Dunántúli Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)
1954-08-29 / 205. (204.) szám
o NÄPDÖ 1954. AUGUSZTUS 29 K Elméleti tanácsadás Jl munkás-paraszt szövetség; kérdéséről Augusztus Sl-ig lehet jelentkezni a Szabadegyetemre HAZÁNKBAN a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége az a politikai erő, amely pártunk vezetésével kivívta eredményeinket, és amely további fejlődésünk záloga. E szövetség vezető ereje a munkásosztály, mert helyzeténél fogva, mint egységes és egyre növekvő osztály a legforradalmibban, legkövetkezetesebben és legszervezettebben 611 szemben a kizsákmányolásra épülő gazdasági és társadalmi renddel és küzd a kizsákmányolástól mentes új rendszer megteremtéséért. Munkásosztályunk a Horthy- rendszer nehéz éveiben vezette a dől gozók harcát az elnyomás s kizsákmányolás ellen, a felszabadulás után pedig, amikor oly sokan kilátástalannak látták hazánk helyzetét, dolgozó répünk élére állt, és vezetője lett az országot romjaiból felépítő, s a felszabadulás előtti színvonalat messze felülmúló eredményeket meg teremtő hősies harcnak. Tíz éves fejlődésünk nagyszerű eredményeivel lépten nyomon találkozunk. Szocialista városunkra: Komlóra, a meszestelepi építkezésekre egyre bővülő és többet termelő üzemeinkre, 16 gépállomásunkra, egyre jobban dolgozó állami gazdaságainkra és termelőszövetkezeteinkre, gyarapodó egyéni gazdaságainkra joggal vagyunk büszkék. A villamosított községek hosszú sora után alig néhány hete gyulladt ki a villany Cserdi és Bükkösd községekben. A Budapest-pécsi müút, az új iskolák és ovódák, egészségügyi ellátottságunk javulása mind olyan eredmények, amelyek munkásosztályunk és dolgozd parasztságunk összefogásából születtek. Az eredmények növelték munkás- osztályunk tekintélyét, szilárdították a munkások és dolgozó parasztok sző vétségét. Az új szakasz politikájának központi kérdése: népi demokratikus államhatalmunk és e hatalom alapját képező munkás-paraszt szövetség további megszilárdítása. E két alapvető osztály szövetsége képezi azt az erőt. amely maga köré tudja tömöríteni egész dolgozó népünket, és meg tudja oldani pártunk vezetésével a harmadik kongresszus által elénk tűzött feladatokat. A munkás- osztály és dolgozó parasztság szövetsége megszilárdításának útja a város és falu közötti termelési, áruforgalmi és kulturális kapcsolatok további kiszélesítése. A munkás-paraszt szövetséggel kapcsolatban megyénkben helytelen nézetek merültek fel. Munkásosztályunk egyes tagjai helytelenül értelmezik az új szakasz politikáját, és saját érdekükkel ellentétesnek látják a mezőgazdaság nagyarányú és gyorsütemű fejlesztését. Dolgozó parasztságunk soraiban pedig még nagyobb számmal akadnak olyanok, akik nem. vagy csak homályosan látják a munkásosztály és dolgozó parasztság érdekazonosságát, s emiatt kötelességeik teljesítésének elmulasztásával lazítják e szövetséget. Találkozunk olyan párt. állami és tömegszervezeti funkcionáriusokkal is, akiknek magatartásából hiánv zik a bátor kiállás, a harcossáp. akik helytelen poétikai meglátásból fakadó vezetésükkel nem a munkásparaszt szövetség megszilárdítását, hanem annak lazulását segítik elő. A szocializmus gazdasági alaptörvénye célként jelöli meg: ..az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének“ biztosítását. A munkásosztálynak olyan politikát kell folytatnia „mely szervesen egybekapcsolja a munkásosztálynak, mint a társadalom vezető osztályának magasztos céljait, az egyes dolgozók és a dolgozó milliók anyagi érdekeltségével.“ A munkásosztály ezt a feladatát tölti be akkor, amikor előtérbe helyezi a mezőgazdasáe fejlesztését. A MUNKÁSOSZTÁLY és dolgozó parasztság szövetségét helytelenül ér telmező munkások nem látják, hogy amikor kulcskérdésként kezeljük ~a mezőgazdaság fejlesztését, növeljük beruházásait, a dolgozó parasztságnak kedvezményeket biztosítunk, elő segítjük gyarapodását, mindezzel azt érjük el, hogy parasztságunk többet és jobban termel, teljesíti beszolgá'- tatási kötelezettségét, több árut visz a szabadpiacra, aminek következménye a több és olcsóbb élelmiszer lesz.. Megszűnnek a még megmutatkozó hiányok, például húsból és egyéb élelmiszerekből, ami érdeke egész dolgozó népünknek, a munkás osztálynak is. Az olcsóbb élelmiszer, a több, hazai nyersanyagból gyártott olcsóbb közszükségleti cikk növeli munkásosztályunk reálkeresetét is. Tehát a mezőgazdaság fejlesztése nem áll ellentétben a munkásosztály érdekével. Az új szakaszban nem parasztpolitikáról, nem a munkásosztály háttérbeszorításáról, hanem a munkásosztály egyedül helyes politikájának megvalósításáról van szó. Amikor a Sopiana gépgyár munkásai a nehézséget leküzdve növelték a parasztságnak szükséges munkaeszközök gyártását, s 19o4. első felében összesen nyolcezer gyűrűshengert, szecskavágót és kukorica- morzsolót adtak át a dolgozó paraszt Ságnak — helyesen látták feladatukat. A pécsváradi, ócsárdi és palini (Zala m.) gépállomások megsegítése anyaggal, szerszámmal, kész öntvénnyel, amellett tanúskodik, hogy a gépgyár munkásai, de munkásosztályunk nagy többsége is szívesen siet a parasztság megsegítésére. A Bőrgyár munkásai Merenyén és Má- lomban nyújtottak segítséget a mezőgazdasági munkák elvégzéséhez. A Kokszmű dolgozói víztartályok szállításával a parasztság gabonájának a tűzveszélytől való megmentéséhez adtak segítséget. Pécs, Komló és Mohács munkásai példamutatóan vették ki részüket az árvízvédelemből, s nem kismértékben nekik köszönhető, hogy az árvíz nálunk számottevő károkat nem okozott. A árvízkárosultak megsegítésére a Por celángyár munkásai közel 20.000.— forintot és egy vagon edényárut ajánlottak fel. Munkásosztályunk legjobb fiai. ön tudatos párttagjai százával siettek a faluban végzendő gazdasági és politikai munka megsegítésére. Csupán gépállomásainkon 93 úi szakember munkálkodik a mezőgazdaság fejlesz tésén. mint az Államhatalom BIRTOKOSA. a munkásosztály nem fukarkodott a parasztságnak állami vonalon nyújtott segítségével sem. Az idén 30.000 kát holdat szántottak fel gépállomásaink az egyénileg dolgozó parasztoknak, ami a gazdáknak holdanként 80. ösz- szesen pedig két és félmillió forint rAegtakarítást jelentett. 1952-ben még csak 500. 1953-ban már 900. 1954 első felében pedig 450 vagon műtrágyát használhatott fel parasztságunk. A boldogasszonyfai Vörös Október termelőszövetkezetben végzett kísérletek szerint, egv mázsa műtrágya felhasználása 180 kilogramm terméstöbbletet eredményez búzából. Hacsak másféimázsóval szá mólunk is. a fokozott műtrágyázás lehetőségének biztosításával az elmúlt évben több. mint negvvenmil- lió forint jövedelemhez jutott dolgozó parasztságunk megyénkben. Munkásosztályunknak ez a helyes politikája parasztságunk anyagi jólétének emelkedését vonta maga után. Földművesszövetkezeti kereskedelmünk áruforgalma másfélszeresre emelkedett. Kiskereskedelmünk nek ezévben újabb 89 üzlettel történt kiszélesítése az áruforgalom további megjavítását célozza. Ezeknek az intézkedéseknek a hatására megnőtt parasztságunk termelési kedve, aminek látható eredménye jelentkezik a piaci felhozatal megnövekedésében és a mezőgazdasági termékek árának csökkenésében. Az egyéni gazdák köze! 50.000 hold tartaléktőidet vettek bérbe, ami egyrészt saját jövedelmük növekedését, másrészt a jobb élelmiszer- és nyersanyagellátást biztosítja. Ez pedig munkásosztályunknak is érdeke, és érdeke egész dolgozó népünknek is. Munkásosztályunk azzal segíti dől gozó parasztságunkat, hogy biztosít ja számára a jobb termelési lehetőségeket, a szabadpiacot, a jobb áruellátást, a kulturális és egészségügyi ellátottság színvonalának emelését. A beszolgáltatási kötelesség csökkentése az adóterhek mérséklése ugyancsak számottevő. Helytelen követkéz tetőseket von le a munkás-paraszt szövetségből az, aki újabb beszolgáltatás- és adóelengedésre spekulál. Munkásosztályunk minden tőle telhetőt megtesz dolgozó parasztságunk megsegítéséért, joggal várja tehát dolgozó parasztságunktól is kötelességei teljesítését. Nemcsak munkás- osztályunk, hanem dolgozó parasztságunk becsületes többsége is megköveteli, hogy a beszolgáltatás felemelését és az, elszámoltatást al-< kaimazzuk a spekulánsokkal» hanyagokkal, kötelességüket elhanyago '.ókkal szemben. PARASZTSÁGUNK nagytöbbsége azért követeli meg a hanyagoktól is az állampolgári fegyelem betartását, mert látja, hogy a beszolgáltatási kö telezettség és adófizetés teljesítése nem áll ellentétben érdekeivel, sőt például a szabadpiaci árak csökkenése sem. Nem áll ellentétben azért, mert az olcsóbb mezőgazdasági termék a munkások reálbérét növeli, jobb kedvvel végzik munkájukat, jobb lesz az ipari termékek minősége. emelkedik a termelékenység, csökken az önköltség, csökken tehát az- iparcikkek ára. A dolgozó paraszt Ságnak pedig érdeke a több, minőségileg jobb és olcsóbb iparcikk. Munkásosztályunk feladata, ennek biztosítása. Világosan, kell látnunk, hogy több tízezer pontos, állampolgári kötelességét lelkiismeretesen tel jesítő gazdával szemben megyénkben alig néhány azoknak a száma, akik két kézzel nyúlnak minden segítség után, de kötelességük teljesítéséről megfeledkeznek. Ha nem akarjuk, hogy a hanyagok száma tovább emelkedjék, felvilágosító munkával meg kell győzni az elmaradottakat kötelességük teljesítéséről, s ha ez nem vezet eredményre, alkalmazni kell velük szemben a tör vényes eljárásokat. A munkásosztály és dolgozó parasztság szövetségének megszilárdítása pártos kiállást, megalkuvást nem tűrő harcosságot, követel meg funkcionáriusainktól, s nem utolsósorban kommunista példamutatást is. Éppen ezért nincs igazuk azoknak a funkcionáriusoknak, akik a „parasztság zaklatását“ látják parasztságunk kötelességteljesítésre való mozgósításában. Funkcionáriusaink feladata az említettekhez hasonló példákon megmutatni dolgozó parasztságunknak, hogy mit jelent számára a munkásosztály segítsége. Ez annál is könnyebb, mert az 1953. évi júniusi párt- és kormányhatározat óta eltelt időszak a konkrét tények százaival igazolta, hogy dolgozó parasztságunk ellátottsága javu’t, amint arra már előzőén utaltunk. De meg kell mutatniok funkcionáriusainknak azt is. hogy a kötelességek nem teljesítése milyen hátrányokkal jár. Nincs igazuk tehát azok nak a funkcionáriusoknak, akik „népszerűtlen“ feladatnak tartják az állami fegyelem megszilárdítását. Itt csak az a kérdés, hogy ki előtt akar nak népszerűek lenni? A becsületes dolgozók tízezrei, vagy a spekulánsok és hanyagok kis töredéke előtt? A munkás-paraszt szövetség továb bi megszilárdítása népi demokratikus államunk fejlődésének alapja. Éppen ezért az ellenség tevékenysége a szövetség megszilárdítása ellen irányul. Nem véletlenül terjeszt az ellenség olyan hangokat munkásosztályunk soraiban, hogy az új politika a munkásosztály háttérbeszo- rítására irányul, hogy dolgozó parasztságunk megsegítésének mértéke túlzott, hogy az új szakasz politikájával nem a parasztság megnyerését szolgáljuk, hanem a szocializmus alapjainak lerakását veszélyeztetjük stb. Nem véletlen, hogy falun az ellenség kötelességteljesítésének elmulasztására igyekszik rábírni a dolgozó parasztságot olyan mesékkel, hogy aki nem teljesíti kötelességét, annak majd elengedik, s hogy most már nincs szükség osztályharcra, hogy ismét bevezetjük a jegy- rendszert stb. Az ilyen és ehhez hasonló káros nézetek veszélyeztetik a munkás-paraszt szövetséget, ezért szembe kell szállni velük. Világosan kell látnunk, hogy az ellenség támadása a munkás-paraszt szövetséget nem kerüli el, sőt jelentőségénél fogva egyike azoknak a területeknek, melyen újra és újra megindítja támadását. TOVÁBBI GYAKORLATI munkával szolgálnunk kell a munkás- paraszt szövetség gazdasági alapját képező termelési és áruforgalmi kap csolatok kiszélesítését. E feladatot akkor oldjuk meg helyesen,- ha mind a munkásosztály, mind a dolgozó parasztság haladéktalanul teljesíti a szövetségben vállalt kötelezettségeit. AgUációs és propagandamunkánknak a két alapvető osztály felvilágosítását, meggyőzését az ellenséges nézetek elleni harcot kell szolgálnia a munkás-paraszt szövetség területén. L. G. Szabadegyetem indul Pécsett — olvashattuk nemrégiben a „Dunántúli Napló”-ban és a falragaszokon. Azóta sok emberben felmerült a gondolat: íme itt a kedvező alkalom, hogy az éveken át innen-onnan ösz- szehordott, felcsipegetett ismeretanya got rendezzék és kiegészítsék. Szeretnék részletesebben megismerni a Szabadegyetem célját és munkáját, ezért felkerestük dr. Bácskai Jánost, a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat bara- nyamegyei titkárságának vezetőjét, hogy tőle részletes tájékoztatást kérjünk. — Lesz-e biológiai előadás? — tettük fel elsőnek a hozzánk leggyakrabban intézett kérdést, — Valószínűleg lesz — felelte, — ez azonban a jelentkezők számától függ. Természetesen nem lesz valamennyi tárgyból előadás, amelyeket meghirdettünk, csak azokból, amelyekre a legtöbb jelentkező lesz. Ebben az évben három, esetleg négy tárgyból szervezzük meg az előadásokat s majd a jövő évben térünk át a másik négy tárgyra is. — Jelentkezhet-e az is, aki csak az általános iskola négy osztályát végezte el? — Természetesen. A Szabadegyetemre mindenki jelentkezhet tekintet nélkül eddigi iskolai tanulmányaira, korra, nemre, foglalkozásra. Majd az előadók feladata lesz, hogy hallgatóságuk műveltségi színvonalát figyelembevéve úgy állítsák össze előadásukat, hogy az érdekes, érthető, tudományos s mégis olyan egyszerű és világos legyen, hogy azok is megérthessék, akik például nem érettségiztek. — Tegyük fel, valakit a biológia érdekel, de szereti az irodalmat is, s ha a biológia-egészségügyi tárgyra jelentkezik, végig kell-e hallgatnia az egészségügyit is, nem mehet-e át esetleg az irodalmi tárgy előadásaira? — Az egyes témák szorosan összetartoznak, egymásra épülnek, s a majd jövő őszre szervezendő szabad- egyetemi előadások, a most meginduló előadásokra épülnek. Helyes tehát egy-egy tárgyat rendszeresen végighallgatni. Természetesen jelentkezhet az irodalomra is, hiszen egy- egy tárgyból kéthetenként lesz egy- egy előadás, s ha az irodalomra is jelentkezik, akkor is minden héten csak 1—2 órát lesz elfoglalva az előadások meghallgatásával. Persze, ha csak egyes kérdések érdeklik például az irodalmi előadásokból, azokra is eljárhat, hiszen, akik nem jelentkeznek a Szabadegyetemre s egy-egy előadást szeretnének csak meghallgatni, azok is megtehetik, csak ez esetben egy-egy előadásra kettő forint belépődíjat kell fizetni. Aki viszont jelentkezik a Szabadegyetemre az egész évre húsz forint beiratkozási díjat fizet, s a beiratkozáskor kiosztandó látogatási könyvecske felmutatása szolgál egyben igazolásul is. ■*— Lesz-e valami felvételi vizsgát feleltetés az előadások után, s kell-e jegyzetei készíteni? — tettük fel a további kérdéseket, — Felvételi vizsga nem lesz, hiszen bárki jelentkezhet, ki tudását» műveltségét emelni kívánja. A feleléstől sem kell félni. Beszélgetések lesznek ugyan az egyes előadások után, amikor a hallgatóság egy-egy nem eléggé világosan értett kérdésére eddigi téves ismeretének helyre-^ igazítására választ kap, vagy ha valaki az előadás témájában jobban el akar mélyülni, útbaigazítást kaphat továbbképzésével kapcsolatban. Feleltetés és osztályozás azonban nem lesz. Ennek ellenére azonban a Szabadegyetem végén bizonyítványt kapnak a hallgatók, melynek minősítése a látogatottságoktól függ; — Még egy-két kérdésünk volna* Azt mondta Bácskai elvtárs, hogy bizonyítványt kapnak a hallgatók) Mire jogosít ez a bizonyítvány? — Jogosítani nem jogosít semmire. Előrehaladását azonban biztosítja annyiban, hogy a tanult, képzett» művelt ember munkáját is jobban, értelmesebben, gyorsabban tudja ellátni, 8 ezáltal nyilvánvaló, hogy előbbre Is halad munkahelyén, munkájában. — Meddig lehet jelentkezni a Szóbadegyetemre? — Jelentkezési határidő augusztus 31. Jelentkezni lehet a megyei és városi tanács népművelési osztályán, a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulatnál (Janus Pannonius utca 11 sz.), a Dunántúli Tudományos Intézetben (Kulich Gyula utca 22 sz.). Ugyanezeken a helyeken tájékoztató is rendelkezésre áll az érdeklődők számára Szántó Tibor: Aki marad, és aki Belevaló Jenőnek meg voltak az elképzelései a jó személyzeti vezetőről. A jó személyzeti vezetőt körülbelül olyannak képzelte, mint amilyen ő maga. Még ha az illető nálánál egy kicsit gyengébb lenne is, azt is jónak tartotta volna. Az igaz, hogy az egész Nodemiért Vállalatnál nem volt több -olyan személyzeti vezető, mint ő. viszont az is igaz, hogy egyáltalán nem volt több ilyen beosztású illető. így azután könnyen érthető, hogy Belevaló Jenő személyesen fogadta a sportbizottság telefonját az MHK- ügyben. — Tévedtek elvtársak — mondta nekik. —mi nagyon jól beemhákáz- tuk a káderanyagunkat. Minden épkézláb ember edz és próbál, kivételt csak a fogyatékos káderek képeznek... Hogy mit értek ez alatt? öreg, beteg és a családi körülmények miatt akadályoztatott kádereket, mint a szegény Buncia bácsi, aki alig lát valamicskét, az elefántszámoknál is bol hacirkuszban érzi masát, aztán gondolok Há romszög Edére, aki különféle csúzos megbetegedésekben szenved és egészen hajlott háttal jár, ő legfeljebb csak műugrónak lenne jó. mert olyan, mint a kifli, de viszont a vízben sem tudna kie.^e- nesedni és a feje mindig a víz alatt maradna ... Meg itt van a Csupekné. öt gyerekkel. Szegény rohan haza rhunka után és vasárnap örül, ha velük lehet, A győzelem ittasságával tette le a telefont, de még ki sem piheghette magát, már ismét csengett a készülék. Most a vasárnapi önkéntes mezőgazdasági munka ügyében telefonáltak. Az illető ismerős lehetett a Nodemiért Vállalatnál, mert csak úgy dobálódzott a nevekkel. Belevaló Jenő mindössze két percig nélkülözhette a saját hang ját. Két perc múlva ellentámadásba ment. — Mit mond az elvtárs? Hogy gyenge és beteg embereket cipelünk a mezőgazdaság megsegítésére? Miért, hit mi baja van annak a Bunda Pistának? No és ha egy kicsit rosz- szul lát? Megbeszéltem ,vele és ő vállalta, hogy dinnyét arat. A gyümölcstermelés fejlesztés se az elvtársnak talán nem érdeke?! — No és mi a kifogása a Háromszög elvtárs ellen? Talán nem szimpatikus önnek? Arról én nem tehetek ... Ja, vagy úgy! Hát a háta egy kicsit hajlott, az igaz ... Ami igaz, az igaz ... Ezt mondta ő is nékem, de megmagyaráztam. hogy így azután könnyűszerrel felszedheti íz elhuliaj- tott magokat. Nagyobb baj az kérem, hogy abszolút nem ismeri a növényeket, felszedne az szegény mindent. De rávettem arra, hogy iratkozzon be a mező- gazdasági technikum levelező szakára. Két- három év múlva már ..eivi is könnyebb Its/.... — Ne haragudjon elvtársam, ez küld''''' kérdés! Hogy gondola, tamegy Ián Rezes Vilmost va4 sárnapi mezőgazdasági munkára visszük?! Re» zest?! Méghogy Kezest» h ízen ő az NB kilenc- venhétben a csapatunk gyúrója. Az ő erejét k'mélni kell, mert kü-i lönben kiesünk és mit szólna a világkózvéie» niény, ha az NB kalene vennyolcba kerül-i nénk?! Zamek kartács sí m jöhetett. ö teké-i ző, vigyáznia kell a tea r.yerére és megszokta a ío^amatos sörivást is, to re ott a mez 51 iga» zán nincs módja . .» —< Muskátli Hugó Kő'yV» taiosuruk és súiyeme- lő Tisztéljük annyira a kultúrát, hogy ne ki- várjunk tőle lehetetlent. Van más. aki elvégzi helyette a munkát ... Hogy ki? Például Csu» pekné... Igen Csu- pf.kné. öt gyerekkel? Mit gondol, ha öl egészséges gyereket meg tudott szülni, akikor egy kis csépléstől megijed? ... Az igaz, hogy szabadkozott, de én aztán megmondtam néki: —• Éhenveszejti a gyerekeit, ha nem megy csépelni ... Tudom, tudom, ez egy kicsit túlzás, de én szeretek szemléletesen agitálni. Erre a vonal másik végén valami rendkívül szemléleteset mond tak néki, bár amit mondtak, az alig-alig volt agitáció. Belevaló Jenő a telefonbeszélgetés után, a megnemértett zsenik bánatával ásitott egyet és így szólt: — Annyi baj legyen.» Majd csak lezárul er. a kampány is. Reméljük, hogy ezt. már más beosztásban» fogja megérni,