Dunántúli Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)

1954-08-01 / 181. szám

ß •' , i < } , ’Ir^niRgjj' DUNÁNTÚLI , NAPLÓ : Y/lÁG PROLETÁRJAI EGVE/ÜLJETEK A MAI SZAMBÁN: Egy gépállomás a cséplés Idején (2. o.) — A terv reális, teljesíthető, ha mindenki fegyelmezetten, öntudatosan dolgozik (2. o.) — Bata István altábornagy, honvédelmi miniszter üdvözlő távirata Csu Te-hoz, a kínai népi felszabadító hadsereg főparancsnokához (3. o.) — Kül­földi hírek (3. o.) — Segít az egész megye (5. o.) — A „Dunántúl“-ról (6. o.) — Fegyverünk a nyelv (7. o.) BARANYAM ECYEI BÍZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM ARA 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1954 AUGUSZTUS 1 Szebb, gazdagabb az élet (O. I.) Zúgnak a cséplőgépek a baranyai szérűkön, a tavalyi aratás­tól eltelt hosszú év után beköszön­tött az az idő, amikor a gazdák, a termelőszövetkezeti tagok tarthatják a zsákot. Nincs az a község, ahol nem készítenének számadásokat ilyen kor — hogy ütött be a termés, jól szolgáit-e jövedelem dolgában ez az esztendő? Bár még csak elején já­runk a cséplésnek, bár még több az asztag, mint a szalmakazal, az az egy már biztos, hogy megyénk 203 termelőszövetkezetének nagy része idén alaposan kivágta a rezet, ösz- szel, akárhogy számoltuk, nem esett átlagosan több készpénzjuttatás egy- egy munkaegységre, mint öt—hat fo­rint, — természetesen a termények értékén felül. Most pedig 1954 nyarán cséplés előtt, amikor a legnagyobb a falusi pénztelenség, — arról érkezik híradás, hogy amikor még csépelet- len a búza, az árpa, töretlen a kuko­rica, szedetlen a répa, — máris több, mmt négy forintot osztottak ki, csak előlegül! Ez, mint már mondottuk, csak a 203 termelőszövetkezet átlaga, melyben olyanok is szép számmal akadnak, mint a lottihárdi Uj Alkot­mány, ahol eddig 14.26 forintot ré­szeltek a tagok, vagy a lánycsóki Csillag: itt máris 8.42 forintot osz­tottak ki munkaegységenként, — elő­legül. Akárhogy is vizsgáljuk — az ötvennégyes esztendő a legtöbb ter­melőszövetkezetben, ahol becsülettel megadták a földek munkáját, az ál­latok takarmányát és gondozását — jóval szebb jövedelemmel biztat, mint a múlt évben. Ha van olyan esztendő, amelyben egymagában többet haladunk, mint másik háromban-négyben, akkor az 1954-es ezek közé tartozik. Az őszi nagy megrázkódtatások után szinte verseny indult a kilépettek és a bent maradottak között — melyikük ta­lálja meg jobban a számítását. És megyénk termelőszövetkezeteinek nagyrésze felhasználva az állam se­gítő kezét, messze maga mögött hagyta a kilépetteket. Mivel? Leg­több helyen az állatállomány szapo­rításával és a közös gazdaság sok­rétű, igazi mezőgazdasági nagyüzem­mé alakításával, a közös vetések be­csületes, a tavalyival össze sem ha­sonlítható megmunkálásával. Az ál­latállomány fejlesztése tette lehetővé a siklósnagyfalusi Táncsics tagjainak hogy a beadásuk teljesítése után 22 hízottsertést adjanak el szabadpiacon vagy 60.000 forintért. A mágocsi Rá­kosi állattenyésztői meg éppen a napokban szállítják le a kétszázadi- kat — szintén szabadpiacra és árá­val egy millió forintra emelkedik az állattenyésztésből származó bevéte­lük, amit még csak szaporít a nem­rég beállított száz bacon süldő. Az egyéni gazdáknak egyszer van csak egy esztendőben eladó hízójuk — ősszel, az új árpából, az új kukori­cából. A termelőszövetkezet már úgy osztja be készleteit, hogy akkor vi­gye piacra, amikor a legtöbbet ígér­nek érte, — nyári, őszeleji hónapok­ban. A mezőgazdasági nagyüzemek egyik másik előnye a parcellákon való küszködéssel szemben, hogy olyan sokrétű üzemágakat is létesíthet, mellyel az egyéni gazda sehogysem tudna megbirkózni. Eddig még csak kezdeti sikereket mutathatunk fel, de a téli nagy megindulás jó biz­tatás a jövőre: a villánykövesdiek, a kisjakabfalvaiak, a sárok-ivánbattyá niak állami segítséggel halastavakat ástak, ősszel már halászhatják is. Huszonhat termelőszövetkezetben ön­tözéses, hatvankilencben szántóföldi kertészetet létesítettek, 222 holdon új gyümölcsöst, negyvenkilencben új szőlőt telepítettek. Hogy a kertészet milyen pénzt hoz a termelőszövetke­zetek kasszájába, a bólyi Kossuth példázza leginkább: virágkertészet mellett korai zöldségfélékkel foglal­koznak és eddig több, mint félszáz­ezer forintot árultak ki belőle. Ami­kor az egyéni gazdák még alig palán táltak ki — a Kossuth már 44 fo­rintért mérte a paradicsom kilóját. Vesződhetne-e az egyéni gazda ál­latai és szántóföldjei mellett még külön ezzel is? Semmiképpen sem gondolhat rá, sem a halastóra, sem kőbánya létesítésére, mint a hetve- helyi Sztálin tagjai csinálták — erre csak termelőszövetkezetekbe tömö­rülve tehetnek szert. A baranyai ter­melőszövetkezeti gazdaságok egyre inkább berendezkednek a nagyüzemi munkára: nyolc és félmilliós állami segítséggel jelenleg hetven helyen folyik jelentősebb építkezés, mely­nek haszna még csak a jövőben mu­tatkozik meg igazán. A közmondás azt tartja, hogy egy állam akkor gazdag, ha jómódúak a polgárai. Nyugodtan mondhatjuk ezt a termelőszövetkezetekre is. Épít­kezés ide — halastó oda, akkor ér­demes igazán dolgozni benne, ha a tagok bukszáján, kamráján is mutat­kozik a látszatja. Az élet mutatja meg igaWúv hogy mennyivel jobb módual" fF^termelőszövetkezeti tagok idén, mint tavaly. A nagypaili Bú­zavirágban például a 38 család hat­vankét disznót vágott a télen, majd­nem mindnyájan kettőt. Még az ara­tás közben a régi készletből három kiló kukoricát és árpát, egy kiló búzát osztottak ki előlegül, sok ta­gúk a szabadpiacra is hizlal háztáji gazdaságában, nem beszélve arról, hogy természetesen saját magának is. Olyasmire jut pénzük, amire az­előtt, egyéni gazda korukban egyi­kük sem gondolhatott. A csoport ko­vácsa például huszonkét fogát csinál­tatta meg és a többiekkel együtt meg sem érezte a kiadást. A hetve- helyi Sztálin termelőszövetkezetben dolgozik özvegy Kaufmann Jánosné. Fejőnő, két gyermekének egyedül vi-, seli a gondját, azt hihetnénk, alig tudja fenntartani magát. Most javít­tatta ki házát, festette az ajtókat, ablakokat húszezer forintért. Márpe­dig, ha szükségben élne, nem a ház­ra gondolna először. Honnan tudott ennyi pénzre szert tenni? Elsősorban a közös gazdaság jövedelméből, de jó hasznot húz a háztájiból is. Ebben az évben egy tehenet, egy üszőt, három borjút és négy sertést adott el sza­badpiacon — ugyanakkor istállójá­ban már ott áll a saját nevelésű má­sik tehén a borjával és az ólban is ott a két disznó. A háztáji jól ki­egészíti a közös gazdaság jövedelmét — élnek is vele a csoporttagok: Ba­ranyában eddig 925.000 forintnyi ál­lamsegélyt vettek fel háztáji tehe­nek vásárlására. A falu szeimmeltart, figyelemmel kísér mindent. Az egyéni gazdák jó­része is összehasonlította már saját várható jövedelmét az ugyanakkora földdel belépett termelőszövetkezeti tagéval és akárhogy is számítja — csak a tsz oldalára billen a mérleg. Vegyük csak ifjú Hendinger Já­nost, a szajki Úttörő tsz tagját, aki feleségével együtt hat hold földet vitt be annak idején és ketten zár­számadásig hatszáz munkaegységre számítanak. Előreláthatólag (ennél csak több lehet) 33 mázsa búzát, hét mázsa árpát, tizenhárom és fél má­zsa kukoricát. 26 mázsa krumplit, tizenhét mázsa szénát kapnak, ami a 4236 forint készpénzzel tetézve, majdnem 24 ezer forintra rúg. Nincs ebben bent az egy hold háztáji föld, a háztáji tehén, az egy növendék­marha, a két hízottsertés és a ba­romfiak jövedelme, mégis, így is ötezer forinttal több, mint ifjú Botka János hat holdas egyéni gazda vár­ható évi jövedelme. Hatezer forint nagy pénz — egy jó tehén ára, te­tőtől talpig téli kabátosán felöltözhet belőle ifjú Hendinger János család­ja. Kicsoda ellensége saját magá­nak? Okos ember semmiesetre sem! Ahogy egyre nyilvánvalóbbá válik a termelőszövetkezetek gazdag zárszá­madása, úgy gyarapodik a termelő­szövetkezeti tagság is az új belépők­kel. A múlt esztendő óta 1401 fővel szaporodtak, ebből 206-an olyanok, akik meggondolták hirtelenkedésüket és visszakérték magukat a termelő- szövetkezetekbe. Az erdősmároki Vö­rös Csillagba huszonheten, a mohács­szigeti Uj Tavaszba heten, a kisnyá- rádi Uj Hajnalba tizennyolcán, az udvari Petőfibe nyolcán, a homoru- di Petőfibe tizenegyen kérték felvé­telüket — csak a mohácsi járást vé­ve figyelembe. Folyik a cséplés megyénkben — egyre több gazda veti össze termését a termelőszövetkezetek hasznával. Ahol jól gazdálkodott a tsz, ahol jó viszonyt tartott a kívülállókkal, ott rövidesen újra tagfelvételi gyűlé­sekre kerül a sor, újabb parasztcsa­ládok százai keresik meg a jólét, a gazdagodás biztos útját — a terme­lőszövetkezetet. A Bar anyamegyei Árvízvédelmi Bizottság záróközleménye A dunai árvízveszély elmúlt. Az­óta már országszerte megindult - a veszélyeztetett területeken a békés termelő munka. Megyénk dolgozói is hősiesen helytálltak az elemi erő­vel szemben. Sikerült a legkisebb mértékre korlátozni a Duna zavaros, vad hullámainak pusztítását, sike­rült megvédeni jövő évi kenyerün­ket. A Megyei Árvízvédelmi Bizottság is befejezte 13 napos működését jú­lius 29-én. A legnagyobb vízszinttől, 924 cm-ről a mai napig 150 cm-t apadt Mohácsnál a Duna vize. így a veszély Baranyában is elmúlt. A mohácsi védekezési körzetben egyet­len emberéletet sem ragadott el az árvíz, jelentősebb anyagi károkat nem okozott, a körzet dolgozóinak termését teljes egészében sikerült megmenteni. A párt vezetésével az üzemek dol­gozói, néphadseregünk, államvédelmi szerveink és a rendőrség tagjai, a helyi és vidéki — elsősorban Pécs Komló és Mohács város — munká­sai vettek részt a hatalmas küzde­lemben, amelyet a megáradt folyó­val folytattunk. Nagy segítséget kap­tunk ehhez a munkához a szovjet tanácsadóktól, a fáradságot nem is­merő szovjet műszaki zászlóaljtól. Névtelen hősök százai, ezrei szü­lettek ezekben a napokban, akik éjt nappallá téve, a dolgozó magyar nép iránti szeretettől áthatva, egyember- ként álltak ki a „gátra." Névtelen hősök! Harcotok eredmé. nyeként megfékeztük félelmetes el­lenfelünket, a megáradt Dunát. Győ­zedelmeskedett az emberi akarat. — Köszönet munkátokért! Nehéz volna felsorolni mindazokat névszerint, akik kitüntették magukat — mert nincs száma a hősöknek. Mégcsak megközelítően sem teljes a kép azzal, ha kiemelünk néhány ne­vet: König János elvtárs, a mohácsi járási pártbizottság első titkára, min­denütt és mindenkor jelen volt. ahol a legnagyobb veszély állt fenn. Nyu­godt, bátor, szeretettől áthatott ma­gatartásával bátorított, buzdított. Mohács város II. számú körzetének párttitkára, ifj. Köpeti József elv- társ is a legkiválóbbak közé tarto­zott. 20 tagú brigádjával 5 nap. 5 éjjel a legnehezebb harci szakaszon állt helyt és építette, védte a gáta­kat. Jakab Mihály, a városi tanács pénzügyi osztályának vezetője, gon­doskodott a hatalmasan megnöveke­dett elszállásolási, ellátási feladatok­ról. Volt olyan nap, amikor 4—5000 ember elhelyezését, élelmezését biz­tosította példaszerűen. Jól vizsgázott Jakab elvtárs! A dunaszekcsői védekezési szaka­szon Bessig Lajos igazgató-tanító szervezte a munkákat. Személyes példamutatásával, — hisz éjjel-nap­pal szolgálatot teljesített maga is — hatalmas akaraterővel a legnehezebb feladatokat is megoldotta. Kiválóan mozgósította a község lakosságát. Mohácsszigeten Bakó György gátőr is becsületesen, derekasan helytállt. Váltás nélkül, 5 napon keresztül éj­jel-nappal őrködött azon. hogy sza­kaszán — az egyik legnehezebb sza. haszon — meglepetést ne okozhas­son a Duna. Az egészségügyi szervezés, a jó ivóvíz, a fertőzések megakadályozá­sának példamutató munkása: dr. Né­meth János, járási főorvos. Példa­mutatóan biztosította, hogy a messzi­ről sodort szennyeződések betegséget ne okozhassanak, hogy egészséges szállása, élelmezése legyen minden­kinek, aki a védekezésben résztvesz. A védekezés műszaki vezetőit, dol­gozóit hősies munkájukért nem utolsósorban illeti a köszönet. Szak­tudásuk, éberségük nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy gátjaink hosszú időn keresztül is állták az ostromló hullámok nyomását Do­mokos Róbert, a Pécsi Vízügyi Igaz­gatóság vezetője, Bőhm János fő­mérnök, Fehér József, Mohács vá­ros mérnöke, Ládonyi László és Ih­rig Dénes főmérnökök, a névtelen technikusok, gátőrök és egyéb mű­szakiak biztosították az emberi élet és anyagi értékek megmentését. Amikor a Baranyamegyei Árvíz­védelmi Bizottság ezúttal bejelenti az árvízvédelmi munkák befejezését — mégegyszer köszönetét mond kü- lön-külön és együttvéve mindenki­nek, aki ebben a hősies küzdelem­ben résztvett. Alkotmányunk ünnepét köszöntik a bányászok Párosversenyre léptek a komlói lll-as üzem és Islván-akna bányászai A napokban az István-aknai mű­szaki vezetők levelet kaptak Kom­lóról. A levélben a komlói III-as üzem dolgozói és vezetői az alkot­mány ünnepének tiszteletére verseny re szólítják az István-aknai bányá­szokat. Vállalják, hogy harmadik ne­gyedévi termelési tervüket 100 szá­zalékra teljesítik s az eddigi lema­radásból 1200 tonnát letörlesztenek a harmadik negyedév \égéig. Az átla gos csillesúlyt pedig 0.7 tonnára eme­lik. Gázszén termelési tervüket 103 ■százalékra teljesítik s még a harma­dik negyedév végéig 20 új bányászl ' tanítanák meg a szakmára. A levél megérkezésekor az István- aknai bányászok a párt- és a szak­szervezeti vezetők azonnal megtár­gyalták a komlóiak levelét és elfo­gadták a versenykihívást. Ezek sze­rint az István-aknaiak vállalják, hogy a palatartalmat négy százalék alá csökkentik. 30 új bányászt ne­velnek, két százalékkal csökkentik az önköltséget és az igazolatlan mu­lasztók számát 0.6 százalék alatt tart­ják. Az István-aknaiak hasonlókép­pen a komlói 3-as üzemhez, elhatá­rozták, hogy a III. negyedév végéig a lemaradásból 1200 tonna szenet pótolnak. Újabb 1.600 tonna szenet ígértek, a pécsbányai bányász Ok A pécsbányatelepi bá­nyászok ebben az év­ben minden hónapban túlteljesítették előirány zatukat. Alkotmányunk és a bányásznap tisz­teletére megígérték: 2.500 tonna szenet ter­melnek III. negyed­éves tervükön felül. ígéretük valóraváltá- sáért, a munkahelyek jó előkészítéséért a ke­rületnek mind a nyolc körletvezetője verse­nyez egymással. A ver­senyben július 31-én reggelig Kult Ádám körletének dolgozói 100.8 százalékos ered­ménnyel vezetnek, — Kult Ádám a munka­helyek jó előkészítésé­ről így beszél: — Tizennyolc éve va­gyok bányász, ez Idő alatt megtanultam és tapasztalatból tudom, hogy a jól előkészített munkahelyen nem szit- kozódással, hanem örömmel kezdik a mun két a bányászok. Az ácsolatfa fejtésbe szál­lítása is könnyebb, gyor­sabb, ha azt kellő mé­retben és sorrendben készítjük elő, ezért gon doskodom arról, hogy a süvegfák, támfók kü­lönválogatva és a fát szállító kocsikra rakva várják a csapatokat. A fenntartó brigádokat mindig időben telepí­tem azokra a helyekre, ahol a frontfejtések felső és alsó kijáratait a fabeadogatás és a szénszállítás zavartalan menete érdekében rend be kell hozni. Kult Ádám körletve­zető körültekintő mun­kájának és a csapatok derekas helytállásénak eredményeként a kör­let mindegyik szenelő és elővájó csapata túl­teljesíti előirányzatát. De nemcsak Kult Ádám, hanem a kerü­let másik hét körlet­vezetője is hasonló munkaszeretettel gon­doskodik csapatairól, eredmén v ek ér m ■' ■ • nyolc körlet száz -szá­zalékon felül termel. A Pécs VI. kerületi bányászok a munkahe. lyek jó előkészítése nyomán minden eddigi eredményüket felül­múlva, a III. negyed­évi tervükön felül ígért 2.500 tonna szén helyett július 31-én reggelig már 2719 ton­na szenet szállítottak külszínre, ugyanakkor megígérték, hogy a III. negyedéves tervükön felül újabb ezenhatszáz tonna szenet termel­nék. A vasasiak 500 tonua szenet termeinek terven felül A Pécsi Szénbányászati Tröszt pa­sast üzemének dolgozói új verseny- vállalásokkal köszöntik a közeledő alkotmány ünnepét és a szeptember 5-i bányásznapot. Több és jobbmi­nőségű liasz-szén termelésével akar­nak hozzájárulni a kormánypro- gramm megvalósításához. Felajánlásuk szerint a harmadik negyedévben 500 tonna tisztaszenet termelnek terven felül. A második negyedévben elért 25 mázsás fejtési teljesítményt a harmadik évnegyed­ben 26 mázsára emelik. Sok panasz hangzott el az utóbbi időben a ma­gas palatartalom miatt s ezért jo­gos bírálattal illette a szénbányásza­tot a harmadik pártkongresszus is. Ezért elhatározták, hogy a második évnegyedhez viszonyítva a palatar­talmat 10 százalékkal csökkentik, a hamutartalmat pedig 4 százalékkal javítják. A pasasí Petőfi-akna I. számú elő- vájási csapata az alkotmány ünne­pének tiszteletére kihívja versenyre a pécsi szénbányák és a tatai szén­bányák elővájási csapatait. Tudják azt, hogy széntermelés jó elővájás nélkül nem lehetséges. ígéretük sze­rint július és augusztus hónapokban tervüket 10 százalékkal túlteljesítik, így 10 métert hajtanak ki terven felül. Az önköltséget úgy csökken­tik, hogy észszerűen felhasználják az anyagokat és pontosan kidolgozzák a munkaidő 480 percét. Az elővájási csapatot az üzent műszaki vezetői is támogatják vál­lalásuk valóraváltásában s megígér­ték, hogy időben megfelelő mennyi­ségű faanyagot szállítanak a munka­helyekre. Ingyenes szappan és kulacs a bányászoknak A bányászok munkakörülményei további javítása érdekében a bánya­üzemek földalatti munkát végző dolgozói, valamint az olyan külszíni • munkahelyeken foglalkoztatottak, ahol nagy a szennyeződés, ingyenes .szappanjuttatásban részesülnek. Az ivóvízellátás megkönnyítésére a bányászok között térítés nélkül ku­lacsokat osztanak ki. Garay Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom