Dunántúli Napló, 1954. június (11. évfolyam, 145-151. szám)
1954-06-20 / 145. szám
IflM JÜNHJS SC If* PCS 3 Az országgyűlés pénteki és szombati ülése Az országgyűlés pénteki ülésén befejezte a költségvetés vitáját. A felszólalásokra Olt Károly pénzügyminiszter válaszolt. Módosító A költségvetési vita sarán a költségvetés kiadásaival és bevételeivel kapcsolatban néhány módosító javaslat hangzott el — mondotta Olt Károly pénzügyminiszter. — Szíj jártó ka jós javasolta a tanácsok költség- vetési keretének 30 millió forinttal való felemelését. Javaslata szerint 12 millió forint fordítandó a helyi tanácsok gazdasági jellegű kiadásainak emelésére, 10 millió forint kulturális és oktatási intézmények felújítási és felszerelési szükségleteire, 8 millió forint pedig egészségügyi és szociális intézmények további fejlesztésére. Javasolta egyben, hogy a tanácsok bevétel előirányzatát hasonló összeggel emelje fel az országgyűlés. Zsofinyecz Mihály kohó- és gépipari miniszter indítványozta, hogy a kohó- és gépipari vállalatok 80 millió forint forgóalapot fizessenek vissza a költségvetésnek. A visszafizetendő összeg mögött 60 millió forint értékben olyan anyagkészletek felszabadítása áll, amelyek a kohó- és gépipari vállalatoknál nélkülözhetők és átirányíthatók a termelés más területére. Dr. Bene Zoltán javasolta, hogy a vállalati gyermeküdültetés további kiszélesítésére az üdültetési kiadások között az eddigi tételeken felül még ötmillió forintot szavazzon meg az országgyűlés. Tekintettel arra, hogy az említett javaslatok alátámasztják azokat a célokat, amelyek a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsát a költség- vetés összeállításakor vezették, azokkal egyetértek és elfogadásukat javaslom. Eszerint a kiadások összesen 35 millió forinttal, a bevételek pedig 110 millió forinttal emelkednek. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében kérem az országgyűlést, hogy az 1954. évi költségvetést a javasolt módosítások figyelembevételével, továbbá az 1953. javaslatok ló jelentést változatlanul fogadja eL A pénzügyminiszter felszólalása után szünet következett. Szünet után Nezvál Ferenc, a gazdasági és pénzügyi bizottság előadója ismertette a bizottság javaslatát: A gazdasági és pénzügyi bizottság a költségvetési vita során elhangzott javaslataikat megvizsgálta és javasolja, hogy azokat az országgyűlés fogadja el. Ennek megfelelően a kiadások emelkednek a helyi tanácsok előirányzatánál a gazdasági ágazatban 12 millió forinttal, a kulturális ágazatban 10 millió forinttal, a szociális ágazatban 8 millió forinttal. A szociális ágazat ezenkívül a gyermek üdültetésre fordított további 5 millió forinttal fog emelkedni. A bevételek a helyi tanácsoknál emelkednek 30 millió forinttal. A kohó- és gépipari minisztérium íorgóalapbe- fizetése a költségvetésbe 80 millió forinttal nő. A kiadások növekedése tehát ösz- szesen 36 millió forint. A bevételek emelkedése összesen 110 millió. A költségvetés egyenlege 75 millió forinttal emelkedik. A javasolt módosítások alapján a költségvetés fő összegei a következőképpen alakulnak: Bevételek \ 49,794,413.000 Ft Kiadások 47,925,721.000 „ Egyenleg 1,868,692.000 „ A gazdasági és pénzügyi bizottság javasolja az országgyűlésnek a költségvetés fentiek alapján történő elfogadását. Ezután az országgyűlés egyhangú lelkesedéssel, a javasolt módosításokkal együtt általánosságban és részleteiben elfogadta az 1954. évi állami költségvetést és az 1953. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést, majd áttért a büntető per rend tartásró 1 szóló 1961. évi III. törvényt módosító törvényjavaslat tárgyalására. évi költségvetés végrehajtásáról szoMolnár Erik, a Legfelsőbb Bíróság elnöke: A büntető perrendtartásról szóló törvény módosítása tovább szilárdítja a szocialista törvényességet Molnár Erik, a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt a törvényjavaslat előadója. Bevezetőben méltatta az ügyészség szervezetéről szóló 1953. évi 13. sz. törvényerejű rendelet és a Magyar Népköztársaság bírói szervezetéről szóló 1954. évi II. törvény jelentőségét, majd így folytatta: A jelenleg érvényben lévő büntető eljárási jog- és igazságszolgáltatási gyakorlat nem felel meg teljesen az em lített. új jogszabályoknak, az azokban érvényesülő új alapelveknek. Főleg ez tette szükségessé, hogy az 1951: III. törvényben foglalt büntető per- rendtartás szabályait is módosítsuk és ezzel összhangba hozzuk büntető perrendtartásunkat az ügyészségi és bírósági szervezetről intézkedő új jogszabályokkal. A büntető perrendtartásnak mc*t tárgyalt novelláris módosítása nagyrészt ilyen természetű rendelkezéseket tartalmaz. Ezen túlmenően azonban á novella, a szocialista jogalkotás szellemének megfelelően, arra törekszik, hogy az állampolgárokat minél teljesebben biztosítsa az alaptalan zaklatásokkal szemben. Ezért sok vonatkozásban kiterjeszti a büntető eljárási biztosítékokat, kitágítja a védelemhez való jog érvényesülésének körét és ezenkívül is számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely elejét veszi annak, hogy kellően meg nem alapozott ügyek kerüljenek bírói tárgyalásra. Az új ügyészségi szervezet megalkotásával az ügyészség elsőrendű feladata a törvényesség feletti felügyelet lett. A novella elsőrendű feladata tehát ezzel kapcsolatban az, hogy a Bűnvádi Perrendtartás rendelkezéseit összhangba hozza az ügyészség új jogkörével. A büntető perrendtartás novellája — a korábbi szabályozástól eltérően — kimerítően felsorolja a nyomozóhatóságokat. A nyomozóhatóságoknak ez a felsorolása annyit jelent, hogy a bűnügyekben nyomozást kizárólag ezek a hatóságok végezhetnek, illetőleg a nyomozásban más államigazgatási hatóság csak e nyomozóhatóságok jóváhagyásától függően, vagy azok esetenkénti megbízása alapján működhetik közre. A nyomozás a vádirat megszerkesztésével fejeződik be. Itt a törvényesség különleges védelmét a novellának az a rendelkezése szolgálja, amely szerint az egyéb nyomozóhatóságok által készített vádiratot az ügyésznek jóvá kell hagynia és az ilyen vádiratot is az ügyész nyújtja toe a bírósághoz. Ezáltal biztosítva van az, hogy az ügyészség minden esetiben felülvizsgálja a vádiratot, s hogy következésképpen csak kellően megalapözott ügyek kerülhessenek a bíróság elé. Végül a törvényes ség érdekében került a javaslatiba az a rendelkezés is, hogy az ügyész akkor is előterjeszthet polgári jogi igényt, ha a magánfél annak érvényesítését a büntető eljárásban elmulasztja. Az ügyészségről szóló törvényerejű rendelet értelmében a legfőbb ügyész a törvényesség legfőbb őre, a büntető eljárásiban kiemelkedő szerepet játszik. A legfőbb ügyész emel vádat a Legfelsőbb Bíróság előtt kiemelkedő fontosságú ügyekben elsőfokon induló eljárásban és ugyanő látja el a vád képviseletét a Legfelső Bíróság, mint fellebbezési bíróság előtt. A szocialista törvényességgel legszorosabban összefügg a legfőbb ügyész nek az a joga, hogy törvényességi óvást emelhet a Legfelsőbb Bíróságnál. A bíróságok összetételét illetően a büntető perrendtartás novellája ugyancsak a bírósági szervezeti törvény rendelkezéseit valósítja meg, amikor kimondja, hogy az elsőifokon eljáró bíróságok egy hivatásos bíróból és két népi ü'nőkből, a másodfokon eljáró bíróságok pedig három hivatásos bíróból álló tanácsokban működnek. Ez megfelel a szocialista igazságszolgáltatás ama alapelvének, amely a tényállás szempontjából a közvetlen észleletét követeli meg. A tényállás megállapításánál szükség van a népi ülnökök sokoldalú élet- tapasztalatára és a helyi viszonyokban való jártasságára. Ezzel szemben a másodfokú eljárásban, ahol jogi kérdésekben döntenek, a hivatásos bíró jogi szakképzettsége a leg fontosabb. Itt tehát a népi ülnökök bevonását mellőzni lehet és a bírósági tanácsnak hivatásos bírákból való összeállítása a megokolt. A novella a járásbíróság hatáskörét tovább bővíti a megyei bíróságok hatáskörének rovására. A javaslatnak ezzel a rendelkezésével, amely szintén a bírósági szervezeti törvény elvi jellegű szabályain nyug szik, az ítélkezés ismét közelebb kerül az igazságszolgáltatásban részvevő dolgozó néphez. Ezáltal fokozottan megvalósul az az alapelv, hogy a bűncselekményt az elkövetésének helyéhez legközelebb fekvő bíróság bírálja el, amely a legjobban ismerheti azokat a helyi viszonyokat amelyek között a bűncselekmény megszületett. Ezek a büntető perrendtartás módosításáról szóló törvényjavaslat főbb rendelkezései. Megvalósulásuk hozzá fog járulni az állampolgárok alkotmányszerű jogainak védelméhez. de ugyanakkor népi demokráciánk rendjének védelmét is szilárdabb alapokra helyezi. Éppen ezért kérem a törvényjavaslat elfogadását — mondotta Molnár Erik. majd több módosítást terjesztett elő. Az országgyűlés szombati ülése Az országgyűlés szombati ülésén elsőnek Keleti Ferenc, az MDP Központi Vezetőségének osztályvezetője szólalt fel, majd Nagy János, az MDP pestmegyei pártbizottságának első titkára emelkedett szólásra. A következő felszólaló Bárczi Gusztáv, a Gyógypedagógia Tanárképző Főiskola igazgatója volt. Az országgyűlés ezután az előadó által előterjesztett módosításokkal elfogadta a törvényjavaslatot a büntető perrendtartásról szóló 1951. 3. törvény módosításáról és hozzákezdett a polgári perrendtartás módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásához. A polgári perrendtartás módosításáról szóló törvény javaslat A törvényjavaslat előadója Harrer Ferenc országgyűlési képviselő volt. Bevezetőben hangsúlyozta: alkotmányunk, a Magyar Népköztársaság feladatává tette annak a szervezetnek és eljárásnak megteremtését, illetőleg a vonatkozó jogszabályok megalkotását, amelyek népi demokratikus állami és társadalmi rendünket, valamint az állampolgároknak jogait és elismert érdekeit hatásosan megvédik. Törvényhozásunk evégből megalkotta az 1952. évi III. törvényt a polgári perrendtartásról, az 1953. évi 13. számú törvényerejű rendeletet az ügyészségről, és az 1954. évi II. törvényt a bírósági szervezetről. Ezek a jogszabályok megvalósították ugyan a bírósági szervezetet és eljárást illetően az alkotmányban előírt szabályoknak a teljes végrehajtását, de miután különböző időben léptek életbe, elkerülhetetlenül összhangba kellett őket hozni. Szükségessé vált továbbá a gyakorlati alkalmazás során mutatkozott több rendelkezés tökéletesítése részben a bíróságoknak a néphez közelebb juttatása, részben az eljárás pontosabbá és könnyebbé tétele végett. Az említett feladatok megoldására hivatott a polgári per- rendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, — mondotta, s ismertette a javaslat lényeges rendelkezéseit. A javaslat szerint az ügyész nemcsak pert, hanem bírói útra tartozó bármilyen eljárást indíthat, kivéve, ha a jog érvényesítése valamely fél személyéhez van kötve, például nem indíthat apasági pert, házassági bontópert. Az ügyész korlátlanul jogosult bármilyen fél érdekében fellépni. Lényegesen bővül a járásbíróság hatásköre, különösen az állami, társadalmi és szövetkezeti szervek pereiben, melyek ezentúl akkor is a járásbíróság hatáskörébe tartoznak, ha a per értéke a tízezer forintot eléri. Ennek megfelelően természetesen módosul, vagyis szűkül a megyei bíróság hatásköre. A rendelkezéssel a bíráskodás közelebb kerül a dolgozókhoz. Módosításokat tartalmaz a törvényjavaslat a perújításra és a törvényesség érdekében való perorvoslatra nézve. A legfőbb ügyész, vagy a legfelsőbb bíróság elnöke bár mely polgári ügyben hozott jogerős határozat ellen törvényességi óvással élhet, ha a határozat törvénysértő, vagy megalapozatlan. A törvényességi óvást a legfelsőbb bíróságnál kell benyújtani. Újból szabályozza a javaslat a meghatalmazottak körét s a perköltségek tekintetében a dolgozók érdekét szolgálja a javaslatnak az a rendelkezése, amely szerint a bíróság előtt való megjelenésből származó keresletkiesést a pervesztes félnek perköltségként meg kell térítenie. Ez a rendelkezés minden félre vonatkozik, akinek a tárgyaláson való megjelenés keresetkiesést jelent. Részletes rendelkezéseket tartalmaz a törvényjavaslat az elsőfokú eljárás mozzanatai, — a keresetindítás, a tárgyalás, a bizonyítás és a határozatok — tekintetében. A határozatok jogerejét illetően kimondja a javaslat, ha a fél érdekében az ügyész, vagy valamely állami szerv indít pert, abban hozott határozatok a féllel szemben csak akkor emelkednek jogerőre, ha a határozatot vele közölték és a fellebbezésre nyitva álló határidő vele szemben is eredménytelenül telt el. A különleges eljárások körében a törvényjavaslat több rendelkezést tartalmaz az előkészítő eljárás eredményeinek hatékonyabb biztosítására a házassági bontóperekben. Az előkészítő eljárás középpontjába a felbontásra irányuló szándék okainak tisztázását, valamint a házastársak kibékitésének megkísérlését állítja. Végül a törvényjavaslat rendelkezéseket tartalmaz a fizetési meghagyásra nézve, — mondotta, majd módosítást terjesztett elő a törvényjavaslat 35. paragrafusához: Mivel a törvényjavaslat a szocialista törvényességet erősíti, az eljárást egyszerűsíti, a polgári bíráskodást a dolgozókhoz közelebb viszi és ezzel könnyebben juttatja őket az igazság hoz — mondotta végül — a törvény- javaslatot a jogi bizottság által elfogadott módosítással általánosságban és részleteiben elfogadásra aján lom. A törvényjavaslathoz elsőnek Ha* rustyák József, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja szólt hozzá. Ezután Erdei Ferenc igazságügyminiszter emelkedett szólásra A szocialista törvényesség megszilárdítása és állandó erősítése feltétlenül megköveteli, hogy időről- időre, a szükségnek megfelelően új jogszabályokat alkossunk, új jogszabályokat állítsunk a régiek helyébe, sőt már a felszabadulás után hozott jogszabályainkat is állandóan fejlesztenünk kell azoknak a követelményeknek megfelelően, amelyeket népi demokráciánk politikai és gazdasági fejlődése meghatároz. Eddig hozott igazságügyi jogszabályaink, s emellett más, egyéb tárgyú, nagyobb jogszabályok is, mint például a munka törvénykönyve módosítása, kézzelfoghatóan bizonyítják, hogy a kormányprogrammynknak az a része, amely a törvényesség megszilárdítására, és fejlesztésére vonatkozik, a jogalkotás vonalán is megvalósul. — mondotta bevezetőben, majd hangsúlyozta, hogy a szocialista törvényesség követelményei különösen vonatkoznak az eljárási szabályokra. Ezután a törvényjavaslat részleteiről szólt, majd — a többi között így folytatta: A korábbi szervezeti jogszabályok kai és a jelenlegi eljárási törvényekkel igazságügyi szervezetünk és eljárásunk az új szakasz követelményeinek megfelelően lényegében kiépül és ezzel a szocialista törvényesség igen fontos alapjait' teremtjük meg. Mindez azonban természetesen a dolognak csak az egyik része. Még oly jó törvény is csak az-egyik — bár döntő feltétele a szocialista törvényesség mindennapi gyakorlatának. A másik döntő feltétele azonban az, hogy az eljáró szervek, rendőrség, az ügyész ség és a bíróság egyaránt jól alkalmazzák a gyakorlatban ezeket szabályokat, úgy, ahogy azt a szocialista törvényesség megköveteli. A szocialista törvényesség egyik oldaláról azt jelenti, hogy az állami szervek feltétlenül tartsák be a törvényeket, semmilyen vonatkozásban ne sértsék a törvényt. Ha pedig egy-egy állami szerv, vagy állami funkcionárius ezt mégis megtenné, akkor azt követeli a törvényesség, hogy feltétlenül felelősségre kell vonni. Elválaszthatatlan azonban ettől a szocialista törvényesség másik oldala, az tudniillik, hogy az állampolgárok tartsák be a törvényeket, teljesítsék kötelességeiket, ne éljenek vissza jogaikkal, s ha ilyet mégis elkövetnek, alkalmazni kell velük szemben a törvényes következménye két, a büntető, vagy egyéb szankciókat. A korma nyprogramm óta a törvényességnek az az oldala került előtérbe, hogy az állami szervek feltétlenül tartsák tiszteletben a törvényeket, ne sértsék az állampolgárok jogait. Ugyanakkor azonban sok esetben elfeledkeztünk a törvényesség másik oldaláról, s ezt nemcsak a bírákról és az ügyészekről mondhatjuk el, hanem az irányító szervekről, elsősorban az igazságügyminisztériumról is. Nem fordítottunk elég figyelmet a törvényesség tiszte- letbentartására, a törvényes kötelességek teljesítésére és szükség esetén a törvényes szankciók alkalmazására az állampolgárok oldalán. Ez természetesen azzal a következménynyel járt, hogy még a jóhiszemű, becsületes állampolgárok is kezdték könnyen venni a törvényt, lazán fogni fel törvényes kötelezettségeiket, ellenséges elemek pedig egyenesen visszaéltek ezzel a helyzettel, sok esetben pedig szinte ostromot indítottak vélt jogaik érvényesítése érdekében és népi demokráciánk alapvető intézményei ellen olykor valóságos támadást indítottak. Elsőrendű feladatunk nyilvánvalóan, továbhra is éberen őrködni afelett, hogy az állami szervek betartsák a törvényeket — folytatta. — Az államigazgatási szervek munkájában, de az igazságügyi szerveknél is még mindig fordul elő zaklatás, még mindig találkozhatunk nem eléggé megalapozott eljárással és nem kielégítően alátámasztott bírósági ítéletekkel. Most az á feladatunk, hogy az új eljárási jogszabályok alapján tovább javítsuk a munkát és érjük el azt, hogy a törvényességnek minden ilyen természetű megsértését a lehető legnagyobb mértékben kiküszöböljük. Semmivel nem kisebb, sőt a legutóbbi idők tapasztalatai alapján még sürgetőbb feladatunk, hogy a törvényesség másik oldalát is erősítsük és feltétlenül érjük el azt, hogy az állampolgárok részéről is minden körülmények között érvényt szerezzünk a törvények tiszteletének és minden törvénysértést a megfelelő szankcióval sújtsunk. Különlegesen fontos kötelességünk e téren az, hogy az igazságügyi szervek megtanulják minden esetben felismerni a törvények megsértésének, a törvényekkel való visszaélésnek minden fajtáját, különösen azokkal szemben, akik kártevő szándékkal, ellenséges célzattal helyezkednek szembe törvényeinkkel, vagy ki akarják játszani azokat. Az utóbbi idők tapasztalatai alapján különös gondot kell fordítanunk arra, hogy legyenek éberek igazságügyi szerveink az osztályel- lenséggel, a deklasszált elemekkel szemben és fokozott felelősséggel nyújtsanak védelmet népi demokráciánk legfontosabb intézményeinek. Tehát védjék a termelőszövetkezeteket, óvják a társadalmi tulajdont és sújtsanak le mindazokra, akik állam polgári kötelezettségeikkel, a társadalmi tulajdonnal, az állampolgárok személyi és vagyonbiztonságával szembehelyezkednek. Végül világosam kell látnunk az igazságügyi szerveknek azt a nagyon fontos feladatát is, hogy a törvényesség mindenirá- nyú megsértésével szemben egyidejűleg legyünk résen. Nagyon fontos feladata az igazságügyi irányításnak az, hogy megtanítsa az apparátust egyidőben, egyszerre érvényesíteni a törvényesség követelményeit, mind az állami szervek eljárása, mind az állampolgárok magatartása tekintetében. A sikeres munka előfeltétele mindenekelőtt az, hogy az elsősorban érdekelt államhatalmi szervek; a belügyminisztérium szervei, az ügyészség és a bíróságok állandóan javítsák együttműködésüket és egymással szemben is kölcsönösen teljesítsék törvényben megszabott kötelességeiket. A legdöntőbb azonban —< ami a szocialista törvényesség állandó fejlesztéséhez szükséges — az igazságügyi szervek kapcsolata a dolgozó néppel és a helyi szervekkel. Mindent el fogunk követni — fejezte be szavait, — hogy feladatainkat teljesítsük és e törvényeket a gyakorlatban is a szocialista törvényesség szilárd alapjává tegyük, (Nagy taps.) Az országgyűlés ezután az előadó által előterjesztett módosítással elfogadta a törvényjavaslatot a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III, törvény módosításáról, majd áttért a belkereskedelmi minisztérium és a külkereskedelmi minisztérium felállításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. A törvényjavaslat előadója Nánási László, a SZÖVOSZ fel- ügyelóbizottságának elnöke volt. Hazánkban a bel- és a külkereskedelem irányító munkáját jelenleg egy minisztérium végzi — mondotta.— Az ország lakosságának szükséglete állandóan növekszik és az utóbbi időkben jelentősen kiszélesedett külkereskedelmünk. A megnövekedett és tovább növekvő bel- és külkereskedelmi feladatok szükséges sé teszik a bel- és külkereskedelmi minisztérium széjjelválasztását. Indokolttá vált, hogy a belkereskedelem irányító munkáját önálló minisztérium végezze és ugyancsak indokolt ez külkereskedelmünk szempontjából is. Minisztériumaink számát az alkotmány 24. paragrafusa határozza meg. Ezért a bel- és külkereskedelmi minisztérium kettéválasztása szükségessé teszi az alkotmány 24. paragrafusának módosítását is — mondotta, majd kérte, hogy az országgyűlés a törvényjavaslatot fogadja el. Az országgyűlés a belkereskeoelmi minisztérium és a külkereskedelmi minisztérium felállításáról szóló tör- vénvjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezzel az országgyűlés ülésszak* végétért,
