpontban a szülők részére ülőpadokat létesít, majd sor kerül a játszóterek fásítására is. PORTALANITOTTÄK a pécs­banyatelepi utat A pécsbányatelepi dolgozók régi panasza volt, hogy a nagy autófor­galom következtében az egészségre ártalmas por képződik a bányászlak­ta területen. A lakosságnak ezt a pa­naszát a városi tanács most úgy or­vosolta, hogy a pécsbányatelepi utat egészen a kórházig, illetőleg a Szé- chenyi-akna bejáratáig olajjal porta- lanította. Szabolcsbányatelepen a Hősök-terétől a György-aknáig ve­zető utat, valamint a Vörös Hadse- reg-útnak a községig vezető szaka­szát szintén olajjal portalanították. Helyes lenne, ha a városi tanács a Szabolcs-falusi utat is portalaníttat- ná, mert az útmenti házak ablakait már teljesen ellepte a por. PIACOT KAPOTT UJMESZES A bányavidéken lakó dolgozóknak nagy nehézséget okozott, hogy a szükséges élelmet, közszükségleti cik­keket lakóhelyüktől távol, nagyrészt a városban kellett beszerezniük. A bányavidék lakosságának élelmiszer­rel lakóhelyükön történő ellátása ér­dekében a városi tanács Ujmeszesen piacot létesített. A bányász lakos­ság zöldáruval és gyümölccsel való ellátása céljából a tanács a terme­lőket erre a piacra iiányította. — Ugyanakkor Szabolcstelepen gyü­mölcs- és zöldségkereskeüói tevé­kenység gyakorlására új iparenge­délyt adott ki. KORSZERŰSÍTIK A PÉCSBÁNYATELEPI KÓRHAZAT A pécsbányatelepi kórház korszerűsítése érdekében 32 ezer forintos beruházási költséggel már folyamatban van a központi melegvízszolgál­tató berendezés szerelése és a vízvezetéki berendezések átszerelése. — A kórháznak belső átalakítással való korszerűsítése természetesen még nem oldja meg a problémákat, mert egyrészt a bányavidék (Meszes, Va­sas, Komló) lakossága a bányatelep en lévő kórházat csak kerülővel tud­ja megközelíteni, másrészt a mindin kább fokozódó igényeket ezzel a kor­szerűsítéssel kielégíteni nem lehet. Ezért szükséges volna a jelenlegi kórház szárnykibővítése, vagy pedig Meszestelepen egy új kórház létesí­tése. MEGJAVÍTOTTAK AZ ÚT­BURKOLATOT A NAGYBANYA- RÉTI VÖLGYBEN A Nagybányaréti völgyben mint­egy 2 kilométer hosszúságban meg­javították az útburkolatot. Ugyan­akkor sor került az egy kilométer hosszúságú bánomi út megjavítására is. ÚJABB IPARENGEDÉLYEKET TERŰI Pécs város tanácsa újabb iparenge­délyeket adott ki a bányászlakta te­rületeken. Pécsbányatelepen egy órás, egy kerékpár- és varrógépmű­szerész, két női szabó, két férfi sza­bó és egy villanyszerelő iparra szó­ló jogosítványt adtak ki. Pécssza- bolcs területén két férfi szabó, egy 1750 FORINT AZ ARVIZ- KAROSULTAKNAK Pécsbányatelepen hétfőn kezdték meg az árvízkárosultak részére a gyűjtési akciót. Az első napon Pécs- bányatelep dolgozói összesen 1750 fo­rintot adtak az árvízkárosultaknak. KENYÉR- ÉS TEJBOLTOT NYITOTTAK PÉCSBANYA­TELEPEN A Népbolt zsúfoltságának megszün tetése érdekében Pécsbányatelepen kenyér- és tejboltot létesítettek a városi tanács kirendeltségének egyik helyiségében. ADTAK KI A BANYASZLAKTA villanyszerelő, hét női szabó, egy fényképész, egy fodrász, négy aszta­los, egy rádiószerelő, egy kovács, egy villany- és rádiószerelő, egy kárpitos és két szobafestő kapott iparengedélyt. Meszestelepen egy férfi szabó, egy női szabó, egy ci­pész és egy rádiószerelő kisipari jo­gosítványt adtak kt parkosítottak a pécs­bányatelepi NÉPBÜFFÉ KERTHELYISÉGÉT A pécsbányatelepi 4-es számú Nép- büffé kerthelyisége eddig kietlen, kopár volt. A büffé kerthelyiségét a városi tanács most parkosíttatta, vi­rágokkal ültette be. Száz helyett 180 csille szén Pécs VI. kerület két bányaüzemében az András- és Széchenyi- aknán 41 frontbrigád dolgozik,- versenyez egy mással. A két akna csa pataiinak vetélkedésé­ben az András-aknám oolgozó Kiskovács Ist­ván brigádja júliusban eiért százharminc szá­zalékos átlageredmé­nyével a kerület leg­jobban teljesítő front­brigádja címet érde­melte ki. Az alkotmány ünnepe és a bányásznap tiszte- teletére a brigád tag­jai megígérték, hogy augusztusban a júliusi­nál is kiválóbb ered­ményt nyújtanak. Az augusztusi „bein­dulás“ sikeréért Kis­kovács István a csapat vezetője és még három csapatbeli vájár vasár­nap leszállt a bányá­ba, hogy a fejtést az augusztusi első műszak ra jól előkészítse. — Húsz üres csille bekészí tésével az ácsolatfá- nak a fejtési munka­helyekre szállításával, valamint a húsz méter hosszú rázócsúszda mo­torjának megjavításá­val, próbajáratásával biztosították, hogy hét­főn reggel műszakkez­déskor a szenelést azon nal megkezdhessék. A szállításnál dolgozók fi­gyelmét felhívták, hogy hétfőn már a műszak elején lesz elegendő szénnel teli csille — szállíthatják. A megalakulás óta eltelt másfél év alatt összekovácsolódott csa­pat hétfőn egyember- ’-’ut látott munkához. Műszak végeztével örömmel jelentették: minden eddigi eredmé­nyüket felülmúlva 100 csillés előirányzatuk helyett 180 csille sze­net szállítottak külszín­re. A vájárok közül a legjobb egyéni teljesít­ményt Sudár Ferenc Kossuth-díjas vájár ér­te el: tíz csillés elő­irányzata helyett hu­szonöt csille szenet ter­melt. Garay Ferenc Tübinggyűrűs guritóbiztosítás Komlón A magyar szénbányászatban az aknák szintjeit összekötő gurítókat eddig mindenütt faácsolatokkal biz­tosították. A komlói Kossuth-akna III-as üzemében az V. és VI. szint összeköttetésére a gurítóhajtást új­fajta biztosítási módszerrel tübing­gyűrűs biztosítással kezdték meg. A gurítóban azokat az iszapcsővezeté­keket fektetik majd le, amelyekben a fejtések tömedékeléséhez szüksé­ges iszapot az V. szintről a VI. szint­re vezetik. A tübinggyűrűs biztosítás előnye, hogy a szénben haladó gurítóhajtás­nál a szénhez nem fér levegő és így megakadályozzák a széntelep begyul- ladását, továbbá a vasgyűrű a nyo­másnak is jobban ellenáll, nem kell újraácsolni és ezzel sok köbméter értékes bányafát takarítanak meg,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom