Dunántúli Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)
1954-08-03 / 182. szám
W54 AUGUSZTUS 3 N5PEÖ 3 Bányászaink most is meg fogják tenni9 amit a haza tőlük elvár „Mindenekelőtt a nehézipari minisztériumtól, a minisztérium szénbányászati igazgatóságától és annak vezetőitől, a trösztök és bányák vezetőitől, a felső és alsó vezetéstől függ, hogy a szénbányászatban meglévő lehetőségek a terv hiánytalan teljesítésének valóságává váljanak" — írta Gerő Ernő elvtárs, a „Szabad Nép“ augusztus 1-i számában. Szénbányászatunk mintegy 300 ezer tonna szénnel adósa a népgazdaságnak. Ebben része van a Pécsi Szénbányászati Trösztnek is. A pécsszabolcsi István-akna 7630 tonna szénnel tartozik. Felkerestük az akna műszaki vezetőit, hogy megtudjuk, hogyan akarják lctörleszteni még a tél előtt ezt a tartozást. hogy télire fűtetlenek legyenek a szobák, vagy olykor ne szóljanak a rádiók. A csapattal úgy határoztunk, hogy munkafelajánlást teszünk az alkotmány ünnepének tiszteletére. 10i2 százalékra teljesítjük a tervet. Ez naponta 5 csille szénnel többet jelent, mint amit a terv meghatároz. Szilas László, igazgató: Amikor Gerő elvtárs cikkét olvas- * tűk, mi István-aknaiak is találva éreztük magunkat. A bányászok 300 ezer tonna szénnel adósai az országnak. Ennek egy része István-aknán keletkezett. Adósságunk egyik főforrása az igazolatlanul mulasztók nagy száma. Mi minden erőnkkel azon vagyunk, hogy csökkentsük a notórius bum- lizók számát. Ezután, ha valaki ismételten igazolatlanul hiányzik, eltávolítjuk a bányából. A notórius igazolatlanul mulasztók sorsa felől társadalmi bíróság dönt. Megszervezzük a beteglátogatást is, mert sajnos, az a tapasztalatunk, hogy egyesek alaposabb indok nélkül maradnak távol. Előfordul az is, hogy sokan a betegszabadságot más munkára fordítják. A műszaki vezetők részére nagyobb hatáskört biztosítunk. Ezután nem a ■ bányamesterek osztják el a munkaerőt a fejtésekbe, hanem a körletvezetők. Azok jobban ismerik saját munkahelyük problémáit és ^ helyesebben tudnak gazdálkodni a munkaerővel. A körletvezetők egyik legfontosabb feladata lesz, hogy újból életrehívják — ahol csak lehet _ a melegcsákány váltást. Sajnos, a kezdeti fellángolás után ez kissé ellaposodott. Előfordul' még nálunk is, hogy leszálláskor a munka azzal kezdődik, hogy a legtöbben előveszik az ennivalójukat és falatoznak. Ilyen kor rendszerint az egész fejtés mozdulatlan s értékes percek vesznek el. A csapatokban dolgozó párt- és szakszervezeti bizalmiaknak az a feladatuk, hogy felvilágosító munkát végezzenek s megszüntessék az ilyen „kollektív tétlenséget". A többezer tonnás tartozásunk nagyrészt abból ered, hogy a mi üzemünkben sem tartott lépést az elő- vájás a fejtésekkel. Mikor már szorított bennünket az idő, engedve a könnyebbik ellenállásnak, az elővá- jásban dolgozók egy részét is termelő munkára irányítottuk. Ezen a téren sürgősen rendet akarunk teremteni, de ehhez a minisztérium segítségére is szükség van. Ne csak a produktív szenelésre adjon tervet, hanem az elővájási, fenntartási munkák előrehaladását is mégjobban követelje meg. Munkánk szervezettebbé tétele mellett rövidesen három nagy szene- lővágatot adunk át a termelésnek. Készítettünk a 23-as telepen is egy ereszkeművelésü ' nagyteljesítményű fejtést. Bízva bányászaink erős akaratában, minden reményünk megvan arra, hogy törleszteni tudjuk az adósságot, teljesíthetjük feladatainkat. Nagy József, főaknász: Augusztus 1 óta nagyobb hatáskört kaptak a körletvezetők, így én is. Körletemben Szlavek Antal és Nádai József frontbrigádjai dolgoznak. Szlavekék fejtése most szép, köny- nyen tudják teljesíteni a 120 csillés napi előirányzatot. A Nádai fejtésben azonban rosszabbodott a helyzet. Sok a pala. Ezen úgy segítünk, hogy a palás részt megkerüljük. Ismerem Gerő elvtárs cikkét, tudom, hogy ez a mi körletünknek is nagy feladatot szab. Mi sem akarjuk azt, Bencze Ferenc (4), front mester: A mi csapatunk eddig rendszeresen túlteljesítette a tervét. Gyakran értünk el 140 százalékot is. Most, hogy olvastam Gerő elvtárs cikkét, úgy érzem, még fontosabb a bányamunka mint eddig. A mi csapatunkon is múlik az, hogy lesz-e télire elegendő tüzelő, villany. A napokban csatlakoztunk a tatabányaiak 600 perces mozgalmához. Ez azt jelenti, hogy a műszak 480 perce alatt 600 percnek megfelelő munkát kell elvégezni. Már az első napok is jó eredményt hoztak, de most, — hogy megnőtt a feladatunk — még inkább megszilárdítjuk az eredményt. Naponta 90 csille szenet kell termelnie csapatunknak. Megfogadtuk, hogy addig nem széliünk ki a bányából, míg ki nem termeljük a 113 csille szenet, llő csillén alul még nem adtuk. Eddig is igyekeztem, hogy jó ko1- lektív szellem alakuljon ki a csapatban, de ezután még inkább törekszem erre. -Ha csak tehetem, segítek a dolgozók ügyeinek elintézésében iz, mert tudom, ez mindig meghozza a gyümölcsét. Amelyik dolgozó látja hogy törődnek vele, az nem akar megválni munkahelyétől. így járu lünk hozzá ahhoz, hogy ne érjen meglepetés senkit a télen. „Fegyelmezett munkával, jó szervezéssel teljesíthetjük a tervet11 A vasárnapi „Szabad Nép"‘-ben olvastam Gerő elvtársnak a „Készüljünk fel a télre“ című cikkét. Megdöbbenve láttam, hogy bizony a szénbányászat eléggé elmaradt a követelmények mögött, s eddig 300.000 tonnával tartozik az országnak. Nem akarok mentegetőzni, de úgy érzem, mi sem tettünk meg mindent a lemaradás megakadályozása érdekében ezért bennünket, műszaki vezetőket is nagy felelősség terhel. Júliusban a mi üzemünk, a Komlói Szénbányászati Tröszt H-es üzeme is csak 68.3 százalékra teljesítette tervét. De hogy ig teljesíthette volna jobban, amikor az én körletem is csak 77.4 százalékos eredménnyel zárta a hónapot. E súlyos lemaradás annál is inkább szégyenletes, mert tervünk reális, fegyelmezett munkával, a munka jó megszervezésével teljesíthető. Sok nehézséget okoz a munkaerő- hiány. De nem szabad ezzel takaróznunk, mert a siránkozásból soha nem lesz tervteljesítés. Cselekednünk kell és örömmel mondhatom, már az első lépéseket meg is tettük. A kamrás rendszerű fejtésről áttértünk a szelet rendszerű művelésre. Ez sokkal előnyösebb: ,a szélesebbre kiképzett fronthomlok hosszabbéletü, egyenletesebbé tehetjük a termelést s ami a legdöntőbb, emelkedhet a termelékenység. A kamrás rendszerű fejtésben jól ment, ha egy vájár és két csillés egy műszak alatt 24 csillét meg tudott tölteni. Az új eljárással ugyanezek az emberek 26—33 csillét termelnek műszakonként. Az új művelési eljárás nagy előnyt jelent nemcsak a termelésben, hanem erőkifejtésben és anyagtakaré- kosságban is. Sokkal kevesebb biztosítási munkára van szükség, kevesebb fát kell felhasználni s ugyanakkor több szenet termelhetünk ki. De a mi igyekezetünk kevés ahhoz, hogy teljes egészében kijavíthassuk a hibákat. A Komlói Szén- bányászati Tröszt vezetőinek is hatékonyabban kellene intézkednie egyes dolgokban. Itt van például a homok kérdése. Köztudomású, hogy á kifejtett üregeket homokkal iszaposuk. De csak akkor, ha van ho mokunk. Még mindig nem építtették meg a vasutat a III-as aknától Budaiéig. A homokot jelenleg kötélpályán szállítják, ami sok embert foglalkoztat, de a homokellátést még sem tudják biztosítani. Homokhiány miatt nem tudtuk teljesíteni másodikén sem a tervünket. A VI. szinti keresztvágatban lévő pásztát a homokhiány miatt nem telepíthettük. Gerő elvtárs cikkéből, minden bányász világosan megérthette feladatát. Én, mint körletvezető a műszaki feltételek, az ürescsille, a fa-anyag biztosításával, a munkahelyek jó elő készítésével segítem a több szénért folyó harcot. Úgy határoztunk, hogy az alkotmány ünnepét már nem lemaradással, hanem terven felül termelt szénnel ünnepeljük. Elmondta: Gerber György körletvezető. ■7Zap." Üríq hl k ín ría' o-z ik „Vifé*“ Somogyiék és Nagybo • (fogass«ony napja Segít a» egész megye Az árvízkárosultak megsegítésére indított gyűjtés most már szervezett formában történik. Az üzemekben ezt a munkát az üzemi bizottságok Alapanyagipari Területi Bizottság IIVDSZ Területi Bizottság Vasas Területi Bizottság EDOSZ Területi Bizottság MEDOSZ Területi Bizottság Vasút Területi Bizottság Közalkalmazottak T. Bizottság Nemcsak az üzemekben, hanem a város területén is megindult a gyűjtés. Zavartálansaga érdekében három tagú bizottságok alakultak: az NtNDSZ, Vöröskereszt tagokból, aktívákból, és a tanács mellett működő szociálpolitikai bizottság aktíváiból. Mivel már több család ruhaneműt és háztartási cikkeket adott az árvíz károsultaknak, az általános iskolákban gyüjtőállomásokat állítottak CélMohácson hétfőn láttak munkához, de máris 1.450 forintot, 25 mázsa búzát és 10 mázsa rozsot gyűjtöttek. végzik el. Ki-ki a maga területi bizottságának küldi a jelentést, a jelentések azonban még sok helyen késnek. Az SZMT-től a következő eredményeket kaptuk: 5.366.— forint 15.088.— „ 16.397.— „ 18.260.— „ 188.000.— „ 38.271.— „ 20.250.— „ A villányi járásban az első nap kezdeti eredménye: 270 kiló búza, 205 kiló burgonya és 5.431 forint. A siklósi járásban 4055 forintot, 200 kiló burgonyát és 700 liter tejet ajánlottak fel a" károsultaknak. Vajszlón kát mázsa burgonyát, négy kiló tojást és 400 forintot gyűjtöttek eddig össze. Egy a sok százezer közül Szombaton délelőtt deresedőhaju, kedvesbeszédü ember, Lendvai Fe- renc, a pécs-Baranyai Vadásztársa- &ág fővadászmestere kereste fel szer- kesztőségünket■ — Nagy kár erte az országa — mondotta — Láttám, amikor az Izabellaföldi asszonyok sírva vitték aPró holmijukat, hogy felkészüljenek az áradásra. Szerencsére nem történt semmi baj• Visszamehettek otthonaik ba, nem, úgy mint mások, akik talán meg most is távol kénytelenek lenni a családi háztól. Azért jöttem, hogy segítsek rajtuk. — Ezt a száz forintot — teszi az asztalra. — a feleségem küldte. Ezt a másik százast még én adom Juttassák el a károsultaknak... Egy ember a sok ezer, százezer közül■;. 300—350 forintot keres naponta Lécz István traktoros A baranyai gépállomások műszaki dolgozói több hasznos újítást, ész- szerűsítést mutatnak majd be az országos mezőgazdasági kiállításon. — Ezek egyike a bólyi gépállomás műhelyének alkotása: a korszerű, nagyteljesítményű szalmahordó kocsi. Az Univerzál-tr aktorra szerelt, erős lécekből összeállított kocsi a boglya alá csúsztatva egyszerre három szalmaköteget emel fel és visz ki a tábla szélére. Lécz István, a bólyi gépállomás kiváló dolgozója az előírt 18 holddal szemben naponta 100—110 holdról hordja le az elmés, ügyes szerkezet segítségével a szalmát. Az eredmény: a bólyi gépállomás learatott területének több, mint háromnegyed része fel van már szántva. Lécz István pedig naponta 300—350 forintot keres. Kezdetben vala az ige, az ige pedig vitéz Somogyi Istvánnál, va. la Bogdásán, és imigyen hangzék: — Kartársam, tán a bőröm alól vágjam ki azt a háromezer forintot? Vigyék inkább a tehenet, de hogy én ennyit törlesszek? Mióta élek, bízisten nem láttam ennyi pénzt egy rakáson... Halasi Antal VB-el- nök nem mai gyerek — hiába környékezi a 38 holdas nemzetes úr, — kimondja a szentenciát. — Idehallgasson, hétezer forinttal tartozik az államnak. Én már nem kuncsorgok érte annyit. Vagy kifizeti a háromezer forintos törlesztést, vagy két nap múlva elvissziik a lezá- logolt jószágot. Megmondtam — érthet be. lőle. Már hogyne értene! Honnan kerítette, honnan sem, de Varga Istvánnal, egy portán élő felebarátjával másnap elküldte a harminc darab százast. — Csak nem adja érte a tehenet? Hanem megállj tanácselnök, nem ismered te még a vitéz Somogyit...! is Teli a bogdásai borbélyműhely, Balázs Jóska üzlete zsúfolásig emberekkel. A székben most az öreg Somogyi nyújtózott el, és amíg a borbély a borotvát feni a szíjon, hát ő is megereszti az adomát... — Hát most már biztosra vehetitek, augusztus 15-én nagy esemény lesz. Akkora nagy, hogy még... A minden újságra éhes borbély ráfeledkezik a beszappanozott arcú vendégre: — Hát tényleg igaz, Pista bácsi? — Hát miért ne lenne?! A Varga Pista saját fülivei hallotta a rádióban, hogy azt mondja... De ha nem hiszitek, hát itt jön személyesen! Az ám, jön Varga szomszéd, ehol-e életnagyságban. — Hát mi az igazság? Ledöccenti magát a székre: — ügy van, ahogy hallották. Augusztus tizenötödikén, Nagyboldogasszony napján A „Dunántúli Napló“ elintézte özv. Madi Kovács Elememé, aliip- tódi idénybölcsőde vezetője levelet küldött szerkesztőségünknek. Megírta, hogy a bölcsőde dolgozói nem 32 előírásnak megfelelően kapják fizetésüket. Levelét továbbítottuk a Baranyamegyei Tanács VB egészség, ügyi osztályára. Az egészségügyi osztály értesítette a szerkesztőséget, hogy a liptódi bölcsőde dolgozói is ezután az előírásnak megfelelően két részletben kapják havi fizetésüket, megszűnik a beadás! Nagyobb hitelesség kedvéért hozzáteszi: — Saját fülemmel hal lottam a rádióban: a Szovjetunióban már el is törülték! Fél óra múlva már tudta az Alvég, déli harangszóra a Felvég. A legeltetési társulat egy kútgémet állított fel a legelőn — szelek szárnyán-e, más úton jutott ki? — mindegy — már ott is azon vitatkoztak. — Bolondság! — Kósza hír? Mit lehet tudni? — Nem zörög ott a haraszt... ... Érlelődik a kulák vetése... * Hétfőn reggel jön a hivatalba a tanácselnök — nem idevalósi, otthon töltötte a vasárnapot. — hát nem találkozik sehol egy fogattal. Üresek a dűlők, legfeljebb a tejes- kocsis igyekszik be Sellyére. Körülnéz a határban — sehol egy ember. A keresztek háborítatlanul sorakoznak a tarlókon. az egerek, meg a töméntelen veréb nágv vigadására. Más is vigad ezen. elnök elvtárs! Tán a cséplőmunkások? Azok nem: ott állnak a termelőszövetkezet szérűjén, dolga- végezetlen. Mert. hogy- hogysem — csak nem indult meg a Szabadságban a cséplés. Tudod elnök elvtárs, nem készültünk fel még eléggé — várjunk egy napot... De mi az ördögre váriunk? Dél felé azután megtudja. — Hát az augusztus tizenötödikére! Tudja ott voltam én is a borbélynál, hát mondja ám az öreg Somogyi, meg a Varga is erősíti — aki tizenötödike után csénel. — annak nem kell beadnia semmit! * — Hát ez a helyzet gazdatársak! A saját kárára spekulál, aki húzza-halasztja a hordást. Mert mihelyt elvégezte a gép a termelőszövetkezetnél. — ha üresek a szérűk, elviszik más helyre, ahol igyekvőbbek az emberek. Ml meg itt Bogdásán leshetjük, mikor kerül piacra, beadásra az újból. Merthogy első a beadás augusztus 15 előtt, vagy augusztus 15 után — az biztos! Hát, mi a véleményük? Harminc-negyven gazda jött össze. Dulak- szik bennük a kötele-- ségtudás, abajgatja őket az augusztus ti- .löt. Kinek higyje- nek? A minden hájjal megkent vén Somogyinak, Varga Pistának, vagy Halasinak? Hát csak hallgatnak. — Én bizony nem várok a Boldogasszonyra — behordok! A beteges Bencze Józsi bácsi tette le elsőnek a garast... * Hordát már a termelőszövetkezet a gépállomás vontatójával, a Balázs Sándor, a Felsä Nagy, Lódiék, Mikola Ferenc — gyarapodnak nőnek az asztagok. A Szabadság tsz udvara végén szaporán nyeli a kévéket a gép — elvégeznek a napokban, — még augusztus 15 e'őtt... Hanem furcsa jószág az emberi fej. Hamar belesurran minden, de nehezen, hej de nehezen hajlanak a jó szóra sókan! A határban még mindig sok tarlón sorakozik behordatlan gu- bonakereszt. tétlenkci- nek tib-tábolnak a bogdásaiak, várják az augusztus tizenötöt, a Nagyboldogasszony nap ját... A vitézlő Somogyi és a nem vitézlő Varga a markukba nevetnek — bolondot csináltak egy egész faluból. Veszik a szem egértől, galambtól, nedx'ességtől? Nem az övéké veszik, hanem a parasztoké ... Még két hét van augusztus tizenötig — Addig jöhet egy alapos jégverés, majd elcsépel az. jobban mint a gépállomás, csak pvőzzék összeszedni.. És ha augusztus 15 után mégsem engedik el a beadást? Maid addigra isfen segítségével csak kitalálnak valamit újra ... Csak az a kérdés, — módink lesz-e rá? Halasi elvtársékon, a falusi kommunistákon, a becsületes bogdásai gazdákon múlik, hogy a vi.tézlők minél előbb levitézeljenek... Előkészületek az Országos Mezőgazdasági Kiállításra Mint már jelentettük, az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár szeptember 11—26-ig ismét megnyitja kapuit a budapesti tenyész- áliatvásáirtelep 30 kát. holdról 36 kát. holana kibővített területén. A megrendezésre kerülő kiállítás méreteiben és tartalmában lényegesen felülmúlja a hazánkban eddig megrendezett kiállítások méreteit. Csaknem 7000 négyzetméter alapterületen öt új nagy csarnokot, pavilont építenek. Egyik-mási'k pavilon alapterülete meghaladja az 1200—1400 négyzetmétert is. Mintegy három kilométer új vízvezetéket fektetnek le, s több, mint 10 ezer négyzetméternyi területet parkosítanak. Megkezdték a háromholdas lovasbemutató pálya gyepesítését is. Ezen a pályán mutatják be több, mint 160 állami gazdaság, 460 tsz és több, mint 600 egyé nileg gazdálkodó dolgozó paraszt tenyészállataiból kiválogatott díjnyertes állatokat. Itt kerülnek megrendezésre a látványos és szórakoztató bemutatók. Többek között egy-egy jelenebben korhű jelmezekben, szerszámokkal, harci eszközökkel vonulnak fel, illetve mutatják be a hem- foglaláskorabeli magyar harcosokat, Rákóczi Ferenc kuruc lovasa't és a néphadsereg huszárait. Külön érdekessége lesz a bemutatóknak többek között az a részlet is, amikor szintén korhű jelmezekben mutatják be a kocsihaitás történetét az ókori tömörkerekű kocsitól kezdve a debreceni ötös és a hortobágyi hetesfogatig. Izgalmas lovas- és fogatversenyben is gyönyörködhetnek a látogatók. Különböző lovagi tornák, az akkori időknek megfelelő ruhákban, felszerelésekkel. Nagy érdeklődésre tarthat számot a lovagi torna, a középkori harci játék, lovassolymászat, nemzetközi lovasversenyek és lovas futballmeccs is. A kiállítás időtartama alatt a kiállítás szabadtéri színpadán kiváló művészeink és népi tánccsoportjaink is szerepelnek. A kiállítás területén egésznapos oktató jellegű filmelőadások, továbbá növénytermelési gépesítési és állattenyésztési kongresz- szusok lesznek. A felsoroltak a kiállításnak csak kis töredéke. Ennek alapján is megállapítható, hagy hazánkban eddig ilyen nagyméretű kiállítás megrendezésére sor nem került. Az ország bármely részéről 50 százalékos vasúti kedvezmény mindenki részére biztosítva van.
