Dunántúli Napló, 1954. június (11. évfolyam, 145-151. szám)

1954-06-20 / 145. szám

DUNÁNTÚLI ViíÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! <—------ 1 ' “ ' A M AI SZAMBÁN: A kulakság korlátozásának politikájáról (2. o.) — Az országgyűlés pénteki és szombati ülése (3. o.) — Or­szágos Jelentőségű újítások nyomába« (4. o.) — Sztálin- város és Komló (4. o.) — Kitárult előtte is a kapu (ä. o.) — A termelőszövetkezetek életéből (5. o.) — Riport helyett (5. o.) — A Pécsi Szimfonikus Zenekar és a Zenei Hét (6. o.) — Nemzetközi szemle (6. o.) — Távoli kikötő (7. o.) — MDP BARAN VÁM ECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL ÉVFOLYAM, 145. SZÁM ARA 50 FILLER VASÁRNAP. 1954 JtNIUS 20 Nemzeti színjátszásunk nagy napjai A színház már hozzátartozik az életünkhöz, a városban s falun egy­aránt. Ha azt mondjuk: Bánk, akkor már millió és millió ember Bánk Bánra gondol, maga előtt látja, hall­ja szavát. Ha azt mondjuk: Tiborc, akkor megjelenik előttünk a süvegét morzsolgató, őszbecsavarodott job­bágy alakja és tudjuk, hogy mit mond s mit jelképez. Ha a csugari- akról beszélünk, akkor szívünkbe derű lopózik, hiszen nagy szívét lop­ta beléjük Móricz Zsigmond az Úri muriban. Nincs nagyobb bizonyítéka szín- játék-kulturánk győzedelmes sikerei­nek, minthogy a szavak fogalommá lettek, a nevek és címek élettel tel­tek meg és alakítóik együtt marad­nak képzeletünkben az alakítottak Jegor Bulicsov Szendrő Józseffel és a Kártyavar hadiszállítója Szalma Lajossal. Már eddig jutottunk, pedig csak az út elején járunk. Még maradan­dóbb, élményszerűbb alkotások és alakítások következnek, még álta­lánosabbak, mindenkihez eljutok lesznek az eredmények. Ezen az úton már évek óta jelentős állomás a Vidéki Színházak Ünnepi Hete, amikor a vidék színházai Budapes­ten egy-egy bemutatóval adnak szá­mot munkájukról, módszereikről és az előadást követő vitában meghány- Ják-vetik, hogyan lehetne gyorsab­ban, biztosabban előrejutni. Ez évben a vidéki színházak fő­városi bemutatkozása új jelleget ka­pott és vele együtt sokszoros jelen­tőséget. A Magyar Dráma Hetét, nemzeti színjátszásunk ünnepi nap­jait kezdik meg most Budapesten. Tizennégy együttes egy hét alatt 22 magyar színdarabot — és közöttük új darabot! — mutat be. Beszé­des bizonysága ez annak, hogy „a szocializmus építésének kora a drá­ma újjászületésének kora“. A dráma az akaratok összeütkő- zese és napjainkban kis és nagy mé­rtekben úgy ütköznek össze az aka­dok, szándékok, — méghozzá cse­lekvő módon, — hogy törvénysze­rűségeiket is ismerjük, mert meg­fejtésük nyitját kezünkbe adja a marxizrnus-leninizmus. A Szovjetunióban a közelmúltba lezajlott viták az itthoniakkal együ tisztázták a tipusalkotás és a drám, Konfliktus jelentőségét. Az ezen eren uralkodó bizonytalanság vo *z egyik oka az új színművek drj maturgiai hibáinak. Jónéhány felejthetetlen színházi estét szerzett Pécsnek és a megyé­nek a társulat. A bemutatott dara­boknál inkább csak rész-hibák adód­tak, a színház igazi hibáit ott kell keresnünk, amire nem vállalkozott, vagy nem vállalkozhatott. Az évad végéhez érve itt az ideje, hogy őszintén és idejekorán meg­mondjuk: erősíteni kell a társulatot, hogy nagyobb feladatokat is elvégez­hessen! Az előző években — főként a helytelen és a túlzottan magaoiztos színházi vezetés miatt — sok kitűnő színész elment Pécsről és kevés ha­sonló jött. Egyes szerepkörökre tu­catjával találhatók a társulaton be­lül színészek, másokra még lámpás­sal is alig lelhetnek megfelelőt. A baranyai közönség megérdemli, hogy olyan színháza legyen, amelyik min­den különösebb nehézség nélkül mű­sorra tűzheti akár Shakespeare Ro­meo és Júliáját, akár Illyés Gyula Fáklyaláng-ját. Az elmúlt évadban a Pécsi Nem­zeti Színház tett valamit az új ma­gyar drámáért — hiszen az ünnepi hétre is Tabi László Kártyavár című szatirikus színművével utaztak fel — de mégis keveset tett. A pécsi színház dramaturgiája előbb foglalkozott a régi operettek portalanításával — és erre a műsor­terv késztette — mint az új szín­művekkel. Három pécsi szerző színművének megírásánál bábáskodik a pécsi dra­maturgia, de sajnálatos módon be­következett az, hogy miután az egyik színmű, — Örsi Ferenc Szkan- der bégje, — elkészült, a színház bemutatására nem tartott igényt, mondván, hogy „a magyar népnek írásra van szüksége“. A Szkander bég című film sikere is igazolja, hogy a magyar népet érdekli más népek történelme, sorsa is. Ez a színmű pedig Hunyadi János harcaival együtt ábrázolja Szkander béget és méghozzá olyan jól, hogy a szigoráért „rettegett“ dramatur­giai tanács a legnagyobb örömmel fogadta és javasolta a színházak­nak. Bekövetkezik hát az a humoros és egyben szomorú helyzet, hogy pécsi szerző színművét, mellyel a pécsi színház is foglalkozott, más városban mutatják majd be először. Ez a történet is némiképpen ért­hetővé teszi azt, hogy a pécsi írók közül számosán nem is gondolnak arra, hogy művükkel a helybeli színházhoz forduljanak, mert nem érzik és nem tapasztalják azt a nemcsak szép szavakban megnyilvá­nuló segítséget, melyet a miskolci írók kapnak az új magyar drámáért legtöbbet tevő miskolci színháztól. A pécsi színház vezetősége munká­jában jobban valósítsa meg Vörös­A Sztanyiszlavszkij-módszer pedig “9Zzásegített bennünket, hogy ha Késedelemmel is, de még idejekorán «loterbe állítsuk a magyar dráma ogyet, hiszen a színész, — önmagá­ul kiindulva — mégiscsak a ma- alakokat, típusokat elevenít- etl meg a legbensőségesebben. Végre nemcsak a reflektorfényt ^nyitották az új magyar drámára, k fSZ*nPac?ot is kapott és a függönyt s Aliztak előtte. Nemzeti színjét- pasunk a világirodalom klasszikus UUJ. műveivel együtt a magyar találhaZakban fokozottan otthonra A mi színházunk, a Pécsi Nemzeti cinhaz is résztvesz az ünnepi hé- (»?.’ ?tt; lesznek a pécsi színészek és li ki "fi főzzük csak meg kissé köze- álio , t?°8y milyen útravalóval -Hanak be oda, ahol a magyar drá- !«) ól nemcsak szó lesz, hanem az ‘•egszolal a színpadról is. ^.^iég pécsi színháznak nem volt .yan sikeres évada, mint az elmúlt VÄedt, özönlött a közönség — ez ke- kivétellel minden darabnál így -nitíi Néha betekkel előre vásá­h?itak mór a jegyeket, mert a Jó ek is szárnya van és sokszor a &°,Zat miatt nem lehetett a uvet levenni a műsorról. marty tanítását: „Az eredeti dráma a nemzeti színház lelke. A nemzeti dráma értéke együtt jár az eredeti dráma értékével; ennek emelkedése s virágzása — emelkedése s virág­zása a nemzeti színháznak is: egyik a másikat feltételezi.“ Tehát a magyar népnek mégiscsak erre — eredeti művekre — van szüksége. Minderről bizonyára szó lesz — sokkal bővebben és elmélyültebben — az ünnepi héten is. A tanulsá­goknak hasznát veszi majd a pécsi színház és haszna lesz belőle Ba­ranya népének is, akkor, amikor 'Ősszel — Petőfi szavaival szólva — „Némul a hangszerek zenéje, __ A függöny felrepül, - S az arcokon kíváncsiságnak — Csendes figyelme ül.“, mert megkezdődik az új szín­házi évad. Ahhoz, hogy az új évad sikerek­ben gazdag, magas színvonalú le­gyen, a műsor nemzetibbé és ma­gyarabbá tételével is hozzájárul a Magyar Dráma Hete, Gyorsítsuk a növényápolási és szénabetakaritási munkát Baranyamegye Tanácsa Végrehajtóbizottságának felhívása A rendkívül csapadékos időjárás fokozott feladat elé állítja mezőgaz­daságunk dolgozóit. Sokkal tervsze­rűbben, minden perc kihasználásával kell ezekben a napokban a növény- ápolási és szénabetakaritási munká­kat elvégezni. Az aratás nagy csatá­jáig megyénkben a növényápolást feltétlenül be kell fejeznünk. Bizto­sítanunk kell, hogy kapásnövényein­ket megszabadítsuk a gyomoktól, takarmány-termésünket lekaszáljuk és betakarítsuk. így készülhetünk helyesen kalászosaink veszteségmen­tes aratására. Ipari munkásságunk, bányászaink erejüket megfeszítve harcolnak a tér vek teljesítéséért és mezőgazdasá­gunk gépekkel, áruval való egyre növekvő ellátásáért. Ez a szilárd helytállás, ez a hősi harc serkentse mezőgazdaságunk minden dolgozóját az időszerű mezőgazdasági feladatok gyors és eredményes elvégzésére. Állami gazdasagok, GÉPÁLLOMÁSOK DOLGOZOL Elsősorban a ti jó munkátoktól függ, hogy az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek behozzák a nö­vényápolási munkákban meglévő le­maradásukat. Csak ezen az úton erősödhetnek állami gazdaságaink és szilárdulhatnak termelőszövetke­zeteink. Kövessétek a bolyi, babarci és püspökbólyi állami gazdaságok példáját, melyék élenjárnak a nö­vényápolás nagy munkájában. Ösz­tönözze gépállomásaink dolgozóit a villányi példa, ahol a gépállomás már eddig 1324 kát. hold gépi kapá­lást végzett el. Álljon a traktorosok előtt példaképül Gamós István villá­nyi sztahánovista traktoros, aki G— 35-ös gumikerékre átszerelt trakto­rával naponta átlag 30—35 kh. terü­leten végez gépi kapálást. A traktorista legnagyobb elisme­rése, ha területén magasak a termés eredmények. Ezért várja munkás- osztályunk elsősorban tőletek a nö­vényápolás időbeni és minőségi el­végzését. TERMELŐSZÖVETKEZETEK DOLGOZÓI! Mozgósítsatok minden családtagot, minden munkabíró dolgozót, hogy ezekben a napokban a közös terüle­ten minél előbb befejeződjék a nö­vényápolás. Ehhez vegyétek igényre a gépi segítséget. Mutasson irányt a jó munkához a kárászpusztai Tavasz tsz, ahol már háromszor megkapál­ták a kukoricát. Minden termelőcso­portot lelkesítsen a. palotabozsok: Petőfi tsz, melynek kukoricáját, nap raforgóját háromszor, cukorrépáját kétszer megkapálták, burgonyája is kétszer van töltögetve. A termelőszövetkezetek fejlődésé­nek gátlói azok, akik most' nem vesz nek részt családjukkal a növényápo­lásban és szénabetakarításfoan. EGYÉNILEG DOLGOZÖ PARASZTOK! További jó munkátokkal harcn1- jatok a magasabb terméseredmény elégéséért és az állattenyésztés il­lesztéséért. Mostani munkátoktól függ, hogy Baranya megye dolgozó parasztjai visszanyerjék tekintélyü­ket az egész ország előtt. Buzdítson benneteket Cserni Gáspár véméndi 9 holdas dolgozó paraszt példája, aki szénáját már betakarította, ku­koricáját kétszer megkapálta és bur­gonyáját kétszer töltögette. Sándor János magyarbolyi 11 holdas doigiv zó paraszt, aki minden növényápo­lás] munkát idejében és jó minőség­ben már elvégzett. TANÁCSOK DOLGOZÓI! Mezőgazdasági állandóbizottségok és termeidéi bizottságok tagjai! Nem kis mértékben rajtatok múlik, hogy a mostani mezőgazdasági munkála­tokat időben befejezzük. Ezért első­nek végezzétek el a kapálást és sze- na-betakarítást. Járjatok élen a műn kában, példátok magával ragadja nemcsak községetek, hanem járáso­tok és egész megyénk dolgozóit. Segítsenek ebben a nagy munká­ban állami gazdaságaink, termeiőszö vetkezeteink dolgozó parasztjaira k a DISZ, MNDSz és MEDOSz szerve­zetei. Menjenek a dolgozók közé, szervezzék a munkát. lelkesítsék egész dolgozó parasztságunkat mos­tam nagy harcunk sikeres megvívá­sára! Valamennyi szocialista üzem ve­zetője, dolgozója, a pártszervezetek, szakszervezetek és népneve.ók irá­nyítsák, szervezzék a növénvápo.ási munkára a társadalmi munkások to­borzását, biztosítsák a miniszteria- náct. határozatának végrehajtásán Induljon harcba még ezen a héten a mezőgazdaság minden do gozója. Ezt várja tőlünk pártunk, kormá­nyunk és az egész dolgozó magyar nép. Megyei Tanács Végrehajtóbizollsága. ARATÁSKA KÉSZÜL A flEGTE t Nézz körül az érés előtt álló gabonaföldeken! A búza acélkék szárán tömött kalászok ringanak. a fehérlő rozs másfél, kétméter magas — elbújhatsz benne. Zöld még ugyan, de a hosszúkalászu árpák már szűkülnek, és ha alábbhagy az esőzés, ha nem: tiz-tizenöt nap múlva megcsendülnek a határban a kaszák.... Aratás előtt állunk, a mindennapi kenyér betakarítására gyűjtögeti erejét a harangi falvak parasztsága, vágóéleket reszelnek, kombájnokat igazítanak a gépállomási műhelyekben. Es a méwkön?! Ott, a kukoricaföldeken, a nekizöldült répák között most zajlik le az aratás sikerének első ütközete. Első hallásra — látva a zöld gabonát, hihetetlen — de így van. Ha megtisztogatjuk kapásainkat a gaztól — nyugodtan, teljes erővel folyhat az aratás. Ha nem bírunk vele — félkézzel a kapához, másikkal a kaszá­hoz kapkodhatunk, elkésik a munka, pereg, veszik a szem. A termelőszövetkezeti tagság nagyon jól tudja ezt: amikor most, a kongresszusi verseny után a harkányiak szavára egész megyénkben kibon takozik az Alkotmányünnepi béke-aratási verseny — azzal a fogadalommal írják a versenykihívásokat, hogy „gyom­mentes kapásokkal indulunk a béke-aratásnak". Kifogunk as esős időn! A hegyhátmaróci Petőfi termelőszövetkezetben nagy lendülettel folyik a munka. A tagság úgy fog ki az esős időn, hogy a nap egyik részében a kukoricát kapálja, a másikban pedig a száradó lucernát forgat­ja. A minap — amikor már nagyon hullott a levágott lucerna levele, — láttuk, nem halogathatjuk tovább a gyűjtést. Közakarattal elhatároztuk — elég sokáig vilá­gos van, — este is folytatjuk a munkát. Mire leszállt a sötétség, este tíz órára ötvennégy boglya sorakozott szépen rendbetéve — van takarmányunk bőven. Ebben a nagy dologidőben a parasztember, akár egyéni gazda, akár termelőszövetkezeti tag — kihasz­nál minden percet. A múlt vasárnap ritka szép idő volt, — bűn lett volna otthon maradni. A tagok egy része a háztájit ekézte, a többiek meg a szőlőben, meg a kicövekelt kukorioaföldjükben kapáltak: Az idén nem fordul elő, mint 1953-ban, hogy a tsz részébe adja ki művelésre a kukoricáját — elgyőzzük becsüle­tesen mi magunk is. Nekünk is van gondunk: már több, mint egy éve a bikali állami gazdaság elvitt a községből egy ló- gereblyét. A gazdája eladta nekünk, de hiába sürget­jük, az állami gazdaságból a lógereblye magától se­hogy sem tud hazatalálni. Ezúton kérjük az állami gazdaság igazgatóját — küldje vissza, ha már elvitte, a gazdájához, hogy mi kijavítva, felhasználhassuk. Csillag István tsz-elnök Máriakéménd A máriakéménd! Petőfi csatlakozott a harkányi Első Megyei Tanácskozás termelőszövetkezet béke-ara­tás, cséplés versenyfelhívásához. Rendkívüli vezetősé­gi ülésen megbeszélték, hogy a kongresszus tiszteleté­re indított versenyt tovább folytatják. Versenypontjaik a következők: öt hold takarmányrépát négyszer meg­kapálják, ugyancsak öt hold burgonyájukat egyszer megikapálják és háromszor töltögetik. 100 hold kuko­rica vetésükön a háromszori kapálás mellett a pótbe­porzást is elvégzik. így kívánják biztosítani a 35 má­zsás átlagtermést. 63 kát. hold szőlőiben háromszor per­meteznek, háromszor kötöznek és érés alá sarabolnak. A 120 hold terjedelmű lucernáról a harmadik betaka­rítást is elvégzik. „Az aratást viaszéréskor megkezdjük. A gépállor más rendelkezésünkre bocsát egy kévekötő aratógépet, ez is könnyítés lesz, mert 40 kaszásunk hamarabb el­végzi a munkát. A tarlóhántást az aratással egyidőben folyamatosan végezzük. így a másodvetésűek idejében fölaibe kerülnek. A 360 hőid tarlóba 100 napos kuko­ricát, kölest és csalamádét vetünk másodvetésként. Nem feledkezünk meg a városi dolgozókról sem. Paprikából 300, uborkából 100, kalarábéból 80, kel­káposztából 40, paradicsomból 300. hagymából 300 és nyári káposztából 300 mázsát küldünk piacra. Állattenyésztési eredményként tejtermelésből is­tállóátlagunkat 8-ról 11 literre emeljük. Egész évi adón kát augusztus 20-ig rendezzük, 20 sertést beadunk. A csatlakozással is emelni kívánjuk termelőszö­vetkezetünk jólétét és gazdagságát. Vajda Gyula ifj. Dukál István üzemi párttitkár tsz-elnök Oesárd Az ócsárdi Béke őre termelőszö­vetkezet a pártkongresszus után meg vizsgálta eddigi munkáját és a párt- szervezet kezdeményezésére elhatá­rozta, hogy az aratást, cséplésr, tat ló hántást, másodvetést és a begyűjtést sokkal jobban szervezi meg a ta­valyinál. A termelőszövetkezet ezzel az el­határozásával hozzá akar járulni a munkás-paraszt szövetség további és fokozottabb megerősítéséhez. Éppen ezért elhatároztuk, hogv aratási békeversenyre lépünk a pé­csi járás és Baranya megye összes termeiőszövetkeze teivei, az aratás, behordás, cséplés, tarlóhántás, má­sod vetés és a begyűjtési munkák gyors, szemveszteség nélküli elvég­zésére. Vállalásunkat és versenykihívásun kát az alábbi pontokban tesszük meg: (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom