Dunántúli Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-04 / 104. szám

2 N A P C Ő 1954 MÄJT7S 4 Megegyezés az indokínai probléma tárgyalásának kérdésében Moszkva. A Pravda genfi külön- tudósítói a lap május harmadiki szá­mában közük, hogy tudomásukra ju­tott, miszerint a genfi értekezleten megegyezést értek el az indokínai probléma tárgyalása kérdésében. Az indokínai kérdés tárgyalásán Fran­ciaország. Anglia, az Egyesült Álla­mok, a Kínai 'Népköztársaság és a Szovjetunió képviselőin kívül részt vesznek a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a három társállam: Vietnam, Laosz és Kambodzsa kép­viselői. Franciaország intézkedett a három társállani: Vietnam, Laosz és Kam­bodzsa meghívása felől. A Szovjetunió kormánya intézkc dést tett a Vietnami Demokratikus Köztársaság meghívására. Dulles hétfőn délben elutazott Genfből Genf. Az MTI kiküldött tudósító­ja . jelenti: A genfi értekezlet hétfőn kezdődő második hetének első eseménye Dul­les, amerikai külügyminiszter eluta­zása a tanácskozások színhelyéről. Vasárnap Genfbe érkezett Luce asszony, az Egyesült Államok ró­mai nagykövete, aki elkíséri Dul­lest Milanóba és résztvesz az ame­rikai külügyminiszter és Scelba, olasz miniszterelnök rövid megbeszé­lésén. E tanácskozások tárgya lap­tudósítók szerint az „európai védel­mi közösség“ olaszországi ratifikálá­sa és ezzel kapcsolatban a trieszti kérdés. Dulles, aki Bedell-Smith külügy­miniszterhelyettesnek adta át az ér­tekezleten résztvsvő amerikai kül­döttség vezetését, délben elutazott Genfből. Dulles távozásával össze­függésben a Neue Zürcher Zeitung „Dulles külpolitikájának kudarcáról“ ír, míg a Basler Nachrichten és a La Suisse megállapítják, hogy az. amerikai külügyminiszter „teljesen elszigetelődött és magányos ember­ré vált Genfben.“ A zürichi Die Tat ezzel kapcsolatban „A nyugati ha­talmak Washington által oly nagy buzgalommal kovácsolt egységfront­jának bomlásáról ír és azt hangoz­tatja, hogy az amerikai politikával szemben egyfajta „eurppai izoláció - nalizmus" fejlődik ki, amelynek az az egyetlen feltűnő jellemvonása, hogy ázsiai kérdés, az indokínai probléma váltotta ki. Svájci sajtóvélemények szerint Washington Indokinával kapcsolatos agresszív tervének kudarca minden bizonnyal hatékonyan befolyásolja majd az úgynevezett európai védel­mi közösség létrejöttét is. Dulles Genfben vasárnap zárt­körű sajtóértekezletet tartott, ame­lyen csak amerikai újságírók vettek részt. Az amerikai külügyminiszter búcsút vett az amerikai sajtó Genf­ben tartózkodó képviselőitől és ki­jelentette, hogy „Genfben lehetet­len volt következetesen érvényre jut tatni az amerikai álláspontot, miután az Egyesült Államokat legfontosabb európai szövetségesei cserben hagy­ták.“ Romes Csancira levele a Magyar Országos Béketanácshoz Romes Csandra, az Indiai Orszá­gos Béketanács főtitkára, — aki résztvett a Béke Világtanács buda­pesti ülésén, — állandó■ kapcsolatot tart fenn a magyar békemozgalom­mal. A közelmúltban levelet írt a Magyar Országos Béketanácshoz, amelyben beszámol az Ázsiát érintő fontos politikai eseményekről. Le­velében megírja, hogy az indiai bé­keharcosok az utóbbi időben főként az amerikai—pakisztáni egyezmény elleni küzdelemre összpontosítják erejüket. Május 7-től 9-ig Delhiben országos találkozó lesz, amelyen az amerikai—pakisztáni egyezménnyel és a nemzetközi feszültség enyhíté­sével kapcsolatos kérdéseket vitat­ják meg. Különös örömet váltott ki az in­diai nép körében, hogy Nehru mi­niszterelnök milyen határozottan ál­lást foglalt az amerikai—pakisztáni szerződés ellen és visszautasította az Indiának felajánlott amerikai „se­gélyt" is. Levele befejező soraiban a genfi értekezlettel foglalkozik és megírja, Iwgy noha India kormánya nem képviselteti magát Genfben, India népe mégis nagy figyelemmel ki­séri a genfi értekezletet és azt óhajt­ja, hogy ez az értekezlet hozza meg a világnak a vietnami háború be­fejezését, a szilárd és tartós koreai békét, a Kínai Népköztársaság elis­merését és azt, hogy az imperialis­ta hatalmak megszüntetik azokat a kísérleteiket, amelyek, Ázsia földjé­nek stratégiai felvonulási. területté változtatására irányulnak. A törökországi választásokon a Demokrata Párt többséget szerzett Ankara (MTI): Az ankarai rádió jelentése szerint a vasárnapi török- országi általános választások ered - menyeként a Demokrata Párt nagy többséggel ismét hatalomra került. A választások hivatalos eredményé, meg nem közölték. A baseli National Zeitung kiemeli, higy a multheti genfi tesemények. következtében „érezhetően elhide- gült a viszonyé egyfelől az Egyesüit Államok, másfelől Anglia és Fran­ciaország között. A svájci sajtó általában úgy vélekedik, hogy Dul­les távozása után sokkal terméke­nyebbé válik a genfi értekezlet mun­kája. A lapok az indokinai kérdés­ben — amelynek érdemleges vitája hamarosan megkezdődik pozitív, legalábbis kompromisszumos meg­oldást várnak. Nguyen Quoc Dinh, a Bao Daj- féle Vietnam külügyminisztere va­sárnap Genfbe érkezett és megbe­szélést folytatott Bidault francia, Eden angol és Dulles amerikai kül­ügyminiszterrel. E megbeszélés után — mint a La Suisse jelenti, — Chau- vel, Franciaország berni nagykövete felkereste Grómiko szovjet külügy­miniszterhelyettest és tájékoztatta Bao Daj állásfoglalásáról. Chauvel egyben felkérte a szovjet .küldöttsé­gét,-hogy hívja meg hivatalosan a genfi értekezlet indokinai vitájában való részvételre a Vietnami Demo­kratikus Köztársaság képviselőjét. A Journal de Geneve és más sváj­ci lapok híradása szerint Genfben a hét közepén, valószínűleg szer­dán megkezdődik az indokínai kér­dés vitája, amelyen kilenc kormány, a Szovjetunió, a Kínai Népköztársa­ság, Franciaország, Anglia, az Amerikai Egyesült Államok, a Viet­nami Demokratikus Köztársaság, a Bao Daj-féle Vietnam, Laosz és Kambodzsa képviselői vesznek részt. A kilenc kormány képviselői első tanácskozásukon határoznak majd arról, hogy megbeszéléseikbe más or­szágok, mint India, Pakisztán, Inda nezia, Burma, stb. küldötteit is be­vonják-e. ANZUS-értekezIet Genfben Genf (MTI) Vasárnap Géniben Dulles amerikai, Casey ausztráliai! és Webb újzélandi külügyminiszter — az ANZUS csendesóceáni egyez­ményben résztvevő országok képvi­selői — megbeszélést tartottak. Az ANZUS-értekezletem Dulles elnökölt. A londoni rádió szerint a megbeszé­lések középpontjában az indokínai helyzet állott. Május elsejei tüntetés Brüsszelben Brüsszel (TASZSZ): Belgium Kom­munista Pártjának felhívására Brüsz- sz-elben a dolgozók május elsejei tüntetést rendeztek. A tüntetőik pla­kátokat vittek és a békéért, az or­szág nemzeti függetlenségéért, az „európai védelmi '[közösség'' elten, a revansiszta Németország újra- felfegyverzése elten és a dolgozók jogaiért és jobb életéért vívott harc­ra .-buzdító jelszavakat hangoztattak. A tüntetők az utcák mentén ösz- szegyült néptömegek üdvözlésétől kísérve a városház előtti -térre vo­nullak, ahol nagygyűlést tartottak. Edgar Lalmand, Belgium Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának főtitkára beszélt az egybegyűltek­hez. Villamosgépek segítik a szovjet háziasszonyok munkáját Az amerikai milliárdosok klubjának tagjai Nevvyork: A Daily Worker írja: a-Business Week ál-tal nemrég kö­zölt adatok szerint 1953-ban 29 amerikai nagyvállalat rendelkezett a mll-H-árdosok klubja tagságára jo­gosító vagyonnal. A Business -Week azonban e kimutatásban nem érin­tette a bankokat, miután januárban már közölte, hogy 1953-ban tizen­nyolc bank vagyona érte el vagy haladta túl az egymilliárd dollárt. A milliárdos ipari vállalkozások élén a Bell-Tel>ephone System ha­lad, amelynek vagyona meghaladja a tizenegy egész kilenc tized milli­árd dollárt. Ezután ’ következik a Standard Oil of New Jersey öt egész három tized milliárd dolláros, a Ge­neral Motors Co. négy egész négy tized milliárd dolláros, az, U. S. Steel Corp. három egész két.5 tized mil­liárd dolláros és a pennsylvaniai Railroad kettő egész öt tized milli­árd dolláros vagyonával. A képen: ViUanyszekrények és mos ógepek eladása a moszkvai Vörös­téri állami áruház viHamos-készülé kok osztályán. A villamos cikkek és egyéb háztartási árucikkek ára a legutóbbi árleszállításkor 10 százalék­kal esőkként: A szovjet Ipar mind nagyobb mennyiség­ben gyártja a háziasz- szonyok munkáját meg könnyítő készülékeket. Villanytűzhelyek és főzőlapok, villamos ká­véfőzők, szamovárok és palacsintasütők, pirí- tottkenyérs-ütők, pua- di.ng és húsostekercs- készítő készülékek, stb. találhatók a szovjet üzletekben. Nagymértékben meg­könnyítik a nők mun­káját a villamos mó­ri gépek. Kiszámították hogy 1 kilogramm fe­hérnemű kézi munká­val történő mosására a háziasszony 50 percet fordít Az egyszerű villamos mosógép ezt az időt 12 percre, ’ az automata pedig — 2 percre csökkenti. Az olyan nehéz mun­kát, mint a padlósúro­lást, gyorsan elvégzik a padlósúrológépek.— Egy 20 négyzetméteres szoba felsúrolásáho'z a gépnek mindössze fél órára, van szüksége. Emellett a villany- áramfogyasztás költsé­ge nem haladja meg az öt kopeket. A háziasszonyok most újabb értékes konyhai gépet kapnak az eddi­gi villamos háztartási készülékek mellé. A különböző speciális gépekkel felszerelt uni­verzális készülékek már a .konyhakom­bájn“ nernhivaitalos elnevezést nyerte. Az új, univerzális készü­lék segítségével szá­mos műveletet gyor­san el lehet végezni, ami rendszerint sok munkájába és erejébe került a háziasszony­nak. Az új készüléken e háziasszony külön­böző kis gépeket kap­csol a villanymotor tengelyére, — egy perc alatt megaarái egy kg húst, két perc alatt megtisztít egy kiló búr gonyát — vagy egy perc alatt felver l li­ter tejszínt és három pere alatt elkészít egy kiló fagylaltot. De ezzel még nem merül ki a „kombájn” tudása. Más kis gépek segítségével éppen ilyen gyorsan kinyom­ja a gyümölcs levét, burgonyapürét' készít, tésztát kever, kávét darál, kést tisztít, stb. Egyszóval a házias«* szörny sokoldalú és gyors' segítőtársa * „konyhakombájn'', -* amelynek tömeggyártá sát most kezdik meg­A háztartási munkák gépesítése nagymérték ben megkönnyíti a há­ziasszonyok munkáját, idejük nagy részét fel­szabadítja a társadal­mi munka, a tanulás és a kulturált pihenés számára. Éppen ezért fordítanak olyan nagy figyelmet a Szovjet­unióban, azoknak * gépeknek gyártására és tökéletesítésére, ame­lyek a háztartási mun­kát megkönnyítik. p gyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az Egyesült Államok, amikor beleavatkozik az indokínai ügyekbe, szándékait az ország meg­szállott vidékein fennálló báb-rend­szerekre alapozza, amelyeket annak idején a francia gyarmatosítók hoz­tak létre, Esősorban Bao Dajra. Ez­zel kapcsolatban érdeklődést kelt az a kérdés, hogy milyenek is a való­ságban ezek a rendszerek. 1945 augusztusában a felszabadító •népi mozgalom csapásai alatt kártya várként omlott össze Franciaország gyarmati uralma, az „Indokínai szö­vetség". A gyarmatosító hatalom összpontosítása érdekében erőszako­san létrehozott mesterséges egyesü­lésbe beletartozott négy protektorá­tus: Tonkin (Észak-Vietnam), An­nám (Közép-Vietnam)", Laosz ■ (Patet- Lao) és Kambodzsa (Khmer), vala­mint Kokinkína gyarmat (Dél-Viet- aam). A francia hatóságok, hogy az .erő­szak és a gyarmati kizsákmányolás rendszeré» álcázzák (Kokinkína kivé­telével) ..protektorátusnak“ nyilvá­nították ezeket az országokat. Ugyan ebből a célból megtartották a helyi uralkodókat, megfosztva őket való­ságos hatalmuktól. Annám például hivatalosan „császárság“ volt az 1945-ös forradalomig, de az élén ál­ló „császárnak“ csak reprezentatív szerepe volt. Engedelmesen keresztül vitte a tényleges hatalmat kezében tartó főbiztos politikáját. Az anna- mi. kambodzsai és laoszi kiráf.yi klikkek mindig szívesen szolgálták az imperialistákat. A gyarmatosítók nem nyúltak a helyi nagybirtoko­sok és komprádorok fö djeihez; meg hagyták nekik a parasztság további könyörtelen kizsákmányolásának le­hetőségét. Ezáltal a lakosság legfel­ső rétegéiben megteremtették a gyarmati rendszer bizonyos társadal­mi támaszát.. Miután Japán vereséget szenve­dett és letette á fegyvert, a vietnami nép 1945-ben kiszakította országát az imperialisták kezéből és megte­remtette a Demokratikus Köztársa­ságot 350.000 négyzetkilométer terü­leten, 22 millió főnyi.lakossággal. Ho Si Mirth törvényesen megválasztott kormánya állt a fiatal köztársaság élére. A francia gyarmati hatóságok r adok inába visszatérve, igyekeztek elnyomni a vietnami nép felszaba­dító harcát és visszaállítani a .ko­rábbi gyarmati rendszert. Maguk köré csoportosították az összes rgak­Áz indokínai bábrendszerek kulisszái mögött Irta: V. VASZILJEVA ciós, nemzetellenes erőket és gyar­mati háborút indítottak.. Igyekeztek megbontani a Vietnam szabadságá­ért és nemzeti függetlenségéért küz­dő harcosok sorait. Ebből a célból bábkormányt alakítottak Bao Dajjal az élén. Bao Daj, voílt annami császár, a gyármatosítók bérence, az 1945-öis forradalom után szégyenteljesén Honkohgba menekült. A Kuomiin- tang-vezetőség védőszárnyai alatt' más renegátokkal együtt megalakí­totta az u. n. „nemzeti egységfron­tot“. Ez a köztársaság ellen az or­szágban és külföldön aknamunkát folytató szélsőséges rekaciósök kis csoportját egyesítette. A francia ha­tóságok Bao Dajt újra a trónra ül­tették. ao Daj 1949 március 8-án Pá- risban „francia-vietnami egyez ményt“ kötött, amely szerint Viet­nam megszállt területén megalakít­ják az u. n. „társállamokat" és azt bekapcsolják a Francia Unióba. Ez azt jelentette, hogy ténylegesein visz- szaállították a gyarmati rendszert Vietnam megszállt részén, amely je­lenleg az egész ország területének mindössze ' 10 százalékát teszi ki. A szégyenteljes egyezmény aláírá­sa után Bao Daj Dalat üdülőhelyen telepedett le (Szajgontól 149 mérföld nyire). Ez a „mulatóskedvü állam­ai“, — mint ahogy az amerikai sajtó . elnevezte. — mindenekelőtt sajátmagát biztosította. Hivatalós je­lentés szerint Bao Daj és felesége már 1949-ben 176 millió frankot (félmillió dollár) küldött Európába, gyönyörű luxusvillát vásárolt Can- nesban és földbirtokot Belga-Kongó­ban. A „Newsweek“ című folyó­irat tanúsága szerint Bao Daj fenn tartása évente kilencmillió dollárba kerül. Bao Daj és az őt körülvevő semmittevők klikkje teljesen idegen a vietnami néptől. A „Nation“ című amerikai lap beismeri, hogy a Bao Daj-kormány „elszakadt a paraszt­sás nagy tömegétől,“ II asonlóan népeüenes jellegűek azok a rendszerek, amelyeket a gyarmati hatóságok Patet-Laoban és Khmerben hoztak létre. A mili­tarista Japán fegyverletétele után a francia gyarmatosítók erős nemzeti felszabadító mozgalommal kerültek összeütközésbe Patet-Lapbao és Khmerben egyaránt. Franciaország a helyi feudális elemeknek tett en­gedmények alapján 1947 tavaszán Patet-Laot és Khmert „alkotmányos monarchiáknak“ nyilvánította a Francia Unió ■ keretein belül; de a tényleges hatalom ezekben az orszá­gokban a főbiztosok által képviselt Franciaország kezében van. A megszállók hatalma Patet-Lao­ban. és Khmerben erősen korlátozott, minthogy a néphadseregek az ország területének jelentős részét felszaba­dították. Patet-Lao felszabadított ré­sze' körülbelül 100.000 négyzetkilo­méter, tehát valamivel kevesebb, mint az ország területének fele; Khmerben a felszabadított területek széles összefüggő - sávban a kbmeri- vietnami határtól a khmeri-tbaiföldi határig húzódnak és az ország terü­letének . több mint egyharmadát te­szik ki. Khmer felszabadított terü­letein már 1950-ben megalakult a Népi Felszabadulási Bizottság, amely a későbbiekben a Szón Ngok Minih elnök vezetése alatt álló népi’ ellen­állási kormánnyá alakult át. Patet- Lao felszabadult vidékei a Szufanu- vong vezétéséveil működő nemzeti ellenállási kormány ■ irányítása alatt állnak. Március végén a két kormány külügyminisztere nyilatkozatban ítélte el az amerikaiak beavatkozá­sát az indokínai háborúba. A népi ellenállás kormányai azok a központok, amelyek köré a viet­nami, patetláoi és fchmeri nép haza­fias erői csoportosulnak. Kétségte­len, hogy az indokínai lakosság túl­nyomó 'többségének támogatását él­vezik. Ezt még reakciós francia és amerikai sajtóorgánumok is beisme­rik. A „Paris Presse-lTntransigeant“ című lap azt Jrja, hogy „ha népsza­vazást rendeznének, Ho Si Min.h hí­vei szereznék meg a többséget“. A „New Republic“ című amerikai fo­lyóirat teljesen osztja ezt a véle­ményt és kijelenti, hogy a népszava­zás „minden valószínűség szerint végetvetne a francia uralomnak.“ Az Indokína három államában fennálló népellenes bábrendszerek csak a külföldi szuronyok segítségé­vel tartják magúkat, Bérnard La­vergne professzor, neves francia köz­életi személyiség joggal mondja, hogy „azon a napon, amikor a fran­cia expediciós hadsereg elvonul in­nen, egyszeribe összeomlanak ezek a kártyavárak“. Ilyen körülmények között Bao Daj és a Patet Lao-i, Khmer-i bábok sietve átállnak a* új gazdához, az amerikaiakhoz, ab­ban a reményben, hogy annak lesz elég ereje ingadozó trónjuk alátá­masztásához. Bao Daj személyisége már 1949­ben, brónrajutása első éveiben maga- r?vonta az Egyesült Államok vezető köreinek figyelmét. 1950-ben az am« rikai sajtó csak találgatta még, hogf érdemes-e a vietnami „császárra“ tenni, aki akkor még ismeretlen té­nyező volt. A „császár“ udvarában azonban már akkor is lehetett tenge­rentúli fuvallatokat érezni. Indokí- nába hamarosan özönlött az ameri­kai fegyver. A „Time“ 1954 márciu* 15-én közölte, hogy' jelenleg a« Egyesült Államok viseli Indokína katonai költségeinek 70 százalékát- 1950-től kezdve évente 500 mii Hé dollárt, öntöttek ebbe a feneketlen hordóba. 360 repülőgépet, 390 csata-; hajót, 1400 tankot és más harci gépet, 175.000 puskát és géppisztolyt, stb. küldtek Indokínába. . Az amerikai dollárok és fegyve­rek a megszállt vidékeket ellenőr­zésük alatt tarló francia hatóságuk kezén át jutnak Indokínába, de Ba® Da.i és a többi indokínai bábok rá­jöttek, hogy közvetlenül is kaphat­nak „segítséget“, a tengerentúlról- Ez persze lakájmi-voltukon nem vál­toztat, de a jövedelműit növekedhet- Bao Daj és a többi báburalkodó, akik néhány év előtt lázas sietség­gel aláírták belépésüket a Francia Unióba, 1953-ban hirtelen azért kezd tek hadakozni, hogy kikerüljenek a« UnióbóL orodon Szihanuk khmeri ki­rály viselkedéséből különösen nyilvánvaló; hogy milyen szerepe volt az amerikai diplomáciának az indokínai bábkirályok orientációjá­nak gyors megváltozásában. A khme rí király 1953 áprilisában Washing­tonban utazott és visszatérésekor követette, hogy bi-etosítsák király­ságának függetlenségét. Ezután tün­tetőén Thaiföldre menekült és hiva­talosan kijelentéiig, hogy ezzel kife­jezésre akarja juttatni tiltakozását Franciaország politikája ellen, mint­hogy megtagadták Khmertől a füg­getlenséget, (Folytatása következik)

Next

/
Oldalképek
Tartalom