Dunántúli Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-03 / 156. szám

A DUNÁNTÚLI NAPLÓ VflÁD PROLETÁRJA! ÖLJETEK! A MAI SZAMBÁN: Külpolitikai hírek (2. o.) — Megtinneplik a nemzetközi szövetkezeti napot a földművesszövetkezetek és a kis­ipari termelőszövetkezetek (2. o.) — Szüntessük meg a bányákban is a termelés hullámzását! (3. o.) — Lesz-e elegendő sör? (3. o.) — Fiataljaink minden erejét az aratás és cséplési munkára fordítjuk (3. o.) — Üzemi dolgozók! Vegyetek részt az aratásban és cséplésben! (4. o.) — Levelezőink írják (4. o.) MDP B ARA N VÁM EC VEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM ARA 50 FILLER SZOMBAT, 1954 JŰLIUS 3 Nem tűrhető megalkuvás a hanyagokkal és az osztályellenséggel szemben Nágy, komoly feladatok előtt áll­nak falusi pártszervezeteink, taná­csaink, rengeteg munka hárul a falu dolgos népére. Erősen szorít bennün­ket a növényápolás, kapával kell most harcolni a nagyobb termésért; sok községben még lábon áll a fű, ,vagy gyüjtetlenül renden; hamaro­san itt az „élet“ aratásának dandár­ja, s egyúttal a begyűjtési kampány. Ezek a munkák idén igen összetor­lódtak, az eső keresztezte a terve­ket, megzavarta az embereket. — Gyorsítani, sürgetni kell a mun­kákat, mindent idejében elvégezni, mert egyetlen perc veszteség, a leg­kisebb hanyagság is súlyos károkat okoz egész népünknek. Legjobb községeink példája iga­zolja, hogy ahol a pártszervezet és a tanács kemény kézzel, a meggyő­ző szó erejével irányítja a közsé­get ott az esőzés ellenére becsülete­sen dolgoznak, ápolják a növénye­ket, a dolgozó parasztok teljesítik állampolgári kötelezettségüket. Gil- vánfán a gazdák a termelési bizott­ság biztatására már harmadszor ka­pálják a kukoricát, befejezték a nap raforgó másodszori kapálását. A sza­badszentkirályi pártszervezet és ta­nács együttes munkája révén közel száz százalékra teljesítették beadá­si kötelezettségüket, az adófizetést pedig több, mint száz százalékra. A pécsi járás több községében hasonló példamutató eredményekkel büszkél­kedhetnek. Ivándárda—Sárok dol­gozó parasztjainak magasfokú kö­telességtudata pedig amellett szól, hogy a beadás tervét nemcsak tel­jesíteni lehet, de határidő előtt tel­jesíteni is. Mi az oka mégis annak, hogy vannak nehézségek, sok községben /akadozik a begyűjtés és a többi'so- ronlévő munka? A sok téves nézet s ami ebből adódik: nem harcolnak elég következetesen és keményen a Pártszervezetek és tanácsok a res­tek, hanyagok, kötelességmulasztók ellen és néhol abban a tévhitben ringatják magukat, hogy „osztály- béke” van a faluban. Elburjánzik az a nézet, hogy „kötelesség, fegyelem" — ilyen szavakat töröltünk szótá­runkból a kormányprogramm után s ezért kesztyűs kézzel bánnak a hanyagokkal, szőrmentén a kulákok- kal. Alsószentmártonban már arany­sárga az egyéni gazdák jó termést ígérő ősziárpája, a dolgozó parasz­tok mégis várakoznak. Közben mon- oogatják: ha tovább érik, nehezeb­bek lesznek a szemek. Hol a párt- szervezet, hol a tanács, a termelési bizottság, hogy felelősségre vonja őket a halogatásért? Az aratás, a szemveszteség nélküli betakarítás is állami kötelezettség, mint ahogyan a begyűjtés! Máriagyűdön a párt- szervezet és a tanács szemeláttára gazban áll a kukorica, de egy lépést .sem tesznek, hogy sürgősen javítsa- nak a helyzeten. Elnézik, tűrik az ilyén áldatlan állapotokat s a kö­telességmulasztók jót nevetnek mar­kukba, a kulákok meg egyenest ki­használják. ágálnak mindenféle kö­telességteljesítés ellen. Nem egy Példa akad arra, hogy községeink­ben a kulákok több tízezer forinttal tartoznak a nép államának s a ta­kács a törvény erejével sem törlesz­teti adósságukat. Ezt fontos látni falun. És még fontosabb mindenkinek megmagya­rázni, hogy fegyelemnek most is lenni kell, ismerjük azt a szót, hogy kötelesség. Ideje, hogy az osztályel­lenséget is észrevegyük és rászorít­ok a kötelezettségek teljesítésére. Úgy, ahogyan azt Pogányban tették, ahol nyomban kiderült — minden híresztelés ellenére, — hogy van Pénzük, tudnak fizetni. De ez még kevés. Azt kell tenni, hogy minde­nütt megcáfolják a kulákok hazug­ságait, elszigeteljék őket a dolgozó parasztoktól. A restebbektől is! — Mert az a tapasztalat, hogy ezek a dolgozó parasztok a kulákok hang­jára válnak adósakká, törvénysér­tőkké! Akadnak sokan, akik népszerűtlen feladatnak tartják a beadás és a többi munkák szorgalmazását. Váj­jon népszerűtlen feladat, ha a nép­nevelők, állandóbizottsági tagok fel­hívják a kötelességmulasztók figyel­mét hibájukra, megmagyarázzák ne­kik a törvényeket? A becsületes, mindig rendszerető emberek előtt — s ilyen a többség — egyáltalán nem hálátlan munka ez. Nem. mert van bennük igazságérzet, s ha a párt- szervezet ismeri ezt, akkor tudnia kell a kötelességüket becsülettel tel­jesítők véleményét is: ha ők betart­ják a törvényeket, akkor mások is tegyék meg. Az elmúlt esztendőben a párt és a kormány elengedte a beadási hátralékok egy részét. Ak­kor sokan így vélekedtek: „Miért engedik el a hanyagokét, ha mi tel- iesítettük. ők is tudták volna?" — Természetesen meg volt az ok a be­adás egy részének elengedésére, de most sokszorosan tiltakozik a dol­gozó parasztok igazságérzete, ha a tanács, a begyűjtési hivatal és a pártszervezet szemethúny a hátralé­kosok felett. Hiba van ott is. hogy pártszer­vezeteink még mindig gyengén, sok­szor türelmetlenül nevelik a köteles­ségmulasztókat. Néhány odavetett szóból keveset lehet tanulni, nem lehet jól megérteni a kötelesség és az állam érdekeinek összefüggéseit. A kötelességteljesítés pedig: a falu önmaga iránti kötelességteljesítése. Az elkövetkező három esztendőben közel tizenhárom milliárd forintot fordít a párt és a kormány a mező- gazdaság fellendítésére. Az állam te­hát ad — de a falunak is adnia kell! Több terményt, húst, zsírt, ba­romfit és más élelmiszert. Ad a falu akkor is, ha idejében, a legki­sebb szemveszteséggel aratja a ga­bonát, ha idejében kapálja a kuko­ricát, töltögeti a burgonyát, mert ezzel az államot erősíti, amely saját érdeke a dolgozó parasztoknak is. Pártunk és kormányunk számos kedvezménnyel serkenti a példamu­tató gazdákat. A korai sertésbeadás­sal járó kedvezmény több mázsa kukoricát jelent; a gyorsbeaaási pré­miumból jócskán lehet vásárolni. Is­mertessék ezeket és a többieket is a párt és tanácsszerveink, mutas­sák meg, hogy mit jelent ez egy- egy kötelességtudó gazda esetében. De ne csak a kedvezményeket, ha­nem ismertessék a mulasztásokkal járó hátrányokat is, azokat a szank­ciókat, amelyeket alkalmaz álla­munk, ha valaki megsérti a törvé­nyeket. S ha szükséges, nyilvánosan, tanácsülésen, gazdagyűlésen, a han­goshíradóban, versenytáblán — bí­rálják meg a hanyagokat, késleke­dőket. Mindez — a kulákok leleplezésé­vel együtt — igen alkalmas arra, hogy a pártszervezetek olyan légkört alakítsanak ki, amelyben határidő előtt teljesíteni a kötelezettségeket, dicsőség, késni, halogatni a mun­kát, szégyen, a legnagyobb vétek az ország, a falu ellen. A kötelességtudatra való nevelés, az osztályellenség elleni következe­tes harc különösen fontos most, ami kor néhány hét múlva megindul a begyűjtési kampány. Ha megalku­vás nélkül fellépünk a hanyagok el­len, elszámoltatjuk a notórius el­maradókat és visszaverjük a kulá­kok támadását, akkor sikeresen meg alapozzuk e munkát — ez pedig erő­síti népi aemokráciánk alapját, a munkás-paraszt szövetséget. ......... i ......... ... El számoltának Garai Zslgraond kacsólai kulákot Garai Zsigmond kacsótai kulák az tőén még egy fillér adót sem fize­tett be és a beadásban is a hátra­lékosok sorát gyarapította. Amikor a többszöri felszólítás után sem sike­rült jobb belátásra bírni — elszámol tatták. Üszője árával rendezték 3300 forintos adóhátralékát. Timár József ugyancsak kacsótai kulák a transz­ferálás hírére azonnal rendezte tar­tozásait, Első ax állam iránti kötelesség A kemsei Béke termelőszövetkezet tagjai a kombájntól teljesítették árpabeadási kötelezettségüket Csütörtökön kezdte meg a Zaláta felé vezető kö­vesét mentén a kemsei Béke termelőszövetkezet árpá­jának aratását Dani János elvtárs, a vajszlói gépállo­más kombájnosa. Mire a nap leszállt, 16 hold tarlót hagyott maga mögött. Aki csak arra járt, mindenki megcsodálta a kombájn gyönyörű, tiszta munkáját, sokan a tarlón kísérgették a gépet. A szomszéd táb­lákon arató egyéni gazdák is hamarosan letették a ka­szát és szerződést kötöttek a gépállomással: ők sem vesződnek kézi kaszával, hordással, asztagolással, csé- peltetéssel, hanem Dani János elvtárs kombájnjával intézik el a legnehezebb mezőgazdasági munkát. — A vajszlói gépállomás kombájnja így pénteken kilenc kemsei egyéni gazda gabonájába is beállt. De nem­csak ők, hanem a termelőszövetkezet is nagyon elé­gedett a kombájn munkájával. Az intézőbizottság úgy aöntött, hogy a 120 holdnyi búzát is a kombájnnal ta- karíttatják be. A gépállomás részéről kintlévő agro- nómus és brigádvezető gondosan előkészítik és ellen­őrzik a kombájn munkáját — így nem történik fenn­akadás sehol sem. A vajszlói gépállomás jelenti telefonon: A kemsei Béke termelőszövetkezet péntek délután a gépállomás segítségével a begyüjtőhelyre szállította a kombájn által elcsépelt ősziárpát, ezzel a kemsei termelőszövetkezet legelsőnek tett eleget megyénkben takarmánybeadási kötelezettségének. A nagypalli Búzavirág termelőszövetkezet tagjai eleget tettek ezévi kenyérgabona beadásuknak Jó gazdálkodásukról az egész pécsváradi járásban ismerik a nagypalli Búzavirág termelőszövetkezetet. Miután már az első félévben begyüjtőhelyre szállítot­ták egész évi sertés- és vágómarha beadási kötele­zettségüket, csütörtökön, július elsején a Termény­forgalmi Vállalat pécsváradi kirendeltségének átadták azt a kilencven mázsa tavalyi búzájukat is, amely- lyel most már egész idei kenyérgabona beadási köte­lezettségüket renaezték — elsőnek Baranyában, talán az egész országban is. Ripszám Boldizsár termelőszövetkezeti elnök és Gyenis János párttitkár az intézőbizottsággal együtt a tagok javaslatára elhatározták, hogy a jövő héten teljesítik a takarmánygabonabeadást is — hízottsertést szállítanak le helyette. A termelőszövetkezetnek nem­csak a beadás rendezésére jut hízottsertése, de éppen a napokban adtak el szabadpiacon is hét darabot, hogy munkaegység előleget oszthassanak ki a tagok részére. Az északi lejtésű határban még zöld a gabona, de a termelőszövetkezet felkészült a jó aratásra. Úgy tervezik, hogy a géppel hozzáférhető területeken saját két aratógépükkel takarítják be a termést, míg a gépek nyomán felszabaduló kézimunkaerővel erőtel­jesen folytatják a növényápolást és a sertésfiaztató építését. Megyénk valamennyi dolgozója, a pécskörnyéki és komlói bányászok, az üzemek munkásai, alkalma­zottak és értelmiségiek harcos üdvözletüket küldik a munkában és kötelességteljesítésben élenjáró Búza­virág termelőszövetkezet tagjainak! A mohácsi járás kombájnosainak9 aratógépkezelőinek fogadalma „Versenyre hívjuk a villányi járás kombájnosait“ A mohácsi járás állami gazdasá­gainak és gépállomásainak kombáj- nosai és segédvezetői július első nap­ján értekezletre jöttek össze a já­rási pártbizottság tanácstermében — több, mint hatvan ember, akiknek munkájára elsősorban számítanak a járás termelőszövetkezeteinek tagjai. 11.100 hold aratását bízzák a gé­pekre, a kombájnosokra és 38 ara­tógépkezelőre. Ezen az értekezleten ismerték meg a villányi járás augusz tus 20-ra tett versenyfelhívását is. Úgy határoztak, mivel az ipari mun­kások, termelőszövetkezeti tagok és egyéni gazdák már tettek vállalást, — ők ezt a kombájnosok felajánlá­sával egészítik ki. A vállalásuk — melyet papírra fék tettek és pontjait közösen dolgozták ki — így hangzik: 1.1 Vállaljuk, hogy az aratási-csép- lési idényben a tervet 125 százalék­ra teljesítjük, vagyis 2i50 holdat ara­tunk gépenként és erről a területről 20 vagon gabonát csépelünk. Minő­ségi munkával, alacsony tarlóval, a szemveszteség minimálisra csökken­tésével minden termelőszövetkezette1 és egyéni gazdával megszerettetjük a kombájnt. 2. Nagy figyelmet fordítunk a hi­ba megelőző karbantartások idejé­nek megválasztására és biztosítjuk a gép állandó üzemképességét. 3. A vezetőink biztosítják a gé- pekhsz szükséges pótalkatrészekéi és jól megszervezik az üzemanyag időbeni szállítását. Az üresjárat leg­kisebbre csökkentésével, helyes tan­kolással az üzemanyagfogyasztást öt százalékkal csökkentjük. 4. A mellénk beosztott segédveze­tőket az aratás-cséplés Idején úgy Bozóki Mária Bubreg Antal Hullám János Gaál Kálmán Hullám János a mohácsszigeti gépállomás igazgatója a bólyi gép­állomás vezetőit hívta versenyre a terület és pótalkatrész biztosítására hogy a kombájnosok ne csak a ter­vet, de ennél többet teljesítsenek. Kalmár János, a bólyi gépállomás párttitkára mindjárt megadta a vá­laszt: „A versenykihívást elfogad­juk azzal a feltétellel, hogy a ver­senypontokat papíron is megkapjuk és 10 naponként értékeljük." Katona Mária sem marad ki a hozzászólásból. Versenyre hívta a já­rás összes kombájnosát, 350 hold tel jesítésére, üzemanyag takarékosság­tanítjuk, hogy azok a jövő évben felelős vezetők lehessenek. A vállait pontok alapján verseny­re hívjuk a villányi járás kombáj­nosait a terv mielőbbi teljesítéséért. A verseny ellenőrzésére és értékelé­sére a megyei pártvégrehajtó bi­zottságot és a Mező- és Erdőgazda­sági Dolgozók Szakszervezetének me­gyei titkárságát kérjük meg. A tanácskozáson résztvevők nevé­ben aláírták: Mátyus Dezső Katona Mária Bálint Vendel ra és a szemveszteség csökkentésére. Ezt a felhívást elfogadták a babar- ci és a bolyi állami gazdaság kom- bájnosai is. A bolyiak kérték Kato­na elvtársnőt, hogy a versenyszerző­dést kössék meg. Igen értékes felajánlást tett Czom- pó József elvtárs is, aki segédveze­tő, de munkája fontos a gép zavar­talan működéséhez. Vállalta, hogy a gépet mindig kitűnő karban tart­ja, versenyre hívta a segédvezetőket. A felhívást Müller Ambrus ésSteil- gemann József segedvezetők fogad­ták el. Honvéd János Gombár János Süke Mihály Kalmár János A MASZOVLET a pécsi üzemek és dolgozók — Halló Budapest? ..: — Igen, itt Fogaskerék­gyár, Kovács diszpécser... — Kérem Kovács elv­társ, a ma reggeli repülő­postával felküldtünk egy darab kúp fogaskereket, kérjük sürgősen munkál­ják meg és a következő géppel küldjék, különben leáilunk. — Jó, rendben van. Megpróbáljuk. Ez a rövid telefonbe­szélgetés a kora délelőtti órákban zajlott le a Pécsi Sopiana és Budapesti Fo­gaskerékgyár között. Ak­kor féltíz lehetett, most pontosan két órát mutat a repülőtér órája. Hármasban várjuk a gép érkezését. Hármunk közül talán Kovács elvtársnő, a MA­SZOVLET kereskedelmi ügyeinek intézője a leg­nyugodtabb, Baranyai elv társ pedig a legidegesebb. Igaz, Baranyai elvtárs ért hetően izgatott. Hiszen nem mindegy, megérke­zik-e az alkatrész vagy sem. Ö különben már ott áll a repülőtér pázsitján és Mihály bácsival, az öreg kocsikísérővel várja, hogy a lassan gördülő gép vég­re megálljon. A motor utoljára még jóerősen felbúg, aztán el­csendesedik. Ilyenkor minden másod perc nagyon is hosszúnak tűnik. Végre Mihály bá­csi bebújik a gépbe, Ba­ranyai elvtárs pedig a fel járó alsó lépcsőjén kopog­tat a lábával. Vár, izgul, várja, hogy vájjon meg- * érkezett-e a fogaskerék. Ha nem, akkor baj lesz. Hanem az öreg most újból megjelenik az ajtó­ban és kezében magasra tart egy csomagot. A többi szinte már pil­lanatok müve. Baranyai elvtárs, aki­nek az imént nagy kő esett le szívéről, már a gépkocsiban ül. Az abla­kon keresztül intézi el a szállítólevelet, aztán illa­berek ... A repülőgép utasai még be sem szálltak az autó­buszba, amely beviszi őket a Széchenyi-térre, a Sopiana gépkocsijának már hült helye. Hát ez gyorsan ment. — Sok pécsi üzemnek szállítanak? — A Szerárugyárnak, a Bőrgyárnak, a Sopianná- nak. Sőt a Kesztyűgyár­nak is mi szállítjuk, a sürgős, külföldi megren­deléseit. Azokban a rekeszes fa­ládákban pedig — ott, ahol Mihály bácsi rakos­gat, élelmiszer érkezett. A háziasszonyok által any- nyira kedvelt tonhalat is mi szállítottuk a város­nak. És hogy a legfonto­sabbat el ne felejtsem! szolgálatában Sokat szállítunk kutató orvosprofesszorainknak és sürgős beavatkozás esetén a szülészeti klinikának. — Nemrég például élet­halál veszélyen segítet­tünk. — Amint a gép megér­kezett. az autóbusz ae utasokkal együtt egyene­sen a szülészeti klinikára ment. Az orvos beöltözve, be­mosakodva már a lépcső­nél várta Mihály bácsit és egyenesen a műtőbe vitte a palackozott vért. — A vért tehát mindig soronkívül továbbítják? — Mindenekelőtt az emberélet a legfontosabb számunkra. Természete­sen most, amikor itt van az aratás ideje és arató­gépek, kombájnok vagy esetleg cséplőgépek törött alkatrészeit kell sürgősen kicserélni, éppen ilyen gyorsan és szívesen segí­tünk a mezőgazdaságnak ii

Next

/
Oldalképek
Tartalom