Dunántúli Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-13 / 164. szám
1954 JŰLIUS 13 NÄPCö I' ■* * Diem elég meghallgatni, el is kell intézni a dolgosók panaszait Párttaggyűlés tapasztalatai Béke-aknán Az „öreg" szabolcsi Béke-aknát fcosszú éveken keresztül úgy emlegették, mint a pécsi szénmedence legjobb üzemét. Nem véletlenül. — Tervüket még ezév eLső negyedében is messze túlteljesítették. Az utóbbi hetekben azonban törés állt be a Béke-aknai bányászok munkájában. Az akna teljesítménye szép fokozar tosan jóval a 100 százalék alá csúszott. dolgozhattak ezekután ebben a fejtésben. A fejtésben kollektív bérezés van és ezért érthetetlen a munkások előtt: ha a Bakkert elvtársnak megjárt az egész csapat által „reklamált“ pénz, miért nem kaphatják meg a többiek is. Második hozzászólónak Kisander József elvtárs ijeSentikezett. Arról beszélt, hogy Mi lehet ennek az oka? Ezt vitatták a kommunisták is a legutóbbi taggyűlésükön. „Passzívak lettek a dolgozók, még a párttagság egy része is“ — találgatták, de még Szabó Jenő elvtárs, a pártszervezet titkárának is ez' volt a véleménye. A pártvezetőség beszámolója —, melyet Szabó Jenő elvtárs mondott el, — bár foglalkozott a termelés, a termelékenység, az önköltség kérdésével, de csak úgy „általánosságban.“ A termelés visz- szaesésének igazi okára csak a felszólalások derítettek fényt. — Azért nem tudjuk teljesíteni a tervet, mert rossz a munkaszervezés — kezdte hozzászólását Kolda Antal elvtárs, az egyik napszinti fej. tés bizalmija. — Csak a szén, a szén. Ez helyes, de hogyan lehet becsületes munkát végezni, amikor a föld lerámolásáról nem gondoskodnak időben. A mi harmadunkban is hu- szonhatam dolgozunk. Egymástól alig tudunk mozogni, holott állandóan azt hangoztatjuk, hogy nincs elég munkaerő. Állítom, 10-an is kiadnánk azt a szállítást, amit 28-an termelünk. Kolda elvtárs ezután rámutatott egyes műszaki vezetők helytelen magatartására. A csapat egy esetben Lőrincz Levente elvtárshoz fordult jogos kéréssel. A csapat tagjainak hét százalékkal kevesebb teljesítményt írtak be a megdolgozottnál és természetesen ennek megfelelően számolták is fizetésüket. Bekkert elvtárs — a csapat egyik tagja, — a'brigád küldötteiként felkereste Lőrincz Leventét és bebizonyította a csapat kérésének jogosságát. Az üzemvezető nem talált kibúvót és minden további vita nélkül kiutaltatta Bekkert-nek a neki járó pluszbért. Eddig rendjén is volna a dolog, csak ami ezután következett egyenesen felháborító. Mikor kiment Bekkert elvtárs az irodából, az üzemvezető elvtárs utána szólt: „Ne ám, hogy megmondja a többieknek is." ^E1 lehet képzelni, milyen lelkesen Béke-aknán nemigen veszik figyelembe az egyszerű dolgozók észrevételeit, hiába jelentenek, az intézkedés legtöbbször elmarad és ez is egyik oka annak, hogy a dolgozók egy része most már így beszél: „Nem szólok én már semmit, úgy sincs értelme." Elmondotta továbbá, hogy a nagy esőzések idején a víz sok bányafát elvitt a rétekre. Jelentették, — de annak ellenére, hogy állandóan beszélnek az önköltségcsökkentésről,— nem történt intézkedés. Több hozzászóló sérelmezte, hogy egyes műszaki vezetők, a pártszervezet és a szakszervezet tudomásával úgy szervezik a pótműszakot, hogy „bumlival“ ijesztgetik a bányászokat. Azaz, ha nem megy valaki vissza szombat éjjel, vagy vasárnap, akkor az a műszak igazolatlannak számít, aminek következménye a hűségjutalom elvonásában, a munkaruha és egyéb természetbeni juttatások elvonáséban jelentkeznék. Erre egyáltalán nincs szükség, mert a Béke-aknai bányászok eddig is teljesítették hazafias kötelességüket és ha a szükség úgy kívánta, még pót- műszakot is teljesítettek. Az ilyen és hasonló „agitációs" eszközök hasz nálata pontosan az ellenkezőjét váltja ki. Kónya István elvtárs is bekapcsolódott a vitába. Szót kért. — Az a baj nálunk, hogy egyesek nem szeretik a bírálatot. Ez történt a DISZ fejtési brigád esetében is. A fiatalok többször nem értettek egyet a műszaki vezetés egy-egy intézkedésével. Következménye: feloszlatták a brigádot — azaz az úgynevezett hangoskodókat egyszerűen, kiemelték a csapatból és helyükre „idegeneket“ osztottak. A bírálat ilyen durva elfojtása természetesen nem segít, hanem árt. — Tudja ezt Szabó Jenő párttitkár elvtárs is, ezért nem értett egyet az üzemvezetés határozatával. De Lőrincz Levente ennek ellenére végrehajtotta. Ezenkívül még számos hozzászólás hangzott el a taggyűlésen. Valameny nyien a hibákról, a termelést aka— dályozó tényezőkről, egyes vezetők rideg, magatartásáról, a bírálat semmibevevéséről, a nem kielégítő műszaki szervezésről beszéltek. A taggyűlés harcossága, a hibák bátor feltárása azt igazolja, hogy nem a kommunisták, nem a dolgozók „passzivitása“ miatt nem megy a tervteljesítés Béke-aknán. A hibák okát az alulról jövő bírálatok, javaslatok, észrevételek, a dolgozók jogos kéréseinek nem kielégítő intézésében kell keresni. Helyesen értékelte a felszólalások tartalmát a pécsi városi pártbizottság kiküldötte, aki azonnal intézkedett. A városi pártvégirehajtóbdzott- ság elé vitte az ügyet. A pártvégre- hajtóbizottság azonnal helyszíni vizsgát rendelt el. Július ötödikén megtörtént az ügy kivizsgálása. Lőrinc Levente üzemvezető elmondotta, hogy a taggyűlésen felhozott problémák egy részét máris megoldották. A réteken összeszedték a bányafákat, a külszíni fejtéseknél előtérbe állították a föld eltakarítását. Ami saját személyét illette, nem fogadta el a bírálatot. A Kolda elvtárs által elmondott bérkülönbözetet még nem intézte el. Ez ügy elintézésére a brigád tíznapos határidőt adott, úgyhogy Lőrincz elvtárs ez idő alatt írásban köteles beszámolni a megrövidített fejtési csapat tagjainál? ügyük elintézéséről. A Béke-aknai párttaggyűlés legfőbb tanulsága, hogy ahol elhanyagolják, semmibe veszik a kom munisták, pártonkívüliek szavát, ott tüstént hiba jelentkezik a tervek teljesítésében, elapad az a kimeríthetetlen forrás, ami az alulról jövő bírálatban rejlik. Az a gyors intézkedés, ami a taggyűlés után történt, követésire méltó. Meg kell végre értenie minden párttitkárnak, minden egyes vezetőnek, dolgozzon az bármilyen területen: mit sem ér az olyan ügyintézés, -ha csak meghallgatják, feljegyziik, iktatják a dolgozók által elmondott panaszokat, sérelmeket, javaslatokat, észrevételeket — ha a dolgozók nem kapják meg az érdemleges választ. A Béke-aknai pártszervezet tanult saját hibájából. A taggyűlésen felmerült kérésekre, bírálatokra, az ügyek végleges elintézésével a párttitkár újból összehívja a bányászokat és beszámol munkájáról. Tóth József Pécs Városi Pártvégrehajtó- biz. ágiit. prop. titkára. 4 kongresszus útmutatása nyomán jobb műszaki szervezesse! segítjük a júlusi tervteljesílést A Pécsi Szénbányászati Tröszt július első dekádjának tervét nem teljesítette. Ennek legfőbb oka, hogy a tröszt pécsszabolcsi és vasasi kerülete a hónap eddigi szakaszában sokszáz tonna szén adósságot halmozott fel. Legnagyobb üzemünkben a pécsszabolcsi István-aknán például nem gondoskodtak arról, hogy a kimerült frontfejtések helyett időben újabb tömegtermelő munkahelyeket állítsanak üzembe. Ugyanitt sokat hátráltatta a folyamatos termelést az üzem csaknem két kilométeres láncpályájának gyakori üzemzavara. A vasasi Petőfi-aknán nem gondoskodtak a csapatok ácsolatfájának za vartalan ellátásáról. A hiányosságok megszüntetésére a júliusi tervteljesítés érdekében a műszakiak, — párt. és szakszervezeti vezetők részvételével komplexbrigádokat alakítottunk. István-aknán még ebben a hónapban újabb frontfejtéseket állítunk üzembe. Ugyanitt a rossz láncpályát megjavítjuk, amelyhez ezer méter hosszú új Jánc már megérkezett. A vasasi Petőfi- aknán a jobb műszaki szervezés ered menyeként javul a csapatok faanyagellátása. A bányászok a munkaverseny növekvő lendületével dolgoznak az elmaradás behozásáért, a terv teljesítéséért. Az összes kerületek csatlakoztak a pécsbányai kerület kezdeményezéséhez, amelyben az alkotmányunk ünnepének tiszteletére versenyre szólították a tröszt üzemeit. A Pécsi Szénbányászati Tröszt fi /.ikai és műszaki dolgozói annak ellenére, hogy a létszám a tervezetthez képest csaknem ötszáz fővel kevesebb — a júliusi tervteljesítésért a hiányosságok kiküszöbölésével, tu- lásuk legjavával járulnak hozzá. VERECKEI UAJOS a Pécsi Szénbányászati Tröszt igazgatója. Legfőbb feladatuknak tartják ... A Mezőgazdasági Szerárugyár dolgozói a kongresszusi határozatok vég rehajtásában legfőbb feladatuknak tartják a termelés önköltségének csökkentését és a minőség megjavítását. Márton László műszaki vezető elmonata, legfontosabb teendőnk, hogy az Ipari Láncgyártól kapott láncokat magunk készítsük, mert így sok szállítási költséget takaríthatunk meg. Trösztünk meg is tette az intézkedést és így a Budapesti Fémbútorárugyártól három láncfűzőautomatát kaptunk. Most rajtunk a sor, hogy mielőbb üzembe helyezzük. Eddig gépeink megjavítását más vállalatnál végeztettük, ami 9—<-10 ezer forintot tett ki. A javítást az üzemben is el tudjuk végezni, ezzel 6—7000 forintot takaríthatunk meg. A raktár építésénél szintén jelentős összeget 00 ezer forint megtakarítást érhetünk el, ha azt házilag végezzük. Selejtünket is csökkentjük. Dolgozóink megtették felajánlásukat, hogy a lehető legjobb minőségű árukat készítik. Júniusban már 0.13 százalékkal csökkentettük a selejtet, a májusihoz viszonyítva.. .Szeretnénk elérni további 0.1 százalékos csökkentést. A Gazda-mozgalomban is jelentős eredmények születtek az első félévben. Gépeink, szerszámaink na,gy részét a meglévő elfekvő anyagokból javítottuk, illetve készítettük. Ez a megtakarítás forintértékben >.439 forintot tett ki. A további jó munka mellett üzemünk patronálásd munkából is jól kiveszi részét. A magyarsarlós! tszcs-t patronáljuk. Az állatállomány feljavítása érdekében a kézierővel végzett szecsikavágást, darálást, viz- felhúzást gépesítettük és most ennek a munkának befejezésén dolgozunk. Az elvégzendő munka előreláthatólag mintegy 25 ezer forintot tesz ki. A gépszerelő brigádon kívül az ■fjúsági brigád is segíti a tszcs-t, gyomirtásban vesznek részt. Alpár Ferenc tudósító. A Bőrgyár két dolgozójának újítása A Pécsi Bőrgyár két dolgozója kísérletet végzett a cipőtalpra alkalmas marhabőrök gazdaságosabb szabására. Eddig a marhabőröket a gerinc vonalán hosszában vágták el. de ■gy nagy vastagság:k ü 1 önbség mutatkozott a bőrök nyakfelőli és hátsó része között. A cipő készítésénél emiatt sok értékes bőr veszett el az egyenletessé faragással. Az új vágási eljárással a marhabőröket nem hosszába, hanem keresztbe, a gerincvonalra merőlegesen szabják. így az eleje és hátsó részéből egyenletesen vékonyabb, illetve vastagabb bőrt nyernek. A Pécsi Bőrgyár a második félévtől a Szigetvári Cipőgyár részére már keresztben szabott kruppontalp- bőrt szállít. így a Szigetvári Cipőgyár a régivel azonos mennyiségű bőrből havonta kétszáz párral több cipő részére készít talpat. (Hné) Gazdag falu — egészséges nép A mezőgazdaság dolgozói az őszi és a tavaszi vetési munkák után e hetekben rendkívüli erőfeszítéssel, fáradságot nem ismerő szorgalommal végzik az aratás, cséplés teendőit. Az ipari és értelmiségi dolgozók min dig nagyra becsülik és segítik a dolgozó parasztok munkáját. Ami minket, vidéki körorvosokat illet, mi sem áilunk még az elismerésnél. Szakmai felkészültségünket és tudásunkat céltudatosan és tervszerűen a mezőgazdaság dolgozóinak szolgálatába állítjuk, őrt állunk a földműves egészsége fölött, iparkodunk élet- és munkakörülményeibői, környezetéből minden káros tényezőt eltávolítani, lelkiismeretesen gyógyítjuk, ha megbetegszik. Emeljük munkaképességüket. így a tsz-tagok, egyéni gazdák, traktorosok teljesítményeiben megtalálható az egészségügyi dolgozók ténykedéseinek eredménye is. Hogyan segítjük a mezőgazdaságot Pécsvárad 1. orvosi körzetében? A mezőgazdasági munkák fokozott gépesítésével megnövekedett a sérülések veszélye. Ezért negyedéves tervem egyik leglényegesebb pontja a balesetelhárítás megszervezése volt. A gépállomáson egyéni és csoportos felvilágosítással, a gépek balesetelhárító berendezéseinek ellenőrzésével a balesetek megelőzésére törekszünk. Gondoskodtunk arról is, hogy a sérült, minél előbb és minél szakszerűbb elsősegélyben részesüljön. A téli hónapokban nagy számban képeztünk ki elsősegélynyújtókat. Ma már a határban dolgozó minden brigádnál találunk egy-ikét vöröskeresztest. A brigád egészségügyi felelőseivel időnként rövid ismétlést tartunk, ellátjuk őket az elsősegélynyújtáshoz szükséges anyaggal. Nagyobb községekben. mint Pécsváradon az egészségügyi közéiukáderek és vöröskeresztes aktívák tervszerűen látogatják a brigádokat, és segítenek az egészségügyi felelősöknek. Körzetünkben így a mezőgazdasági dolgozók részére biztosítottuk, hogy a hely színen időben megkapják a szakszerű elsősegélyt, Egy másik veszély, mely a mező- gazdasági munkásokat nyáridőben fenyegeti: a rossz ivóvíz és a helytelen táplálás. Jó előre megvizsgáltuk a mezei kutak ivóvízének minőségét; javaslatokat teszünk a jó ivóvíz biztosítására, a helyes ételkészítésre és szállításra. A tapasztalat azt mutatja, hogy noha itt többé- kevésbbé általánosan ismert dolgokról van szó, — a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, mindig hálával és elismeréssel fogadják javaslatainkat és meg is valósítják azokat. Gondoskodtunk arról is,! hogy most a nagy mezei munkák idején a dolgozók kisebb panaszai, melyek különben nem okoznak munkaképtelenséget, — ne jelentsenek munkaidőveszteséget. A megszokott rendelési időn felül részükre a munkakezdés előtt és munkaideiük után egy-egy órás rendelési időt állítottunk be. Brigádlátogatásainknál pedig azoknak, akiknek csak valamelyik orvosság ismétlésére van szükségük receptre, azt ott a szántóföldön megírjuk. De ilyenkor figyelemmel vagyunk másra is: megnézzük, hogy a gyengébb, vagy terhes nők állapotuknak megfelelő munkakörben dolgoznak-e? Adott esetben a helyszínen megtesszük javaslatunkat a munkahelv, vagy munkakörülmények megváltoztatására. Tapasztalatom, hogy a munka és pihenés helyes arányáról, a napszúrás elleni védekezésről, a helyes öltözködésről néhány mondat, kint a munkahelyen többször ered mén vesebb, mint hosz- szú előadások, külön erre a célra szervezett összejöveteleken. Pécsváradon a mezőgazdaságban dolgozó nőknek nagy segítséget jelent az idénybölcsőde. A 35 csecsemő és kisgyermek anyja közül több mint a fele földműves munkát végez. Ezek az anyák azért is dolgozhatnak ott nyugodtan, mert tudják, Irta: DR ŐHLER JÁNOS hogy csecsemőjük vagy kisgyermekük a bölcsődében jó helyen van. A bölcsődében ellenőrzésünk alatt szakképzett személyzet gondos.koá:k a kicsik helyes táplálásáról, neveléséről. Elferdíteném az igazságot, ha hallgatnék munkánk hibáiról. Véleményem szerint a legnagyobb baj a kampány szerűség, a munka alapja pedig a mezőgazdaság fontosságához viszonyítva túl gyenge. A gép- állomásiaknak, tsz tagoknak, községeknek szükségük van az egészség- ügyi segítségre. Ez azonban ne csak alkalmi megmozdulásokban nyilvánuljon meg és úgyszólván csak az adott pillanat igényeit kielégítő gondoskodásban, hanem számításba kell venni azt a tényt, hogy a mezőgazdasági dolgozók egészségügyi igényei nagy fokban emelkedtek. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, jobb egészségügyi ellátására bevezetjük körzetünkben a csudnovi gondozási módszert. A Szovjetunió Zsi- tomiri kerületéből kiindult eljárás lényege, hogy még a nagy mezőgazdasági munkák előtt szűrővizsgálatnak vetünk alá minden embert és a szükséges kezelést még a tél folyamán végrehajtjuk, hogy nyárra munkaképes legyen. A körzetünkhöz tartozó nagypalii Búzavirág tsz-ben már az egész, tagságot a csudnovi gondozási módszer szerint látjuk el, biztosítottuk az egészségügyi ellátás folyamatosságát. Röviden vázolom, hogy dr. Lottz Ernő járási egészségügyi csoportvezető irányításával mit végeztünk a csudnovi módszer szerint ebben a gazdasági évben a Búzavirág tsz- ben. A mulf év decemberében gyűlésen a tagok tudomására hoztuk szán dákunkat, hogy egészségügyi ellátásban akarjuk őket részesíteni. Miután megismerkedtek munkánk céljával, szíves-örömest beleegyezésüket adták. Februárban a pécsi rendelő- intézet négytagú szakorvosbrigádja, volt köztük belgyógyász, sebész, nőgyógyász, fogorvos, kiszállt Nagypall ba és ott az 56 tag közül negyvennyolcán négyszeres szakorvosi vizsgálatnak vetették alá magukat. A szakorvosok leleteiket és javaslataikat egy külön erre a célra készített gondozási lapja jegyezték, melyet minden tagról külön vezetnek. A helyszíni szakorvosi vizsgálatok eredményeként a 48 tagnak 62 kezelésre, illetőleg szakorvosi pótvizsgálatra volt szüksége, — őket a rendelőintézetbe utaltuk. Négyüknél még a tél folyamán elvégeztettük a javasolt műtéteket és így most teljesen munkaképesek. Egy tag kát hetet töltött Hévízen. Az összes szak orvosi leletek alapján huszonegy embert különböző egészségügvi elváltoÍ ások miatt folyamatos gondozásba lettünk. Közülük hatnak az egészségügyi bizottság (tagjai: járási tiszti orvos, járási agronómus. tsz-elnök), az összehívott csoportgyülésen egészségügyi állapatoknak megfelelő más munkahelyet javasolt. Brigádlátoqotásaink alkalmával azóta is különös figyelemmel kísérem a gondozás alatt álló tsz tagak munkakörülményeit. Emellett a tsz vezetőségétől havonként egv kimutatást kapok, melyből kitűnik, hogy az előző hónapban ki mennyi munkaegységet teljesített. Lemaradás esetén így menetközben utánanézhetek, hogy a lemaradás oka a tag egészségügyi állapotában keresendő-e? Melyek a csudnovi gondozási módszer előnyei? Közelebb hozza a szakorvost a faluhoz. A szakorvosi szűrő vizsgálatok nemcsak krónikus betegségeket állapítanak meg. hanem ami még fontosabb, sok esetben a betegséget kezdeti, könnyehben és gyorsabban gyógyítható szakaszában derítik fel. Lehetővé teszi a betegségek tervszerű intézeti gyógykezelését a téli hónapokban, alapot ad az egészségvédelem megfelelő munkabe osztásához. Bő alkalom nyílik a tagok életkörülményeinek és a környezet megismeréséhez, tanulmányozásé hoz és időben alkalmazhatunk megelőző rendszabályokat az innen fenyegető káros behatások ellen. A csudnovi gondozási módszer a nem fertőző betegségek, tömagmegelőzése, emeli az egészségügyi ellátás kultúráját, javítja a kórmegállapítás és a kezelés minőségét. Mivel a körzeti orvos mindéin megállapítást és ténykedést egészségügvi okból kiesett munkaegvségeket nyilvántart. lehetősége nyílik rá. hogy az elért munkaegységek alapján a gazdasági év végén értékelje egészségvédelmi munkáját. Ha például a kereken 50 tagú nagypalii Búzavirág tsz tagjai az 1954-es gazdasági év végén a múlt évi 18.3 átlaghavi munkaegységteljesítmény helyett 20.3-at érnek el, mert átlag havi két munka egységgel kevesebb esett ki betegségek folytán, mint tavaly, úgy ez az éyi 600 munkaegység az egészségügy segítsége folytán jött létre. — márpedig ez legalább 50 hold kukorica évi munkáihoz elegendő. , Tekintet nélkül arra, hogy már az első évben elértjük-e kitűzött célunkat. már menetközben meggyőződtünk arról, hogy a sok kezdeti nehéz ség ellenére is a mezőgazdasági dolgozók csudnovi gondozási módszerrel való egészségügyi ellátása járható út és alkalmas eszköz a termelőszövetkezeti tagok, állami gazdasági — gépállomási munkások egészségének megőrzésére, a munkateljesítmények fokozására és mind a tagok egyéni, mind a tsz gazdasági erősödéséhez. így dolgozunk a Pécsvárad I. körzetben a falvak Lakói egészségének megőrzésén. Biztos vagyok benne, hogy munkánkkal jelentősen hozzájárulunk a mezőgazdaság fellendítéséhez, az egészsége-s, vidám falusi élet megteremtéséhez, — mindahhoz, amit a párt és kormány programmja népünk elé célul kitűzött!
