Dunántúli Napló, 1954. június (11. évfolyam, 145-151. szám)
1954-06-25 / 149. szám
1954 JÜNIUS 85 PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS * Eredményesen dolgoznak a lstván-aknan NAPLÓ pártcsoporiok Több, mint negyedéve dolgoznak új módon a bányák üzemi pártszervezetei. A pártcsoportok megalakítása és ezzel a pártmunka újszerű megszervezése, a vezetőségek munkájának a párthatározatok szellemében történt megjavításával együtt — kézzelfogható eredményeket hozott a Partéiét megjavításában, a pártmunka élénkülése, a párttagok nagyobb aktivitása pedig a termelés jobb eredményeiben is megnyilvánult. j István-aknán a pártcsoportok megszervezése utáni első hetekben még nem ismerte fel a vezetőség a mozgékonyabb, könnyebben összefogható pártcsoportok jelentőségét. Nem volt könnyű megtalálni és felhasználni a pártmunka megjavításának az átszervezéssel megnövelt edett lehetőségeit, A pártcsoportbizalmiak nem kaptak feladatokat, s ha önként jöttek javaslataikkal a vezetőséghez, szavuk sokszor közömbösségbe fulladt. Az is előfordult, hogy a munkahelyek elosztásakor nem vették figyelembe a pártcsoportokat s így. a pártcsoportbi- zalmi elszakadt a tagoktól. Ezek a hibák azzal a veszéllyel fenyegettek, hogy a pártszervezet az átszervezés ellenére is régi színvonalára, a szervezetlenség, ötletszerűség, eredménytelenség színvonalára süllyed. Kiderült, hogy az akna mun kakörülményeihez igazodó, helyes szervezés önmagában nem elég, arra is szükség van, hogy megteremtsék az eredményes munkához nélkülözhetetlen pártszerű légkört. A vezetőség rájött erre. munkájának gerincévé tette a pártcsoportbizalmiak irányítását, feladatokkal látta el őket, javaslataik alapján gyorsan, eredményesen intézkedett. A többiről már haad beszéljenek a tények. Megerősödött pártszervezet, eleven pártélet A pártcsoportbizalmiakkal folytatott rendszeres megbeszélés eredménye, hogy tekintélyük megnőtt a tagok és a pártonkívüliek előtt, mert 1 mindig pontosan tudják, milyen feladatok várnak a pártszervezetre, mit vár a párt a bánya dolgozóitól s tudják azt is, hogy a gyakoribb panaszokat, sérelmeket hogyan lehet a legrövidebb úton elintézni. A velük egy csapatban dolgozókat helyesen tudják tájékoztatni, s azok szívesen hallgatnak rájuk. A napokban például taggyűlés lesz. A pártcsoportbizalmiak nemcsak azt tudják, hogy a napirenden a pártoktatás és a termelés kérdése szerepel, hanem azt is, hogy a most befejezett oktatási évaa anyagából 9(1 elvtárs vizsgázott, a következő feladat pedig a kongresszus anyagának tanulmányozása lesz. Tudják, hogy a termelés kérdése nemcsak a több, hanem a tisztább szén kérdése is. — A taggyűlésre való mozgósítás most nem úgy történik, mint azelőtt: — „Gyere el vasárnap délelőtt kilenc órára", — hanem úgy, hogy előre elbeszélgetnek a taggyűlés elé kerülő problémákról s megbeszélik, mit tehet csoportjuk a munka megjavításáért. Az előkészítő munka alaposságára jellemző, hogy figyelembeyeszik: a taggyűlés napján Somogyon búcsú lesz, tehát az ott lakó párttagokban külön is fel kell ébreszteni a párt iránti felelősségérzetet. Régebben hosszú évek is elteltek, míg nénány kiválóan dolgozó fiatal bányász a párttagok soraiba léphetett. Az átszervezés óta felvettek már tíz tagjelöltet, s a vasárnapi taggyűlés újabb hét tagjelölt felvételéről határoz. Halutka János elvtárs például Per- necker Károly és Baumann János DISZ-tagok felvételét javasolta. Ez is azt jelenti, hogy erősödik, frissül a pártszervezet, amire nagy, szükség is van, mert a régi hibák következtében szaporodott az öregek és csökkent a fiatalok száma a pártszervezetben — a keleti mező párttagjainak például mindössze 20—22 százaléka közvetlenül szénfalon dolgozó bányász. Párttagok a több és tisztább szénért A termelés pártellenőrzése, a párttagoknak a termelés javításáért • kifejtett aktivitása is megjavult. A pártcsoportbizalmiak becsületbeli kötelességüknek tartják, hogy a termelésben élenjárjanak. Zsebi József, Kiss István (13), Halutka János, Fucur László és a többiek állandóan 100 százalékon felül termelnek és — bár a pártvezetőség nem vezet erről kimutatást, pedig jó lenne —, a pártcsoportok tagjainak átlagos termeléséről becslés alap ján megállapíthatjuk, hogy a száz százalék körül mozog. A DISZ brigádban Klepák Ferenc pártcsoportbizalmi kezdeményezte, hogy a korábbi 125 csille helyett 130 csille szenet adjanak, s a kezdeményezés nyomán a brigád 140, sőt 150 csille szenet is adott már. Ebben a brigádban a pártcsoport eredményesen segítette a Rufli- mozgalom módszereinek alkalmazását. Ma már mindennapos eset István- aknán, hogy a pártcsoportbizalmiak a vezetőséghez továbbítják a csoporttagok vagy a velük együtt dolgozó párttagok észrevételeit, javaslatait. Nem nagyhorderejű újításokról van szó, hanem olyan aprónak látszó dolgokról, mint az, hogy a szén pala___ff -----------------------------------ta rtalmát palaválogató beállításával csökkentsék vagy nagyobb gondot fordítsanak arra, hogy megfelelő méretű fa kerüljön a munkahelyekre, nehogy feleslegesen kelljen elszabdalni a drága importált bányafát, vagy sürgősen építsék meg a rázócsúszdát és a készlettolókat más mun kára küldjék. Ezek az „apróságok" azonban nem kevesebbet jelentenek, mint a szén minőségi javítását, takarékosságot és az állandóan gondokat okozó munkaerőhiány enyhítését. A kongresszusi verseny során különösen sokat tettek a pártcsoportok a termelés javításáért. A versenyben alkalmazott jó módszereket nem hanyagolják el. A kongresszusi versenyben kapták pártmegbizatásukat a különböző felelősök, akik felelnek a szén tisztaságáért, a gépek karbantartásáért és helyes kihasználásáért, a fa előkészítéséért vagy a munka más fontos mozzanatáért. Akkor kapta Fucur László azt a feladatot, hogy gondoskodjék a csúszda és fa előkészítéséről s ezt a feladatát ma is lelki- ismeretesen ellátja, sőt önként vállalta. hogy a legnehezebb munkahelyeket választja s megmutatja: nincs olyan nehéz munkahely, ahol az arra megállapított normát ne lehetne teljesíteni. Mindezek nem kis eredmények. A pártszervezet nagyot fejlődött. Eredményeit azonban nem simán, zökkenők nélkül érte el. Nemrégen történt például, hogy Halutka János elvtárs, pártcsoportbizalmi pártmegbizatást kapott: javítsa meg egyik külszíni fejtés munkafegyelmét. A munkahelyen dolgozó egyik bányász arról kéz dett beszélni, hogy a pártszervezet .spiclirendszert'1 valósít meg, s alattomosan Halutka elvtárs és ugyanakkor a párt elten igyekezett hangol ni társait. Hamarosan kiderült, hogy előző munkahelyéről is megbízhatatlansága miatt bocsátották el. Le keltett leplezni, s meg kellett magyarázni a becsületes bányászoknak, hogy a munkaidő jobb kihasználása, a munkafe- gyelc.n megszilárdítása nem ellenük irányuló . kellemetlenkedés“, hanem személyes érdekük is. Az ilyen összeütközések nemcsak az ellenséggel, hanem az egyébként becsületes dolgozók közömbösségével, maradi nézeteivel is szinte elkerülhetetlenek. Azt sem szabad letagadni, hogy az eddig eltelt négy hónap alatt még nem sikerült felszámolni a pártszervezet valamennyi hibáját. Ez alatt a rövid idő alatt azonban olyan fejlődést eredményezett István-ak- nán a két pártszervezet új módon végzett munkája, hogy jogos a párt- vezetőség derűlátása: ha tovább is ilyen eredményekkel dolgoznak, még jobban fel kell lendülnie a pártétetnek is, a termelésnek is. Asotthalmától István-ahnáig A Szeged melletti Ásotthalomba is eljutott a hír, bányászokat toboroz a pécsi szénbánya. A fiatalok tömegesen keresték fel a to- borzókat és érdeklődtek tőlük, milyen a bánya. — Amikor azonban meghallották, hogy néhány száz méterrel a föld alatt kell dolgozni, azt válaszolták: „Mi csak akkor teszünk bányászok, ha ablak lesz rajta és a nap is besüt. De addig jó helyen vagyunk itt falun.” Egy közülük mégis jelentkezett, Borsós Ferenc. Alig hagyta még el az iskolát, 16 éves sem volt. Erre egy idősebb is jelent kezett. Azt gondolta, ha a „gyerek” bírja, bírja ő is. Amikor elindultak az állomás felé, csak úgy záporoztak körülöttük a gúnyos megjegyzések. — í „Milyen gyorsan, lógott orra! jöttök majd vissza. Megunjátok ti hamar az aranyéletet”. A vonatban egymás mellett ültek társával, de keveset beszéltek. Pécsre gondoltak, vájjon milyen tesz, hogyan fogadják őket. Amikor végre feltűnt a város, Borsós csak nézte, nézte a hegyoldalra ragasztott házakat. Első látásra meg akarta ismerni Pécset. — Tetszett neki. A Török István bányász otthonban jó ebéddel fogadták, tiszta, világos, nagy szobába vezették • őket. A felvételen hamar átestek és megkezdhették ismerkedésüket a bányával. Borsós Ferenc társa hamar megunta a bányát, és néhány nap múlva visszament oda, ahonnan elindult. Egyedül maradt. — „Csak azért is.” Nemsokára megkezdte a munkát. A Szlavek csapatba osztották be. Ott ismerte meg igazán a bányát, az embereket és a munkát. Először nehéz volt csillét tolni, nem ismerte a munka fortélyait. Kapához, kaszához szokott keze még nem bánt elég ügyesen az itteni szerszámokkal. Amikor látták munkatársai, hogy nehezen boldogul, segítettek. A csapatvezető szeretettel tanította, mindent megmagyarázott, hogy mit miért kell tenni. Becsületes, szorgalmas mun kajáért, hamar megszerették a csapatban, s ő maga is — észre sejn vette — megkedvelte a bányát. 2000—2500, sokszor 3000 forintot keresett egy hónapban. A posta pedig minden hónapban vitte a 800— 1000 forintot Ásotthaiom- ra édesanyjának. Most már volt miből tanulni, a gimnáziumban és az általános iskolában. Csino- sodott a lakás is, szebben jártak a gyerekek, de ezzel egyidőben gazdagodott az ő ruhatára is. Az érkezéskor nagynak tűnő szekrény kicsi tett: nagykabát, ruhák, fehérnemű, cipők töltötték meg. Hosszú hónapok tellek el és jó, szorgalmas, becsületes munkájáért hűségjutalmat kapott. Nem sokat, 600 forintot, de ennek is nagyon örült, mert nem a pénzt nézte, hanem a megbecsülést. — ind hazaküldte. Most ár édesanyja is kezdett büszke lenni fiára. Mesélte a falubelieknek, mit ír Pécsről Ferkó. Végre maga Ferkó is hazaérke- kezett látogatóba. Meg- nyulott, megemberesedett a néhány hónap alatt, de arca megőrizte pirossjgát és egészséges színe megmaradt, olyan volt mint régen. Csak azután nézte meg Borsósné, hogy fia milyen csinos fiatalember lett. Minden új rajta, a cipő, a ruha. Amikor végigsétált a falu főutcáján, megfordultak utána, és ő barátságosan beszélgetett mindenkivel, elfelejtve a meg jegyzéseket. Köréje gyűltek a fiatalok, ő meg csak mesélt, mesélt nekik arról a harcról, melyet a bányában vívnak. Amikor lejárt a szerződése, elhatározta, hogy végleg bányász marad. — Vájártanfolyamra jelentkezett. Becsülettel dolgozott és tanult, s vizsgája kitűnőre sikerült. Alig 18 éves és vájár. Ott dolgozik a Szlavek csapatban, de már nem, mint csillés. Most is ugyanúgy tanítják, mint régen, mert tudják, hogy nem rendelkezik még nagy gyakorlattal. Munkája biztató, Szlavek elvtárs elmondta, hogy egykét év múlva nagyon jó szakember lesz. Nemrég ismét hazalátogatott. A falubeliek megje gyezték, hogy más cipő, más ruha és másik ing is van rajta. Mondogatták is: Szerencsét próbált — szerencséje volt. Igazuk van. Ök is megpróbálhatják és nekik is lesz szerencséjük. Albrecht Hona 3 , r Óvjuk meg terményeinket a tűzveszélytől A mezőgazdasági termények megvédése a tűztől, minden állampolgár érdeke és kötelessége. A tűzvédelmi szabályok pontos betartásával termé nyeinket megóvjuk az esetleges tűzkároktól. Ezzel biztosítjuk dolgozó népünk kenyérellátását és elősegítjük népgazdaságunk további fejlődését. Ennek érdekében a következő tűzrendészért szabályokat kell végre hajtani: Tűzrendészet! s o’gálat Kalászos mezőgazdasági termények tűzkár elleni fokozottabb védelmére minden községben, városban, továbbá minden kalászos termény vetésterülettel rendelkező állami gazdaságban, termelőszövetkezetben, a cséplési és betakarítási munkák ideje alatt tűzkészültségi szolgálatot kell szervezni. A tűzkészültségi szolgálat kezdésének és megszüntetésének időpontját az elsőfokú tűzrendészért hatóság rendeli el. A tűzkészültségi szolgálat ellátására kijelöltek a szolgálatot díjazás nélkül kötetesek ellátni. Aratás Vasút mentén a mezőgazdasági termények aratását az ingatlannak a vasúthoz közelebb eső részén kell elkezdeni. A tarlót az aratók után azonnal fel kell gereblyézni és a hulladéktól meg kell tisztítani. A learatott terményt a vasútvonal men tén a sínektől minél távolabb, a keresztet (boglyát) legalább 60 méter, asztagot legalább 100 méter távolságon túl kell összerakni. Az állami gazdaság, termelőszövetkezet, illetve az egyéni termelő, akinek a földjén a termény ilyen távolságon túl a terület keskeny volta miatt nem helyezhető el, köteles mező- gazdasági terményét learatás után azonnal behordani. Vasút mentén a keresztcsoport vas úti töltés felé eső vécétől 5—10 méter távolságban legalább négy barázda szélességű védőszántást kell létesíteni az aratással egyidőben. A szomszédos terményterületek védőszántásainak egymáshoz esatlakoz- niok kell. A vasúttól távolabb lévő asztagokat, kazlakat körül kell szántani. ha a tarlóhántást 3 napon belül nem fejezik be. Behordás Kalászos mezőgazdasági terményt a község, város belterületére csak az hordhat be. akinek a gabonamenv- nyisége a 200 keresztet nem haladja meg és a megállapított 20 méteres tűztávolságot be tudja tartani. A be hordott mezőgazdasági terményt úgy kell elhelyezni, hogy az a legközelebbi lakóháztól, gazdasági épülettől, szomszédos kazaltól, asztas- tól és utcától legalább 20 méter, tűz veszélyes raktártól és gyártól legalább 200 méter távolságra legyen. Kalászos mezőgazdasági terményt csak engedéllyel szabad a község, város belterületére behordani annak akinek a gabonamennyisége a 200 keresztet meghaladja és aki a 20 méteres tűztávolságot be tudja tartani. Nem adható behordási engedély 300 keresztnél nagyobb meny- nyiségü gabonára, valamint 8 méternél kisebb távolságra. Behordás- ra és cséplésre az engedélyt a helyi tanács, a helyi tűzoltóparancsnok meghallgatásával adja meg. Az engedély és az engedély iránti kérelem díjtalan. A behordási engedélyt legkésőbb június 25-ig kell kérni. Aki a fenti tűzrendészeti szabályokat nem tudja betartani, az a tanács által kijelölt szérűre hordjon és terményét ott csépeltesse el. Csáplés Cséplés előtt és után. ha a cséplési munkahely közvetlen közelében bővizű vízforrás van, köteles a csépel- tető arról gondoskodni, hogy terményei mellett könnyen hozzáférhető helyen, legalább 2 veder, egy vasvilla, egy lapát és egy ásó legyen. — Amennyiben, bő vízforrás nincs, a kazlak mellett, a fentieken kívül legalább 200 liter mennyiségű víz tárolásáról kötetes gondoskodni. A cséplés időtartama alatt a csé- peltető — függetlenül attól, hogy a cséplési munkahely közelében van-e bővizű forrás — a cséplőgép mellett 500 liter mennyiségű vizet. 3 vedret, 3 szikracsapót köteles tartani. Cséplési munkahely közelében, valamint a közös szérű (rakodó) egész, területén dohányozni és nyílt lángot használni tilos. Dohányozni csak a szérű, illetőleg a beérett gabonatáblák szélétől számított 30 méterre, tüzet rakni csak 100 méter távolságon túl, az erre alkalmas helyen szabad. Közös szérűnél (rakodónál) külön dohányzási helyet kell kijelölni. Robbanó motort cséplésre csak akkor szabad használni, ha annak kipufogója megfelelő szikrafogó berendezéssel van felszerelve. Az erőgép kipufogó vezetékéből a terakódó koromréteget naponta ki kell tisztítani. Az erőgép közelében üzemanya got csak párolgásmentesen záródó hordóban, vagy edényben és csupán egy munkanapra szükséges mennyiségben szabad tartani. Aki a tűzvédelmi szabályokat n»m tartja be. megkárosítja népi államunkat, veszélyezteti családja és dolgozó társainak egész évi eredményes munkáját. Ezért, aki a fenti tűzrendészeti szabályokat nem tartja be — és cselekménye vagy mulasz tása súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — a 62 '1952. MT. sz. rendelet 8. 6-a értelmében 1000 forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható. Elsőfokú tűzrendészeti hatóság. ,.Mór Kaminek Pál, a Benzinmeghajtású Motorok Vállalat személyzeti felelőse karját az íróasztalra téve jóízűen szundított. Azt mondják róla, hogy legjobban az íróasztalra dőlve tua aludni; körülbástyázva iratokkal, kartonokkal, dossziékkal, papírokkal. Ha ne talán bejönne valaki... — és álmodik ... ... Egy dosszié libeg be, alázatosan megáll az egyik sarokban. Rajta a felirat: „Áldozat- készség". A nyitott ajtón kilátni a hosszú folyosóra. Mint a libák, sorakoznak a „tárgyban nevezett“ papírok. Másodiknak egy sárga karton robog be, méltóan címéhez: „Pontosság“. Utána egy másik: „Ellenséges megnyilvánulás." Kaminek nem tud hova tenni. Karját védekezőén arca elé teszi, de hiába. Belép a „Gerincesség", nyomában mellét kidüllesztve, mosolygósán a „Kezdeményezőkészség.“ És jött határozattan: „Határozottság“. A sort a „Felsorolt szempontokon kívüli" dosszié zárta be. S ez nála nemcsak álmában van így. Az egyik tröszt személyzeti osztálya nemrégiben levelet kapott. Az elvtársak igen csodálkoztak tartalmán, hosszú ideig kézröl- kézre vándorolt, míg eljutott hozzánk. Szó- szerint közöljük, a papírok sem „Kérem a tárgyban nevezett dolgozóról rész letes információt készíteni és azt postafordultával a vállalat sze méiyzeti vezetőjének címezve bizalmas jelzéssel megküldeni. Az információ terjedjen ki a nevezett személy ott végzett munkájára. munkatársaihoz való viszonyára, pontosságára, áldozat- készségére. Továbbá családi életére, társadalmi és szociális körülményeire. valamint arra, hogy magatartása nem esett-e kifogás alá a szocialista erkölcs szempontjából. Kérem, részletesen foglalkozni egyéniségével, jellembeli tulajdonságaival, így őszinteségével, megbízhatóságával, gerincességével, határozottságával, kezdeményezőkészségével, fegyelmezettségével. esetleges hibáival, fogyatékosságaival. Azzal, hogy fegyelmi eljárás alatt volt-e, mikor, miért, milyen büntetést kapott. Politikai beállítottsága val, pártállásával, szak- szervezeti vagy tömegszervezeti ténykedésével, párt és társadalmj munkában való részvételével, valamint azzal, hogy nem állt-e ellenséges befolyás alatt, nem voltak-e ellenséges megnyilvánulásai. Amennyiben a nevezettre ■ .iiatkozóan — a felsői olt szempontokon kívül — felmerültek működése alatt egyéb körülmények is, jÓk?'‘ úgy azzal kiegészítve kérem tájékoztatni." Ebből nem hiányzik semmi: nagyon pontos, precíz, okos és miegyéb megfogalmazás. Azaz, csak néhány dolog s ebben szeretnénk is segítséget nyújtani, nehogy máskor ilyen fontos dolgokat kihagyjanak. „Nagymamája viselt-e műfogat, az illető szereti-e a nyitott szandált, vagy cúgos cipőben jár. Apja marokból ette-e a szalonnát, vagy illedelmesen a tányérra tette és nem volt-e még gerinctörése, határozottan fellép-e a járdára, őszintén bevallja-e férjének, hogy ma kelkáposztát főzött, megbízhatóan bánik-e a főzőkanállal, fegyelmezetten sorakoz nak-e kezében a kanalak, stb.“ — Ugyanis nőről kértek információt. Ezek a ..felsorolt szem pontokon kívül" állnak. És az is, amit a tröszt személyzeti osztályának beosztottai írtak mellékelt levelükben. „Amíg a kifejezéseket kereső, a szövegezést végző elvtárs mondatokat szerkesztett, addig helyesebb lett volna magát a dolgozót megismerni, beszélgetni társaival — szóval kádermunkát végezni. Bírálják meg a bürokrata, kilónyi papírokkal takaródzó személyzeti vezetőket." — Hogy-hogy. Mára papírok sem jók?! — mondja erre Kaminek Pál elvtáre,
