Dunántúli Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)
1954-08-01 / 181. szám
ß •' , i < } , ’Ir^niRgjj' DUNÁNTÚLI , NAPLÓ : Y/lÁG PROLETÁRJAI EGVE/ÜLJETEK A MAI SZAMBÁN: Egy gépállomás a cséplés Idején (2. o.) — A terv reális, teljesíthető, ha mindenki fegyelmezetten, öntudatosan dolgozik (2. o.) — Bata István altábornagy, honvédelmi miniszter üdvözlő távirata Csu Te-hoz, a kínai népi felszabadító hadsereg főparancsnokához (3. o.) — Külföldi hírek (3. o.) — Segít az egész megye (5. o.) — A „Dunántúl“-ról (6. o.) — Fegyverünk a nyelv (7. o.) BARANYAM ECYEI BÍZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM ARA 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1954 AUGUSZTUS 1 Szebb, gazdagabb az élet (O. I.) Zúgnak a cséplőgépek a baranyai szérűkön, a tavalyi aratástól eltelt hosszú év után beköszöntött az az idő, amikor a gazdák, a termelőszövetkezeti tagok tarthatják a zsákot. Nincs az a község, ahol nem készítenének számadásokat ilyen kor — hogy ütött be a termés, jól szolgáit-e jövedelem dolgában ez az esztendő? Bár még csak elején járunk a cséplésnek, bár még több az asztag, mint a szalmakazal, az az egy már biztos, hogy megyénk 203 termelőszövetkezetének nagy része idén alaposan kivágta a rezet, ösz- szel, akárhogy számoltuk, nem esett átlagosan több készpénzjuttatás egy- egy munkaegységre, mint öt—hat forint, — természetesen a termények értékén felül. Most pedig 1954 nyarán cséplés előtt, amikor a legnagyobb a falusi pénztelenség, — arról érkezik híradás, hogy amikor még csépelet- len a búza, az árpa, töretlen a kukorica, szedetlen a répa, — máris több, mmt négy forintot osztottak ki, csak előlegül! Ez, mint már mondottuk, csak a 203 termelőszövetkezet átlaga, melyben olyanok is szép számmal akadnak, mint a lottihárdi Uj Alkotmány, ahol eddig 14.26 forintot részeltek a tagok, vagy a lánycsóki Csillag: itt máris 8.42 forintot osztottak ki munkaegységenként, — előlegül. Akárhogy is vizsgáljuk — az ötvennégyes esztendő a legtöbb termelőszövetkezetben, ahol becsülettel megadták a földek munkáját, az állatok takarmányát és gondozását — jóval szebb jövedelemmel biztat, mint a múlt évben. Ha van olyan esztendő, amelyben egymagában többet haladunk, mint másik háromban-négyben, akkor az 1954-es ezek közé tartozik. Az őszi nagy megrázkódtatások után szinte verseny indult a kilépettek és a bent maradottak között — melyikük találja meg jobban a számítását. És megyénk termelőszövetkezeteinek nagyrésze felhasználva az állam segítő kezét, messze maga mögött hagyta a kilépetteket. Mivel? Legtöbb helyen az állatállomány szaporításával és a közös gazdaság sokrétű, igazi mezőgazdasági nagyüzemmé alakításával, a közös vetések becsületes, a tavalyival össze sem hasonlítható megmunkálásával. Az állatállomány fejlesztése tette lehetővé a siklósnagyfalusi Táncsics tagjainak hogy a beadásuk teljesítése után 22 hízottsertést adjanak el szabadpiacon vagy 60.000 forintért. A mágocsi Rákosi állattenyésztői meg éppen a napokban szállítják le a kétszázadi- kat — szintén szabadpiacra és árával egy millió forintra emelkedik az állattenyésztésből származó bevételük, amit még csak szaporít a nemrég beállított száz bacon süldő. Az egyéni gazdáknak egyszer van csak egy esztendőben eladó hízójuk — ősszel, az új árpából, az új kukoricából. A termelőszövetkezet már úgy osztja be készleteit, hogy akkor vigye piacra, amikor a legtöbbet ígérnek érte, — nyári, őszeleji hónapokban. A mezőgazdasági nagyüzemek egyik másik előnye a parcellákon való küszködéssel szemben, hogy olyan sokrétű üzemágakat is létesíthet, mellyel az egyéni gazda sehogysem tudna megbirkózni. Eddig még csak kezdeti sikereket mutathatunk fel, de a téli nagy megindulás jó biztatás a jövőre: a villánykövesdiek, a kisjakabfalvaiak, a sárok-ivánbattyá niak állami segítséggel halastavakat ástak, ősszel már halászhatják is. Huszonhat termelőszövetkezetben öntözéses, hatvankilencben szántóföldi kertészetet létesítettek, 222 holdon új gyümölcsöst, negyvenkilencben új szőlőt telepítettek. Hogy a kertészet milyen pénzt hoz a termelőszövetkezetek kasszájába, a bólyi Kossuth példázza leginkább: virágkertészet mellett korai zöldségfélékkel foglalkoznak és eddig több, mint félszázezer forintot árultak ki belőle. Amikor az egyéni gazdák még alig palán táltak ki — a Kossuth már 44 forintért mérte a paradicsom kilóját. Vesződhetne-e az egyéni gazda állatai és szántóföldjei mellett még külön ezzel is? Semmiképpen sem gondolhat rá, sem a halastóra, sem kőbánya létesítésére, mint a hetve- helyi Sztálin tagjai csinálták — erre csak termelőszövetkezetekbe tömörülve tehetnek szert. A baranyai termelőszövetkezeti gazdaságok egyre inkább berendezkednek a nagyüzemi munkára: nyolc és félmilliós állami segítséggel jelenleg hetven helyen folyik jelentősebb építkezés, melynek haszna még csak a jövőben mutatkozik meg igazán. A közmondás azt tartja, hogy egy állam akkor gazdag, ha jómódúak a polgárai. Nyugodtan mondhatjuk ezt a termelőszövetkezetekre is. Építkezés ide — halastó oda, akkor érdemes igazán dolgozni benne, ha a tagok bukszáján, kamráján is mutatkozik a látszatja. Az élet mutatja meg igaWúv hogy mennyivel jobb módual" fF^termelőszövetkezeti tagok idén, mint tavaly. A nagypaili Búzavirágban például a 38 család hatvankét disznót vágott a télen, majdnem mindnyájan kettőt. Még az aratás közben a régi készletből három kiló kukoricát és árpát, egy kiló búzát osztottak ki előlegül, sok tagúk a szabadpiacra is hizlal háztáji gazdaságában, nem beszélve arról, hogy természetesen saját magának is. Olyasmire jut pénzük, amire azelőtt, egyéni gazda korukban egyikük sem gondolhatott. A csoport kovácsa például huszonkét fogát csináltatta meg és a többiekkel együtt meg sem érezte a kiadást. A hetve- helyi Sztálin termelőszövetkezetben dolgozik özvegy Kaufmann Jánosné. Fejőnő, két gyermekének egyedül vi-, seli a gondját, azt hihetnénk, alig tudja fenntartani magát. Most javíttatta ki házát, festette az ajtókat, ablakokat húszezer forintért. Márpedig, ha szükségben élne, nem a házra gondolna először. Honnan tudott ennyi pénzre szert tenni? Elsősorban a közös gazdaság jövedelméből, de jó hasznot húz a háztájiból is. Ebben az évben egy tehenet, egy üszőt, három borjút és négy sertést adott el szabadpiacon — ugyanakkor istállójában már ott áll a saját nevelésű másik tehén a borjával és az ólban is ott a két disznó. A háztáji jól kiegészíti a közös gazdaság jövedelmét — élnek is vele a csoporttagok: Baranyában eddig 925.000 forintnyi államsegélyt vettek fel háztáji tehenek vásárlására. A falu szeimmeltart, figyelemmel kísér mindent. Az egyéni gazdák jórésze is összehasonlította már saját várható jövedelmét az ugyanakkora földdel belépett termelőszövetkezeti tagéval és akárhogy is számítja — csak a tsz oldalára billen a mérleg. Vegyük csak ifjú Hendinger Jánost, a szajki Úttörő tsz tagját, aki feleségével együtt hat hold földet vitt be annak idején és ketten zárszámadásig hatszáz munkaegységre számítanak. Előreláthatólag (ennél csak több lehet) 33 mázsa búzát, hét mázsa árpát, tizenhárom és fél mázsa kukoricát. 26 mázsa krumplit, tizenhét mázsa szénát kapnak, ami a 4236 forint készpénzzel tetézve, majdnem 24 ezer forintra rúg. Nincs ebben bent az egy hold háztáji föld, a háztáji tehén, az egy növendékmarha, a két hízottsertés és a baromfiak jövedelme, mégis, így is ötezer forinttal több, mint ifjú Botka János hat holdas egyéni gazda várható évi jövedelme. Hatezer forint nagy pénz — egy jó tehén ára, tetőtől talpig téli kabátosán felöltözhet belőle ifjú Hendinger János családja. Kicsoda ellensége saját magának? Okos ember semmiesetre sem! Ahogy egyre nyilvánvalóbbá válik a termelőszövetkezetek gazdag zárszámadása, úgy gyarapodik a termelőszövetkezeti tagság is az új belépőkkel. A múlt esztendő óta 1401 fővel szaporodtak, ebből 206-an olyanok, akik meggondolták hirtelenkedésüket és visszakérték magukat a termelő- szövetkezetekbe. Az erdősmároki Vörös Csillagba huszonheten, a mohácsszigeti Uj Tavaszba heten, a kisnyá- rádi Uj Hajnalba tizennyolcán, az udvari Petőfibe nyolcán, a homoru- di Petőfibe tizenegyen kérték felvételüket — csak a mohácsi járást véve figyelembe. Folyik a cséplés megyénkben — egyre több gazda veti össze termését a termelőszövetkezetek hasznával. Ahol jól gazdálkodott a tsz, ahol jó viszonyt tartott a kívülállókkal, ott rövidesen újra tagfelvételi gyűlésekre kerül a sor, újabb parasztcsaládok százai keresik meg a jólét, a gazdagodás biztos útját — a termelőszövetkezetet. A Bar anyamegyei Árvízvédelmi Bizottság záróközleménye A dunai árvízveszély elmúlt. Azóta már országszerte megindult - a veszélyeztetett területeken a békés termelő munka. Megyénk dolgozói is hősiesen helytálltak az elemi erővel szemben. Sikerült a legkisebb mértékre korlátozni a Duna zavaros, vad hullámainak pusztítását, sikerült megvédeni jövő évi kenyerünket. A Megyei Árvízvédelmi Bizottság is befejezte 13 napos működését július 29-én. A legnagyobb vízszinttől, 924 cm-ről a mai napig 150 cm-t apadt Mohácsnál a Duna vize. így a veszély Baranyában is elmúlt. A mohácsi védekezési körzetben egyetlen emberéletet sem ragadott el az árvíz, jelentősebb anyagi károkat nem okozott, a körzet dolgozóinak termését teljes egészében sikerült megmenteni. A párt vezetésével az üzemek dolgozói, néphadseregünk, államvédelmi szerveink és a rendőrség tagjai, a helyi és vidéki — elsősorban Pécs Komló és Mohács város — munkásai vettek részt a hatalmas küzdelemben, amelyet a megáradt folyóval folytattunk. Nagy segítséget kaptunk ehhez a munkához a szovjet tanácsadóktól, a fáradságot nem ismerő szovjet műszaki zászlóaljtól. Névtelen hősök százai, ezrei születtek ezekben a napokban, akik éjt nappallá téve, a dolgozó magyar nép iránti szeretettől áthatva, egyember- ként álltak ki a „gátra." Névtelen hősök! Harcotok eredmé. nyeként megfékeztük félelmetes ellenfelünket, a megáradt Dunát. Győzedelmeskedett az emberi akarat. — Köszönet munkátokért! Nehéz volna felsorolni mindazokat névszerint, akik kitüntették magukat — mert nincs száma a hősöknek. Mégcsak megközelítően sem teljes a kép azzal, ha kiemelünk néhány nevet: König János elvtárs, a mohácsi járási pártbizottság első titkára, mindenütt és mindenkor jelen volt. ahol a legnagyobb veszély állt fenn. Nyugodt, bátor, szeretettől áthatott magatartásával bátorított, buzdított. Mohács város II. számú körzetének párttitkára, ifj. Köpeti József elv- társ is a legkiválóbbak közé tartozott. 20 tagú brigádjával 5 nap. 5 éjjel a legnehezebb harci szakaszon állt helyt és építette, védte a gátakat. Jakab Mihály, a városi tanács pénzügyi osztályának vezetője, gondoskodott a hatalmasan megnövekedett elszállásolási, ellátási feladatokról. Volt olyan nap, amikor 4—5000 ember elhelyezését, élelmezését biztosította példaszerűen. Jól vizsgázott Jakab elvtárs! A dunaszekcsői védekezési szakaszon Bessig Lajos igazgató-tanító szervezte a munkákat. Személyes példamutatásával, — hisz éjjel-nappal szolgálatot teljesített maga is — hatalmas akaraterővel a legnehezebb feladatokat is megoldotta. Kiválóan mozgósította a község lakosságát. Mohácsszigeten Bakó György gátőr is becsületesen, derekasan helytállt. Váltás nélkül, 5 napon keresztül éjjel-nappal őrködött azon. hogy szakaszán — az egyik legnehezebb sza. haszon — meglepetést ne okozhasson a Duna. Az egészségügyi szervezés, a jó ivóvíz, a fertőzések megakadályozásának példamutató munkása: dr. Németh János, járási főorvos. Példamutatóan biztosította, hogy a messziről sodort szennyeződések betegséget ne okozhassanak, hogy egészséges szállása, élelmezése legyen mindenkinek, aki a védekezésben résztvesz. A védekezés műszaki vezetőit, dolgozóit hősies munkájukért nem utolsósorban illeti a köszönet. Szaktudásuk, éberségük nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy gátjaink hosszú időn keresztül is állták az ostromló hullámok nyomását Domokos Róbert, a Pécsi Vízügyi Igazgatóság vezetője, Bőhm János főmérnök, Fehér József, Mohács város mérnöke, Ládonyi László és Ihrig Dénes főmérnökök, a névtelen technikusok, gátőrök és egyéb műszakiak biztosították az emberi élet és anyagi értékek megmentését. Amikor a Baranyamegyei Árvízvédelmi Bizottság ezúttal bejelenti az árvízvédelmi munkák befejezését — mégegyszer köszönetét mond kü- lön-külön és együttvéve mindenkinek, aki ebben a hősies küzdelemben résztvett. Alkotmányunk ünnepét köszöntik a bányászok Párosversenyre léptek a komlói lll-as üzem és Islván-akna bányászai A napokban az István-aknai műszaki vezetők levelet kaptak Komlóról. A levélben a komlói III-as üzem dolgozói és vezetői az alkotmány ünnepének tiszteletére verseny re szólítják az István-aknai bányászokat. Vállalják, hogy harmadik negyedévi termelési tervüket 100 százalékra teljesítik s az eddigi lemaradásból 1200 tonnát letörlesztenek a harmadik negyedév \égéig. Az átla gos csillesúlyt pedig 0.7 tonnára emelik. Gázszén termelési tervüket 103 ■százalékra teljesítik s még a harmadik negyedév végéig 20 új bányászl ' tanítanák meg a szakmára. A levél megérkezésekor az István- aknai bányászok a párt- és a szakszervezeti vezetők azonnal megtárgyalták a komlóiak levelét és elfogadták a versenykihívást. Ezek szerint az István-aknaiak vállalják, hogy a palatartalmat négy százalék alá csökkentik. 30 új bányászt nevelnek, két százalékkal csökkentik az önköltséget és az igazolatlan mulasztók számát 0.6 százalék alatt tartják. Az István-aknaiak hasonlóképpen a komlói 3-as üzemhez, elhatározták, hogy a III. negyedév végéig a lemaradásból 1200 tonna szenet pótolnak. Újabb 1.600 tonna szenet ígértek, a pécsbányai bányász Ok A pécsbányatelepi bányászok ebben az évben minden hónapban túlteljesítették előirány zatukat. Alkotmányunk és a bányásznap tiszteletére megígérték: 2.500 tonna szenet termelnek III. negyedéves tervükön felül. ígéretük valóraváltá- sáért, a munkahelyek jó előkészítéséért a kerületnek mind a nyolc körletvezetője versenyez egymással. A versenyben július 31-én reggelig Kult Ádám körletének dolgozói 100.8 százalékos eredménnyel vezetnek, — Kult Ádám a munkahelyek jó előkészítéséről így beszél: — Tizennyolc éve vagyok bányász, ez Idő alatt megtanultam és tapasztalatból tudom, hogy a jól előkészített munkahelyen nem szit- kozódással, hanem örömmel kezdik a mun két a bányászok. Az ácsolatfa fejtésbe szállítása is könnyebb, gyorsabb, ha azt kellő méretben és sorrendben készítjük elő, ezért gon doskodom arról, hogy a süvegfák, támfók különválogatva és a fát szállító kocsikra rakva várják a csapatokat. A fenntartó brigádokat mindig időben telepítem azokra a helyekre, ahol a frontfejtések felső és alsó kijáratait a fabeadogatás és a szénszállítás zavartalan menete érdekében rend be kell hozni. Kult Ádám körletvezető körültekintő munkájának és a csapatok derekas helytállásénak eredményeként a körlet mindegyik szenelő és elővájó csapata túlteljesíti előirányzatát. De nemcsak Kult Ádám, hanem a kerület másik hét körletvezetője is hasonló munkaszeretettel gondoskodik csapatairól, eredmén v ek ér m ■' ■ • nyolc körlet száz -százalékon felül termel. A Pécs VI. kerületi bányászok a munkahe. lyek jó előkészítése nyomán minden eddigi eredményüket felülmúlva, a III. negyedévi tervükön felül ígért 2.500 tonna szén helyett július 31-én reggelig már 2719 tonna szenet szállítottak külszínre, ugyanakkor megígérték, hogy a III. negyedéves tervükön felül újabb ezenhatszáz tonna szenet termelnék. A vasasiak 500 tonua szenet termeinek terven felül A Pécsi Szénbányászati Tröszt pasast üzemének dolgozói új verseny- vállalásokkal köszöntik a közeledő alkotmány ünnepét és a szeptember 5-i bányásznapot. Több és jobbminőségű liasz-szén termelésével akarnak hozzájárulni a kormánypro- gramm megvalósításához. Felajánlásuk szerint a harmadik negyedévben 500 tonna tisztaszenet termelnek terven felül. A második negyedévben elért 25 mázsás fejtési teljesítményt a harmadik évnegyedben 26 mázsára emelik. Sok panasz hangzott el az utóbbi időben a magas palatartalom miatt s ezért jogos bírálattal illette a szénbányászatot a harmadik pártkongresszus is. Ezért elhatározták, hogy a második évnegyedhez viszonyítva a palatartalmat 10 százalékkal csökkentik, a hamutartalmat pedig 4 százalékkal javítják. A pasasí Petőfi-akna I. számú elő- vájási csapata az alkotmány ünnepének tiszteletére kihívja versenyre a pécsi szénbányák és a tatai szénbányák elővájási csapatait. Tudják azt, hogy széntermelés jó elővájás nélkül nem lehetséges. ígéretük szerint július és augusztus hónapokban tervüket 10 százalékkal túlteljesítik, így 10 métert hajtanak ki terven felül. Az önköltséget úgy csökkentik, hogy észszerűen felhasználják az anyagokat és pontosan kidolgozzák a munkaidő 480 percét. Az elővájási csapatot az üzent műszaki vezetői is támogatják vállalásuk valóraváltásában s megígérték, hogy időben megfelelő mennyiségű faanyagot szállítanak a munkahelyekre. Ingyenes szappan és kulacs a bányászoknak A bányászok munkakörülményei további javítása érdekében a bányaüzemek földalatti munkát végző dolgozói, valamint az olyan külszíni • munkahelyeken foglalkoztatottak, ahol nagy a szennyeződés, ingyenes .szappanjuttatásban részesülnek. Az ivóvízellátás megkönnyítésére a bányászok között térítés nélkül kulacsokat osztanak ki. Garay Ferenc
